4.3 Méretmegadás, felületi érdesség, tűrések és illesztések

4.3.1 Motiváció

Képzeld el, hogy egy kopott főtengelycsapot vagy hengerfuratot kell elbírálnod a műhelyben. A munkalapon nemcsak annyi áll, hogy „átmérő 30 mm”, hanem például Ø30 H7/g6, a rajzon pedig egy furatméret mellett Ra0,8\mathrm{Ra}\,0{,}8, egy csapágyfészek mellett pedig alak- és helyzettűrés jelölése szerepel. Ha ezeket nem tudod pontosan értelmezni, nem tudod eldönteni, hogy az alkatrész megengedhető-e, felújítható-e, vagy cserélni kell. Ebből az alfejezetből megtanulod, hogyan olvasd le a rajzról a méreteket és a tűréseket, hogyan számítsd ki a játékot vagy fedést, és hogyan kapcsolod ezt a járműszerkezetek javításához – például csapágyhézag, dugattyúcsapszeg, kerékcsapágy vagy hengerfurat ellenőrzéséhez.

4.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy géprajzot, amelyen egy csapágycsap és a hozzá tartozó csapágyfészek metszete látható. A furat méretvonala fölött Ø30 H7 felirat, a csap méretvonala fölött Ø30 g6 felirat, és mellettük érdességjel: Ra0,8\mathrm{Ra}\,0{,}8. A méretsegédvonal a furat szélétől indul, a méretvonal nyilakkal zárul, a méretszám milliméterben értendő. A rajz jobb alsó sarkában táblázatos méretmegadás: az A jelű hosszméret 12±0,112 \pm 0{,}1, a B jelű vállméret 0,5×45∘0{,}5 \times 45^\circ. A csap mellett alak- és helyzettűrés keretben: a hengeresség ⌭ jele, tűrésértékkel. Ez a rajz egyszerre mutatja a méretmegadást, a tűréseket és az érdességet.

4.3.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció.
A névleges méret a rajzon megadott elvi méret, amelyhez a tűréseket viszonyítjuk. A tényleges méret a legyártott alkatrészen mért méret. A mérettűrés a megengedett legnagyobb és legkisebb tényleges méret közötti különbség, vagyis az a tartomány, amelyen belül a méretnek maradnia kell.

Definíció.
A felső határméret a névleges méret + felső tűrés, az alsó határméret a névleges méret + alsó tűrés. Például Ø30 H7 furatnál – ha a táblázati tűrés H7 értéke +21 µm – a méret 30,00030{,}000 mm és 30,02130{,}021 mm közé eshet (ellenőrizendő: szabványtáblázat).

Összefüggés.
Ha a furat legnagyobb mérete DmaxD_{\max} és a csap legnagyobb mérete dmaxd_{\max}, a legkisebb méretek DminD_{\min} és dmind_{\min}, akkor:

Az átmeneti illesztés esetében a tűrésmezők átfedik egymást, így előfordulhat kis játék vagy kis fedés is.

Szabály.
A rajzon a méretek milliméterben értendők, ha a méretszám után nincs más egység. A méretvonal vékony vonal, a méretsegédvonal merőlegesen indul a kontúrvonaltól, a méretvonal nyilakkal zárul, és a méretszámot általában a méretvonal fölé, a méretvonal közepére írják.

4.3.4 Méretmegadás

4.3.4.1 Méretvonal, méretsegédvonal, méretszám

A géprajzon a méretmegadás célja, hogy egyértelműen közölje az alkatrész méreteit. A méretvonal az a vékony vonal, amelyre a méretszám kerül; két végét mérethatároló nyilak zárják. A méretsegédvonal a kontúrvonaltól kivezetett vékony vonal, amely a méretvonalat elhelyezi. A méretszámot mindig a méretvonal felett, attól kis távolságra, vízszintes helyzetből olvashatóan írják – függőleges méretnél a szám baloldalra kerül, a méretvonalat jobbról olvassuk.

Átmérőméretnél a méretszám elé Ø jelet írunk, sugárnál R-et, gömbfelületnél S betűt és Ø-t, váll/letörés jelölésére 45°, 0,5×45∘0{,}5 \times 45^\circ. Menet méreténél M, G, R betűjelzést használunk (pl. M10, G1/2). A méretvonalat lehetőleg ne keresztezzék más vonalak, és a méretszám ne kerüljön metszéspontba.

4.3.4.2 Láncszerű, bázistól induló és táblázatos méretmegadás

A méretmegadásnak három gyakori elrendezése van:

Például egy tengely lépcsőinél a 72, 24, 12 méretek láncszerűen, vagy 0, 72, 96, 108 bázistól indulóan adhatók meg.

4.3.4.3 Furatok, kúposság, lejtés

Furatok méretmegadásánál az átmérő mellett gyakran megadják a furat mélységét, süllyesztést (pl. süllyesztett furat Ø12, süllyesztés Ø18 × 90°). A furat méretét Ø jellel, a menetet M jellel, a központfurat jelölése az ISO 6411 szerinti egyszerűsített jellel történik (ellenőrizendő). A furat végének alakját (pl. átmenő, zsákfurat) a rajz mutatja.

A kúposság (C) egy kúp átmérőjének és hosszának viszonya:
C=D−dL C = \frac{D-d}{L}
ahol D a nagy átmérő, d a kis átmérő, L a kúp hossza. A rajzon a kúpos felületet jellemzően 1:x vagy százalékosan adják meg, pl. 1:10 azt jelenti, hogy 10 mm hosszon 1 mm átmérőváltozás. A lejtés (m) egy ferde sík emelkedésének és vízszintes vetületének viszonya:
m=hl m = \frac{h}{l}
ahol h a magasságkülönbség, l a vízszintes vetület. Megadható százalékban is (pl. 5%, ami 100 mm-en 5 mm emelkedést jelent).

Szabály.
A kúposságot és lejtést a rajzon a méretszám mellett meg kell adni, lehetőleg a metszetben vagy a vetületben, a kúp tengelyével párhuzamos méretvonallal.

4.3.5 Felületi érdesség

Definíció.
A felületi érdesség a megmunkált felületen visszamaradó, a névleges geometriai felülettől való egyenetlenség. Az érdesség jellemzésére leggyakrabban az Ra (középvonali átlagérdesség) és az Rz (maximális profil magasság) paramétereket használják. Ra a mért szelvény ordinátáinak abszolút értékű átlagos eltérése a középvonaltól, Rz pedig egy mérési szakaszon a legnagyobb profilcsúcs és a legmélyebb profilvályú közötti távolság (ellenőrizendő: ISO 4287 és ISO 1302 szerinti aktuális értelmezés).

Jelölés.
A rajzon az érdességjelet a felületre, a méretvonal meghosszabbítására vagy a felület burkolóvonalára helyezzük. A modern jel két, eltérő hosszúságú, kb. 60°-os szárból álló pipa (√-szerű), amely a felületre vagy annak kivezető vonalára támaszkodik (ellenőrizendő: ISO 1302 / ISO 21920-1); a régi rajzokon háromszögjelek (▽) láthatók. A szimbólum alatt/fölött a Ra vagy Rz értékét megadjuk mikrométerben, pl. Ra0,8\mathrm{Ra}\,0{,}8 vagy Rz6,3\mathrm{Rz}\,6{,}3. Ha szükséges, a jelbe gyártási eljárást (esztergálás, köszörülés), felületkikészítést (horganyzás, foszfátozás), minta hosszát és hullámosságot is megadhatunk.

Példák járműipari alkatrészekre:

Az alábbi ábra (a) része egy nagyított, szemléltető felületi profilt mutat: a középvonal fölötti és alatti területek egyenlők, az Ra a profil átlagos eltérése ettől a vonaltól (itt Ra=0,8μmRa = 0{,}8\,\mu\text{m}). A (b) rész az érdességi jel három alapváltozatát (alapjel, anyagleválasztással, anyagleválasztás nélkül), a (c) rész a fenti járműipari példák jelölését adja. A HTML-kiadásban csúszkával változtatható a profil durvasága, és az Ra értéke élőben számolódik.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Felületi profil középvonallal és Ra-sávval; az érdességi jel változatai.
Felületi profil Ra-sávval és az érdességi jel változatai

A felületkikészítés és hőkezelés megadása gyakran együtt jár: pl. a rajz tartalmazza HRC 58–62, nitridálva, foszfátozva feliratot. A hőkezelésre a keménységet Rockwell HRC vagy Brinell HBW skálán adhatjuk meg, és utalhatunk a hőkezelés módjára (edzve, megeresztve, betétedzve [cementálva], nitridálva).

Megjegyzés.
Az érdesség értékét nem szabad összekeverni a mérettűréssel: az érdesség a felület mikrogeometriája, a tűrés a méret megengedett tartománya.

4.3.6 ISO-tűrésrendszer és illesztések

Definíció.
A tűrésmező a felső és alsó határméret közötti tartomány. Az ISO-tűrésrendszerben a tűrésmezőt egy betű és egy szám kombinációja jelöli, pl. H7, g6, s6. A betű az alapeltérést adja meg (a tűrésmező helyzete a névleges mérethez képest), a szám a tűrésfokozatot (a tűrés nagysága, 1–18, csökkenő pontossággal).

Szabály.
Alaplyuk-rendszerben a furat tűrésmezője mindig H (alsó határméret egyenlő a névleges mérettel, EI = 0), a csap tűrésmezője változik. Alapcsap-rendszerben a csap tűrése h (felső határméret egyenlő a névleges mérettel, es = 0), és a furat tűrésmezőjét választjuk meg. A járműiparban általában az alaplyuk-rendszer terjedt el, mert a furatszerszámokat nehezebb cserélni.

Illesztési fajták:

Az illesztés fajtáját a tűrésmezők egymáshoz viszonyított helyzete dönti el. Az alábbi ábra Ø30 mm-en a H7 furatmezőt és három csapmezőt mutat (ISO 286 szerinti értékek, ellenőrizendő): a g6 mező a furatmező alatt van (mindig játék, 7…41 µm), a k6 átfedi a furatmezőt (legfeljebb 19 µm játék vagy 15 µm fedés), az s6 a furatmező fölött van (mindig fedés, 14…48 µm). A HTML-kiadás kalkulátorában a névleges méret és a csapmező választható; mérési módban a mért furat- és csapméretből a tényleges játékot vagy fedést és a tűrésmezőbe esést számolja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Nullvonal fölött a H7 furatmező; mellette a g6 csapmező a nullvonal alatt (mindig játék), a k6 átfedésben (játék vagy fedés), az s6 a furatmező fölött (mindig fedés).
Tűrésmezők helyzete és az illesztés fajtája (alaplyuk-rendszer, Ø30)

Összefüggés.
Az illesztés megnevezéséhez a furat és a csap tűrésmezőjét adjuk meg, pl. Ø30 H7/g6. A tűrésmező értékei táblázatból olvashatók ki: a furatnál ES (felső eltérés) és EI (alsó eltérés), a csapnál es (felső eltérés) és ei (alsó eltérés) mikrométerben.

4.3.7 Alak- és helyzettűrések röviden

A mérettűrés mellett a járműalkatrészeknél fontos az alak- és helyzettűrés, amely a felület geometriai alakját, illetve egymáshoz viszonyított helyzetét korlátozza. A rajz ezeket keretbe foglalt szimbólummal adja meg, pl.:

Tűrés Jel (ISO 1101, ellenőrizendő)
egyenesség —
síklapúság ▱
körkörösség ○
hengeresség ⌭
párhuzamosság ∥
merőlegesség ⊥
(radiális/axiális) ütés ↗
teljes ütés ⌰
szimmetria ⌯

Például a hengerfuratnál hengerességi tűrés, a csapágynál radiális ütés, a fogaskeréknél párhuzamosság szerepelhet. A tűrésérték általában kisebb, mint a mérettűrés. (Az alak- és helyzettűrések ellenőrzésének mérőeszközeit a Mérés és ellenőrzés: tolómérő, mikrométer, mérőóra, hézagmérő, idomszerek alfejezet mutatja be.)

4.3.8 Kidolgozott példák

Példa 1 – Laza illesztés játéka.
Adott egy Ø30 H7/g6 illesztés. A táblázatból (ellenőrizendő ISO 286 szerint):
- furat H7: ES=+21μm\mathrm{ES} = +21\,\mu\text{m}, EI=0μm\mathrm{EI} = 0\,\mu\text{m} → Dmax=30,021D_{\max} = 30{,}021 mm, Dmin=30,000D_{\min} = 30{,}000 mm.
- csap g6: es=−7μm\mathrm{es} = -7\,\mu\text{m}, ei=−20μm\mathrm{ei} = -20\,\mu\text{m} → dmax=29,993d_{\max} = 29{,}993 mm, dmin=29,980d_{\min} = 29{,}980 mm.

Számolás:
Smax=Dmax−dmin=30,021−29,980=0,041mm=41μm S_{\max} = D_{\max} - d_{\min} = 30{,}021 - 29{,}980 = 0{,}041\,\text{mm} = 41\,\mu\text{m}
Smin=Dmin−dmax=30,000−29,993=0,007mm=7μm S_{\min} = D_{\min} - d_{\max} = 30{,}000 - 29{,}993 = 0{,}007\,\text{mm} = 7\,\mu\text{m}
Ez tehát laza illesztés, a játék 7…41 µm, alkalmas forgó csapágyazásra. ∎

Példa 2 – Szilárd illesztés fedése. Adott Ø20 H7/s6 illesztés. Táblázatból (ISO 286-2, ellenőrizendő): - H7 furat: ES=+21μm\mathrm{ES} = +21\,\mu\text{m}, EI=0\mathrm{EI} = 0 → Dmax=20,021mmD_{\max} = 20{,}021\,\text{mm}, Dmin=20,000mmD_{\min} = 20{,}000\,\text{mm}. - s6 csap: es=+48μm\mathrm{es} = +48\,\mu\text{m}, ei=+35μm\mathrm{ei} = +35\,\mu\text{m} → dmax=20,048mmd_{\max} = 20{,}048\,\text{mm}, dmin=20,035mmd_{\min} = 20{,}035\,\text{mm}.

Tehát: Nmax=dmax−Dmin=20,048−20,000=0,048mm N_{\max} = d_{\max} - D_{\min} = 20{,}048 - 20{,}000 = 0{,}048 \,\text{mm} Nmin=dmin−Dmax=20,035−20,021=0,014mm N_{\min} = d_{\min} - D_{\max} = 20{,}035 - 20{,}021 = 0{,}014 \,\text{mm} A fedés 14…48 µm, tehát szilárd illesztés, sajtolással (szükség esetén a furat melegítésével) szerelhető. ∎

Ellenőrzés.
Mindkét példában a játék/fedés pozitív, és a határok értelmesek (tizedmilliméter alatti tűrések). A mértékegységet mindig µm vagy mm formában adjuk meg konzisztensen.

4.3.9 Táblázat: Gyakori illesztések járműipari alkatrészeknél

Alkatrész / méret Tűrésjelölés Illesztés jellege Jellemző játék/fedés (µm) Felhasználás
Főtengelycsap – csapágy Ø50 H7/g6 laza 9–50 forgó csapágy, filmkenés
Dugattyúcsapszeg – kis hajtókarszem (példa) Ø20 H7/k6 átmeneti legfeljebb 19 játék vagy 15 fedés csapszeg rögzítés
Kerékcsapágy belső gyűrű – tengely tengely Ø40 k6 (a csapágyfurat tűrése gyártói, nem H7) enyhe fedés kb. 2–30 fedés (ellenőrizendő) könnyű sajtolás
Sajtolt persely – ház Ø25 H7/s6 szilárd 14–48 fedés besajtolt persely, nem mozdul
Hengerfurat – dugattyú (hideg) nem ISO-illesztés, gyártói beépítési játék laza gyártói adat szerint (pl. 20–50 játék, ellenőrizendő) hőtágulás miatti játék

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói tervrajz és ISO-táblázat).

4.3.10 Minőségellenőrzés

A rajz alapján az ellenőrzéshez a következőket kell megállapítani:

4.3.11 Valós életbeli alkalmazás

Eset: Zajos kerékcsapágy miatt bevizsgált jármű. A kerékagy csapágyfészkének rajz szerinti furata Ø72 H7, ISO 286 szerint 72,000…72,030mm72{,}000\ldots72{,}030\,\text{mm} (a H7 értéke e méretsávban +30 µm; ellenőrizendő: gyártói adat). A csapágy külső gyűrűjének mért átmérője 71,990mm71{,}990\,\text{mm}, a fészek mért furata 72,042mm72{,}042\,\text{mm} (példaértékek). A tényleges játék 72,042−71,990=0,052mm72{,}042 - 71{,}990 = 0{,}052\,\text{mm}, és a furat 12μm12\,\mu\text{m}-rel nagyobb a felső határméretnél, tehát tűrésen kívüli, kopott fészek. A gyűrű a fészekben elfordulhat, ezért a javítás a kerékagy cseréje vagy gyártó által engedélyezett javítóhüvely, és új csapágy. A tanulság: a mért méretet a tűrésmezőhöz kell hasonlítani, és a tényleges játékot a mért furat és a mért gyűrű különbségéből kell számolni.

4.3.12 Tipikus hibák

  1. Méretlánc túlzott halmozása. A láncszerű méretmegadásnál a részméretek tűrései összeadódnak, ezért a teljes hossz bizonytalanná válik. Helyes gyakorlat: bázistól induló méretmegadás vagy zárt méretlánc elkerülése.
  2. Játék és fedés előjelének félreértése. Az illesztés számításánál a csap alsó és felső tűrését tévesen adják össze. Mindig az adott tűrésmező határméreteivel dolgozzunk, mértékegységben.
  3. Ra és Rz összekeverése. Ra átlag, Rz maximális magasság, így azonos felületre Rz gyakran nagyobb, mint Ra. Ha a rajz Ra0,8\mathrm{Ra}\,0{,}8, nem Rz0,8\mathrm{Rz}\,0{,}8-at kell mérni.
  4. Nem megfelelő mérőeszköz. Tizedmilliméteres tűrésnél nem elég a mérőszalag vagy a 0,1 mm-es tolómérő; µm-es tűréshez (pl. H7/g6) a tolómérő sem alkalmas, mikrométer vagy furatmikrométer kell.

4.3.13 Önellenőrzés

  1. Mit jelent az Ø30 H7/g6 illesztésben a H7 és a g6?
  2. Hogyan számítod ki egy illesztés legnagyobb játékát?
  3. Mi a különbség Ra és Rz között?
  4. Miért előnyös a bázistól induló méretmegadás?
  5. Határozd meg, hogy az Ø25 H7/s6 illesztés milyen jellegű, ha a furat 25,00025{,}000…25,02125{,}021, a csap 25,03525{,}035…25,04825{,}048 mm.
  6. Milyen mérőeszközt választanál egy Ra0,4\mathrm{Ra}\,0{,}4 µm-es érdesség ellenőrzéséhez a műhelyben?

4.3.14 Feladatok

1. feladat (A)
Írd le, mi a különbség a láncszerű és a bázistól induló méretmegadás között, és mi a hátránya a láncszerűnek.

2. feladat (A)
Egy furat mérete Ø40 H7 (felső eltérés +25 µm, alsó 0), a csapé Ø40 g6 (felső eltérés −9μm-9\,\mu\text{m}, alsó −25μm-25\,\mu\text{m}). Számítsd ki a legnagyobb és legkisebb játékot.

3. feladat (B)
Egy tengely mérete Ø20 s6 (felső eltérés +48 µm, alsó +35 µm), a furat Ø20 H7 (felső eltérés +21 µm, alsó 0). Számítsd ki a legnagyobb és legkisebb fedést, és mondd meg, milyen illesztésről van szó.

4. feladat (B)
Egy dugattyúcsapszeg 20 mm névleges átmérőjű, a furat tűrése H7, a csapé k6. A táblázat szerint (ISO 286-2, ellenőrizendő) a k6 csap eltérése +2/+15 µm. Határozd meg, hogy ez átmeneti illesztést ad-e, és számítsd ki az esetleges játékot/fedést.

5. feladat (C)
Rajzolj fel egy mérethálózatot (szövegesen) egy lépcsős tengelyre, ahol a teljes hossz 120 mm, az első lépcső 80 mm, a második 40 mm. Elemezd, hogy láncszerű megadásnál mi a hiba lehetősége, ha mindkét részméret tűrése ±0,2\pm 0{,}2 mm.

6. feladat (D) Egy kerékagy csapágyfészkének rajz szerinti furata Ø72 H7 (határai 72,00072{,}000…72,03072{,}030 mm, ellenőrizendő), a csapágy külső gyűrűje mért átmérője 71,99071{,}990 mm, a fészek mért furata 72,04272{,}042 mm. Számold ki a tényleges játékot, döntsd el, hogy a furat a tűrésmezőn belül van-e, és hogy a fészek javítást igényel-e.

4.3.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. H7 a furat tűrését jelöli: H az alaplyuk eltérése (alsó határméret = névleges), 7 a tűrésfokozat. g6 a csap tűrése: g alapeltérés, 6 tűrésfokozat.
  2. Smax=Dmax−dminS_{\max} = D_{\max} - d_{\min}, ahol DmaxD_{\max} a furat legnagyobb, dmind_{\min} a csap legkisebb megengedett mérete.
  3. Ra a középvonali átlagérdesség, Rz a maximális profil magasság; azonos felületen Rz általában nagyobb, mint Ra.
  4. Mert a hibák nem halmozódnak fel, minden méret a bázistól mérhető, így a tűrések egymástól függetlenek maradnak.
  5. Szilárd illesztés, mert minden fedés pozitív: Nmax=25,048−25,000=0,048N_{\max} = 25{,}048 - 25{,}000 = 0{,}048, Nmin=25,035−25,021=0,014N_{\min} = 25{,}035 - 25{,}021 = 0{,}014 mm.
  6. Profilométer vagy összehasonlító etalon; a műhelyben gyakran érdességi etalonlapot használunk.

1. feladat megoldása:
Láncszerűnél az egyik méret a másiktól indul; bázistól indulónál minden méret közös kiindulóponttól mérve. A láncszerű hátránya, hogy a részméretek tűrései összeadódnak, ezért a teljes hossz bizonytalanabb.

2. feladat megoldása:
Dmax=40,025D_{\max} = 40{,}025 mm, Dmin=40,000D_{\min} = 40{,}000; dmax=39,991d_{\max} = 39{,}991 mm, dmin=39,975d_{\min} = 39{,}975 mm.
Smax=40,025−39,975=0,050S_{\max} = 40{,}025 - 39{,}975 = 0{,}050 mm; Smin=40,000−39,991=0,009S_{\min} = 40{,}000 - 39{,}991 = 0{,}009 mm.

3. feladat megoldása:
Dmax=20,021D_{\max} = 20{,}021, Dmin=20,000D_{\min} = 20{,}000; dmax=20,048d_{\max} = 20{,}048, dmin=20,035d_{\min} = 20{,}035.
Nmax=dmax−Dmin=20,048−20,000=0,048N_{\max} = d_{\max} - D_{\min} = 20{,}048 - 20{,}000 = 0{,}048 mm; Nmin=dmin−Dmax=20,035−20,021=0,014N_{\min} = d_{\min} - D_{\max} = 20{,}035 - 20{,}021 = 0{,}014 mm. Szilárd illesztés.

4. feladat megoldása:
Furat H7 → 0/+21 µm; csap k6 → +2/+15 µm.
Dmax=20,021D_{\max} = 20{,}021, Dmin=20,000D_{\min} = 20{,}000; dmax=20,015d_{\max} = 20{,}015, dmin=20,002d_{\min} = 20{,}002.
Lehet játék: ha csap a legkisebb és furat a legnagyobb → Smax=20,021−20,002=0,019S_{\max} = 20{,}021 - 20{,}002 = 0{,}019 mm. Lehet fedés: ha csap a legnagyobb és furat a legkisebb → Nmax=20,015−20,000=0,015N_{\max} = 20{,}015 - 20{,}000 = 0{,}015 mm. Tehát átmeneti illesztés.

5. feladat megoldása:
Láncszerű megadásnál 120 mm teljes hosszt két részből (80 + 40) kapjuk. Ha az első tűrése ±0,2\pm 0{,}2, a másodiké ±0,2\pm 0{,}2, a teljes hossz tűrése a legkedvezőtlenebb esetben ±0,4\pm 0{,}4 mm lesz, mert a hibák összeadódnak. Bázistól induló megadásnál a 80 és a 120 méretet külön-külön adjuk meg (mindkettő ±0,2\pm 0{,}2), ezért ezek pontosak maradnak, de a köztük adódó 40 mm-es szakasz eltérése legfeljebb ±0,4\pm 0{,}4 mm lesz – az adódó méretre halmozódik a hiba. Ezért a funkcionálisan fontos méretet kell közvetlenül megadni.

6. feladat megoldása: A tényleges játék a mért méretekből: 72,042−71,990=0,05272{,}042 - 71{,}990 = 0{,}052 mm. A furat 72,04272{,}042 mm nagyobb a H7 felső határméreténél (72,03072{,}030 mm), tehát 12 µm-rel tűrésen kívüli. A fészek kopott, a gyűrű elfordulhat, ezért a kerékagyat (vagy a gyártó által engedélyezett javítóhüvellyel a fészket) javítani kell, a csapágyat cserélni. A döntéshez mindig a gyártói előírás a mérvadó.

4.3.16 Rövid összefoglaló

A méretmegadás a géprajz nyelvén közli az alkatrész geometriáját: méretvonal, méretsegédvonal, méretszám, átmérő- és sugárjel. Láncszerű, bázistól induló és táblázatos megadást ismerünk; a kúposság (C=(D−d)/LC = (D-d)/L) és lejtés (m=h/lm = h/l) a ferde felületek jellemzője. A felületi érdességet Ra (átlag) és Rz (maximális profil) paraméterrel adjuk meg, a jelölés az ISO 1302 szerint történik (ellenőrizendő). Az ISO-tűrésrendszer betűből (alapeltérés) és számból (tűrésfokozat) áll, pl. H7, g6; alaplyuk-rendszerben a furat H, alapcsap-rendszerben a csap h. Az illesztés lehet laza (játék), átmeneti (játék vagy fedés), szilárd (fedés); a játék/fedés a határméretekből számítható. Az alak- és helyzettűrések röviden: egyenesség, síklapúság, körkörösség, hengeresség, párhuzamosság, merőlegesség, ütés. Továbbvitt eredmény: A tűrések, illesztések és érdességjelek olvasását, valamint a játék/fedés számítását közvetlenül használjuk a Jelképes ábrázolások: menetek, fogazatok, csapágyak, rugók, kötések alfejezetben a csapágy- és kötésjelöléseknél, valamint a Mérés és ellenőrzés: tolómérő, mikrométer, mérőóra, hézagmérő, idomszerek alfejezetben a gyakorlati mérési eljárásoknál.

4.3.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: géprajzi szabványok (ISO 128, ISO 129 – méretmegadás), ISO 286 (tűrések és illesztések), ISO 4287/ISO 1302 (felületi érdesség), gyártói tervrajzok és javítási útmutatók, műszaki rajz tankönyvek.

Ellenőrizendő állítások: a táblázatban megadott tűrésértékek (H7, g6, s6, k6 stb.) a névleges mérethez tartozó pontos eltérések; a felületi érdességre adott járműipari példaértékek; az ISO szabványok aktuális kiadása; az illesztett járműalkatrészekre vonatkozó konkrét gyártói tűrések. A tankönyvi példákban a tűréshatárok a megértést szolgálják, tényleges gyártói/szabványértéket mindig a mindenkori táblázatból kell kikeresni.