23.2 Vastagsági gyalugép és a teljes keresztmetszeti megmunkálás

23.2.1 Miért kell ezt megtanulnod?

Az egyengető gyalugépen már elkészítetted a deszka bázislapját (az első sík lapot) és bázisélét (az első derékszögbe gyalult élt). A másik lap azonban még fűrészelt, egyenetlen, és a vastagság sem pontos. A vastagsági gyalugép ezt a második, a bázislappal párhuzamos lapot munkálja méretre. Nélküle a tömörfa alkatrész vastagsága esetleges lenne, és a ragasztott lap, keret vagy fiókoldal összeállításkor nem illeszkedne pontosan. A vastagsági gép tehát nem díszlet, hanem a pontos méret záloga.

23.2.2 Szemléletes kép

Képzeld el, hogy egy tölgyfa asztalláb nyers darabja 750×65×65mm750 \times 65 \times 65\,\text{mm}. Az egyengetőn síkba gyalultad az egyik lapot és az egyik élt, méghozzá úgy, hogy azok pontosan derékszöget zárnak be egymással. Most a vastagsági gyalugéphez viszed a darabot: a bázislap lefelé fekszik az asztalon, a gép felülről forgácsolja a túloldalt. A cél 720×60×60mm720 \times 60 \times 60\,\text{mm}. A vastagsági gép a túloldalt 60mm60\,\text{mm}-re, a bázislappal párhuzamosra munkálja. A negyedik oldalt ezután szélezéssel veszed méretre. Így lesz az alkatrész négy oldalról méretre gyalult darab.

23.2.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A vastagsági gyalugép olyan faipari gép, amely a munkadarab egyik, már síkra gyalult bázislapját leszorítva a túloldali lapot a bázislappal párhuzamosra, előírt vastagságra munkálja. A gépi előtolás az asztal fölött elhelyezkedő késtengely alatt húzza át a darabot.

Definíció. A fogásmélység az egy menetben levett anyagvastagság. Értéke anyagtól, szélességtől és gépbeállítástól függ; tömörfánál jellemzően 11–3mm3\,\text{mm} menetenként (tájékoztató, ellenőrizendő: gépkönyv). Keményfánál kisebb, puhafánál nagyobb fogást választunk.

Definíció. A késenkénti előtolás a munkadarab elmozdulása két egymást követő kés vágása között (mm). Jele eze_z. A felület hullámossága ebből számítható.

Definíció. A végi lépcső (beharapás; angol gépkönyvekben: snipe) a vastagsági gyalugép tipikus hibája: a munkadarab elején vagy végén rövid szakaszon mélyebb forgácsolás keletkezik, ezért a végeken lépcső marad.

Definíció. A teljes keresztmetszeti megmunkálás a tömörfa alkatrész négy hosszoldalának sorrendben történő, derékszögű és párhuzamos méretre munkálása: bázislap, bázisél, túloldal, negyedik oldal.

23.2.4 A vastagsági gyalugép felépítése

A vastagsági gyalugép fő részei:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Vastagsági gyalugép oldalmetszete: karmok, behúzóhenger, nyomóléc, késtengely, kihúzóhenger, asztal, munkadarab.
A vastagsági gyalugép oldalmetszete a munkadarabbal; a végi lépcső kialakulása

A metszet balról jobbra a darab útját mutatja: a visszacsapódásgátló karmok és a bordázott behúzóhenger fogja meg, a forgácstörő (első nyomóléc) leszorítja, a felül forgó késtengely a felső oldalt gyalulja, a hátsó nyomóléc és a sima kihúzóhenger vezeti ki. A darab bázislappal lefelé az asztalon fekszik, az asztal magasságát orsó állítja; a gépet felülről sraffozott burkolat takarja, rajta az elszívócsonk. A jobb alsó kis rajz a végi lépcsőt mutatja: ha a darab túl rövid, a vége csak egy hengernél van, megbillen, és a kés mélyebben fog. Az interaktív változat lépésenként végigvezeti a deszkát, rövid darabbal is. A tájékoztató méretek: asztalszélesség kb. 400–630 mm, késtengely-átmérő kb. 90–125 mm.

23.2.5 Gépbiztonság

Gépbiztonság. A vastagsági gyalugépet csak betanított, felügyelt tanuló kezelhet; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd ezt a műveletet.

23.2.6 Az egyengetés–vastagolás sorrendje

A teljes keresztmetszeti megmunkálás sorrendje nem felcserélhető. A vastagsági gép a bázislaphoz képest párhuzamosít; ha a bázislap nem sík, a hiba átmásolódik a túloldalra.

A helyes sorrend:

  1. Egyengető gyalugép – bázislap. Az egyengetőn síkba gyalulod a széles lapot. Ez a lap lesz a vastagsági gép vonatkoztatási felülete.
  2. Egyengető gyalugép – bázisél. Az élgyalulásnál a bázislaphoz szorítva derékszögbe és síkba gyalulod az egyik élt.
  3. Vastagsági gyalugép – túloldal. A bázislapot lefelé fektetve a gép a túloldalt párhuzamosra és a kívánt vastagságra munkálja.
  4. Szélezés – negyedik oldal. A negyedik élt a bázislaphoz és a bázisélhez képest párhuzamosra, a kívánt szélességre munkálod. Széles lapnál a negyedik élt asztalos körfűrészgépen 1–2 mm ráhagyással szélezzük, majd gyalulással munkáljuk méretre; vastag, stabil keresztmetszetnél közvetlenül a vastagsági gépen, a bázisélt lefelé fordítva (élére állítva csak a gépkönyv és a stabilitás szerint; ellenőrizendő).

Ezt a sorrendet mutatja az alábbi folyamatábra:

Tömörfa alkatrész négyoldali méretre gyalulása - A sorrend az egyengetővel készített két bázisfelületre épül. A negyedik oldal szélezése gyakran asztalos körfűrészgépen vagy szélegyengetéssel történik.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Négy lépés: egyengetőn bázislap és bázisél, vastagsági gyalugépen túloldal és negyedik oldal; mellette a nem sík bázislap hibájának átmásolódása.
A teljes keresztmetszeti megmunkálás négy lépése bütüről nézve, és a nem sík bázislap hibája

A keresztmetszeteken a vastag vonal a már gyalult oldal, a szám a megmunkálás sorrendje, a szürke kör a késtengely helye: az egyengetőn alul, a vastagsági gépen felül. A 60 × 60 mm-es lábnál a negyedik oldal is a vastagsági gépen készül, a báziséllel lefelé; széles lapnál előbb ráhagyással szélezünk. A szaggatott keretes kocka azt mutatja, miért nem cserélhető fel a sorrend: a nem sík bázislap görbülete a túloldalra is átmásolódik.

Szabály. A vastagsági gyalugép nem egyenesítő gép: görbe, csavarodott vagy ék alakú lapból nem készít sík lapot. A síkítás az egyengető gyalugép feladata.

23.2.7 A vastagsági gép beállítása lépésenként

Eljárás. A vastagsági gyalugép beállítása menetenként:

  1. Kapcsold be az elszívást, és ellenőrizd a visszacsapódásgátlókat.
  2. Mérd meg a nyers darab vastagságát, és nézd meg a rajz előírt kész vastagságát.
  3. Határozd meg a menetenkénti fogásmélységet: kemény lombosfán 11–2mm2\,\text{mm}, puhafán legfeljebb 22–3mm3\,\text{mm} (tájékoztató, ellenőrizendő).
  4. Állítsd az asztalt úgy, hogy az első menet ne vegye le túl nagy részt; próbadarabon ellenőrizd.
  5. Fektess be egy próbadarabot a bázislapjával lefelé, és engedd át a gépen.
  6. Mérd meg a kijövő darab vastagságát, párhuzamosságát és felületét.
  7. Ha kell, korrigáld az asztalmagasságot, és végezd el a következő menetet.
  8. Az utolsó menet előtt hagyj 0,50{,}5–1mm1\,\text{mm} ráhagyást, hogy az utolsó fogás vékony, sima felületet adjon.

23.2.8 Számítások a vastagsági gyalugépnél

Számítás. Forgácsolási sebesség.

Egy vastagsági gyalugép késtengelyének átmérője D=125mmD = 125\,\text{mm}, fordulatszáma n=5000min−1n = 5000\,\text{min}^{-1}. Mekkora a forgácsolási sebesség?

Képlet:

v=Dπn60000v = \frac{D\,\pi\,n}{60\,000}

Behelyettesítve:

v=125mm⋅3,14⋅5000min−160000≈32,7m/sv = \frac{125\,\text{mm}\cdot 3{,}14\cdot 5000\,\text{min}^{-1}}{60\,000} \approx 32{,}7\,\text{m/s}

Ellenőrzés: a gyalugépek forgácsolási sebessége jellemzően 2020–40m/s40\,\text{m/s} tartományban van (tájékoztató, ellenőrizendő), ezért az eredmény nagyságrendje jó.

Számítás. Késenkénti előtolás és hullámhossz.

Ha az előtoló sebesség ve=6m/minv_e = 6\,\text{m/min}, a késszám z=4z = 4, a fordulatszám n=5000min−1n = 5000\,\text{min}^{-1}, akkor a késenkénti előtolás – a felületi hullámok hossza:

ez=ve⋅1000n⋅z(mm)e_z = \frac{v_e \cdot 1000}{n\cdot z}\ \text{(mm)}

ez=6⋅10005000⋅4=0,3mme_z = \frac{6 \cdot 1000}{5000 \cdot 4} = 0{,}3\,\text{mm}

Minél kisebb az eze_z, annál simább a felület. Ezért nagy fordulatszám, több kés vagy kisebb előtoló sebesség javítja a minőséget, de lassabb haladást jelent.

Számítás. Menetszám meghatározása.

Egy 65mm65\,\text{mm} vastag nyers darabot 60mm60\,\text{mm} kész vastagságra akarunk gyalulni. A teljes levétel 5mm5\,\text{mm}. Ha menetenként 2mm2\,\text{mm} fogást választunk, hány menet szükséges?

N=vnyers−vkésza=65mm−60mm2mm=2,5⇒3menetN = \frac{v_{\text{nyers}} - v_{\text{kész}}}{a} = \frac{65\,\text{mm} - 60\,\text{mm}}{2\,\text{mm}} = 2{,}5 \Rightarrow 3\,\text{menet}

A három menet beosztása például: 2mm+2mm+1mm2\,\text{mm} + 2\,\text{mm} + 1\,\text{mm}. Az utolsó vékony menet simább felületet ad.

A hullámhossz alakulását szemlélteti az alábbi, képletből számolt diagram:

A késenkénti előtolás hatása a hullámhosszra - Szemléltető számítás: n = 5000 1/min, z = 4 kés; hullámhossz = v_e/(n·z), mm-ben. Az értékek tájékoztatók, a gépkönyv és a szerszámgyártó adatai az irányadók.

23.2.9 Technológiai lap

Technológiai lap. Tölgyfa asztalláb négyoldali méretre gyalulása.

Cél: 720×60×60mm720 \times 60 \times 60\,\text{mm} kész méretű asztalláb kialakítása 750×65×65mm750 \times 65 \times 65\,\text{mm} nyers darabból.

Anyag: tölgy, nedvességtartalom u≈10±2%u \approx 10 \pm 2\,\% (bútoripari cél, ellenőrizendő).

Gépek, szerszámok: egyengető gyalugép, vastagsági gyalugép, asztalos körfűrészgép, tolómérő, derékszög, acélvonalzó.

Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. Védőszemüveg, hallásvédő, FFP2 légzésvédő, elszívás bekapcsolva. Kesztyűt forgó szerszámnál tilos viselni.

Lépések:

  1. Anyagvizsgálat. Nézd meg a darabot: nincs-e szeg, laza göcs, repedés. Mérd meg a nyers méretet. – ellenőrzés: 750×65×65mm750 \times 65 \times 65\,\text{mm}.
  2. Egyengető – bázislap. Gyaluld síkba az egyik széles lapot. – ellenőrzés: acélvonalzóval nézve nincs fényrés; a lap teljesen sík.
  3. Egyengető – bázisél. Gyaluld síkba és derékszögbe az egyik élt. – ellenőrzés: derékszöggel mérve nincs hézag; a bázisél egyenes.
  4. Vastagsági – túloldal. Fektesd a bázislapot lefelé, és vastagold a túloldalt 60mm60\,\text{mm} kész vastagságra, több menetben. – ellenőrzés: tolómérővel vastagság 60,0±0,3mm60{,}0 \pm 0{,}3\,\text{mm} (tájékoztató).
  5. Vastagsági – negyedik oldal. A darabot a bázisélével lefelé fektesd, és vastagold 60mm60\,\text{mm}-re. – ellenőrzés: szélesség 60,0±0,3mm60{,}0 \pm 0{,}3\,\text{mm}, derékszög.
  6. Hosszméret. Darabold a két véget 720mm720\,\text{mm} hosszra, derékszögben. – ellenőrzés: hossz 720±1mm720 \pm 1\,\text{mm}.
  7. Dokumentálás. Vezesd fel a munkanaplóba a kész méreteket és az eltéréseket.

23.2.10 Minőségellenőrzés

23.2.11 Tipikus hibák és okaik

  1. Végi lépcső a darab végén. Oka: a behúzó vagy kifogó henger nem szorít eléggé, a darab rövid, vagy az utolsó fogás túl mély. Helyes gyakorlat: hosszabb darabból indulj, a végeket később vágd le; használj áldozati darabot a sor elején és végén; állítsd a nyomóléceket a gépkönyv szerint.
  2. Hullámos felület. Oka: túl nagy előtoló sebesség, kevés kés, tompa kések. Helyes gyakorlat: csökkentsd az előtolást, élezd vagy cseréld a késeket, válassz többkéses tengelyt.
  3. Kitörések a lapon. Oka: ellenirányú rost, tompa kés, túl nagy fogásmélység. Helyes gyakorlat: kisebb fogás, éles kések, a darabot rostirányban vezesd (a rost lejtése a gépből kifelé haladjon, ha lehetséges).
  4. Ferde vastagság. Oka: a bázislap nem volt sík, vagy a munkadarab az asztalon billeg. Helyes gyakorlat: az egyengetést ellenőrizd, a darabot stabilan fektesd le, és az asztalt tartsd tisztán.
  5. Visszacsapódás veszélye. Oka: rövid darab, hibás visszacsapódásgátló, túl nagy fogás. Helyes gyakorlat: a legkisebb hosszt tartsd be, a visszacsapódásgátlót rendszeresen ellenőrizd.

23.2.12 Hibaelemzési eset: lépcső a végeken

Hibaelemzés. A tanuló vastagolás után azt látja, hogy a tölgyfa polclap mindkét végén 0,50{,}5–0,8mm0{,}8\,\text{mm}-rel vékonyabb, mint a közepén.

Tünet: a végeken világosabb, mélyebb sáv, tapintással lépcső érezhető.

Lehetséges okok: a kifutó oldali nyomóhenger túl magasan van; a darab túl rövid, ezért az utolsó 100100–150mm150\,\text{mm}-en már nincs megfelelő leszorítás; az utolsó menet fogása túl mély.

Vizsgálat: mérd meg a vastagságot a darab mindkét végén és a közepén. Nézd meg, hogy a hiba a gép kifutó oldalán jelentkezik-e. Ellenőrizd a nyomólécek beállítását a gépkönyv szerint.

Valódi ok: a munkadarab 250mm250\,\text{mm} hosszú volt, és a gépkönyv szerint a legkisebb vastagolható hossz 300mm300\,\text{mm} (ellenőrizendő: a konkrét gépkönyv).

Javítás: a hibás végeket le kell vágni, ha a kész méret engedi; egyébként a darabot újra kell gyalulni hosszabb anyagból.

Megelőzés: tartsd be a gépkönyv szerinti legkisebb hosszt; hosszabb darabot gyalulj, és a kész méretre vágást a vastagolás után végezd. Sorozatnál a végdarabok elé és mögé áldozati csíkot fűzz be.

23.2.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos műhelyben konyhai munkalap alá tölgyfa merevítő léceket gyártanak. A nyers anyag 1200×70×65mm1200 \times 70 \times 65\,\text{mm}-es fűrészáru, a kész vastagság 60mm60\,\text{mm}. A tanuló egyengetőn síkba gyalulta az egyik lapot, majd a bázisélt. A vastagsági gépnél azonban egyetlen 5mm5\,\text{mm}-es fogást állított be, és egyszerre akart 6565 mm-ről 6060 mm-re levinni. A gép hangosan dolgozott, a felület hullámos lett, és a a gép lelassult, a felület kitöredezett. A szakoktató leállította, és megmutatta, hogy tölgyön a menetenkénti fogás 11–2mm2\,\text{mm} (tájékoztató), ezért az 5mm5\,\text{mm}-t három menetre kell osztani: 2+2+1mm2+2+1\,\text{mm}. A próbadarabok után a tanuló már megfelelő felületet kapott, és a munkanaplóba beírta a mért vastagságokat. A tanulság: a vastagsági gép pontos, de csak türelemmel, helyes fogásmélységgel.

23.2.14 Önellenőrzés

  1. Miért nem lehet a vastagsági gyalugéppel görbe deszkát síkra gyalulni?
  2. Milyen sorrendben készül a négy oldalról méretre gyalult alkatrész? Nevezd meg a gépeket is.
  3. Melyik védőeszközt tilos viselni forgó késtengely közelében, és miért?
  4. Mekkora a hullámhossz, ha az előtolás 8m/min8\,\text{m/min}, a fordulatszám 4500min−14500\,\text{min}^{-1}, a késszám 33?
  5. Mit jelent a végi lépcső (beharapás), és hogyan előzheted meg?

23.2.14.1 Megoldások – Önellenőrzés

  1. A vastagsági gép a bázislapot másolja: ha a bázislap görbe, a túloldal is görbe lesz. A síkítás az egyengető gyalugép feladata.
  2. Sorrend: egyengetőn bázislap, egyengetőn bázisél, vastagsági gyalugépen túloldal, szélezéssel (pl. asztalos körfűrészgépen) a negyedik oldal.
  3. Kesztyűt, mert a gép behúzhatja, és a kezet a késtengelyhez ránthatja.
  4. ez=8⋅10004500⋅3≈0,59mme_z = \frac{8 \cdot 1000}{4500\cdot 3} \approx 0{,}59\,\text{mm}.
  5. A végi lépcső a munkadarab végein keletkező mélyebbre gyalult lépcső. Megelőzés: hosszabb darab, áldozati csík, a nyomóhengerek helyes beállítása, kisebb utolsó fogás.

23.2.15 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg saját szavaiddal, mi a különbség az egyengető és a vastagsági gyalugép között a síkítás és a párhuzamosítás szempontjából.

2. feladat (A). Számítsd ki egy D=100mmD = 100\,\text{mm} átmérőjű, n=6000min−1n = 6000\,\text{min}^{-1} fordulatú vastagsági késtengely forgácsolási sebességét m/s\text{m/s}-ban.

3. feladat (B). Egy vastagsági gép előtoló sebessége 5m/min5\,\text{m/min}, a késszám 22, a fordulatszám 4000min−14000\,\text{min}^{-1}. Mekkora a késenkénti előtolás? Miért jobb a felület, ha 44 késes tengelyt használsz ugyanezzel az előtolással?

4. feladat (B). Egy nyers darab vastagsága 38mm38\,\text{mm}, a kész méret 32mm32\,\text{mm}. Menetenként legfeljebb 2mm2\,\text{mm} fogást engedélyez a gépkönyv. Hány menetben munkálod meg a túloldalt? Írd le a menetek fogásbeosztását.

5. feladat (C). Egy tanuló az egyengetőn csak az élt gyalulta meg, a lapot nem, majd a vastagsági gépen akarta a másik lapot párhuzamosra venni. Miért hibás ez a sorrend? Mi a helyes eljárás?

6. feladat (D). Készíts technológiai lépéssort egy 600×120×22mm600 \times 120 \times 22\,\text{mm}-es fenyő polclap méretre gyalulásához 650×130×25mm650 \times 130 \times 25\,\text{mm} nyers darabból. Nevezd meg az egyes lépésekhez tartozó gépeket és ellenőrzési pontokat.

23.2.16 Megoldások

1. feladat (A). Az egyengető gépen a munkadarab egyik lapját vagy élét síkba és derékszögbe munkáljuk; ez síkít és derékszöget ad. A vastagsági gép a már sík bázislaphoz képest párhuzamos túloldalt készít, és a vastagságot méretre állítja; görbét nem egyenesít.

2. feladat (A).

v=D⋅π⋅n60000=100mm⋅3,14⋅6000min−160000≈31,4m/sv = \frac{D \cdot \pi \cdot n}{60\,000} = \frac{100\,\text{mm}\cdot 3{,}14 \cdot 6000\,\text{min}^{-1}}{60\,000} \approx 31{,}4\,\text{m/s}

3. feladat (B).

ez=ve⋅1000n⋅z=5⋅10004000⋅2=0,625mme_z = \frac{v_e \cdot 1000}{n\cdot z} = \frac{5 \cdot 1000}{4000 \cdot 2} = 0{,}625\,\text{mm}

Négykéses tengelynél ugyanezzel az előtolással ez=0,3125mme_z = 0{,}3125\,\text{mm}, tehát a hullámhossz feleződik, a felület simább lesz.

4. feladat (B). Teljes levétel: 38−32=6mm38-32 = 6\,\text{mm}. Menetek: 2+2+2=6mm2+2+2 = 6\,\text{mm}, tehát 3 menet. Az utolsó menetet érdemes 11–1,5mm1{,}5\,\text{mm}-re csökkenteni: például 2+2+1+12+2+1+1 = 4 menet.

5. feladat (C). A vastagsági gép a bázislappal lefelé fekvő darabot munkálja. Ha csak az élt gyalulták meg, a széles lap még fűrészelt, görbe. A vastagsági gép ezt a görbeséget átmásolja a túloldalra, így a vastagság ugyan pontos lehet, de a lap nem lesz sík. Helyes sorrend: egyengetőn először a széles lap (bázislap), majd az él (bázisél), csak ezután vastagsági gép.

6. feladat (D). Technológiai lépéssor fenyő polclaphoz:

  1. Anyagvizsgálat: nincs szeg, repedés, laza göcs. – ellenőrzés: szemrevételezés.
  2. Egyengető – bázislap: az egyik széles lap síkba gyalulása. – ellenőrzés: acélvonalzóval fényrés nélkül.
  3. Egyengető – bázisél: az egyik él derékszögbe gyalulása. – ellenőrzés: derékszöggel hézag nélkül.
  4. Vastagsági – túloldal: vastagolás 22mm22\,\text{mm}-re, 1,51{,}5–2mm2\,\text{mm} fogásokkal. – ellenőrzés: tolómérő, 22,0±0,3mm22{,}0 \pm 0{,}3\,\text{mm}.
  5. Szélezés – negyedik oldal: asztalos körfűrészgépen 120mm120\,\text{mm} szélességre vágás. – ellenőrzés: szélesség 120±0,5mm120 \pm 0{,}5\,\text{mm}.
  6. Véglevágás: a két véget derékszögben 600mm600\,\text{mm} hosszra vágni. – ellenőrzés: hossz 600±1mm600 \pm 1\,\text{mm}.
  7. Dokumentálás: munkanaplóba a mért méretek és eltérések.

23.2.17 Rövid összefoglaló

A vastagsági gyalugép a tömörfa alkatrész bázislapjára támaszkodva a túloldali lapot párhuzamosra és előírt vastagságra munkálja. Nem egyenesítő gép: a síkítás az egyengető feladata. A teljes keresztmetszeti megmunkálás sorrendje: bázislap, bázisél, túloldal vastagolása, negyedik oldal szélezése. A fogásmélység keményfán kisebb, puhafán nagyobb; a meneteket úgy oszd be, hogy az utolsó vékony fogás sima felületet adjon. A felületi hullámosság a késenkénti előtolástól függ: ez=ven⋅ze_z = \frac{v_e}{n\cdot z}, mértékegysége mm. A snipe a végeken keletkező lépcső, amely rövid darab, rossz hengerbeállítás vagy mély utolsó fogás miatt jön létre. A vastagsági gépet csak betanított, felügyelt tanuló kezelheti, védőburkolattal, elszívással, védőszemüveggel, hallásvédővel és FFP2 légzésvédővel; kesztyű forgó szerszámnál tilos. Továbbvitt eredmény. A négyoldali méretre gyalulás minden tömörfa alkatrész gyártásának alapművelete; a későbbi keret-, káva- és bútoralkatrész-gyártás során ezt a sorrendet használjuk, a méretellenőrzést és a munkanaplós dokumentálást pedig a vizsgaremek és a műhelygyakorlat során is megköveteljük.

23.2.18 Források és ellenőrzési hiányok