26.4 Ragasztással kapcsolatos számítások

26.4.1 Motiváció

A műhelyben furnérozol egy nagyobb sorozatot. A ragasztó keverési aránya fel van írva a kannára: 100 : 20. Ha rosszul mérsz, a préselés után a furnér felválik, vagy a ragasztó napokig ragacsos marad. Ha túl sokat keveresz be, a fazékidő lejár, és a drága anyagot ki kell dobni. Ha túl keveset, a munka áll le anyaghiány miatt. Ebben az alfejezetben megtanulod, hogyan számold ki pontosan a ragasztó összetételét, mennyiségét és költségét.

26.4.2 Szemléletes kép

Helyezz el egy tiszta műanyag edényt a műhelymérlegre. Tárázd le. A munkalap szerint 2,4 m² felületet ragasztasz, egyoldali felhordással, 120 g/m² fajlagos mennyiséggel. Számológéppel kiszámolod, hogy a felületre elméletben 2,4⋅120=288g2{,}4 \cdot 120 = 288\,\text{g} ragasztó kell. De a hengerből, a tálból és a széleknél marad veszteség, ezért 15%-kal többet, 331 g-ot keveresz be. Ebből a keverékből 100 tömegrész a gyanta, 20 tömegrész az edző. A gyanta mennyisége 331⋅100120=275,8g331 \cdot \frac{100}{120} = 275{,}8\,\text{g}, az edzőé 331⋅20120=55,2g331 \cdot \frac{20}{120} = 55{,}2\,\text{g}. Ezt a két számot mérlegen méred ki, nem mérőpohárral.

26.4.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A keverési arány két vagy több komponens egymáshoz viszonyított mennyiségét adja meg. Ragasztóknál leggyakrabban tömegrészben értjük. Például a „100 : 20” jelentése: 100 tömegrész gyanta és 20 tömegrész edző.

Definíció. A fajlagos felhordás (qq) azt mondja meg, hány gramm ragasztó kerül 1 m² ragasztandó felületre. Jele a könyv jelölési rendszere szerint qq, mértékegysége g/m2\text{g/m}^2.

Definíció. Egyoldali felhordásnál a ragasztót csak az egyik munkadarab-felületre visszük fel. Kétoldali felhordásnál mindkét darab ragasztandó felületére viszünk fel anyagot; a gyártó qq értéke általában egy ragasztási fugára vonatkozik (ellenőrizendő: gyártói műszaki adatlap).

Definíció. Egyoldalas borításnál a lapnak csak az egyik lapja kap furnért vagy laminátumot, a ragasztott felület AA. Kétoldalas borításnál a lap mindkét lapja kap borítást, ezért két ragasztási fuga van, és a ragasztott felület 2⋅A2 \cdot A. Ez más fogalom, mint az egy- vagy kétoldali felhordás: a felületet a ragasztott fugák számával szorozzuk.

Szabály. Az alapösszefüggés a ragasztó tömegére:

melm=q⋅A(g=gm2⋅m2)m_{\text{elm}} = q \cdot A \quad \left(\text{g} = \frac{\text{g}}{\text{m}^2} \cdot \text{m}^2\right)

ahol:

Szabály. A gyakorlati ragasztószükségletet a veszteséggel növeljük. A veszteség a tárolóban, a felhordó szerszámban, a széleken és a préselés közben kinyomódó anyagveszteség. Tájékoztató veszteségtényező 5–20% (ellenőrizendő: gyártói adatlap, üzemi mérés).

mgyak=melm⋅(1+v100)m_{\text{gyak}} = m_{\text{elm}} \cdot \left(1 + \frac{v}{100}\right)

ahol vv a veszteség százalékban (például 15).

Megjegyzés. A százalékos veszteséget a képletben v/100v/100-zal szerepeltetjük, mert a százalék a számolásban tizedestört formájában jelenik meg. Például 15% = 0,15.

26.4.4 Keverési arány számítása

A keverési arányt tömegrészben adjuk meg. A kétkomponensű ragasztó általános aránya:

a:ba : b

ahol aa a fő komponens (gyanta, ragasztó) tömegrésze, bb az edző (vagy második komponens) tömegrésze.

Az összes tömegrész:

a+ba + b

Ha adott a keverék össztömege mkeverékm_{\text{keverék}}, akkor az egyes komponensek tömege:

ma=mkeverék⋅aa+bm_a = m_{\text{keverék}} \cdot \frac{a}{a+b}

mb=mkeverék⋅ba+bm_b = m_{\text{keverék}} \cdot \frac{b}{a+b}

Számítás. Készíteni kell 1 200 g keveréket 100 : 20 arányban.

a=100,b=20a = 100,\quad b = 20

mgyanta=1200g⋅100100+20=1200g⋅100120=1000gm_{\text{gyanta}} = 1\,200\,\text{g} \cdot \frac{100}{100+20} = 1\,200\,\text{g} \cdot \frac{100}{120} = 1\,000\,\text{g}

medző=1200g⋅20120=200gm_{\text{edző}} = 1\,200\,\text{g} \cdot \frac{20}{120} = 200\,\text{g}

Ellenőrzés: 1000+200=1200g1\,000 + 200 = 1\,200\,\text{g} ∎

Figyelem. Ha töltőanyagot (például falisztet) vagy hígítót is használsz, az arányt általában a gyanta tömegrészéhez viszonyítva adják meg. Például: 100 tömegrész gyanta, 20 tömegrész edző, 5 tömegrész hígító. Az összes tömegrész így 100+20+5=125100 + 20 + 5 = 125. A hígító tömege a keverékből mhígító=mkeverék⋅5125m_{\text{hígító}} = m_{\text{keverék}} \cdot \frac{5}{125}.

26.4.5 A felület számítása

A ragasztószükséglet alapja a ragasztott felület nagysága. Több darab esetén az egyes darabok felületeit összegezzük.

Szabály. Téglalap alakú lapra:

A=l⋅b(m2)A = l \cdot b \quad (\text{m}^2)

ahol ll a hossz, bb a szélesség méterben.

Példa. Ragasszunk össze egy kétrétegű lapot. A mag anyaga MDF, a borítás furnér. A furnér mérete 2,20m×0,45m2{,}20\,\text{m} \times 0{,}45\,\text{m}. A ragasztandó felület:

A=2,20⋅0,45=0,99m2A = 2{,}20 \cdot 0{,}45 = 0{,}99\,\text{m}^2

Ha egyoldali felhordást végzünk, akkor ez a teljes ragasztandó felület. Ha a mag mindkét lapját borítjuk (kétoldalas borítás), akkor minden lapra vonatkozóan kétszer kell számolnunk, mert a mag mindkét oldalán ragasztunk.

Akétoldalas=2⋅Alap=2⋅0,99=1,98m2A_{\text{kétoldalas}} = 2 \cdot A_{\text{lap}} = 2 \cdot 0{,}99 = 1{,}98\,\text{m}^2

Figyelem. A felületet mindig m2\text{m}^2-ben számoljuk, mert a fajlagos felhordás g/m2\text{g/m}^2-ben adott. 1 cm = 0,01 m, ezért például 45 cm = 0,45 m.

26.4.6 Átváltás gramm, kilogramm és liter között

A ragasztó mennyiségét tömegben (g, kg) mérjük. A kereskedelmi kiszerelést viszont gyakran literben adják meg. Az átváltáshoz a sűrűség (ρ\rho) kell.

Összefüggés. Az anyag tömege, térfogata és sűrűsége közötti kapcsolat:

m=ρ⋅Vm = \rho \cdot V

ahol:

A gyakorlatban a ragasztógyártók gyakran a sűrűséget kg/l\text{kg/l}-ben adják meg. A víz sűrűsége 1,0 kg/l, a legtöbb faipari ragasztó sűrűsége 1,05–1,25 kg/l közé esik (tájékoztató, ellenőrizendő: gyártói adatlap).

Számítás. A fenti 331 g keverék sűrűsége legyen 1,2kg/l1{,}2\,\text{kg/l}. Mennyi a térfogata?

Először váltsuk át a tömeget kg-ra:

331g=0,331kg331\,\text{g} = 0{,}331\,\text{kg}

A térfogat:

V=mρ=0,3311,2=0,276lV = \frac{m}{\rho} = \frac{0{,}331}{1{,}2} = 0{,}276\,\text{l}

Ellenőrzés: 0,276l⋅1,2kg/l=0,331kg0{,}276\,\text{l} \cdot 1{,}2\,\text{kg/l} = 0{,}331\,\text{kg} ∎

Egy mérőpoháron tehát kb. 276 ml-t kell kimérni.

26.4.7 Technológiai sorrend a keveréshez

A pontos keverés számítással kezdődik. A műveletsor:

  1. Olvasd le a műszaki adatlapról: keverési arány, fazékidő, fajlagos felhordás, sűrűség.
  2. Számold ki a felületet az adott ragasztási munkához.
  3. Számold ki az elméleti tömeget melm=q⋅Am_{\text{elm}} = q \cdot A.
  4. Adj hozzá veszteséget (5–20%, tájékoztató) és kerekíts fel.
  5. Számold ki a komponensek tömegét a keverési arányból.
  6. Tárázd le az edényt, majd mérjed be a komponenseket tömegre, ne térfogatra.
  7. Keverd el alaposan, amíg homogén, csíkmentes állagot nem kapsz.
  8. Használd fel a fazékidőn belül, különben a keverék kikeményedik a tálban.

Gépbiztonság. Ez a művelet nem gépi, de védőkesztyűt és védőszemüveget viselj az edző (keményítő) kezelésekor, mert bőr- és szemizgató lehet. Szellőztess, és olvasd el a biztonsági adatlapot.

26.4.8 Kidolgozott példa: furnérozási sorozat

Egy asztalosműhely 8 darab ajtóbetétet furnéroz. Minden betét mérete 0,90m×0,60m0{,}90\,\text{m} \times 0{,}60\,\text{m}. Edzett ragasztót használnak, keverési arány 100 : 15, kétoldalas borítás (a mag mindkét lapja kap furnért), fajlagos felhordás q=140g/m2q = 140\,\text{g/m}^2 fugánként, a bekevert (nedves) keverékre értve (tájékoztató). A veszteség 10%.

Megoldás lépésenként.

  1. Egy betét felülete:

Abetét=0,90⋅0,60=0,54m2A_{\text{betét}} = 0{,}90 \cdot 0{,}60 = 0{,}54\,\text{m}^2

  1. Összes felület egyoldali értelemben (8 betét):

Aösszes=8⋅0,54=4,32m2A_{\text{összes}} = 8 \cdot 0{,}54 = 4{,}32\,\text{m}^2

  1. Kétoldalas borítás miatt a tényleges ragasztott felület (két fuga):

Akétoldalas=2⋅4,32=8,64m2A_{\text{kétoldalas}} = 2 \cdot 4{,}32 = 8{,}64\,\text{m}^2

  1. Elméleti ragasztószükséglet (140 g/m²):

melm=140⋅8,64=1209,6g=1,21kgm_{\text{elm}} = 140 \cdot 8{,}64 = 1\,209{,}6\,\text{g} = 1{,}21\,\text{kg}

  1. Gyakorlati szükséglet 10% veszteséggel:

mgyak=1,21⋅1,10=1,331kgm_{\text{gyak}} = 1{,}21 \cdot 1{,}10 = 1{,}331\,\text{kg}

  1. A komponensek tömege 100 : 15 arányban:

mgyanta=1,331⋅100115=1,157kg≈1,16kgm_{\text{gyanta}} = 1{,}331 \cdot \frac{100}{115} = 1{,}157\,\text{kg} \approx 1{,}16\,\text{kg}

medző=1,331⋅15115=0,174kg≈174gm_{\text{edző}} = 1{,}331 \cdot \frac{15}{115} = 0{,}174\,\text{kg} \approx 174\,\text{g}

Ellenőrzés: 1,157+0,174=1,331kg1{,}157 + 0{,}174 = 1{,}331\,\text{kg} ∎

26.4.9 Ragasztóigény egy szekrényre

Egy bútorlapból készült szekrény korpusznál élfurnérozást vagy teljes felületű borítást végzünk. A ragasztószükségletet a borítandó alkatrészek felületeiből számoljuk.

Számítás. Adott egy konyhaszekrény-ajtó, mérete 0,70m×0,45m0{,}70\,\text{m} \times 0{,}45\,\text{m}, két oldalán HPL-laminátot kap, PVAc ragasztóval. A fajlagos felhordás egy oldalra 120g/m2120\,\text{g/m}^2. A két oldalra összesen 2⋅0,70⋅0,45=0,63m22 \cdot 0{,}70 \cdot 0{,}45 = 0{,}63\,\text{m}^2 felület jut. A gyakorlati szükséglet 10% veszteséggel:

mgyak=120⋅0,63⋅1,10=83,2gm_{\text{gyak}} = 120 \cdot 0{,}63 \cdot 1{,}10 = 83{,}2\,\text{g}

26.4.10 Ragasztási költség számítása

A ragasztó költsége a bekevert anyagmennyiségből adódik. A ragasztófajták ára széles tartományban változik, ezért mindig mintaárat használunk.

Szabály. A ragasztóanyag költsége:

Kragasztó=mgyak⋅egységárK_{\text{ragasztó}} = m_{\text{gyak}} \cdot \text{egységár}

ahol az egységár Ft/kg\text{Ft/kg} vagy Ft/l\text{Ft/l} mértékegységben van.

Példa. A furnérozási sorozathoz használt keverékből a gyanta (A komponens) 1,16 kg. A gyanta mintaára 3 800 Ft/kg. Az edzőből 0,174 kg kell, az edző mintaára 5 500 Ft/kg.

A gyanta költsége:

Kgyanta=1,16⋅3800=4408FtK_{\text{gyanta}} = 1{,}16 \cdot 3\,800 = 4\,408\,\text{Ft}

Az edző költsége:

Kedző=0,174⋅5500=957FtK_{\text{edző}} = 0{,}174 \cdot 5\,500 = 957\,\text{Ft}

A teljes ragasztóköltség:

Kösszes=4408+957=5365FtK_{\text{összes}} = 4\,408 + 957 = 5\,365\,\text{Ft}

Megjegyzés. A mintaár csak a számítás menetét mutatja; az aktuális árat a beszerzési forrásból kell venni (ellenőrizendő: beszerzési ár).

26.4.11 Költségtáblázat egy nagyobb gyártáshoz

Egy asztalosműhely 20 db tömörfa asztallapot ragaszt sikeresen. A lapok összes ragasztott felülete 12,50 m². A fajlagos felhordás 180 g/m², a veszteség 12%. A D3-as PVAc ragasztót használnak, mintaára 2 400 Ft/kg. A költségszámítás:

  1. Elméleti tömeg:

melm=180⋅12,50=2250g=2,25kgm_{\text{elm}} = 180 \cdot 12{,}50 = 2\,250\,\text{g} = 2{,}25\,\text{kg}

  1. Gyakorlati tömeg 12% veszteséggel:

mgyak=2,25⋅1,12=2,52kgm_{\text{gyak}} = 2{,}25 \cdot 1{,}12 = 2{,}52\,\text{kg}

  1. Költség:

K=2,52⋅2400=6048FtK = 2{,}52 \cdot 2\,400 = 6\,048\,\text{Ft}

Tétel Mennyiség (kg) Egységár (Ft/kg) Érték (Ft)
D3 PVAc ragasztó 2,52 2 400 (mintaár) 6 048
Összesen 6 048

Ellenőrzés. A ragasztó költségét becsülhetjük úgy is: 180 g/m² + 12% ≈ 0,2 kg/m²; 0,2 kg/m² · 12,5 m² = 2,5 kg, tehát a számított 2,52 kg ésszerű. A költség 2,5 kg · 2 400 Ft/kg = 6 000 Ft, ehhez közeli a kapott 6 048 Ft ∎

26.4.12 Interaktív kalkulátor

A HTML-kiadásban interaktív kalkulátor számolja a ragasztószükségletet és a keveréket: megadod a ragasztott felületet (AA, m²), az egy- vagy kétoldali felhordást, a fajlagos felhordást (qq, g/m²), a veszteséget (%), a keverési arányt (tetszőleges a:ba : b, például 100 : 15 vagy 100 : 25), a sűrűséget és az egységárakat. A kalkulátor lépésenként kiírja a felületet, az elméleti és a gyakorlati tömeget, a gyanta és az edző tömegét, a térfogatot és a költséget. A nyomtatott könyvben az alábbi táblázat a tartalék:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ragasztószükséglet-kalkulátor: felület, fajlagos felhordás, veszteség és keverési arány alapján számolja a gyanta és edző tömegét.
Ragasztószükséglet és keverék egyoldali felhordásnál, q=140g/m2q = 140\,\text{g/m}^2, v=10%v = 10\,\%, 100 : 20 arány, ρ=1,2kg/l\rho = 1{,}2\,\text{kg/l} (tájékoztató adatok).

26.4.13 Minőségellenőrzés

A ragasztási számításnál és a keverék elkészítésénél az alábbiakat ellenőrizd:

Minőségellenőrzés. Ha a mérleg szerinti tömeg 5%-nál többel eltér a számítottól, ellenőrizd a mérleget és a beállított tárát. Ha a keverék viszkozitása nem megfelelő, ellenőrizd a hígító és a töltő mennyiségét.

26.4.14 Tipikus hibák és okaik

Hiba Lehetséges ok Helyes gyakorlat
A ragasztó nem köt meg Térfogatra mérted az edzőt tömegrész helyett, vagy rossz a keverési arány Mindig műhelymérleget használj, számold ki a pontos tömegrészeket
A ragasztó idő előtt besűrűsödik a tálban Túl nagy keveréket készítettél, a fazékidő lejár Számold ki a szükséges mennyiséget, és ne keverj 20%-nál többet a szükségesnél
A préselés során túl sok ragasztó folyik ki Helytelen fajlagos felhordás, vagy túl nagy a hengerhézag a felhordógépen Ellenőrizd a technológiai lapot, a hengerhézagot, és tartsd be az ajánlott g/m² értéket
A ragasztó a munka végére elfogy A veszteséget nem számoltad be Mindig szorozz 1,05–1,20-es veszteségtényezővel
A ragasztófelület száraz, a furnér nem tapad Egyoldali felhordást vagy egyoldalas borítást számoltál, de kétoldalit kellett volna Kétoldali felhordásnál vagy kétoldalas borításnál a felületet szorozd a ragasztott felületek (fugák) számával

26.4.15 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis műhelyben egy tanuló 12 db szekrényajtót készített. A lapok mérete 0,75 × 0,50 m, összesen 4,5 m² felület. A fajlagos felhordás 150 g/m², a veszteség 10%. A tanuló kiszámolta:

mgyak=150⋅4,5⋅1,10=742,5gm_{\text{gyak}} = 150 \cdot 4{,}5 \cdot 1{,}10 = 742{,}5\,\text{g}

A keverékhez 100 : 20 arányban gyanta és edző kellett. A tanuló 742,5 g-ot felkerekítve 620 g gyantát és 124 g edzőt mért ki a mérlegen (összesen 744 g). Ez azonban a kétoldalas borítást nem tartalmazta, mert elfelejtette beszorozni a felületet kettővel (a mag mindkét lapja kap furnért). A szükséges gyakorlati mennyiség így 150 · 9 · 1,10 = 1 485 g keverék lett volna. Ajtónként 123,75 g keverék kell, ezért a 744 g csak 6 ajtóra volt elég (1 485 − 744 = 741 g ≈ 6 ajtó); a második hat ajtóhoz új keveréket kellett készíteni. A tanuló új keveréket készített, de a munka leállt, és a keverék kidobásra került a lejárt fazékidő miatt. A tanulság: a felület (A) kétszerese, ha kétoldalas a borítás, és a veszteség a bekevert mennyiségre vonatkozik.

26.4.16 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Ha a keverési arány 100 : 20, akkor 100 g edzőhöz 20 g gyantát kell keverni.
  2. Mennyi a fajlagos felhordás mértékegysége?
  3. Számold ki: 3,5 m² felületre, 120 g/m² fajlagos felhordással, 10% veszteséggel mennyi a gyakorlati ragasztószükséglet?
  4. Mi a hiba abban, ha valaki 1000 g keverékhez 800 g gyantát és 200 g edzőt használ 100 : 15 arány előírása esetén?
  5. Miért nem elég a ragasztószükségletet csak a borítandó furnér felületére számolni?

26.4.17 Feladatok

1. feladat (A)
Számítsd ki 2,0 kg keverék tömegét és a komponensek tömegét, ha a keverési arány 100 : 20.

2. feladat (A)
Egy 0,80 m²-es felületre 110 g/m² fajlagos felhordást ír elő a technológia. Számítsd ki az elméleti ragasztószükségletet grammban.

3. feladat (B)
Egy 2,40 m²-es kétoldali felületet ragasztasz 140 g/m² fajlagos felhordással. Számítsd ki a gyakorlati mennyiséget 15% veszteséggel. Mennyi ebből a gyanta és az edző 100 : 25 arány esetén?

4. feladat (B)
A fenti gyakorlati mennyiség sűrűsége 1,15 kg/l. Számítsd át a gyakorlati ragasztó teljes tömegét kg-ba, majd literbe.

5. feladat (C)
Egy asztalosműhely 15 db 0,90 m × 0,55 m méretű lapot furnéroz. Az egyoldali felületet veszik figyelembe, fajlagos felhordás 130 g/m², veszteség 12%. A ragasztó keverési aránya 100 : 15, a gyanta mintaára 3 500 Ft/kg, az edző 6 000 Ft/kg. Számítsd ki: a) az összes felületet, b) a gyakorlati ragasztószükségletet kg-ban, c) a komponensek tömegét, d) a teljes ragasztóköltséget forintban.

6. feladat (D)
Tervezz ragasztókeveréket a műhelymérlegre. Adott: 18 db polc, méret 1,20 m × 0,30 m. A lapokat egyoldalon ragasztják, fajlagos felhordás 150 g/m², veszteség 8%. A keverék 100 : 20 arányú. Írd le a számolást lépésenként, és add meg a bekeverendő gyanta és edző tömegét grammban. Milyen ellenőrzést végzel a mérlegen?

26.4.18 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A 100 : 20 arány 100 tömegrész gyantát és 20 tömegrész edzőt jelent.
  2. gramm / négyzetméter, g/m².
  3. mgyak=3,5⋅120⋅1,10=462gm_{\text{gyak}} = 3{,}5 \cdot 120 \cdot 1{,}10 = 462\,\text{g}.
  4. 100 : 15 arány esetén a teljes tömegrész 115, nem 100. 1000 g keverékből a gyanta 100115⋅1000=869,6g\frac{100}{115} \cdot 1000 = 869{,}6\,\text{g}, az edző 130,4g130{,}4\,\text{g} lenne. A 800 : 200 arány 100 : 25-nek felel meg, ami hibás.
  5. Mert a ragasztó a ragasztandó felületek mindegyikére kerül. Kétoldali felhordásnál a furnér felületét kettővel kell szorozni, hacsak a technológia nem egyoldali felhordást ír elő.

1. feladat megoldása
Összes tömegrész: 100+20=120100+20=120.
Gyanta: 2,0⋅100120=1,667kg2{,}0 \cdot \frac{100}{120} = 1{,}667\,\text{kg}.
Edző: 2,0⋅20120=0,333kg2{,}0 \cdot \frac{20}{120} = 0{,}333\,\text{kg}.
Ellenőrzés: 1,667+0,333=2,0kg1{,}667+0{,}333=2{,}0\,\text{kg} ∎

2. feladat megoldása
m=q⋅A=110⋅0,80=88gm = q \cdot A = 110 \cdot 0{,}80 = 88\,\text{g}

3. feladat megoldása
Összes felület kétoldalira: A=2⋅2,40=4,80m2A=2 \cdot 2{,}40 = 4{,}80\,\text{m}^2.
Elméleti: 140⋅4,80=672g140 \cdot 4{,}80 = 672\,\text{g}.
Gyakorlati 15% veszteséggel: 672⋅1,15=772,8g672 \cdot 1{,}15 = 772{,}8\,\text{g}.
Keverék 100 : 25 arányban:
Gyanta: 772,8⋅100125=618,24g772{,}8 \cdot \frac{100}{125} = 618{,}24\,\text{g}.
Edző: 772,8⋅25125=154,56g772{,}8 \cdot \frac{25}{125} = 154{,}56\,\text{g}. ∎

4. feladat megoldása
m=772,8g=0,7728kgm = 772{,}8\,\text{g} = 0{,}7728\,\text{kg}.
Térfogat: V=0,77281,15=0,672l≈672mlV = \frac{0{,}7728}{1{,}15} = 0{,}672\,\text{l} \approx 672\,\text{ml}. ∎

5. feladat megoldása
a) Egy lap felülete: 0,90⋅0,55=0,495m20{,}90 \cdot 0{,}55 = 0{,}495\,\text{m}^2.
Összes: 15⋅0,495=7,425m215 \cdot 0{,}495 = 7{,}425\,\text{m}^2.
b) Elméleti: 130⋅7,425=965,25g130 \cdot 7{,}425 = 965{,}25\,\text{g}.
Gyakorlati: 965,25⋅1,12=1081,08g=1,08kg965{,}25 \cdot 1{,}12 = 1\,081{,}08\,\text{g} = 1{,}08\,\text{kg}.
c) Teljes tömegrész: 100+15=115100+15=115.
Gyanta: 1081,08⋅100115=940,0g1\,081{,}08 \cdot \frac{100}{115} = 940{,}0\,\text{g}.
Edző: 1081,08⋅15115=141,0g1\,081{,}08 \cdot \frac{15}{115} = 141{,}0\,\text{g}.
d) Költség:
Gyanta: 0,940⋅3500=3290Ft0{,}940 \cdot 3\,500 = 3\,290\,\text{Ft}.
Edző: 0,141⋅6000=846Ft0{,}141 \cdot 6\,000 = 846\,\text{Ft}.
Összes: 4136Ft4\,136\,\text{Ft}. ∎

6. feladat megoldása
Egy polc felülete: 1,20⋅0,30=0,36m21{,}20 \cdot 0{,}30 = 0{,}36\,\text{m}^2.
Összes: 18⋅0,36=6,48m218 \cdot 0{,}36 = 6{,}48\,\text{m}^2.
Elméleti: 150⋅6,48=972g150 \cdot 6{,}48 = 972\,\text{g}.
Gyakorlati: 972⋅1,08=1049,76g≈1050g972 \cdot 1{,}08 = 1\,049{,}76\,\text{g} \approx 1\,050\,\text{g}.
Gyanta: 1050⋅100120=875g1\,050 \cdot \frac{100}{120} = 875\,\text{g}.
Edző: 1050⋅20120=175g1\,050 \cdot \frac{20}{120} = 175\,\text{g}.
Ellenőrzés: a mérlegen a tára lenullázása után először a gyantát mérjük ki 875 g-ig, majd az edzőt 175 g-ig. A kettő összege 1 050 g. ∎

26.4.19 Rövid összefoglaló

A ragasztással kapcsolatos számítások alapja a fajlagos felhordás (qq, g/m²) és a felület (AA, m²). Az elméleti szükséglet melm=q⋅Am_{\text{elm}} = q \cdot A. A gyakorlati mennyiségbe a veszteséget beszámítjuk: mgyak=melm⋅(1+v/100)m_{\text{gyak}} = m_{\text{elm}} \cdot (1 + v/100). Kétoldali felhordásnál a felület kétszeresét vesszük. A keverési arány tömegrészben adott. A komponenstömeg ma=mkeverék⋅a/(a+b)m_a = m_{\text{keverék}} \cdot a/(a+b). A keveréket tömegre mérjük, nem térfogatra. A ragasztó költsége a gyakorlati mennyiség és az egységár szorzata. Továbbvitt eredmény. A ragasztószükségletet az Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő alfejezetben használjuk fel, ahol a teljes termék anyagnormáját számoljuk, illetve az Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő során a ragasztó anyagköltségét így visszük be a kalkulációba.

26.4.20 Források és ellenőrzési hiányok