34.2 Ülőbútorok gyártása: íves alkatrészek, sablonok, csapozás

34.2.1 Miért éppen az íves alkatrész és a sablon a székgyártás kulcsa?

Egy vendéglő negyven darab azonos támlás széket rendel. A rajz szép: a hátsó lábak enyhén hátrafelé dőlnek, a támla ívelt, az első lábak esztergáltak. Ha az asztalos minden támlát kézzel, „érzésből” szab, a székek egymás mellett sem lesznek egyformák. A csapok nem illeszkednek pontosan, a szerkezet lötyög, a szék billeg. A sorozatgyártás csak úgy működik, ha a műhely sablonokkal dolgozik: a sablon viszi át a rajz kontúrját az anyagra, és a gépi megmunkálás is a sablont követi. Ebben az alfejezetben a támlás széket használjuk munkadarabnak, mert minden fontos technológia megtalálható benne: íves szabás, sablonmarás, hajlítás, csapozás, esztergálás, ragasztás és ellenőrzés.

34.2.2 Szemléletes kép: a szék mint részegységek lánca

A gyártás nem egyetlen nagy művelet, hanem részegységek sorozata. A támlás széknél először az elülső keretet (két első láb és elülső káva), majd a hátsó keretet (két hátsó láb és íves támla) ragasztjuk. Ezután jönnek az oldalsó kávák, az ülőkeret és a csapozott kötések. A folyamatot az alábbi ábra mutatja.

Támlás szék gyártási folyamata - Szemléltető vázlat; a lépések az adott termék és géppark szerint módosulhatnak.

34.2.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A sablon olyan segédlemez, amely az alkatrész pontos körvonalát vagy furathelyeit adja meg. A sablon anyaga leggyakrabban rétegelt lemez, MDF vagy műanyag; az anyaga legyen méretállandó és kopásálló. A sablon nem a munkadarabbal azonos méretű, ha alsómarón vezetőgyűrűt használunk: a sablon a gyűrű és a marószerszám átmérőkülönbségének megfelelően eltér a kész kontúrtól: külső kontúrnál kisebb, belső kontúrnál nagyobb.

Definíció. A sablon szerinti marás az a művelet, amikor a munkadarabra rögzített sablon egy vezetőgyűrűn vagy másolócsapon fut, a forgó marószerszám pedig a sablon kontúrját a munkadarabra másolja. Ezt a módszert az alsómarónál a Asztalos marógép (alsómaró): profilmarás, díszlécek, sablon szerinti marás alfejezet mutatta be részletesen.

Definíció. A gőzölt hajlítás olyan alakadás, amelynél a tömörfa lécet forró, nedves gőzben felpuhítjuk, majd sablonra hajlítjuk. Lehűlés és szárítás után az alkatrész megtartja az ívet. A rétegelt-ragasztott hajlítás ezzel szemben vékony falemezeket ragasztóval, formára szorítva alakít ívessé; a rétegek a présben kötnek meg, így a visszarugózás kisebb.

Szabály. A csapozásnál a csapváll nem mindig derékszögű. Ha a hátsó láb a függőlegestől 10°-kal hátradől, a láb és a támla közötti csapváll szöge is ferde lesz. Ezt a szöget a szerkezeti rajz Ülőbútorok: típusok, állványszerkezet, ergonómia; a támlás szék szerkezeti rajza alapján kell beállítani, nem „szemre”.

Összefüggés. A sablon eltérítése az alsómarónál:
e=Dgyűrű−Dszerszám2,e = \frac{D_{\text{gyűrű}} - D_{\text{szerszám}}}{2},
ahol DgyűrűD_{\text{gyűrű}} a vezetőgyűrű külső átmérője, DszerszámD_{\text{szerszám}} a marószerszám átmérője, mindkettő mm-ben, ee pedig az az érték, amennyivel a vágás a sablon peremétől eltér. Szabály: külső kontúrnál a sablon a kész mérethez képest minden oldalon ee-vel kisebb (teljes méretben 2e2e-vel), belső kontúrnál (kivágásnál) minden oldalon ee-vel nagyobb.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Vezetőgyűrűs sablonmarás felülnézetben: a 30 mm-es vezetőgyűrű a sraffozott sablon peremén fut, a 12 mm-es szerszám koncentrikusan; külső kontúrnál a kész alkatrész kontúrja a sablon peremén 9 mm-rel túl van, belső kivágásnál a kész nyílás széle 9 mm-rel beljebb van a sablon nyílásánál; nyíl jelzi az előtolás irányát.
Vezetőgyűrűs sablonmarás felülnézetben: külső kontúrnál a kész alkatrész ee-vel túlnyúlik a sablonon (a sablon ee-vel kisebb), belső kivágásnál a sablon nyílása ee-vel nagyobb; e=(30−12)/2=9e = (30 - 12)/2 = 9 mm

Az ábrán jól látszik, merre esik az eltérítés: a vezetőgyűrű a sablon peremén fut, a vágás pedig a gyűrű szélénél ee-vel beljebb, a munkadarab felé esik. Az interaktív kalkulátorban a gyűrű és a szerszám átmérője, valamint a külső vagy belső kontúr választható, és a szükséges sablonméret élőben számolódik.

34.2.4 Gyártástechnológia lépésenként

34.2.4.1 1. Anyagkiosztás, a hibák kiejtése

A székalkatrészeket mindig egészséges, száraz fából szabjuk. A kemény lombos fajok – bükk, tölgy, kőris, szil – állják a csapozást és a hajlítást, a lágy fenyő hajlamos a rostemelkedésre és a csapvállak benyomódására. A fa nedvességtartalma beltéri bútorhoz kb. 8–12% (tájékoztató, ellenőrizendő a fafaj és a fűtési környezet szerint). Vágás előtt minden darabon ki kell nézni a göcsöt, repedést, vetemedést. A rajz–anyag–művelet hármas szerint a rajzból szabáslistát készítünk, a szabáslistából pedig kiosztjuk az anyagot.

34.2.4.2 2. Sablonkészítés

A sablont 1:1 méretarányú rajzról vagy a kész alkatrészről vesszük le. A kontúrt felrajzoljuk a sablonlemezre, majd szalagfűrésszel kivágjuk. A vágást a rajz külső oldalán vezetjük úgy, hogy a rajzvonal látható maradjon; a sablon pontos élét utána kézzel, reszelővel és csiszolóval alakítjuk ki. A sablon élére mindig fel kell írni a termék nevét, az anyag vastagságát és a bázisél jelét, mert a sablon elfordítva már nem használható. A sablon pontossága közvetlenül a termék pontosságát adja; a kopott, repedt sablont ki kell selejtezni.

34.2.4.3 3. Íves alkatrész szabása szalagfűrésszel

A sablonnal a kontúrt átrajzoljuk a munkadarabra. A szalagfűrészen a rajzvonalon kívül 3–5 mm ráhagyással vágunk. A ráhagyás azért kell, mert a durva szalagfűrészvágás nem ad kész felületet, és az alsómaró csak kevés anyagot vesz le egyenletesen. A szalagszélességet az ív sugarához választjuk: minél szűkebb az ív, annál keskenyebb szalag kell. Egy 200 mm sugarú támlaívhez 10–15 mm széles szalag elegendő; egy 50 mm sugarú ívhez 6–8 mm-es szalag szükséges (tájékoztató, ellenőrizendő a szalaggyártói adattal). A gépet a Asztalos szalagfűrészgép alfejezetben tanultak szerint állítjuk be.

34.2.4.4 4. Sablon szerinti marás alsómarón

A sablont a munkadarab alsó oldalára rögzítjük. A rögzítés lehet csavaros szorító, kétoldalas ragasztószalag vagy gyorskioldó szorító, de a sablon ne mozduljon el a marás közben. Az alsómaró tengelyére a vezetőgyűrűt és a marószerszámot szereljük. A marást mindig ellenirányú marással végezzük: a munkadarabot úgy kell tolni, hogy a szerszám az asztalra és az ütközőhöz szorítsa, ne húzza ki a kezünkből. A fogásmélység oldalazó sablonmarásnál általában legfeljebb 2–4 mm fogásonként (tájékoztató, ellenőrizendő a szerszám- és gépkönyv szerint). Az egyenletes előtolás és az éles szerszám miatt az ív felülete sima lesz; ha megállunk, beég a fa, ha tompa a szerszám, kirojtozza a rostot.

Gépbiztonság. A szalagfűrészt és az alsómarót csak betanított, felügyelt tanuló kezelheti; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezze. A szalagfűrészen a felső vezetőt a munkadarab vastagságához közel, kb. 3–5 mm-re állítjuk, a burkolatok zártak. Az alsómarón a marószerszám fölött védőburkolatot használunk, a munkadarabot tolófával vagy előtolóval toljuk, a kezünk soha ne kerüljön a szerszám fölé. Mindkét gépnél kötelező védőszemüveg, hallásvédelem, fapor elleni maszk; kesztyűt forgó szerszámnál tilos viselni, mert a szerszám behúzhatja. A szerszámcseréhez, beállításhoz mindig áramtalanítsunk, és várjuk meg, amíg a szerszám megáll.

34.2.4.5 5. Gőzölt hajlítás – lépésről lépésre (recept)

A gőzölt hajlítást jól megválasztott fánál alkalmazzuk. A bükk, kőris, szil és a tölgy jól hajlítható; a luc és a fenyő rosszul. A hajlított lécek legyenek egyenes rostúak, göcs- és repedésmentesek. A művelet:

  1. A lécet a kész méretnél kb. 2–5 mm-rel vastagabbra gyaluljuk.
  2. A hajlító sablont elkészítjük, és legalább két rögzítőponttal ellátjuk.
  3. A lécet a gőzkamrába helyezzük, ahol a telített gőz hőmérséklete kb. 100 °C. Tájékoztató gőzölési idő kb. 60 min / 25 mm vastagság (ellenőrizendő: fafaj, gőzölő berendezés és munkadarab-hossz szerint). Figyelem. A gőzkamra nyitásakor forró gőz áramlik ki: oldalt állunk, hőálló kesztyűt és arcvédőt viselünk.
  4. A felpuhult lécet a húzott (külső) oldalán végütközős acélhevederrel együtt, gyorsan, de folyamatosan a sablonra hajlítjuk, és szorítókkal rögzítjük. A hajlítást hőálló kesztyűben végezzük, mert a darab forró.
  5. A sablonon hagyjuk kihűlni és száradni. A fa a sablonon visszarugózik: a sablon ívét ezért valamivel erősebbre kell venni, mint a kész rajzi ív (a visszarugózás mértéke kb. 5–15%, fafajtól és sugártól függően, tájékoztató).
  6. A kihűlt alkatrészt a sablonból kivéve megmérjük, és ha kell, a sablon ívén utólag korrigálunk, mert a hajlított darabot késsel nem „vissza lehet igazítani” törés nélkül.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Gőzölt hajlítás öt lépésben: egyenes rostú és rostkifutásos léc (HELYES/HIBÁS), gőzkamra metszete gőzfejlesztővel, tálcával, kondenzvíz-elvezetéssel és nyitott szellőzővel, a nyitott ajtó előtt sraffozott gőzveszélyzóna, a kezelő oldalt hőálló kesztyűben és arcvédőben; acélheveder végütközőkkel a léc húzott oldalán; hajlítás a sablonra szorítókkal; rögzítés kötővel és száradás; metszetben a semleges szál a heveder felé tolódik.
A gőzölt hajlítás öt lépése: egyenes rostú léc kiválasztása, gőzölés nyomásmentes gőzkamrában, acélheveder a húzott oldalra, hajlítás a sablonra, rögzítés kötővel és száradás; mellette a semleges szál eltolódása metszetben

Az ábra a hevederes hajlítást mutatja: a végütközős acélheveder a léc húzott (külső) oldalára kerül, így a semleges szál a heveder felé tolódik, és a fa főleg nyomást kap. A gőzkamra nyitásakor kiáramló forró gőz miatt a kezelő oldalt áll, hőálló kesztyűt és arcvédőt visel. Az interaktív változatban a lépések egyenként léptethetők.

A rétegelt-ragasztott hajlításnál ezzel szemben 2–4 mm vastag lemezeket ragasztóval kennek, a rétegeket a formára préselik, és a ragasztó megkötése után alakul ki az ív. Ez a módszer méretpontosabb, de több anyagot és ragasztót igényel. A forma ugyanaz a sablon lehet, mint a tömörfa hajlításnál.

34.2.4.6 6. Csapozás szöget bezáró alkatrészeknél

A támlás széknél a hátsó lábak és a támla közötti szög nem 90°. Például ha a hátsó láb 10°-kal hátradől, a támla vízszintes kivitelű, akkor a támla és a láb közötti csapváll egyik oldala 100°, a másik 80° (szemléltető érték). Ezt a szöget a rajzon a csapváll jelöli. A csapozás lépései:

  1. Kimérjük a vállvonalat a derékszögű illesztéseknél; ferde illesztésnél először a ferde vállszöget állítjuk be egy állítható szögmérővel.
  2. A csapvállak bevágását kézi fűrésszel, vagy asztali csapozó szerszámmal, láncmaróval végezzük. A ferde vállnál a vezetőt a kívánt szögbe kell állítani, és próbadarabon ellenőrizni.
  3. A csap vastagságát a furat vagy a fészek méretéhez illesztjük. A csap ne legyen túl szoros, mert a ragasztóteret kinyomja, ne legyen túl laza, mert a kötés nem tart.
  4. A csap fejét a beillesztés után síkba munkáljuk. A váll a rajzi szögben álljon (derékszögű kötésnél 90°, ferde kötésnél pl. 100°/80°), és a teljes szélességben egyenes legyen, hogy a csapváll minden ponton felfeküdjön.

Ferde csapozásnál a leggyakoribb hiba, hogy a csapváll párhuzamos a bázissal, de a csap szöge nem követi az illesztési szöget. Ezért a csapozást sablonnal vagy jelölő idommal érdemes végezni, nem szemre.

34.2.4.7 7. Esztergált lábak előkészítése

Az esztergált lábaknál az első művelet a nyolcszögletűre gyalulás. A négyszögletes anyagot egyengető gyalun bázislappal és bázisével kialakítjuk, majd vastagsági gyalun a kész méretre munkáljuk. Az éleket letörjük, hogy a darab közel hengeres legyen, és a csúcsesztergán ne üssön. A befogást és az esztergálást a Faesztergálás: gépek, szerszámok, alapműveletek alfejezet szerint végezzük. A lábon a káva felé csapot hagyunk, amelyet a furatba illesztünk. A csap átmérőjét a furat átmérőjéhez kell igazítani, tűrése 0,1–0,2 mm alulméretezés a ragasztótér miatt (tájékoztató). A lábak alsó részét, a lábfejet, csak az összeszerelés után, síkból mérve igazítjuk, nehogy a végső lábhossz eltérjen.

34.2.4.8 8. Összeállítás és ragasztás

Az összeállítás sorrendjét a részegységek szerkezete határozza meg. Először az elülső keretet ragasztjuk: két első láb és az elülső káva. A ragasztó megkötése után a hátsó keretet: két hátsó láb és az íves támla. Csak ezután illesztjük a két keretet az oldalsó kávákkal és az ülőkerettel. Ha az összes kötést egyszerre ragasztanánk, a szorítók nem tudnák a kereteket síkban tartani, a szék elcsavarodna.

Ragasztó. Beltéri székhez PVAc (fehér) ragasztót használunk, vízállósági osztálya D3, mert a szerkezet időnként nedves törlésnek lehet kitéve (MSZ EN 204 szerinti osztályok, ellenőrizendő). Kültéri székhez D4 osztályú ragasztót válasszunk. A ragasztót mindkét felületre egyenletesen, vékonyan hordjuk fel. A csapokat nem szabad „úszni hagyni” a ragasztóban, mert a felesleg kinyomódik, és a felületkezelésnél foltokat okoz.

Szorítás. A keretragasztáshoz hosszú cső- vagy hevederes szorítókat, sarokszorítókat használunk. A szorítás nyomása legyen egyenletes, de ne töressze be a csapvállakat. A szorító pofái és a fa közé papír- vagy falemez alátétet teszünk, hogy a felület ne sérüljön. A derékszöget és a síkbafekvést azonnal, még a ragasztó megkötése előtt ellenőrizzük. A ragasztó kinyomódó feleslegét nedves ruhával azonnal letöröljük.

34.2.4.9 9. Felületkezelés előkészítése

A felületkezelés csak akkor lesz egyenletes, ha a csiszolás sorrendje és a portalanítás szabályos. A gépi marás és gyalulás nyomait először 80-as, majd 120-as, végül 180-as szemcseméretű csiszolóanyaggal dolgozzuk el. A csiszolást mindig rostirányban végezzük; a rostirányra merőleges karcolások a pácolás után feltűnőek. Az éles éleket enyhén letörjük, mert a lakk az élekről lepattog. A ragasztómaradványokat, rostemelkedést, gittet a pác előtt el kell távolítani. A csiszolási folyamatot a Csiszolási technológiák felületkezelés alá és a méret-, minőség-ellenőrzés alfejezet írja le részletesen.

34.2.5 Számítások

34.2.5.1 Kidolgozott példa: sablonéltérítés

Példa. Egy íves oldalkáva kész vastagsága 20 mm. Az alsómarón a vezetőgyűrű külső átmérője Dgyűrű=30mmD_{\text{gyűrű}}=30\,\text{mm}, a marószerszám átmérője Dszerszám=12mmD_{\text{szerszám}}=12\,\text{mm}. Mennyivel tér el a sablon a kész kontúrtól külső, illetve belső kontúr esetén?

Számítás.

e=Dgyűrű−Dszerszám2=30−122=9mm.e = \frac{D_{\text{gyűrű}} - D_{\text{szerszám}}}{2} = \frac{30 - 12}{2} = 9\,\text{mm}.

Az íves oldalkáva külső kontúrjához a sablon minden oldalon 9 mm-rel kisebb a kész körvonalnál (teljes méretben 18 mm-rel); ha a sablon belső kivágás, minden oldalon 9 mm-rel nagyobb. ∎

Ellenőrzés: Ha a szerszám átmérője nagyobb, például 20 mm-es, akkor e=(30−20)/2=5mme = (30-20)/2 = 5\,\text{mm}, tehát nagyobb szerszámmal kisebb az eltérés, mert a vágás közelebb kerül a gyűrű széléhez. Ez a gyakorlati tapasztalattal egyezik.

34.2.5.2 Gőzölési idő és szalagválasztás

Számítás 1. Egy 30 mm vastag bükk lécet gőzölt hajlításhoz készítünk elő. Tájékoztató ökölszabály: kb. 60 min gőzölés 25 mm vastagságra. Mennyi a gőzölési idő?

t=3025⋅60=72min.t = \frac{30}{25} \cdot 60 = 72\,\text{min}.

Tehát a lécet kb. 72 percig gőzöljük (tájékoztató, ellenőrizendő). ∎

Számítás 2. A támla legszűkebb ívének belső sugara 80 mm. Tájékoztató gyártói adatok szerint a szalagfűrészlap legkisebb vágható sugara a szalagszélesség kb. 3–7-szerese (ellenőrizendő: szalaggyártói táblázat). Válasszunk 8 mm széles szalagot: minimális sugara kb. 25–50 mm, tehát a 80 mm-es ívet biztonsággal vágja. A 15 mm-es szalag minimális sugara kb. 80–110 mm, így a 80 mm-es ív már nem vágható vele. A keskenyebb szalag tehát biztonságosabb választás a szűk ívekhez, de egyenes vágáshoz kevésbé merev. ∎

34.2.6 Technológiai lap: íves támla szabása és sablonmarása

Cél: Íves támla készítése tömörfából sablon szerint, ráhagyás nélküli, kész kontúrral.

Anyag: 20 mm vastag bükk lap, 12 mm vastag rétegelt lemez sablon; a sablon rögzítése kétoldalas szalaggal, csavarral vagy gyorsszorítóval (ragasztóval nem, mert az végleges kötés).

Gépek és szerszámok: szalagfűrészgép, asztalba szerelt felsőmaró (sablonmarásra alkalmas marógép), vezetőgyűrű (30 mm), 12 mm átmérőjű, szárasmaró (sablonmaró), tolófa, szorítók, csiszolóvászon, mérőszalag, derékszögelő.

Beállítási adatok (tájékoztató, ellenőrizendő): szalagfűrész szalagsebesség kb. 10–20 m/s; felsőmaró fordulatszáma a 12 mm-es szerszámhoz kb. 18 000–22 000 min⁻¹ (ellenőrizendő: a szerszámon és a gép adattábláján jelölt legnagyobb fordulatszám; alsómarón nagyobb átmérőjű sablonmaró fej és kisebb fordulatszám használatos); fogásmélység sablonmarásnál 2 mm fogásonként.

Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. A szalagfűrészt a szalagvezetőkkel, a felső tárcsa burkolatával és a védőszemüveggel használjuk; kesztyű tilos. A felsőmarón a szerszám fölött védőburkolat, a munkadarabhoz tolófa vagy előtoló; a gépasztal elszívása legyen bekapcsolva. Indítás előtt ellenőrizni kell: a szerszám éles és megfelelően rögzített, a vezetőgyűrű nem laza, a védőburkolat zár, az elszívás működik, a munkadarabban nincs szeg, repedés vagy laza göcs.

Lépések:

  1. A sablon kontúrját átrajzoljuk a munkadarabra – ellenőrzés: a rajzvonal látható, a rostirány a támla ívéhez simul.
  2. A szalagfűrészen a vonal mellett 3–5 mm ráhagyással kivágjuk a támlát – ellenőrzés: a vágás nem lépi át a rajzvonalat.
  3. A sablont a munkadarab alsó oldalára rögzítjük – ellenőrzés: a sablon és a munkadarab nem mozdul el.
  4. A felsőmaróra felszereljük a vezetőgyűrűt és a 12 mm-es szerszámot; a sablon és a kész kontúr eltérésével (e=9e = 9 mm) számolunk – ellenőrzés: a gyűrű középpontja a szerszám tengelyével egybeesik.
  5. A felsőmarót bekapcsoljuk, és próbadarabon ellenőrizzük a kontúrt – ellenőrzés: a próbadarab éle sima, a méret a rajz szerinti.
  6. A munkadarabot ellenirányú marással, egyenletes előtolással, tolófával vezetjük a gyűrűn – ellenőrzés: a marás nyomai egyenletesek, nincs beégés.
  7. A kész alkatrészt a sablonnal együtt megmérjük, a sarkokat és az íveket szemrevételezzük – ellenőrzés: az él merőleges, a kontúr hibátlan.
  8. A sablont eltávolítjuk; a marásból visszamaradt sorját 120-as csiszolóval rostirányban eltávolítjuk – ellenőrzés: a felület sima, a rajz méretei teljesülnek.

Dokumentálás: munkanaplóba beírjuk a beállításokat, a munkadarab méretét, a szerszám átmérőjét és a megfigyelt hibákat.

34.2.7 Minőségellenőrzés

A székgyártásnál a minőséget a részegységeknél és az összeszerelés után is ellenőrizni kell.

Ha eltérést tapasztalunk, a hibás részegységet a ragasztás megkötése előtt javítjuk. Megkötött ragasztás után a szerkezetet csak fűrészeléssel, csiszolással vagy újra kötéssel lehet korrigálni.

34.2.8 Tipikus hibák és okaik

34.2.8.1 1. A szék billeg

Tünet: a kész szék három lábon áll, a negyedik alatt hézag van.

Lehetséges okok: a lábak hossza eltér, a részegységek elcsúsztak a szorításnál, a csap nem ült be teljes mélységig, a padló egyenetlen.

Vizsgálat: sík lapra tesszük a széket, hézagmérővel mérünk. Megnézzük a lábak síkra simulását és a csapfészkek ülését.

Javítás: a hosszabb láb alját óvatosan, fokozatosan csiszolással igazítjuk a többiek szintjéhez. Ha a csap nem ült be, a kötést megbontani nem érdemes, de a láb alját síkba lehet venni.

Megelőzés: összeállító készülékben ragasztunk, a szorítás előtt a lábakat síkra állítjuk, a csapokat ellenőrzött mélységbe fúrjuk.

34.2.8.2 2. A hajlított támla megreped

Tünet: a gőzölt alkatrész húzott oldalán repedés, vagy a sablonról lehűlés után törés.

Okok: a fa göcsös, a rostirány nem követi az ívet, a hajlítás sugara túl szűk a vastagsághoz képest, a gőzölés ideje rövid, a hajlítás hirtelen történt, heveder nélkül hajlítottunk.

Javítás: a repedt darab selejt. A megmaradt alkatrészeknél a sablont módosíthatjuk, ha a sugár túl szűk; a gőzölési időt növeljük.

Megelőzés: a hajlítandó lécet rostirány szerint válasszuk, hevederes hajlítással a húzott oldal szakadása megelőzhető; heveder nélkül a hajlítás sugara legyen legalább kb. 15–30-szorosa a vastagságnak, hevederrel ennél jóval kisebb sugár is elérhető (tájékoztató, ellenőrizendő: szakkönyvi adat), próbadarabon ellenőrizzük.

34.2.8.3 3. Hullámos, „sírt” felület a marás után

Tünet: az ív felületén hullámok, beégések, rojtozott rostok.

Okok: az előtolás nem egyenletes, a marás iránya egy helyen megfordult, a szerszám tompa, túl nagy fogásmélység, a munkadarab elmozdult a sablonban.

Megelőzés: éles szerszám, kisebb fogásmélység, egyenletes előtolás, a sablon biztos rögzítése. Ha a hiba nagy, a darabot a sablonnal újra kell maratni.

34.2.8.4 4. Ragasztófoltos, pácolás után foltos felület

Tünet: a felületkezelés után a csapozás környékén világosabb, zsíros foltok.

Okok: a kinyomódott ragasztót nem távolították el azonnal, a ragasztó beszívódott a fa pórusaiba, a csiszolás nem távolított el minden ragasztómaradékot.

Javítás: a ragasztófoltokat csiszolással teljesen el kell távolítani, mielőtt a pácot felvisszük. A megkeményedett ragasztó csiszolás nélkül nem pácolódik.

Megelőzés: a ragasztás után azonnal nedves ruhával törlünk, száradás után a kötés környékét alaposan megcsiszoljuk, próbapáccal ellenőrzünk.

34.2.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos tanuló első nagyobb megrendeléseként húsz darab étkezőszéket készített. A támlákat szalagfűrésszel, sablon nélkül vágta, mert a sablonkészítésre nem akart időt szánni. Az első öt darab még hasonlított egymásra, de a többinél a kézi szabás ráhagyása és az ív sugara eltért. Összeállítás után a székek egymás mellett nem voltak egy méretűek, a csapok nem illeszkedtek, néhány szék billegni kezdett. A megrendelő reklamált. A tanuló végül a teljes sorozatot újragyártotta, ezúttal sablonnal és csapozó idommal. A tanulság: a sablon nem fölösleges idő, hanem a sorozatgyártás alapja. Az íves alkatrészeknél a sablon és a próbadarab nélküli gyártás mindig kockázatos.

34.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: a szalagfűrészlap minél szélesebb, annál szűkebb ívű alkatrészt tudunk vele vágni.
  2. Mennyivel tér el a sablon a munkadarabtól oldalanként, ha a vezetőgyűrű 35 mm, a marószerszám 14 mm? Külső kontúrnál nagyobb vagy kisebb a sablon?
  3. Miért kell a gőzölt lécet a sablonon kihűlni és száradni hagyni?
  4. Mi a teendő, ha az összeszerelt szék billeg?
  5. Milyen ragasztóosztályt választanál beltéri székhez, és miért?

34.2.11 Feladatok

1. feladat (A) Definiáld a sablon szerepét az íves alkatrész gyártásában, és nevezz meg két alkalmas sablonanyagot.

2. feladat (A) Számítsd ki az ee értéket, ha Dgyűrű=40mmD_{\text{gyűrű}}=40\,\text{mm} és Dszerszám=16mmD_{\text{szerszám}}=16\,\text{mm}.

3. feladat (B) Egy bükk támla léc vastagsága 20 mm. Tájékoztató gőzölési ökölszabály: 60 min / 25 mm vastagság (ellenőrizendő). Hány percig kell gőzölni a lécet?

4. feladat (B) Írd le szöveges rajzleírással a hátsó láb és a hátsó támla csapozását, ha a szerkezeti szög 100°. Milyen lesz a csapváll? Mit jelölsz be először?

5. feladat (C) Egy szék sorozatgyártásakor a gőzölt támlák egy része megreped. Sorolj fel három lehetséges okot, és mindegyikhez adj meg egy megelőző intézkedést.

6. feladat (D) Készíts ellenőrzőlistát a szék összeállítása után. Sorold fel legalább négy mérendő pontot, az eszközöket és a tájékoztató tűréseket (jelöld ellenőrizendőnek).

34.2.12 Megoldások

34.2.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A keskenyebb szalag vág szűkebb ívet; a széles szalag merevebb, egyenes vágáshoz való.
  2. e=(35−14)/2=10,5mme = (35-14)/2 = 10{,}5\,\text{mm} oldalanként; külső kontúrnál a sablon 10,5 mm-rel kisebb a munkadarabnál (teljes méretben 21 mm-rel), belső kontúrnál ugyanennyivel nagyobb.
  3. Mert a fa visszarugózik; ha túl hamar kivesszük a sablonból, az ív kiegyenesedik.
  4. Sík lapra teszem a széket, hézagmérővel megkeresem a rövid lábat vagy a hibás kötést, majd a hosszabb láb alját óvatosan síkba csiszolom; ellenőrzöm a csapüléseket is.
  5. Beltéri székhez D3 osztályú PVAc ragasztót, mert elég nedves törlésre, és jól csiszolható; kültérhez D4 kell.

34.2.12.2 Feladatok megoldásai

1. (A) A sablon az alkatrész pontos körvonalát adja meg, és a sorozatgyártásban azonos alkatrészeket biztosít. Alkalmas anyag: rétegelt lemez, MDF, műanyag.

2. (A)
e=40−162=12mm.e = \frac{40 - 16}{2} = 12\,\text{mm}.
A sablon oldalanként 12 mm-rel tér el a kész kontúrtól: külső kontúrnál kisebb, belső kontúrnál nagyobb (teljes méretben 2e=242e = 24 mm).

3. (B)
t=2025⋅60=48min.t = \frac{20}{25} \cdot 60 = 48\,\text{min}.
A lécet kb. 48 percig gőzöljük.

4. (B) A hátsó láb a függőlegestől hátrafelé dől, így a láb és a vízszintes támla illesztési szöge 100°. A csapváll ferde lesz: az egyik oldalon 100°, a másikon 80°. Először a vállvonalat jelöljük be az állítható szögmérővel, és próbadarabon ellenőrizzük, hogy a csapváll felfekvése teljes. A csap vastagsága a támla vastagságával egyező, és a csapot a ferde vállhoz igazítjuk.

5. (C) Lehetséges okok és megelőzés: - Göcs, repedés a lécben → csak egyenes rostú, egészséges anyagot válasszunk. - A hajlítás sugara túl szűk a vastagsághoz → növeljük a sugarat, vagy kisebb vastagságot válasszunk. - A gőzölés ideje rövid → a lécet a vastagságnak megfelelő ideig gőzöljük, próbadarabon ellenőrizzük. - A hajlítás hirtelen történt → a lécet folyamatosan, gyorsulás nélkül hajlítsuk a sablonra.

6. (D) Ellenőrzőlista a szék összeállítása után: - Billegés: sík lapon, hézagmérővel; tűrés legfeljebb 0,5 mm hézag (tájékoztató, ellenőrizendő). - Derékszög és átlók: a keret átlóinak különbsége legfeljebb 1 mm (tájékoztató). - Lábhossz: a négy láb alsó síkjának eltérése 0,5 mm-en belül (tájékoztató). - Csapülések: szemrevételezés, hézagmentesség; ragasztófilm a kötésben. - Szimmetria: a támla középvonala a hátsó lábak középvonalával egybeesik, az oldalsó kávák párhuzamosak.

34.2.13 Rövid összefoglaló

Az ülőbútorok gyártásában az íves alkatrészeket sablonnal szabjuk és alsómarón, vezetőgyűrűvel marjuk. A sablon a rajz kontúrját viszi át a munkadarabra, és a sorozat minden darabját azonossá teszi. A sablon eltérítése e=(Dgyűrű−Dszerszám)/2e = (D_{\text{gyűrű}} - D_{\text{szerszám}})/2. Az íves alkatrészek készülhetnek tömörfa szabással, gőzölt hajlítással vagy rétegelt-ragasztott hajlítással; a gőzölési időt a vastagság szerint becsüljük (kb. 60 min/25 mm, tájékoztató). A szöget bezáró csapozásnál a csapváll ferde, a szöget rajzról kell beállítani. Az esztergált lábakat nyolcszögletű előgyalulás után csúcsesztergán alakítjuk, a csapot a furathoz illesztjük. Az összeállítás sorrendje: elülső keret, hátsó keret, oldalsó kávák, ülőkeret. A ragasztást egyenletes szorítással, a derékszög és a sík ellenőrzésével végezzük. A kész szék nem billeghet, a lábak alsó síkját szükség esetén utólag igazítjuk. Továbbvitt eredmény. Az itt tanult íves alkatrészgyártás, sablonhasználat, csapozás és ellenőrzés közvetlenül felhasználható a vizsgaremek elkészítésében, annak gyártási dokumentációjában és minőségellenőrzésében.

34.2.14 Források és ellenőrzési hiányok