22.4 Fűrészgépi gyakorlat: darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, íves alkatrészek

22.4.1 Motiváció

Egy asztalostanuló tömör tölgyből készít konyhai asztal alvázat. A szabásjegyzék megadja a kész alkatrészek méretét: például négy darab láb 720 × 70 × 70 mm, négy hosszléc 520 × 60 × 25 mm. A fűrészüzemből érkezett deszkán azonban repedés és laza göcs látható. Ha a tanuló a hibát nem ejti ki, a kész láb terheléskor eltörhet. Ha viszont túl feszesre vág, nem marad anyag a gyaluláshoz. Ebben az alfejezetben ezért a fűrészgépi méretre szabást tanuljuk meg: darabolást, szélezést, szeletelést, hibakiejtést és íves alkatrészek fűrészelését.

22.4.2 Szemléletes kép és folyamat

A méretre szabás mindig a rajzból indul, abból készül a szabásjegyzék, majd abból a fűrészelési sorrend. A következő táblázat egy asztal alvázának szabásjegyzék-részlete. A nyers fűrészméretek a kész méretből és a megmunkálási ráhagyásból adódnak.

Tétel Megnevezés Db Anyag Kész méret h × sz × v (mm) Nyers fűrészméret h × sz × v (mm) Szálirány / élzárás Megjegyzés
1 Asztalláb 4 tölgy 720 × 70 × 70 740 × 74 × 74 hosszirányú hosszon 2 × 10 mm, szelvényen 2 × 2 mm ráhagyás
2 Hosszléc 4 tölgy 520 × 60 × 25 540 × 64 × 29 hosszirányú keret oldalléc
3 Keresztléc 2 tölgy 420 × 60 × 25 440 × 64 × 29 hosszirányú keret kereszttartó

A gyakorlati sorrendet az alábbi folyamatábra mutatja. A hibakiejtést már a darabolás előtt elvégezzük, mert így a hibát nem visszük tovább az alkatrészekbe. A szélezés után minden darabot ellenőrzünk, és csak azután haladunk tovább.

Fűrészgépi méretre szabás gyakorlati sorrendje - A hibakiejtést a darabolás előtt kell elvégezni. A szélezés után minden darabot ellenőrzünk; ha nem megfelelő, vissza kell lépni a jelöléshez vagy a gépbeállításhoz. A szeletelés csak akkor következik, ha azt a szabásjegyzék vastagsági osztással írja elő.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Nyers deszka négy lépésben: hibák kiejtése, darabolás hosszra, szélezés egyenes élre, szeletelés vastagságban.
Fűrészgépi alapműveletek egy nyers tölgydeszkán: hibakiejtés, darabolás, szélezés, szeletelés

A folyamatábra a sorrendet adja, a képsor azt, hogy melyik vágás merre megy a szálirányhoz képest: a hibakiejtés és a darabolás keresztvágás (a szálra merőleges), a szélezés hosszirányú vágás a hullámos kéregél levágásával, a szeletelés pedig a vastagság megosztása élére állított pallóval. A szürke rész hulladék; a méretek a szabásjegyzékből és a kidolgozott példákból valók.

A méreteket a rajz szerint, a ráhagyást pedig a következő művelet szerint adjuk meg. A ráhagyás tájékoztató érték; a pontos méret a gépkönyvtől, a szerszámtól és a faanyagtól függ.

22.4.3 Alapfogalmak és gépi műveletek

Definíció. Darabolás a fűrészáru hosszirányára merőleges, keresztirányú vágás. Célja a darab hosszának beállítása, ráhagyással. Daraboláskor a hosszméretet a kész méretből és a hosszráhagyásból számoljuk.

Definíció. Szélezés a fűrészáru hosszirányával párhuzamos vágás. Célja a szélesség beállítása, valamint párhuzamos, derékszögű oldalfelületek kialakítása. Szélezéskor az egyik hosszélt választjuk bázisélnek, és ahhoz képest dolgozunk.

Definíció. Szeletelés a fűrészáru vastagsági irányú osztása. Akkor használjuk, ha egy vastag pallóból két vagy több vékonyabb lécet vagy lapot akarunk kialakítani. A szeletelés nagy pontosságot kíván, mert a vágási hézag és a gyalulási ráhagyás együtt határozza meg, mi fér bele a pallóba.

Definíció. Hibakiejtés a fahibát hordozó rész eltávolítása vagy körülvágása. A fűrészgépi anyagkiosztáskor a hibás részt úgy kerüljük ki, hogy az hasznos alkatrészbe ne kerüljön. A fa alaki és szövetszerkezeti hibáit a A fa alaki és szövetszerkezeti hibái alfejezet tárgyalja.

Szabály. A fűrészgépi méretre szabást mindig a hibakiejtéssel kezdjük. Először a repedéseket, laza göcsöket, korhadásokat, kéregbenövéseket távolítjuk el, csak utána osztjuk ki a tiszta anyagot a tiszta alkatrészekre. Így kevesebb hulladék keletkezik, és a hibát nem visszük tovább a gyalulásba.

22.4.3.1 Darabolás

A darabolást leggyakrabban asztalos körfűrészgépen végezzük. A munkadarab széles lapjával feküdjön az asztalon. A hosszméret beállításához szögütközőt, tolószánt vagy hosszütközőt használunk.

Szabály. Daraboláskor a levágott darabnak szabadon el kell tudnia mozdulni. A párhuzamütközőt és a szögütközőt egyszerre ne használd, mert a levágott darab beszorulhat, és a fűrészlap visszavágódást okozhat. A párhuzamütköző a szélezéshez való.

A darabolás során a vágás legyen derékszögű. A derékszöget a bázisél és a szögütköző pontos beállítása adja. A munkadarabot tolófával vagy tolókocsival vezesd, a kezed soha ne kerüljön a fűrészlap vonalába.

22.4.3.2 Szélezés

A szélezést asztalos körfűrészgépen vagy szalagfűrészgépen végezzük. A párhuzamütközőt a kész szélesség és a ráhagyás összegére állítjuk be. A munkadarab egyik széle ütközzön a vezetőn, a széles lapja feküdjön az asztalon.

Szabály. Szélezéskor először az egyik hosszélből készíts bázisélt: nyers, görbe élű deszkánál ezt tolóasztalon (szánon) rögzítve vagy egyenes léces sablonnal végezd, párhuzamütközővel csak a második élt vágd, az egyenes élt az ütközőhöz fordítva. A második szélezés ehhez a bázisélihez képest párhuzamosan történjen. Így a munkadarab két hosszélé párhuzamos lesz, és a szélesség egyenletes.

A szélezésnél a bázislap–bázisél elvet követjük: a gépasztal a bázislap, a párhuzamütköző a bázisélnek támasztott vezető. Ez a későbbi gyalulásnál is visszatér.

22.4.3.3 Szeletelés

A szeletelést leggyakrabban szalagfűrészgépen végezzük. A pallót a keskeny oldalára állítva, hosszirányban toljuk a szalag mellett. A szalagfűrész keskeny vágási hézagja miatt kevesebb anyag vész kárba, mint körfűrészlappal. A pallót a gépasztalra merőleges, magas párhuzamütközőhöz (vagy szeletelőtámaszhoz) szorítva vezesd; a felső szalagvezetőt a munkadarab fölé, minél közelebb állítsd; a vágás utolsó 150–200 mm-én tolótuskót használj (tájékoztató, ellenőrizendő: gépkönyv).

Szabály. Szeletelés előtt számold ki, hogy a palló vastagságából mennyi hasznos anyag jön ki. A vágási hézagot és a gyalulási ráhagyást mindig add hozzá. Soha ne feltételezd, hogy két kész vastagság egyszerűen „kijön” a pallóból.

A fűrészgépi szeletelés után a darabok nem kész méretűek, csak nyers vastagságúak. A pontos vastagságot a következő gyalulási művelet adja meg az Egyengető gyalugép: késtengely, késcsere, beállítás, biztonság és a Vastagsági gyalugép és a teljes keresztmetszeti megmunkálás alfejezetek szerint.

22.4.3.4 Hibakiejtés

A hibát először megjelöljük. A repedés végétől legalább 10–20 mm-rel kijjebb vágunk, hogy a repedés ne tudjon továbbterjedni. A laza göcsöt körbe kell vágni, mert a göcs kieshet, és lyukat hagy a munkadarabban.

Szabály. A hibakiejtésnél a hibás részt mindig egy hulladékdarabba vágjuk, ne egy félkész alkatrész szélére. Ha a hiba a szál közepén van, a darabolási tervben a hibás szakaszt külön hulladékdarabként választjuk le.

22.4.3.5 Sík és térgörbék vágása

A szalagfűrészgép egyetlen síkban vág, a fűrészszalag síkjában. Ezért elsősorban síkgörbéket, például íves oldallapokat, ívelt lábakat, köríves díszléceket fűrészelünk rajta.

Szabály. A legkisebb belső ívsugarat a Asztalos szalagfűrészgép alfejezet táblázatából olvasd le (tájékoztató, ellenőrizendő: szalaggyártói adatlap). Durva becslésként 6–12 mm-es szalagnál rmin≈3⋅bszalagr_{\text{min}} \approx 3 \cdot b_{\text{szalag}}; ennél szélesebb szalagnál a sugár ennél gyorsabban nő, ezért ott kizárólag a táblázat érvényes.

Példa. A táblázat szerint a 10 mm széles szalaggal legalább 35 mm belső sugarú ív vágható, a 25 mm széles szalag legkisebb ívsugara 180 mm. A pontos érték a szalag fogazásától és a gép beállításától függ, ezért mindig ellenőrizd a szalag gyártói adatlapját.

Ha a forma térgörbe, tehát nem egyetlen síkban fekvő vonal, akkor a szalagfűrész közvetlenül nem tudja kivágni. Ilyenkor a térgörbét vetületekre bontjuk, és a vetületeket külön-külön jelöljük. Sorozatgyártásban a térgörbét CNC-megmunkálással vagy sablonos marással állítják elő. A tanulóműhelyben a térgörbét ezért inkább tervezéssel, sablonos eljárással vagy kézi megmunkálással kerüljük ki.

22.4.3.6 Sablonok, kiegészítő berendezések

Az íves alkatrészhez mindig sablont készítünk. A sablon lehet papír-, farostlemez- vagy vékony rétegelt lemez. A sablont a munkadarabra helyezzük, és ceruzával körberajzoljuk. A fűrészelésnél a rajzvonalat meghagyjuk, mert a pontos méretet később csiszolással vagy marással érjük el.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Íves alkatrész készítése: sablon rárajzolása, kivágás a vonal mellett ráhagyással, majd simítás a vonalig.
Íves alkatrész sablonnal: rárajzolás, kivágás a vonal mellett ráhagyással, simítás a vonalig

A képsor három lépése: a sablon körberajzolása (a szálirányra figyelve, hogy az ív ne fusson rövid szálra), a kivágás szalagfűrészen a rajzvonal külső oldalán 1–2 mm ráhagyással – szűk ívnél előbb felmentő vágásokkal –, végül a simítás csiszolással vagy sablonmarással pontosan a vonalig.

Szabály. A szalagfűrészen a munkadarabot folyamatosan, kis előtolással vezessük. A kanyarban ne erőltessük a szalagot. Ha a szalag csikorog, rángat, vagy a vágás nem követi a vonalat, az a szalag túl széles voltára vagy tompultságára utal.

Gyakori kiegészítő berendezések:

Továbbvitt eredmény. A fűrészgépről lekerülő, hibamentes, ráhagyással ellátott nyers darabokat a Egyengető gyalugép: késtengely, késcsere, beállítás, biztonság és a Vastagsági gyalugép és a teljes keresztmetszeti megmunkálás alfejezetekben gyaluljuk méretre. A szabásjegyzék szerinti anyagkiosztást a Szabásjegyzék és anyagnorma alfejezetben számoljuk részletesen.

22.4.4 Gépbiztonság

Gépbiztonság. A faipari gépet csak betanított, felügyelt tanuló kezelhet; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan soha ne dolgozz. A művelet előtt olvasd el a gépkönyvet, és ellenőrizd a gépet.

Asztalos körfűrészgépnél:

Szalagfűrészgépnél:

Tilos. Forgó szerszámhoz kesztyűben nyúlni. Tilos védőburkolat vagy hasítóék nélkül vágni. Tilos a daraboláshoz párhuzamütközőt és szögütközőt egyszerre használni. Tilos túl rövid vagy túl keskeny darabot kézzel, tolófa nélkül a lap közelébe vezetni.

A keményfa-por, például a tölgy- és bükkpor, rákkeltő hatású. A porképző gépi műveletnél mindig kapcsold be az elszívást, és viselj FFP-légzésvédőt; a pontos osztályt és határértéket ellenőrizd a hatályos előírás szerint.

22.4.5 Anyagkiosztás és hibakiejtés ellenőrzőlista

Ellenőrzőlista. A fűrészgépi méretre szabás előtt járj végig az alábbi lépéseken.

  1. Olvasd le a szabásjegyzékből a kész méretet, a darabszámot és az anyagot.
  2. Mérd meg a fűrészáru hosszát, szélességét és vastagságát.
  3. Jelöld meg a repedéseket, göcsöket, korhadást és egyéb hibákat.
  4. Határozd meg a szükséges ráhagyást: hosszon jellemzően 10–20 mm, szélességen és vastagságon 2–4 mm. A pontos értéket a következő művelet és az oktató határozza meg.
  5. Tervezd meg a darabolási sorrendet úgy, hogy a hibás részek külön hulladékdarabba essenek.
  6. Ellenőrizd a gépen a szerszámot, a védőberendezéseket és az elszívást.
  7. Vágd ki először a hibákat.
  8. Darabold a tiszta anyagot a nyers hosszméretre.
  9. Szélezd a darabokat a nyers szélességre.
  10. Ha szükséges, szeleteld a pallót a nyers vastagságra.
  11. Ellenőrizd minden darab méretét, derékszögét és hibamentességét.
  12. Csoportosítsd az alkatrészeket a szabásjegyzék szerint.

22.4.6 Kidolgozott példa

Példa – darabolás. Egy tiszta tölgyfa szál hossza 2500 mm. A szabásjegyzék szerint asztallábakat készítünk. A kész lábhossz 720 mm, a hosszráhagyás 10 mm mindkét végén, így a nyers hossz 740 mm. A fűrész vágási hézaga 3 mm. Hány darab nyers lábat vágunk egy szálból?

Megoldás.

A szükséges hosszúságot a következő képlet adja:

Ligény=n⋅lnyers+(n−1)⋅svágL_{\text{igény}} = n \cdot l_{\text{nyers}} + (n-1)\cdot s_{\text{vág}}

A képlet (n−1)(n-1) vágással számol: akkor helyes, ha az utolsó darab a szál vége, és a gyári bütü (repedés, szennyeződés) nem kerül bele. Ha hulladék is marad, nn vágás kell.

ahol:

n=3n = 3 esetén:

Ligény=3⋅740+2⋅3=2220+6=2226mmL_{\text{igény}} = 3 \cdot 740 + 2 \cdot 3 = 2220 + 6 = 2226\,\text{mm}

Ez kisebb, mint 2500 mm, tehát 3 darab levágása lehetséges.

n=4n = 4 esetén:

Ligény=4⋅740+3⋅3=2960+9=2969mmL_{\text{igény}} = 4 \cdot 740 + 3 \cdot 3 = 2960 + 9 = 2969\,\text{mm}

Ez nagyobb, mint 2500 mm, tehát 4 darab már nem fér el.

Válasz. Egy 2500 mm-es szálból 3 darab 740 mm-es nyers asztalláb vágható, és a maradék leválasztásával (3 vágás) 2500−(3⋅740+3⋅3)=271mm2500 - (3 \cdot 740 + 3 \cdot 3) = 271\,\text{mm} marad. A maradékot a szabásjegyzék szerinti rövidebb alkatrészre használhatjuk fel.

Példa – szeletelés. Egy 50 mm vastag bükk pallóból két darab 18 mm kész vastagságú lécet szeretnénk. A gyalulási ráhagyás oldalanként 2 mm, a fűrészhézag 2,5 mm. Elvégezhető-e a szeletelés?

Megoldás.

A nyers vastagság:

vnyers=vkész+2⋅rgyaluv_{\text{nyers}} = v_{\text{kész}} + 2 \cdot r_{\text{gyalu}}

ahol:

Behelyettesítve:

vnyers=18+2⋅2=22mmv_{\text{nyers}} = 18 + 2 \cdot 2 = 22\,\text{mm}

A pallóból szükséges összvastagság:

vpalló, szükséges=n⋅vnyers+(n−1)⋅svágv_{\text{palló, szükséges}} = n \cdot v_{\text{nyers}} + (n-1)\cdot s_{\text{vág}}

ahol:

Behelyettesítve:

vpalló, szükséges=2⋅22+1⋅2,5=44+2,5=46,5mmv_{\text{palló, szükséges}} = 2 \cdot 22 + 1 \cdot 2{,}5 = 44 + 2{,}5 = 46{,}5\,\text{mm}

Ez kisebb, mint 50 mm, tehát a szeletelés elvégezhető.

Megjegyzés. Ha a kész vastagság 22 mm lenne, akkor a nyers vastagság 26 mm lenne, és a szükséges pallóvastagság:

2⋅26+2,5=54,5mm2 \cdot 26 + 2{,}5 = 54{,}5\,\text{mm}

Ezt az 50 mm-es palló nem tartalmazza, tehát a vastagabb lécet már nem lehetne így kivenni. A fűrészelés előtti számítás ezért elengedhetetlen.

22.4.7 Technológiai lap

Technológiai lap. Tölgyfa asztalláb és keretléc nyers méretre szabása fűrészgépekkel.

Termék/alkatrész: asztal alváz lábak, hosszlécek, kereszttartók.
Anyag: tölgy fűrészáru, például 50–74 mm vastag, szárított, hibakiértékelt anyag.
Gépek és szerszámok: asztalos körfűrészgép, szalagfűrészgép, mérőszalag, derékszögelő, tolómérő, jelölőceruza, sablon.
Beállítási adatok: körfűrészlap például 250 mm átmérőjű, a gépen jelölt fordulatszám szerint; szalagfűrészhez például 10 mm széles szalag íves vágáshoz. A pontos értékek a gépkönyvből és a szerszámgyártói adatlapból ellenőrizendők.
Egyéni védőeszközök: munkaruha, védőszemüveg, hallásvédelem, FFP-légzésvédő, elszívás bekapcsolva.

Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. Indítás előtt ellenőrizd:

Lépések.

  1. Értelmezd a szabásjegyzéket. Ellenőrizd a kész méreteket, a darabszámot és a ráhagyást. – ellenőrzés: a szabásjegyzék adatai egyeznek a rajz méreteivel.
  2. Vizsgáld át a faanyagot. Jelöld a repedéseket, laza göcsöket, korhadást. – ellenőrzés: minden hiba látható jelölést kapott.
  3. Készíts anyagkiosztást. Tervezd meg, melyik szálból melyik alkatrész készül. A hibás szakaszokat hulladékba tedd. – ellenőrzés: a hasznos darabok hossza kiadja a darabszámot.
  4. Darabold a hibás részeket ki. A hibát hordozó szakaszt a körfűrészen szögütközővel vagy tolószánnal vágd le. – ellenőrzés: a maradó anyagban a hiba már nem látható.
  5. Állítsd be a hosszütközőt a nyers hosszméretre. Vágd le a darabokat a szabásjegyzék szerint. – ellenőrzés: hossz mérése mérőszalaggal, például 740 mm, tűrés ±1 mm.
  6. Készíts egyenes bázisélt. A deszkát a tolóasztalra (szánra) fektesd és szorítsd le, vagy egyenes léchez/sablonhoz rögzítve vezesd végig; párhuzamütközőt ehhez ne használj, mert a görbe élt másolja. – ellenőrzés: egyenes vonalzó mentén fényrés nincs.
  7. Szélezd a másik oldalt a nyers szélességre. A bázisél a párhuzamütközőhöz fekszik. – ellenőrzés: szélesség mérése tolómérővel, párhuzamosság a két él között.
  8. Ha a szabásjegyzék vastagsági osztást ír elő, végezz szeletelést a szalagfűrészen. A pallót keskeny oldalára állítva, egyenletesen told a szalag mellett. – ellenőrzés: a fűrészelt nyers vastagság mindenütt a számított méret.
  9. Íves alkatrésznél helyezd fel a sablont, és jelöld át a vonalat. A szalagfűrészen a vonalat hagyd meg, és lassan vágj. – ellenőrzés: a sablon illeszkedése; fényrés csak kis mértékben látszik.
  10. Csoportosítsd az alkatrészeket, és írd fel a szabásjegyzék sorszámát. – ellenőrzés: minden darab azonosított, a darabszám egyezik.

22.4.8 Minőségellenőrzés

A fűrészgépi méretre szabásnál az alábbi ellenőrzéseket végezzük. Az értékek tájékoztató műhelyértékek; a vizsgamunka és a gyártás előtt ellenőrizd az előírt tűréseket.

Ellenőrzés Eszköz Tájékoztató követelmény
Nyers hossz mérőszalag, tolómérő a szabásjegyzék szerinti méret ±1 mm
Nyers szélesség tolómérő a szabásjegyzék szerinti méret ±0,5 mm
Nyers vastagság tolómérő a szabásjegyzék szerinti méret ±0,5 mm
Derékszög derékszögelő fényrés legfeljebb kb. 0,3 mm/100 mm
Párhuzamosság tolómérő a két él szélességkülönbsége legfeljebb kb. 0,5 mm
Hibamentesség szemrevételezés nincs repedés, laza göcs, korhadás, idegen anyag
Íves vonal sablon sablon és munkadarab közti eltérés legfeljebb kb. 0,5 mm; a vonal meghagyva
Fűrészfelület szemrevételezés, ujjbecsapás ne legyen mély szakadt rost, égett, vonaltól való nagy eltérés

Ha a méret túl kicsi, a darab selejt, mert a gyalulási ráhagyás már nem áll rendelkezésre. Ha a méret túl nagy, a darab még javítható, de a gyalulás időigénye nő. Az eltérés okát mindig keressük meg a gépbeállításban vagy az anyagkiosztásban.

22.4.9 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A kész lécben repedés vagy laza göcs látható.
Ok. A hibakiejtés elmaradt, vagy a hibát a szélezésnél belevágták a hasznos szakaszba.
Helyes gyakorlat. A hibát már a darabolás előtt, hulladékdarabként kell leválasztani, és ezt az anyagkiosztásban jelölni kell.

Hiba. A szélezett darab széle nem párhuzamos, a szélesség az egyik végén kisebb.
Ok. A báziséli nem támaszkodott pontosan a párhuzamütközőn, vagy a munkadarab elmozdult vágás közben.
Helyes gyakorlat. Először készítsünk egyenes bázisélt, majd a második szélezésnél a báziséli szorosan ütközzön a vezetőn.

Hiba. A vágás égett, barna, kormos felületű.
Ok. Tompa fűrészlap vagy fűrészszalag, túl lassú előtolás, rossz fogterpesztés.
Helyes gyakorlat. A szerszámot ellenőrizzük, a tompa szerszámot éleztetjük vagy cseréljük, az előtolást egyenletesen tartjuk.

Hiba. Az íves alkatrész nem követi a sablont, a belső ívnél a vágás túlfut.
Ok. A fűrészszalag túl széles a kis sugárhoz, vagy a kezelő erőlteti a kanyart.
Helyes gyakorlat. A görbületi sugárhoz válasszunk megfelelő szalagszélességet, és a rajzvonalat hagyjuk meg.

Hiba. A körfűrész visszavágja a darabot.
Ok. A levágott darab beszorult a párhuzamütköző és a fűrészlap közé, mert a darabolásnál párhuzamütközőt is használtak.
Helyes gyakorlat. Daraboláshoz szögütközőt vagy tolószánt használjunk, párhuzamütközőt ne.

22.4.10 Hibaelemzés

Hiba. Az íves oldallap a sablonra nem illeszkedik. A belső ív csúcsánál körülbelül 5 mm hézag látható, a külső ív pedig túlfut a rajzvonalon.

Vizsgálat. A gép elszívója megfelelően dolgozott, a szalag nem csúszott. A sablon a munkadarabon nem mozdult el. A tanuló azonban 25 mm széles szalagot használt, miközben a sablon belső ívsugara csak 40 mm.

Valódi ok. A 25 mm széles szalag legkisebb ívsugara a 22.1 táblázata szerint 180 mm. A 40 mm sugarú ívben a szalag nem tudott tisztán fordulni, ezért a vágás túlfutott, és a sablonhoz képest eltérés keletkezett.

Javítás. A munkadarabot újra kell jelölni, majd a belső ívet 10 mm széles szalaggal kell kivágni. A külső ívet a rajzvonalon kívül kell vezetni, hogy a pontos méret a későbbi csiszolásnál vagy marásnál alakuljon ki.

Megelőzés. A szalag kiválasztása előtt mindig számoljuk ki a becsült minimális sugarat. A gyártói adatlap alapján ellenőrizzük, hogy a szalag a tervezett ívhez alkalmas-e.

22.4.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos tanuló bükk fogaslécet készített. A deszka egyik végén hajszálrepedés futott. A tanuló a repedést nem vágta le, mert a szabásjegyzék szerint a léc hossza éppen kiadta a deszka teljes hosszát. A repedést a fűrészszélen meghagyta, és a fogaslécbe becsiszolta. A felületkezelés után a repedés továbbterjedt, és a fogasléc a falra szerelés után elrepedt.

A hiba oka a hibakiejtés elmaradása volt. A tanulság: a fűrészgépi méretre szabás előtt mindig meg kell vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló anyagból a hibák eltávolítása után is kijönnek-e az alkatrészek. Ha nem, akkor hosszabb anyagot kell választani, nem pedig a hibát a kész darabba beleszorítani.

22.4.12 Önellenőrzés

1. kérdés. Igaz vagy hamis? A darabolás hosszirányú vágás.
2. kérdés. Igaz vagy hamis? A szélezéshez párhuzamütközőt használunk.
3. kérdés. Melyik a szalagfűrész minimális belső ívsugarának tájékoztató becslése?
4. kérdés. Hány darab 740 mm nyers hosszúságú darab fér el egy 2500 mm-es szálból, ha a fűrészhézag 3 mm?
5. kérdés. Mi a veszélye annak, ha a tanuló a daraboláshoz párhuzamütközőt és szögütközőt is használ?

22.4.13 Feladatok

1. feladat (A)
Magyarázd meg a darabolás, szélezés és szeletelés közötti különbséget!

2. feladat (A)
Sorold fel, miért fontos a hibakiejtés a darabolás előtt! Adj legalább három indokot.

3. feladat (B)
Egy 3000 mm hosszú, tiszta tölgyfa szálból 4 darab 740 mm nyers hosszúságú lábat akarsz vágni. A fűrészhézag 3 mm. Elvégezhető-e a darabolás? Számítással igazold!

4. feladat (B)
Egy 52 mm vastag bükk pallóból 2 darab 22 mm kész vastagságú lécet szeretnél. A gyalulási ráhagyás oldalanként 2 mm, a fűrészhézag 2,5 mm. Elvégezhető-e a szeletelés? Számítással igazold!

5. feladat (C)
Egy íves oldallap belső ívsugara 45 mm. A műhelyben 10 mm, 16 mm és 25 mm széles fűrészszalag van. A tájékoztató táblázat (22.1) a mérvadó. Melyik szalagot választanád? Indokold a választást!

6. feladat (D)
Egy 2000 mm hosszú, 130 mm széles deszka bal végén 150 mm hosszú repedés található. A feladat 4 darab 450 mm kész hosszúságú léc nyersre szabása. A hosszráhagyás darabonként 10–10 mm, a fűrészhézag 3 mm. A repedt részt természetesen ki kell ejteni. Elég-e az anyag? Számítsd ki, és írd le a vágási sorrendet!

22.4.14 Megoldások

22.4.14.1 Önellenőrzés – válaszok

1. Hamis. A darabolás a fűrészáru hosszirányára merőleges, keresztirányú vágás, a hossz beállítására.
2. Igaz. A szélezésnél a párhuzamütköző állítja be a szélességet, és vezeti a munkadarabot.
3. A legkisebb ívsugarat a 22.1 táblázatából olvassuk le; 6–12 mm-es szalagnál durva becslés rmin≈3⋅bszalagr_{\text{min}} \approx 3 \cdot b_{\text{szalag}}.
4. n=3n=3 esetén 3⋅740+2⋅3=2226mm3 \cdot 740 + 2 \cdot 3 = 2226\,\text{mm}; n=4n=4 esetén 4⋅740+3⋅3=2969mm4 \cdot 740 + 3 \cdot 3 = 2969\,\text{mm}. Tehát 3 darab fér el.
5. A levágott darab beszorulhat a fűrészlap és a párhuzamütköző közé, és visszavágódást okozhat. Darabolásnál szögütközőt vagy tolószánt használjunk.

22.4.14.2 1. feladat (A)

A darabolás keresztirányú vágás, a hosszméret beállítása. A szélezés hosszirányú vágás, a szélesség és az oldalfelületek párhuzamosságának kialakítása. A szeletelés vastagsági irányú osztás, amely során vastagabb pallóból vékonyabb lapokat vagy léceket fűrészelünk.

22.4.14.3 2. feladat (A)

A hibakiejtés azért fontos a darabolás előtt, mert:

22.4.14.4 3. feladat (B)

Adott: lnyers=740mml_{\text{nyers}} = 740\,\text{mm}, n=4n = 4, svág=3mms_{\text{vág}} = 3\,\text{mm}.

Ligény=4⋅740+3⋅3=2960+9=2969mmL_{\text{igény}} = 4 \cdot 740 + 3 \cdot 3 = 2960 + 9 = 2969\,\text{mm}

A rendelkezésre álló szál hossza 3000 mm, ezért a darabolás elvégezhető. A maradék 31 mm.

22.4.14.5 4. feladat (B)

A nyers vastagság:

vnyers=vkész+2⋅rgyaluv_{\text{nyers}} = v_{\text{kész}} + 2 \cdot r_{\text{gyalu}}

vnyers=22+2⋅2=26mmv_{\text{nyers}} = 22 + 2 \cdot 2 = 26\,\text{mm}

A pallóból szükséges összvastagság:

vpalló, szükséges=2⋅26+1⋅2,5=52+2,5=54,5mmv_{\text{palló, szükséges}} = 2 \cdot 26 + 1 \cdot 2{,}5 = 52 + 2{,}5 = 54{,}5\,\text{mm}

Ez nagyobb, mint 52 mm, tehát a szeletelés nem végezhető el. Vékonyabb lécet vagy vastagabb pallót kell választani.

22.4.14.6 5. feladat (C)

A 22.1 táblázata szerint a 10 mm széles szalag legkisebb ívsugara 35 mm ≤ 45 mm, tehát alkalmas.
A 16 mm széles szalag a 15 mm-es (70 mm) és a 20 mm-es (120 mm) érték között van, ívsugara kb. 75 mm > 45 mm, tehát nem alkalmas.
A 25 mm széles szalag legkisebb ívsugara 180 mm, ezért sem alkalmas.

A választás: 10 mm széles szalag. A pontos minimális sugarat mindig a szalag gyártói adatlapja adja meg.

22.4.14.7 6. feladat (D)

A repedt rész kiejtése után a hasznos hossz:

Lhasznos=2000−(150+10)−3=1837mmL_{\text{hasznos}} = 2000 - (150 + 10) - 3 = 1837\,\text{mm}

A nyers hossz darabonként:

lnyers=450+10+10=470mml_{\text{nyers}} = 450 + 10 + 10 = 470\,\text{mm}

Négy darabhoz szükséges hossz:

Ligény=4⋅470+3⋅3=1880+9=1889mmL_{\text{igény}} = 4 \cdot 470 + 3 \cdot 3 = 1880 + 9 = 1889\,\text{mm}

Mivel 1889mm>1837mm1889\,\text{mm} > 1837\,\text{mm}, az anyag nem elég. A hiány 52 mm. (A hasznos hossz a repedés végétől 10 mm-rel kijjebb vágott biztonsági levágást és a 3 mm-es fűrészhézagot is tartalmazza.) Hosszabb deszkát kell választani, vagy csökkenteni a hosszráhagyást, ha a következő művelet azt megengedi.

Vágási sorrend:

  1. Mérd le a deszkát, és jelöld meg a repedt részt.
  2. A repedt végétől 10 mm-rel kijjebb vágd le a repedt szakaszt.
  3. A maradó tiszta szakaszból jelölj ki 470 mm-es darabokat.
  4. Darabold le a nyers hosszakat körfűrészen.
  5. Szélezd a darabokat a bázisél kialakítása után.
  6. Ellenőrizd a méreteket és a hibamentességet.

22.4.15 Rövid összefoglaló

A fűrészgépi méretre szabás a rajz–anyag–művelet hármas gyakorlata. A szabásjegyzékből indulunk, majd a fűrészárut daraboljuk, szélezzük, és ha szükséges, vastagság szerint szeleteljük. A darabolás keresztirányú vágás, a szélezés hosszirányú vágás, a szeletelés pedig a vastagsági osztás. A hibakiejtés mindig a darabolás előtt történik, mert a repedés, laza göcs vagy korhadás a kész alkatrészben súlyos hibát és törést okoz. A vágási számításokhoz figyelembe kell venni a hossz- és szelvényráhagyást, valamint a fűrészhézagot. A szalagfűrészgép síkgörbéket vág, a minimális belső ívsugár tájékoztató becslése rmin≈3⋅bszalagr_{\text{min}} \approx 3 \cdot b_{\text{szalag}}. A fűrészgépről lekerülő, hibamentes, ráhagyással ellátott nyers darabok a gyalulási és alkatrészgyártási műveletek bemenő anyaga. A gépi munka során mindig a védőberendezéssel, elszívással és tolófával ellátott gépet használjuk, és tilos a veszélyes rövidítéseket bevezetni.

22.4.16 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok:

Ellenőrizendő pontok: