4.2 Metszetek és szelvények

4.2.1 Motiváció

A műhelyben a gyártói javítási rajzok gyakran „röntgenfelvételként” mutatják meg a rejtett belső részeket: a féknyereg munkahengerének tömítőhornyát, a dugattyú gyűrűhornyait, a hengerfej olajjáratait vagy a lengéscsillapító belső szerkezetét. A vetületi nézetben ezek sokszor szaggatott vonalként jelennének meg, vagy egyáltalán nem látszanának. A metszet ezért nem felesleges rajztechnikai dísz, hanem a járműalkatrész belső kialakításának pontos közlési módja. Aki metszetet nem tud olvasni, az a javítási útmutató alapján sem tudja eldönteni, hogy egy csatorna üreg, egy horony helye vagy egy csavar hosszirányú teste-e a rajzon látható alakzat.

Továbbvitt eredmény. A metszetolvasás során megtanuljuk a vágott anyagfelület, a metszet mögött látható kontúr és a nem metszendő alkatrész megkülönböztetését. Ezt a Méretmegadás, felületi érdesség, tűrések és illesztések alfejezetben használjuk fel: a tűréseket és a felületi érdességet leggyakrabban a metszett felületeken adják meg, ezért a metszetjelölés pontos olvasása nélkül a mérethálózat is félreérthető.

4.2.2 Szemléletes kép

Képzeljük el, hogy egy acélperselyt a hossztengelyén átmenő síkkal félbevágunk. Az elején lévő, hozzánk közelebbi anyagot eltávolítjuk, mintha egy fűrész pontosan a vágósík mentén kettévágná. Ezután arra a részre nézünk rá, amelyik mögöttünk maradt. A vágás helyén látható anyagfelületet vékony, párhuzamos vonalakkal – sraffozással – jelöljük. A furat ürege nem kap sraffozást, viszont a furat mögötti, nem vágott anyag körvonala látható marad. A persely metszetén így egyszerre látjuk a külső és belső átmérőt, valamint azt is, hogy a furat mélyén van-e váll, zsákfurat vagy átmenő furat.

4.2.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A metszet olyan ábrázolási mód, amelynél a tárgyat képzeletbeli vágósíkkal elvágjuk, az elülső részt eltávolítjuk, és a hátul maradó részt vetületként rajzoljuk meg. A vágósíkba eső anyagfelületet sraffozással jelöljük, a metszet mögött látható kontúrokat pedig folytonos vonallal rajzoljuk meg.

Definíció. A szelvény ettől abban különbözik, hogy csak a vágósíkba eső anyagfelületet ábrázoljuk; a metszősík mögött látható kontúrokat nem rajzoljuk meg. A szelvény tehát a metszetnél kevesebbet mutat, de alkalmas például bordák, küllők, hornyok vagy idomacélok keresztmetszetének egyszerű ábrázolására.

Szabály. A vágósík nyomvonalát a nézeten szaggatott pontvonallal, a széleken nyilakkal és betűjellel (például A-A) jelöljük. A metszet fölött vagy mellett ugyanezt a betűjelet feltüntetjük. A gyártói rajzokon gyakran rövidített jelölést látunk, ezért mindig a teljes rajzi jelölést és a vonatkozó rajzi szabványt kell követni.

Szabály. A sraffozást vékony folytonos vonallal, általában a kontúrhoz vagy a tengelyhez képest 45°-os szögben rajzoljuk. Egy alkatrész minden vágott felülete azonos irányú és osztású sraffozást kap. Szomszédos, egymástól különböző alkatrészeknél eltérő irányt vagy osztást használunk, hogy a rajzolvasó meg tudja különböztetni az érintkező részeket.

Előírás. A metszeti ábrázolás, a vágósík jelölése és a sraffozás alapelveit a műszaki rajzi szabványsorozat rögzíti (Magyarországon az MSZ EN ISO 128-sorozat, ellenőrizendő: a vonatkozó részsorozatok pontos száma és a hatályos állapot). A gyártói javítási rajz mindig az adott járműalkatrész mérvadó ábrázolása.

4.2.4 A metszetek és szelvények csoportosítása

Metszetek és szelvények rendszere - Szemléltető tanulási áttekintés; a tényleges rajzi jelölést a vonatkozó műszaki rajzi szabvány és a gyártói rajz határozza meg.

A fenti ábra rendszerezi a legfontosabb fajtákat. A gyakorlatban a metszetfajtát az alkatrész alakja és a közlendő belső részlet határozza meg.

4.2.4.1 Egyszerű metszetek

Teljes metszet: a vágósík a tárgy teljes hosszán vagy teljes szélességén átmegy. A metszet így a teljes belső keresztmetszetet mutatja. Jellemzően hosszanti irányban alkalmazzuk perselyek, hengerfuratok, fékhengerek és szelepvezetők esetén.

Félmetszet: szimmetrikus alkatrésznél a nézet egyik fele külső nézet, másik fele metszet. A két fél határa a szimmetriatengely, amelyet szaggatott pontvonallal rajzolunk. A félmetszet takarékos, mert egy nézetben mutatja a külső és a belső kialakítást.

Részmetszet vagy kitörés: a nézetnek csak egy kisebb részén tárjuk fel a belső alakzatot. A kitörés határa vékony szabadkézi vonal vagy vékony cikcakkvonal. Például egy hengerfejcsavar-furat helyi metszetén csak a menetes zsákfuratot mutatjuk, nem az egész hengerfejet vágjuk át.

4.2.4.2 Összetett metszetek

Lépcsős metszet: ha a tárgyban két vagy több jellemző belső részlet eltérő magasságban, síkban fekszik, akkor párhuzamos, eltolt vágósíkokat használunk. A metszetben a lépcső eltolási éle nem rajzolható meg, mert az a vágósíkváltásnak nem valódi éle. A metszet a furatokat, hornyokat egyetlen síkba képzelve mutatja. A vágósík nyomvonala a nézeten jelzi a lépcsőzést.

Befordított metszet: ha a vágósík ferde helyzetű, a metszetet a rajzlap síkjába beforgatva, a nézet irányának megfelelően rajzoljuk. A forgatás irányát a betűjel és a nyíl jelzi.

Kiterített metszet: több ferde vágósík esetén a síkokat egyetlen közös síkba kiterítve ábrázoljuk. Így olyan bonyolult belső járatok is egy képen láthatóvá válnak, amelyek egyetlen síkkal nem metszhetők egyértelműen.

4.2.4.3 Szelvények

Befordított szelvény: a vágósíkba eső felületet a rajz síkjába 90°-kal beforgatva, a nézet kontúrjai közé rajzoljuk. Hosszú rudak, bordás merevítők, idomacélok ábrázolására alkalmas.

Kihúzott szelvény: a szelvényt a vágósík nyomvonalából kiemelve, a rajz szabad területére rajzoljuk. A szelvényt betűjellel jelöljük, és a vágósík helyét nyilakkal, betűvel mutatjuk. Előnye, hogy nagyobb léptékben, jól olvashatóan ábrázolható.

Elcsúsztatott szelvény: a kihúzott szelvényhez hasonló, de a szelvényt a vágósík irányából párhuzamosan elcsúsztatva helyezzük el, hogy ne takarjon fontos kontúrokat vagy méreteket. A gyakorlati rajzolvasásnál a betűjel és a nyilak egyértelműen összekapcsolják a szelvényt a vágósíkkal.

4.2.5 Nem metszendő alkatrészek

Szabály. Bizonyos gépelemeket akkor sem metszünk el, ha a vágósík hosszirányban áthalad rajtuk: csavar, csavarorsó, csapszeg, szegecs, tengely, golyó, görgő, ék, retesz, borda és küllő. Ezeket a metszetben is metszetlen, azaz nem sraffozott elemként rajzoljuk, csak a körvonalukat tüntetjük fel.

Az indoklás az, hogy ezek az elemek általában tömör, homogén alkatrészek, és a sraffozás nem adna új alakrajzi információt. Ha viszont a vágósík keresztirányban metszi őket, például egy tengelyt keresztben vágunk el, akkor a vágott felületet sraffozzuk.

Példa. A dugattyú hosszmetszetén a dugattyú anyaga sraffozott, a dugattyúcsapszeg viszont nem metszendő elem, ezért nem sraffozzuk, hanem csak a palástját és homlokfelületét rajzoljuk. A dugattyúgyűrűk hosszmetszetben vágott anyagot mutatnak, ezért sraffozottak. A féknyereg metszetén a rögzítőcsavarokat nem sraffozzuk, a nyereg anyagát viszont igen; a fékfolyadék-csatornák üregek, ezért sraffozás nélkül maradnak.

A nem metszendő elemeket egy csapágyazott tengely hosszmetszetén mutatja az alábbi ábra: a ház, a fedél, az agy és a csapágygyűrűk sraffozottak, a tengely, a golyó, a retesz és a csavar nem; a jobb oldali, áthúzott változatban minden elem sraffozott, ezért nem látszik, mi tömör gépelem és mi vágott ház.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tengely-összeállítás metszete: a ház és a fedél sraffozott, a tengely, golyó, retesz és csavar nem.
Nem metszendő alkatrészek egy csapágyazott tengely hosszmetszetében: helyes és hibás ábrázolás

A metszetek jelölését az 1. és 2. kidolgozott példa adataival foglalja össze a következő ábra: (1) a Ø30/Ø12 × 40 mm-es persely nézete a vágósík nyomvonalával és A-A teljes metszete sraffozott fallal és sraffozatlan furattal; (2) a kétfuratú fedél lépcsős vágósíkja és A-A metszete, amelyben a lépcső élét nem rajzoljuk meg (a betétkép a hibás, lépcsőéllel rajzolt változat); (3) csavarkötés, amelyben a csavar és az anya metszetlen, a két lemez ellentétes irányú sraffozást kap. A HTML-kiadásban a szerkesztés lépésenként lejátszható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Persely nézete vágósíkkal és A-A teljes metszete sraffozott fallal és üres furattal; kétfuratú fedél lépcsős metszete lépcsőél nélkül; csavarkötés metszete sraffozatlan csavarral.
Teljes metszet (A-A), lépcsős metszet és nem metszendő csavar

Megjegyzés. A metszet nem önálló, hanem a vetületi nézetekkel együtt olvasandó ábrázolás. A gyártói javítási rajzokon a metszet gyakran a méretek és tűrések hordozója, ezért az alábbi olvasási sorrendet érdemes követni: nézet – vágósík jelölése – metszett anyagfelület – nem metszendő alkatrészek – méretek.

4.2.6 Kidolgozott példák

Példa 1 – Teljes metszet olvasása és szerkesztése. Egy 30 mm külső átmérőjű, 12 mm belső átmérőjű, 40 mm hosszú acélperselyt kell teljes hosszmetszetben ábrázolni. A szerkesztés lépései:

  1. Felvesszük a szimmetriatengelyt és a persely külső körvonalát elöl nézetben.
  2. Felvesszük a vágósíkot a hossztengelyen átmenő, az elölnézet képsíkjával párhuzamos síkként; nyomvonalát a kör alakú oldalnézeten jelöljük A betűvel és nézetirány-nyilakkal.
  3. Elképzeljük, hogy a persely felénk eső elülső felét eltávolítjuk, és a hátsó felet az elölnézet helyén rajzoljuk meg.
  4. A metszetben berajzoljuk a belső furat kontúrvonalait: a 12 mm-es furat falai párhuzamosak a külső palásttal.
  5. A vágott anyagot 45°-os sraffozással jelöljük; a furat belsejét nem sraffozzuk.
  6. A metszet fölé vagy alá írjuk: A-A.

A rajz azt eredményezi, hogy egyetlen nézeten látjuk a persely két átmérőjét, anyagvastagságát, és azt, hogy a furat átmenő.

Példa 2 – Lépcsős metszet leolvasása. Egy öntött fedélben két furat van: az egyik középen, a másik egy oldalsó lépcsőn magasabb síkban. Két külön teljes metszet helyett lépcsős metszetet választunk: az első vágósík a középső furaton, a másik eltolt, párhuzamos sík az oldalsó furaton halad át. A metszetben mindkét furat egyetlen A-A nézetben jelenik meg. A két vágósík közötti lépcső élet a metszetben nem rajzoljuk meg, mert az nem alkatrészél; a vágósík nyomvonala az alapnézetben mutatja a lépcső eltolását. Ezáltal a rajz egyszerűbb, mint két külön metszet, de ugyanazt a belső információt adja.

4.2.7 Minőségellenőrzés

Metszetolvasáskor ellenőrizzük:

Ellenőrző sorrend: rajz – vágósík – sraffozás – nem metszendő elemek – méret. Ha bármelyik bizonytalan, a gyártói rajz címfelirata és a vetületi nézet az irányadó.

4.2.8 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy személyautó féknyereg-javításakor a szerelő azt a gyártói metszeti rajzot kapja, amely a féknyereg munkahengerét, a dugattyút, a négyszöggyűrű hornyát és a porvédő hornyot mutatja. A rajzon a nyereg anyaga sraffozott, a fékfolyadék-csatorna üreg, a rögzítőcsavarok metszetlenek. A tömítőgyűrű hornya a sraffozott anyagban látható bemélyedés. A szerelő a metszet alapján azonosítja, hogy melyik horonyba kerül a négyszöggyűrű, és milyen a hornyok sorrendje a visszaszerelésnél. Ha nem tudná elkülöníteni a vágott anyagot a csatornától, könnyen felcserélhetné a porvédő és a tömítőhorony helyzetét.

Figyelem. A féknyereg metszeti rajzának félreolvasása a fékrendszer helytelen összeszereléséhez vezethet; a járműjavítás során ezért a szerelési rajzot a gyártói adatokkal és a tényleges alkatrész megszemlélésével együtt kell ellenőrizni.

4.2.9 Gyakorlati útmutató: metszetolvasás tanulóasztalon

  1. Rajz azonosítása: azonosítsd a címfeliratban az alkatrészt és a rajzszámot.
  2. Vetületi nézet megkeresése: először nézd meg a teljes külső alakot.
  3. Vágósík megkeresése: olvasd le a vágósík nyomvonalát és betűjelét.
  4. Metszett anyag leolvasása: keresd meg a sraffozott felületeket és az üregeket.
  5. Nem metszendő elemek kijelölése: jelöld be a csavarokat, tengelyeket, golyókat.
  6. Alakjellemzők összekapcsolása: azonosítsd a furatokat, hornyokat, üregeket a méretekkel együtt.

4.2.10 Tipikus hibák

Hiba. A vágott anyagfelületet nem sraffozzuk. Ekkor a metszet nem különül el a nézettől, és a belső anyaghatárok értelmezhetetlenné válnak. Helyes gyakorlat: a vágósíkba eső anyagot mindig sraffozni kell.

Hiba. A tengelyt, csavart vagy csapszeget hosszirányú metszetben sraffozzuk. Ez félrevezeti az olvasót, mert a tömör elem testét vágott anyagként mutatja. Helyes gyakorlat: a felsorolt nem metszendő elemeket hosszirányban csak körvonalukkal ábrázoljuk.

Hiba. A lépcsős metszetben a vágósíkváltás élét alkatrészélként berajzoljuk. A metszet így azt a téves benyomást kelti, hogy a tárgyon ott valóságos lépcső van. Helyes gyakorlat: a lépcső élét a metszetben nem rajzoljuk meg.

Hiba. Szomszédos alkatrészeknél azonos irányú és osztású sraffozást használunk. A rajzolvasó nem tudja szétválasztani a két anyagot. Helyes gyakorlat: eltérő irányt vagy osztást alkalmazzunk.

Hiba. A metszet mögött látható kontúrokat elhagyjuk, vagy éppen a szelvényben a mögöttes kontúrokat is berajzoljuk. A metszet így hiányos, a szelvény pedig pontatlan. Helyes gyakorlat: metszetnél a mögöttes látható éleket rajzoljuk, szelvénynél csak a vágósíkba eső felületet.

4.2.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A szelvény a metszősík mögött látható kontúrokat is ábrázolja.
  2. Igaz vagy hamis? A tengelyt hosszirányú metszetben nem sraffozzuk.
  3. Milyen metszetfajtát válasszunk, ha egymástól eltérő magasságban fekvő két furatot akarunk egy metszetben bemutatni?
  4. Mi a különbség a teljes metszet és a kihúzott szelvény között?
  5. Sorolj fel legalább négy olyan elemet, amelyet hosszirányú metszetben sem sraffozunk!

4.2.12 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg saját szavakkal, hogyan keletkezik a metszet, és mi a metszet és a szelvény közötti lényeges különbség.

2. feladat (A). Sorold fel, mi mindent jelöl a metszeti rajzolvasónak a sraffozás szabályos alkalmazása.

3. feladat (B). Egy öntött fedél két furata eltérő síkban van. Magyarázd el röviden, miért lépcsős metszetet használunk, és miért nem rajzoljuk be a vágósíkváltás lépcsőfokát a metszetbe.

4. feladat (B). Állítsd helyes sorrendbe a teljes metszet szerkesztésének lépéseit: sraffozás, szimmetriatengely felvétele, vágósík jelölése, belső kontúrok rajzolása, metszet felirata. Indokold a sorrendet.

5. feladat (C). Hibaelemzés. Egy féknyereg metszeti rajzán a rögzítőcsavart hosszirányban sraffozva ábrázolták. Mi a hiba, milyen következménye lehet a javítás során, és hogyan kell helyesen ábrázolni?

6. feladat (D). Gyártói javítási rajzon egy dugattyú hosszmetszete látható. A rajzon a dugattyú anyaga sraffozott, a gyűrűhornyok bemélyedések, a csapszegfurat üreg. Milyen ellenőrző méréseket készítene elő a metszet alapján a dugattyú állapotfelméréséhez?

4.2.13 Megoldások

4.2.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A szelvény csak a vágósíkba eső felületet ábrázolja; a mögöttes kontúrokat nem.
  2. Igaz. A tengely hosszirányban nem metszendő, ezért nem sraffozzuk.
  3. Lépcsős metszetet.
  4. A teljes metszet a metszősík mögötti látható kontúrokat is ábrázolja; a kihúzott szelvény csak a vágósíkba eső anyagfelületet.
  5. Pl. csavar, tengely, golyó, borda – a szabály teljes felsorolásából bármely négy (összesen tizenegy elem); hosszirányban egyik sem sraffozandó.

4.2.13.2 Feladatok megoldásai

1. feladat. A metszet úgy keletkezik, hogy a tárgyat képzeletbeli vágósíkkal elvágjuk, eltávolítjuk az elülső részt, a hátul maradó részt vetítjük, és a vágott anyagfelületet sraffozzuk. A metszet mögött látható kontúrokat megrajzoljuk; a szelvénynél ellenben csak a vágósíkba eső felületet rajzoljuk.

2. feladat. A sraffozás mutatja a vágott anyagot, megkülönbözteti az üregektől, azonosítja, hogy a metszősík ténylegesen átvágta-e az anyagot, és eltérő irányával vagy osztásával szétválasztja a szomszédos alkatrészeket. A nem sraffozott elemek metszetlen anyagot, üreget vagy nem metszendő alkatrészt jelezhetnek.

3. feladat. A két furat eltérő síkban van, ezért egyetlen egyenes vágósíkkal nem metszhetők egyszerre. A lépcsős metszet párhuzamos, eltolt vágósíkokat használ, így mindkét furatot egy A-A metszetbe vetíthetjük. A lépcsőfok nem valódi alkatrészél, ezért a metszetben nem rajzolható meg; a vágósík nyomvonala az alapnézeten jelzi az eltolást.

4. feladat. Helyes sorrend: szimmetriatengely felvétele, vágósík jelölése, belső kontúrok rajzolása, sraffozás, metszet felirata. Először a vetületi alapot, majd a vágósíkot kell rögzíteni, ezután rajzoljuk a belső üregek kontúrjait, végül a vágott anyag sraffozását és a metszet azonosító feliratát.

5. feladat. A hiba, hogy a rögzítőcsavart hosszirányban metszendő alkatrészként sraffozták. Ebből a rajzolvasó úgy olvashatja, hogy a csavar testét a metszősík anyagában átvágta, holott a csavar tömör, külön alkatrész. A javítás során félreérthető, hogy a csavar a nyereg anyagához tartozik-e, ami szerelési hibához vezethet. Helyesen a csavart metszetlen elemként, sraffozás nélkül, csak körvonalaival rajzoljuk.

6. feladat. A metszet alapján előkészíthető mérések: a dugattyúpalást átmérőjének mérése mikrométerrel, a gyűrűhornyok szélességének mérése hézagmérővel vagy tolómérővel, a horonymélység mérése, a csapszegfurat átmérőjének és furatjátékának mérése. A metszeten a sraffozott anyag mutatja, hogy mely felületek tartoznak a dugattyú anyagához; ezekre a felületekre vonatkoznak a gyártói kopási határok.

4.2.14 Rövid összefoglaló

A metszet a tárgyat képzeletbeli vágósíkkal elvágva, az elülső részt eltávolítva ábrázolja; a vágott anyagfelületet sraffozzuk, a mögöttes kontúrokat megrajzoljuk. Az egyszerű metszetek közé tartozik a teljes, fél- és részmetszet (kitörés). Az összetett metszetek – lépcsős, befordított, kiterített – akkor szükségesek, ha a belső részletek egyetlen egyenes vágósíkkal nem ábrázolhatók. A szelvény csak a vágósíkba eső felületet mutatja; fajtái a befordított, kihúzott és elcsúsztatott szelvény. Csavart, tengelyt, csapszeget, szegecset, golyót, görgőt, éket, reteszt, bordát és küllőt hosszirányban nem metszünk; ezeket sraffozás nélkül rajzoljuk. A metszetolvasás során a vágott felületet, az üreget és a nem metszendő elemet mindig elkülönítjük, mert ezt a felismerést a Méretmegadás, felületi érdesség, tűrések és illesztések alfejezetben a tűrt felületek méretének leolvasásakor használjuk fel.

4.2.15 Források és ellenőrzési hiányok