9.2 Méretarány és méretmegadás a faipari rajzon

9.2.1 Motiváció

Képzeld el, hogy egy vevő beépített szekrényt rendel. A felméréskor az asztalos egy vázlatot készít 1:20 méretarányban. A műhelyben ebből a vázlatból kell levágnia az oldallapot. Ha a rajzon lemért 120 mm-t veszi valós méretnek, akkor a szekrény 2400 mm helyett 120 mm hosszú elemet kapna, és a lap a helyszínen használhatatlan lenne. A méretarány tehát nem dísz: a rajz minden arányos, kicsinyített vagy nagyított másolat, de a méretszámok mindig a valóságos méretet mutatják. Ebben az alfejezetben megtanulod, hogyan kell méretarányt választani, átszámolni, és hogyan kell egy alkatrészrajzot úgy beméretezni, hogy a gyártó egyértelműen tudjon dolgozni.

9.2.2 Szemléletes kép

Rajzoljunk le egy 1200 mm hosszú, 300 mm széles, 22 mm vastag polclapot. 1:1 méretarányban a rajz is 1200 mm hosszú lenne: nem férne el egy A4-es lapon. Ezért a rajzot 1:5 arányban kicsinyítjük: a rajzon a lap hossza 240 mm, szélessége 60 mm lesz. A rajz méretei kisebbek, de a rajtuk szereplő méretszámok továbbra is 1200, 300 és 22. Ha pedig egy kötés részletét szeretnénk jobban látni, 2:1 arányban nagyítunk: a 10 mm-es csap a rajzon 20 mm hosszú lesz, de a méretszáma 10.

Ez a kettősség – kicsinyített kép, valós méretszám – a műszaki rajzok alapgondolata.

9.2.3 Méretarány

Definíció. A méretarány a rajzon szereplő (rajzi) hossz és a valóságos (tárgyi) hossz aránya. Jele gyakran M, például M 1:2. Az 1:2 azt jelenti, hogy a rajz hossza fele a valóságos hossznak; a 2:1 azt jelenti, hogy a rajz hossza kétszerese a valóságosnak.

A magyar és európai gyakorlatban a méretarányt így adjuk meg:

Szabály. A méretarányt mindig olyan értékkel választjuk meg, hogy a rajz jól olvasható, de el is férjen a rajzlapon. A számítás a rajz és a valóság hosszát kapcsolja össze:

lrajz=lvalósM(kicsinyítésnél, 1:M esetén).l_{\text{rajz}} = \frac{l_{\text{valós}}}{M} \quad \text{(kicsinyítésnél, } 1:M \text{ esetén)}.

Nagyításnál (M:1) a rajz hossza az M-szeres:

lrajz=M⋅lvalós.l_{\text{rajz}} = M \cdot l_{\text{valós}}.

A méretarányszám alatt kicsinyítésnél az 1 utáni számot, nagyításnál az 1 előtti számot értjük.

Átszámítás – 1. kidolgozott példa. Egy ajtólap valós magassága 2100 mm. Mekkora a rajzi magasság M 1:10 méretarányban?

Adott: l_valós = 2100 mm, M = 10. Keresett: l_rajz. Képlet: l_rajz = l_valós / M. Behelyettesítve:

lrajz=2100mm10=210mm.l_{\text{rajz}} = \frac{2100\,\text{mm}}{10} = 210\,\text{mm}.

Ellenőrzés: M 1:10 azt jelenti, hogy a rajz tizedakkora, mint a valóság; 2100 : 10 = 210, tehát a rajz 210 mm hosszú lesz. Ez még az álló A4-es lapon elfér (rajzmező-magasság 277 mm). ∎

Átszámítás visszafelé – 2. kidolgozott példa. Egy M 1:5 méretarányú rajzon egy bútorlap hosszát 84 mm-nek mérjük. Mennyi a valóságos hossz?

Adott: l_rajz = 84 mm, M = 5. Keresett: l_valós. Képlet a fenti összefüggésből: l_valós = l_rajz · M. Behelyettesítve:

lvalós=84mm⋅5=420mm.l_{\text{valós}} = 84\,\text{mm} \cdot 5 = 420\,\text{mm}.

Ellenőrzés: M 1:5 esetén a rajz ötödakkora, mint a valóság; az ötszörös 84 mm tényleg 420 mm. ∎

Figyelem. A rajzról való lemérést csak ellenőrzésre, becslésre használd. A gyártáshoz mindig a méretszámot kell venni, soha nem a rajzon lemért hosszt. A másolás, nyomtatás vagy szkennelés torzíthatja a méretarányt, de a méretszámok akkor is érvényesek maradnak.

9.2.4 Szabványos méretarányok

Szabvány. A faipari rajzokon a méretarányok kiválasztását és jelölését az MSZ EN ISO 5455 szerinti szabályok írják le (a pontos szám és hatályos kiadás ellenőrizendő). A gyakorlatban a faipari alkatrészrajzokat leggyakrabban 1:1, 1:2, 1:5 vagy 1:10 arányban készítjük. Az épületasztalos-ipari rajzok, beépítési vázlatok 1:20 vagy 1:50 arányúak lehetnek. Részletrajzoknál 2:1 vagy 5:1 nagyítást használunk.

A méretarányt a szövegmezőben tüntetjük fel; ha a rajzon egyetlen méretarány van, azt a címmezőben vagy a rajz fejlécében tüntetik fel. Ha egy rajzon több méretarány fordul elő, akkor az adott nézet vagy részlet mellé közvetlenül írják, például: „Részlet A – M 2:1”.

9.2.5 A méretmegadás elemei

A rajzi képet akkor lehet legyártani, ha minden szükséges méret rajta van. A méretmegadáshoz négy fő elemet használunk:

  1. Méretsegédvonal. Vékony folyamatos vonal, amely a mérendő pontból kifelé nyúlik. Általában nem érinti a kontúrt, hanem 1–2 mm-rel a vetület elé indul és 1–2 mm-rel túlnyúlik a méretvonalon (a pontos érték rajzi szabvány szerint ellenőrizendő).
  2. Méretvonal. Vékony folyamatos vonal, amely párhuzamos a mérendő szakasszal. A méretszámot fölötte vagy megszakításában helyezzük el.
  3. Határolójel. A méretvonal végein látható jel: faipari rajzon gyakran a ferde vonás (rövid, 45°-os vonalka) vagy a nyíl. Egy rajzon belül egységesen használjuk.
  4. Méretszám. A valóságos méretet mutatja, mértékegység nélkül. A rajzon mm-ben értendő, de az „mm” betűket nem írjuk ki. Ha ritkán más mértékegységet használunk, azt a rajzon egyértelműen jelöljük.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Egy léc méretezése kinagyítva: méretsegédvonal, méretvonal, ferde vonásos és nyilas határolójel, méretszám, és három hibás méretezési példa.
A méretmegadás négy eleme egy 60 × 20-as léc 2:1-es rajzán: 1 méretsegédvonal (rés a kontúrtól, túlnyúlás a méretvonalon), 2 méretvonal, 3 határolójel (ferde vonás; mellette a nyilas változat), 4 méretszám a méretvonal fölött; alul három hibás méretezés

Szabály. A méretszámok mindig a tárgy valóságos méreteit adják meg, függetlenül attól, hogy a rajz 1:1, 1:5 vagy 2:1 arányú. A méretvonalat és a segédvonalat vékonyan, a látható kontúrvonalat vastagabban rajzoljuk, hogy a rajz jól olvasható legyen.

Szabvány. A méretmegadás alapelveit az MSZ EN ISO 129 sorozat tartalmazza; a rajzi vonalak típusait az MSZ EN ISO 128 sorozat írja elő, a rajzfejet és a címmezőt az MSZ EN ISO 7200 rögzíti. A pontos szabványkódok és a hatályos kiadások ellenőrizendők.

9.2.6 Méretezési módok

A faipari rajzokon három fő méretezési módot használunk:

A gyakorlatban a befoglaló méreteket – teljes hossz, szélesség, vastagság – mindig megadjuk, utána tüntetjük fel a részletméreteket. Ez azért fontos, mert az ellenőrzésnél a fő méretekből indulunk ki, és a részletek hibáit is viszonyítjuk hozzájuk.

Az ábra ugyanazt a polclapot mutatja kétféle méretezéssel. Az 1200 × 300 × 22 mm-es bükk polclapon Ø5 furatok vannak a bal bütütől 100, 350, 600, 850 és 1100 mm-re, két sorban (az elülső éltől 50 és 250 mm-re). Felül a láncméretezés (100, 250, 250, 250, 250, 100 – összege 1200), alul a bázisméretezés a bal bütütől (100, 350, 600, 850, 1100, 1200). Az interaktív változatban az első méretbe 1 mm-es hibát téve látszik, hogy láncméretezésnél minden további furat eltolódik, bázisméretezésnél csak egy.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Polclap felülnézete; a furatok helye lánc- és bázisméretezéssel.
Polclap (1200 × 300 × 22, bükk) elöl- és felülnézete, a furatok helye felül láncméretezéssel, alul bázisméretezéssel (eredeti rajzon M 1:5)

9.2.7 Sugár, átmérő, szög és letörés

A faipari rajzon nemcsak hosszméretek fordulnak elő.

Példa. Egy asztallap sarkát 20 mm sugárral lekerekítjük, a lyuk átmérője 8 mm, az él letörése 1 × 45°. A rajzon ezeket így olvasod: R20, Ø8, 1 × 45°.

9.2.8 Faipari szokás: mm, befoglaló és főméretek

A faipari rajzokon a méreteket milliméterben adjuk meg, de a mm-t nem írjuk ki. A szabásjegyzékben a méretek sorrendje általában hossz × szélesség × vastagság. Például: 500 × 300 × 18 mm. Ez a sorrend a rajzon is visszaköszönhet, de a rajz nézetei gyakran külön mutatják a hosszat, szélességet és vastagságot.

Definíció. Befoglaló méret: a tárgy legnagyobb kiterjedését megadó három méret (hossz, szélesség, vastagság). Főméret: a szerkezet működéséhez, beépítéséhez legfontosabb méret, például egy ajtólap teljes magassága és szélessége, vagy egy fiók belső mérete.

Szabály. A rajzon először a befoglaló méreteket és a főméreteket adjuk meg, majd a részleteket. A gyártó ez alapján tudja ellenőrizni, hogy az alkatrész valóban a helyére illik-e, és hogy a részletméretek összhangban vannak-e a fő méretekkel.

9.2.9 A méretmegadás lépései

Egy alkatrészrajz készítésénél a méretezést célszerű lépésenként elvégezni:

  1. Nézd meg a vetületeket: melyik nézeten látható a legtöbb méret?
  2. Jelöld ki a bázisokat: válaszd ki azt az élt vagy középvonalat, ahonnan a méreteket indítod.
  3. Add meg a befoglaló méreteket: hossz, szélesség, vastagság.
  4. Add meg a főméreteket: szerkezeti vagy beépítési méretek.
  5. Add meg a részletméreteket: furatok, letörések, lekerekítések, szerkezeti kötések.
  6. Ellenőrizd az összhangot: a láncméretek összege adja-e a befoglaló méretet? Nincs-e kétszer megadott méret? Minden rajzi elem meg van-e méretezve?

Ezt a lépéssort a Szabásjegyzék és anyagnorma alfejezetben is használjuk majd, mert a rajzról készül a szabásjegyzék.

9.2.10 Minőségellenőrzés

A rajz helyességét a gyártás előtt ellenőrizni kell.

Mit ellenőrzünk?
- Minden szükséges méret rajta van-e?
- A befoglaló méretek egyeznek-e a részletméretek összegével?
- A méretszámok a valóságos méretet mutatják-e, nem a rajzi hosszt?
- A méretarány fel van-e tüntetve, és egyértelmű-e?
- A sugarak, átmérők, szögek, letörések jelölése szabályos-e?
- A méretvonalak és segédvonalak nem keresztezik-e feleslegesen a kontúrt?

Ellenőrző becslés. Egy ajtótokoszlop teljes hossza 2100 mm, a zsanérok helye láncban: 250 + 800 + 800 + 250 = 2100 mm. A lánc összege egyezik a befoglaló mérettel, tehát a méretezés zárt. Ha 2050 mm jönne ki, valamelyik láncméret hibás. Az ilyen összhangot mindig számold ki.

9.2.11 Tipikus hibák és okaik

A rajzokban a méretezési hibák gyakran okoznak anyagi kárt és időveszteséget. A leggyakoribbak:

1. hiba: Hiányzó méret. A rajzról lemarad egy furat távolsága vagy egy letörés mérete; a gyártó nem tudja elkészíteni az alkatrészt, vagy megkérdezi, ami megállítja a munkát.
Ok: a rajzoló a vetületet rajzolta le, de a méretezést nem ellenőrizte.
Helyes gyakorlat: a rajzot a készítés után tételesen átnézni, minden rajzi elemhez méretet rendelni.

2. hiba: Kétszer megadott, egymással ellentmondó méret. Például a láncméretezés összege 1195 mm, a befoglaló méret 1200 mm. A gyártó nem tudja, melyik mérvadó.
Ok: a méretezést utólag javították, de a részletméreteket nem igazították hozzá.
Helyes gyakorlat: a befoglaló méretet mindig megadjuk; a láncból a legkevésbé fontos tagot elhagyjuk, vagy zárójelben, tájékoztató méretként írjuk (pl. (250)). Így minden méret egyszer van megadva. Ha az összeg mégsem egyezik, javítsuk a rajzot.

3. hiba: A méretszám a rajzi hosszt mutatja, nem a valóságot. Az 1:20 méretarányú vázlatról valaki 2100 mm helyett 105 mm-t ír be a gyártásba.
Ok: a rajzról lemért hosszt vette valós méretnek, vagy a méretarányt figyelmen kívül hagyta.
Helyes gyakorlat: a méretszámokat mindig a tényleges méretből, ne a rajzból való lemérésből származtassuk. A rajzról való lemérést csak becslésre használjuk.

9.2.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis műhelyben a gyakornok elkészített egy beépített szekrényajtó rajzát. A rajz fejlécében az 1:10 méretarány szerepelt, de a gyakornok a méretszámokhoz a rajzról lemért hosszakat írta. Az ajtó magassága a rajzon 190 mm volt, így 190 mm-t írt a méretszámhoz. A gépkezelő a rajz alapján 190 mm hosszú ajtólapot vágott. A helyszínen a szekrénybe a 190 mm-es ajtó természetesen nem illett.

A hiba kivizsgálásakor kiderült, hogy az ajtó valós mérete 1900 mm lett volna. A gyakornok a méretarányt nem vette figyelembe. A tanulság: a rajzot meg kell tanulni méretarányosan olvasni, de a méretszámok a valóságot tükrözik. A helyes megoldás az volt, hogy a rajzon 1900 mm-es méretszámot kellett volna írni, függetlenül attól, hogy a rajzi hossz 190 mm volt.

9.2.13 Önellenőrzés

  1. Rajzolsz egy 600 mm hosszú elemet 1:10 méretarányban. Mekkora a rajz hossza?
  2. Egy rajzon 1:25 méretarányban lemérsz 88 mm-t. Mekkora a valós hossz?
  3. Milyen jelet használunk átmérőhöz és sugárhoz?
  4. Mi a különbség a lánc- és bázisméretezés között?
  5. Milyen mértékegységet használunk a faipari méretszámokhoz?
  6. Mi a hiba abban, ha egy rajz 1:20 méretarányú, de a rajzból lemért hosszt írjuk be méretszámnak?

A válaszok a Megoldások elején találhatók.

9.2.14 Feladatok

1. feladat (A)
Írd át a következő valós méreteket 1:10 méretarányú rajzi méretekre: 1240 mm, 80 mm, 520 mm.

2. feladat (A)
Írd át a következő rajzi méreteket valós méretekre, ha a rajz M 1:5: 250 mm, 64 mm, 12 mm.

3. feladat (B)
Egy bútorelemet 1:20 méretarányban rajzolsz. A rajzon a hosszúság 95 mm. Mekkora a valós hossz? Mekkora lenne a rajzi hossz 1:50 méretarányban?

4. feladat (B)
Egy polclap hossza 950 mm. A furatok helyét a bal éltől számítva így adjuk meg: 100, 250, 250, 250, 100 mm (láncméretezés). Add meg ugyanezeket a furathelyeket bázisméretezéssel! Rajzold le a méretvonalak szöveges leírását!

5. feladat (C)
Egy rajzon a befoglaló méret 1800 mm, a láncméretek: 200, 600, 600, 200, 150. Ellenőrizd az összeget! Mi lehet a hiba oka, és mi a helyes eljárás?

6. feladat (D)
Készíts rajzot egy 500 × 300 × 18 mm-es tömörfa asztalka tetőlapjáról. A lap két sarkán 20 mm sugarú lekerekítést, a sarkoktól 60 mm-re 6 mm átmérőjű furatot tervezz. A vastagság 18 mm. Írd le a rajzot: milyen nézetet használsz, milyen méretarányt választasz (A4-es lapon), milyen méreteket adsz meg (lánc- vagy bázisméretezéssel), és rajzold le az ábraigényt szövegesen.

9.2.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. 600 mm : 10 = 60 mm.
  2. 88 mm · 25 = 2200 mm.
  3. Átmérő: Ø, sugár: R.
  4. A láncméretezés minden méretet az előzőből indít, a bázisméretezés minden méretet ugyanabból a közös kezdőpontból.
  5. A faipari rajzokon mm-t használunk, de a méretszámok mellé nem írjuk ki az „mm”-t.
  6. Hiba: a méretarányt nem vettük figyelembe; a méretszám a valós méretet kell hogy mutassa, nem a rajzon lemérhető hosszt.

1. feladat megoldás

M 1:10 esetén a rajz hossza a valós hossz tizede. - 1240 mm / 10 = 124 mm - 80 mm / 10 = 8 mm - 520 mm / 10 = 52 mm

2. feladat megoldás

M 1:5 esetén a valós hossz a rajzi hossz ötszöröse. - 250 mm · 5 = 1250 mm - 64 mm · 5 = 320 mm - 12 mm · 5 = 60 mm

3. feladat megoldás

Adott: l_rajz = 95 mm, M = 20. Keresett: l_valós.

lvalós=95mm⋅20=1900mm.l_{\text{valós}} = 95\,\text{mm} \cdot 20 = 1900\,\text{mm}.

Ezután M 1:50 esetén:

lrajz,50=1900mm50=38mm.l_{\text{rajz,50}} = \frac{1900\,\text{mm}}{50} = 38\,\text{mm}.

Ellenőrzés: 1:20-as rajzon 95 mm, 1:50-es rajzon 0,4-szer akkora (38/95 = 0,4). 1900/50 = 38; 1900/20 = 95. A 95 és 38 aránya 2,5, ami 50/20 = 2,5. ∎

4. feladat megoldás

A láncméretezés: 100, 250, 250, 250, 100.
Bázisméretezéssel a bal éltől mért távolságok:
- Első furat: 100 mm
- Második: 100 + 250 = 350 mm
- Harmadik: 350 + 250 = 600 mm
- Negyedik: 600 + 250 = 850 mm
- Jobb él: 850 + 100 = 950 mm

A rajzon a bázisméretezés így néz ki: egy közös segédvonal a bal szélről, és onnan mért méretvonalak a furatokhoz: 100, 350, 600, 850, 950. A lánc összege 100+250+250+250+100=950mm100+250+250+250+100 = 950\,\text{mm}, ez egyezik a polclap hosszával, tehát a méretezés zárt.

5. feladat megoldás

Adott: befoglaló méret 1800 mm, lánc összege 200+600+600+200+150=1750200+600+600+200+150 = 1750 mm. Eltérés: 1800 − 1750 = 50 mm. Tehát valamelyik láncméret 50 mm-rel rövidebb, mint kellene. A hibát úgy keressük, hogy megvizsgáljuk a rajzi elrendezést: például a 150 mm-es szakasz valójában 200 mm, vagy egy elem lemaradt. A helyes eljárás: a rajzot a befoglaló méretből kiindulva javítjuk, és a láncméretezést vagy a bázisméretezést összhangba hozzuk. A későbbi gyártás során a méretezést a Műszaki leírás, műveletterv, technológiai leírás és gyártási folyamatábra szerint dokumentáljuk.

6. feladat megoldás

Rajzterv:
- Termék: 500 × 300 × 18 mm-es tölgyfa asztallap.
- Nézet: elölnézet (felülnézet) mutatja a hosszt és szélességet; oldalnézet vagy vékony metszet mutatja a 18 mm vastagságot.
- Méretarány: A4-es lapon M 1:2 megfelelő, mert az 500 mm valós hossz 250 mm-es rajzi hosszat jelent, a 300 mm-es szélesség 150 mm-t.
- Méretek: befoglaló 500 × 300 × 18; a két sarok lekerekítése R20; a furatok Ø6, 60 mm-re a sarkoktól. A furatok helyét láncméretezéssel is megadhatjuk: 60, 380, 60? Vagy bázisméretezéssel: 60, 440 a furatokhoz.
- Ábraigény: a rajz fekete-fehér, a lekerekítések R20, a furatok Ø6, az anyagjelölés tölgy.
- A gyártáshoz a rajzról szabásjegyzék készül: az asztallap mérete kész méretben 500 × 300 × 18 mm, nyers méret 500 × 300 × 18 mm (vagy 502 × 302 mm, ha ráhagyással dolgozunk – ezt a későbbi méretezési fejezet pontosítja).

9.2.16 Rövid összefoglaló

A méretarány a rajzon megjelenő hossz és a valóságos hossz aránya. Kicsinyítésnél (1:2, 1:5, 1:10, 1:20, 1:50) a rajz kisebb, nagyításnál (2:1, 5:1) nagyobb, mint a tárgy. A rajz hossza kicsinyítésnél l_rajz = l_valós / M, nagyításnál l_rajz = M · l_valós. A méretszámok mindig a valóságos méretet adják meg, függetlenül a méretaránytól. A méretmegadás elemei: méretvonal, méretsegédvonal, határolójel (nyíl vagy ferde vonás), méretszám. A méretszámot mm-ben értjük, de a rajzon nem írjuk ki az „mm”-t. A méretezést elvégezhetjük lánc-, bázis- vagy koordináta-méretezéssel; a befoglaló és főméretek mindig a legfontosabbak. A sugarat R, az átmérőt Ø, a szöget ° jellel jelöljük, a letörést például 2 × 45° formában adjuk meg. A rajz méreteinek összhangját mindig ellenőrizni kell, mert a hiányzó vagy ellentmondó méret gyártási hibához vezet. Ezt a tudást a Síkmértani szerkesztések az asztalos gyakorlatában, a Helyszíni felmérés, vázlatrajz és építőipari rajzok olvasása és a Mérő- és rajzolóeszközök, anyagkiosztás és előrajzolás alfejezetek használják fel.

9.2.17 Források és ellenőrzési hiányok

Felhasznált forrástípusok:
- MSZ EN ISO 128 sorozat – műszaki rajzok, vonalak és ábrázolási elvek (a pontos kódok és kiadások ellenőrizendők).
- MSZ EN ISO 129 sorozat – méretmegadás elvei (ellenőrizendő).
- MSZ EN ISO 5455 – méretarányok (ellenőrizendő).
- MSZ EN ISO 7200 – rajzfej, címmező (ellenőrizendő).
- Faipari szakrajzi tankönyvek, szakképzési jegyzetek a rajzi gyakorlatról.

Ellenőrizendő pontok:
- A faipari rajzokon használt méretarányok és a rajzi vonalvastagságok pontos előírásai.
- A határolójelek (nyíl vagy ferde vonás) faipari szokásának egységes használata a hazai és európai gyakorlatban.
- A rajzfej és a címmező pontos formája, tartalma a magyar szabvány szerint.
- A tűrések és a furathelyek megadásának pontos jelölési módja a mai faipari szabványokban.