48.1 A vizsga szerkezete és elméleti mintafeladatok

48.1.1 Motiváció: miért kell időre gyakorolnod a vizsgaszerű feladatokat?

Képzeld el, hogy a szakmai vizsgán az írásbeli vagy interaktív feladatlap előtted fekszik. A tanár azt mondja: „A feladat megoldására 60–90 perc áll rendelkezésre.” A lapon egyszerre van anyagismereti kérdés, nedvességszámítás, szakrajz, gépbeállítás, felületkezelési anyagszükséglet és egy kis árkalkuláció. Ha addig csak fejezetenként külön-külön gyakoroltál, a vizsgán először szembesülsz azzal, hogy a témákat váltogatni kell, és az időt magadnak kell beosztani. Ezt lehet begyakorolni. Ebben az alfejezetben előbb áttekintjük a vizsga szerkezetét, majd egy vegyes mintafeladatsort oldunk meg lépésről lépésre. Így a tudásodat és az időgazdálkodásodat együtt edzed.

48.1.2 Szemléletes kép: egy vizsgafeladatsor az asztalon

Ülsz a tanműhelyben vagy a vizsgahelyszínen. Az asztalon számológép, ceruza, derékszögelő, vonalzó és a feladatsor. A feladatsor elején rövid utasítás: „A számításoknál minden lépést írjon le, mértékegységgel. A rajzot az európai vetítési rendben készítse. A pontozás a részpontok szerint történik.” A lapon például ilyen feladatok állhatnak:

Ezeket most együtt felépítjük. A vizsgán a teljes tudásod nem egyszerre, hanem kis feladatokban, gyakorlati helyzetbe ágyazva jelenik meg.

48.1.3 A szakmai vizsga szerkezete

Az alábbi leírás a szokásos szerkezetet mutatja be. A pontos vizsgarészek, időtartamok és pontozás a hatályos vizsgaszabályzattól és a szakmai követelményektől függenek, ezért ezeket mindig ellenőrizni kell a vizsga előtt.

Régi képzési dokumentumokon: a 34 543 02 Asztalos OKJ-s képzés vizsgája írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből állt; a régi feladatsorokban ilyen címeket találsz. A mai rendszerben a fogalmak részben megváltoztak.

A Szakképzés 4.0 szerinti szakmai vizsga a képzési és kimeneti követelmények (KKK) és a programkövetelmény szerint jellemzően írásbeli/interaktív vizsgarészből és projektfeladatból (gyakorlati vizsgarész, dokumentációval) áll; az alábbi négy rész a régi és az új rendszer szokásos elemeit együtt mutatja, a mostani vizsga felépítése így tagolódhat (ellenőrizendő: aktuális szabályzat):

  1. Központi interaktív vagy írásbeli vizsgatevékenység – számítógépen vagy papíron, többnyire feleletválasztós, rövid válaszos és számításos feladatok. Ez méri az elméleti tudást, a szakmai számítást és a rajzolvasást.
  2. Gyakorlati vizsgafeladat – meghatározott termékrész elkészítése a tanműhelyben, gépi és kézi műveletekkel. A munkavédelmi szabályok betartása itt is értékelés alá esik.
  3. Projektfeladat (vizsgaremek) és dokumentáció – a képzés során elkészített, összetettebb termék, műszaki rajzokkal, szabásjegyzékkel, technológiai leírással és kalkulációval. A vizsgaremek a gyakorlati tudás összegzése.
  4. Szóbeli vizsga – tételsorból húzott témakör kifejtése, rajzi vagy számításos kiegészítéssel. Ez a régi OKJ-s vizsga jellemzője volt; a mai vizsgán csak akkor van, ha a hatályos vizsgaleírás előírja (ellenőrizendő: a vizsgaközpont tájékoztatója, a KKK/PTT).

Ezt a felépítést mutatja az alábbi folyamatábra.

A szakmai vizsga vázlatos felépítése - A vizsgarészek és a sorrendjük a hatályos vizsgaszabályzattól függ (ellenőrizendő). A nyilak a szokásos sorrendet mutatják.

Szabály. A vizsgán csak a szabályzatban megengedett segédeszközöket használhatod. A számológép, vonalzó, derékszögelő és a feladatlap által megengedett szabványkivonat általában megengedett. A mobiltelefon, saját képletgyűjtemény vagy előre megírt tétel nem használható, hacsak a szabályzat kifejezetten nem engedi.

48.1.4 Hogyan oldj meg egy vegyes mintafeladatsort időre? (Recept)

A vizsga előtti hetekben használd ezt a számozott gyakorlóeljárást. Minden gyakorlásnál tartsd be a lépéseket.

  1. Készítsd elő a munkahelyet. Csak azokat az eszközöket tedd ki, amelyek a vizsgán is megengedettek: toll, ceruza, radír, számológép, vonalzó, derékszögelő, körző. Vedd elő az órát vagy állíts be időzítőt.
  2. Nézd át a feladatsort egyszer végig. Karikázd be a feladatok pontszámát, és jelöld meg, melyik tűnik gyorsnak, melyik időigényesnek. A rajzot és a kalkulációt hagyd későbbre, ha úgy gyorsabb.
  3. Számold ki az időarányt. Ha 60 perced van 60 pontra, akkor 1 pontra kb. 1 perc jut. A 10 pontos feladatra kb. 10 percet szánj, de egy kis tartalékot hagyj.
  4. Kezdd a biztos feladatokkal. A gyorsan megoldható, rövid válaszos és számításos feladatokkal szerezz pontot. A bizonytalanabb rajzot hagyd a második körre.
  5. Oldd meg a számítást lépésenként. Minden számításnál írd le a képletet, a behelyettesítést mértékegységgel és az eredményt. Így akkor is kapsz részpontot, ha a végeredmény rossz.
  6. A rajznál előbb vázolj. Rajzold meg a nézeteket, a metszősík helyét és a méreteket. A szabásjegyzékben ellenőrizd, hogy a darabok száma, anyaga, kész mérete és nyers mérete következetes-e.
  7. Ellenőrizz minden feladatot. A végén nézd át mértékegységenként: hossz mm-ben, terület m²-ben, térfogat m³-ben, pénz Ft-ban. Kérdezd meg: „Hihető-e a végeredmény?” Ha egy 2 m hosszú deszka térfogata 0,08 m³, az reális; ha 8,0 m³, az hibás.
  8. Javítsd a jelölt hibákat. Ha időd engedi, a bekarikázott számításokat ellenőrizd egy másik módon, például nagyságrendi becsléssel.

Ezt az eljárást most kipróbáljuk egy kidolgozott mintafeladatsoron.

48.1.5 Anyagismeret és faipari számítások mintafeladatai

A vizsgán az anyagismeret és a faipari számítások gyakran kapcsolódnak össze. A három leggyakoribb feladattípus a nedvességtartalom, a zsugorodás és a köbözés. Ezek a A faanyag nedvességtartalma: mérés és számítás, a Zsugorodás, dagadás és vetemedés: a fa „mozgása” és a Szabásjegyzék és anyagnorma alfejezetekből ismertek.

1. Kidolgozott példa (nedvességtartalom). Egy tölgy mintadarab nedves tömege mn=320gm_n = 320\,\text{g}. Kiszárítás után az abszolút száraz tömeg m0=290gm_0 = 290\,\text{g}. Mennyi a faanyag nedvességtartalma?

Számítás. A nedvességtartalom képlete:

u=mn−m0m0⋅100% u = \frac{m_n - m_0}{m_0}\cdot 100\,\%

Behelyettesítve:

u=320g−290g290g⋅100%=30290⋅100%=10,34% u = \frac{320\,\text{g} - 290\,\text{g}}{290\,\text{g}}\cdot 100\,\% = \frac{30}{290}\cdot 100\,\% = 10{,}34\,\%

A faanyag nedvességtartalma kb. 10,3 %. Ez a bútoripari felhasználás szokásos célértéke (tájékoztató, 8–12 % közötti célérték, a gyártási körülményektől függ).

2. Kidolgozott példa (zsugorodás). Egy bükk deszka szélessége 12 % nedvességen 200 mm. Mennyi lesz a szélessége 8 % nedvességen, ha a húrirányú differenciális zsugorodást 0,25 %/% értékkel vesszük figyelembe? (Tájékoztató érték, faanyagtáblázatból ellenőrizendő.)

Számítás. A nedvességváltozás:

Δu=12%−8%=4% \Delta u = 12\,\% - 8\,\% = 4\,\%

A szélességváltozás közelítő képlete:

Δb=b⋅q⋅Δu \Delta b = b \cdot q \cdot \Delta u

ahol qq a differenciális zsugorodás, tizedes alakban 0,25%/%=0,00250{,}25\%/\% = 0{,}0025-os relatív csökkenés 1 % nedvességváltozásra. Behelyettesítve:

Δb=200mm⋅0,0025⋅4=2,0mm \Delta b = 200\,\text{mm} \cdot 0{,}0025 \cdot 4 = 2{,}0\,\text{mm}

A 8 % nedvességen várható szélesség:

b8=200mm−2,0mm=198,0mm b_8 = 200\,\text{mm} - 2{,}0\,\text{mm} = 198{,}0\,\text{mm}

Megjegyzés. Ez közelítő számítás; a zsugorodás a teljes nedvességtartományban nem pontosan lineáris, de gyakorlati becslésre alkalmas.

3. Kidolgozott példa (köbözés). A tanműhelyben 40 db fenyő léc van. Egy léc hossza 2,5 m, keresztmetszete 40 mm × 20 mm. Mennyi a lécanyag összes térfogata köbméterben?

Számítás. Először váltsuk át a keresztmetszetet méterre: 40mm=0,04m40\,\text{mm} = 0{,}04\,\text{m}, 20mm=0,02m20\,\text{mm} = 0{,}02\,\text{m}. Egy léc térfogata:

V1=2,5m⋅0,04m⋅0,02m=0,002m3 V_1 = 2{,}5\,\text{m} \cdot 0{,}04\,\text{m} \cdot 0{,}02\,\text{m} = 0{,}002\,\text{m}^3

A 40 db összes térfogata:

V=40⋅0,002m3=0,080m3 V = 40 \cdot 0{,}002\,\text{m}^3 = 0{,}080\,\text{m}^3

Az összes lécanyag térfogata 0,080 m³.

48.1.6 Szakrajz mintafeladat: fakötés rajza, metszet, szabásjegyzék

A szakrajzi feladat a vizsgán gyakran így szól: „Rajzolja le az adott fakötést két vetületben, és készítsen hozzá szabásjegyzéket.” A rajz értékelésénél a szabványos vonalakat, a méretmegadást, a metszetsraffozást és a kötés felismerhetőségét nézik. A rajzot az európai (E) vetítési rendben készítjük, a méretet mm-ben adjuk meg, de a mm-t a rajzon nem írjuk ki.

A következő minta egy ollós csapozású sarokkötés (nyitott réses–csapos sarokkötés) rajza. Két keretléc csatlakozik derékszögben. Az 1. tétel (függőleges léc) felső végén a vastagság középső harmadából (20/3 ≈ 7 mm) 60 mm hosszú csap készül; a 2. tétel (vízszintes léc) végén 60 mm mély, 7 mm széles rés (olló, villa) van. A csap a rés teljes mélységéig ér, így a sarokban a csap vége és a rés alja oldalról látszik (nyitott kötés). A vállak derékszögűek. (A gérbe vágott változat külön kötés: gérezett ollós csapozás; ha azt tanítod, nevezd meg így, és írd le a gérvállat.)

Szöveges rajzleírás:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ollós csapozású sarokkötés két vetületben és metszetben: az egyik léc csapja a másik léc résébe illeszkedik.
Ollós csapozású sarokkötés szakrajza E vetítési rendben: elölnézet (1. tétel 400, 2. tétel 300 mm, 60 × 20 tölgy), alatta felülnézet a csap bütüjével, jobbra az A–A metszet a csapon át (3:1): a 2. tétel két pofája között az 1. tétel ≈ 7 mm vastag csapja

A mintamegoldáson az 1. tétel végén a vastagság középső harmadából (≈ 7 mm) 60 mm hosszú csap, a 2. tétel végén ugyanilyen széles, 60 mm mély rés (olló) készül; a vállak derékszögűek, a csap vége oldalról látszik. A HTML-kiadásban az elkészítés hat lépése (két léc, harmadolás, rés, csap, összeillesztés, kész sarok) lejátszható.

A szabásjegyzék ennél a két keretlécnél így néz ki:

Tétel Megnevezés Db Anyag Kész méret h × sz × v (mm) Nyers méret h × sz × v (mm) Szálirány / élzárás Megjegyzés
1 Függőleges keretléc 1 tölgy 400 × 60 × 20 410 × 65 × 22 rostirány hosszban csap az egyik végén
2 Vízszintes keretléc 1 tölgy 300 × 60 × 20 310 × 65 × 22 rostirány hosszban rés (olló) az egyik végén

Megjegyzés. A nyers méret ráhagyása itt példa: hosszban 10 mm, szélességben 5 mm, vastagságban 2 mm. A tényleges ráhagyás a megmunkálás módjától és a szerszámoktól függ.

48.1.7 Technológia és gépismeret mintafeladatai

A gépismereti feladatoknál a leggyakoribb a forgácsolási sebesség számítása, mert ez kapcsolja össze a szerszámátmérőt, a fordulatszámot és a biztonságos géphasználatot. A képlet:

v=D⋅π⋅n60000 v = \frac{D \cdot \pi \cdot n}{60\,000}

ahol vv a forgácsolási sebesség (m/s), DD a szerszámátmérő (mm), nn a fordulatszám (1/min).

4. Kidolgozott példa (forgácsolási sebesség). Egy asztalos marógép marófejének átmérője D=200mmD = 200\,\text{mm}. A gép fordulatszáma n=4500min−1n = 4\,500\,\text{min}^{-1}. Mekkora a forgácsolási sebesség? Megfelelő-e ez a fa marásához, ha a tájékoztató ajánlott tartomány 40–80 m/s?

Számítás. Behelyettesítve:

v=200mm⋅π⋅4500min−160000≈200⋅3,14⋅450060000=47,1m/s v = \frac{200\,\text{mm} \cdot \pi \cdot 4\,500\,\text{min}^{-1}}{60\,000} \approx \frac{200 \cdot 3{,}14 \cdot 4\,500}{60\,000} = 47{,}1\,\text{m/s}

A forgácsolási sebesség kb. 47,1 m/s, ami az ajánlott tartományon belül van. A gép beállítása tehát példaként megfelelő. Mindig ellenőrizd a szerszámra írt megengedett legnagyobb fordulatszámot és a gépkönyvet.

5. Kidolgozott példa (felületkezelési anyagszükséglet). Egy 900 mm × 200 mm-es tömörfa polc felületét lakkozzák. A polc mindkét oldalát és az éleit is bevonjuk, ezért a teljes kezelendő felület A≈2⋅0,9⋅0,2+2⋅(0,9+0,2)⋅0,02≈0,40m2A \approx 2 \cdot 0{,}9 \cdot 0{,}2 + 2 \cdot (0{,}9 + 0{,}2) \cdot 0{,}02 \approx 0{,}40\,\text{m}^2. A lakk gyártói adatlapja szerinti fajlagos felhordás q=120g/m2q = 120\,\text{g/m}^2 rétegenként. Két réteget viszünk fel, szórással, ahol a veszteség kb. 25 %. Mennyi lakkot kell előkészíteni?

Számítás. A veszteség nélküli anyagszükséglet:

m=A⋅q⋅n=0,40m2⋅120g/m2⋅2=96g m = A \cdot q \cdot n = 0{,}40\,\text{m}^2 \cdot 120\,\text{g/m}^2 \cdot 2 = 96\,\text{g}

A szórási veszteséggel növelt mennyiség:

mszükséges=96g⋅1,25=120g m_{\text{szükséges}} = 96\,\text{g} \cdot 1{,}25 = 120\,\text{g}

Tehát kb. 120 g lakkot kell előkészíteni. A hígítót a gyártói adatlap aránya szerint külön számoljuk.

Gépbeállítási kérdésre adott válasz (minta). Kérdés: „Miért kell az egyengető gyalugépen a kések vágókörének legfelső pontját a kifutó (hátsó) asztal síkjába állítani?” Válasz: Azért, mert az egyengetés akkor lesz sík, ha a munkadarab a kifutó oldalon már azonos magasságban fekszik a késsel; ha a kés túl magasan vagy túl alacsonyan áll, a gyalulás hullámos, vagy a darab kopog. A pontos beállítást gyártói sablonnal vagy mérőórával ellenőrizzük (ellenőrizendő: gépkönyv).

48.1.8 Kalkuláció és árajánlat mintafeladat

A vizsgán a kalkuláció gyakran egy egyszerű termékre vonatkozik. A feladatban megadják az anyagmennyiségeket és a fajlagos árakat; neked az anyagköltséget, az önköltséget, a termelési árat és a bruttó árat kell kiszámítanod. A mintaárak csak a számítás menetét mutatják.

6. Kidolgozott példa (falipolc árajánlat). Készíts árajánlatot egy 900 × 200 × 18 mm-es falipolcra. A termék 1 db 18 mm vastag forgácslapból készül, felülete élzárással és vízbázisú lakkal bevonva. A feladat adatai mintaárak.

Anyagköltség táblázat:

Tétel Mennyiség Egység Egységár (Ft) Érték (Ft)
Forgácslap 18 mm 0,2 m² 4 800 960
Élzáró fólia 1,8 fm 30 54
Konzol 2 db 1 200 2 400
Vízbázisú lakk 0,1 l 6 000 600
Csavar, tipli 1 készlet 500 500
Közvetlen anyagköltség 4 514
Bér 1,2 óra 5 500 6 600
Bérjárulék 13 % 858
Egyéb közvetlen költség 300
Közvetlen költség 12 272
Általános (rezsi) költség 15 % 1 841
Teljes önköltség 14 113
Nyereség 10 % 1 411
Termelési (nettó) ár 15 524
ÁFA 27 % 4 191
Bruttó (kiszámlázott) ár 19 715

A bruttó árat ésszerűen kerekítve 19 700 Ft-ra adod. A számításban a bérjárulék és az ÁFA százaléka tájékoztató, mindig ellenőrizendő az aktuális mérték.

48.1.9 Munkavédelmi mintafeladatok

A munkavédelmi kérdések a vizsgán gyakran gépi művelethez kötődnek. A válaszban a védőberendezéseket, az egyéni védőeszközöket és a tiltott gyakorlatot is meg kell nevezni.

Gépbiztonság. Az asztalos körfűrészgépen végzett darabolásnál a munkadarabot csak betanított, felügyelt tanuló vághatja. Védőburkolat, hasítóék, tolófa/tolókocsi, fapor-elszívás és vészleállító nélkül a gépet nem szabad használni. Kesztyűt forgó szerszámnál tilos viselni. A munkaterületet a gép körül szabadon kell tartani.

Mintakérdés és válasz: Kérdés: Sorold fel azt a négy védőberendezést, amelyet asztalos körfűrészgépen daraboláskor ellenőrizni kell a munka megkezdése előtt. Válasz: (1) A fűrészlap fölötti elszívó burkolat; (2) a hasítóék és a védőborítás; (3) a tolófa vagy tolókocsi megléte; (4) a vészleállító gomb elérhetősége. Ezen kívül ellenőrizni kell a fűrészlap rögzítését és repedésmentességét.

Szabály. A keményfa-por (például tölgy- és bükkpor) rákkeltő anyagként van besorolva (ellenőrizendő: besorolás, munkahelyi határérték). Ezért a porképző műveleteknél elszívást és megfelelő légzésvédőt (FFP osztály) kell használni. A felületkezelő anyagoknál a biztonsági adatlap az irányadó.

48.1.10 Minőségellenőrzés: hogyan ellenőrizd a megoldásaidat?

A vizsga előtti gyakorlásnál ugyanazt a szemléletet alkalmazd, mint a műhelyben a méretellenőrzésnél.

48.1.11 Tipikus hibák és okaik a vizsgán

  1. Mértékegység elhagyása vagy rossz átváltása. Ok: A tanuló siet, és a mm-t nem váltja át m-re a térfogatszámításnál. Helyes gyakorlat: Minden számítást mértékegységgel írunk le, és a térfogatszámításnál először méterre váltunk.

  2. A rajzon a mm kiírása. Ok: A rajzolásnál a tanuló a méret után odaírja a „mm”-t, pedig a szabvány szerint a faipari rajzon a mm-t nem írjuk ki. Helyes gyakorlat: A rajzon csak a szám szerepel; a feliratban vagy a szabásjegyzékben jelezzük az egységet.

  3. A kalkulációból kimarad az általános költség vagy az ÁFA. Ok: A tanuló csak az anyag- és bérköltséget számolja, és azt hiszi, hogy az már az eladási ár. Helyes gyakorlat: A költségszerkezet lépéseit követjük: anyag → bér → járulék → egyéb közvetlen → általános → önköltség → nyereség → nettó ár → ÁFA → bruttó ár.

  4. Védőberendezés nélküli géphasználat leírása. Ok: A tanuló a gyorsaságra hivatkozik, és elfelejti, hogy a munkavédelmi előírások a vizsgán is értékeltek. Helyes gyakorlat: Minden gépi műveletnél megnevezzük az indítás előtti ellenőrzést, a védőberendezést és az egyéni védőeszközt.

48.1.12 Valós életbeli alkalmazás: egy vizsgázó esete

Egy tanuló a vizsgán a gyakorlati feladat mellett kapott egy írásbeli kalkulációs lapot. A feladat egy kis éjjeliszekrény árajánlatát kérte. A tanuló a közvetlen anyagköltséget kiszámolta, a bért hozzáadta, majd azonnal bruttó árat írt. Az értékelésnél kiderült, hogy kimaradt a bérjárulék, az általános költség és az ÁFA. A tanuló nem bukott meg, mert a számítási menetet részpontokkal értékelték, de sok pontot veszített. A hibát azzal lehetett volna elkerülni, ha előre megtanulja a költségszerkezet lépéseit: anyag → bér → járulék → egyéb → általános → önköltség → nyereség → nettó → ÁFA → bruttó. Ez a tanulság: a vizsgán a költségszámításnál mindig a teljes láncot kell levezetni, nem elég csak az anyag- és bérköltséget összeadni.

48.1.13 Önellenőrzés

Válaszolj röviden az alábbi kérdésekre. A megoldásokat a ### Megoldások elején találod.

  1. Igaz-e, hogy a nedvességtartalom képlete u=mn−m0m0⋅100%u = \frac{m_n - m_0}{m_0}\cdot 100\,\%? Indokold!
  2. Igaz-e, hogy a forgácsolási sebesség növekszik, ha a szerszámátmérő nő és a fordulatszám állandó?
  3. Mi a hiba ezen a rajzon: „A méret 250 mm”?
  4. Melyik költségsor hiányzik ebből a kalkulációból: anyagköltség + bérköltség = eladási ár?
  5. Milyen védőberendezést kötelező használni asztalos körfűrészgépen a visszarúgás megelőzésére?
  6. Mennyi 10 db 2 m hosszú, 50 × 20 mm-es léc térfogata?

48.1.14 Feladatok

1. feladat (A). Egy fenyő minta nedves tömege 250 g, abszolút száraz tömege 220 g. Számold ki a nedvességtartalmát.

2. feladat (A). Sorold fel a szakmai vizsga négy jellemző vizsgarészét a mai rendszerben (ellenőrizendő: a pontos elnevezés).

3. feladat (B). Egy tölgy deszka szélessége 10 % nedvességen 180 mm. Mennyi lesz a szélessége 7 % nedvességen, ha a húrirányú differenciális zsugorodás 0,30 %/%? (Tájékoztató érték.)

4. feladat (B). Egy marófej átmérője 160 mm, a gép fordulatszáma 6 000 1/min. Számold ki a forgácsolási sebességet. A tájékoztató ajánlott tartomány 40–80 m/s. Megfelel-e az érték?

5. feladat (C). Az alábbi kalkuláció hibás: „Anyagköltség 8 000 Ft, bér 6 000 Ft, eladási ár 14 000 Ft.” Sorold fel a hiányzó költségsorokat, és írd le a helyes gondolatmenetet.

6. feladat (D). Állíts össze egy 8 lépéses vizsgafelkészülési ellenőrzőlistát az írásbeli/interaktív feladatsorhoz. A lista tartalmazzon időgazdálkodást, mértékegység-ellenőrzést és rajzi előírást is.

48.1.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A nedvességtartalom a száraz tömegre vonatkoztatott víztömeg százalékban.
  2. Igaz. v=D⋅π⋅n60000v = \frac{D\cdot\pi\cdot n}{60\,000}, ha DD nő és nn állandó, vv növekszik.
  3. Hiba: A faipari rajzon a mm-t nem írjuk ki, csak a „250” számot kell feltüntetni.
  4. Hiányzik: bérjárulék, egyéb közvetlen költség, általános költség, nyereség, ÁFA. A teljes lánc: anyag + bér + járulék + egyéb → közvetlen; + általános → önköltség; + nyereség → nettó ár; + ÁFA → bruttó ár.
  5. Hasítóék (és védőburkolat). A hasítóék megakadályozza, hogy a vágás összezáródva a fűrészlap hátsó fogaira szorítsa a munkadarabot, és az visszarúgjon.
  6. V=10⋅2m⋅0,05m⋅0,02m=0,020m3V = 10 \cdot 2\,\text{m} \cdot 0{,}05\,\text{m} \cdot 0{,}02\,\text{m} = 0{,}020\,\text{m}^3.

1. feladat (A) megoldása

u=250g−220g220g⋅100%=30220⋅100%=13,6% u = \frac{250\,\text{g} - 220\,\text{g}}{220\,\text{g}}\cdot 100\,\% = \frac{30}{220}\cdot 100\,\% = 13{,}6\,\%

2. feladat (A) megoldása

A négy jellemző vizsgarész: (1) központi interaktív/írásbeli feladat; (2) gyakorlati vizsgafeladat; (3) projektfeladat (vizsgaremek) és dokumentáció; (4) szóbeli vizsga (régi OKJ-s vizsgán, ma csak ha a vizsgaleírás előírja). A pontos elnevezés vizsgaszabályzatonként változhat.

3. feladat (B) megoldása

Nedvességváltozás: Δu=10%−7%=3%\Delta u = 10\,\% - 7\,\% = 3\,\%. Szélességváltozás: Δb=180mm⋅0,003⋅3=1,62mm\Delta b = 180\,\text{mm} \cdot 0{,}003 \cdot 3 = 1{,}62\,\text{mm}. A 7 %-on várható szélesség: 180−1,62=178,38mm≈178,4mm180 - 1{,}62 = 178{,}38\,\text{mm} \approx 178{,}4\,\text{mm}.

4. feladat (B) megoldása

v=160⋅3,14⋅600060000=160⋅3,14⋅600060000=50,24m/s v = \frac{160 \cdot 3{,}14 \cdot 6\,000}{60\,000} = \frac{160 \cdot 3{,}14 \cdot 6\,000}{60\,000} = 50{,}24\,\text{m/s}

Az érték a 40–80 m/s tartományon belül van, tehát példaként megfelelő.

5. feladat (C) megoldása

Hiányzó sorok: bérjárulék (pl. 13 % a bérre), egyéb közvetlen költség (pl. csiszolóanyag, energia), általános költség (rezsi), nyereség, ÁFA. A helyes lánc:

8000+6000=14000Ft 8\,000 + 6\,000 = 14\,000\ \text{Ft}

ehhez jön bérjárulék és egyéb közvetlen, így kapjuk a közvetlen költséget. Ehhez jön az általános költség, így kapjuk az önköltséget. Ehhez jön a nyereség, így kapjuk a nettó termelési árat. Végül jön az ÁFA, így kapjuk a bruttó árat.

6. feladat (D) megoldása

  1. Időzítő beállítása a feladatsor elején.
  2. Feladatok áttekintése, pontszámok bekarikázása.
  3. Időarányos terv készítése (1 pont ≈ 1 perc).
  4. Biztos, gyors feladatokkal kezdés.
  5. Számításoknál képlet + behelyettesítés + eredmény mértékegységgel.
  6. Rajznál európai vetítési rend, metszetsraffozás, méretek mm kiírása nélkül.
  7. Mértékegységek ellenőrzése minden számításnál.
  8. Végén nagyságrendi becslés és hibajavítás.

48.1.16 Rövid összefoglaló

A szakmai vizsga jellemzően írásbeli/interaktív feladatból, gyakorlati vizsgafeladatból, projektfeladatból (vizsgaremekből) és – a régi OKJ-s vizsgán, ma csak ha a vizsgaleírás előírja – szóbeli vizsgából áll (ellenőrizendő: hatályos vizsgaszabályzat, KKK/PTT). A vizsgára úgy készülünk, hogy vegyes mintafeladatsorokat oldunk meg időre, mert a vizsgán a témákat váltogatni kell. Az anyagismereti számítások alapja a nedvességtartalom u=mn−m0m0⋅100%u = \frac{m_n - m_0}{m_0}\cdot 100\% képlete, a zsugorodás közelítő számítása Δb=b⋅q⋅Δu\Delta b = b \cdot q \cdot \Delta u, valamint a fűrészáru térfogatának köbözése V=l⋅b⋅vV = l \cdot b \cdot v. A szakrajznál az európai vetítési rendet, a metszetsraffozást, a milliméteres méretmegadást és a szabásjegyzéket kell következetesen használni. A gépismereti feladatoknál a forgácsolási sebességet v=D⋅π⋅n60000v = \frac{D\cdot\pi\cdot n}{60\,000} képlettel számoljuk, és a biztonsági előírásokat is értékelik. A kalkuláció teljes lánca: anyag, bér, járulék, egyéb közvetlen, általános költség, önköltség, nyereség, nettó ár, ÁFA, bruttó ár. A munkavédelemnél a védőberendezéseket, a fapor-kockázatot és a biztonságos géphasználat szabályait kell felsorolni. Továbbvitt eredmény: ezek a mintafeladatok a Vizsgaremek és gyakorlati vizsgafeladat: tervezés, dokumentáció, értékelés alfejezetben készítik elő a teljes vizsgaremek dokumentációját és a gyakorlati vizsgafeladat megoldását.

48.1.17 Források és ellenőrzési hiányok