Egy vevő boltíves bejárati ajtót kér, vagy egy ovális asztallapot szeretne. A műhelyben a pontos forma nem „ránézésre” készül: először rajz kell, abból sablon, és csak azután munkadarab. Ha a szerkesztés hibás – például az ív nem érintőlegesen csatlakozik az egyeneshez –, a kész ajtótokon vagy asztallapon látható törés lesz. A síkmértani szerkesztés az a rajzi módszer, amellyel körzővel, vonalzóval és segédvonalakkal pontosan előállítjuk a kívánt formát, mielőtt fűrészelni, gyalulni vagy marni kezdenénk.
Képzelj el egy boltíves ablakot: a felső szemöldökfa egy körív vagy kosárív. A rajzon meg kell határoznunk az ív középpontját, sugarát, és a csatlakozási pontokat. Ugyanezt a rajzot visszük át a sablonra, majd a sablonnal jelöljük a munkadarabot. A szerkesztés tehát nem öncélú rajztanulás, hanem a műhelyi pontosság első lépése.
Definíció. Síkmértani szerkesztés alatt olyan rajzi műveletet értünk, amely adott pontokból, egyenesekből és körívekből kiindulva, körző és vonalzó segítségével meghatároz egy új pontot, egyenest vagy ívet. A szerkesztés segédvonalait vékonyan húzzuk, a kész kontúrt vastagon húzzuk ki.
A leggyakoribb alapszerkesztések:
Merőleges állítása egyenesre adott ponton.
A pontból körívet húzunk, amely két pontban metszi az egyenest. A
metszéspontokból azonos sugárral két újabb körívet rajzolunk; ezek
metszéspontját az eredeti ponttal összekötve kapjuk a merőlegest.
Mire jó a műhelyben? Egy lap szélére derékszögben kell
bejelölni egy hornyot, vagy egy oszlop alját merőlegesen
levágni.
Párhuzamos szerkesztése adott távolságban.
Az egyenes két pontjában merőlegest állítunk, azokra felmérjük a kívánt
távolságot, majd a kapott pontokat összekötjük.
Mire jó? Párhuzamos vezetőlécek, falcolatok, nútok
helyének kijelölése.
Szakaszfelezés (felező merőleges).
A szakasz két végpontjából azonos (a fél szakasznál nagyobb) sugárral
köríveket húzunk. A két metszéspontot összekötő egyenes felezi a
szakaszt, és merőleges rá.
Mire jó? Íves alkatrészek, boltívek csúcsának
meghatározása, szimmetriatengely kijelölése.
Szögfelezés.
A szög csúcsából körívet húzunk, amely a két szárat elmetszi. A
metszéspontokból azonos sugárral újabb köríveket rajzolunk; ezek
metszéspontját a csúccsal összekötve kapjuk a szögfelezőt.
Mire jó? Fecskefarkú fogazás, ferde csapok, saroklécek
illesztése.
Szakasz felosztása egyenlő részekre (párhuzamos szelők
módszere).
A szakasz egyik végpontjából tetszőleges ferde segédegyenest húzunk.
Erre körzővel felmérünk annyi egyenlő kis távolságot, ahány részre
osztani akarunk. Az utolsó pontot összekötjük a szakasz másik
végpontjával, majd ezzel az egyenessel párhuzamosokat húzunk a
segédegyenes osztópontjain át. A párhuzamosok a szakaszt egyenlő
részekre osztják.
Mire jó? Fiókbeosztás, fokok egyenlő kiosztása,
lépcsőfokok elosztása a járóvonalon.
Szabály. A szerkesztési vonalak mindig vékony, jól látható, de a kész kontúrtól megkülönböztethető vonalak legyenek. A végleges rajzot a szabványos vonalvastagságokkal, a méreteket a méretmegadás szabályai szerint adjuk meg – ezt a(z) Méretarány és méretmegadás a faipari rajzon alfejezetben tanultad, a vonalak jelölését pedig a(z) Rajzeszközök, rajzfajták, szabványos vonalak és betűk alfejezet rögzíti.
Az asztalosmunkában gyakoriak a sokszög alakú lapok, oszlopok, betétek. A két leggyakoribb a szabályos hatszög és a szabályos nyolcszög.
Szabály. A körbe írt szabályos hatszög oldala egyenlő a kör sugarával. Ezért a kör kerületén körzővel a sugár felmérésével hat pontot kapunk, amelyeket sorban összekötve megrajzolható a hatszög.
Példa. Egy hatszögletű asztallap átmérője (a köré írható kör átmérője) . A sugár , tehát a hatszög oldalhossza . A szerkesztésnél a sugárral hat pontot jelölünk a körön, és összekötjük őket.
Szabályos nyolcszög szerkesztése.
Egy négyzetből indulunk ki: rajzoljunk egy négyzetet, majd húzzuk meg az
átlóit. Az átlók metszéspontja a középpont. A négyzet mind a négy
csúcsából a csúcs és a középpont távolságával (a félátlóval) mint
sugárral ívet húzunk; az ívek a négyzet oldalait 8 pontban metszik. Ez a
8 pont a szabályos nyolcszög csúcsa (a négyzet csúcsai nem azok). A
pontok összekötésével szabályos nyolcszöget kapunk, oldala
(
a négyzet oldala).
Mire jó? Nyolcszögletű asztallap, oszloplábazat,
dísztányér.
A két szerkesztést az ábra mutatja: bal oldalon a hatszöget (a sugár hatszor fér rá a körre), jobb oldalon a nyolcszöget, amelyet a köré írható négyzetből szerkesztünk. A négyzet csúcsaiból a félátlóval mint sugárral húzott ívek az oldalakat 8 pontban metszik; ezek a nyolcszög csúcsai (a négyzet csúcsai nem azok). Az interaktív változat lépésenként mutatja a körzőmozdulatokat.

Egy íves kontúr akkor szép, ha az egyenes és az ív, vagy két ív érintőlegesen csatlakozik: a csatlakozási pontban nincs törés, a vonal folyamatos.
Szabály. Egy körív és egy egyenes akkor csatlakozik érintőlegesen, ha az ív sugara merőleges az egyenesre az érintési pontban. Két körív akkor csatlakozik érintőlegesen, ha a két középpont és az érintési pont egy egyenesre esik.
Lekerekítés készítésekor adott sugarú ívet illesztünk két egyenes közé. A szerkesztés lépései:
Mire jó? Asztallap sarkainak lekerekítése, fiókfront éleinek lágyítása, díszlécek profiljának rajzolása.
A műhelyben a legegyszerűbb a kertész-módszer (zsinóros ellipszis): ez a definíció szerint pontos ellipszist ad, a pontosságot csak a zsinór nyúlása és a szegek helyzete rontja. Rajzlapon gyakran körívekből álló közelítő oválist (kosárívet) használunk. A kertész-módszer lépései:
Megjegyzés. Az asztalos a műhelyben ugyanezt a módszert használhatja nagy ovális asztallap kijelölésére: a fókuszpontokba szeget üt, zsinórt feszít, és ceruzával vagy rajztűvel körbejár.
Definíció. Az ellipszis olyan görbe, amelynek minden pontjára igaz, hogy a két fókuszponttól mért távolságok összege állandó. A kosárív ezzel szemben több körívből, érintőlegesen összeillesztett görbe, amely az ellipszist közelíti.
Az épületasztalos-iparban a boltíves nyílások két alapformája a szegmensív és a kosárív.
Definíció. A szegmensív (körszeletív) olyan ív, amely egyetlen körívből áll, és a fesztáv két végpontja, valamint a magasság (emelkedés) határozza meg. A kosárív több, különböző sugarú körívből, érintőlegesen csatlakozó görbe, amely a nyílás arányához jobban illeszkedik, mint az egyetlen körív.
Szegmensív szerkesztése.
Adott a fesztáv
(a nyílás szélessége) és a magasság
(az ív emelkedése). A középpontot a következőképpen szerkesztjük:
A szerkesztés mellett a sugarat számítással is meghatározhatjuk:
Példa. Egy boltíves ajtó fesztávja , magassága . A körív sugara:
Ellenőrzés: a sugár nagyobb a fél fesztávnál (), ezért az ív lapos, nem félkör; ez helyes, mert a magasság kisebb a fél fesztávnál.
Kosárív szerkesztése (háromközéppontos
közelítés).
A kosárív szerkesztése több lépésből áll. Az alábbi módszer jó
közelítést ad, és a műhelyben sablonkészítésre alkalmas:
Számpélda (, ): ; a szerkesztés az -n, -tól -re (), a alatt kb. -rel, ; ellenőrzés: , tehát az ívek érintkeznek.
A kosárív pontos méretezését mindig méretarányos rajzon ellenőrizzük, mert a tényleges középpontok a nyílás arányaitól függenek.
Az első ábra a példa szegmensívét mutatja (, , ); az interaktív változatban a fesztáv és a magasság csúszkával állítható, a sugár kiszámolódik ( esetén félkörív). A második ábra a háromközéppontos kosárív szerkesztését mutatja adott fesztávból és magasságból (, ): összekötése, felmérése, az felező merőlegese adja az és középpontot, tükörképe ; a kis ívek és , a nagy ív körül készül, és az ívek az , egyenesen érintőlegesen csatlakoznak. Az interaktív változat ezt lépésenként játssza le.


A rajz önmagában még nem munkadarab. A következő lépés a sablon elkészítése, amelyről a munkadarabot jelöljük.
Recept. Sablonkészítés szerkesztett rajzból
Ellenőrizd a rajzot. Mérd meg a fő méreteket:
fesztáv, magasság, sugár. Ellenőrizd a szimmetriát: a két fél tükörképe
legyen egybevágó.
– ellenőrzés: a fesztáv két fele azonos hosszúságú, a magassági tengely
merőleges.
Válassz sablonanyagot. Kisebb sablonhoz vastag
karton, nagyobbhoz
–
vastag farostlemez (HDF) vagy rétegelt lemez alkalmas.
– szempont: a sablon széle legyen sima, kopásálló.
Másold át a rajzot. Rajzlapról pauszpapírral,
vagy másolópapírral vidd át a kontúrt a sablonanyagra. Ügyelj arra, hogy
a rajz ne csússzon el.
– ellenőrzés: a fő tengelyek és a csatlakozási pontok egyeznek.
Vágd ki a sablont. Kézi fűrésszel,
dekopírfűrésszel vagy szalagfűrésszel vágj a kontúrvonalon kívül,
körülbelül
ráhagyással.
– Gépbiztonság. A szalagfűrészt csak betanított,
felügyelt tanuló kezelheti. Indítás előtt: a szalag ép és feszített; a
felső vezető és védőburkolat kb. 3–5 mm-re a munkadarab fölött
(tájékoztató, ellenőrizendő: gépkönyv); a szalagszélesség illik a
legkisebb ívsugárhoz; az elszívás be van kapcsolva. Szűk ívnél előbb
tehermentesítő bevágásokat készíts. Kis darabot tolófával vagy
sablontartóval vezess, a kezed ne kerüljön a fűrészlap elé; kesztyű nem,
védőszemüveg igen. Elakadásnál állítsd le a gépet, és várd meg a szalag
megállását. Kisebb sablonhoz ajánlható a kézi lombfűrész vagy a
dekopírfűrész.
Simítsd a sablon éleit. Reszelővel, majd
csiszolópapírral dolgozd le a ráhagyást a kontúrvonalig.
– ellenőrzés: a sablon széle pontosan kövesse a rajzolt vonalat; ha a
vonalra helyezed, ne látszódjon rés.
Jelöld a sablont. Írd rá az alkatrész nevét, a
méretet, a rostirányt és a darabszámot.
– ellenőrzés: a felirat ne takarja a kontúrt.
Ellenőrizd a sablont próbadarabbal. Helyezd a
sablont egy hulladék lapra, rajzold körbe, és vágd ki a próbadarabot. A
próbadarabnak pontosan illeszkednie kell a sablonra.
– ellenőrzés: a próbadarab kontúrja a sablonéval egybevágó, a
csatlakozásoknál nincs törés.
A sablon elkészülte után a formát a munkadarabra kell átvinni. A műhelyben ehhez több eszközt használunk:

Az interaktív változatban a ceruza húzható: a zsinór feszes marad, a két zsinórszakasz összege mindig , ezért a zsinóros módszer elvben pontos ellipszist ad.
Szabály. A munkadarabon a jelölést mindig a bázisélből és a bázislapból kiindulva készítsd, hogy a méretek egyértelműek legyenek. A jelölővonalakat vékonyan, jól láthatóan húzd, és a fűrészvágás mindig a vonal hulladék felőli oldalán fusson.
Továbbvitt eredmény. A síkmértani szerkesztések – a szabályos sokszögek, a szegmens- és kosárívek, az ellipszis közelítő módszere és a sablonkészítés – közvetlenül felhasználjuk a(z) Anyagjelölések és metszetsraffozás a faipari rajzon alfejezetben, ahol a rajzokon az anyagot és a metszetet is jelöljük; a(z) Ülőbútorok: típusok, állványszerkezet, ergonómia; a támlás szék szerkezeti rajza alfejezetben az íves támla és a lábak rajzolásához; valamint a(z) Falépcsők szerkesztése és készítése alfejezetben a lépcsőívek és a pofafák szerkesztéséhez.
A szerkesztett rajzot és a sablont a következő szempontok szerint ellenőrizzük:
Ha eltérést találsz, először a rajzot javítsd, majd a sablont igazítsd. Ne próbáld „menet közben” korrigálni a munkadarabot, mert a hiba halmozódik.
Törés a kontúrban.
Ok: az ív és az egyenes nem érintőlegesen csatlakozik, mert a
középpontot rosszul szerkesztetted.
Helyes gyakorlat: a sugárnak az érintési pontban merőlegesnek
kell lennie az egyenesre; szerkesztésnél ezt mindig ellenőrizd.
A boltív laposabb vagy meredekebb a
tervezettnél.
Ok: a fesztávot és a magasságot felcserélted, vagy a sugár
képletébe rossz érték került.
Helyes gyakorlat: a számítást mértékegységekkel ismételd meg,
és a szerkesztéssel ellenőrizd (a szerkesztett és a számított
egyezzen).
A sablon nem illik a munkadarabra.
Ok: a sablon kivágásakor a vonalon belül vágtál, vagy a
csiszolásnál túl sokat vettél le.
Helyes gyakorlat: először a vonalon kívül vágj, és fokozatosan,
próbálgatva közelítsd a kontúrt.
A szabályos sokszög oldalai nem egyenlők.
Ok: a körzőnyílás megváltozott a felmérés közben, vagy a
pontokat nem a körön jelölted.
Helyes gyakorlat: a körzőt rögzítsd, és minden pontot a
körvonalról mérj vissza.
Egy asztalosműhely boltíves bejárati ajtót készít. A vevő megadta a nyílás szélességét () és a kívánt ívmagasságot (). Az asztalos először szegmensívet szerkesztett: kiszámolta a sugarat, majd megrajzolta a szemöldökfát. A sablon elkészítésekor azonban nem ellenőrizte a fesztáv felét, és a szimmetriatengely kissé ferde lett. Az első próbadarab behelyezésekor a két oldal nem záródott: az egyik oldalon hézag maradt. A hiba oka a ferde tengely volt, ami miatt a két ívél eltérő hosszúságú lett. A javítás: a sablont újra ellenőrizték, a tengelyt merőlegesre igazították, és a próbadarabot újravágták. A tanulság: a szerkesztést és a sablont is minden lépésnél ellenőrizni kell, nem elég egyszer megrajzolni.
1. feladat (A). Sorold fel az öt alapszerkesztést, és írd le röviden, mire használod őket az asztalosműhelyben.
2. feladat (A). Rajzolj le egy átmérőjű körbe írt szabályos hatszöget. Add meg az oldalhosszát.
3. feladat (B). Szerkessz egy fesztávú, magasságú szegmensívet. Írd le a lépéseket, és számold ki a sugarát.
4. feladat (B). Egy ovális asztallap nagytengelye , kistengelye . Határozd meg a fókuszpontok távolságát a középponttól.
5. feladat (C). Egy nyolcszögletű oszlopfejet kell készítened. Rajzold meg a nyolcszög szerkesztését négyzetből, és magyarázd el, miért fontos, hogy a négyzet oldalai pontosan párhuzamosak legyenek.
6. feladat (D). Készíts ellenőrzőlistát egy boltíves ajtó szemöldökfájának sablonjához. A lista legalább hat pontot tartalmazzon, és minden pontnál jelöld az ellenőrzés módját.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A) megoldása.
Merőleges állítása, párhuzamos szerkesztése, szakaszfelezés,
szögfelezés, szakasz felosztása. Műhelyi példák: derékszögű sarok
ellenőrzése, nút párhuzamos vezetése, szimmetriatengely, fecskefark
szögfelezése, fokok egyenlő kiosztása.
2. feladat (A) megoldása.
A kör sugara
.
A körön körzővel
sugárral hat pontot jelölsz, majd a pontokat sorban összekötöd. Az
oldalak
hosszúak.
3. feladat (B) megoldása.
Lépések: 1.
vízszintes; 2. felezés,
pont; 3.
-ben
merőleges,
;
4.
–
és
–
felező merőlegesei, metszéspont
;
5.
-ból
sugárral ív.
Számítás:
.
4. feladat (B) megoldása.
A fél nagytengely
,
fél kistengely
.
A fókusztávolság
.
A fókuszpontok a középponttól kb.
-re
vannak a nagytengelyen.
5. feladat (C) megoldása.
A négyzet átlóinak metszéspontja a középpont. A négyzet mind a négy
csúcsából a félátlóval (a csúcs és a középpont távolságával) mint
sugárral ívet húzunk; az ívek a négyzet oldalait 8 pontban metszik, ez a
8 pont a nyolcszög csúcsa (a négyzet csúcsai nem azok). A párhuzamosság
azért fontos, mert ha a négyzet oldalai nem párhuzamosak, az átlók
hibásan jelölik a középpontot, és a nyolcszög szabálytalan lesz: az
oldalak hossza és a szögek eltérnek.
6. feladat (D) megoldása.
Ellenőrzőlista:
1. Fesztáv hossza a sablonon
()
– mérőszalag.
2. Magasság a sablonon – mérőszalag.
3. Szimmetria: a két fél tükörképe – hajtogatással vagy
tükörpróbával.
4. Érintőleges csatlakozás – szemrevételezés, esetleg vonalzó a sugár
irányába.
5. Sablon széle sima – tapintással, szemrevételezéssel.
6. Jelölések (név, méret, rostirány) – olvashatóak, nem takarják a
kontúrt.
7. Próbadarab illesztése – a próbadarab a sablonra pontosan
illeszkedik.
A síkmértani szerkesztések az asztalos rajzi és műhelyi munkájának alapjai. A leggyakoribb alapszerkesztések: merőleges állítása, párhuzamos húzása, szakaszfelezés, szögfelezés és szakasz felosztása párhuzamos szelőkkel. A szabályos hatszög oldala a kör sugarával egyenlő, a nyolcszöget négyzetből szerkesztjük. Az ívek akkor csatlakoznak szépen, ha érintőlegesek: a sugár az érintési pontban merőleges az egyenesre. A szegmensív egyetlen körívből áll, sugarát a képlettel számoljuk. A kosárív több körívből érintőlegesen összeálló görbe. Az ellipszist a kertész-módszerrel közelítjük: két fókuszpont és zsinór segítségével. A szerkesztésből sablont készítünk, amelyet ellenőrzés után viszünk át a munkadarabra nagy körzővel, léc-körzővel vagy zsinórral. Továbbvitt eredmények: ezeket a szerkesztéseket használjuk a(z) Anyagjelölések és metszetsraffozás a faipari rajzon alfejezetben, a(z) Ülőbútorok: típusok, állványszerkezet, ergonómia; a támlás szék szerkezeti rajza alfejezetben és a(z) Falépcsők szerkesztése és készítése alfejezetben.