25.2 CNC-technika: vezérlés, koordináta-rendszer, megmunkálóközpont, programfelépítés

A CNC-megmunkálóközpont a lapszerkezetű bútorgyártás egyik leggyorsabb és legpontosabb gépe. A hagyományos alsómarón vagy fúrógépen minden furatot, hornyot és kontúrt külön, sablonnal, ütközőkkel, gyakran hosszadalmasan állítunk be. A CNC-gép ezt a munkát egyetlen rögzítéssel, számítógépes program alapján, ismételhető pontossággal végzi el. Ha egy vevő korpuszbútort vagy konyhaszekrényt rendel, a furatkiosztásnak milliméterre illeszkednie kell a vasalatokhoz. Itt jön be a CNC: a gép a programban megadott koordinátákra mozog, és a megfelelő szerszámmal dolgozik.

25.2.1 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy sík bútorlapot, például egy 720 mm széles, 500 mm magas szekrényoldalt. A lap a CNC-asztalra fekszik. A gép a lap bal alsó sarkától méri a koordinátákat. A vízszintes tengely az X, a mélységi tengely az Y, a függőleges, főorsó-irányú tengely a Z. Amikor a program azt mondja, hogy „menj X = 81 mm, Y = 37 mm pontra, és fúrj 5 mm mélyre (Z = −5 mm)”, a gép oda mozdul, leengedi a fúrót, és készíti a tiplifuratot. Ugyanezt a mozgást több százszor, pontosan ismétli.

25.2.2 NC és CNC fogalma

Definíció. Az NC (numerikus vezérlés, numerical control) olyan gépvezérlés, amely számokkal megadott mozgáspályát hajt végre, program alapján. A régebbi NC gépek lyukszalagról vagy egyszerű elektronikáról olvasták a programot. A CNC (computer numerical control) már számítógépes vezérlőegységgel dolgozik, amely tárolja, megjeleníti, szimulálja és futtathatóvá teszi a programot. Ma a faiparban gyakorlatilag CNC-gépeket használunk.

Megjegyzés. A „CNC” kifejezést a műhelyben gyakran a teljes gépre is értik: CNC-megmunkálóközpont, CNC-maró. A programot többnyire CAM-rendszerrel készítik, vagy egyszerű esetben kézzel írják, vezérlőtől függő kódokkal.

25.2.3 Koordináta-rendszer és tengelyek

A CNC-gép munkaterét derékszögű koordináta-rendszerben írjuk le. A faipari megmunkálóközpontoknál a leggyakoribb a jobbsodrású rendszer:

A koordináták mm-ben értendők. A forgástengelyeket (A, B, C) ebben a könyvben nem részletezzük, mert a síklap-megmunkálás általában 3 tengellyel történik.

Definíció. A gépi nullpont a gép referenciapontja, amelyhez a gép a bekapcsolás utáni referenciamenet során viszonyítja a tengelyeket. A munkadarab-nullpont (gyakran W-nullpont) a munkadarabon kijelölt pont, amelyből a program koordinátáit mérjük.

A faiparban a munkadarab-nullpontot gyakran a lap bal alsó sarkába, a felső felületre vagy a vákuumasztal tetejére helyezzük. A program X, Y, Z koordinátái ehhez a nullponthoz képest értendők.

Példa. Egy szekrényoldalon a nullpont a bal alsó sarok. Az első tiplifurat középpontja X=37 mm, Y=37 mm. A gép a nullpontból 37 mm-t jobbra, 37 mm-t hátrafelé mozog, majd lefúr.

A gép kezelőjének a nullpontfelvétel során meg kell mérnie és be kell állítania, hogy a munkadarab-nullpont a gépi koordináta-rendszerben hol helyezkedik el. Ez gépenként eltérő lehet, és a munkadarab befogása után mindig újra ellenőrizendő.

Statikus változat (mint a PDF-ben)CNC-asztalon fekvő lap a munkadarab-nullponttal, X, Y és felfelé mutató +Z tengellyel; a fúró Z = 5 és Z = −5 helyzetben.
A CNC-asztalon fekvő 720 × 500 × 18 mm-es lap a munkadarab-nullponttal (W, a lap bal elülső sarka a felső síkon), a gépi nullponttal (M) és a tengelyekkel: +X jobbra, +Y hátra, +Z felfelé, a munkadarabtól el. A nagyításon a fúró Z = 5 (a lap fölött) és Z = −5 (a lapban) helyzete.

Az ábra szerint az első furat X = 37 mm-re jobbra és Y = 37 mm-re hátra van a W-nullponttól. A programrészlet Z5 mondata a lap felső síkja fölé, a Z-5 mondata a lapba viszi a szerszámot, ezért a +Z irány felfelé, a munkadarabtól el mutat. A HTML-kiadásban a lenti programrészlet N40–N70 mondatai lépésenként lejátszhatók.

25.2.4 Megmunkálóközpont felépítése

A faipari CNC-megmunkálóközpont fő részei:

Statikus változat (mint a PDF-ben)CNC-megmunkálóközpont számozott részekkel: főorsó, szerszámtár, vákuumos asztal, elszívó, védőberendezés és vezérlőpult.
A faipari CNC-megmunkálóközpont fő részei számozva: gépágy és asztal, portál, főorsó, szerszámtár, vákuumos asztal, lineáris vezeték, elszívás, vezérlőegység, védőberendezések (fénykapu, nyomásérzékeny szőnyeg) és vészleállító; alul a CNC-marók élalakja (tájékoztató). Sematikus vonalrajz.

A munkadarab befogása faipari CNC-n:

Gépbiztonság. A CNC-gépet csak betanított, felügyelt tanuló kezelheti; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. A védőburkolatot, vészleállítót, fénykaput vagy nyomásérzékeny szőnyeget (ha van) soha ne iktasd ki. A gép automatikus szerszámcseréjét, mozgását mindig a védőtérből, lecsukott ajtó mellett figyeld. A forgó szerszámhoz ne nyúlj, amíg a főorsó teljesen meg nem állt.

25.2.5 CNC-program felépítése

A CNC-program mondatokból (blokkokból) áll. Egy mondat egy mozgást vagy kapcsolási utasítást ír le. A mondat elején gyakran N sorszám áll, majd a G (előkészítő) és M (kiegészítő) kódok, koordináták, előtolás, fordulatszám és szerszámadatok.

A G- és M-kódok vezérlőfüggők, azaz a konkrét gépkönyvben ellenőrizni kell őket. A faiparban gyakori alapparancsok (tájékoztató, nem szabvány):

A faipari vezérlők gyakran saját egyszerűbb nyelvet is használnak (pl. párbeszédes felület, furatminták), ezért a kódokat mindig az adott géphez kell igazítani.

Szerszámkorrekció. A program a szerszámhossz-korrekcióval veszi figyelembe, hogy a főorsóba fogott szerszám milyen hosszú. A szerszámátmérő-korrekciót a maró kontúr melletti pályájánál használjuk. A korrekciós értéket a szerszámtáblázatban adjuk meg. A CAM-program ezt automatikusan kezeli, de a kezelőnek ellenőriznie kell, hogy a szerszámtáblázat a ténylegesen befogott szerszámhoz tartozik.

Példa programrészlet (text, vezérlőfüggő):

N10 G90 (abszolút méret)
N20 T1 M6 (1. szerszám befogása)
N30 S18000 M3 (18 000 min^-1, forgás)
N40 G0 X37 Y37 (gyorsjárat a furat fölé)
N50 G0 Z5 (5 mm-rel a felület fölé)
N60 G1 Z-5 F1200 (fúrás 5 mm-re, előtolás)
N70 G0 Z10 (felemelés)
N80 M5 (főorsó leállítás)
N90 M30 (program vége)

Ez a részlet csak szemléltető példa, nem valós gépkód; a tényleges utasítások a célgép programozási kézikönyvéből valók.

25.2.6 CAD/CAM és adatátvitel

A faipari CNC-program leggyakrabban CAD/CAM-láncból készül, ahogyan a CAD, látványtervezés, optimalizálás és CNC-adatátvitel alfejezetben láttuk.

A folyamat:

  1. CAD: megtervezzük az alkatrész kontúrját, furatait.
  2. CAM: kiválasztjuk a szerszámot, megadjuk a fogásmélységeket, előtolást, és a szoftver legenerálja a szerszámpályát.
  3. Posztprocesszor: a CAM-program a pályát a célgép által értelmezhető vezérlőnyelvre alakítja.
  4. Adatátvitel: a CNC-programot USB-n, hálózaton vagy közvetlen kábeles kapcsolaton juttatjuk el a géphez.
  5. Gépi betöltés és szimuláció: a program megtekintése, ütközésvizsgálat, majd próbafuttatás.

A gyakori adatátviteli formátum a DXF a kontúrokhoz, de a fúrási és marási program már a gép saját formátuma. A CAM-rendszer posztprocesszora biztosítja a helyes kimenetet.

A CAD–CAM–CNC lánc lépéseit az alábbi folyamatábra foglalja össze:

A CAD–CAM–CNC lánc - Ha a szimuláció hibát jelez (ütközés, rossz szerszám, átmarás), a CAM-pályát kell javítani, majd újra posztprocesszálni. Szemléltető lépéssor; a formátumok vezérlőfüggők.

25.2.7 Koordináta- és furatkiosztás számítása

A CNC megmunkálás előtt a furatokat, hornyokat a munkadarabon pontosan meg kell határozni. Jellemző a 32-es rendszer: a bútorlapokon a vasalatok, tiplik, fiókvezetők furatai gyakran 32 mm-es raszterben helyezkednek el. A CNC könnyen kezeli ezt, mert a programban a koordinátákat 32-es vagy 16-os osztással adjuk meg.

Számítási példa 1: Kerületi (forgácsolási) sebesség

Adott egy 12 mm átmérőjű CNC-maró, a főorsó fordulatszáma 18 000 min⁻¹. Mennyi a forgácsolási sebesség?

Összefüggés. v=D⋅π⋅n60000v = \frac{D \cdot \pi \cdot n}{60\,000}, ahol DD mm, nn 1/min, vv m/s.

Behelyettesítve: v=12⋅π⋅1800060000=12⋅3,1416⋅1800060000≈11,31m/s.v = \frac{12 \cdot \pi \cdot 18\,000}{60\,000} = \frac{12 \cdot 3{,}1416 \cdot 18\,000}{60\,000} \approx 11{,}31\,\text{m/s}.

Ellenőrzés: 12 mm-es maró 18 000 min⁻¹ fordulattal 11–12 m/s körüli sebességet ad, ez a faipari marásban elfogadható, de a gyártó adatlapját ellenőrizni kell.

Számítási példa 2: Előtoló sebesség

Ugyanaz a maró, két élű (z = 2). A gyártói ajánlás szerint fogankénti előtolás ez=0,3e_z = 0{,}3 mm. Mekkora lesz az előtoló sebesség vev_e m/min-ben?

Összefüggés. ve=ez⋅z⋅nv_e = e_z \cdot z \cdot n mm/min, majd átváltás m/min-re.

Behelyettesítve: ve=0,3mm⋅2⋅18000min−1=10800mm/min=10,8m/min.v_e = 0{,}3\,\text{mm} \cdot 2 \cdot 18\,000\,\text{min}^{-1} = 10\,800\,\text{mm/min} = 10{,}8\,\text{m/min}.

Ellenőrzés: kisméretű, gyorsan forgó marónál 10 m/min körüli előtolás jellemző, de gépkönyv és adatlap szerint változhat.

Számítási példa 3: Szerelvényhelyek koordinátái a 32-es rendszerben

Egy szekrényoldal magassága 720 mm. A furatsor az élétől 37 mm-re húzódik. A furatok 32 mm-es raszterben kezdődnek; a függőleges raszter yk=y0+k⋅32y_k = y_0 + k \cdot 32, ahol az y0y_0 kezdőeltolást a vasalat- vagy rendszergyártó adja (ellenőrizendő); ebben a példában y0=37y_0 = 37 mm. A polctartó csapok furatait fúrjuk. Adjuk meg az első három furat Y-koordinátáját, ha az X fix 37 mm.

A nullpont a lap alsó széle. A furatok függőleges középpontjai:

Általánosan: Yk=37+(k−1)⋅32Y_k = 37 + (k-1) \cdot 32 mm, ahol kk a furat sorszáma.

Ellenőrzés: 37, 69, 101 mm mind 32 mm távolságra vannak, a legalsó 37 mm-re az élétől. A program ezeket a koordinátákat használja.

25.2.8 CNC-technológiai lap: lapalkatrész fúrása, marása

Megmunkálandó: 720 × 500 × 18 mm-es MDF lap, polctartó furatsor 32-es rendszerben, valamint a szekrényoldal szerelőtalp-furatai (vasalatgyártói rajz szerint); a csészés pánt fészke az ajtólapba kerül, 35 mm-es, 12 mm mély (tájékoztató, ellenőrizendő).

Anyag: MDF lap, a furatokhoz 5 mm-es csigafúró, a pántfészekhez Ø 35 mm-es pántfúró (Forstner-fúró).

Gépek és eszközök: CNC-megmunkálóközpont vákuumos asztallal, elszívóberendezés, védőburkolat, vészleállító, derékszögelő, tolómérő.

Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. Viselj védőszemüveget, hallásvédőt és ha szükséges, FFP porálarcot. Ne nyúlj a munkatérbe, amíg a főorsó forog, és soha ne kapcsold ki a védőburkolat-reteszt.

Indítás előtti ellenőrzés:

  1. A szerszám befogása szorosan, a befogópatron tiszta és sértetlen.
  2. A szerszám hossza és átmérője megegyezik a szerszámtáblázattal.
  3. A vákuumzónák a munkadarab méretéhez igazítva működnek; a lap stabilan leszívható.
  4. A védőburkolat zárt, a vészleállító működik.
  5. A program szimulációja lefutott, nincs ütközésjelzés.
  6. Az elszívó bekapcsolva.

Lépések:

  1. Helyezd a lapot a vákuumasztalra, igazd a nullponthoz. – Ellenőrzés: a lap sarka egybeesik a nullpontütközővel, derékszög a derékszögelővel.
  2. Kapcsold be a vákuumot, ellenőrizd a szívást. – A lapot oldalirányú nyomással próbáld meg elmozdítani; nem szabad elcsúsznia.
  3. Vedd fel a nullpontot és ellenőrizd a szerszámhosszt a szerszámkorrekcióval. – A gépkönyv szerinti nullpontfelvételi eljárást használd, ne becsüld.
  4. Töltsd be a programot a vezérlőbe. – A képernyőn megjelenő alkatrésznév, méret egyezzen a munkadarabbal.
  5. Futtasd a szimulációt. – A pálya a munkadarabon belül marad, nincs túlfutás.
  6. Indítsd a programot, először csökkentett előtolással, próbafuttatással. – Figyeld az első furat pozícióját; ha eltér, állj le.
  7. A próbafuttatás után ellenőrizd a furatok méretét és pozícióját. – Tolómérővel ellenőrizd az első furat átmérőjét és a perem távolságát.
  8. Futtasd le a teljes programot a normál paraméterekkel. – A gépet ne hagyd felügyelet nélkül; a vészleállító legyen kéznél.
  9. Várd meg a program végét (M5, M30) és a főorsó teljes megállását, áramtalanítás után tisztítsd meg a munkateret. – A port és forgácsot elszívóval és kefével távolítsd el, soha ne kézzel a forgó szerszám közeléből.

Dokumentálás: munka- vagy gépnaplóban rögzítsd a program nevét, a munkadarab darabszámát, a beállított nullpontot, a szerszámokat, és az észlelt rendellenességeket.

25.2.9 Minőségellenőrzés

25.2.10 Tipikus hibák és okaik

  1. A furat a várt pozíciótól elcsúszik. Ok: rossz munkadarab-nullpont, elmozdult lap, hibás szerszámkorrekció. Javítás: nullpont újra felvétele, vákuum ellenőrzése, szerszámtáblázat frissítése.
  2. A marószerszám túl mélyre süllyed, átmegy a lapon. Ok: rossz Z-nullpont, hibás szerszámhossz, programozott fogásmélység hiba. Veszélyes gépkár vagy anyaghiba. Javítás: Z-nullpont ellenőrzése, szerszámhosszmérés, szimuláció.
  3. A munkadarab elmozdul megmunkálás közben. Ok: kevés vákuum, nincs elegendő zóna, sérült tömítőgumi, túl nagy előtolás. Javítás: zónák bekapcsolása, tömítés ellenőrzése, kisebb fogásmélység vagy előtolás.
  4. Égés vagy szakadt él a marásnál. Ok: életlen szerszám, túl magas fordulatszám/alacsony előtolás, rossz forgácselszívás. Javítás: szerszámcsere, előtolás növelése, elszívás javítása.
  5. A gép nem találja a szerszámot, vagy rossz szerszámot cserél. Ok: a szerszámtáblázat és a tárban lévő szerszám nem egyezik. Javítás: szerszámtár ellenőrzése, táblázat frissítése.

25.2.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy műhelyben korpuszbútor-oldalakat fúrtak CNC-n. A megrendelő reklamált, mert a fiókvezető furatai nem illeszkedtek a vasalathoz. A vizsgálat kiderítette, hogy a kezelő a programban a raszter kezdőpontját egy osztással feljebb adta meg, ezért minden furat 32 mm-rel eltolódott (a rossz élhez vett nullpont ennél nagyobb, a lapméret és az éltávolságok különbségével tükrözött/eltolt furatképet adna). A hibát a próbafuttatásnál nem ellenőrizték. A tanulság: a nullpont és az első furat ellenőrzése kötelező, mielőtt a teljes sorozat legyártásra kerül. A selejtet újra kellett gyártani, ami anyag- és időveszteséggel járt.

25.2.12 Önellenőrzés

  1. Mi a különbség az NC és a CNC között?
  2. Melyik tengely a főorsó tengelye, és merre pozitív?
  3. Mi a funkciója a szerszámhossz-korrekciónak?
  4. Miért kell a CNC-programot szimulálni a valós futtatás előtt?
  5. Mit jelent a vákuumasztal célja, és mikor lehet szükség mechanikus szorításra is?
  6. Miért ellenőrizzük a 32-es rendszerű furatoknál az első furat pozícióját?

25.2.13 Feladatok

1. feladat (A) Határozd meg egy 16 mm átmérőjű CNC-maróval, 16 000 min⁻¹ fordulatszámon elérhető forgácsolási sebességet m/s-ban!

2. feladat (A) Egy kétélű marónál fogankénti előtolás 0,25 mm, fordulatszám 15 000 min⁻¹. Mennyi az előtoló sebesség m/min-ben?

3. feladat (B) Egy 800 mm magas szekrényoldalon a furatsor a lap alsó szélétől 37 mm-re kezdődik, 32 mm-es raszterben. Add meg az első öt furat Y-koordinátáját! Mekkora a legfelső furat távolsága az alsó éltől?

4. feladat (B) Magyarázd el, mi a különbség a gépi nullpont és a munkadarab-nullpont között, és miért kell mindkettőt ismerni a CNC-gépen!

5. feladat (C) Egy CNC-programban az egyik furat után a gép váratlanul gyorsjáratban a lap széléhez megy. Milyen hibalehetőségeket keresnél a programban, a szerszámbeállításban vagy a munkadarab befogásában?

6. feladat (D) Készíts rövid ellenőrzőlistát a CNC-gép indításához, amelyet a műhelyben ki lehet függeszteni! Tartalmazzon legalább hat pontot.

25.2.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Az NC hagyományos, programot futtató vezérlés, gyakran lyukszalagról; a CNC számítógépes vezérlővel rendelkezik, amely programot tárol, szimulál és szerkeszt.
  2. A Z; felfelé, a munkadarabtól el.
  3. A szerszámhossz-korrekció azt adja meg a vezérlőnek, hogy a befogott szerszám a főorsó homlokától mérve milyen hosszú, így a Z-pozíciók a szerszámcsúcsra pontosan érvényesek.
  4. A szimuláció a pályát vizuálisan és ütközés szempontjából ellenőrzi, még mielőtt a gép mozogna, így elkerülhető a szerszámtörés és a hibás munkadarab.
  5. A vákuumasztal a sík lapokat szívja le a megmunkáláshoz; ha a lap kicsi, görbe vagy a vákuum nem elég, mechanikus szorítást is alkalmazunk, hogy a munkadarab ne mozduljon el.
  6. Az első furat pozíciója igazolja, hogy a nullpont, a raszter és a szerszámkorrekció együttesen helyes; ha az első jó, a sor többi furata is jó lesz.

Feladatok megoldása:

1. feladat. Képlet: v=D⋅π⋅n60000v = \frac{D \cdot \pi \cdot n}{60\,000}. Behelyettesítve: v=16⋅π⋅1600060000≈13,40m/sv = \frac{16 \cdot \pi \cdot 16\,000}{60\,000} \approx 13{,}40\,\text{m/s}. Ellenőrzés: 16 mm maró 16 000 min⁻¹ fordulattal 13–14 m/s, ami faipari maráshoz jellemző (tájékoztató).

2. feladat. ve=ez⋅z⋅n=0,25⋅2⋅15000=7500mm/min=7,5m/minv_e = e_z \cdot z \cdot n = 0{,}25 \cdot 2 \cdot 15\,000 = 7\,500\,\text{mm/min} = 7{,}5\,\text{m/min}.

3. feladat. Az YY-koordináták: 37 mm; 69 mm; 101 mm; 133 mm; 165 mm. A legfelső, ötödik furat távolsága az alsó éltől 165 mm. (Általában: Yk=37+(k−1)⋅32Y_k = 37 + (k-1)\cdot 32 mm.)

4. feladat. A gépi nullpont a gép referenciapontja, amelyhez a tengelyek a bekapcsolás utáni referenciamenet során viszonyulnak. A munkadarab-nullpont a munkadarabon van, a program ennek a koordinátáit használja. Ismernünk kell mindkettőt, mert a vezérlő a belső gépi koordinátákból számítja ki a munkadarab-nullponthoz viszonyított pozíciókat; ha bármelyik hibás, a megmunkálás eltolódik.

5. feladat. Lehetséges okok: (a) a programban rossz koordináta szerepel (pl. elmaradt G90, ezért G91-es relatív mozgásként értelmezi); (b) a munkadarab-nullpont nem a tényleges sarkon van; (c) a munkadarab elmozdult, ezért a sarkhoz képest a pálya a levegőbe vagy a lap szélére fut; (d) a szerszámkorrekció hibás, és a gép a pótlólagos mozgással kompenzál. A helyes sorrend: program szimulálása, nullpont ellenőrzése, befogás ellenőrzése, próbafuttatás csökkentett sebességgel.

6. feladat. Ellenőrzőlista (példa):

  1. Védőburkolat zárt, reteszelt.
  2. Vészleállító működik, elérhető.
  3. Szerszám befogva, éles, a szerszámtáblázat egyezik.
  4. Vákuum/szorítás stabil, munkadarab nem mozdul.
  5. Program betöltve, szimulálva, nincs ütközés.
  6. Nullpont és szerszámhossz beállítva, elszívó működik.

25.2.15 Rövid összefoglaló

A CNC-megmunkálóközpont a faipari lapszerkezet-gyártás kulcsgépe. A gép három tengellyel (X, Y, Z) dolgozik, és a munkadarabon kijelölt munkadarab-nullponttól mért mm-koordinátákra mozog. A gépi nullpont a gép referenciapontja, a szerszámkorrekció a befogott szerszám hosszát és átmérőjét juttatja érvényre. A CNC-program mondatokból áll, vezérlőfüggő G- és M-kódokkal, amelyek a mozgást, előtolást, fordulatszámot és szerszámcserét írják le. A programot CAM-rendszer készíti, posztprocesszor alakítja a célgép nyelvére, majd a gép szimulációval és próbafuttatással ellenőrzi. A biztonsági szabályok központi eleme a védőtér, a vészleállító, a vákuumos vagy mechanikus befogás, valamint a szerszám megállása előtti tiltott beavatkozás. Továbbvitt eredmény: a CNC-program elve, a nullpont, a szerszámkorrekció és a furatkiosztás arra való, hogy a Lapszerkezetű termékek teljes gyártási folyamata alfejezetben a korpuszbútorok és lapszerkezetű alkatrészek megmunkálását lépésről lépésre megtervezzük.

25.2.16 Források és ellenőrzési hiányok

Ez az alfejezet az általános faipari CNC-technológiai alapelvekre, a hazai felnőttképzési gyakorlatra és a gépkönyvek felépítésére támaszkodik. Ellenőrizendő: a faipari CNC-gépek biztonságára vonatkozó MSZ EN ISO 19085 sorozat hatályos, CNC-re alkalmazandó része; a munkavédelemre és egyéni védőeszközökre vonatkozó jogszabályok; a használt fordulatszám-, előtolás-, fogankénti előtolás és szerszám adatok mindig a szerszámgyártó és a gépkönyv szerint; a G- és M-kódok konkrét jelentése a célgép vezérlőkönyvéből; a 32-es rendszerű furatkiosztás és a polctartó vasalatok tényleges méretei. A példaként megadott programrészlet és a számítási értékek tanulási példák, nem kivitelezési előírások.