12.3 Szabásterv és szabástérkép, anyagkihozatal

12.3.1 Motiváció

Képzeld el, hogy egy teljes konyhabútor-sorhoz megvetted a lapanyagot, és a műhelyben egymás után szabod le a táblákról az elemeket. Az utolsó szekrényajtóhoz már csak egy keskeny maradékcsík jut – rossz irányba fut rajta a dekor száliránya, és a vevő azonnal látná a hibát. Vagy: a szabás végén szembesülsz azzal, hogy a szükségesnél két táblával több fogyott, mert a kisebb darabokat rossz sorrendben, rossz helyen szabtad ki. Ilyenkor nem az anyagban van a hiba, hanem abban, hogy nem készült előtte szabásterv vagy szabástérkép. A most következő módszerekkel úgy tudsz lapot és fűrészárut felosztani, hogy a lehető legkevesebb anyag menjen hulladékba, a darabok száliránya helyes legyen, és a szabás a gépen is biztonságosan, jól követhetően menjen végig.

12.3.2 Szemléletes kép

Tételezzünk fel egy 2800 mm × 2070 mm-es bútorlapot, amelyből 400 mm × 600 mm-es polcokat kell kiszabni. A 10–15 mm-es szélezés után hasznos méret kb. 2770 × 2040 mm, a vágásszélesség 3 mm. Ha a táblát 400 mm-es sávokra osztod, a 2040 mm szélességből 5 sáv fér ki (5 · 400 + 4 · 3 = 2012 mm), és egy sávban a 2770 mm hosszon 4 db 600 mm-es polc van (4 · 600 + 3 · 3 = 2409 mm): összesen 5 · 4 = 20 polc. Ha a polcokat 600 mm-es sávokban szabod, csak 3 sáv fér ki (3 · 600 + 2 · 3 = 1806 mm), egy sávban 6 db 400 mm-es polc (6 · 400 + 5 · 3 = 2415 mm): 3 · 6 = 18 polc, és a megmaradó keskeny csík kevésbé hasznosítható. A két változat között tehát kb. 10% (2 db a 20-ból) a különbség, és a 400 mm-es sávos kiosztás a jobb – ezt a különbséget a szabástervvel előre látjuk.

12.3.3 Definíciók és szabályok

Definíció. A szabásterv a fűrészáru vagy lapanyag kiosztásának rajzos és táblázatos terve: megmutatja, melyik nyers táblából vagy lapból milyen sorrendben, milyen vágásokkal készülnek az alkatrészek, hol lesz hulladék, és mennyi az anyagkihozatal.

Definíció. A szabástérkép a lapanyag szabástervének rajza, amelyen a tábla mérete, a fűrészvágások helye, az alkatrészek megnevezése és a maradéklapok mérete látható. A fűrészárura inkább a szabásjegyzék és a hossz-keresztvágási sorrend a jellemző.

Definíció. Az anyagkihozatal a kész alkatrészek hasznos mennyiségének és a felhasznált nyersanyagnak az aránya, százalékban.

Összefüggés (fűrészáru, térfogatra).

ηa=VkészVfelhasznált⋅100%\eta_a = \frac{V_{\text{kész}}}{V_{\text{felhasznált}}} \cdot 100\,\% \quad

ahol VkészV_{\text{kész}} a kész alkatrészek nettó térfogata, VfelhasználtV_{\text{felhasznált}} pedig a szükséges nyers fűrészáru bruttó térfogata. A képletet mindig úgy értelmezzük, hogy a nettó térfogatba már nincs benne a ráhagyás, a vágási rés, a hibakiejtés és a szelvénykülönbség.

Összefüggés (lapanyag, felületre).

ηa=AkészAtábla⋅100%\eta_a = \frac{A_{\text{kész}}}{A_{\text{tábla}}} \cdot 100\,\% \quad

ahol AkészA_{\text{kész}} az egy táblából kinyert kész (már szélezett, méretre vágott) lapalkatrészek felülete, AtáblaA_{\text{tábla}} pedig a teljes nyers tábla felülete. A gyakorlatban a fűrészvágás vágásszélessége és a szélezés is hulladék; ezt a veszteséget a bruttó méretekben vesszük figyelembe.

Szabály. A szabásterv készítése előtt mindig ellenőrizd a rajz–anyag–művelet hármast: a rajzból a darabjegyzék, a darabjegyzékből a szükséges alkatrészlista, az alkatrészlistából pedig a szabólista. Ha bármelyik hiányzik, előbb pótold, ne a szabógép mellett kezdj számolgatni.

Szabály. A szabásterven a darabokat a bázisél–bázislap elv szerint jelöld: az alkatrész egyik éle legyen a szabás nullpontja, és minden méret innen induljon. Így a szabásnál nem halmozódnak a mérési hibák, és a szálirány is ellenőrizhető.

Szabály. A szabásterv mindig tartalmazza a szálirányt vagy a dekor irányát. A furnér, a dekor és a farostlemez esetén is nyilat vagy vonalat rajzolunk a szálirányra, mert a dekor száliránya a kész bútoron is meghatározza a mintázatot.

Szabály. A szabási tervben hibát, göcsöt, repedést tartalmazó részt mindig jelölni kell, és a szabás sorrendjét úgy kell megválasztani, hogy a hiba a hulladékba essen, ne az alkatrészbe.

12.3.3.1 Fűrészáru szabásterve

A fűrészáru (tömörfa) szabásterve akkor jó, ha a fűrészelt anyag minőségi hibái, a vetemedések és a szálirány szerint is megtervezed a kiosztást.

  1. Anyagkiosztás. Vedd elő a szabásjegyzéket, és írd minden alkatrész mellé a nyers méretet (ráhagyással). A ráhagyás függ a gyalulás, csiszolás és hosszvágás módjától; tömörfa esetén jellemzően 5–20 mm ráhagyással számolunk (ellenőrizendő: műhelyi technológia).
  2. Szálirány és hibaellenőrzés. Nézd meg a deszkát: göcs, repedés, színelváltozás, gyanta, vetemedés, csavarodás. A hibákat jelöld krétával vagy ceruzával. A hibás rész a hasznos vágáshosszból levonandó, nem a hasznos alkatrészbe szabandó.
  3. Hosszvágás (szélezés). Először a deszka szélét szabályozd: a bázisélt vágd egyenesre, majd a másik szélét párhuzamosra. Ezzel pontos szélességet kapsz.
  4. Darabolás. A darabolást a hosszvágás után végezd, mert a szélezett deszkán könnyebb a pontos hossz, és a hosszvágás hibája már nem rontja a darabolást.
  5. Ráfűrészelés. A szükséges hosszra ráhagyással vágj; a pontos hossz beállításához lehetőleg hosszütközőt használj, ne egyenként, jelölésre vágj. Darabolásnál a hosszütköző a tolóasztalon vagy a tolókocsin legyen, a párhuzamvezetőt ne használd egyszerre hosszütközőként (visszavágódás veszélye; ellenőrizendő: gépkönyv).

12.3.3.2 Lapanyag szabástérkép

A lapanyag szabástérképe a lapszabászat „térképe”: a táblát felülnézetben rajzoljuk le, és rárajzoljuk az alkatrészeket a méretükkel és a jelükkel.

  1. Táblaméret ellenőrzése. Mindig mérd meg a vásárolt táblát, mert a szabványos táblaméretek néhány mm-rel eltérhetnek. Szabástérképen a valós táblaméretet tüntesd fel.
  2. Szélezési ráhagyás. A táblák széle gyakran sérült, ferde vagy porózus; ezért szélezünk. Szabástérképen a tábla szélén 10–15 mm-es szélezési csíkot hagyjunk (ellenőrizendő: gépkönyv, gyakorlat).
  3. Vágásszélesség. A lapszabászgépek fűrészlapja 2,5–4 mm vastag lehet (ellenőrizendő: gyártói adat). A szabástérképen a vágásszélességet is jelöld; ennyit minden vágásnál elvesztünk.
  4. Darabok elrendezése. Lehetőleg úgy helyezd el az alkatrészeket, hogy a hosszú, egyenes vágások a tábla hosszoldalával párhuzamosak legyenek, és a darabok szorosan illeszkedjenek. Az alkatrészek között a vágásszélességet hagyd meg.
  5. Maradéklap. A szabástérképen jelöld meg a táblából megmaradó részt is: méret, irány, felhasználhatóság. Az újrahasznosítható maradékot maradéklapnak nevezzük.

12.3.4 Anyagkihozatal

Számítás. Egy tábla szabástérképéből kiszámoljuk, hány százalékban hasznosul a lap.

Példa (lapanyag). Adott egy 2800 mm × 2070 mm-es bútorlap. Egy szabástérkép szerint a táblából 6 db 600 mm × 400 mm-es polc, 2 db 800 mm × 400 mm-es polc és 4 db 400 mm × 300 mm-es ajtóbetét készül. A tábla széleit 10 mm-rel szélezzük, a vágásszélesség 3 mm. A kérdés: mekkora az anyagkihozatal?

  1. A tábla bruttó felülete. Atábla=2,800⋅2,070=5,796m2A_{\text{tábla}} = 2{,}800 \cdot 2{,}070 = 5{,}796\,\text{m}^2.
  2. A kész alkatrészek felülete.
  3. Kihozatal. ηa=2,565,796⋅100%=44,2%\eta_a = \frac{2{,}56}{5{,}796} \cdot 100\,\% = 44{,}2\,\%.

Ez alacsony; a fennmaradó 55,8% a szélezés, a vágások, a méretkülönbségek és a maradéklap. A valóságban a tábla más alkatrészeivel közösen szabva 60–75% is elérhető (ellenőrizendő: a konkrét szabástérkép szerint).

12.3.5 Optimalizáló program elve

A számítógépes szabásoptimalizáló úgy készít szabástérképet, hogy a darabokból minimális hulladékú elrendezést keres. A program a következő adatokat kéri:

A program ezután kirak egy vágási tervet, és megadja az anyagkihozatalt. A tervet mindig ellenőrizd, mert a program nem tudja figyelembe venni a valódi táblahibákat, a fűrészlap pillanatnyi állapotát, sem azt, hogy a szabász a gépen balról jobbra vagy jobbról balra szeret dolgozni.

12.3.6 Kidolgozott példa: konyhaszekrény-sor szabástérképe

Készítsünk szabástérképet egy konyhaszekrény-sor két bútorlap-táblájára. Az alkatrészlista (csak a lapanyagból készülő elemek, méretek mm-ben, a sorrend hossz × szélesség × vastagság; a hossz a dekor irányába, a tábla 2800 mm-es oldalával párhuzamosan esik):

Tétel Megnevezés Db Kész méret h × sz × v (mm) Szálirány Megjegyzés
1 Oldallap 4 720 × 560 × 18 függőleges dekor hosszirányban
2 Ajtólap 4 720 × 350 × 18 függőleges dekor hosszirányban
3 Fix polc 6 1000 × 330 × 18 vízszintes dekor hosszirányban
4 Fiók homloklap 2 500 × 250 × 18 vízszintes dekor hosszirányban
5 Fiók oldal 4 400 × 150 × 18 vízszintes dekor hosszirányban

A tábla mérete 2800 × 2070 mm. Szélezés: 15 mm minden oldalon, így a hasznos méret 2770 × 2040 mm. Vágásszélesség: 3 mm. A szálirányt minden alkatrésznél a dekor hosszanti iránya adja (a tábla hossza 2800 mm).

Szabástérkép az 1. táblára (hasznos méret 2770 × 2040 mm):

A táblát a 2040 mm-es szélességben a tábla hosszával párhuzamos sávokra osztjuk; minden sávban az alkatrészek a 2770 mm-es hosszon követik egymást, köztük 3 mm vágással.

Az 1. táblán így 4 + 4 + 3 + 2 + 4 = 17 db készül. A hiányzó 3 fix polc a 2. táblára kerül (3 db 1000 × 330-as polc egymás mellett: 3 · 330 + 2 · 3 = 996 mm szélességben).

Számítási példa a kihozatalra:

A 2. tábla nagy része maradéklap, amely más munkához felhasználható; ezért a valódi anyagveszteség kisebb, mint amit a 43,9% mutat. A kihozatalt mindig a ténylegesen szükséges darabokkal számold: egy fölösleges alkatrész nem hasznos felület.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Két bútorlaptábla szabástérképe sávos kiosztással, szélezéssel, vágásszélességgel, maradéklappal és kihozatallal.
A konyhaszekrény-sor 20 alkatrészének sávos szabástérképe két 2800 × 2070 mm-es táblán (15 mm szélezés, 3 mm vágásszélesség, a darabok a dekor irányában): az 1. táblán 17 db (kihozatal ≈ 70,8 %), a 2. táblán a maradék 3 polc (≈ 17,1 %, a többi újrahasznosítható maradéklap); a két táblán együtt ≈ 43,9 %. A számok egy egyszerű, ellenőrizhető kiosztás eredményei, nem optimumok.

A HTML-változatban a darablista, a táblaméret, a szélezés és a vágásszélesség szerkeszthető; egy egyszerű sávos kirakó kirajzolja a kiosztást, és kiírja a darabszámot és a kihozatalt. Az előbeállítások között a szemléletes kép két változata (400-as sávokkal 20 db, 600-as sávokkal 18 db) és a 3. feladat (16 db, elforgatott maradékkal 18 db) is szerepel.

Összevető táblázat: az 1. és a 2. tábla.

Szempont 1. tábla 2. tábla Együtt
Oldallapok (db) 4 0 4
Ajtólapok (db) 4 0 4
Fix polcok (db) 3 3 6
Fiók homloklap (db) 2 0 2
Fiók oldal (db) 4 0 4
Nettó felület (m²) 4,1008 0,99 5,0908
Kihozatal 70,8% 17,1% 43,9%
Hulladék keskeny csíkok nagy, újrahasznosítható maradéklap –
Szálirány mindenütt hosszanti mindenütt hosszanti –

12.3.7 Technológiai lap: szabástérkép készítése és a lapszabás

Cél: lapanyag-táblából a szabásjegyzék szerinti alkatrészek pontos, minimális hulladékkal történő kiszabása.

Anyagok: bútorlap (2800 × 2070 mm, dekor), szabásjegyzék, maradéklap-jelölő.

Gépek és szerszámok: lapszabászgép (táblafelosztó fűrész), tolólap, mérőszalag, derékszögelő, ceruza, szabástérkép-rajz.

Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. Használj védőszemüveget, hallásvédőt, fűrészpor ellen FFP2 légzésvédőt, szoros ruházatot, hajhálót. A lapszabászgépen mindig a fűrészlap védőburkolata, a hasítóék és a védőfedél legyen a helyén; a gépkönyv szerinti karbantartás. A táblafelosztó fűrészgépen a vágás irányát és a tolóerőt csak a gépkönyv szerint válaszd meg.

Indítás előtti ellenőrzés: fűrészlap éles, a vágásszélesség ismert, a védőburkolat a helyén, a hasítóék a fűrészlaphoz beállítva, a szerszám ép és szabályosan rögzített, a megengedett fordulatszám a gép fordulatszámánál nem kisebb, a párhuzamvezető párhuzamos a fűrészlappal (hátul inkább kissé nyíló, soha nem szűkülő; ellenőrizendő: gépkönyv), a tábla alatt nincs szeg vagy idegen anyag, a gépasztal tiszta, a légelszívás bekapcsolva, a vészleállító elérhető. Szerszámcsere, beállítás és takarítás előtt a gépet állítsd le, várd meg a szerszám megállását, és áramtalanítsd.

  1. Szabástérkép rajzolása. Rajzold fel a táblát méretarányosan, a szélezést és a vágásszélességet is figyelembe véve. – ellenőrzés: minden darab belefér, a szélráhagyás megvan, a maradéklap egyben leemelhető.
  2. Táblajelölés. A táblára ceruzával jelöld a fő vágásokat. – ellenőrzés: az alkatrész jele és a méret a szabásjegyzékkel egyezik.
  3. Első sorrendi vágás (hosszvágás). Szabj ki egy sávot a tábla hosszából. – ellenőrzés: a vágás párhuzamos a tábla szélével, a szálirány a jelölésnek megfelelő.
  4. Sáv darabolása. A sávot darabold a szükséges hosszra, a tolóasztalon vagy a tolókocsin lévő hosszütközővel. Tilos a párhuzamvezetőt hosszütközőként használni a levágott darab mögött: a fűrészlap és a vezető közé szoruló darab visszavágódhat (visszarúgás). Rövid darabot tolókocsival vagy tolófával vezess (ellenőrizendő: gépkönyv, MSZ EN ISO 19085 sorozat). – ellenőrzés: derékszög a derékszögelővel, 0,3 mm-en belül (tájékoztató).
  5. Darabok méretellenőrzése. Mérj meg minden alkatrészt, és vond be a szabásjegyzékbe. – ellenőrzés: a kész méret a tűrésen belül van (pl. ±0,5 mm, tájékoztató).
  6. A következő sávok vágása. Ismételd a vágásokat a szabástérkép szerint. – ellenőrzés: a táblából az összes darab kivágásra került, a maradéklapot a megfelelő polcra helyezzük.
  7. Takarítás és dokumentálás. A gépet tisztítsd meg, a védőberendezéseket ellenőrizd, az anyaglistát rögzítsd a műhelynaplóban. – ellenőrzés: a munkaasztal és a padló fapor és maradványmentes.

12.3.8 Minőségellenőrzés

12.3.9 Tipikus hibák és okaik

Hiba Lehetséges ok Helyes gyakorlat
Rossz szálirány az elemen A szabástérképen nem jelölték a szálirányt, vagy a darabot elforgatták Minden darabnál rajzold be a szálirányt; a szabásjegyzékben is jelöld
Többlet tábla fogy A szabástérkép nem optimalizálta a kiosztást, vagy nem számolt a vágásszélességgel Használj szabástérképet, mindig a vágásszélességgel növelt bruttó mérettel számolj
Az utolsó darab nem fér ki A szélezési ráhagyást elhagyták, vagy a tábla valós mérete kisebb A táblát mindig mérd meg; a terven tüntesd fel a szélezést
A dekor széle kipattog a vágásnál Tompa fűrészlap, túl nagy előtolás, helytelen vágásirány Használj éles, dekorhoz való fűrészlapot; lassíts, és a gépkönyv szerinti oldalon vágj
Sok apró hulladék Sok, egymástól független, kis alkatrész egy táblára kerül Csoportosítsd az azonos szélességű darabokat, sávosan szabj

12.3.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis műhelyben a tanuló a konyhaszekrény-sor szabásánál nem készített szabástérképet. A 15 db-os laprendelésből 3 tábla teljesen hulladék lett, mert az egyes darabokat „érzésre” szabta, és a dekor iránya is többször rosszul esett. A tanuló utólag kapta a feladatot, hogy rajzolja meg a szabástérképet ugyanarra a darablistára. Kiderült, hogy a 15 táblából 12 is elég lett volna, a maradék 3 táblát más munkához lehetett volna felhasználni. A tanulság: a szabástérkép nem papírmunka, hanem a költségek és a minőség előre gyártott ellenőrzése.

12.3.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A szabástérkép a szálirányt is rögzíti.
  2. Igaz vagy hamis? A vágásszélesség elhanyagolható.
  3. Írd fel az anyagkihozatal képletét lapanyagra!
  4. Mit tartalmaz egy szabástérkép?
  5. Hogyan növelhető az anyagkihozatal?

A válaszokat a „Megoldások” szakasz elején találod.

12.3.12 Feladatok

1. feladat (A) Számítsd ki egy 2800 × 2070 mm-es táblából az anyagkihozatalt, ha a kinyert alkatrészek összes nettó felülete 2,8 m².

2. feladat (A) Egy szabástérképen jelöld be, mit jelent a 15 mm-es szélezés és a 3 mm-es vágásszélesség: miért kell mindkettőt levonni?

3. feladat (B) Egy 2500 × 1250 mm-es HDF-táblából 500 × 300 mm-es elemet kell kiszabni. A vágásszélesség 3 mm, a szélezés 10 mm. Hány darab fér ki legfeljebb, és mennyi a maradék? Rajzold le szövegesen a szabástérképet!

4. feladat (B) Két szabásváltozatot hasonlítasz össze: Az A változat táblánként 55% kihozatalt ad, a B változat 68%-ot. Hány táblára van szükség 10 m² nettó alkatrészfelülethez az A, illetve a B esetben, ha egy tábla felülete 5,796 m²? A táblaszámot egész számra kerekítsd fel!

5. feladat (C) Miért nem jó az a szabástérkép, amelyen a polcok elforgatva, vegyesen vannak a dekor hosszirányával? Ismertesd a hiba okát és a helyes megoldást!

6. feladat (D) Készíts egy egyszerű szabástérképet egy 2070 × 1250 mm-es bútorlapra: 2 db 800 × 400 mm-es oldallap, 4 db 400 × 300 mm-es polc és 2 db 800 × 300 mm-es ajtóbetét. Tételezd fel a 10 mm-es szélezést és a 3 mm-es vágásszélességet. Rajzold le szövegesen, és számold ki a kihozatalt!

12.3.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz, mert a szabástérkép a nyers táblán az alkatrészek elhelyezését, a szálirányt és a vágásokat rögzíti.
  2. Hamis, mert a vágásszélesség minden vágásnál hulladék; ha elhagyjuk, az utolsó darab nem fér ki.
  3. ηa=AkészAtábla⋅100%\eta_a = \frac{A_{\text{kész}}}{A_{\text{tábla}}} \cdot 100\,\%.
  4. A táblaméretet, a szélezést, a vágásszélességet, a darabok jelét, méretét és darabszámát, a szálirányt, valamint a maradéklapot.
  5. Sávos szabással, az azonos szélességű darabokat egy sorba rendezve: így hosszú, egyenes vágások keletkeznek, kevesebb a hulladék, és a táblából több hasznos alkatrész nyerhető.

1. feladat (A) - Adott: Atábla=2800⋅2070=5796000mm2=5,796m2A_{\text{tábla}} = 2800 \cdot 2070 = 5\,796\,000\,\text{mm}^2 = 5{,}796\,\text{m}^2; Akész=2,8m2A_{\text{kész}} = 2{,}8\,\text{m}^2. - Keresett: ηa\eta_a. - Képlet: ηa=AkészAtábla⋅100%\eta_a = \frac{A_{\text{kész}}}{A_{\text{tábla}}} \cdot 100\,\%. - Behelyettesítés: ηa=2,85,796⋅100%=48,3%\eta_a = \frac{2{,}8}{5{,}796} \cdot 100\,\% = 48{,}3\,\%. - Ellenőrzés: 2,8 m² majdnem fele az 5,796 m²-nek, tehát a 48% nagyságrendileg helyes.

2. feladat (A) A szélezés a tábla sérült szélét távolítja el; a vágásszélesség a fűrészlap által elfogyasztott anyag. Mindkettőt le kell vonni, mert az alkatrész nettó mérete nem nő, ellenben a tábla bruttó mérete csökken. A szabástérképen a szélezést (pl. 10 mm-es csík) és a vágásszélességet (pl. 3 mm) is be kell rajzolni.

3. feladat (B) - Táblaméret: 2500 × 1250 mm. Szélezés 10 mm minden oldalon → hasznos méret: 2480 × 1230 mm. - Vágásszélességek: 3 mm. A 500 × 300 mm-es elemeket sávosan szabjuk. - A 300 mm-es sávokból a 1230 mm szélességben 4 fér el: 4 · 300 + 3 · 3 = 1209 mm (21 mm marad). - Egy sávban a 2480 mm hosszon 4 db 500 mm-es elem fér el: 4 · 500 + 3 · 3 = 2009 mm. Összesen 4 · 4 = 16 db. - A megmaradó, 2480 − 2009 − 3 = 468 mm × 1230 mm-es mezőből – mivel HDF-nél nincs dekorirány, az elemek elforgathatók – még 2 db fér ki úgy, hogy az elem 300 mm-es oldala a 468 mm-es irányba, az 500 mm-es oldala a 1230 mm-es irányba esik (2 · 500 + 3 = 1003 mm). Összesen 18 db. - Maradék: kb. 165 × 1230 mm és 468 × 224 mm-es csík (a szélezés külön hulladék). - Ellenőrzés: kihozatal = 18 · 0,15 / 3,125 = 86,4% (a nettó felület a teljes 2500 × 1250 mm-es tábla 3,125 m²-éhez viszonyítva).

4. feladat (B) - A szükséges nettó felület: 10 m². - A tábla nettó kihozatala A változatnál: 55% → hasznos felület táblánként: 0,55⋅5,796=3,188m20{,}55 \cdot 5{,}796 = 3{,}188\,\text{m}^2; táblaszám: 103,188=3,14\frac{10}{3{,}188} = 3{,}14 → 4 tábla. - B változatnál: 68% → hasznos felület: 0,68⋅5,796=3,941m20{,}68 \cdot 5{,}796 = 3{,}941\,\text{m}^2; táblaszám: 103,941=2,54\frac{10}{3{,}941} = 2{,}54 → 3 tábla. - Tehát a B változattal egy táblát megtakarítunk; a táblák egészre kerekítve szükségesek.

5. feladat (C) Ha a polcokat elforgatva szabjuk, a dekor száliránya nem lesz azonos az alkatrész hossztengelyével. A kész bútoron a furnér és a dekor mintája irányt mutat; ha az asztallapokon az egyik darabon hosszanti, a másikon keresztirányú a mintázat, a felület foltos lesz, és a vevő reklamál. A helyes megoldás: a szabástérképen minden darabon jelöld a szálirányt, és a kiosztást úgy tervezd, hogy a mintázat azonos irányba fusson, a táblán pedig a fűrészvágások a dekor szálirányával párhuzamosak maradjanak.

6. feladat (D) - Tábla: 2070 × 1250 mm. Szélezés 10 mm → hasznos: 2050 × 1230 mm. Vágásszélesség 3 mm. - A táblát a 2050 mm-es hosszával párhuzamos sávokra osztjuk (a sávok a 1230 mm-es szélességben követik egymást): - 1. sáv, 400 mm széles: 2 db 800 × 400 mm-es oldallap (2 · 800 + 3 = 1603 mm ≤ 2050 mm); - 2. sáv, 300 mm széles: 4 db 400 × 300 mm-es polc (4 · 400 + 3 · 3 = 1609 mm ≤ 2050 mm); - 3. sáv, 300 mm széles: 2 db 800 × 300 mm-es ajtóbetét (2 · 800 + 3 = 1603 mm ≤ 2050 mm). - A sávok szélessége a két közbenső vágással: 400 + 300 + 300 + 2 · 3 = 1006 mm ≤ 1230 mm; a maradék sáv 224 mm × 2050 mm (maradéklap, a szélezés külön hulladék). A szálirány mindenhol a tábla hosszával párhuzamos. - Nettó felület: 2 · (0,8 · 0,4) + 4 · (0,4 · 0,3) + 2 · (0,8 · 0,3) = 0,64 + 0,48 + 0,48 = 1,60 m². - Tábla: 2,07 · 1,25 = 2,5875 m². - Kihozatal: ηa=1,602,5875⋅100%≈61,8%\eta_a = \frac{1{,}60}{2{,}5875} \cdot 100\,\% \approx 61{,}8\,\%.

12.3.14 Rövid összefoglaló

A szabásterv a fűrészáru, a szabástérkép a lapanyag kiosztását rajzolja meg, és rögzíti a szálirányt, a szélezést, a vágásszélességet, a darabok jeleit és a maradéklapot. Az anyagkihozatal a felhasznált anyag és a kész alkatrész aránya: lapnál ηa=AkészAtábla⋅100%\eta_a = \frac{A_{\text{kész}}}{A_{\text{tábla}}} \cdot 100\,\%, fűrészárunál térfogatra számítva. A szabástervet a bázisél–bázislap elv szerint jelöljük, és minden hibát, vetemedést, szálirányeltérést a hulladék felé szabunk ki, ne az alkatrészbe. A fűrészáru szabásakor előbb hosszvágjuk, majd daraboljuk; a lapanyagot sávos kiosztással, hosszú, egyenes vágásokkal választjuk szét. A szabásoptimalizáló program adatot kér a tábláról, a vágásszélességről, a szélezésről, a darabokról és a szálirányról, ezért a kimenetet mindig ellenőrizni kell. A szabástérkép eredménye a lapszabászat, az anyagszükséglet-számítás és a kalkuláció alapja; ezek az eredmények továbbépülnek a Lapszabászgépek, táblafelosztók és a fűrészelési hibák, a Lapalkatrészek szabása, egalizálása és élzárás felületborítás előtt és a Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő részekben.

12.3.15 Források és ellenőrzési hiányok