24.4 Faesztergálás: gépek, szerszámok, alapműveletek

24.4.1 A faesztergálás anyaga, értelme és biztonsági alapelvei

Amikor egy szék hátsó lábát, egy asztal középső tartóoszlopát, függönykarnis-véget vagy egy korlátorsót kell készítened, a munkadarabot faesztergagépen forgatod meg, és éles vésőkkel alakítod ki a hengeres vagy profilált formát. Az esztergálás az egyik legősibb faipari művelet; a kézműves jellege miatt sok asztalos számára a legélvezetesebb gépi munka, de a gyorsan forgó munkadarab és a nyitott szerszámzóna miatt a faipari gépek között kiemelt baleseti kockázatú.

Szemléletes kép. Képzelj el egy vízszintes tengelyű gépet, amelynek bal oldalán a hajtómű (orsószekrény, régi műhelyi nevén „fejállvány”), jobb oldalán a csúcsszekrény („hátsó szekrény”) van. A kettő közé fogod be a hosszú, előgyalult darabot. A darab előtt, a kezelő felőli oldalon egy vízszintes támasztóasztal (szerszámtámasz) van, amely a szerszám alátámasztására szolgál. A gép orsója a darabot forgatja; te a támaszon vezetett esztergavésőkkel veszed le a felesleges anyagot. A forgács szalagszerűen vagy apró darabokban hullik, a fa „megnyílik” és ilyenkor szinte mindenki meglátja, mennyire szép anyaggal dolgozik.

Figyelem. A faesztergagép nyitott forgó munkaterű gép. Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. Védőberendezések: a munkadarab fölé hajtható átlátszó védőernyő, vészleállító, fék, zárt hajtásburkolat; a csúcsszekrény és a szerszámtámasz rögzítése. A hosszú haj, a laza ruhaujj, a nyakban lógó fülhallgató vagy a kesztyű felcsavarodhat a forgó darabra. Minden gépbeállításnál olvasd el a gépkönyvet.

Továbbvitt eredmény. Az itt készített esztergált alkatrész – hengeres vagy profilált láb, oszlop, korlátorsó, fogantyú – a későbbi Ülőbútorok gyártása: íves alkatrészek, sablonok, csapozás és az épületasztalos korlát- és oszlopelemek alapja; a méretpontosság, a szálirány és a tisztára esztergált felület ott közvetlenül befolyásolja a ragasztást, a csiszolást és a felületkezelést.

24.4.2 A faesztergagépek alaptípusai

Definíció. A faesztergálás forgácsoló megmunkálás, amelynél a munkadarab forog, a szerszám pedig álló, kézzel vezetett vagy gépi előtolású. A forgás és a szerszámél közötti relatív mozgás választja le a forgácsot.

A gépeket a munkadarab befogása és a megmunkálás módja szerint csoportosítjuk.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Faesztergagép oldalnézete a fő részekkel és a védőernyővel; részlet: a szerszámtámasz és a véső helyes helyzete a forgó munkadarabnál, valamint a túl messzi támasz, amelynél a szerszám bekap.
A faesztergagép oldalnézete a fő részekkel, a védőernyővel és a vészleállítóval (a); a szerszámtámasz és a vágási pont helyes és hibás helyzete keresztmetszetben (b). Sematikus vázlat, a méretek tájékoztatók.

Az ábra (a) részén a munkadarab a bal oldali hajtócsúcs és a jobb oldali forgócsúcs között forog, alatta a kezelő felőli oldalon a szerszámtámasz, fölötte a nyitható védőernyő van; a vészleállító kézközelben. A (b) rész a munkadarab bütüje felől mutatja, hogy a támasz legfeljebb 3–5 mm-re legyen, és a véső éle a középvonalon vagy kissé felette vágjon; ha a támasz messze van és az él a középvonal alá kerül, a szerszám bekap. A HTML-kiadásban a támasz helyzete csúszkával állítható, és a fordulatszám is kiszámolható.

24.4.3 Esztergaszerszámok: formák, élek, felhasználás

Az esztergaszerszámok hosszú nyéllel – jellemzően 200–300 mm pengehossz és 200–400 mm nyél – készülnek, hogy a támaszon biztonságosan, két kézzel vezethetőek legyenek. A penge leggyakrabban gyorsacél (HSS) vagy szerszámacél; a hosszú nyél fa vagy műanyag. A leggyakoribb hazai műhelyi elnevezéseket is megadom.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Faesztergáló vésők számozva; mellette a helyes szerszámfogás a támaszon, az él a középvonalon, és a hibás, túl alacsony, túl messzi támaszú fogás.
A faesztergáló szerszámok nézete és pengeszelvénye (A); a helyes és a hibás szerszámfogás a támaszon a munkadarab bütüje felől (B). Sematikus vonalrajz.

A szerszámélek kialakítása hasonlít a kézi vésőkhöz: hátszög, ékszög, homlokszög. Az esztergavéső élszöge a fa keménységétől függ, jellemzően 20–45° között van; a tölgyhöz, bükkhöz nagyobb, a lucfenyőhöz kisebb ékszög kell (tájékoztató, ellenőrizendő: gyártói ajánlás).

24.4.4 Munkadarab-előkészítés, befogás és fordulatszám-választás

A faesztergálás minősége már a gép előtt eldől: csak egészséges, repedésmentes, száraz faanyagot fogj be. A repedt darab a forgás közben szétrepülhet; a laza göcs kirepülhet. A darabot úgy válaszd ki, hogy a szálirány a leendő tengellyel minél párhuzamosabb legyen, hogy a kés nem tépje fel a rostokat.

Hosszú, hengeres darab esztergálásának műhelyi szabálya: a szögletes anyagot először nyolcszögletűre gyaluljuk. A síkgyaluval vagy egyengető-vastagsági gyalugéppel kialakított nyolcszög jelentősen csökkenti a nagyoló vájó okozta ütéseket és a rezgést. A darab hosszához mindkét végén adj 20–30 mm ráhagyást a befogási behúzódások és az esetleges repedésveszély miatt (tájékoztató).

Definíció. A hajtócsúcs (villás csúcs, négyszögű meghajtó) adja át a forgást a darab bal oldali végének; a csúcsközpont a jobb oldali végén támaszt. A csúcsok közötti befogást a csúcsszekrény hátra mozgatásával, majd a kézikerékkel finoman meghúzva végezd. A darabnak forognia kell, de nem szabad a hosszirányú nyomástól kihajlania.

A fordulatszámot az átmérő és a fa keménysége határozza meg. A kerületi sebesség a kiinduló képlet:

v=D⋅π⋅n60000,v = \frac{D \cdot \pi \cdot n}{60\,000},

ahol vv a forgácsoló sebesség (m/s), DD a munkadarab átmérője (mm), nn a fordulatszám (1/min). Ebből az nn-t kifejezve:

n=v⋅60000D⋅π.n = \frac{v \cdot 60\,000}{D \cdot \pi}.

Tájékoztató célértékek: nagyoláshoz kb. 4–6 m/s, simításhoz kb. 8–12 m/s (ellenőrizendő: gépkönyv, szakkönyvi táblázat). Minél nagyobb a darab átmérője, annál kisebb fordulatszám kell.

Szabály. Indítás előtt állítsd a gépet a legkisebb fordulatszámra; szögletes vagy kiegyensúlyozatlan darabnál a fordulatszámot az átlóhoz (70 × 70 mm → kb. 99 mm) válaszd, és csak hengeresítés után növeld. A fordulatszámot biztonsági okból lefelé kerekítjük a gépen beállítható értékre.

Példa. Egy 70 × 70 mm-es szögletes nyersdarab átlója kb. 99 mm; nagyolásához 5 m/s sebességet veszünk az átlóra:

n=5⋅6000099⋅3,14≈300000311≈9651min,n = \frac{5 \cdot 60\,000}{99 \cdot 3{,}14} \approx \frac{300\,000}{311} \approx 965\,\frac{1}{\text{min}},

tehát kb. 900–1000 1/min-ről indulunk. Hengeresítés után, a 60 mm átmérőjű bükk lábon simításhoz 10 m/s mellett

n=10⋅6000060⋅3,14≈600000188≈31801min.n = \frac{10 \cdot 60\,000}{60 \cdot 3{,}14} \approx \frac{600\,000}{188} \approx 3\,180\,\frac{1}{\text{min}}.

Ha a gépen a legközelebbi választható érték 3000 1/min, azzal dolgozz (lefelé kerekítve; tájékoztató). Egy 250 mm-es tányérnál ugyanezzel a képlettel már csak kb. 760 1/min érték lenne a megfelelő, tehát a gép fordulatszámát mindig az aktuális átmérőhöz kell választani.

24.4.5 Az alapműveletek sorrendje

Hengeresítés. A nyolcszögletű anyagot nagyoló vájóval, a szerszámtámaszra támasztva, a homlokoldalt enyhén a munkadarabhoz nyomva hengeresre munkáljuk. A vájót az él közepén, kissé a darab felé döntve vezesd. A nagyoló vájóval nem vágunk, hanem erős, kontrollált forgácsot választunk le.

Simítás. A hengeresítés után a ferdevésővel a felszín fényesre, simára vágjuk. A vésőt a hossztengelyre kb. 30–45°-ban tartjuk, az él alsó harmada vág; a ferdevésőt ne a lapjával nyomd; ha a ferdevéső hosszabb csúcsa a darabhoz ér, az él beakad („beránt”) és visszarúg – ezért mindig a rövidebb csúcs felőli alsó élrésszel vágj.

Profilozás. A rajz szerinti formát – golyó, horony, ív, gyűrű – profilkésekkel vagy a ferdevésővel alakítjuk ki. A formát sablonnal, körzővel és külső átmérőmérővel ellenőrizzük. A profilok közötti átmeneteket folyamatos mozdulattal, nem kapkodva kell kötni.

Beszúrás. Ahol éles sarkok vagy vállak kellenek, a beszúró acélt a munkadarabra merőlegesen, lassan nyomjuk be. A beszúró acél keskeny, ezért kevés anyagot vág; a vágási ponton a hő elvezetésére hagyj időt.

Csiszolás a gépen. A kész esztergált felületet a gépen, kézi csiszolószalaggal finomítjuk. A gép forog, a csiszolószalagot két kézzel, enyhe nyomással mozgatjuk. Tilos kesztyűben csiszolni a forgó gépen. A szalagot ne tekerd a dolgozó ujjadra, mert a forgó darab elkaphatja. A gépi csiszolás során is viselj arcvédőt és porálarcot; a keletkező finom fapor egészségkárosító lehet.

24.4.6 Szabvány

A faesztergagépekre a faipari gépek biztonsági szabványsorozata (MSZ EN ISO 19085 sorozat) vonatkozik; a konkrét szabványszám és a hatályos verzió ellenőrizendő. A védőburkolat, a szerszámtámasz, a munkadarab-befogás és a kiszolgálóhelyek kialakítása a gépkönyv szerint kötelező; az esztergagépnél a munkatér burkolása és a könnyen kezelhető vészleállító különösen fontos.

24.4.7 Technológiai lap

Cél. Hengeres, profilozott asztalláb készítése bükkfából.

Anyagok. Bükk fűrészáru, tájékoztató méretben 70 × 70 × 760 mm (kész méret: 60 × 60 × 700 mm + ráhagyások), csiszolószalag (pl. P100–P180).

Gépek és szerszámok. Faesztergagép, nagyoló vájó, ferdevéső, beszúró acél, profilkések, külső átmérőmérő, derékszögelő, sablon, csavarkulcs a befogáshoz.

Gépbiztonság és egyéni védőeszközök. Arcvédő vagy védőszemüveg, porálarc (FFP2 vagy jobb, ellenőrizendő: anyagbiztonsági adatlap), jól záródó munkaruha, hajháló vagy hajgumi. Tilos kesztyűt viselni forgó gép közelében. A szerszámtámaszt a munka megkezdése előtt ellenőrizd: a támasz és a munkadarab távolsága legfeljebb 3–5 mm, a támasz magassága a darab közepe alatti 1–2 mm (tájékoztató – ellenőrizendő: gépkönyv). A szerszámot mindig a támaszon fektesd, amikor a darabhoz érinted.

Indítás előtti ellenőrzés. 1. A gép ki van kapcsolva. 2. A munkadarab repedésmentes; a szálirány a tengellyel párhuzamos. 3. A hajtócsúcs és a csúcsközpont szilárdan rögzített. 4. A darabot megforgatva nem ér a támaszhoz. 5. A gép tápellátása, a vészleállító elérhető, a forgácselszívás működik (ha van). 6. A szerszámok élesek, a nyél repedésmentes. 7. A védőernyő a helyén; a fordulatszám a legkisebb fokozaton; tányérnál a csavarok húzottak.

Lépések.

  1. A gép főkapcsolóját bekapcsolása nélkül ellenőrizd – ellenőrizd a támaszt, a befogást.
  2. A fordulatszámot a legkisebbről indítsd; 70 mm-es szögletes darab nagyolásához kb. 1000 1/min (tájékoztató, ellenőrizendő: gépkönyv); hengeresítés után simításhoz emelhető.
  3. Indítsd el a gépet, hagyd felgyorsulni.
  4. A nagyoló vájóval, két kézzel a támaszon, a szögletes darabot hengeresre nagyolod – ellenőrizd: a darab felülete sima, hengeres, nem rezeg.
  5. A ferdevésővel simítsd a felületet – ellenőrizd: fényes, tépésmentes felület.
  6. A rajz szerinti átmérőt külső átmérőmérővel mérjed – ellenőrizd: több ponton a méret 0,5 mm-en belül (tájékoztató).
  7. Jelöld be a profilok határát a felszínre körömmel vagy ceruzával.
  8. A beszúró acéllal készítsd el a vállakat, gyűrűket, a profilkésekkel az íveket – ellenőrizd: a profil folyamatos, nincs éles lépcső.
  9. Kapcsold ki a gépet, várd meg a teljes megállást, áramtalanítsd, majd csiszold a kész felületet a gépen alacsony fordulaton, a szerszámtámaszt elfordítva, a csiszolópapírt a darab alsó oldalán, ujjra tekerés nélkül (ellenőrizendő: gépkönyv).
  10. Végül a darabot a gépről leemelve vágd le a befogási ráhagyásokat kézi fűrésszel, és a homlokfelületeket csiszold simára.

Dokumentálás. Rögzítsd a beállított fordulatszámot, az átmérőt, a felhasznált szerszámokat és a méretellenőrzés eredményét.

24.4.8 Minőségellenőrzés

Esztergálás után a darabot a gépből kivéve, megfelelő fényben ellenőrizd.

Mit ellenőrzünk? Mivel? Tűrés vagy szemrevételezési szempont (tájékoztató)
Hengeres átmérők külső átmérőmérő, tolómérő kész méret ± 0,5 mm
Profilforma sablon, rajz a sablon és a darab között max. 0,5–1 mm rés
Felületi érdesség kéz, szem nincs tépett, szálkás felület; gépi csiszolás után P120–P180
Befogási sérülés szemrevételezés a csúcsoknál keletkezett behúzódás a ráhagyáson belül
Repedés szemrevételezés, néha kopogtatás repedt darab nem kerülhet beépítésre

Eltérésnél a darabot csak akkor szabad újraesztergálni, ha a hibás rész a ráhagyáson belül van; ellenkező esetben a darabot le kell selejtezni, vagy a hibát a terv szerint javítani.

24.4.9 Tipikus hibák és okaik

  1. Szálkás, tépett felület. Oka: tompa szerszám, rossz szerszámbeállítás, vagy a szálirány nem párhuzamos a tengellyel. Helyes gyakorlat: éles véső, a ferdevéső lapos oldala vezeti a vágást, és a fa száliránya a tengellyel párhuzamos.
  2. Szerszám visszarúgás, lecsapás. A véső élét a darab alá vagy túl meredeken nyomod, esetleg a támasz túl messze van. Helyes: a támasz 3–5 mm-re van a darabtól, a véső felfekszik a támaszon, és a vágási pont a darab középpontja körül van.
  3. A munkadarab kiesik a csúcsból. Túl nagy a hosszirányú nyomás, vagy a csúcsszekrény nincs rögzítve. Helyes: a befogást finoman, próbakézzel fordítsd, és a szerszámot ne erőltesd, mert a fa elkaphatja és behúzhatja.
  4. Rezgés, hullámos felület. A fordulatszám túl nagy, vagy az anyag nem elég merev, esetleg a darab nincs kiegyensúlyozva. Helyes: fordulatszámot az átmérőhöz választani, nyolcszögletű előalapot készíteni.
  5. Beszánt a szerszám a profilba. A profilozáskor a vésőt egyszerre túl mélyen nyomod. Helyes: rétegenként, fokozatos fogásvétellel mélyítsd a formát.

24.4.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos tanuló korlátorsót készített. A faanyag kiosztásakor nem vette észre, hogy a lucfenyőben a csúcsfészek közelében egy hajszálrepedés fut. A darabot beforgatta, a repedés a forogva tágulni kezdett, és a darab a homlokoldalról lepattant. Szerencsére a gép melletti védőernyő felfogta a leváló darabot, és a tanuló viselt arcvédőt. A tanulság kettős: minden egyes befogás előtt szemrevételezéssel, hajlítással, kopogtatással kell keresni a repedést, és a védőernyőt soha nem szabad letolni – a faesztergagépen a védőernyő az utolsó védelmi vonal, ha a munkadarab vagy szerszám kirepül.

24.4.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A csúcsesztergálásnál a fa száliránya a forgástengellyel közel merőleges.
  2. Sorold fel a négy fő esztergaszerszámot és mondd el, mire valók.
  3. Minek a jele, ha a darab esztergálás közben sűrűn megáll, és a csúcsból hátracsúszik?
  4. Egy 80 mm átmérőjű nyers darabot 12 m/s sebességgel nagyolsz. Mekkora fordulatszámot válassz? (Számítsd ki, majd kerekítsd lefelé a gépen beállítható 100-as értékre – biztonsági irány.)
  5. Miért tilos kesztyűt viselni a faesztergagépen?
  6. Mi a teendő, ha a kész darabon a profil nem illeszkedik a sablonra?

24.4.12 Feladatok

1. feladat (A) Nevezd meg a faesztergagép három fő részét, és magyarázd el egy-egy mondatban a feladatukat.

2. feladat (A) Írd le a hengeresítés műveletét a nagyoló vájóval, a szerszám fogását és a támasz szerepét.

3. feladat (B) Egy 60 mm-es kész átmérőjű tölgyfából készülő asztalláb nagyolásához 5 m/s, simításához 10 m/s forgácsolási sebesség ajánlott. Számítsd ki mindkét esetre a szükséges fordulatszámot (1/min). Használd a n=v⋅60000D⋅πn = \frac{v \cdot 60\,000}{D \cdot \pi} képletet.

4. feladat (B) A technológiai lap szerint a darab nyers mérete 70 × 70 × 760 mm. A kész átmérő 60 mm. Mennyi anyagot kell a forgácsolással eltávolítani? (Köbözd ki a nyers hasábot és a kész hengert, Vhasáb=a⋅b⋅lV_{\text{hasáb}} = a \cdot b \cdot l, Vhenger=D2⋅π4⋅lV_{\text{henger}} = \frac{D^2 \cdot \pi}{4} \cdot l.)

5. feladat (C) Egy tanuló esztergálás közben úgy érzi, hogy a gép „ráz”, a felület hullámos. Írj fel három lehetséges okot, és mindegyikhez legalább egy vizsgálatot vagy megoldást.

6. feladat (D) Készíts egy korlátorsót 700 mm hosszú, 50 mm kész átmérőjű, a végétől 100 mm-re egy 10 mm mély és 15 mm széles beszúrással. Írd le a műveletsort, a szerszámokat és az ellenőrzési pontokat. (A beszúrás mélységét a kész átmérőhöz képest, a beszúrás szélességét a rajz szerint.)

24.4.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Csúcsesztergálásnál a szálirány a tengellyel közel párhuzamos; a merőleges szálirány a tányéresztergálásra jellemző.
  2. Nagyoló vájó – nagy forgáccsal, gyorsan hengeresre munka; simító- vagy ferdevéső – sima, fényes kész felületet vág; beszúró acél – keskeny, mély hornyot, vállat készít; profilkések – íveket, golyókat, gyűrűket formáznak.
  3. A csúcsközpont vagy a csúcsszekrény nincs eléggé meghúzva, a hosszirányú nyomás nagy, vagy a hajtócsúcs kopott. Meg kell állni, áramtalanítani, és a befogást utánállítani.
  4. n=12⋅6000080⋅3,14≈720000251≈2868n = \frac{12 \cdot 60\,000}{80 \cdot 3{,}14} \approx \frac{720\,000}{251} \approx 2\,868 1/min. Lefelé kerekítve: 2800 1/min.
  5. A kesztyűt a forgó darab vagy a szerszám elkaphatja, ami ujjszakadást, kéz sérülést okozhat. Forogni készülő gépen soha ne viselj kesztyűt.
  6. A darabot le kell emelni, a ráhagyást ellenőrizni. Ha a profilhiba a ráhagyáson belül van, újraesztergáljuk; ha nincs ráhagyás, a darabot javítani vagy selejtezni kell.

Feladatok megoldása

1. feladat (A) - Orsószekrény (fejállvány): a hajtócsúcsot forgatja, a teljesítményt és a fordulatszámot adja. - Csúcsszekrény (hátsó szekrény): a csúcsközpontot tartja, a munkadarab jobb végét támasztja, hosszirányban állítható. - Szerszámtámasz: a szerszám alátámasztására szolgál; a szerszámot soha nem szabad a levegőben, támasz nélkül tartani.

2. feladat (A) A nagyoló vájót két kézzel fogjuk, a pengét a szerszámtámaszra fektetjük. A vájó élét a homlokoldal mellé, kissé a darab felé döntve nyomjuk. A vájóval a forgó darab külső átmérőjén, hosszirányban haladva, vaskos, folyamatos forgácsot választunk le. A munka során a támasz 3–5 mm-re van a darabtól, így a szerszám nem tud becsapni.

3. feladat (B) Nagyolás: n=5⋅6000060⋅3,14≈300000188≈15921min.n = \frac{5 \cdot 60\,000}{60 \cdot 3{,}14} \approx \frac{300\,000}{188} \approx 1\,592\,\frac{1}{\text{min}}. Lefelé kerekítve: 1500 1/min. Simítás: n=10⋅6000060⋅3,14≈600000188≈31911min.n = \frac{10 \cdot 60\,000}{60 \cdot 3{,}14} \approx \frac{600\,000}{188} \approx 3\,191\,\frac{1}{\text{min}}. Lefelé kerekítve: 3100 1/min.

4. feladat (B) Nyers hasáb térfogata: Vhasáb=70⋅70⋅760=3724000mm3=0,003724m3.V_{\text{hasáb}} = 70 \cdot 70 \cdot 760 = 3\,724\,000\,\text{mm}^3 = 0{,}003\,724\,\text{m}^3. Kész henger térfogata (60 mm átmérő, 760 mm hossz): Vhenger=602⋅π4⋅760≈3600⋅3,144⋅760=2826⋅760=2147760mm3≈0,002148m3.V_{\text{henger}} = \frac{60^2 \cdot \pi}{4} \cdot 760 \approx \frac{3\,600 \cdot 3{,}14}{4} \cdot 760 = 2\,826 \cdot 760 = 2\,147\,760\,\text{mm}^3 \approx 0{,}002\,148\,\text{m}^3. Eltávolított anyag: ΔV=3724000−2147760=1576240mm3≈0,001576m3.\Delta V = 3\,724\,000 - 2\,147\,760 = 1\,576\,240\,\text{mm}^3 \approx 0{,}001\,576\,\text{m}^3. Nagyságrendi ellenőrzés: a nyers anyag közel 40%-a hulladékként távozik (a gyakorlatban a forgácsolási veszteség 30–50% is lehet, tájékoztató adat).

5. feladat (C) Lehetséges okok: 1. A fordulatszám túl nagy. Vizsgálat: csökkentsd a fordulatszámot; ha a rezgés megszűnik, ez volt az ok. 2. A munkadarab nincs jól befogva, vagy a csúcsszekrény nincs rögzítve. Vizsgálat: áramtalanítás után próbáld kézzel elmozdítani a darabot; a csúcsszekrény szorítókarját húzd meg. 3. A darab nem kellően kiegyensúlyozott vagy repedt. Vizsgálat: kényszerítsd a darabot lassú forgásra (ha van ilyen mód), figyeld a dobogást; ellenőrizd a repedést.

6. feladat (D) Műveletsor korlátorsóhoz: 1. Anyagválasztás, repedés-ellenőrzés, szükség esetén nyolcszögletűre gyalulás (70 mm-es nyers oldal). 2. Befogás a hajtócsúcs és a csúcsközpont közé, a támasz beállítása. 3. Nagyoló vájóval hengeresre munkálás kb. 55 mm átmérőig. 4. Ferdevésővel simítás, közben külső átmérőmérővel 50 mm-re beállítás. 5. A végétől 100 mm-re a beszúrás helyét ceruzával jelöljük. 6. Beszúró acéllal 10 mm mély, 15 mm széles beszúrást készítünk; a vállak függőlegesek, az élük éles. 7. A felületet gépen P120–P180 csiszolószalaggal simítjuk. 8. Levesszük a darabot, levágjuk a ráhagyásokat. 9. Minőségellenőrzés: sablon, külső átmérőmérő, tolómérő. 10. Dokumentálás: a fordulatszám, a méretek és az ellenőrzés eredménye.

24.4.14 Rövid összefoglaló

A faesztergálás forgácsoló megmunkálás, amelynél a munkadarab forog, a szerszámot kézzel vezetjük a szerszámtámaszra támasztva. Két fő módja a csúcsesztergálás (hosszú, hengeres darabok) és a tányéresztergálás (tálak, kerek lapok). A fő esztergaszerszámok: nagyoló vájó, simító- vagy ferdevéső, beszúró acél és profilkések. A munkadarabot csak egészséges, repedésmentes fából, nyolcszögletű előgyalulás után, a hajtócsúcs és a csúcsközpont közé fogjuk be. A fordulatszámot az átmérőhöz kell választani: n=v⋅60000D⋅πn = \frac{v \cdot 60\,000}{D \cdot \pi}, ahol DD mm-ben, vv m/s-ban. A műveleti sorrend: hengeresítés nagyoló vájóval, simítás ferdevésővel, profilozás és beszúrás, gépi csiszolás. A munka közben arcvédő, porálarc, jól záródó ruha kötelező; kesztyű tilos. A szerszámot mindig a támaszon kell vezetni, a támasz a munkadarabtól legfeljebb 3–5 mm-re lehet. A befogási és esztergálási lépéseket a technológiai lap rögzíti. Továbbvitt eredmény. Az itt készített hengeres és profilozott esztergált alkatrész a szék- és asztallábak, korlátorsók alapja; a Ülőbútorok gyártása: íves alkatrészek, sablonok, csapozás során ezt a darabot már csak ragasztással, csapozással kell a szerkezetbe illeszteni, a felületét pedig a Csiszolási technológiák felületkezelés alá és a méret-, minőség-ellenőrzés és a Felületkezelő anyagok és technológiák előírásai szerint kell tovább munkálni.

24.4.15 Források és ellenőrzési hiányok

A faesztergagépek biztonsági követelményeihez a hatályos MSZ EN ISO 19085 sorozat, a gépkönyv és a gyártói adatlap a mérvadó (a pontos szabványszám és verzió ellenőrizendő). A fordulatszám- és sebességértékek tájékoztató célértékek, az adott géphez, szerszámhoz és faanyaghoz képest ellenőrizendőek. A munkavédelmi előírások, az arcvédő és porálarc típusa, valamint a porhatárérték a hatályos magyar munkavédelmi jogszabályok szerint alkalmazandók. Az esztergagép kezelését a gyártó gépkönyve és a tanműhelyi oktató által meghatározott feltételek szerint szabad csak gyakorolni.