22.2 Asztalos körfűrészgép és a körfűrészlapok

22.2.1 Motiváció

Egy vevő fehér, laminált forgácslapból kér polcméretre szabott alkatrészeket. A lapot a műhely asztalos körfűrészgépén vágod. Ha a tompa főfűrész nem kap elővágó tárcsát, a bevonat alsó éle kiszakad, a fehér él pedig csúnyán fog kinézni a kész polcon. Ha a párhuzamütközőt rosszul állítod, az alkatrész nem lesz szögletes, és a bútor összeállításakor eláll a hézag. Ha a keskeny csíkot kézzel tolnád a tárcsa mellett, a darab visszavágódhat. Ebben az alfejezetben megismered az asztalos körfűrészgép biztonságos felépítését, a körfűrészlapok kiválasztását, a gép beállítását és a mindennapi vágásfajtákat.

22.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy nagy, öntöttvas vagy hegesztett acél gépasztalt. Az asztal síkjából csak a körfűrészlap fogkoszorújának egy része emelkedik ki. A lapot felülről egy átlátszó védőburkolat takarja, mögötte függőleges, ívelt acéllemez, a hasítóék. A gép előtt a kezelő áll, a munkadarabot a párhuzamütközőhöz szorítja, a keskeny részt tolófával tolja. A fűrészlap bal oldalán a tolóasztal (szán) fut, amelyre nagy lap alkatrészt lehet rögzíteni; a párhuzamütköző a lap jobb oldalán áll (ellenőrizendő: gépkönyv, a balos kivitel ritka). A főfűrészlap előtt kisebb átmérőjű elővágó tárcsa forog ellentétes irányba; oldalirányban a főfűrész vágásához tized milliméter pontossággal igazítjuk. Ez a szerkezet a vágás alsó élét tisztára metszi, ezért nevezik a gépet formatizáló körfűrészgépnek.

A gépi munkát mindig úgy képzeld el, mint egy betanított, felügyelt tanuló által végzett feladatot: először a védőberendezéseket ellenőrzöd, azután a szerszámot, a beállítást, és csak a próbadarab után vágod a valódi anyagot.

22.2.3 Az asztalos körfűrészgép felépítése

Definíció. Az asztalos körfűrészgép olyan helyhez kötött faipari gép, amelyen a munkadarabot az asztalon vezetve, a körfűrészlap forgó fogai fűrészeléssel választják szét az anyagot. Ha a gép elővágó tárcsával is rendelkezik, akkor a szaknyelvben gyakran formatizáló körfűrészgépnek nevezzük, mert bevont lapanyagok tiszta, méretre szabására is alkalmas. A régi műhelyi szóhasználatban előfordul a kiskörfűrész vagy asztali körfűrész elnevezés is.

A gép fő részei:

Szabály. A hasítóék és a védőburkolat nem eltávolítható. A gép csak akkor üzemeltethető, ha mindkét védőberendezés a helyén van, és a hasítóék a fűrészlaphoz képest előírt távolságra és magasságra van állítva. A gyártó által megadott hasítóék-lap úgy van kialakítva, hogy a különböző anyagvastagságokhoz cserélhető vagy állítható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Asztalos körfűrészgép számozott védőelemekkel; felülnézetben a kezelő a fűrészlaptól oldalra áll, a visszavágódás iránya felé mutató nyíl, a keskeny darabot tolófa tolja.
Az asztalos körfűrészgép védőelemei felülnézetben, a kezelő helyével és a veszélyzónával; oldalnézeti részlet a vágásmagasságról

A felülnézet a fenti alkatrészeket számozva mutatja. A kezelő a fűrészlap síkjától kissé balra áll, nem a lap vonalában, mert a visszavágódó darab a lap síkjában, a kezelő felé repül; a lap előtti és mögötti sraffozott sávba kéz nem kerülhet. A keskeny darabot tolófa tolja a lap és a rövidített párhuzamütköző között. Az oldalnézeti részlet a vágásmagasságot (a fogak 5–15 mm-rel a darab fölött, tájékoztató) és a lap mögötti, a fogkoszorúval koncentrikus hasítóéket mutatja. Az interaktív változatban a rétegek (védőelemek, veszélyzóna, kezelő helyzete) külön is megnézhetők.

Szabvány. A faipari körfűrészgépek biztonsági követelményeit az MSZ EN ISO 19085 szabványsorozat vonatkozó része tartalmazza (ellenőrizendő: pontos részkövetelmény és hatályos kiadás). E szabványcsalád taglalja a védőburkolatok, a hasítóék, a vezetők, a vészleállító és az elszívás kialakítását. A géptörzskönyv, az üzembe helyezés és az időszakos ellenőrzés dokumentálása a munkavédelmi törvény és a munkaeszközökre vonatkozó előírások szerint kötelező (ellenőrizendő: hatályos jogszabály).

22.2.4 Körfűrészlapok

A körfűrészlap acél vagy fémötvözet tárcsa, amelynek kerületén fogak sorakoznak. A fogak élei végzik a forgácsolást, a fogak közötti hézagok szállítják el a fűrészport. A körfűrészlapokat átmérő (D), furatátmérő (d), fogszám (z), fogalak, fogosztás, homlokszög és a megengedett legnagyobb fordulatszám (nmaxn_{\text{max}}) jellemzi.

A körfűrészlap átmérőjét a gép asztalnyílásához, a vágásmagassághoz és a gépteljesítményhez kell illeszteni. A megengedett fordulatszám a lapra nyomtatva található; ez az adat a gyártótól származik, és a gépet soha nem szabad ennél nagyobb fordulatszámmal járatni. A körfűrészlap fűrészlapjának fogkoszorúja lehet teljesen acél vagy keményfém lapkás (HM, gyakori elnevezéssel „vidia”). A faipari gyakorlatban a keményfém lapkás fűrészlapok a leggyakoribbak, mert hosszabb éltartamot és jobb minőségű vágást adnak.

Fogalakok. A leggyakoribb fogalakok:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Keményfém lapkás körfűrészlap nézete és a fogalakok nagyított homloknézete, mellettük az alkalmazás.
Keményfém lapkás körfűrészlap és a fogalakok homloknézete, alkalmazással; a homlokszög előjele oldalnézetben

Az ábra bal oldalán a lap jellemzői láthatók (keményfém lapkák, furat, menesztőcsap furatai, tágulási rések, a lapra írt DD, zz, nmaxn_{\text{max}}), jobbra a három fogalak homloknézete: a lapos fog egyenes éle, a váltott fog felváltva ferde éle, a trapéz–lapos kombináció magasabb trapéz és alacsonyabb lapos foga. Alul a homlokszög előjele: ez nem külön fogalak, hanem a homlokfelület dőlése.

Fogszám. Minél több foga van a lapnak, annál finomabb a vágás, de annál kisebb a fogankénti előtolás, ezért lassabban lehet adagolni a darabot. Kevés fogú lap nagyobb foghézaggal dolgozik, jól szállítja a fűrészport, ezért hosszanti vágáshoz, hasításhoz való. Sok fogú lap keresztvágáshoz, finom méretre vágáshoz és bevont lapokhoz való, mert ott a vágás minősége fontosabb a nagy forgácstérfogatnál.

A fogszámot mindig az adott átmérőhöz képest értelmezd: egy 250 mm-es lapon a 60 fog sűrűbb, mint egy 300 mm-es lapon.

Szögek. A forgácsolásban a homlokszöget, hátszöget és ékszöget használjuk. A körfűrészlap fogainál a homlokszög a fog homlokfelületének állását adja meg. Pozitív homlokszög agresszívebb vágást ad, könnyebben húzza a darabot, ezért a darabot erősebben kell fogni és jobb visszavágódás-védelem kell. Negatív homlokszög visszafogja a munkadarabot, de nagyobb erőt igényel a toláshoz. A szerszámgyártó az anyag és a gép ismeretében adja meg az ajánlott lapot; a pontos szögértékeket a szerszám adatlapjáról olvasd le.

22.2.5 Beállítás és vágástípusok

A körfűrészgép minden beállítását csak kikapcsolt, áramtalanított gépnél, álló fűrészlapnál végezzük, kivéve, ha a gépkönyv kifejezetten lehetővé teszi a beállítást járó gépnél – ez ritka, és a tanuló vonatkozó gépkezelői gyakorlatot igényel.

22.2.5.1 Vágásmagasság

A főfűrész vágásmagasságát a munkadarab vastagságához igazítjuk. A fűrészlapnak annyira kell kiemelkednie az asztalból, hogy a fogkoszorú a munkadarabot teljes vastagságban átvágja, de ne álljon sokkal magasabban. Általában a fogaknak a munkadarab felett 5–15 mm-rel (egy-két fogmagassággal) kell túlérniük – tájékoztató, ellenőrizendő a gépkönyvben. A túl magas lap növeli a visszavágódás és a kézsérülés kockázatát, a túl alacsony lap pedig nem vágja át az anyagot, és túlterheli a motort.

Az elővágó tárcsa magassága általában a munkadarab vastagságának 10–20%-a, de a bevonat alsó rétegét biztonságosan bemetsző méretet a gépkönyv és a szerszámgyártó ajánlása adja meg (ellenőrizendő). A tárcsa oldalirányú helyzete pontos: a főfűrészlap vágásához igazodik, hogy a bemetszés beleessen a fő vágásba.

22.2.5.2 Párhuzamütköző

A párhuzamütközőt a kívánt vágásszélességre állítjuk. A fűrészlaptól mért távolságot skáláról olvassuk le, de a beállítást próbadarabbal ellenőrizzük. Az ütközőt mindig rögzítsük, és ellenőrizzük, hogy párhuzamos-e a fűrészlappal. Ha az ütköző hátul közelebb van a fűrészlaphoz, a darab beszorulhat; ha elöl tér el, a vágás nem lesz egyenes. A pontos párhuzamosságot mérőórával vagy tolómérővel, a fűrészlap és az ütköző között elöl-hátul mérve ellenőrzik. Ezt a feladatot a gépkönyv szerint, áramtalanítás után végezzük.

Figyelem. Két szabályt tarts be. (1) Hasításnál a párhuzamütköző (rövid vezetőléce) legfeljebb a fűrészlap fogkoszorújának elülső széléig érjen, hogy a levágott rész a lap mögött ne szoruljon be. (2) Darabolásnál (keresztvágásnál) a párhuzamütközőt távolítsd el vagy húzd hátra, és csak a szögütközővel vagy tolóasztallal dolgozz. A pontos beállítást a gépkönyv írja elő (ellenőrizendő).

22.2.5.3 Szögütköző és gérvágás

A szögütközőt a kívánt szögre állítjuk. Merőleges vágásnál 90°, gérnél leggyakrabban 45°. A skála tájékoztató; a pontos szöget szögmérővel vagy próbadarabbal ellenőrizzük. A gérvágáshoz a fűrészlap döntése is lehetséges: ekkor ferde vágásról beszélünk. A két fogalmat ne keverjük: ferde vágásnál a fűrészlap ferde. Ék alakú, kúpos alkatrész hasítása csak kúpossablonnal vagy tolóasztalon rögzítve végezhető; szabad kézzel ferdén vezetni tilos (visszavágódás).

22.2.5.4 Vágástípusok

22.2.6 Visszavágódás és megelőzése

Definíció. Visszavágódás az a veszélyes jelenség, amikor a fűrészlap fogai megfogják a munkadarabot, és a darabot hirtelen, nagy erővel a kezelő felé lökik vagy az asztal fölé emelik. A visszavágódás súlyos kéz-, has- vagy arcsérülést okozhat. Gyakori okai:

Megelőzés: hasítóék felszerelve, védőburkolat a helyén, vágásmagasság kicsi, párhuzamütköző párhuzamos, tolófa/tolókocsi használata, fűrészlap tisztítása és megfelelő fajtája. Különösen keskeny daraboknál, kis keresztmetszetnél a visszavágódás nagyobb valószínűségű, mert a darab könnyen elmerevedik vagy elcsavarodik.

Tilos. Védőburkolat vagy hasítóék nélkül fűrészelni, keskeny darabot kézzel a fűrészlap közelében tolni, a párhuzamütközőt és a szögütközőt egyidejűleg úgy használni, hogy a levágott darab a szögütközőn keresztül a fűrészlap és a párhuzamütköző közé szoruljon, mert az visszavágódáshoz vezet. Keresztvágásnál a párhuzamütközőt távolítsd el vagy húzd hátra, és csak a szögütközővel vagy tolóasztallal dolgozz.

22.2.7 Segédeszközök

22.2.8 Számítások

A körfűrészlap kiválasztásához és a vágás üteméhez a A forgácsolás alapjai: szerszámél, szögek, mozgások és forgácsképződés és Forgácsolási és előtoló sebesség, fogankénti előtolás alfejezetekben tanult képleteket használjuk. A képletek:

v=D⋅π⋅n60000,v = \frac{D \cdot \pi \cdot n}{60\,000},

ez=ve⋅1000n⋅z,e_z = \frac{v_e \cdot 1000}{n \cdot z},

ahol vv a forgácsolási sebesség (m/s), DD a fűrészlap átmérője (mm), nn a fordulatszám (1/min), vev_e az előtoló sebesség (m/min), zz a fogszám, eze_z a fogankénti előtolás (mm).

1. példa – forgácsolási sebesség.

Egy formatizáló körfűrészgép főfűrésze D=300mmD = 300\,\text{mm} átmérőjű. A gép névleges fordulatszáma n=4200min−1n = 4200\,\text{min}^{-1}. Mekkora a forgácsolási sebesség?

Ellenőrzés: A faipari körfűrészlapok tipikus forgácsolási sebessége tömörfa és lapanyag vágásakor jellemzően 50–90 m/s tartományban van (tájékoztató, ellenőrizendő a szerszámgyártói adatlap). A 66 m/s ebben a tartományban van.

2. példa – fogankénti előtolás.

Ugyanaz a gép n=4200min−1n = 4200\,\text{min}^{-1} fordulattal üzemel. A kezelő ve=6m/minv_e = 6\,\text{m/min} előtolással tolja a munkadarabot. A fűrészlap fogszáma z=48z = 48. Mekkora a fogankénti előtolás?

Ez nagyon kis fogankénti előtolás. A finom vágáshoz bevont lapon ez elfogadható lehet, de tömörfa hasításnál túl kicsi, mert a fogak súrlódnak, felmelegszenek, és a felület éghet. A gyakorlatban hasításhoz inkább nagyobb előtolást vagy kevesebb fogú lapot választunk. A szerszámgyártó a fogankénti előtolás ajánlott tartományát adja meg az anyag és a fogalak függvényében.

3. példa – megengedett fordulatszám ellenőrzése.

Egy D=250mmD = 250\,\text{mm} átmérőjű körfűrészlapra a gyártó nmax=6000min−1n_{\text{max}} = 6000\,\text{min}^{-1} értéket ad meg. A gép névleges fordulatszáma n=5500min−1n = 5500\,\text{min}^{-1}. Szabad-e használni a lapot? Mennyi a legnagyobb forgácsolási sebesség?

Ez is a tájékoztató 50–90 m/s tartományban van.

22.2.9 Interaktív kalkulátor

Az alábbi ábra interaktív változata forgácsolásisebesség- és fogankéntielőtolás-kalkulátor: a fűrészlap átmérőjét (DD), a gép fordulatszámát (nn), a fogszámot (zz), az előtoló sebességet (vev_e) és a lapra írt megengedett fordulatszámot (nmaxn_{\text{max}}) lehet beállítani. A kalkulátor kiszámolja a forgácsolási sebességet és a fogankénti előtolást, jelzi, ha vv a tájékoztató 50–90 m/s sávon kívül esik, ha eze_z nagyon kicsi, és tiltó figyelmeztetést ad, ha n>nmaxn > n_{\text{max}}. A fenti három példa eredményét (65,97 m/s; 0,0298 mm; 71,99 m/s) ugyanígy adja. A nyomtatott ábra a v(n)v(n) összefüggést három lapátmérőre mutatja: a forgácsolási sebesség a fordulatszámmal egyenes arányban, nagyobb átmérőnél meredekebben nő.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Forgácsolási sebesség a fordulatszám függvényében három fűrészlap-átmérőnél, a tájékoztató 50–90 m/s sávval.
Körfűrészlap forgácsolási sebessége a fordulatszám függvényében D = 200, 250 és 300 mm-nél, a tájékoztató 50–90 m/s sávval

22.2.10 Technológiai lap

Technológiai lap. Laminált forgácslapból készülő polclap szabása formatizáló körfűrészgépen, párhuzamütközővel.

Termék/alkatrész: Polclap, kész méret 600×300×18mm600 \times 300 \times 18\,\text{mm}, laminált forgácslapból. Anyag: 18 mm vastag, kétoldalt fehér laminált forgácslap. Gépek, szerszámok: formatizáló körfűrészgép tolóasztallal, 300 mm-es, 72 fogú trapéz-lapos fűrészlap, elővágó tárcsa, párhuzamütköző, tolófa, tolómérő, derékszög, védőkesztyű a lapmozgatáshoz (nem vágáskor), védőszemüveg, fülvédő, elszívás.

Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. A védőburkolat, a hasítóék és az elszívás legyen a helyén és működjön. Viselj védőszemüveget és fülvédőt. A fűrészlap közelében ne viselj kesztyűt; a kesztyűt a lapmozgatáshoz vedd le, mielőtt a vágást megkezded. A fűrészlap forgása közben soha ne nyúlj a vágásvonalba.

Indítás előtti ellenőrzés:

  1. A gép áramtalanítva van-e? Ellenőrizd a főkapcsolót.
  2. A fűrészlap sértetlen, nincs benne repedés, hiányzó fog, gyanta? (Szemrevételezés, kézzel ne érintsd.)
  3. Az elővágó tárcsa a főfűrész előtt, a megfelelő magasságban van-e?
  4. A hasítóék a fűrészlap mögött, a vágásrésben, a laphoz képest 2–5 mm-re van? (gépkönyv szerint)
  5. A védőburkolat a helyére billen, nem akad-e? Az elszívócső csatlakozik-e?
  6. A párhuzamütköző párhuzamos-e a fűrészlappal? (próbadarabbal ellenőrizd)
  7. A munkadarabon nincs-e csavar, szeg, fém idegen anyag?
  8. A munkaterület üres-e a vágásvonal mögött, a vészleállító elérhető-e?

Számozott lépések:

  1. Vágáslistát készíts. Írd fel a kész méretet, a vágásszélességet és a darabszámot. – ellenőrzés: a méret és a darabszám megegyezik a szabásjegyzékkel.
  2. Állítsd a fűrészlapot. Kikapcsolt gépnél emeld a főfűrészt 18 mm anyaghoz úgy, hogy a fogak kb. 10 mm-rel túlérjenek. – ellenőrzés: próbadarabon a vágás teljes vastagságban tiszta.
  3. Állítsd az elővágó tárcsát. Magassága a gépkönyv szerint bemetszi a bevonat alsó rétegét. – ellenőrzés: próbavágásnál az alsó él éles, kiszakadásmentes.
  4. Állítsd a párhuzamütközőt 300 mm-re. – ellenőrzés: egyszer tolómérővel vagy próbadarabbal mérj, ne a skálára támaszkodj.
  5. Kapcsold be az elszívást, majd indítsd a gépet, várj a névleges fordulat eléréséig. – ellenőrzés: nincs szokatlan rezgés, kopogás.
  6. Helyezd a lapot az asztalra, a bevonat felső oldalával felfelé; az alsó be­métszést az elővágó végzi. – ellenőrzés: a párhuzamütközőhöz az egyenes élt nyomd.
  7. Told a lapot a fűrészbe, párhuzamütközőhöz szorítva. – ellenőrzés: a vágás vonal nem vándorol el az ütközőtől.
  8. A vágás végén a keskeny részt tolófával told tovább. – ellenőrzés: a kéz soha nincs a fűrészlap 150 mm-es körzetében.
  9. Darabold 600 mm-re a tolóasztalon, hosszütközővel (a nyers lapot előbb 300 mm széles sávokra hasítottad). – ellenőrzés: hossz ±0,5 mm (tájékoztató), átló-egyenlőség.
  10. Vedd ki a kész polclapokat, halmozd fel alkatrészcsoportonként. – ellenőrzés: a kész darab szélessége, derékszöge, bevonata hibátlan.
  11. Kapcsold ki a gépet, várd meg a lap állását, majd áramtalanítsd takarítás előtt. – ellenőrzés: a vágásvonal és a gépasztal tiszta, a hulladék az erre kijelölt tárolóba kerül.

22.2.11 Minőségellenőrzés

A kész alkatrészeket mindig a következő szempontok szerint ellenőrizd:

Ha eltérést találsz, először a beállítást és a szerszámot ellenőrizd, ne a kezed mozgását hibáztasd. A hibás alkatrészt ne vidd tovább a gyártásba: javítsd vagy selejtezd le.

22.2.12 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: A laminált forgácslap alsó éle kiszakad, a vágás „szőrös”.
    Ok: Nincs elővágó tárcsa, az elővágó tompa vagy rossz magasságban áll, esetleg tompa a főfűrészlap.
    Helyes gyakorlat: Használj éles, megfelelő elővágó tárcsát; állítsd a magasságot a gépkönyv szerint; bevont laphoz használj finom fogú vagy trapéz-lapos fogú főfűrészlapot.

  2. Hiba: A vágott él égésnyomos, a fűrész húzza, a lap meleg.
    Ok: Túl kicsi a fogankénti előtolás, a fűrészlap tompa, vagy rossz fogazatú, túl magas a vágásmagasság.
    Helyes gyakorlat: Növeld az előtolást, ellenőrizd a fogakat, válassz anyaghoz illő fűrészlapot, és vágásmagasságot csökkents.

  3. Hiba: A darab mérete néhol eltér a vágásvonal mentén.
    Ok: A párhuzamütköző nem párhuzamos a fűrészlappal, vagy a darab nincs végig az ütközőhöz szorítva.
    Helyes gyakorlat: Ellenőrizd a párhuzamütköző párhuzamosságát, használj nyomófésűt, és ne erőltesd a darabot.

  4. Hiba: A keskeny darab beremeg és lerepül az asztalról, majdnem visszavágódik.
    Ok: Keskeny munkadarabot kézzel, a vágásvonal közelében toltak, a hasítóék hiányzott vagy a fűrészlap túl magas.
    Helyes gyakorlat: Keskeny darabhoz tolófát, nyomófésűt és megfelelően alacsony vágásmagasságot használj; a hasítóék mindig a helyén legyen.

22.2.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalosműhelyben laminált bútorlapokat vágtak méretre egy régi, elővágó nélküli körfűrészgépen. A polcok alsó éle folyamatosan kiszakadt, ezért a tulajdonos minden vágás után kézi élmaróval igazgatta a darabokat – ez rengeteg idő volt. A tanuló megmutatta, hogy a fűrészlap tompa volt, és a lapot magasra állították. Új, 72 fogú trapéz-lapos fűrészlapot vásároltak, a lapot alacsonyabbra állították, és a gépet felszerelték elővágó tárcsával. A kiszakadás megszűnt, a darabok azonnal méretre voltak vághatók. A tanuló tanulsága: a jó vágás nem a kézi erőn, hanem a fűrészlap fajtáján, a beállításán és az elővágón múlik.

22.2.14 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: A hasítóék eltávolítható, ha a vágás nagyon rövid, mert úgyis csak a hosszú vágásoknál kell. Indokold!
  2. Számítsd ki a forgácsolási sebességet, ha D=250mmD = 250\,\text{mm}, n=5000min−1n = 5000\,\text{min}^{-1}.
  3. Mi a különbség a párhuzamütköző és a szögütköző feladata között?
  4. Melyik fogalakot ajánljuk laminált forgácslap vágásához, és miért?
  5. Miért tilos a párhuzamütközőt és a szögütközőt egyszerre használni keresztvágásnál?

22.2.15 Feladatok

1. feladat (A)
Sorold fel az asztalos körfűrészgép öt fontos alkatrészét, és röviden írd le, mire való.

2. feladat (A)
Határozd meg a fogankénti előtolást, ha a fűrészlap fordulatszáma n=4500min−1n = 4500\,\text{min}^{-1}, fogszáma z=60z = 60, és a kezelő ve=5m/minv_e = 5\,\text{m/min} előtolással dolgozik. Értékeld, milyen jellegű vágásra alkalmasabb ez a beállítás.

3. feladat (B)
Egy 250 mm átmérőjű, 54 fogú körfűrészlapot használsz. A szerszámgyártó a megengedett legnagyobb forgácsolási sebességet 90m/s90\,\text{m/s}-ban adja meg. Mekkora a legnagyobb megengedett fordulatszám? A gép névleges fordulatszáma n=5500min−1n = 5500\,\text{min}^{-1}. Használhatod-e ezt a lapot?

4. feladat (B)
Készíts rövid ellenőrzőlistát az indítás előtti beállításra a következő művelethez: 18 mm vastag tölgyfa deszka hosszanti szélezése párhuzamütközővel. Sorold fel a biztonsági berendezéseket is.

5. feladat (C)
Egy bevont MDF lap szabásánál a vágott él felső oldala tiszta, az alsó oldala kiszakad. Milyen lehetséges okokra gondolsz? Milyen sorrendben ellenőrzöd a hibát, és mi a javítás?

6. feladat (D)
Egy polclap kész mérete 800×250×18mm800 \times 250 \times 18\,\text{mm}, laminált forgácslapból. Írd le a szabás műveletsorát a formatizáló körfűrészgépen, a beállítandó vágásmagassággal, a párhuzamütköző és az elővágó beállításával, a használt segédeszközökkel és az ellenőrzési pontokkal.

22.2.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A hasítóék a visszavágódás elleni alapvető védőberendezés, ezért hossztól függetlenül mindig a helyén kell lennie.
  2. v=250⋅π⋅500060000=65,45≈65m/sv = \frac{250 \cdot \pi \cdot 5000}{60\,000} = 65{,}45 \approx 65\,\text{m/s}.
  3. A párhuzamütköző a fűrészlappal párhuzamos hosszanti vágáshoz (hasítás, szélezés) ad vezetést; a szögütköző a fűrészlapra merőleges vagy ferde keresztvágáshoz (darabolás, gérvágás).
  4. Trapéz-lapos kombinált fogalat, mert a trapéz fog bemetszi az élt, a lapos fog letisztítja, így kevésbé szakad ki a bevonat.
  5. Mert a levágott darab beszorulhat a fűrészlap és a párhuzamütköző közé, ami visszavágódást okozhat.

1. feladat (A)
A gép fő elemei: gépasztal (a munkadarab támasztófelülete), főfűrész (a teljes vágást végző lap), elővágó tárcsa (az alsó bevonatot bemetszi, hogy ne szakadjon ki), párhuzamütköző (hosszanti vágáshoz vezet), szögütköző/gérvágó szán (kereszt- és gérvágáshoz), védőburkolat (eltakarja a fűrészlapot), hasítóék (a vágást nyitva tartja, visszavágódás ellen), tolóasztal (nagy darabok tolásához).

2. feladat (A)
Képlet: ez=ve⋅1000n⋅ze_z = \frac{v_e \cdot 1000}{n \cdot z}.
Behelyettesítés: ez=5⋅10004500⋅60=5000270000=0,0185≈0,019mme_z = \frac{5 \cdot 1000}{4500 \cdot 60} = \frac{5000}{270\,000} = 0{,}0185 \approx 0{,}019\,\text{mm}.
Ez nagyon kicsi fogankénti előtolás, finom vágáshoz, például bevont lap vagy keresztvágás esetén alkalmasabb, mert a kis fogankénti előtolás simább felületet ad, de túl kicsi lehet tömörfa durva hasításához.

3. feladat (B)
A legnagyobb megengedett fordulatszám a vmax=90m/sv_{\text{max}} = 90\,\text{m/s}-ból:
nmax=vmax⋅60000D⋅π=90⋅60000250⋅π≈6875min−1.n_{\text{max}} = \frac{v_{\text{max}} \cdot 60\,000}{D \cdot \pi} = \frac{90 \cdot 60\,000}{250 \cdot \pi} \approx 6875\,\text{min}^{-1}.
A gép n=5500≤6875n = 5500 \le 6875, tehát a lap használható.
Ellenőrzés: a gép tényleges vágási sebessége v=250⋅π⋅550060000≈71,99≈72m/sv = \frac{250 \cdot \pi \cdot 5500}{60\,000} \approx 71{,}99 \approx 72\,\text{m/s}, ami a megengedett alatt van.

4. feladat (B)
A tölgyfa szélezés indítás előtti ellenőrzőlistája:

5. feladat (C)
Lehetséges okok: az elővágó tárcsa nincs beállítva, az elővágó tárcsa tompa, a főfűrészlap tompa, nem megfelelő a fogalak (pl. váltott fogú lap bevont anyaghoz), a vágásmagasság túl nagy, a munkadarab nem fekszik síkban az asztalon.
Az ellenőrzés sorrendje:

  1. Vizsgáld meg a vágott él alsó oldalát; ha a kiszakadás csak alsó, a felső tiszta, akkor az elővágóval van gond.
  2. Ellenőrizd az elővágó tárcsa magasságát és oldalhelyzetét a gépkönyv szerint.
  3. Nézd meg az elővágó és a főfűrész fogait; tompaság esetén éleztesd vagy cseréld.
  4. Próbálj egy másik, bevont laphoz ajánlott fűrészlapot.
  5. Csökkentsd a vágásmagasságot és próbáld újra.

A javítás után új próbadarabbal ellenőrizd, hogy a kiszakadás megszűnt.

6. feladat (D)
A 800×250×18mm800 \times 250 \times 18\,\text{mm} laminált polclap szabásának műveletsora:

  1. Készíts vágáslistát: 1 db 800×250mm800 \times 250\,\text{mm}.
  2. Válassz fűrészlapot: 72 fogú trapéz-lapos főfűrészlap + elővágó tárcsa.
  3. Áramtalanítás után állítsd a főfűrészt 18 mm vastagsághoz úgy, hogy a fogak kb. 10 mm-rel túlérjenek; az elővágó magasságát a gépkönyv szerint.
  4. Állítsd a párhuzamütközőt 250 mm-re, ellenőrizd a párhuzamosságot.
  5. Helyezd a lapot a tolóasztalra vagy a párhuzamütközőhöz, a bevonat felső oldalával felfelé.
  6. Kapcsold be az elszívást, indítsd a gépet, várj a fordulatra.
  7. Végezd el a hosszanti vágást; a keskeny részt tolófával told.
  8. Vágd méretre a 800 mm hosszt a szögütközővel/tolóasztallal.
  9. Ellenőrizd a kész darab szélességét, hosszát és derékszögét.
  10. Kapcsold ki a gépet, áramtalaníts, takaríts.

22.2.17 Rövid összefoglaló

Az asztalos körfűrészgép, más néven formatizáló körfűrészgép, a faipari műhely alapvető méretre szabó gépe. Fő részei a gépasztal, a főfűrész, az elővágó tárcsa, a párhuzam- és szögütköző, a védőburkolat, a hasítóék és a tolóasztal. Az elővágó tárcsa bevont lapanyagoknál az alsó élet bemetszi, így megakadályozza a kiszakadást. A körfűrészlapokat átmérő, fogszám, fogalak, homlokszög és megengedett legnagyobb fordulatszám jellemzi; bevont lapokhoz finom fogú, trapéz-lapos fogú lapot, tömörfa hasításhoz kevés fogú, nagyobb foghézagú lapot választunk. A forgácsolási sebesség v=D⋅π⋅n60000v = \frac{D \cdot \pi \cdot n}{60\,000}, a fogankénti előtolás ez=ve⋅1000n⋅ze_z = \frac{v_e \cdot 1000}{n \cdot z}. A biztonságos munkához a hasítóék és a védőburkolat mindig a helyén legyen, a vágásmagasságot kicsire kell állítani, keskeny darabot tolófával, a darabot szögütközővel tolva kell vezetni. A párhuzamütköző és a szögütköző egyidejű használata keresztvágásnál tilos, mert visszavágódást okozhat. Továbbvitt eredmény. A körfűrész beállítása, a fűrészlap kiválasztása és a hasítóék-visszavágódás elleni védelem minden további gépi szabásnál, például a Lapszabászgépek, táblafelosztók és a fűrészelési hibák és a Fűrészgépi gyakorlat: darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, íves alkatrészek alfejezetekben alapfeltétel.

22.2.18 Források és ellenőrzési hiányok