11.3 Keretkötések ábrázolása: sarok-, T- és keresztkötések

11.3.1 Motiváció

Egy ajtókeretet kell lerajzolni a műhelyben, mielőtt a gyalult léceket szétosztanánk. A vízszintes és függőleges elemek találkozásánál látnod kell, hogy a csap pontosan hol ül, mekkora a váll, és mennyire mélyen nyúlik a csaplyukba. Ha a rajzon nem egyértelmű a kötés, a gépi csapozáskor rossz beállítást kapsz, és az ajtó szétszedés nélkül remeg vagy elcsavarodik. Ugyanez igaz egy asztalkávára: a sarokkötés rajzán múlik, hogy a káva elég merev lesz-e, és hogy a csap marad-e rejtve.

11.3.2 Szemléletes kép

Képzeld el egy hagyományos, tömörfenyőből készülő ajtókeretet: két függőleges álló keretléc (röviden álló) és két vízszintes keresztléc (fejléc) (ellenőrizendő: szakrajzi tankönyvi terminológia). A sarkokon a vízszintes elem végén egy négyszögletes nyelv, a csap nyúlik be a függőleges elembe mart fészekbe, a csaplyukba. A rajzon az előlnézeten a csapot nem látod, csak a vállakat; az oldalnézeten a csap vastagsága látszik; a metszeten pedig a csap behatolását és a ragasztási hézagot is meg tudod mutatni. Rajz nélkül ez a kapcsolat csak elképzelés, mérés nélkül pedig hibás megmunkálás.

11.3.3 Definíciók és ábrázolási szabályok

A keret olyan asztalosipari szerkezet, amelyben általában négy (vagy több) egyenes, faalapú elem zár be derékszögű vagy ferde sarkot. A keret lehet üres (például képkeret) vagy betétes (például ajtókeret betétpanellel). A kötések ábrázolásakor a rajznak meg kell mutatnia a kapcsolat geometriáját, a csap és a fészek illeszkedését, és a megmunkáláshoz szükséges méreteket.

Definíció. A keretkötés két, általában derékszögben találkozó keretelem olyan ragasztott vagy bontható kapcsolata, amely a külső terhelést a csap, a lapolás vagy az aljazás útján adja át. Sarokkötés a keret sarkán létesülő kapcsolat; T-kötés a keretben egy betét oszlop vagy középső léc csatlakozik egy folytonos elemhez; keresztkötés két, egymást keresztező elem kapcsolata.

Szabály. A faipari szakrajzon a tömörfa és lapanyag anyagjelölését a hatályos rajzszabványok szerint, de a hazai faipari gyakorlatnak megfelelően kell alkalmazni. A metszetekben a faanyagot az anyagjelző sraffozással, a rostirányt és a ragasztási hézagot vékony, folytonos vonallal jelöljük. A csap és a csaplyuk metszetben látható illeszkedését úgy rajzoljuk, hogy a csap körvonala folyamatos vastag vonal, a ragasztóréteget elhanyagoljuk. Az érintkező csap–fészek oldalfelületeket egyetlen folytonos vonallal rajzoljuk; a szándékos hézagot (pl. 1–2 mm fenékhézag) két külön kontúrral, szükség esetén nagyított részlettel mutatjuk meg (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 128 vonatkozó része).

Ábrázolási konvenció. A rajzon a méreteket mm-ben adjuk meg, mértékegység nélkül. A felvett nézetek: elülnézet (a keret síkjából szemből), oldalnézet (a keret élének irányából), és legalább egy metszet. A metszősík haladhat pontosan a csap középsíkján (vízszintes metszet), hogy megmutassa a csap hosszát és a fészek mélységét, vagy a csap vastagsági síkjában (függőleges metszet), hogy a csap vastagságát és a fészek szélességét szemléltesse. A metszetjelölésnél a metszősík nyomvonalát szabványos szaggatott pontvonallal és nyíllal jelöljük, a metszetet pedig nagybetűvel.

11.3.4 Sarokkötések rajza

A keretsarok legegyszerűbb és gyakori kötéseit nézetben és metszetben mutatjuk be. A rajzokon az anyag vastagságát vv, szélességét bb jelöli. A csap vastagságát dd jelöli, a csap hosszát lcl_c, a váll szélességét wvw_v.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hat keretkötés szétszedve és összeállítva: rálapolás, ollós csapozás, vésett csapozás, T-lapolás, T-csapozás és keresztlapolás, a fejezet jelöléseivel.
Hat keretkötés térben, bal oldalt szétszedve, jobb oldalt összeállítva: rálapolás aljazás nélkül, ollós csapozás, vésett csapozás, T-lapolás, T-csapozás és keresztlapolás. A jelölések: vv anyagvastagság, bb szélesség, dd csapvastagság (≈v/3\approx v/3), lcl_c csaphossz.

Az ábra a következő rajzok térbeli képét adja: ha egy nézet vagy metszet nem világos, keresd meg mellette a kötés szétszedett képét. A HTML-változatban a kötés kiválasztható, csúszkával szétszedhető és 90°-onként forgatható.

11.3.4.1 Rálapolás aljazás nélkül

Az egyik elem végét ellapoljuk, a másik elem végére ráfektetjük. A kapcsolat csak ragasztással és csavarral vagy tiplivel teherbíró. Az elülnézeten a felső elem széle takarja az alsó elem végét; a metszeten az alsó elem anyaga folyamatos, a felső elem levékonyított része látszik. A rajzon megadjuk a lapolás hosszát (általában a teljes szélesség bb) és vastagságát (általában a fél anyagvastagság, v/2v/2).

11.3.4.2 Rálapolás aljazva

A lapolás hossza nem a teljes szélesség, hanem az elemek szélességének egy része, és a felső elem vállal ütközik az alsó elem homlokához. Ez a vállazott lapolás jobb esztétikát és merevebb kötést ad. A rajzon az elülnézetnél az alsó elem felső éle azonos síkban van a felső elem külső élével; a lapolás hossza a váll mögött mérhető. A metszetben a vállat és az aljazott részt is feltüntetjük.

11.3.4.3 Ollós csappal

Az ollós csap (műhelyi nevén nyitott csap) olyan sarokkötés, ahol a csapot nem fészekbe dugjuk, hanem a két elem az anyag vastagságának egy részét átfedi, a csap pedig az egyik elem oldalából kinyúlik, a másik elembe mart horonyba csúszik. A rajzon a csap vastagsága általában egyharmada az anyagvastagságnak, a csap hossza megegyezik az elem szélességével. Az elülnézeten a csap élét nem látjuk, mert a homlokfelület takar; az oldalnézeten a csap oldala és a horony illeszkedése látszik. A metszet a csap középsíkjában mutatja a csapot és a hornyot.

11.3.4.4 Vésett csap aljazás nélkül

A vésett csap (műhelyi néven zárt csap) a legjellemzőbb keretsarokkötés. Az egyik elem végén csapot, a másik elemen zárt fészket (csaplyukat) munkálunk meg. A csap és a fészek mérete úgy illeszkedik, hogy a csap hossza kissé rövidebb legyen a fészek mélységénél (általában 1–2 mm hézag), a csap vastagsága pedig a fészek szélességével azonos legyen (szoros, kézzel még összetolható illesztés; a tűrést a rajzon adjuk meg; tájékoztató, ellenőrizendő: szakkönyv). A vastagabb csap préseléskor szétfeszíti a fészket. A rajzon az elülnézet a vállakat és a felső elem homlokát mutatja, a fészek nem látható. Az oldalnézet a csap vastagságát és a fészek két falát mutatja. A metszetben (a csap középsíkján átmetszve) a csap teljes hosszát, a fészek mélységét és a fenékhézagot láthatjuk.

Szabály. A csap arányaira tájékoztató szabály: a csapvastagság körülbelül az anyagvastagság egyharmada (d≈v/3d \approx v/3), de soha ne legyen 6 mm-nél kisebb, és 25 mm-nél nagyobb anyagvastagság esetén is arányosan, a szabványos marószerszám-méretekhez igazítva válasszuk (ellenőrizendő: gépkönyv és szerszámkatalógus). A csap hossza a fészek mélységének megfelelő: ha a keretelem szélessége bb, akkor a fészek mélysége általában a szélesség kétharmada, így a csap hossza ennél kb. 1–2 mm-rel kisebb.

11.3.4.5 Vésett csap 1/3 és 2/3 aljazással

Az aljazás a csap keretnyílás felőli (belső) sávjának elvékonyított kimunkálása, így a csapnak csak egy sávja teljes vastagságú. Az 1/3 aljazás, illetve a 2/3 aljazás az aljazott sáv arányát adja meg a csap szélességéhez képest (ellenőrizendő: szakrajzi tankönyv; a pontos értelmezést a Ollós csapozás: 90°-os illesztés, 1/3 és 2/3 aljazás alfejezettel és a Fogalomtárral egyeztetve használd). Az aljazás nem azonos a csap vastagsági helyzetével: a csap helyzetét külön méretezzük („a csap a belső oldaltól x mm-re”), és minden helyzetméretnél ellenőrizzük, hogy belső távolság + csapvastagság + külső távolság = v. A rajzon az aljazást az elülnézeten a váll vonalának eltolásával, a metszeten a csap kimunkált sávjával mutatjuk meg. Mindig megadjuk az aljazás méretét: például „aljazás 10 mm a belső oldaltól”.

11.3.4.6 Árkolva

Az árkolt sarokkötés olyan, ahol a keretelem sarkaiban nem lapolás vagy csap, hanem egy teljes hosszon futó horony (árkolás) kapcsolja a két elemet. Ezt ritkán használjuk sarokkötésként, inkább T- és keresztkötésekhez. A rajzon az árkot a metszeten mutatjuk be, a horony szélessége és mélysége megadásával. A sarokkötésnél az árkolás általában egyesített, azaz az egyik elemen horony, a másik elemen a horonyba illeszkedő csap fut.

11.3.5 T-kötések és keresztkötések

A keretben a középső oszlop (keresztléc) és a keret folytonos eleme között T-kötés jön létre; ha két elem egymást keresztezi, keresztkötésről beszélünk.

11.3.5.1 T-kötés rálapolással

Az egyik elem végét fél anyagvastagságban ellapoljuk, és a folytonos elem fél vastagságába mart horonyba fektetjük. Az elülnézeten a folytonos elem takarja a lapolt végét; a metszeten a lapolás illeszkedése látszik. A rajzon megadjuk a lapolás hosszát (általában a folytonos elem szélességével azonos) és a horonyszélességet (a lelapolt elem vastagságával azonos). A kapcsolat ragasztással készül.

11.3.5.2 T-kötés csapozással

A vízszintes vagy keresztező elem végére csapot, a folytonos elembe fészket munkálunk. A csap lehet átmenő vagy vak, de keretben általában vak fészket használunk, hogy a fészek ne látszódjon a külső oldalon. A rajzon az elülnézet a vállat és a folytonos elem homlokát mutatja; a metszet a csap hosszát és a fészek mélységét. A T-csapnál a csap hossza a folytonos elem szélességének kb. kétharmada (tájékoztató érték).

11.3.5.3 T-kötés aljazva

Ha a T-kötés csapos, gyakran aljazzuk a csapot, hogy a fészek ne hatoljon át a folytonos elem külső oldalán. Az aljazott T-csap rajzán a fészket folytonos vonallal rajzoljuk a belső oldalon, a külső oldalon pedig a csap nem látható. A metszet mutatja meg, hogy a fészek mélysége kisebb, mint az anyag szélessége.

11.3.5.4 T-kötés árkolva

A T-kötés legegyszerűbb formája az árokhorony: a folytonos elemben hornyot munkálunk, a betételem végét a horonyba toljuk. Ez önmagában nem mindig teherbíró, ezért gyakran egy bemaró csappal vagy tiplivel erősítjük. A rajzon a horony szélessége megegyezik a betételem vastagságával, mélysége 8–12 mm (tájékoztató, anyagfüggő). Az elülnézeten a horony széle vékony vonallal jelenik meg, ha takarásban van, a metszeten a horony teljes keresztmetszete látható.

11.3.5.5 Keresztkötések

A keresztkötés két elem azonos síkban történő, fél anyagvastagságban egymásra lapolt kapcsolata. A két elem egymást keresztezi, és mindkettőn fele-fele mélységű horony vagy lapolás van. A rajzon az elülnézet a két elem keresztezését mutatja; a metszet (általában a kereszteződésben, az elemek közös középsíkjában) a fél-fél vastagságú kivágást mutatja. A kapcsolatot gyakran csak ragasztás tartja, ezért a rajzon a ragasztási illesztést folytonos vékony vonallal jelezzük.

11.3.6 A csaparányok tájékoztató szabálya

A rajz készítésekor a csap méreteit nem szabad önkényesen megválasztani. A következő arányok a faipari gyakorlatban bevett kiinduló értékek, de mindig ellenőrizendők a gép- és szerszámkatalógus alapján (tájékoztató adatok).

Jellemző Jel Tájékoztató arány / érték Megjegyzés
Csapvastagság dd d≈v/3d \approx v/3 legalább 6 mm, tömörfa ajtókeretnél 8–12 mm
Csapszélesség bcb_c a keretelem szélessége, levonva a vállakat/aljazást (pl. 60 mm-es elemnél 40 mm) oldalt 10–10 mm váll
Csaphossz (vak fészekhez) lcl_c lc≈23bl_c \approx \frac{2}{3} b a fészek mélységénél 1–2 mm-rel rövidebb
Váll szélessége oldalt wvw_v a csap vastagságához képest egyenlő vagy annál nagyobb a váll mindkét oldalon legalább 5–8 mm
Aljazás – 1/3 vagy 2/3 (az aljazott sáv aránya) a belső oldal felől mérve (ellenőrizendő)

A csapvastagság nem haladhatja meg az anyagvastagság egyharmadát, mert a fészek két oldalán maradó fal túl vékony lesz, és a keret megreped. Ha viszont túl vékony a csap, a kötés nyírási szilárdsága alacsony. Ezért a rajzon mindig megadjuk a csapvastagságot és az aljazás mértékét.

11.3.7 Rajzolási eljárás lépésenként

Az alábbi, számozott rajzolási sorrend a keretkötés ábrázolását tanítja. Az egyes lépések ellenőrzési pontjai a helyes méretezést és a tiszta, szabványos ábrázolást garantálják.

  1. Válaszd ki a kötéstípust (például vésett csap, aljazott, 1/3 aljazással), és határozd meg a keret külső méreteit, az anyagkeresztmetszetet (b×vb \times v) és a pontos csaphelyzetet.
  2. Rajzold meg az elülnézetet méretarányosan (általában 1:1, 1:2 vagy 1:5, a rendelkezésre álló rajzlaptól függően). Jelöld a külső kontúrokat vastag folytonos vonallal, a csap vállait és a fészek éleit vékony vonallal vagy szaggatottal, ha takarásban vannak.
  3. Add meg a metszetet. A metszősík nyomvonalát az elülnézeten szabványos vonallal rajzold be, nyilakkal és betűjelöléssel (például A–A). A metszeten a metszett anyagot sraffozd, a levegővel érintkező felületet körvonal vonal, a ragasztási hézagot vékony folytonos vonal jelölje. Az érintkező csap–fészek felületet egyetlen vonallal rajzold; a szándékos hézagot (fenékhézag) külön kontúrral mutasd.
  4. Rajzold meg az oldalnézetet (ha szükséges), hogy a csap vastagsága és a fészek szélessége is egyértelmű legyen. Az oldalnézeten a csap és a fészek oldalsó fala látszik, a vállak vonala pedig a homlokszélességet adja.
  5. Méretezd a rajzot. A méretvonalak a nézeteken kívül legyenek. A csap vastagságát a metszeten add meg; a csap hosszát és a fészek mélységét a metszeten vagy egy helyi metszeten; a vállak méretét az elülnézeten. Az aljazás méretét az oldalnézeten vagy metszeten tüntesd fel.
  6. Jelöld az anyagot. A metszetben sraffozással, a nézeten a faanyag megjegyzéssel (például „tömör tölgyfa, pácolt, lakkozott”). A ragasztóra ne írj anyagjelölést, elég a hézagot jelezni.
  7. Ellenőrizd a rajzot. Nézd meg, hogy a csap és a fészek méretei összhangban vannak-e; hogy a metszősík jelölése azonos betűvel szerepel a metszeten; hogy a méretvonalak nem keresztezik feleslegesen a kontúrvonalakat.

Az alábbi folyamatábra a keretkötés rajzolásának lépéseit mutatja be.

Keretkötés rajzolásának lépései - Szemléltető folyamatábra; az egyes lépések az asztalos szakrajzi gyakorlatban alkalmazott sorrendet mutatják.

11.3.8 Kidolgozott példa: betétes keret két kötéssel

Készítsük el egy betétes ajtókeret sarkának rajzát, amelyen a vízszintes keresztléc vésett csappal csatlakozik a függőleges álló keretléchez. A keret anyaga 60 mm széles, 25 mm vastag tömör tölgyfa; a betéthorony 10 mm széles, 8 mm mély, a keret belső oldalán fut.

Adatok. Csapvastagság d=8mmd = 8\ \text{mm} (kb. v/3=25/3≈8,3v/3 = 25/3 \approx 8{,}3 mm); a csap a vastagság közepén ül: 8,5+8+8,5=258{,}5 + 8 + 8{,}5 = 25 mm. Csapszélesség 40 mm, oldalt 10–10 mm váll (10+40+10=6010 + 40 + 10 = 60 mm). Fészekmélység 40 mm (≈23⋅60\approx \frac{2}{3} \cdot 60), csaphossz 38 mm, így a fenékhézag 2 mm.

Rajzleírás (elülnézet, A–A metszet, oldalnézet).

Elülnézet (a keret síkjából szemből): A függőleges álló folytonos, 60 mm széles. A keresztléc 60 mm széles; végén a 10–10 mm-es vállak az álló belső élére ütköznek. A csap és a fészek zárt, ezért nem látszik; a belső élen a betéthoronyt szaggatott vonallal jelöljük.

Metszet (A–A): A metszősík a csap vízszintes középsíkján halad, felülnézetben. A metszeten a fészek 40 mm mély és 8 mm széles, a csap 38 mm hosszú és 8 mm vastag; a fenékhézag 2 mm, ezt nagyítva, két külön kontúrral rajzoljuk. A csapot és a környező faanyagot a rostiránynak megfelelően sraffozzuk; a csapnak a keresztléc anyagával folytonosnak kell lennie. A betéthorony nem esik a metszősíkba, ezért a metszeten nem látszik.

Oldalnézet (a keret éléből nézve): A keret 25 mm vastag. A csap 8 mm vastag, a belső oldaltól 8,5 mm-re, a külső oldaltól szintén 8,5 mm-re van (8,5 + 8 + 8,5 = 25). A belső oldalon a betéthorony 10 mm széles, 8 mm mély, folytonos vonallal látszik.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Vésett csapos keretsarok elülnézete, A–A metszete és oldalnézete méretekkel, a betéthorony és a fenékhézag jelölésével.
Vésett csapos keretsarok rajzkészlete a javított adatokkal: tölgy keret 60 × 25 mm, 8 mm vastag és 40 mm széles csap 10–10 mm-es vállakkal, 38 mm-es csaphossz, 40 mm mély fészek (2 mm fenékhézag), 10 × 8 mm-es betéthorony a belső oldalon. Elülnézet, A–A metszet a csap középsíkjában (nagyított fenékhézaggal) és felülnézet a keret felső éléről.

A HTML-változat a rajzolási eljárás hét lépését (kötéstípus → elülnézet → metszősík → metszet → felülnézet → méretezés → ellenőrzés) lépteti, és robbantott axonometriát is mutat.

11.3.9 Szabvány

A faipari rajzokra vonatkozó európai és magyar szabványok követelményeit csak ellenőrzött forrásból szabad átvenni. A keretkötések ábrázolásakor a következő, a hazai gyakorlatban irányadó szabványok alkalmazhatók (a pontos számok és a hatályos verzió ellenőrizendő): MSZ EN ISO 128 (műszaki rajzok általános alapelvei), MSZ EN ISO 129 (méretmegadás), MSZ EN ISO 5455 (méretarányok), MSZ EN ISO 7200 (rajzfej). A faanyag metszeti jelölésére a hazai szakrajzi gyakorlat szerint a tömörfa metszetét a rostiránnyal párhuzamos, hullámos vagy egyenes sraffozással jelöljük; a furnérozott lap és az agglomerált lap jelölése eltérő, ahogy a Anyagjelölések és metszetsraffozás a faipari rajzon fejezetben tárgyaljuk.

11.3.10 Minőségellenőrzés

A kész rajzot a következő szempontok szerint ellenőrizzük:

Eltérésnél a rajzot javítani kell, és a gyártás előtt a műhelyben újra egyeztetni a gépkezelővel.

11.3.11 Tipikus hibák és okaik

  1. A csapvastagság nagyobb, mint az anyagvastagság egyharmada. Oka: az arány ismeretének hiánya, vagy a rajzon a méretek félreértése. Helyes gyakorlat: mindig számítsd ki a v/3v/3 értéket, és ellenőrizd, hogy a megadott méret nem nagyobb.
  2. A csap hossza megegyezik a fészek mélységével. Oka: nem számítanak a fenékhézaggal. Helyes: a csap hossza legyen 1–2 mm-rel rövidebb, különben préseléskor a csap felfeszíti a fészket.
  3. A fenékhézag nincs ábrázolva, illetve nincs méretezve. Oka: a rajzoló a csap hosszát a fészekmélységgel azonosnak veszi. Helyes: a fenékhézagot külön kontúrral mutatjuk, és a csaphosszt, valamint a fészekmélységet külön megadjuk.
  4. Az aljazás mértéke nem derül ki a rajzból. Oka: a rajzon csak a csapvastagságot adják meg, de nem jelölik, hogy az anyag melyik oldalától mérve. Helyes: mindig add meg az aljazás távolságát egy oldalhoz, vagy írd be: „1/3 aljazás a belső oldaltól”.
  5. A metszősík jelölése hiányzik a nézeten. Oka: a rajzoló elfelejti a metszet nevét és a metszősík nyomvonalát. Helyes: a metszetnek mindig van betűjele, és a metszősík nyomvonala a hozzá tartozó nézeten vonallal és nyilakkal jelölt.

11.3.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos műhelyben egy ügyfél tölgyfa asztalkávát rendel, 1200 × 700 mm-es, 40 mm vastag kávákkal. Az asztalos felvázolja a sarokkötés rajzát: vésett csap, 1/3 aljazással a belső oldalra. A rajzon megadja a csapvastagságot 12 mm-nek, a fészekmélységet 40 mm-nek, a csap hosszát 38 mm-nek. A rajz alapján a gépkezelő beállítja a csapozó marógépet. A próbadarabon kiderül, hogy a csap vastagsága 12,2 mm lett, a fészek pedig 12,0 mm, mert a rajzon a tűrés nem volt megadva. A préselésnél a csap felfeszítette a fészket, és a káva megrepedt. A tanulság: a rajzon a szoros illesztésű csap–fészek kapcsolatnál mindig meg kell adni a tűrést vagy a ráhagyás mértékét (például „csap 12,0 mm, fészek 12,1 mm, préselés előtt a csap csiszolható”), és a gépbeállítás után mindig próbadarabot kell készíteni. (Ez a valós eset minta, nem konkrét bírósági vagy kártérítési adat.)

11.3.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A keretkötés rajzán a metszetben a csap és a fészek érintkező oldalfelületét egyetlen közös vonallal rajzoljuk; a szándékos fenékhézagot külön kontúrral mutatjuk.
  2. Számolj: 27 mm vastag tölgyfa keretelem esetén mennyi a tájékoztató csapvastagság (d≈v/3d \approx v/3)?
  3. Rajzolás: Melyik nézeten látszik a csap hossza és a fészek mélysége?
  4. Hibakeresés: A rajzon a csap hossza 34 mm, a fészek mélysége 34 mm, a vállak hiányoznak. Mi a hiba?
  5. Választás: Ajtókeret sarkában miért jobb az aljazott vésett csap, mint az ollós csap?

Válaszok: lásd a Megoldások elején.

11.3.14 Feladatok

1. feladat (A)
Írd le, mit jelent az „1/3 aljazás” a vésett csapos sarokkötés rajzán, és add meg a csapvastagságot 24 mm-es anyagvastagságnál.

2. feladat (A)
Sorold fel legalább három sarokkötést, amelyet a keret sarkában használhatunk, és mindegyiknél mondd el, mi a jellemzője a rajzon.

3. feladat (B)
Készíts pontos szöveges rajzleírást egy T-kötésről (függőleges álló keretléc 70 mm széles, 30 mm vastag; vízszintes betétléc 40 mm széles, 20 mm vastag; csapos T-kötés, a csap a vízszintes elem végén, vak fészek az álló keretlécben). Add meg a nézeten és a metszeten látható elemeket, méreteket, anyagjelölést.

4. feladat (B)
Egy keretsarok rajzán a következő méretek szerepelnek: anyagvastagság 30 mm, csapvastagság 12 mm, csaphossz 30 mm, fészekmélység 30 mm. Ellenőrizd a csap arányát, és írd meg, mi a probléma, ha van.

5. feladat (C)
Tervezzünk egy betétes ajtókeret sarkát 70 mm széles, 28 mm vastag keretlécekkel. Válassz kötéstípust, indokold a választást, és vázold fel a rajz szerkezetét (melyik nézeten mit látsz, milyen metszetet veszel fel, milyen méreteket adsz meg). A rajzot nem kell ténylegesen megrajzolnod, csak pontosan leírnod.

6. feladat (D)
A műhelyben a keretkötésről készült rajzon az oldalnézet hiányzik, és az aljazás mértéke nincs megadva. A gépkezelő nem tudja beállítani a marógépet. Írd le, hogyan pótolnád a hiányzó rajzelemet lépésről lépésre, és mit mérnél meg a rajzon, mielőtt nekiállsz.

11.3.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:
1. Igaz; az érintkező oldalfelületeket egy vonallal rajzoljuk, a szándékos hézagot (fenékhézag) külön kontúrral, szükség esetén nagyítva mutatjuk meg.
2. v=27mmv = 27\,\text{mm}, d≈273=9mmd \approx \frac{27}{3} = 9\,\text{mm}.
3. A csap hosszát és a fészek mélységét a csap középsíkján átmenő metszeten látjuk.
4. A csap hossza egyenlő a fészek mélységével, ezért hiányzik a fenékhézag; a vállak hiánya pedig a csap szélességének hibás méretezésére utal.
5. Az aljazott vésett csap jobb, mert rejtve marad, a keret merevebb, és a betét horony nem gyengíti a fészket.

1. feladat (A)
Az aljazás a csap keretnyílás felőli sávjának elvékonyított kimunkálása; az 1/3 az aljazott sáv arányát jelöli (ellenőrizendő: szakrajzi tankönyv). A csapvastagság 24 mm anyagvastagságnál d≈24/3=8mmd \approx 24/3 = 8\,\text{mm}. A csap vastagsági helyzetét külön méretezzük: pl. középen (24−8)/2=8mm(24 - 8)/2 = 8\,\text{mm} mindkét oldalról, ellenőrzés: 8+8+8=248 + 8 + 8 = 24 mm.

2. feladat (A)
Három sarokkötés: (a) rálapolás aljazás nélkül – az elülnézeten a takarásban lévő elem végét nem látjuk, a metszeten a fél anyagvastagságú lapolás látszik; (b) ollós csap – az elülnézeten a csap nem látható, az oldalnézeten a csap és a horony illeszkedik, a metszeten a csap középsíkjában látható; (c) vésett csap aljazással – az elülnézeten a vállak, a metszeten a csap hossza és a fészek, az oldalnézeten a csap vastagsága és az aljazás helye.

3. feladat (B)
Rajzleírás:
Elülnézet (az álló keretléc síkjából): A függőleges álló keretléc 70 mm széles, 30 mm vastag. A vízszintes betétléc 40 mm széles, 20 mm vastag, jobbról csatlakozik az álló keretlécéhez. A betétléc vállal ütközik, a csap vastagsága 7 mm (≈ 20/3; a szerszámhoz igazítva 6 vagy 8 mm, ellenőrizendő), a léc vastagságának közepén, két oldalán 6,5 mm váll, a csap szélessége 20 mm (a betétléc középső része, oldalt 10 mm váll mindkét oldalon). A fészek az álló keretlécen belül van, a külső oldalon nem látható.
Vízszintes metszet (A–A a csap középsíkján): Az álló keretléc keresztmetszete, a fészek mélysége 45 mm (a 70 mm szélesség kb. 2/3-a), a csap hossza 43 mm, a fenékhézag 2 mm. A betétléc csapja a fészekben ül, a váll az álló keretléc oldalához simul.
Oldalnézet: Az álló keretléc 30 mm vastag, a betétléc 20 mm vastag. A csap 7 mm vastag, a betétléc középvonalában helyezkedik el. A fészek az álló keretlécen belül, 7 mm széles.
Anyagjelölés: tömör fenyő, rostirány a vízszintes elemeken balról jobbra, az álló keretlécen függőlegesen.
Méretek mm-ben: álló keretléc 70 × 30, betétléc 40 × 20, csapvastagság 7, csapszélesség 20, csaphossz 43, fészekmélység 45, váll oldalt 10.

4. feladat (B)
A csapvastagság 12 mm, az anyagvastagság 30 mm, így v/3=10mmv/3 = 10\,\text{mm}. A 12 mm nagyobb, mint az egyharmad, ezért a fészek oldalfala túl vékony lesz (a fészek a 30 mm anyagból mindkét oldalon 9 mm fal marad, ami még elfogadható, de a szabály szerint csökkenteni kellene). A csaphossz 30 mm, a fészekmélység 30 mm – ez hibás, mert a csap hossza egyenlő a fészekmélységgel, így nincs fenékhézag. Helyes: csapvastagság legfeljebb 10 mm, csaphossz 28 mm, fészekmélység 30 mm.

5. feladat (C)
A betétes ajtókeret sarkára aljazott vésett csapot választunk, mert rejtve marad, a betét hornyot nem zavarja, és merev kötést ad. A keretlécek: 70 × 28 mm. Csapvastagság: 9 mm (közel az egyharmad, de marószerszámhoz igazítva; ellenőrizendő). A csap a vastagság közepén ül: a belső és a külső oldaltól is 9,5 mm-re (9,5 + 9 + 9,5 = 28). Csapszélesség: 40 mm, oldalt 15 mm váll mindkét oldalon. Csaphossz: 45 mm, fészekmélység: 47 mm.
Rajzszerkezet: elülnézet a keret sarkával, a betét horony vonalával; A–A vízszintes metszet a csap középsíkján, amelyen a csap hossza, a fészek, a fenékhézag és a horony helye látszik; oldalnézet a csap vastagságával és az aljazással.

6. feladat (D)
Lépésenkénti pótlás:
1. Keresd meg a rajzon a meglévő nézetet és metszetet. Azon írd be a keretelem keresztmetszetét (például 25 mm vastag).
2. Számold ki a tájékoztató csapvastagságot: d≈25/3≈8mmd \approx 25/3 \approx 8\,\text{mm}.
3. Állapítsd meg a csap vastagsági helyzetét a terméktervből vagy a betét helyéből (például a betéthorony a belső oldalon fut; ha más előírás nincs, a csap a vastagság közepén ül).
4. Az oldalnézetet jelöld be a rajz mellé, rajzold meg a 25 mm vastag keretlécek élét, a csapot 8 mm vastagon, a belső oldaltól 8,5 mm-re.
5. Méretezd az oldalnézeten a csapvastagságot (8 mm) és a helyzetét: belső oldaltól 8,5 mm, külső oldaltól 8,5 mm (8,5 + 8 + 8,5 = 25).
6. A metszeten add meg a fészek szélességét (8 mm) és a csaphosszt a fészekmélységgel összhangban.
7. Ellenőrizd, hogy a gépkezelő által használt marószerszám átmérője megfelel-e a 8 mm-nek; ha nem, válassz a katalógusból közelítő méretet, és frissítsd a rajzot.

11.3.16 Rövid összefoglaló

A keretkötések rajzán a sarkok, T- és keresztkötések kapcsolatát mindig nézetben és legalább egy metszetben ábrázoljuk. A sarokkötések alapformái: rálapolás aljazás nélkül, rálapolás aljazva, ollós csap, vésett csap aljazás nélkül, vésett csap 1/3 vagy 2/3 aljazással, valamint árkolt kötés. A T-kötés készülhet rálapolással, csapozással, aljazva vagy árkolva; a keresztkötés leginkább fél–fél vastagságú lapolás. A csap tájékoztató arányai: csapvastagság d≈v/3d \approx v/3 (legalább 6 mm), csaphossz lc≈23bl_c \approx \frac{2}{3} b (a fészkes elem szélességének kb. kétharmada), és 1–2 mm-rel rövidebb a fészekmélységnél. A rajz akkor jó, ha a metszeten a fenékhézag külön kontúrral, a faanyag sraffozással, az aljazás pedig egyoldalú mérettel (pl. „belső oldaltól 8 mm”) egyértelműen szerepel. A csap–fészek tűrését a gyártási rajzon meg kell adni, és a gépbeállítás után próbadarabot kell ellenőrizni. Ezt a tudást használjuk a Kávakötések ábrázolása: beeresztések, fogazások, idegencsapos kötések fejezetben, a Sarokkötések lapolással és vállazással gyakorlati elkészítésénél, valamint az Ajtótokok fajtái és szerkezete épületasztalos rajzainál.

11.3.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: a rajzi ábrázolásra vonatkozó magyar és európai szabványok (MSZ EN ISO 128, 129, 5455, 7200 – a pontos számok és a hatályos kiadások ellenőrizendők), hazai faipari szakrajzi tankönyvek, gép- és szerszámkatalógusok. A csap arányaira, a fészekmélységre, a horonyméretekre megadott értékek tájékoztató jellegűek, és a rendelkezésre álló gépkönyv, szerszámkatalógus és az aktuális termékterv szerint ellenőrizendők. A rajzolási lépések a faipari gyakorlatban elfogadott sorrendet követik. A konkrét szabványok paragrafusait, táblázatait nem idéztük; a felhasználónak a kiadás előtt a hatályos verziókat ellenőrizni kell.