A műhelyben furnérozol egy nagyobb sorozatot. A ragasztó keverési aránya fel van írva a kannára: 100 : 20. Ha rosszul mérsz, a préselés után a furnér felválik, vagy a ragasztó napokig ragacsos marad. Ha túl sokat keveresz be, a fazékidő lejár, és a drága anyagot ki kell dobni. Ha túl keveset, a munka áll le anyaghiány miatt. Ebben az alfejezetben megtanulod, hogyan számold ki pontosan a ragasztó összetételét, mennyiségét és költségét.
Helyezz el egy tiszta műanyag edényt a műhelymérlegre. Tárázd le. A munkalap szerint 2,4 m² felületet ragasztasz, egyoldali felhordással, 120 g/m² fajlagos mennyiséggel. Számológéppel kiszámolod, hogy a felületre elméletben ragasztó kell. De a hengerből, a tálból és a széleknél marad veszteség, ezért 15%-kal többet, 331 g-ot keveresz be. Ebből a keverékből 100 tömegrész a gyanta, 20 tömegrész az edző. A gyanta mennyisége , az edzőé . Ezt a két számot mérlegen méred ki, nem mérőpohárral.
Definíció. A keverési arány két vagy több komponens egymáshoz viszonyított mennyiségét adja meg. Ragasztóknál leggyakrabban tömegrészben értjük. Például a „100 : 20” jelentése: 100 tömegrész gyanta és 20 tömegrész edző.
Definíció. A fajlagos felhordás () azt mondja meg, hány gramm ragasztó kerül 1 m² ragasztandó felületre. Jele a könyv jelölési rendszere szerint , mértékegysége .
Definíció. Egyoldali felhordásnál a ragasztót csak az egyik munkadarab-felületre visszük fel. Kétoldali felhordásnál mindkét darab ragasztandó felületére viszünk fel anyagot; a gyártó értéke általában egy ragasztási fugára vonatkozik (ellenőrizendő: gyártói műszaki adatlap).
Definíció. Egyoldalas borításnál a lapnak csak az egyik lapja kap furnért vagy laminátumot, a ragasztott felület . Kétoldalas borításnál a lap mindkét lapja kap borítást, ezért két ragasztási fuga van, és a ragasztott felület . Ez más fogalom, mint az egy- vagy kétoldali felhordás: a felületet a ragasztott fugák számával szorozzuk.
Szabály. Az alapösszefüggés a ragasztó tömegére:
ahol:
Szabály. A gyakorlati ragasztószükségletet a veszteséggel növeljük. A veszteség a tárolóban, a felhordó szerszámban, a széleken és a préselés közben kinyomódó anyagveszteség. Tájékoztató veszteségtényező 5–20% (ellenőrizendő: gyártói adatlap, üzemi mérés).
ahol a veszteség százalékban (például 15).
Megjegyzés. A százalékos veszteséget a képletben -zal szerepeltetjük, mert a százalék a számolásban tizedestört formájában jelenik meg. Például 15% = 0,15.
A keverési arányt tömegrészben adjuk meg. A kétkomponensű ragasztó általános aránya:
ahol a fő komponens (gyanta, ragasztó) tömegrésze, az edző (vagy második komponens) tömegrésze.
Az összes tömegrész:
Ha adott a keverék össztömege , akkor az egyes komponensek tömege:
Számítás. Készíteni kell 1 200 g keveréket 100 : 20 arányban.
Ellenőrzés: ∎
Figyelem. Ha töltőanyagot (például falisztet) vagy hígítót is használsz, az arányt általában a gyanta tömegrészéhez viszonyítva adják meg. Például: 100 tömegrész gyanta, 20 tömegrész edző, 5 tömegrész hígító. Az összes tömegrész így . A hígító tömege a keverékből .
A ragasztószükséglet alapja a ragasztott felület nagysága. Több darab esetén az egyes darabok felületeit összegezzük.
Szabály. Téglalap alakú lapra:
ahol a hossz, a szélesség méterben.
Példa. Ragasszunk össze egy kétrétegű lapot. A mag anyaga MDF, a borítás furnér. A furnér mérete . A ragasztandó felület:
Ha egyoldali felhordást végzünk, akkor ez a teljes ragasztandó felület. Ha a mag mindkét lapját borítjuk (kétoldalas borítás), akkor minden lapra vonatkozóan kétszer kell számolnunk, mert a mag mindkét oldalán ragasztunk.
Figyelem. A felületet mindig -ben számoljuk, mert a fajlagos felhordás -ben adott. 1 cm = 0,01 m, ezért például 45 cm = 0,45 m.
A ragasztó mennyiségét tömegben (g, kg) mérjük. A kereskedelmi kiszerelést viszont gyakran literben adják meg. Az átváltáshoz a sűrűség () kell.
Összefüggés. Az anyag tömege, térfogata és sűrűsége közötti kapcsolat:
ahol:
A gyakorlatban a ragasztógyártók gyakran a sűrűséget -ben adják meg. A víz sűrűsége 1,0 kg/l, a legtöbb faipari ragasztó sűrűsége 1,05–1,25 kg/l közé esik (tájékoztató, ellenőrizendő: gyártói adatlap).
Számítás. A fenti 331 g keverék sűrűsége legyen . Mennyi a térfogata?
Először váltsuk át a tömeget kg-ra:
A térfogat:
Ellenőrzés: ∎
Egy mérőpoháron tehát kb. 276 ml-t kell kimérni.
A pontos keverés számítással kezdődik. A műveletsor:
Gépbiztonság. Ez a művelet nem gépi, de védőkesztyűt és védőszemüveget viselj az edző (keményítő) kezelésekor, mert bőr- és szemizgató lehet. Szellőztess, és olvasd el a biztonsági adatlapot.
Egy asztalosműhely 8 darab ajtóbetétet furnéroz. Minden betét mérete . Edzett ragasztót használnak, keverési arány 100 : 15, kétoldalas borítás (a mag mindkét lapja kap furnért), fajlagos felhordás fugánként, a bekevert (nedves) keverékre értve (tájékoztató). A veszteség 10%.
Megoldás lépésenként.
Ellenőrzés: ∎
Egy bútorlapból készült szekrény korpusznál élfurnérozást vagy teljes felületű borítást végzünk. A ragasztószükségletet a borítandó alkatrészek felületeiből számoljuk.
Számítás. Adott egy konyhaszekrény-ajtó, mérete , két oldalán HPL-laminátot kap, PVAc ragasztóval. A fajlagos felhordás egy oldalra . A két oldalra összesen felület jut. A gyakorlati szükséglet 10% veszteséggel:
A ragasztó költsége a bekevert anyagmennyiségből adódik. A ragasztófajták ára széles tartományban változik, ezért mindig mintaárat használunk.
Szabály. A ragasztóanyag költsége:
ahol az egységár vagy mértékegységben van.
Példa. A furnérozási sorozathoz használt keverékből a gyanta (A komponens) 1,16 kg. A gyanta mintaára 3 800 Ft/kg. Az edzőből 0,174 kg kell, az edző mintaára 5 500 Ft/kg.
A gyanta költsége:
Az edző költsége:
A teljes ragasztóköltség:
Megjegyzés. A mintaár csak a számítás menetét mutatja; az aktuális árat a beszerzési forrásból kell venni (ellenőrizendő: beszerzési ár).
Egy asztalosműhely 20 db tömörfa asztallapot ragaszt sikeresen. A lapok összes ragasztott felülete 12,50 m². A fajlagos felhordás 180 g/m², a veszteség 12%. A D3-as PVAc ragasztót használnak, mintaára 2 400 Ft/kg. A költségszámítás:
| Tétel | Mennyiség (kg) | Egységár (Ft/kg) | Érték (Ft) |
|---|---|---|---|
| D3 PVAc ragasztó | 2,52 | 2 400 (mintaár) | 6 048 |
| Összesen | 6 048 |
Ellenőrzés. A ragasztó költségét becsülhetjük úgy is: 180 g/m² + 12% ≈ 0,2 kg/m²; 0,2 kg/m² · 12,5 m² = 2,5 kg, tehát a számított 2,52 kg ésszerű. A költség 2,5 kg · 2 400 Ft/kg = 6 000 Ft, ehhez közeli a kapott 6 048 Ft ∎
A HTML-kiadásban interaktív kalkulátor számolja a ragasztószükségletet és a keveréket: megadod a ragasztott felületet (, m²), az egy- vagy kétoldali felhordást, a fajlagos felhordást (, g/m²), a veszteséget (%), a keverési arányt (tetszőleges , például 100 : 15 vagy 100 : 25), a sűrűséget és az egységárakat. A kalkulátor lépésenként kiírja a felületet, az elméleti és a gyakorlati tömeget, a gyanta és az edző tömegét, a térfogatot és a költséget. A nyomtatott könyvben az alábbi táblázat a tartalék:

A ragasztási számításnál és a keverék elkészítésénél az alábbiakat ellenőrizd:
Minőségellenőrzés. Ha a mérleg szerinti tömeg 5%-nál többel eltér a számítottól, ellenőrizd a mérleget és a beállított tárát. Ha a keverék viszkozitása nem megfelelő, ellenőrizd a hígító és a töltő mennyiségét.
| Hiba | Lehetséges ok | Helyes gyakorlat |
|---|---|---|
| A ragasztó nem köt meg | Térfogatra mérted az edzőt tömegrész helyett, vagy rossz a keverési arány | Mindig műhelymérleget használj, számold ki a pontos tömegrészeket |
| A ragasztó idő előtt besűrűsödik a tálban | Túl nagy keveréket készítettél, a fazékidő lejár | Számold ki a szükséges mennyiséget, és ne keverj 20%-nál többet a szükségesnél |
| A préselés során túl sok ragasztó folyik ki | Helytelen fajlagos felhordás, vagy túl nagy a hengerhézag a felhordógépen | Ellenőrizd a technológiai lapot, a hengerhézagot, és tartsd be az ajánlott g/m² értéket |
| A ragasztó a munka végére elfogy | A veszteséget nem számoltad be | Mindig szorozz 1,05–1,20-es veszteségtényezővel |
| A ragasztófelület száraz, a furnér nem tapad | Egyoldali felhordást vagy egyoldalas borítást számoltál, de kétoldalit kellett volna | Kétoldali felhordásnál vagy kétoldalas borításnál a felületet szorozd a ragasztott felületek (fugák) számával |
Egy kis műhelyben egy tanuló 12 db szekrényajtót készített. A lapok mérete 0,75 × 0,50 m, összesen 4,5 m² felület. A fajlagos felhordás 150 g/m², a veszteség 10%. A tanuló kiszámolta:
A keverékhez 100 : 20 arányban gyanta és edző kellett. A tanuló 742,5 g-ot felkerekítve 620 g gyantát és 124 g edzőt mért ki a mérlegen (összesen 744 g). Ez azonban a kétoldalas borítást nem tartalmazta, mert elfelejtette beszorozni a felületet kettővel (a mag mindkét lapja kap furnért). A szükséges gyakorlati mennyiség így 150 · 9 · 1,10 = 1 485 g keverék lett volna. Ajtónként 123,75 g keverék kell, ezért a 744 g csak 6 ajtóra volt elég (1 485 − 744 = 741 g ≈ 6 ajtó); a második hat ajtóhoz új keveréket kellett készíteni. A tanuló új keveréket készített, de a munka leállt, és a keverék kidobásra került a lejárt fazékidő miatt. A tanulság: a felület (A) kétszerese, ha kétoldalas a borítás, és a veszteség a bekevert mennyiségre vonatkozik.
1. feladat (A)
Számítsd ki 2,0 kg keverék tömegét és a komponensek tömegét, ha a
keverési arány 100 : 20.
2. feladat (A)
Egy 0,80 m²-es felületre 110 g/m² fajlagos felhordást ír elő a
technológia. Számítsd ki az elméleti ragasztószükségletet grammban.
3. feladat (B)
Egy 2,40 m²-es kétoldali felületet ragasztasz 140 g/m² fajlagos
felhordással. Számítsd ki a gyakorlati mennyiséget 15% veszteséggel.
Mennyi ebből a gyanta és az edző 100 : 25 arány esetén?
4. feladat (B)
A fenti gyakorlati mennyiség sűrűsége 1,15 kg/l. Számítsd át a
gyakorlati ragasztó teljes tömegét kg-ba, majd literbe.
5. feladat (C)
Egy asztalosműhely 15 db 0,90 m × 0,55 m méretű lapot furnéroz. Az
egyoldali felületet veszik figyelembe, fajlagos felhordás 130 g/m²,
veszteség 12%. A ragasztó keverési aránya 100 : 15, a gyanta mintaára 3
500 Ft/kg, az edző 6 000 Ft/kg. Számítsd ki: a) az összes felületet, b)
a gyakorlati ragasztószükségletet kg-ban, c) a komponensek tömegét, d) a
teljes ragasztóköltséget forintban.
6. feladat (D)
Tervezz ragasztókeveréket a műhelymérlegre. Adott: 18 db polc, méret
1,20 m × 0,30 m. A lapokat egyoldalon ragasztják, fajlagos felhordás 150
g/m², veszteség 8%. A keverék 100 : 20 arányú. Írd le a számolást
lépésenként, és add meg a bekeverendő gyanta és edző tömegét grammban.
Milyen ellenőrzést végzel a mérlegen?
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása
Összes tömegrész:
.
Gyanta:
.
Edző:
.
Ellenőrzés:
∎
2. feladat megoldása
3. feladat megoldása
Összes felület kétoldalira:
.
Elméleti:
.
Gyakorlati 15% veszteséggel:
.
Keverék 100 : 25 arányban:
Gyanta:
.
Edző:
.
∎
4. feladat megoldása
.
Térfogat:
.
∎
5. feladat megoldása
a) Egy lap felülete:
.
Összes:
.
b) Elméleti:
.
Gyakorlati:
.
c) Teljes tömegrész:
.
Gyanta:
.
Edző:
.
d) Költség:
Gyanta:
.
Edző:
.
Összes:
.
∎
6. feladat megoldása
Egy polc felülete:
.
Összes:
.
Elméleti:
.
Gyakorlati:
.
Gyanta:
.
Edző:
.
Ellenőrzés: a mérlegen a tára lenullázása után először a gyantát mérjük
ki 875 g-ig, majd az edzőt 175 g-ig. A kettő összege 1 050 g. ∎
A ragasztással kapcsolatos számítások alapja a fajlagos felhordás (, g/m²) és a felület (, m²). Az elméleti szükséglet . A gyakorlati mennyiségbe a veszteséget beszámítjuk: . Kétoldali felhordásnál a felület kétszeresét vesszük. A keverési arány tömegrészben adott. A komponenstömeg . A keveréket tömegre mérjük, nem térfogatra. A ragasztó költsége a gyakorlati mennyiség és az egységár szorzata. Továbbvitt eredmény. A ragasztószükségletet az Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő alfejezetben használjuk fel, ahol a teljes termék anyagnormáját számoljuk, illetve az Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő során a ragasztó anyagköltségét így visszük be a kalkulációba.