45.2 Költségek és önköltség: anyag-, bér-, általános költség, elő- és utókalkuláció

45.2.1 Motiváció

Egy asztalos egyedi konyhaszekrény-sort vállal. A megrendelő kér árajánlatot. Ha az asztalos csak a faanyag, a lapanyag és a vasalat számláját nézi, könnyen aláígér: nem fedezi a saját bérét, a műhely fűtését, a gépek áramát, a szerszámkopást és a könyvelő díját. A munka elvégzése után kiderül, hogy a bevétel nem fedezi a kiadásokat. Ezért kell a költségeket rendszerezetten, előre és utólag is számolni.

Ez az alfejezet megtanítja, miből áll a bútor önköltsége, hogyan terheljük rá a rezsiköltséget, hogyan számolunk nyereséget és termelési árat, és hogyan hasonlítjuk össze a tervezett és a tényleges költségeket utókalkulációval.

45.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy tölcsért: a tetején beérkeznek a különböző költségek – anyag, bér, járulék, rezsi. A tölcsér alján kifolyik egyetlen szám: az önköltség. Ha ehhez hozzáadjuk a nyereséget, megkapjuk a nettó termelési árat, az ÁFA-val pedig a bruttó árat, amit a vevő fizet.

A következő vízesésdiagram egy konyhaszekrény-sor előkalkulációját mutatja: a költségek lépcsőzetesen önköltséggé adódnak össze, ehhez jön a nyereség (nettó ár), majd az ÁFA (bruttó ár). A nyereség és az ÁFA nem költség, ezért eltérő mintázatú.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Vízesésdiagram: a konyhaszekrény-sor költségei önköltséggé, majd nyereséggel és ÁFA-val bruttó árrá adódnak össze.
Vízesésdiagram: anyag 92 000, bér 48 000, járulék 6 240, egyéb közvetlen 3 500, rezsi 21 600 Ft → önköltség 171 340 Ft; nyereség 25 701 → nettó ár 197 041 Ft; ÁFA 53 201 → bruttó ár 250 242 Ft (mintaértékek)

Az ábra azt mutatja, hogy az anyagköltség nagy tétel, de a bér és a rezsi sem hagyható ki. A HTML-kiadásban a kalkulátorral a paraméterek (anyagköltség, munkaidő, béróradíj, járulék, rezsióradíj, haszonkulcs, ÁFA) hatása kipróbálható, és utókalkulációs nézetben a tényleges adatok a tervezett önköltséggel vethetők össze.

45.2.3 Alapfogalmak: költségelemek

Definíció. Önköltség a termék előállításához közvetlenül és a vállalkozás fenntartásához kapcsolódóan felhasznált erőforrások pénzben kifejezett összege, egy termékre vagy megrendelésre vetítve.

A kalkulációban a költségeket csoportosítjuk, mert így látjuk, melyik tétel miért változik.

Közvetlen anyagköltség az a költség, amely a termékbe beépülő anyagokhoz kapcsolódik: tömörfa, lapanyag, élzáró, furnér, ragasztó, vasalat, csavar, lakk, pác, csomagolóanyag. Az árat mindig nettó (ÁFA nélküli) összegben számoljuk, mert az ÁFA nem a vállalkozás költsége, hanem az államnak fizetendő, illetve a vevőre áthárított adó. A mennyiségeket az Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő alfejezetben elkészített szabásjegyzék és anyagnorma adja.

Közvetlen bérköltség a termék elkészítésén dolgozó szakember munkaidejének költsége. Kiszámítása:

Kbér=t⋅b,K_{\text{bér}} = t \cdot b,

ahol tt a termékre fordított idő (óra), bb a bruttó vagy kalkulált órabér (Ft/óra). A bérköltségbe beletartozik a szabás, gyalulás, marás, csiszolás, szerelés, valamint az előkészítés és a takarítás időigénye is, ha a termékre számoljuk.

Bérjárulék a munkáltató által fizetendő közteher, például a szociális hozzájárulási adó. A járulékot a bérköltség arányában számoljuk:

Kjárulék=Kbér⋅j,K_{\text{járulék}} = K_{\text{bér}} \cdot j,

ahol jj a járulékkulcs (pl. 0,130{,}13, ha a hatályos mérték 13%; ellenőrizendő: aktuális adójogszabály). Ha a munkavállaló bruttó bérét is a bérköltségbe számoljuk, a járulékot hozzá kell adni, mert a vállalkozás tényleges kiadása ez.

Egyéb közvetlen költség az a költség, amely közvetlenül a megrendeléshez kapcsolódik, de nem anyag és nem bér: például a termék helyszínre szállítása, külön csomagolás, speciális szerszám, bérbe vett sablon, alvállalkozói munka.

Gyártási különköltség az adott gyártási tételhez kapcsolható, de nem anyag jellegű tétel: például a CNC-program írása, egyedi sablon készítése, próbadarabok, speciális mérés, minősítés. Sok kis műhelyben ezt az egyéb közvetlen költségbe olvasztják, de nagyobb vállalkozásnál külön soron jelenik meg.

Általános (rezsi) költség a vállalkozás fenntartásához és működtetéséhez szükséges, de közvetlenül egyetlen termékre nehezen terhelhető kiadás: műhelybérlet vagy épületfenntartás, fűtés, villany, víz, gépkarbantartás, biztosítás, könyvelő, telefon, internet, marketing, tisztítószerek, kis szerszámok. A rezsit a termékre rezsióradíjjal terheljük.

Definíció. Rezsióradíj az általános költség egy munkaórára jutó összege:

r=KáltalánosH,r = \frac{K_{\text{általános}}}{H},

ahol KáltalánosK_{\text{általános}} a tervezett éves (vagy havi) általános költség, HH a tervezett felhasználható (kiszámlázható) órák száma. A HH nem az összes munkaóra, hanem az az idő, amit a vevő számára számlázható munkával töltünk. A szabadság, a betegség, a karbantartás és az adminisztráció nem számlázható.

Definíció. Teljes önköltség a termékre számított összes költség összege:

Kön=Kanyag+Kbér+Kjárulék+Kegyéb+Kkülön+Krezsi,K_{\text{ön}} = K_{\text{anyag}} + K_{\text{bér}} + K_{\text{járulék}} + K_{\text{egyéb}} + K_{\text{külön}} + K_{\text{rezsi}},

ahol

Krezsi=t⋅r.K_{\text{rezsi}} = t \cdot r.

Definíció. Nyereség a vállalkozás haszna, amelyet a tulajdonos a kockázatért, a fejlesztésért és a tartalékképzésért számol fel. Haszonkulccsal számoljuk:

Knyereség=Kön⋅m,K_{\text{nyereség}} = K_{\text{ön}} \cdot m,

ahol mm a haszonkulcs (pl. 0,150{,}15, azaz 15%). A haszonkulcsot a piac, a verseny és a vállalkozási stratégia határozza meg.

Definíció. Termelési (nettó) ár az önköltség és a nyereség összege:

Pnettó=Kön+Knyereség=Kön⋅(1+m).P_{\text{nettó}} = K_{\text{ön}} + K_{\text{nyereség}} = K_{\text{ön}} \cdot (1+m).

Definíció. Bruttó ár a vevő által fizetendő összeg, amely a nettó árhoz hozzáadott ÁFÁ-t tartalmazza:

Pbruttó=Pnettó⋅(1+a),P_{\text{bruttó}} = P_{\text{nettó}} \cdot (1+a),

ahol aa az ÁFA-kulcs (pl. 0,270{,}27, ha a hatályos mérték 27%; ellenőrizendő: aktuális áfatörvény).

45.2.4 A rezsióradíj levezetése

A rezsióradíj lényege, hogy a vállalkozás minden eladott munkaórája egy kicsit „viszi magával” a rezsit is. Vezessük le.

Tegyük fel, hogy egy egyéni vállalkozó éves általános költsége 2 400 000 Ft. Ebben benne van a műhely bérleti díja, a fűtés, az áramrezsi, a könyvelő, a biztosítás és a kis eszközök. Az évben összesen 220 munkanapja van, de csak 200 napon dolgozik. Napi 8 órából a ténylegesen kiszámlázható idő körülbelül 6 óra, mert a többi anyagbeszerzés, szerszámélezés, takarítás, adminisztráció. Így a felhasználható óraszám:

H=200⋅6=1200óra.H = 200 \cdot 6 = 1200 \,\text{óra}.

A rezsióradíj:

r=2400000Ft1200óra=2000Ftóra.r = \frac{2\,400\,000\,\text{Ft}}{1200\,\text{óra}} = 2000\,\frac{\text{Ft}}{\text{óra}}.

Ha egy termékre 12 órát dolgozik, akkor a rezsiköltsége:

Krezsi=12óra⋅2000Ftóra=24000Ft.K_{\text{rezsi}} = 12\,\text{óra} \cdot 2000\,\frac{\text{Ft}}{\text{óra}} = 24\,000\,\text{Ft}.

Ez a levezetés azt is jelzi, hogy a rezsi erősen függ a tervezett óraszámtól: ha túl kevés megrendelés van, a rezsióradíj megnő, mert ugyanazt az éves rezsit kevesebb órára kell szétosztani.

45.2.5 A kalkuláció lépései

Szabály. Az előkalkulációhoz mindig ezt a sorrendet kövesd:

  1. Készíts szabásjegyzéket és anyagnormát az Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő szerint.
  2. Számítsd ki a közvetlen anyagköltséget nettó áron.
  3. Készíts technológiai művelettervet (lásd A gyártási folyamat megtervezése: műveletterv, gépválasztás, időnorma, ütemezés), és becsüld meg az egyes műveletek munkaidejét órában.
  4. Számítsd ki a közvetlen bérköltséget és a bérjárulékot.
  5. Add hozzá az egyéb közvetlen és gyártási különköltségeket.
  6. Határozd meg a rezsióradíjat, és terheld rá a munkaidőre.
  7. Add össze a sorokat: ez az önköltség.
  8. Válassz haszonkulcsot, és számítsd ki a nyereséget.
  9. Add össze: termelési (nettó) ár.
  10. Számold rá az ÁFÁT: bruttó ár.

45.2.6 Számítási példa 1: rezsióradíj

Adott: Egy műhely havi általános költsége 250 000 Ft. A tulajdonos havi 21 munkanapból 19 napon dolgozik, napi 6 óra számlázható munkaidővel.

Keresett: a rezsióradíj.

Megoldás. Először a havi felhasználható órák:

H=19⋅6=114óra.H = 19 \cdot 6 = 114\,\text{óra}.

A rezsióradíj:

r=250000Ft114óra≈2192,98Ftóra≈2193Ftóra.r = \frac{250\,000\,\text{Ft}}{114\,\text{óra}} \approx 2192{,}98\,\frac{\text{Ft}}{\text{óra}} \approx 2193\,\frac{\text{Ft}}{\text{óra}}.

Ellenőrzés: ha egy 5 órás munka rezsijét számoljuk: 5⋅2193=10965Ft5 \cdot 2193 = 10\,965\,\text{Ft}, ami nagyságrendileg ésszerű.

45.2.7 Számítási példa 2: fali polc egyszerű előkalkulációja

Adott:

Keresett: a termék önköltsége, nettó és bruttó ára (ÁFA 27 %, ellenőrizendő).

Megoldás.

  1. Bérköltség: Kbér=1,5⋅4000=6000FtK_{\text{bér}} = 1{,}5 \cdot 4000 = 6000\,\text{Ft}.
  2. Járulék: Kjárulék=6000⋅0,13=780FtK_{\text{járulék}} = 6000 \cdot 0{,}13 = 780\,\text{Ft}.
  3. Rezsi: Krezsi=1,5⋅2200=3300FtK_{\text{rezsi}} = 1{,}5 \cdot 2200 = 3300\,\text{Ft}.
  4. Önköltség:

Kön=8000+6000+780+500+0+3300=18580Ft.K_{\text{ön}} = 8000 + 6000 + 780 + 500 + 0 + 3300 = 18\,580\,\text{Ft}.

  1. Nyereség: Knyereség=18580⋅0,15=2787FtK_{\text{nyereség}} = 18\,580 \cdot 0{,}15 = 2787\,\text{Ft}.
  2. Nettó ár: Pnettó=18580+2787=21367FtP_{\text{nettó}} = 18\,580 + 2787 = 21\,367\,\text{Ft}.
  3. ÁFA: KÁFA=21367⋅0,27=5769,09≈5769FtK_{\text{ÁFA}} = 21\,367 \cdot 0{,}27 = 5769{,}09 \approx 5769\,\text{Ft}.
  4. Bruttó ár: Pbruttó=21367+5769=27136FtP_{\text{bruttó}} = 21\,367 + 5769 = 27\,136\,\text{Ft}.

Ellenőrzés: az anyag a bruttó ár körülbelül 29 %-a, a munkaköltség és rezsi együtt nagyobb, mint az anyag. Ez egy jellemző egyedi bútornál.

45.2.8 Kidolgozott példa: konyhaszekrény-sor előkalkulációja

Egy asztalos egyedi konyhaszekrény-sort készít. Az Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő alfejezetben elkészített anyagnorma alapján az anyagköltség:

45.2.8.1 Anyagköltség táblázat (minta, nettó árak)

Tétel Mennyiség Egység Egységár (nettó, Ft) Érték (Ft)
Laminált forgácslap 8,5 m² 7 800 66 300
Hátfal farostlemez 3,2 m² 1 900 6 080
Élzáró fólia 0,8 mm 25 fm 220 5 500
Vasalat, zsanér, fogantyú 1 készlet 9 000 9 000
Ragasztó és szerelőanyag 1 készlet 3 100 3 100
Csomagolás, élvédő sarok 1 készlet 2 020 2 020
Összes anyag 92 000

A műveletterv becsült munkaideje 12 óra. A béróradíj 4 000 Ft/óra, a járulékkulcs 13 %, a rezsióradíj 1 800 Ft/óra. Egyéb közvetlen (helyszíni szállítás) 3 500 Ft. Nyereség 15 %, ÁFA 27 % (mintaértékek, ellenőrizendő).

Előkalkuláció.

  1. Anyagköltség: 92 000 Ft.
  2. Bérköltség: 12⋅4000=48000Ft12 \cdot 4000 = 48\,000\,\text{Ft}.
  3. Bérjárulék: 48000⋅0,13=6240Ft48\,000 \cdot 0{,}13 = 6\,240\,\text{Ft}.
  4. Rezsi: 12⋅1800=21600Ft12 \cdot 1800 = 21\,600\,\text{Ft}.
  5. Egyéb közvetlen: 3 500 Ft.
  6. Önköltség:

Kön=92000+48000+6240+3500+0+21600=171340Ft.K_{\text{ön}} = 92\,000 + 48\,000 + 6\,240 + 3\,500 + 0 + 21\,600 = 171\,340\,\text{Ft}.

  1. Nyereség: 171340⋅0,15=25701Ft171\,340 \cdot 0{,}15 = 25\,701\,\text{Ft}.
  2. Nettó termelési ár: 171340+25701=197041Ft171\,340 + 25\,701 = 197\,041\,\text{Ft}.
  3. ÁFA: 197041⋅0,27=53201,07≈53201Ft197\,041 \cdot 0{,}27 = 53\,201{,}07 \approx 53\,201\,\text{Ft}.
  4. Bruttó ár: 197041+53201=250242Ft197\,041 + 53\,201 = 250\,242\,\text{Ft}.

Táblázatos összefoglaló.

Költségcsoport Képlet Összeg (Ft)
Anyagköltség szabásjegyzékből 92 000
Bérköltség 12 h × 4 000 Ft/h 48 000
Bérjárulék 48 000 × 13 % 6 240
Egyéb közvetlen szállítás 3 500
Rezsi 12 h × 1 800 Ft/h 21 600
Önköltség 171 340
Nyereség 171 340 × 15 % 25 701
Nettó ár 197 041
ÁFA 197 041 × 27 % 53 201
Bruttó ár 250 242

Továbbvitt eredmény. Az itt kiszámított önköltség és termelési (nettó) ár az Árajánlat készítése: termelési ár, ÁFA, kiszámlázott ár alfejezetben lesz az árajánlat két legfontosabb sora; az Üzleti terv, piackutatás, piacképesség alfejezetben pedig azt vizsgáljuk, hogy a haszonkulcs és a rezsióradíj milyen piaci helyzetben tartható fenn.

45.2.9 Elő- és utókalkuláció

Definíció. Előkalkuláció a gyártás vagy a megrendelés megkezdése előtt készült költségszámítás, amely becsült anyagmennyiségeken, becsült munkaidőn és tervezett rezsin alapul. Az árajánlat alapja.

Definíció. Utókalkuláció a gyártás befejezése után, a ténylegesen felhasznált anyag, a ténylegesen ráfordított munkaidő és a ténylegesen felmerült költségek alapján készült számítás. Célja megmutatni, hogy a vállalkozás a tervezett nyereséget érte-e el.

Definíció. Eltérés-elemzés a tervezett (előkalkulált) és a tényleges (utókalkulált) értékek összehasonlítása, a különbség okának megkeresése.

Az utókalkulációhoz a műhelynaplóból, az anyagfelhasználási lapokból és a számlákból gyűjtjük az adatokat.

45.2.9.1 Utókalkulációs példa a konyhaszekrény-sorra

A tényleges adatok:

Utókalkuláció:

  1. Bérköltség: 13⋅4200=54600Ft13 \cdot 4200 = 54\,600\,\text{Ft}.
  2. Bérjárulék: 54600⋅0,13=7098Ft54\,600 \cdot 0{,}13 = 7\,098\,\text{Ft}.
  3. Rezsi: 13⋅1800=23400Ft13 \cdot 1800 = 23\,400\,\text{Ft}.
  4. Önköltség: 96500+54600+7098+4100+23400=185698Ft96\,500 + 54\,600 + 7\,098 + 4\,100 + 23\,400 = 185\,698\,\text{Ft}.
  5. Tervezett önköltség: 171 340 Ft.
  6. Eltérés: 185698−171340=14358Ft185\,698 - 171\,340 = 14\,358\,\text{Ft}, azaz +8,4%+8{,}4\,\% a tervezetthez képest.

Ha a vállalkozó az előkalkuláció alapján adott nettó árat: 197 041 Ft, akkor a tényleges haszon:

Pnettó−Kön, tényleges=197041−185698=11343Ft,P_{\text{nettó}} - K_{\text{ön, tényleges}} = 197\,041 - 185\,698 = 11\,343\,\text{Ft},

ami a tényleges önköltségre vetítve:

11343185698⋅100≈6,1%\frac{11\,343}{185\,698} \cdot 100 \approx 6{,}1\,\%

hasznot jelent, a tervezett 15 % helyett. Ez a különbség látható, és a jövőre nézve tanulságos.

Eltérés-elemzés:

Tétel Tervezett (Ft) Tényleges (Ft) Eltérés (Ft) Legfontosabb ok
Anyag 92 000 96 500 +4 500 anyagár-emelkedés, szabási hulladék
Bér 48 000 54 600 +6 600 több idő és magasabb órabér
Járulék 6 240 7 098 +858 bérnövekedés miatt
Egyéb 3 500 4 100 +600 kétszeri szállítás
Rezsi 21 600 23 400 +1 800 hosszabb munkaidő
Önköltség 171 340 185 698 +14 358

A szabály az: ha az utókalkuláció eltérést mutat, keressük meg a legnagyobb eltérés okát, és javítsunk a folyamaton: anyagbeszerzés, szabás optimalizálása, gépbeállítás, szállítás szervezése.

Technológiai lap az utókalkulációhoz. Cél: tényleges költségek rögzítése. Anyagok: műhelynapló, anyagfelhasználási lap, számlák. Lépések:

  1. Gyűjtsd össze a ténylegesen beépített anyagok és vasalatok listáját a szabásjegyzék mellé írt módosításokkal. – ellenőrzés: minden tétel mögött mennyiség és egység.
  2. Vezesd ki a munkaórát a műhelynaplóból: hány órát dolgoztál a terméken. – ellenőrzés: műveletenkénti bontás.
  3. Keresd ki a tényleges órabért és a béremeléseket. – ellenőrzés: bérnyilvántartás.
  4. Számold ki a bérjárulékot az aktuális járulékkulccsal. – ellenőrzés: adójogszabályi kulcs.
  5. Rendeld hozzá a tényleges kiszámlázott egyéb költségeket (szállítás, alvállalkozó). – ellenőrzés: számla.
  6. Terheld rá a rezsióradíjat a tényleges munkaidőre. – ellenőrzés: a rezsióradíj időszaki kiszámítása.
  7. Add össze a sorokat: tényleges önköltség. – ellenőrzés: mértékegység-ellenőrzés.
  8. Hasonlítsd össze az előkalkulációval, és írd le az eltérések okát. – ellenőrzés: eltérés-elemzés.

45.2.10 Szabályok, szabványok, adójogszabályi keret

Szabvány. A könyv nem helyettesíti az adótanácsadást. A bérjárulék, az ÁFA és az egyéb adók mértékét mindig a hatályos magyar adójogszabályok tartalmazzák; a mértékek időben változhatnak. Itt 13 % bérjárulék és 27 % ÁFA tanulási mintaérték (ellenőrizendő: aktuális szocho- és áfatörvény). Az önköltség számításának belső módszerét a vállalkozás számviteli politikája rögzíti; a számlán az ÁFA-t a jogszabály szerint kell feltüntetni. A mintaárak csak a számítás menetét mutatják, nem valós piaci árak.

45.2.11 Minőségellenőrzés a kalkulációban

A kalkuláció is ellenőrizhető, mint egy munkadarab. Minden számításnál végezd el az alábbiakat:

45.2.12 Tipikus hibák és okaik

Hiba 1: csak az anyagköltséggel kalkulál az asztalos. Ok: az önköltség fogalmának hiánya, vagy a bér- és rezsiköltséget „úgy is kifizeti valahogy” gondolat. Következmény: a termelési ár nem fedezi a vállalkozás költségeit, veszteség. Helyes gyakorlat: mindig teljes önköltséget számolni, beleértve a bért, járulékot és rezsit.

Hiba 2: a bérjárulék elfelejtése. Ok: csak a dolgozó bruttó bérét számolja, a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót (minta: 13 %, ellenőrizendő) nem. Következmény: a bérköltség 13 %-kal alulbecsült. (Ha a nettó bérből indul, a hiány még nagyobb, mert a dolgozó levonásai is kimaradnak.) Következmény: 13 %-os bérköltség hiány, ami nagyobb munkáknál jelentős. Helyes: a bérköltséghez mindig hozzáadni az aktuális járulékot.

Hiba 3: az anyagköltséget bruttó áron viszi be. Ok: a kalkulátor elfelejti, hogy az ÁFA nem költség, hanem a számlán áthárított adó. Következmény: az önköltség felfújt, az árajánlat torz, a nyereségszámítás hamis. Helyes: az anyagárat nettó áron szerepeltetni, az ÁFÁ-t csak a végén a nettó termelési árra számolni.

Hiba 4: a rezsióradíj rossz óraszámra van vetítve. Ok: az éves rezsit az összes naptári munkaórára osztja, pedig sok óra nem számlázható. Következmény: a rezsióradíj túl alacsony, a termék nem hoz annyi rezsit, amennyit kell. Helyes: csak a kiszámlázható órákkal számolni.

45.2.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos tanuló, miután megtanulta a szabásjegyzéket, először vállalt egy fenyőből készült lépcsőfok-burkolatot. Csak az anyagköltséget számolta: 45 000 Ft. Rátett 10 % hasznot, és 49 500 Ft-ért adta el. A munka 8 órát vett igénybe, a város másik végére szállította, a ragasztó és a csomagolás is többe került. Az utókalkuláció megmutatta: a tényleges önköltség 61 000 Ft volt. A tanuló veszteséget termelt, mert a bérét, a járulékot, a rezsit és a szállítást nem kalkulálta. A tanulság: az árajánlat előtt mindig készüljön el az előkalkuláció minden költségcsoporttal, és a haszonkulcs a teljes önköltségre vetüljön, nem csak az anyagra.

45.2.14 Önellenőrzés

Válaszold meg a kérdéseket, majd nézd meg a Megoldások elején a válaszokat.

  1. Igaz vagy hamis? Az önköltségbe az anyagköltséget bruttó áron kell beírni, mert a vállalkozó is bruttó áron fizeti a fát.
  2. Igaz vagy hamis? A rezsióradíj a teljes általános költség és a felhasználható (kiszámlázható) óraszám hányadosa.
  3. Mennyi a rezsióradíj, ha az éves rezsiköltség 3 000 000 Ft, a számlázható órák száma 1 250?
  4. Mi a különbség az elő- és az utókalkuláció között?
  5. Melyik sor nem közvetlen költség: anyagköltség, bérköltség, fűtésköltség, szállítás a megrendelőhöz?

45.2.15 Feladatok

45.2.15.1 1. feladat (A)

Határozd meg egy termék önköltségét és bruttó árát az alábbi adatokból: anyagköltség nettó 25 000 Ft, munkaidő 3 óra, béróradíj 3 800 Ft/óra, bérjárulék 13 %, rezsióradíj 1 900 Ft/óra, egyéb közvetlen költség 1 200 Ft, haszonkulcs 12 %, ÁFA 27 % (mintaértékek).

45.2.15.2 2. feladat (A)

Egy műhely éves általános költsége 3 600 000 Ft. Az évente kiszámlázható órák száma 1 500. Mennyi a rezsióradíj? Miért nem helyes az összes munkaórával (1 800 óra) számolni ezt a rezsit?

45.2.15.3 3. feladat (B)

Készítsd el egy kisebb polcrendszer előkalkulációját táblázatos formában az alábbi tételekből: anyagköltség 31 000 Ft, becsült idő 5 óra, béróradíj 4 200 Ft/óra, járulék 13 %, rezsióradíj 2 100 Ft/óra, egyéb közvetlen 2 000 Ft, haszonkulcs 15 %, ÁFA 27 %. Add meg az önköltséget, a nettó árat és a bruttó árat.

45.2.15.4 4. feladat (B)

Egy ajtólap gyártására az előkalkuláció szerint 4,5 óra munkaidő és 18 000 Ft anyagköltség jut, a béróradíj 4 000 Ft/óra, járulék 13 %, rezsióradíj 2 000 Ft/óra, egyéb 0 Ft. A tényleges idő 5,2 óra, az anyagköltség 19 500 Ft lett, a többi változatlan. Számítsd ki az előkalkulált és az utókalkulált önköltséget, majd az eltérést. Mennyi a százalékos eltérés? (A nyereséggel most ne foglalkozz.)

45.2.15.5 5. feladat (C)

Egy asztalos 10 % haszonkulccsal dolgozik. Egy munkánál az utókalkuláció szerint a tényleges önköltség 180 000 Ft lett, de az előkalkulált önköltség 160 000 Ft volt. Az árajánlatban a nettó ár 176 000 Ft volt. Mekkora lett a tényleges nyereség Ft-ban és a tényleges önköltség százalékában? Mit javasolsz, hogyan kerülje el a jövőben az ilyen csökkenést?

45.2.15.6 6. feladat (D)

Készítsd el egy konyhaszekrény-sor rövidített utókalkulációját. A tényleges adatok: anyag 96 500 Ft, bér 54 600 Ft, járulék 13 %, rezsi 23 400 Ft, egyéb 4 100 Ft. A vállalkozó az árajánlatban nettó 197 041 Ft-ot adott. Számítsd ki a tényleges önköltséget, a tényleges nyereséget, és állapítsd meg, hogy hány százalékos hasznot ért el. Ezután írd le, milyen költségtényezőt kell leginkább javítania, ha vissza akar térni a 15 %-os tervezett haszonhoz.

45.2.16 Megoldások

45.2.16.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Az anyagköltséget nettó áron kell számolni, az ÁFA nem a vállalkozás költsége, hanem a végén a nettó termelési árra kerül.
  2. Igaz. A rezsióradíj: r=Káltalános/Hr = K_{\text{általános}} / H, ahol HH a felhasználható óra.
  3. r=3000000/1250=2400Ft/órar = 3\,000\,000 / 1250 = 2400\,\text{Ft/óra}.
  4. Az előkalkuláció becsült, a gyártás előtt készül; az utókalkuláció tényleges adatokkal, a gyártás után.
  5. A fűtésköltség általában általános (rezsi) költség, nem közvetlen; a szállítás a megrendelőhöz egyéb közvetlen költség lehet, ha az adott termékhez rendelhető.

45.2.16.2 1. feladat megoldása

Bér: Kbér=3⋅3800=11400FtK_{\text{bér}} = 3 \cdot 3800 = 11\,400\,\text{Ft}. Járulék: 11400⋅0,13=1482Ft11\,400 \cdot 0{,}13 = 1482\,\text{Ft}. Rezsi: 3⋅1900=5700Ft3 \cdot 1900 = 5700\,\text{Ft}. Önköltség:

Kön=25000+11400+1482+1200+5700=44782Ft.K_{\text{ön}} = 25\,000 + 11\,400 + 1482 + 1200 + 5700 = 44\,782\,\text{Ft}.

Nyereség: 44782⋅0,12=5373,84≈5374Ft44\,782 \cdot 0{,}12 = 5373{,}84 \approx 5374\,\text{Ft}. Nettó ár: 44782+5374=50156Ft44\,782 + 5374 = 50\,156\,\text{Ft}. ÁFA: 50156⋅0,27=13542,12≈13542Ft50\,156 \cdot 0{,}27 = 13\,542{,}12 \approx 13\,542\,\text{Ft}. Bruttó ár: 50156+13542=63698Ft50\,156 + 13\,542 = 63\,698\,\text{Ft}.

45.2.16.3 2. feladat megoldása

Rezsióradíj:

r=3600000Ft1500óra=2400Ftóra.r = \frac{3\,600\,000\,\text{Ft}}{1\,500\,\text{óra}} = 2400\,\frac{\text{Ft}}{\text{óra}}.

Nem helyes az összes munkaórával osztani, mert abban benne vannak a nem számlázható órák (szabadság, betegség, adminisztráció, műhelyfenntartás). Ha 1 800 órával osztanánk, a rezsióradíj 2 000 Ft/óra lenne, ami alacsonyabb, és a termék nem gyűjtené vissza az éves rezsit. Ezért a rezsióradíj számításánál csak a kiszámlázható órákat vesszük figyelembe.

45.2.16.4 3. feladat megoldása

Költségtáblázat:

Költségcsoport Számítás Összeg (Ft)
Anyagköltség adott 31 000
Bérköltség 5 h × 4 200 Ft/h 21 000
Bérjárulék 21 000 × 13 % 2 730
Egyéb közvetlen adott 2 000
Rezsi 5 h × 2 100 Ft/h 10 500
Önköltség 67 230
Nyereség 67 230 × 15 % 10 084,50 ≈ 10 085
Nettó ár 77 315
ÁFA 77 315 × 27 % 20 875,05 ≈ 20 875
Bruttó ár 98 190

45.2.16.5 4. feladat megoldása

Előkalkuláció:

Utókalkuláció:

Eltérés: 53404−47340=6064Ft53\,404 - 47\,340 = 6\,064\,\text{Ft}. Százalék: 606447340⋅100≈12,8%\frac{6064}{47\,340} \cdot 100 \approx 12{,}8\,\% növekedés.

45.2.16.6 5. feladat megoldása

Az árajánlatban szereplő nettó ár 176 000 Ft. A tényleges önköltség 180 000 Ft. A tényleges nyereség:

Knyereség=176000−180000=−4000Ft.K_{\text{nyereség}} = 176\,000 - 180\,000 = -4\,000\,\text{Ft}.

Ez azt jelenti, hogy az asztalos 4 000 Ft veszteséget termelt, nem nyereséget. A tényleges önköltségre vetítve:

−4000180000⋅100≈−2,2%.\frac{-4000}{180\,000} \cdot 100 \approx -2{,}2\,\% .

Javaslat: a jövőben az előkalkulációba vegye be a reális munkaidőt, és ha a költségek nőnek, az árajánlatban használt haszonkulcsot úgy válassza meg, hogy a tényleges költségek és a váratlan emelkedések mellett is nyereség maradjon. Emellett vizsgálja felül az anyagbeszerzést és a rezsióradíjat, mert a 20 000 Ft-os önköltség-növekedés részben anyagdrágulásból, részben hosszabb időből adódott.

45.2.16.7 6. feladat megoldása

Járulék: 54600⋅0,13=7098Ft54\,600 \cdot 0{,}13 = 7\,098\,\text{Ft}.

Tényleges önköltség:

Kön=96500+54600+7098+4100+23400=185698Ft.K_{\text{ön}} = 96\,500 + 54\,600 + 7\,098 + 4\,100 + 23\,400 = 185\,698\,\text{Ft}.

Tényleges nyereség:

Knyereség=197041−185698=11343Ft.K_{\text{nyereség}} = 197\,041 - 185\,698 = 11\,343\,\text{Ft}.

Tényleges haszonkulcs:

11343185698⋅100≈6,1%.\frac{11\,343}{185\,698} \cdot 100 \approx 6{,}1\,\% .

A 15 %-os tervezett haszon eléréséhez a legnagyobb javulást a bérköltség és a munkaidő adja, mert a bér 6 600 Ft-tal, a hozzá tartozó járulék 858 Ft-tal és a rezsi 1 800 Ft-tal nőtt. Emellett az anyagköltség 4 500 Ft-os növekedését is csökkenteni kell, például jobb anyagkihozatalú szabástervvel és előre megkötött anyagárral.

45.2.17 Rövid összefoglaló

Az önköltség a termékre vetített összes költség: közvetlen anyagköltség (nettó áron), közvetlen bérköltség, bérjárulék (a bérre vetített munkáltatói teher, minta: 13 %, ellenőrizendő), egyéb közvetlen költség, gyártási különköltség és általános (rezsi) költség. A rezsit rezsióradíjjal osztjuk le: r=Káltalános/Hr = K_{\text{általános}} / H, ahol HH a felhasználható, kiszámlázható órák száma. A termékre eső rezsi: Krezsi=t⋅rK_{\text{rezsi}} = t \cdot r. A teljes önköltség:

Kön=∑költségcsoportok.K_{\text{ön}} = \sum \text{költségcsoportok}.

A nyereség Knyereség=Kön⋅mK_{\text{nyereség}} = K_{\text{ön}} \cdot m, a termelési (nettó) ár Pnettó=Kön⋅(1+m)P_{\text{nettó}} = K_{\text{ön}} \cdot (1+m), a bruttó ár Pbruttó=Pnettó⋅(1+a)P_{\text{bruttó}} = P_{\text{nettó}} \cdot (1+a), ahol aa az ÁFA-kulcs. Az előkalkuláció becsült adatokkal készül a gyártás előtt, az utókalkuláció tényleges adatokkal a gyártás után. Az eltérés-elemzés megmutatja, hol nőtt a költség, és mit javítsunk. Továbbvitt eredmény: az önköltség és a termelési ár a következő Árajánlat készítése: termelési ár, ÁFA, kiszámlázott ár alfejezetben az árajánlat magja, a haszonkulcs és a rezsióradíj pedig az Üzleti terv, piackutatás, piacképesség alfejezetben kap piaci értelmezést.

45.2.18 Források és ellenőrzési hiányok