29.1 A lakkok csoportosítása: NC, PE, PU, SK, diszperziós és UV-lakkok

29.1.1 Motiváció: miért kell lakkrendszert választani?

Egy megrendelő étkezőasztalt készíttet. Azt kérdezi: „Ne sárguljon be, bírja a forró tányért, és ne foltosodjon a víztől.” A műhelyben háromféle lakk van: gyorsan száradó NC-lakk, kétkomponensű PU-lakk és vizes diszperziós lakk. Ha rossz rendszert választasz, a felület egy év múlva repedezik, sárgul vagy lepereg. Ebben az alfejezetben a lakkok csoportosítását tanulod meg, hogy a termékhez és a műhelyhez illő rendszert válassz.

29.1.2 Szemléletes kép: műszaki adatlap a műhelyben

Képzelj el egy lakkozott fiókfronthoz tartozó műszaki adatlapot:

Adatlap-mező Példaérték (tájékoztató)
Termék Kétkomponensű poliuretán fedőlakk
Keverési arány A : B 100 : 20 tömegrész
Fazékidő 20 °C-on 2 óra
Felhordás szórással 120–140 g/m² nedves réteg
Pormentes 30 perc
Átkenhető 4 óra
Teljes kikeményedés 7 nap

Ezek a számok azt mondják meg, mennyit keverj, mennyi időd van felhasználni, mennyit hordj fel, és mikor dolgozhatsz tovább a felületen. A pontos értékeket mindig a gyártói műszaki adatlap adja meg.

29.1.3 A felületkezelő lakk és a lakkrendszer fogalma

Definíció. A lakk folyékony bevonatképző anyag, amely a felületen megszilárdulva vékony, összefüggő, védő és esztétikai réteget képez. A szaknyelvben a lakk áttetsző, a festék pigmentált bevonat, a lazúr pedig kevés pigmentet tartalmaz.

Definíció. A lakkrendszer az egymásra épülő, egymáshoz illesztett rétegek sora. Jellemzően három szerepű réteget különböztetünk meg:

A lakkrendszerben nem mindegy, hogy az alapozó és a fedőlakk ugyanabból a családból való-e. A rétegeknek kémiailag illeszkedniük kell, különben lepereg a bevonat.

29.1.4 A lakkok összetevői

A folyékony felületkezelő anyag fő összetevői:

Definíció. A VOC (illékony szerves vegyületek) a lakk felhordásakor és száradásakor a levegőbe jutó szerves oldószerek csoportja. A VOC-tartalmat jellemzően g/l-ben adják meg. A vizes lakkok VOC-tartalma lényegesen kisebb, mint az oldószeres lakkoké.

29.1.5 Szárazanyag-tartalom

Definíció. A szárazanyag-tartalom a lakkban lévő, a száradás után is megmaradó bevonatképző anyagok tömegszázaléka.

Képletben:

szárazanyag-tartalom=mszárazmfolyékony⋅100%\text{szárazanyag-tartalom} = \frac{m_{\text{száraz}}}{m_{\text{folyékony}}} \cdot 100\,\%

ahol:

Példa. Ha 1,0 kg folyékony lakkból 0,35 kg megszáradt film marad, akkor a szárazanyag-tartalom:

0,351,0⋅100%=35%.\frac{0{,}35}{1{,}0} \cdot 100\,\% = 35\,\% .

A magas szárazanyag-tartalom azt jelenti, hogy kevesebb oldószer párolog el, így azonos felhordási tömegnél vastagabb, tartósabb film képződhet.

29.1.6 A lakkok csoportosítása kötőanyag és kötésmód szerint

A faipari lakkokat a kötőanyag és a kötésmód szerint csoportosítjuk. A kötés lehet fizikai száradás (oldószer elpárolgás), kémiai térhálósodás (edző, katalizátor) vagy sugárzásos keményedés (UV).

29.1.6.1 NC-lakk (nitrocellulóz lakk)

A kötőanyag nitrocellulóz gyanta, az oldószer erős szerves oldószer. A film fizikai száradással, az oldószer elpárolgásával képződik.

29.1.6.2 PE-lakk (poliészter lakk)

A kötőanyag telítetlen poliészter gyanta, amelyet reaktív hígítóként sztirol tesz feldolgozhatóvá; a sztirol a térhálósodáskor beépül a filmbe, ezért nagy a szárazanyag-tartalom. A lakhoz katalizátort (peroxidot) kevernek, és a film kémiai térhálósodással keményedik. A régebbi rendszerekben paraffin/viasz is van, amely a levegőt elzárja a felszínen.

29.1.6.3 PU-lakk (poliuretán lakk)

A kötőanyag poliuretán gyanta. Lehet egykomponensű (1K) vagy kétkomponensű (2K). A kétkomponensű formánál az A komponenshez B edzőt keverünk, és a film kémiai térhálósodással keményedik.

29.1.6.4 SK-lakk (savkatalizált lakk)

A kötőanyag savval térhálósított aminogyanta (karbamid- vagy melamin-formaldehid, alkiddal kombinálva). A film kémiai térhálósodással, savas edző hatására keményedik.

29.1.6.5 Diszperziós (vizes) lakk

A kötőanyag polimer diszperzió (például akril vagy poliuretán/akril), a hordozóközeg víz. A film a víz elpárolgása és a polimer részecskék összeolvadása során képződik.

29.1.6.6 UV-lakk

Az UV-lakk akrilátgyanták és fotoiniciátorok keveréke. UV-fény hatására nagyon gyorsan, másodpercek alatt keményedik.

29.1.7 Fényes vagy matt?

A felület fényességét 60°-os fényességmérővel mérik, az eredményt GU (gloss unit) egységben adják meg. A tájékoztató sávok:

A matt lakkok mattító adalékot tartalmaznak. A matt felület jobban elrejti a karcokat, de a mélyebb matt réteg gyakran kevésbé dörzsölhető, mint a fényes. A fényesség pontosan az adatlapon és a vizsgálati jegyzőkönyvben szerepel.

29.1.8 Alapozó, töltőalapozó, fedőlakk

A rendszer akkor működik, ha a rétegek szerepe és sorrendje helyes.

  1. Alapozó: vékony réteg, mélyen beivódik, lezárja a gyantát, javítja a következő réteg tapadását.
  2. Töltőalapozó: nagyobb szárazanyag-tartalmú, a pórusokat feltölti, csiszolás után sima alapot ad.
  3. Fedőlakk: a tényleges védőréteg; több rétegben is felvihető.

Nem mindegy, hogy a pórustöltő réteg alá milyen alapozó kerül. A gyártó a termék adatlapján rendszerben írja elő: „alapozó X, töltő Y, fedő Z”.

29.1.9 Rendszerszemlélet

A lakkok kiválasztása nem egyetlen termék kiválasztása, hanem rendszer kiválasztása. Ugyanannak a családnak az alapozóját és fedőlakkját használd, a gyártó előírása szerint. Ha például NC-lakkra PU fedőlakkot viszel fel, a réteg lepereghet, mert a fedőlakk oldószere meglágyítja az alatta lévő gyenge réteget.

Szabály. A felületkezelő lakkrendszert a gyártó műszaki adatlapja szerint, az előírt alapozó–töltő–fedő kombinációval kell alkalmazni. A keverési arány, a fazékidő, a felhordási mennyiség és a száradási idő a termékre és a műhely hőmérsékletére vonatkozik. Minden értéket a gyártói adatlapon kell ellenőrizni.

29.1.10 Lakkrendszer-választás lépésről lépésre

  1. Határozd meg a használati igénybevételt: belső vagy kültéri, nedvesség, hő, vegyszer, kopás.
  2. Válaszd ki a filmtulajdonságokat: keménység, rugalmasság, fény, színtartás, sárgulásmentesség.
  3. Ellenőrizd a műhely lehetőségeit: szórófülke, hőmérséklet, páratartalom, szellőzés, képzettség, esetleg UV-sor.
  4. Nézd meg a gyártó műszaki adatlapján a rendszer-előírást: alapozó, töltő, fedőlakk.
  5. Olvasd ki a keverési arányt, a fazékidőt, a felhordási mennyiséget, a száradási időket, a hígítót és a VOC-t.
  6. Készíts próbadarabot; ellenőrizd a színt, fényt, tapadást, csiszolhatóságot.
  7. Csak ezután dolgozz a terméken, és tartsd be az egészségvédelmi előírásokat.
  8. Játékhoz és gyerekbútorhoz olyan lakkot válassz, amelynek adatlapja igazolja a megfelelést a játékbiztonsági szabványnak (pl. MSZ EN 71-3, ellenőrizendő: hatályos kiadás), és száradás után nyálálló (ellenőrizendő: DIN 53160 vagy azzal egyenértékű vizsgálat).

Továbbvitt eredmény. A lakkrendszer-választás és az adatlap-olvasás alapját képezi a Lazúrok, olajok, viaszok, bio felületkezelők és a politúrozás alfejezetben tárgyalt alternatív bevonatok összehasonlításának, a Felületbevonások: fóliázás és laminálás alfejezetben tárgyalt gyári bevonatoknak, valamint a Felhordás gépei: szórópisztolyok és szórástechnológiák, mártás, hengerlés, öntés alfejezetben tárgyalt felhordási technológiáknak. A rendszerben gondolkodva később tudod majd a felhordási mennyiséget átszámolni anyagszükségletté, és a hibát a rétegszerkezetben azonosítani.

29.1.11 Választási segédtáblázat

Lakkrendszer Szárazanyag (tájékoztató, %) Keménység/kopás Vegyi ellenállás Rugalmasság Sárgulás VOC Jellemző felhasználás
NC 20–30 közepes gyenge jó erős magas gyors belső munkák, hangszer
PE 80–95 nagyon kemény jó rideg erős magas fényes asztallap, zongora
PU oldószeres 35–45 nagyon jó kiváló jó változó magas étkezőasztal, konyhabútor
PU vizes 30–40 nagyon jó jó jó alacsony kicsi bútor, ahol alacsonyabb VOC kell
SK 40–55 kemény jó rideg erős magas régebbi bútoripar, ma korlátozott
Diszperziós 30–40 jó közepes-jó jó alacsony kicsi gyerekbútor, belső bútor
UV 95–100 nagyon kemény kiváló kevésbé rugalmas alacsony minimális sík lapok, ipari sor

A táblázat értékei tájékoztató tartományok, terméktől függenek. A pontos érték a gyártó műszaki adatlapjáról olvasható le.

Oszlopdiagram: a hét lakkrendszer tájékoztató szárazanyag-tartalma tartománnyal, a legkisebb az NC (20–30 %), a legnagyobb az UV (95–100 %).
Jellemző szárazanyag-tartalom lakkrendszerenként: a segédtáblázat hét rendszere, oszlop a tartomány közepe, hibasáv a tájékoztató tartomány

29.1.12 Kidolgozott számítási példák

29.1.12.1 1. példa: szárazanyag-tartalom

Adott:

Keresett: szárazanyag-tartalom.

Képlet és behelyettesítés:

szárazanyag-tartalom=mszárazmfolyékony⋅100%=0,421,2⋅100%\text{szárazanyag-tartalom} = \frac{m_{\text{száraz}}}{m_{\text{folyékony}}} \cdot 100\,\% = \frac{0{,}42}{1{,}2} \cdot 100\,\%

Eredmény: 35%.

Ellenőrzés: 0,42 / 1,2 = 0,35, tehát a film a folyékony tömeg 35%-a.

29.1.12.2 2. példa: keverési arány és anyagszükséglet

Adott:

Keresett: a bekeverendő lakk tömege, valamint az A és B komponens tömege, ha a keverési arány A : B = 100 : 20.

Képlet:

mkeverék=q⋅A⋅n⋅(1+r100)m_{\text{keverék}} = q \cdot A \cdot n \cdot \left(1 + \frac{r}{100}\right)

Behelyettesítve:

mkeverék=120g/m2⋅2,0m2⋅2⋅1,10=528g.m_{\text{keverék}} = 120\,\text{g/m}^2 \cdot 2{,}0\,\text{m}^2 \cdot 2 \cdot 1{,}10 = 528\,\text{g}.

Az arány 100 : 20 összesen 120 rész. Egy rész tömege:

528g120=4,4g.\frac{528\,\text{g}}{120} = 4{,}4\,\text{g}.

A komponens: 100 rész = 440 g, B komponens: 20 rész = 88 g.

Ellenőrzés: 440 g + 88 g = 528 g.

Megjegyzés. A ráhagyás egyszerű százalékos növelés. Pontosabb számításnál a veszteséget a felületre ténylegesen felhordott anyagból számoljuk, de a gyakorlatban a ráhagyásos szorzás is használható. A pontos számítást a Felületkezelési hibák és a felületkezelési számítások alfejezetben tanulod meg.

29.1.13 Szabvány és szabályozás

Szabvány. A lakkok forgalomba hozatalát és veszélyességük közlését az EU CLP-rendelete (1272/2008/EK) és a REACH-rendelet szabályozza. A termékhez biztonsági adatlap és műszaki adatlap tartozik. A VOC-kibocsátást uniós és hazai előírások korlátozzák; a pontos termékkategória-határértékeket és a hatályos rendelet számát a kiadás előtt ellenőrizni kell. A bútorfelületek műszaki teljesítményét szabványos vizsgálatokkal minősítik (ellenőrizendő: karcállóság, vegyszerállóság, nedves dörzsölhetőség, fényességmérés jelzetei). Gyerekbútorhoz alacsony kibocsátású, az adott célra alkalmas rendszert válassz; az alkalmasságot tanúsítvány vagy gyártói nyilatkozat igazolja.

29.1.14 Egészségvédelem és biztonság

Egészségvédelem és biztonság. A lakkok szerves oldószer-gőze, a por és az edzők bőr- és szemizgató, egyes anyagok érzékenyítő hatásúak. A keverést, felhordást és szárítást szellőzés mellett vagy elszívott szórófülkében végezd. Használj a biztonsági adatlapon előírt védőkesztyűt, védőszemüveget és légzésvédőt; szóráskor a szűrő típusát a biztonsági adatlap határozza meg (ellenőrizendő: pl. A/P2 kombinált szűrő). Tilos. nyílt láng vagy szikraforrás oldószeres lakk közelében; oldószeres rongyot összegyűrve tárolni; a maradékot lefolyóba önteni. A hulladék külön gyűjtendő. Ne dohányozz a lakkfeldolgozás helyén. A VOC-tartalom és a veszélyességi besorolás a biztonsági adatlapból olvasható ki.

Rendszerspecifikus veszélyek. PE-lakk: a peroxidot és a gyorsítót soha ne keverd közvetlenül egymással (robbanásveszély); mindkettőt külön, a gyártó sorrendjében keverd a gyantába, a peroxidot hőtől távol tárold. 2K PU: az edző diizocianátot tartalmazhat, amely légúti és bőrallergiát okoz; használatához az uniós előírás szerinti képzés kellhet (ellenőrizendő: REACH XVII. melléklet 74. bejegyzés, pontos feltételek). UV-lakk: az akrilátgyanta bőrérzékenyítő; az UV-szárító burkolatát üzem közben ne nyisd, a sugárzás szem- és bőrkárosító.

29.1.15 Minőségellenőrzés

A felületkezelő lakkrendszer minőségét a felhordás után és a vásárlói átadás előtt is ellenőrizni kell.

Ellenőrzés Módszer Tájékoztató követelmény
Szín, fény mintadarabbal összehasonlítás az elfogadott színmintának megfelelő
Rétegvastagság felületi mérőeszköz, száraz réteg gyártói előírás (jellemzően 60–120 µm)
Tapadás ragasztószalagos letépés (gyártói előírás szerint) nincs kihúzódás, lepergés
Por, zárvány szemrevételezés nem maradhat szemcsés szennyeződés
Sárgulás fehér próbadarab 24 h után a fehér felület nem sárgulhat

A tűrések tájékoztató jellegűek; a termék műszaki adatlapja és a vevővel egyeztetett mintadarab a mérvadó.

29.1.16 Tipikus hibák és okaik

  1. Sárgulás fehér felületen. Oka: NC-, SK- vagy aromás PU-rendszer, vagy UV-stabilizátor nélküli fedőlakk. Helyes: alifás PU, megfelelő vizes rendszer, vagy világos felületre alkalmas UV-lakk.

  2. Rétegek közötti lepergés. Oka: nem illő alapozó/fedő kombináció, rossz csiszolás vagy nedves, olajos felület. Helyes: a gyártó által rendszerbe állított rétegek, köztes csiszolás.

  3. Buborékok a lakkban. Oka: túl vastag réteg, nem odavaló hígító, túl magas hőmérséklet vagy nem megfelelő szóróbeállítás. Helyes: előírt rétegvastagság, hígítás az adatlap szerint.

  4. Fazékidő túllépése. Oka: a bekevert PU-, PE- vagy SK-anyagot már sűrűsödve hordják fel. Helyes: annyit keverni, amennyi a fazékidőn belül felhordható.

  5. Fehéres, tejesködös felület. Oka: magas páratartalom, túl vastag réteg, vagy nem megfelelő szellőzés. Helyes: a gyártó által megadott hőmérséklet és páratartalom betartása.

29.1.17 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalosműhelyben egy család konyhafrontját készítették. A műhelyben korábban NC-lakkot használtak, mert gyorsan száradt és könnyű volt javítani. A megrendelő szerint a fehér konyhafront egy év alatt megsárgult, és a zsírtól foltos lett. A hiba oka az volt, hogy az NC-lakk sárgul, és a konyhai zsír, víz és vegyszer gyengíti a filmet. A megoldás: a felületet alaposan átcsiszolták, majd a gyártó előírása szerint izoláló alapozót és kétkomponensű PU fedőlakkot vittek fel. A tanulság: a lakkot a használati igénybevétel, nem a műhely kényelme szerint kell kiválasztani.

29.1.18 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A vizes diszperziós lakk VOC-tartalma általában magas.
  2. Mi a fazékidő?
  3. Melyik lakkrendszer keményedik UV-fényre?
  4. Igaz vagy hamis? A 80 GU fényességű bevonat fényesnek számít.
  5. Miért sárgulhat be a fehér konyhafront NC-lakkal fényezve?
  6. Számítsd ki a szárazanyag-tartalmat, ha 1,6 kg lakkból 0,56 kg film marad.

29.1.19 Feladatok

1. feladat (A) Sorolj fel három lakkrendszert, és mondd meg, melyik mire jellemző.

2. feladat (A) Írd le a szárazanyag-tartalom képletét, és magyarázd el a benne szereplő mennyiségeket.

3. feladat (B) Egy műhelyben 1,5 m² ajtólapot kell fedőlakkozni. A fajlagos felhordás 120 g/m², a rétegszám 2, a ráhagyás 10%. Mennyi keveréket kell bekeverni?

4. feladat (B) Egy PU-lakk keverési aránya A : B = 100 : 25. Ha 500 g keverékre van szükség, mennyi A és B komponenst kell kimérni?

5. feladat (C) Egy fehér konyhafrontot NC-lakkal fedtek, és egy év alatt megsárgult. Hogyan javítsd ki? Milyen rendszerrel fesd át, és miért?

6. feladat (D) Tervezz lakkrendszert egy gyerekjáték-tároló ládához. Válaszd ki a lakkrendszert, add meg a rétegsort, és sorold fel, mit ellenőrzöl az adatlapon és a biztonsági adatlapon.

29.1.20 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A vizes diszperziós lakk VOC-tartalma általában alacsony, mert a hordozóközeg víz.
  2. A fazékidő a kétkomponensű anyag összekeverése utáni feldolgozhatósági idő.
  3. Az UV-lakk.
  4. Igaz. A 70 GU feletti érték jellemzően fényes.
  5. Az NC-lakk sárgul, mert a nitrocellulóz és az oldószeres rendszer idővel elszíneződik.
  6. 0,561,6⋅100%=35%\frac{0{,}56}{1{,}6} \cdot 100\,\% = 35\,\%.

1. feladat megoldása
Például: NC-lakk – gyors belső munka; PU-lakk – étkezőasztal, konyhabútor; diszperziós lakk – gyerekbútor. A felsorolás akkor jó, ha a felhasználás megfelel a tulajdonságnak.

2. feladat megoldása
A szárazanyag-tartalom:

szárazanyag-tartalom=mszárazmfolyékony⋅100%.\text{szárazanyag-tartalom} = \frac{m_{\text{száraz}}}{m_{\text{folyékony}}} \cdot 100\,\% .

Ahol mszárazm_{\text{száraz}} a megszáradt film tömege, mfolyékonym_{\text{folyékony}} a folyékony lakk tömege.

3. feladat megoldása
Képlet: mkeverék=q⋅A⋅n⋅(1+r/100)m_{\text{keverék}} = q \cdot A \cdot n \cdot (1 + r/100).
Behelyettesítve: 120⋅1,5⋅2⋅1,10=396g120 \cdot 1{,}5 \cdot 2 \cdot 1{,}10 = 396\,\text{g}.
Tehát 396 g keveréket kell bekeverni.

4. feladat megoldása
Összesen 100 + 25 = 125 rész. Egy rész: 500 / 125 = 4 g.
A komponens: 100 × 4 g = 400 g.
B komponens: 25 × 4 g = 100 g.
Ellenőrzés: 400 g + 100 g = 500 g.

5. feladat megoldása
A sárgult NC-felületet először le kell csiszolni, majd izoláló alapozóval át kell vonni, hogy a régi réteg ne színezze át az újat. Ezután kétkomponensű PU fedőlakkot kell felvinni, mert kemény, vegyszerálló és kevésbé sárgul. A régi NC-lakkot nem szabad csak átfedni, mert az új fedőlakk oldószere meglágyíthatja, és lepereg.

6. feladat megoldása
Gyerekjáték-tároló ládához vizes diszperziós lakkrendszer javasolt. Rétegsor: vizes alapozó, vizes töltőalapozó, vizes fedőlakk. Az adatlapon ellenőrizni kell: keverési arány (ha 2K), hígítás, felhordási mennyiség, száradási idő, rétegvastagság, fényesség. A biztonsági adatlapon ellenőrizni kell: VOC-tartalom, veszélyességi besorolás, egyéni védőeszköz, hulladékkezelés. Az alkalmasságot gyártói tanúsítással kell igazolni: az adatlapon a játékbiztonsági megfelelést (pl. MSZ EN 71-3, ellenőrizendő: hatályos kiadás) és a nyálállóságot (ellenőrizendő) keressük.

29.1.21 Rövid összefoglaló

A faipari lakkokat a kötőanyag és a kötésmód szerint csoportosítjuk: NC, PE, PU, SK, diszperziós és UV. A lakkrendszer egymásra épülő rétegekből áll: alapozó, töltőalapozó, fedőlakk. Az NC gyors, de sárgul és magas VOC-tartalmú; a PE nagyon kemény, de rideg; a PU kemény és rugalmas, jó vegyi ellenállású; az SK formaldehid-kibocsátással jár; a diszperziós alacsony VOC-tartalmú, gyerekbútorhoz jó; az UV gyors ipari rendszer. A szárazanyag-tartalom a megszáradt film tömegszázaléka: mszáraz/mfolyékony⋅100%m_{\text{száraz}}/m_{\text{folyékony}} \cdot 100\,\%. A felhordási anyagszükséglet m=q⋅A⋅nm = q \cdot A \cdot n, ahol a ráhagyást is hozzáadjuk. A keverési arányból az A és B komponens tömege aránypárral számítható. Mindig a gyártói műszaki adatlap és a biztonsági adatlap a mérvadó. Továbbvitt eredmény: a lakkrendszer-választást és az adatlap-olvasást használjuk a Lazúrok, olajok, viaszok, bio felületkezelők és a politúrozás, a Felületbevonások: fóliázás és laminálás és a Felhordás gépei: szórópisztolyok és szórástechnológiák, mártás, hengerlés, öntés alfejezetekben.

29.1.22 Források és ellenőrzési hiányok