29.4 Felületkezelési hibák és a felületkezelési számítások

29.4.1 Motiváció

A műhelyben az egyik legkellemetlenebb pillanat, amikor a gondosan előkészített, lecsiszolt, pácolt bútorlapot bevonod lakkal, és száradás után folyásnyomokat, krátereket, narancsbőrt vagy fehéres fátyolt látsz rajta. A hiba nemcsak esztétikai: a rosszul kialakult lakkréteg gyengébb védelmet ad, hamarabb kopik, pattogzik, sárgul. A hibák javítása sokszor többe kerül, mint a felületkezelés újrakezdése, ezért az asztalosnak előre kell gondolkodnia: mi okozhatja a hibát, hogyan előzhető meg, és ha mégis bekövetkezik, hogyan javítható szakszerűen.

Ugyanilyen fontos az anyagszükséglet számítása. Ha véletlenszerűen vásárolsz lakkot, hígítót vagy olajat, akkor vagy anyaghiány miatt áll le a munka, vagy feleslegesen sok anyag marad a polcon, ami pénzben és hulladékban is veszteség. A felületkezelési számításokkal kiszámítható, mennyi anyagot kell rendelni, mekkora lesz a kiadósság, és mennyibe kerül egy termék bevonása.

29.4.2 Szemléletes kép

Képzeld el, hogy egy 600 mm × 400 mm méretű tömör bükk kávás tálca felületét kell lelakkozni. A tálca alja 600 × 400 mm, a káva 50 mm magas (tájékoztató feltevés), és mindkét oldalát lakkozzuk. Az alja kétoldalt 2⋅0,24=0,48m22 \cdot 0{,}24 = 0{,}48\,\text{m}^2, a káva kétoldalt 2⋅2⋅(0,6+0,4)⋅0,05=0,20m22 \cdot 2 \cdot (0{,}6 + 0{,}4) \cdot 0{,}05 = 0{,}20\,\text{m}^2, a teljes felület tehát ≈0,68m2\approx 0{,}68\,\text{m}^2. Ha a kiválasztott lakk ajánlott fajlagos felhordási mennyisége q=120g/m2q = 120\,\text{g/m}^2 rétegenként, és három réteget viszel fel, akkor a szükséges folyékony lakk mennyisége megközelítőleg m=A⋅q⋅n=0,68⋅120⋅3≈245gm = A \cdot q \cdot n = 0{,}68 \cdot 120 \cdot 3 \approx 245\,\text{g}. Ehhez jön a hígítás és a szórási veszteség. Ez a kis példa mutatja, hogy a számítás nem bonyolult, de a mértékegységekre és a veszteségre mindig figyelni kell.

29.4.3 Definíció és alapösszefüggések

Felületkezelési hiba alatt a bevonat olyan rendellenességét értjük, amely rontja a megjelenést, a tapadást, a védőképességet vagy az élettartamot. A hiba lehet azonnal látható (folyás, kráter, porzárvány), vagy később jelentkező (fehéredés, hólyagosodás, repedés, rossz tapadás). A hiba okát mindig a felületkezelő anyag + felület + körülmények + technológia rendszerben kell keresni.

Definíció. A fajlagos felhordási mennyiség (qq) azt adja meg, hogy egy négyzetméter felületre egy rétegben hány gramm folyékony anyagot viszünk fel. Mértékegysége általában g/m2\text{g/m}^2 vagy ritkábban l/m2\text{l/m}^2.

Definíció. A kiadósság azt mutatja meg, hogy egy liter folyékony festék, lakk, olaj vagy pác hány négyzetméter felületre elegendő a kívánt rétegvastagság és felhordási technológia mellett. Mértékegysége m2/l\text{m}^2/\text{l}.

A két mennyiség akkor kapcsolható össze, ha ismerjük a folyékony anyag sűrűségét (ρ\rho, kg/m³ vagy g/cm³). Ha a kiadósságot KK-val jelöljük, akkor

K=1000qha q mértékegysége g/m², az anyag sűrűségét pedig 1 g/cm³-nek közelítjük. K = \frac{1000}{q} \quad \text{ha $q$ mértékegysége g/m², az anyag sűrűségét pedig 1 g/cm³-nek közelítjük.}

Ez a képlet a vízszerű anyagokra ad gyors becslést; lakkoknál az oldószer és a szárazanyag sűrűsége eltérhet, ezért pontos számításhoz gyártói adat kell.

Szabály. A felhordandó folyékony anyag tömege rétegenként:

m=A⋅q⋅n m = A \cdot q \cdot n

ahol AA a bevonandó felület (m2\text{m}^2), qq a fajlagos felhordás (g/m2\text{g/m}^2), nn a rétegszám. A végeredményt g\text{g}-ban kapjuk; a gyakorlatban általában kg-ra vagy literre váltjuk át.

Összefüggés. A szárazanyag-tartalom (szárazanyag\text{szárazanyag}, % tömegben) és a szárazrétegvastagság (sss_{s}) egymással összefügg. A felvitt nedves réteg vastagsága sns_{\text{n}}, a felhordott folyékony lakk tömege mm, a bevont felület AA, a folyékony lakk sűrűsége ρ\rho. Ekkor egy beállítási esetre:

ss≈m⋅szárazanyagA⋅ρs(mintaformula, ahol a veszteséget és a hígítást külön kell figyelembe venni) s_{\text{s}} \approx \frac{m \cdot szárazanyag}{A \cdot \rho_{\text{s}}} \quad \text{(mintaformula, ahol a veszteséget és a hígítást külön kell figyelembe venni)}

ahol ρs\rho_{\text{s}} a száradt lakkréteg sűrűsége. Ez szemléltető összefüggés, nem pontos gyártási képlet, mert a száradás során az anyag zsugorodik, oldószert enged el, és a kémiai kötés is változtatja a szerkezetet.

Megjegyzés. A felületkezelő anyagok tényleges adatait – kiadósság, ajánlott rétegszám, hígítási arány, száradási idő, fajlagos felhordás – mindig a gyártói műszaki adatlap és a biztonsági adatlap szerint kell meghatározni. Az itt használt értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

29.4.4 Felületkezelési hibák, okok és javításuk

A felületkezelési hibákat az alábbi táblázat rendszerezi. A táblázatban szereplő hőmérséklet- és páratartalom-tartományok tájékoztató jellegűek (ellenőrizendő: a gyártói adatlap és a felhasználási körülmények).

Hiba Jellemző megjelenés Gyakori okok Javítás és megelőzés
Folyás Függőleges csíkok, cseppek, vastag szélek Túl sok anyag, túl lassú hígító, hideg felület, rossz szórópisztoly-beállítás Vékonyabb réteg, gyorsabb hígító, a felület hőmérséklete a gyártó által megadott tartományban; megszáradva csiszolás és új réteg
Kráter Kis kerek mélyedések a friss bevonatban Szilikon-, olaj-, viasz-, zsírszennyezés a felületen vagy a levegőből A felület alapos tisztítása, szerszámok és edények ellenőrzése; kráteres réteget csiszolni, tisztítani, újra bevonni
Narancsbőr Narancshéjszerű, egyenetlen felület Nem megfelelő viszkozitás, rossz szórótávolság, túl gyors elpárolgás, levegőbe keveredett szennyezés A gyártói hígítás betartása, a szórópisztoly beállítása, a hőmérséklet és a páratartalom ellenőrzése
Fehéredés (blushing) Fehéres, opálos fátyol a lakkban Magas páratartalom, hideg felület, víz bejutása a rétegbe, nem megfelelő hígító Szárítás alacsonyabb páratartalomnál, a felület fűtése, a gyártói hígító használata; enyhe esetben gyors hígítóval vagy utólagos réteggel javítható, súlyos esetben csiszolás
Hólyagosodás Apró vagy nagyobb buborékok, hólyagok a réteg alatt Levegő, oldószergőz vagy gőz csapdája; túl vastag réteg; nem megfelelő köztes száradás Vékonyabb rétegek, hosszabb köztes száradás, a gyártói rétegszám betartása; hólyagos felületet csiszolni, majd újra bevonni
Rossz tapadás A bevonat lepattogzik, lemezesen leválik Túl csiszolt, zsíros, szilikonos, poros felület; nem megfelelő alapozó; eltérő anyagrétegek A rétegek közötti csiszolás, az előírt alapozó és hígító használata, a gyártói rendszer betartása; leváló bevonatot csiszolni, tisztítani, új alapozást készíteni
Porzárvány Szemcsék, pöttyök a száraz felületen Poros műhely, nem megfelelő elszívás, hosszú szórási idő Tiszta szórótér, a felület leszívatása, a szórófülke rendben tartása; megszáradva finom csiszolás és új réteg
Repedés Hajszálrepedések, mikrorepedések, nagyobb repedések Túl vastag réteg, rugalmatlan bevonat a mozgó faanyagon, hő- és nedvességmozgás A faanyag nedvességtartalmának ellenőrzése, rugalmas bevonat kiválasztása, a rétegvastagság korlátozása; repedt felületet csiszolni, javítani, újra bevonni
Statikus változat (mint a PDF-ben)Lakkhibák felülnézetben és metszetben: folyás, kráter, narancsbőr, fehéredés, hólyagosodás.
Lakkhibák képtára a hibatáblázat soraihoz: folyás, kráter, narancsbőr, fehéredés, hólyagosodás – felülnézet súroló fényben és nagyított metszet (sematikus)

29.4.5 Hibaelemzési eset

Valós eset. Egy asztalos konyhai bükk munkalapot lazúrozott. A lazúr száradása után a felület helyenként fehéres fátyolt mutatott. Az asztalos első gondolata az volt, hogy a lazúr hibás. A helyszínen kiderült, hogy a munkalapot egy hideg, párás raktárban tárolták, a felület hőmérséklete 12∘C12\,{}^\circ\text{C} alatt volt, a relatív páratartalom pedig 75%75\,\% feletti (tájékoztató érték, ellenőrizendő: gyártói adatlap). A lazúr hígítója túl lassú volt erre a környezetre, ezért a felület hosszan nedves maradt, és a lecsapódó nedvesség fehéredést okozott. A javítás az volt, hogy a felületet beszállították egy fűtött, szellőztetett helyiségbe, finoman csiszolták, majd a gyártó által javasolt hígítóval új lazúrréteget vittek fel. A tanulság: a felületkezelés nem csak anyagválasztás, hanem hőmérséklet- és páratartalom-ellenőrzés is.

29.4.6 Számszerű példák

29.4.6.1 Példa 1: Lakkmennyiség számítása

Adott: Egy szekrényajtó felülete kétoldalt A=0,8m2A = 0{,}8\,\text{m}^2. A választott lakk fajlagos felhordási mennyisége q=150g/m2q = 150\,\text{g/m}^2 rétegenként. Rétegszám n=3n = 3.

Keresett: A szükséges folyékony lakk tömege mm grammban és kilogrammban.

Megoldás:

m=A⋅q⋅n=0,8⋅150⋅3=360g=0,36kg m = A \cdot q \cdot n = 0{,}8 \cdot 150 \cdot 3 = 360\,\text{g} = 0{,}36\,\text{kg}

Ellenőrzés: Ha a lakk sűrűsége körülbelül 1,0kg/l1{,}0\,\text{kg/l}, akkor a térfogat V≈0,361,0=0,36lV \approx \frac{0{,}36}{1{,}0} = 0{,}36\,\text{l}. Ez egy ajtóra reálisnak tűnik.

29.4.6.2 Példa 2: Kiadósság számítása

Adott: Egy szórt lakk kiadóssága K=12m2/lK = 12\,\text{m}^2/\text{l}. A festendő felület A=6m2A = 6\,\text{m}^2. A rétegszám n=2n = 2.

Keresett: A kívánt bevonathoz szükséges lakkmennyiség literben.

Megoldás:

V=A⋅nK=6⋅212=1212=1,0l V = \frac{A \cdot n}{K} = \frac{6 \cdot 2}{12} = \frac{12}{12} = 1{,}0\,\text{l}

Ellenőrzés: A kiadósság azt jelenti, hogy 1 liter lakk 12 m²-re elég egy rétegben. Két réteghez 2 liter kell 12 m²-re; itt a felület fele, tehát 1 liter a szükséges mennyiség.

29.4.6.3 Példa 3: Szórási veszteség figyelembevétele

Adott: Egy szórásos felhordásnál a gyártó által megadott fajlagos felhordás q=120g/m2q = 120\,\text{g/m}^2. A szórópisztoly miatt a veszteség (a környezetbe porlasztott anyag) a felhordott mennyiség 30%30\,\%-a. A bevonandó felület A=2,5m2A = 2{,}5\,\text{m}^2, rétegszám n=2n = 2.

Keresett: A ténylegesen megvásárolandó folyékony lakk tömege.

Megoldás:

Először számítsuk ki az elméleti tömeget:

melméleti=A⋅q⋅n=2,5⋅120⋅2=600g m_{\text{elméleti}} = A \cdot q \cdot n = 2{,}5 \cdot 120 \cdot 2 = 600\,\text{g}

A veszteség miatt:

mszükséges=melméleti⋅(1+0,30)=600⋅1,30=780g m_{\text{szükséges}} = m_{\text{elméleti}} \cdot (1 + 0{,}30) = 600 \cdot 1{,}30 = 780\,\text{g}

Ellenőrzés: A veszteség 180g180\,\text{g}, a hasznos anyag 600g600\,\text{g}, így az összes 780g780\,\text{g}. Ez a szórási technológiánál reális.

29.4.6.4 Példa 4: Szárazanyag-tartalom és szárazrétegvastagság

Adott: Egy felületre sn=300μms_{\text{n}} = 300\,\mu\text{m} nedves rétegvastagságú lakkot viszünk fel. A lakk szárazanyag-tartalma 45%45\,\%. A száradt lakkréteg sűrűsége ρs=1,1g/cm3\rho_{\text{s}} = 1{,}1\,\text{g/cm}^3 (tájékoztató adat, ellenőrizendő). A folyékony lakk sűrűsége ρn=0,9g/cm3\rho_{\text{n}} = 0{,}9\,\text{g/cm}^3. A veszteséget és a zsugorodást itt elhanyagoljuk, hogy a szemléletet bemutassuk.

Keresett: A szárazrétegvastagság sss_{\text{s}} közelítő értéke.

Megoldás:

A folyékony réteg tömege 1m21\,\text{m}^2-en:

mn=A⋅sn⋅ρn=1m2⋅300⋅10−6m⋅900kg/m3=0,27kg m_n = A \cdot s_{\text{n}} \cdot \rho_{\text{n}} = 1\,\text{m}^2 \cdot 300 \cdot 10^{-6}\,\text{m} \cdot 900\,\text{kg/m}^3 = 0{,}27\,\text{kg}

A szárazanyag tömege:

ms=mn⋅0,45=0,27⋅0,45=0,1215kg m_{\text{s}} = m_n \cdot 0{,}45 = 0{,}27 \cdot 0{,}45 = 0{,}1215\,\text{kg}

A száraz réteg térfogata és vastagsága:

Vs=msρs=0,12151100=0,0001105m3 V_{\text{s}} = \frac{m_{\text{s}}}{\rho_{\text{s}}} = \frac{0{,}1215}{1100} = 0{,}0001105\,\text{m}^3

ss=VsA=0,00011051=0,0001105m≈110μm s_{\text{s}} = \frac{V_{\text{s}}}{A} = \frac{0{,}0001105}{1} = 0{,}0001105\,\text{m} \approx 110\,\mu\text{m}

Ellenőrzés: A szárazanyag-tartalom kb. fele, és a sűrűség is kicsit nagyobb, ezért a szárazréteg-vastagság (110 µm) kisebb. Azonos sűrűségnél a szárazréteg 0,45 · 300 µm = 135 µm lenne; a száraz film sűrűbb (1,1 vs. 0,9 g/cm³), ezért 135 · 0,9/1,1 ≈ 110 µm. A nagyságrend tehát hihető.

Ezt a számítást a gyakorlatban a gyártói adatlapok rétegvastagság-tartománya és kiadósság adatai helyettesítik; a pontos számításhoz a gyártói technológiai utasítást kell követni.

29.4.7 Költségszámítás felületkezelésre

29.4.7.1 Kalkuláció egy sorozatra

Adott: Egy asztalosüzemben 20 db fenyő polclap felületkezelését tervezik. A polcok mérete darabonként 800×250×18mm800 \times 250 \times 18\,\text{mm}. A felületet kétoldalt és az éleket is bevonjuk. Az élzárás nélküli, lakkozandó felület darabonként:

A két nagy lapfelület:

Alap=2⋅(0,8⋅0,25)=2⋅0,2=0,4m2 A_{\text{lap}} = 2 \cdot (0{,}8 \cdot 0{,}25) = 2 \cdot 0{,}2 = 0{,}4\,\text{m}^2

Az élek területe (a 18 mm-es vastagságot is figyelembe véve; a hossz- és az él hosszúságok összege):

Aél=2⋅(0,8⋅0,018)+2⋅(0,25⋅0,018)=0,0288+0,009=0,0378m2 A_{\text{él}} = 2 \cdot (0{,}8 \cdot 0{,}018) + 2 \cdot (0{,}25 \cdot 0{,}018) = 0{,}0288 + 0{,}009 = 0{,}0378\,\text{m}^2

Aösszes/db=0,4+0,0378=0,4378m2 A_{\text{összes/db}} = 0{,}4 + 0{,}0378 = 0{,}4378\,\text{m}^2

Aösszes=20⋅0,4378≈8,8m2 A_{\text{összes}} = 20 \cdot 0{,}4378 \approx 8{,}8\,\text{m}^2

A lakk fajlagos felhordása q=120g/m2q = 120\,\text{g/m}^2, rétegszám n=3n = 3. A szórási veszteség 25%25\,\%. A lakk ára mintaár: 4800Ft/kg4\,800\,\text{Ft/kg} (ellenőrizendő: aktuális gyártói/kereskedői ár). A hígító szükséges mennyisége a lakk tömegének 10%10\,\%-a, ára mintaár: 1800Ft/l1\,800\,\text{Ft/l} (ellenőrizendő). A hígító sűrűsége 0,8kg/l0{,}8\,\text{kg/l}.

Keresett: A lakk- és hígítómennyiség, valamint a felületkezelő anyagköltség.

Megoldás:

A tiszta lakk elméleti tömege:

melméleti=8,8⋅120⋅3=3168g≈3,17kg m_{\text{elméleti}} = 8{,}8 \cdot 120 \cdot 3 = 3168\,\text{g} \approx 3{,}17\,\text{kg}

A szórási veszteség miatt a megvásárolandó mennyiség:

mszükséges=3,17⋅1,25=3,96kg m_{\text{szükséges}} = 3{,}17 \cdot 1{,}25 = 3{,}96\,\text{kg}

A hígító mennyisége:

mhígító=3,96⋅0,10=0,396kg m_{\text{hígító}} = 3{,}96 \cdot 0{,}10 = 0{,}396\,\text{kg}

A hígító térfogata:

Vhígító=mhígítóρhígító=0,3960,8=0,495l V_{\text{hígító}} = \frac{m_{\text{hígító}}}{\rho_{\text{hígító}}} = \frac{0{,}396}{0{,}8} = 0{,}495\,\text{l}

A költségek:

Anyag Mennyiség Egység Egységár (Ft) Érték (Ft)
Lakk 3,96 kg 4 800 19 008
Hígító 0,495 l 1 800 891
Összes anyagköltség 19 899

Ellenőrzés: A lakk anyagköltsége kb. 20000Ft20\,000\,\text{Ft}, ami húsz kisebb polclap lakkozásához reális mintaár. A hígító költsége kis tétel, de a számításban mindig külön kell szerepeltetni, mert a szórásnál a hígító is veszteségbe kerül.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Felületkezelési kalkulátor: felület, felhordás, rétegszám és veszteség alapján lakk- és hígítómennyiség és anyagköltség.
A polclap-kalkuláció lépései és eredménye; a HTML-kiadásban kalkulátor, amelyben a felület, a felhordás vagy kiadósság, a rétegszám, a veszteség, a hígító és az árak változtathatók

29.4.8 Technológiai lap

Technológiai lap. Cél: Egy kétoldalas, 20 db fenyő polclap háromrétegű lakkozásának hibamentes előkészítése és a szükséges anyagmennyiség megrendelése.

Anyagok: Csiszolt fenyő polclapok, a gyártó által ajánlott alapozó lakk, fedőlakk, hígító, tapadófok, finom csiszolóanyag (pl. P240-es, tájékoztató érték), portalanító kendő.

Szerszámok, gépek: Szórópisztoly vagy hengerlő, szórófülke vagy jól szellőző tiszta helyiség, csiszológép vagy kézi csiszoló, keverőpálca, mérleg, mérőkancsó, viszkozitásmérő (ha a gyártó előírja), elszívás.

Gépbiztonság. A felületkezelő anyagok oldószert, gyantát, izocianátot vagy más éghető, irritáló, esetleg túlérzékenyítő komponenseket tartalmazhatnak. A tanuló csak a biztonsági adatlap és a gyártói utasítás ismerete után, oktatói felügyelet mellett dolgozhat. Védőszemüveg, oldószerálló védőkesztyű, a gyártó által előírt légzésvédő (pl. A és P osztályú szűrőbetéttel ellátott félálarc, ahol szükséges), jól szellőző munkahely és működő elszívás kötelező. Tilos oldószeres anyaggal zárt, szellőzés nélküli helyiségben dolgozni, tüzet, szikrát gyújtani, a maradékot a lefolyóba önteni.

Indítás előtti ellenőrzés: Ellenőrizd a szórófülke elszívását, a levegő hőmérsékletét (jellemzően 18–25∘C18–25\,{}^\circ\text{C}, tájékoztató érték) és relatív páratartalmát (jellemzően 40–65%40–65\,\%, tájékoztató érték). Győződj meg róla, hogy a felület pormentes, zsírmentes és csiszolt, a lakk a gyártói adatlap szerint hígított, és a szórópisztoly tiszta.

Lépések: 1. Mérd meg a polcok méreteit, és számítsd ki a bevonandó felületet – ellenőrzés: a számított 8,8m28{,}8\,\text{m}^2 összhangban van a darabszámmal. 2. A gyártói adatlapból vedd ki a fajlagos felhordást, a rétegszámot, a hígítási arányt és a kiadósságot – ellenőrzés: a gyártói adatlapnak a termék nevével egyeznie kell. 3. Számítsd ki a szükséges lakk- és hígítómennyiséget, és rendeld meg veszteséggel együtt – ellenőrzés: a megrendelt mennyiség nagyobb, mint az elméleti. 4. A felületet finoman csiszold, portalanítsd, majd az első réteget vidd fel – ellenőrzés: a réteg vékony, egyenletes, nincs folyás. 5. A köztes száradási idő letelte után a gyártói csiszolási fokozattal enyhén csiszold a réteget, portalanítsd – ellenőrzés: a felület matt, sima, nincs lepergő por. 6. A második és harmadik réteg felhordása előtt ellenőrizd a felület hőmérsékletét és a környezetet – ellenőrzés: nincs fehéredésre utaló páratartalom. 7. Az utolsó réteg után a száradási idő letelte után ellenőrizd a felületet – ellenőrzés: nincs folyás, kráter, narancsbőr, portartalom.

29.4.9 Minőségellenőrzés

A kész felületet oldalról, súrlófényben nézd meg, hogy a folyásnyomok, kráterek, hullámosság, narancsbőr és porzárványok jól láthatóak legyenek. Tapintással ellenőrizd a simaságot: a felület ne legyen ragacsos, szemcsés vagy érdes, hacsak az nem a kívánt jelleg (pl. matt, strukturált). A tapadást ragasztószalagos próbával is ellenőrizheted: erős szalagot nyomj fel, hirtelen húzd le; a túlzott leválás rossz tapadást jelez (a próba tájékoztató jellegű, ellenőrizendő a vonatkozó eljárás). A rétegvastagságot rétegvastagságmérővel mérd, ha a gyártó előírja; az eredményt hasonlítsd a gyártói tartományhoz. A színt és fényt a megadott mintával vess össze, természetes és mesterséges fényben is.

29.4.10 Tipikus hibák és okaik

  1. Folyás a függőleges felületen. Ok: túl sok lakk, túl lassú hígító, túl közel tartott szórópisztoly, hideg felület. Javítás: a megszáradt felületet csiszolni, majd vékonyabb, az ajánlott hígítójú réteget felhordani.

  2. Fehéredés a lakkban. Ok: magas páratartalom, hideg felület, víz a rétegben. Javítás: a környezet ellenőrzése, a felület bemelegítése, a gyártói hígító alkalmazása; súlyos esetben csiszolás és újrarétegzés.

  3. Narancsbőr. Ok: a viszkozitás nem megfelelő, rossz szórótávolság, nem megfelelő hígító. Javítás: a gyártói előírás szerint beállítani a hígítást, a szórópisztoly nyomását és távolságát; a felületet csiszolni, majd új réteget felvinni.

  4. Kráterezés. Ok: szilikon- vagy olajszennyezés a felületen, a levegőben, az edényben. Javítás: a felületet gondosan tisztítani, a műhelyben szilikontartalmú szereket elkülönítve tárolni, a kész felületet csiszolni, tisztítani és újra bevonni.

  5. Rossz tapadás, lepattogzás. Ok: túl finomra csiszolt felület, por, zsír, hibás alapozás, a rétegek nem megfelelő kötése. Javítás: a leváló réteget csiszolni, a felületet tisztítani, az ajánlott alapozót és fedőanyagot használni, a köztes csiszolást elvégezni.

29.4.11 Önellenőrzés

  1. Mi a különbség a fajlagos felhordási mennyiség és a kiadósság között?
  2. Milyen környezeti tényezők okozhatnak fehéredést?
  3. Mi a kráterezés leggyakoribb oka?
  4. Számítsd ki: A=1,2m2A = 1{,}2\,\text{m}^2, q=150g/m2q = 150\,\text{g/m}^2, n=2n = 2. Mennyi a tiszta elméleti lakkmennyiség?
  5. Miért kell a szórt felhordásnál veszteséget számolni?
  6. Mi a teendő, ha a kész lakkréteg erősen folyásos?

29.4.12 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg a következő fogalmakat: folyás, kráter, narancsbőr, fehéredés.

2. feladat (A). Egy ajtólap felülete 1,8m21{,}8\,\text{m}^2. A lakk kiadóssága 10m2/l10\,\text{m}^2/\text{l}. Két réteg kell. Hány liter lakkot vásároljunk elméletileg?

3. feladat (B). Egy asztallap felülete A=1,1m2A = 1{,}1\,\text{m}^2. A lakk fajlagos felhordása q=130g/m2q = 130\,\text{g/m}^2. Rétegszám 33. A szórási veszteség 35%35\,\%. A lakk sűrűsége 0,95kg/l0{,}95\,\text{kg/l}. Mennyi a ténylegesen szükséges lakk tömege és térfogata?

4. feladat (B). Egy lakk szárazanyag-tartalma 50%50\,\%. A felhordott nedves réteg vastagsága 200μm200\,\mu\text{m}. A folyékony lakk sűrűsége 0,9g/cm30{,}9\,\text{g/cm}^3, a száradt lakkrétegé 1,0g/cm31{,}0\,\text{g/cm}^3. A veszteségtől eltekintünk. Kb. hány mikrométer lesz a szárazréteg vastagsága?

5. feladat (C). Egy konyhabútor eleje 4m24\,\text{m}^2, a hátlapja 1,5m21{,}5\,\text{m}^2, az oldallapok és a polcok együttesen 6m26\,\text{m}^2. A felületet vízbázisú lakkal kezelik, amelynek kiadóssága 12m2/l12\,\text{m}^2/\text{l} rétegenként. Az ajánlott rétegszám 22. A szórási veszteség 20%20\,\%. Mennyi lakkot kell vásárolni, és milyen szempontokat kell a megrendelésnél figyelembe venni?

6. feladat (D). Készíts költségkalkulációt a következő esetre: A=10m2A = 10\,\text{m}^2, q=120g/m2q = 120\,\text{g/m}^2, n=3n = 3, szórási veszteség 25%25\,\%. A lakk ára 5000Ft/kg5\,000\,\text{Ft/kg}, a hígító ára 1500Ft/l1\,500\,\text{Ft/l}, sűrűsége 0,8kg/l0{,}8\,\text{kg/l}, adagolása a lakk tömegének 10%10\,\%-a. Add meg a teljes anyagköltséget táblázatban.

29.4.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok 1. A fajlagos felhordási mennyiség az egységnyi felületre felvitt anyag tömege (g/m²); a kiadósság az 1 liter anyaggal bevonható felület (m²/l). 2. Magas relatív páratartalom, alacsony hőmérséklet, hideg felület. 3. Szilikon-, olaj-, zsírszennyezés a felületen vagy a berendezésben. 4. m=1,2⋅150⋅2=360g=0,36kgm = 1{,}2 \cdot 150 \cdot 2 = 360\,\text{g} = 0{,}36\,\text{kg}. 5. A szórás során a köd egy része nem a felületre, hanem a levegőbe, a fülkébe kerül. 6. Megszáradás után csiszolni kell, majd vékonyabb réteget felhordani.

1. feladat megoldása. Lásd a hibák táblázatát.

2. feladat megoldása.

V=A⋅nK=1,8⋅210=0,36l V = \frac{A \cdot n}{K} = \frac{1{,}8 \cdot 2}{10} = 0{,}36\,\text{l}

3. feladat megoldása.

melméleti=1,1⋅130⋅3=429g m_{\text{elméleti}} = 1{,}1 \cdot 130 \cdot 3 = 429\,\text{g}

mszükséges=429⋅1,35=579,15g m_{\text{szükséges}} = 429 \cdot 1{,}35 = 579{,}15\,\text{g}

A térfogat:

V=mρ=579,150,95≈609,6ml≈0,61l V = \frac{m}{\rho} = \frac{579{,}15}{0{,}95} \approx 609{,}6\,\text{ml} \approx 0{,}61\,\text{l}

4. feladat megoldása.

A nedves réteg tömege 1 m²-re:

mn=1⋅200⋅10−6⋅900=0,18kg m_n = 1 \cdot 200 \cdot 10^{-6} \cdot 900 = 0{,}18\,\text{kg}

A szárazanyag:

ms=0,18⋅0,50=0,09kg m_s = 0{,}18 \cdot 0{,}50 = 0{,}09\,\text{kg}

A száraz térfogat:

Vs=0,091000=0,00009m3 V_s = \frac{0{,}09}{1000} = 0{,}00009\,\text{m}^3

A szárazrétegvastagság:

ss=0,000091=0,00009m=90μm s_s = \frac{0{,}00009}{1} = 0{,}00009\,\text{m} = 90\,\mu\text{m}

5. feladat megoldása.

Összes felület: Aösszes=4+1,5+6=11,5m2A_{\text{összes}} = 4 + 1{,}5 + 6 = 11{,}5\,\text{m}^2. A veszteség miatt:

V=A⋅nK⋅(1+0,20)=11,5⋅212⋅1,2=2312⋅1,2=1,9167⋅1,2≈2,3l V = \frac{A \cdot n}{K} \cdot (1 + 0{,}20) = \frac{11{,}5 \cdot 2}{12} \cdot 1{,}2 = \frac{23}{12} \cdot 1{,}2 = 1{,}9167 \cdot 1{,}2 \approx 2{,}3\,\text{l}

Megrendelésnél figyelembe kell venni, hogy a kiadósság a gyártói adatlapból való, a rétegszámot a kívánt védelem határozza meg, a veszteség a szórótechnológiától függ, és célszerű némi tartalékot is rendelni.

6. feladat megoldása.

Elméleti lakkmennyiség:

melméleti=10⋅120⋅3=3600g=3,6kg m_{\text{elméleti}} = 10 \cdot 120 \cdot 3 = 3600\,\text{g} = 3{,}6\,\text{kg}

Szükséges mennyiség:

mszükséges=3,6⋅1,25=4,5kg m_{\text{szükséges}} = 3{,}6 \cdot 1{,}25 = 4{,}5\,\text{kg}

Hígító tömege:

mhígító=4,5⋅0,10=0,45kg m_{\text{hígító}} = 4{,}5 \cdot 0{,}10 = 0{,}45\,\text{kg}

Hígító térfogata:

Vhígító=0,450,8=0,5625l V_{\text{hígító}} = \frac{0{,}45}{0{,}8} = 0{,}5625\,\text{l}

Költségek:

Anyag Mennyiség Egység Egységár (Ft) Érték (Ft)
Lakk 4,5 kg 5 000 22 500
Hígító 0,5625 l 1 500 843,75
Összes 23 343,75

Kerekítve: 23 344 Ft (mintaárak, ellenőrizendő).

29.4.14 Rövid összefoglaló

A felületkezelési hibák zömét megelőzés szempontjából kell tanulmányozni. A folyás, kráter, narancsbőr, fehéredés, hólyagosodás, rossz tapadás, porzárvány és repedés mind visszavezethető a felület előkészítésére, a gyártói előírások betartására, a környezeti feltételekre (hőmérséklet, páratartalom, tisztaság) és a rétegvastagságra. A hibás bevonatot általában csiszolással és új rétegezéssel lehet javítani, de a helyes technológia olcsóbb, mint a javítás.

A felületkezelési számítások alapja a fajlagos felhordási mennyiség, a kiadósság és a rétegszám. Az anyagszükségletet a

m=A⋅q⋅n m = A \cdot q \cdot n

képlet adja. A szórásos felhordásnál veszteséget kell számolni, mert a porlasztott anyag egy része nem a felületre kerül. A szárazanyag-tartalom és a nedves rétegvastagság alapján a szárazrétegvastagság közelítőleg becsülhető. A költségkalkulációban az anyag mennyiségét, egységárát és a hígító tételét is külön sorban kell szerepeltetni.

Továbbvitt eredmény. A felületkezelési anyagszükséglet számítása – a m=A⋅q⋅nm = A \cdot q \cdot n képlet, a kiadósság és a szórási veszteség kezelése – közvetlenül felhasználható az Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő, a Asztalosipari termékek hibajavítása és felújítása és a A vizsga szerkezete és elméleti mintafeladatok alfejezetekben, ahol a teljes termék költségvetését és a felület beépítését kell elkészíteni.

29.4.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezetben szereplő fajlagos felhordási mennyiségek, kiadósságok, hígítási arányok, hőmérséklet- és páratartalom-tartományok tájékoztató, tanulási adatok (ellenőrizendő: a felhasznált termék gyártói műszaki adatlapja és biztonsági adatlapja). A szabványi minőségbesorolások, a rétegvastagság- és tapadásvizsgálati módszerek pontos leírására az aktuális európai szabványokat kell alkalmazni (jelölve: MSZ EN sorozat – ellenőrizendő). A kalkulációban szereplő árak mintaárak, nem aktuális piaci adatok (ellenőrizendő: beszerzési árak).