9.3 Síkmértani szerkesztések az asztalos gyakorlatában

9.3.1 Miért kell az asztalosnak síkmértani szerkesztés?

Egy vevő boltíves bejárati ajtót kér, vagy egy ovális asztallapot szeretne. A műhelyben a pontos forma nem „ránézésre” készül: először rajz kell, abból sablon, és csak azután munkadarab. Ha a szerkesztés hibás – például az ív nem érintőlegesen csatlakozik az egyeneshez –, a kész ajtótokon vagy asztallapon látható törés lesz. A síkmértani szerkesztés az a rajzi módszer, amellyel körzővel, vonalzóval és segédvonalakkal pontosan előállítjuk a kívánt formát, mielőtt fűrészelni, gyalulni vagy marni kezdenénk.

Képzelj el egy boltíves ablakot: a felső szemöldökfa egy körív vagy kosárív. A rajzon meg kell határoznunk az ív középpontját, sugarát, és a csatlakozási pontokat. Ugyanezt a rajzot visszük át a sablonra, majd a sablonnal jelöljük a munkadarabot. A szerkesztés tehát nem öncélú rajztanulás, hanem a műhelyi pontosság első lépése.

9.3.2 Alapszerkesztések a rajztáblán és a műhelyben

Definíció. Síkmértani szerkesztés alatt olyan rajzi műveletet értünk, amely adott pontokból, egyenesekből és körívekből kiindulva, körző és vonalzó segítségével meghatároz egy új pontot, egyenest vagy ívet. A szerkesztés segédvonalait vékonyan húzzuk, a kész kontúrt vastagon húzzuk ki.

A leggyakoribb alapszerkesztések:

  1. Merőleges állítása egyenesre adott ponton.
    A pontból körívet húzunk, amely két pontban metszi az egyenest. A metszéspontokból azonos sugárral két újabb körívet rajzolunk; ezek metszéspontját az eredeti ponttal összekötve kapjuk a merőlegest.
    Mire jó a műhelyben? Egy lap szélére derékszögben kell bejelölni egy hornyot, vagy egy oszlop alját merőlegesen levágni.

  2. Párhuzamos szerkesztése adott távolságban.
    Az egyenes két pontjában merőlegest állítunk, azokra felmérjük a kívánt távolságot, majd a kapott pontokat összekötjük.
    Mire jó? Párhuzamos vezetőlécek, falcolatok, nútok helyének kijelölése.

  3. Szakaszfelezés (felező merőleges).
    A szakasz két végpontjából azonos (a fél szakasznál nagyobb) sugárral köríveket húzunk. A két metszéspontot összekötő egyenes felezi a szakaszt, és merőleges rá.
    Mire jó? Íves alkatrészek, boltívek csúcsának meghatározása, szimmetriatengely kijelölése.

  4. Szögfelezés.
    A szög csúcsából körívet húzunk, amely a két szárat elmetszi. A metszéspontokból azonos sugárral újabb köríveket rajzolunk; ezek metszéspontját a csúccsal összekötve kapjuk a szögfelezőt.
    Mire jó? Fecskefarkú fogazás, ferde csapok, saroklécek illesztése.

  5. Szakasz felosztása egyenlő részekre (párhuzamos szelők módszere).
    A szakasz egyik végpontjából tetszőleges ferde segédegyenest húzunk. Erre körzővel felmérünk annyi egyenlő kis távolságot, ahány részre osztani akarunk. Az utolsó pontot összekötjük a szakasz másik végpontjával, majd ezzel az egyenessel párhuzamosokat húzunk a segédegyenes osztópontjain át. A párhuzamosok a szakaszt egyenlő részekre osztják.
    Mire jó? Fiókbeosztás, fokok egyenlő kiosztása, lépcsőfokok elosztása a járóvonalon.

Szabály. A szerkesztési vonalak mindig vékony, jól látható, de a kész kontúrtól megkülönböztethető vonalak legyenek. A végleges rajzot a szabványos vonalvastagságokkal, a méreteket a méretmegadás szabályai szerint adjuk meg – ezt a(z) Méretarány és méretmegadás a faipari rajzon alfejezetben tanultad, a vonalak jelölését pedig a(z) Rajzeszközök, rajzfajták, szabványos vonalak és betűk alfejezet rögzíti.

9.3.3 Szabályos sokszögek: hatszög és nyolcszög

Az asztalosmunkában gyakoriak a sokszög alakú lapok, oszlopok, betétek. A két leggyakoribb a szabályos hatszög és a szabályos nyolcszög.

Szabály. A körbe írt szabályos hatszög oldala egyenlő a kör sugarával. Ezért a kör kerületén körzővel a sugár felmérésével hat pontot kapunk, amelyeket sorban összekötve megrajzolható a hatszög.

Példa. Egy hatszögletű asztallap átmérője (a köré írható kör átmérője) D=600mmD = 600\,\text{mm}. A sugár r=D/2=300mmr = D/2 = 300\,\text{mm}, tehát a hatszög oldalhossza a=300mma = 300\,\text{mm}. A szerkesztésnél a 300mm300\,\text{mm} sugárral hat pontot jelölünk a körön, és összekötjük őket.

Szabályos nyolcszög szerkesztése.
Egy négyzetből indulunk ki: rajzoljunk egy négyzetet, majd húzzuk meg az átlóit. Az átlók metszéspontja a középpont. A négyzet mind a négy csúcsából a csúcs és a középpont távolságával (a félátlóval) mint sugárral ívet húzunk; az ívek a négyzet oldalait 8 pontban metszik. Ez a 8 pont a szabályos nyolcszög csúcsa (a négyzet csúcsai nem azok). A pontok összekötésével szabályos nyolcszöget kapunk, oldala s(2−1)≈0,414ss(\sqrt{2}-1)\approx 0{,}414\,s (ss a négyzet oldala).
Mire jó? Nyolcszögletű asztallap, oszloplábazat, dísztányér.

A két szerkesztést az ábra mutatja: bal oldalon a hatszöget (a sugár hatszor fér rá a körre), jobb oldalon a nyolcszöget, amelyet a köré írható négyzetből szerkesztünk. A négyzet csúcsaiból a félátlóval mint sugárral húzott ívek az oldalakat 8 pontban metszik; ezek a nyolcszög csúcsai (a négyzet csúcsai nem azok). Az interaktív változat lépésenként mutatja a körzőmozdulatokat.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szabályos hatszög szerkesztése körbe és szabályos nyolcszög szerkesztése négyzetből félátló sugarú ívekkel.
Szabályos hatszög szerkesztése egy r=60mmr = 60\,\text{mm} sugarú körbe (oldala =r= r) és szabályos nyolcszög szerkesztése négyzetből félátló sugarú ívekkel (négyzet oldala ≈110,9mm\approx 110{,}9\,\text{mm}, félátló ≈78,4mm\approx 78{,}4\,\text{mm})

9.3.4 Ívek csatlakozása és lekerekítés

Egy íves kontúr akkor szép, ha az egyenes és az ív, vagy két ív érintőlegesen csatlakozik: a csatlakozási pontban nincs törés, a vonal folyamatos.

Szabály. Egy körív és egy egyenes akkor csatlakozik érintőlegesen, ha az ív sugara merőleges az egyenesre az érintési pontban. Két körív akkor csatlakozik érintőlegesen, ha a két középpont és az érintési pont egy egyenesre esik.

Lekerekítés készítésekor adott rr sugarú ívet illesztünk két egyenes közé. A szerkesztés lépései:

  1. Rajzoljuk meg a két egyenest (például egy asztallap két szomszédos élét).
  2. Mindkét egyenessel párhuzamosan húzzunk egy-egy segédegyenest rr távolságban, a sarok felé.
  3. A két segédegyenes metszéspontja lesz az ív középpontja.
  4. A középpontból merőlegest állítunk mindkét eredeti egyenesre; ezek az érintési pontok.
  5. Az ívet az érintési pontok között rajzoljuk meg.

Mire jó? Asztallap sarkainak lekerekítése, fiókfront éleinek lágyítása, díszlécek profiljának rajzolása.

9.3.5 Ellipszis szerkesztése

A műhelyben a legegyszerűbb a kertész-módszer (zsinóros ellipszis): ez a definíció szerint pontos ellipszist ad, a pontosságot csak a zsinór nyúlása és a szegek helyzete rontja. Rajzlapon gyakran körívekből álló közelítő oválist (kosárívet) használunk. A kertész-módszer lépései:

  1. Rajzoljuk meg a nagytengelyt ABAB és a kistengelyt CDCD egymásra merőlegesen.
  2. A nagytengelyre, a középpontból mindkét oldalra mérjük fel a fókusztávolságot: c=a2−b2c = \sqrt{a^2 - b^2}, ahol aa a fél nagytengely, bb a fél kistengely.
  3. A két fókuszpontba szúrjunk rajzszeget, kössünk rájuk egy zsinórt, amelynek hossza éppen a nagytengely hossza.
  4. Ceruzával feszítsük ki a zsinórt, és vezessük körbe: a ceruza ellipszist rajzol.

Megjegyzés. Az asztalos a műhelyben ugyanezt a módszert használhatja nagy ovális asztallap kijelölésére: a fókuszpontokba szeget üt, zsinórt feszít, és ceruzával vagy rajztűvel körbejár.

Definíció. Az ellipszis olyan görbe, amelynek minden pontjára igaz, hogy a két fókuszponttól mért távolságok összege állandó. A kosárív ezzel szemben több körívből, érintőlegesen összeillesztett görbe, amely az ellipszist közelíti.

9.3.6 Kosárív és szegmensív

Az épületasztalos-iparban a boltíves nyílások két alapformája a szegmensív és a kosárív.

Definíció. A szegmensív (körszeletív) olyan ív, amely egyetlen körívből áll, és a fesztáv két végpontja, valamint a magasság (emelkedés) határozza meg. A kosárív több, különböző sugarú körívből, érintőlegesen csatlakozó görbe, amely a nyílás arányához jobban illeszkedik, mint az egyetlen körív.

Szegmensív szerkesztése.
Adott a fesztáv ff (a nyílás szélessége) és a magasság mm (az ív emelkedése). A középpontot a következőképpen szerkesztjük:

  1. Rajzoljuk meg az ABAB fesztávot vízszintesen, és felezzük meg: kapjuk a CC pontot.
  2. A CC-ben állítsunk merőlegest, és mérjük fel rá a CD=mCD = m magasságot.
  3. Az AA és DD, valamint BB és DD pontok közé húzzuk meg a felező merőlegeseket.
  4. A két felező merőleges metszéspontja adja a körív OO középpontját.
  5. Az OO középpontból OA=OB=ODOA = OB = OD sugárral rajzoljuk meg az ívet.

A szerkesztés mellett a sugarat számítással is meghatározhatjuk:

R=f2+4m28m.R = \frac{f^2 + 4m^2}{8m}.

Példa. Egy boltíves ajtó fesztávja f=900mmf = 900\,\text{mm}, magassága m=300mmm = 300\,\text{mm}. A körív sugara:

R=9002+4⋅30028⋅300=810000+3600002400=11700002400=487,5mm.R = \frac{900^2 + 4\cdot 300^2}{8\cdot 300} = \frac{810000 + 360000}{2400} = \frac{1170000}{2400} = 487{,}5\,\text{mm}.

Ellenőrzés: a sugár nagyobb a fél fesztávnál (450mm450\,\text{mm}), ezért az ív lapos, nem félkör; ez helyes, mert a magasság kisebb a fél fesztávnál.

Kosárív szerkesztése (háromközéppontos közelítés).
A kosárív szerkesztése több lépésből áll. Az alábbi módszer jó közelítést ad, és a műhelyben sablonkészítésre alkalmas:

  1. Rajzoljuk meg az ABAB fesztávot és a CC-ben rá merőleges CD=mCD = m magasságot (m<f/2m < f/2).
  2. Kössük össze AA-t és DD-t.
  3. DD-ből mérjük fel az ADAD szakaszra a DE=f/2−mDE = f/2 - m távolságot.
  4. Az AEAE szakasz felező merőlegese az ABAB-t O1O_1-ben, a CDCD egyenesét (lefelé meghosszabbítva) O2O_2-ben metszi.
  5. O1O_1 tükörképe a függőlegesre O3O_3.
  6. O1O_1 és O3O_3 körül O1AO_1A sugárral rajzoljuk a két kis ívet, O2O_2 körül O2DO_2D sugárral a nagy ívet; az ívek az O2O1O_2O_1 és O2O3O_2O_3 egyenesek meghosszabbításán érintik egymást, ezért az ív folyamatos.

Számpélda (f=1200mmf = 1200\,\text{mm}, m=400mmm = 400\,\text{mm}): DE=600−400=200mmDE = 600 - 400 = 200\,\text{mm}; a szerkesztés O1O_1 az ABAB-n, AA-tól 313mm313\,\text{mm}-re (r1=O1A≈313mmr_1 = O_1A \approx 313\,\text{mm}), O2O_2 a CC alatt kb. 430mm430\,\text{mm}-rel, R2=O2D≈830mmR_2 = O_2D \approx 830\,\text{mm}; ellenőrzés: O1O2≈517mm=R2−r1O_1O_2 \approx 517\,\text{mm} = R_2 - r_1, tehát az ívek érintkeznek.

A kosárív pontos méretezését mindig méretarányos rajzon ellenőrizzük, mert a tényleges középpontok a nyílás arányaitól függenek.

Az első ábra a példa szegmensívét mutatja (f=900f = 900, m=300m = 300, R=487,5mmR = 487{,}5\,\text{mm}); az interaktív változatban a fesztáv és a magasság csúszkával állítható, a sugár kiszámolódik (m=f/2m = f/2 esetén félkörív). A második ábra a háromközéppontos kosárív szerkesztését mutatja adott fesztávból és magasságból (f=1200f = 1200, m=400m = 400): ADAD összekötése, DE=f/2−mDE = f/2 - m felmérése, az AEAE felező merőlegese adja az O1O_1 és O2O_2 középpontot, O1O_1 tükörképe O3O_3; a kis ívek O1O_1 és O3O_3, a nagy ív O2O_2 körül készül, és az ívek az O2O1O_2O_1, O2O3O_2O_3 egyenesen érintőlegesen csatlakoznak. Az interaktív változat ezt lépésenként játssza le.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szegmensív szerkesztése: fesztáv, magasság, középpont és sugár.
Szegmensív szerkesztése: ABAB fesztáv (900), CDCD magasság (300), a húrok felező merőlegesei az OO középpontban metszik egymást, R=487,5mmR = 487{,}5\,\text{mm}
Statikus változat (mint a PDF-ben)Szegmensív és háromközéppontos kosárív szerkesztése fesztávval, magassággal, középpontokkal.
Háromközéppontos kosárív szerkesztése (f=1200f = 1200, m=400m = 400): EE pont az ADAD szakaszon, O1O_1, O2O_2, O3O_3 középpontok, T1T_1, T2T_2 érintési pontok (r1≈313mmr_1 \approx 313\,\text{mm}, R2≈830mmR_2 \approx 830\,\text{mm})

9.3.7 A szerkesztésből sablon: lépésről lépésre

A rajz önmagában még nem munkadarab. A következő lépés a sablon elkészítése, amelyről a munkadarabot jelöljük.

Recept. Sablonkészítés szerkesztett rajzból

  1. Ellenőrizd a rajzot. Mérd meg a fő méreteket: fesztáv, magasság, sugár. Ellenőrizd a szimmetriát: a két fél tükörképe legyen egybevágó.
    – ellenőrzés: a fesztáv két fele azonos hosszúságú, a magassági tengely merőleges.

  2. Válassz sablonanyagot. Kisebb sablonhoz vastag karton, nagyobbhoz 33–6mm6\,\text{mm} vastag farostlemez (HDF) vagy rétegelt lemez alkalmas.
    – szempont: a sablon széle legyen sima, kopásálló.

  3. Másold át a rajzot. Rajzlapról pauszpapírral, vagy másolópapírral vidd át a kontúrt a sablonanyagra. Ügyelj arra, hogy a rajz ne csússzon el.
    – ellenőrzés: a fő tengelyek és a csatlakozási pontok egyeznek.

  4. Vágd ki a sablont. Kézi fűrésszel, dekopírfűrésszel vagy szalagfűrésszel vágj a kontúrvonalon kívül, körülbelül 1mm1\,\text{mm} ráhagyással.
    – Gépbiztonság. A szalagfűrészt csak betanított, felügyelt tanuló kezelheti. Indítás előtt: a szalag ép és feszített; a felső vezető és védőburkolat kb. 3–5 mm-re a munkadarab fölött (tájékoztató, ellenőrizendő: gépkönyv); a szalagszélesség illik a legkisebb ívsugárhoz; az elszívás be van kapcsolva. Szűk ívnél előbb tehermentesítő bevágásokat készíts. Kis darabot tolófával vagy sablontartóval vezess, a kezed ne kerüljön a fűrészlap elé; kesztyű nem, védőszemüveg igen. Elakadásnál állítsd le a gépet, és várd meg a szalag megállását. Kisebb sablonhoz ajánlható a kézi lombfűrész vagy a dekopírfűrész.

  5. Simítsd a sablon éleit. Reszelővel, majd csiszolópapírral dolgozd le a ráhagyást a kontúrvonalig.
    – ellenőrzés: a sablon széle pontosan kövesse a rajzolt vonalat; ha a vonalra helyezed, ne látszódjon rés.

  6. Jelöld a sablont. Írd rá az alkatrész nevét, a méretet, a rostirányt és a darabszámot.
    – ellenőrzés: a felirat ne takarja a kontúrt.

  7. Ellenőrizd a sablont próbadarabbal. Helyezd a sablont egy hulladék lapra, rajzold körbe, és vágd ki a próbadarabot. A próbadarabnak pontosan illeszkednie kell a sablonra.
    – ellenőrzés: a próbadarab kontúrja a sablonéval egybevágó, a csatlakozásoknál nincs törés.

9.3.8 Szerkesztések átvitele a munkadarabra

A sablon elkészülte után a formát a munkadarabra kell átvinni. A műhelyben ehhez több eszközt használunk:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Rúdkörző és léckörző nagy ív rajzolásához, valamint zsinóros ellipszisszerkesztés két szeggel a fókuszokban.
Szerkesztések átvitele a munkadarabra: (A) rúdkörző rajztűvel és ceruzával, (B) léckörző szeggel és ceruzával, (C) zsinóros (kertész-) ellipszis három lépésben a 4. feladat asztallapjára (a=600a = 600, b=400b = 400, c≈447mmc \approx 447\,\text{mm}): fókuszok kijelölése, szegek és zsinór, a ceruza körbevezetése

Az interaktív változatban a ceruza húzható: a zsinór feszes marad, a két zsinórszakasz összege mindig 2a2a, ezért a zsinóros módszer elvben pontos ellipszist ad.

Szabály. A munkadarabon a jelölést mindig a bázisélből és a bázislapból kiindulva készítsd, hogy a méretek egyértelműek legyenek. A jelölővonalakat vékonyan, jól láthatóan húzd, és a fűrészvágás mindig a vonal hulladék felőli oldalán fusson.

Továbbvitt eredmény. A síkmértani szerkesztések – a szabályos sokszögek, a szegmens- és kosárívek, az ellipszis közelítő módszere és a sablonkészítés – közvetlenül felhasználjuk a(z) Anyagjelölések és metszetsraffozás a faipari rajzon alfejezetben, ahol a rajzokon az anyagot és a metszetet is jelöljük; a(z) Ülőbútorok: típusok, állványszerkezet, ergonómia; a támlás szék szerkezeti rajza alfejezetben az íves támla és a lábak rajzolásához; valamint a(z) Falépcsők szerkesztése és készítése alfejezetben a lépcsőívek és a pofafák szerkesztéséhez.

9.3.9 Minőségellenőrzés

A szerkesztett rajzot és a sablont a következő szempontok szerint ellenőrizzük:

Ha eltérést találsz, először a rajzot javítsd, majd a sablont igazítsd. Ne próbáld „menet közben” korrigálni a munkadarabot, mert a hiba halmozódik.

9.3.10 Tipikus hibák és okaik

  1. Törés a kontúrban.
    Ok: az ív és az egyenes nem érintőlegesen csatlakozik, mert a középpontot rosszul szerkesztetted.
    Helyes gyakorlat: a sugárnak az érintési pontban merőlegesnek kell lennie az egyenesre; szerkesztésnél ezt mindig ellenőrizd.

  2. A boltív laposabb vagy meredekebb a tervezettnél.
    Ok: a fesztávot és a magasságot felcserélted, vagy a sugár képletébe rossz érték került.
    Helyes gyakorlat: a számítást mértékegységekkel ismételd meg, és a szerkesztéssel ellenőrizd (a szerkesztett és a számított RR egyezzen).

  3. A sablon nem illik a munkadarabra.
    Ok: a sablon kivágásakor a vonalon belül vágtál, vagy a csiszolásnál túl sokat vettél le.
    Helyes gyakorlat: először a vonalon kívül vágj, és fokozatosan, próbálgatva közelítsd a kontúrt.

  4. A szabályos sokszög oldalai nem egyenlők.
    Ok: a körzőnyílás megváltozott a felmérés közben, vagy a pontokat nem a körön jelölted.
    Helyes gyakorlat: a körzőt rögzítsd, és minden pontot a körvonalról mérj vissza.

9.3.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalosműhely boltíves bejárati ajtót készít. A vevő megadta a nyílás szélességét (1000mm1000\,\text{mm}) és a kívánt ívmagasságot (350mm350\,\text{mm}). Az asztalos először szegmensívet szerkesztett: kiszámolta a sugarat, majd megrajzolta a szemöldökfát. A sablon elkészítésekor azonban nem ellenőrizte a fesztáv felét, és a szimmetriatengely kissé ferde lett. Az első próbadarab behelyezésekor a két oldal nem záródott: az egyik oldalon 4mm4\,\text{mm} hézag maradt. A hiba oka a ferde tengely volt, ami miatt a két ívél eltérő hosszúságú lett. A javítás: a sablont újra ellenőrizték, a tengelyt merőlegesre igazították, és a próbadarabot újravágták. A tanulság: a szerkesztést és a sablont is minden lépésnél ellenőrizni kell, nem elég egyszer megrajzolni.

9.3.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: A szegmensív mindig két körívből áll.
  2. Hogyan szerkeszted meg egy szakasz felező merőlegesét?
  3. Mi a feltétele annak, hogy egy körív és egy egyenes érintőlegesen csatlakozzon?
  4. Egy szabályos hatszög köré írható kör átmérője 500mm500\,\text{mm}. Mekkora a hatszög oldala?
  5. Számítsd ki egy szegmensív sugarát, ha a fesztáv 1200mm1200\,\text{mm}, a magasság 400mm400\,\text{mm}.
  6. Miért készítünk sablont a szerkesztésből, miért nem közvetlenül a munkadarabot jelöljük?

9.3.13 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel az öt alapszerkesztést, és írd le röviden, mire használod őket az asztalosműhelyben.

2. feladat (A). Rajzolj le egy 600mm600\,\text{mm} átmérőjű körbe írt szabályos hatszöget. Add meg az oldalhosszát.

3. feladat (B). Szerkessz egy 800mm800\,\text{mm} fesztávú, 250mm250\,\text{mm} magasságú szegmensívet. Írd le a lépéseket, és számold ki a sugarát.

4. feladat (B). Egy ovális asztallap nagytengelye 1200mm1200\,\text{mm}, kistengelye 800mm800\,\text{mm}. Határozd meg a fókuszpontok távolságát a középponttól.

5. feladat (C). Egy nyolcszögletű oszlopfejet kell készítened. Rajzold meg a nyolcszög szerkesztését négyzetből, és magyarázd el, miért fontos, hogy a négyzet oldalai pontosan párhuzamosak legyenek.

6. feladat (D). Készíts ellenőrzőlistát egy boltíves ajtó szemöldökfájának sablonjához. A lista legalább hat pontot tartalmazzon, és minden pontnál jelöld az ellenőrzés módját.

9.3.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A szegmensív egyetlen körívből áll; a kosárív áll több körívből.
  2. A szakasz két végpontjából azonos (a fél szakasznál nagyobb) sugárral köríveket húzunk; a két metszéspontot összekötő egyenes a felező merőleges.
  3. A sugárnak az érintési pontban merőlegesnek kell lennie az egyenesre.
  4. A hatszög oldala a sugár: a=r=D/2=250mma = r = D/2 = 250\,\text{mm}.
  5. R=f2+4m28m=12002+4⋅40028⋅400=1440000+6400003200=20800003200=650mmR = \frac{f^2 + 4m^2}{8m} = \frac{1200^2 + 4\cdot 400^2}{8\cdot 400} = \frac{1440000 + 640000}{3200} = \frac{2080000}{3200} = 650\,\text{mm}.
  6. A sablon többször felhasználható, pontosan ellenőrizhető, és megóvja a munkadarabot a felesleges jelölési hibáktól.

1. feladat (A) megoldása.
Merőleges állítása, párhuzamos szerkesztése, szakaszfelezés, szögfelezés, szakasz felosztása. Műhelyi példák: derékszögű sarok ellenőrzése, nút párhuzamos vezetése, szimmetriatengely, fecskefark szögfelezése, fokok egyenlő kiosztása.

2. feladat (A) megoldása.
A kör sugara r=300mmr = 300\,\text{mm}. A körön körzővel 300mm300\,\text{mm} sugárral hat pontot jelölsz, majd a pontokat sorban összekötöd. Az oldalak 300mm300\,\text{mm} hosszúak.

3. feladat (B) megoldása.
Lépések: 1. AB=800mmAB = 800\,\text{mm} vízszintes; 2. felezés, CC pont; 3. CC-ben merőleges, CD=250mmCD = 250\,\text{mm}; 4. AA–DD és BB–DD felező merőlegesei, metszéspont OO; 5. OO-ból RR sugárral ív.
Számítás: R=8002+4⋅25028⋅250=640000+2500002000=8900002000=445mmR = \frac{800^2 + 4\cdot 250^2}{8\cdot 250} = \frac{640000 + 250000}{2000} = \frac{890000}{2000} = 445\,\text{mm}.

4. feladat (B) megoldása.
A fél nagytengely a=600mma = 600\,\text{mm}, fél kistengely b=400mmb = 400\,\text{mm}. A fókusztávolság c=a2−b2=6002−4002=360000−160000=200000≈447,2mmc = \sqrt{a^2 - b^2} = \sqrt{600^2 - 400^2} = \sqrt{360000 - 160000} = \sqrt{200000} \approx 447{,}2\,\text{mm}. A fókuszpontok a középponttól kb. 447mm447\,\text{mm}-re vannak a nagytengelyen.

5. feladat (C) megoldása.
A négyzet átlóinak metszéspontja a középpont. A négyzet mind a négy csúcsából a félátlóval (a csúcs és a középpont távolságával) mint sugárral ívet húzunk; az ívek a négyzet oldalait 8 pontban metszik, ez a 8 pont a nyolcszög csúcsa (a négyzet csúcsai nem azok). A párhuzamosság azért fontos, mert ha a négyzet oldalai nem párhuzamosak, az átlók hibásan jelölik a középpontot, és a nyolcszög szabálytalan lesz: az oldalak hossza és a szögek eltérnek.

6. feladat (D) megoldása.
Ellenőrzőlista:
1. Fesztáv hossza a sablonon (±0,5mm\pm 0{,}5\,\text{mm}) – mérőszalag.
2. Magasság a sablonon – mérőszalag.
3. Szimmetria: a két fél tükörképe – hajtogatással vagy tükörpróbával.
4. Érintőleges csatlakozás – szemrevételezés, esetleg vonalzó a sugár irányába.
5. Sablon széle sima – tapintással, szemrevételezéssel.
6. Jelölések (név, méret, rostirány) – olvashatóak, nem takarják a kontúrt.
7. Próbadarab illesztése – a próbadarab a sablonra pontosan illeszkedik.

9.3.15 Rövid összefoglaló

A síkmértani szerkesztések az asztalos rajzi és műhelyi munkájának alapjai. A leggyakoribb alapszerkesztések: merőleges állítása, párhuzamos húzása, szakaszfelezés, szögfelezés és szakasz felosztása párhuzamos szelőkkel. A szabályos hatszög oldala a kör sugarával egyenlő, a nyolcszöget négyzetből szerkesztjük. Az ívek akkor csatlakoznak szépen, ha érintőlegesek: a sugár az érintési pontban merőleges az egyenesre. A szegmensív egyetlen körívből áll, sugarát a R=f2+4m28mR = \frac{f^2 + 4m^2}{8m} képlettel számoljuk. A kosárív több körívből érintőlegesen összeálló görbe. Az ellipszist a kertész-módszerrel közelítjük: két fókuszpont és zsinór segítségével. A szerkesztésből sablont készítünk, amelyet ellenőrzés után viszünk át a munkadarabra nagy körzővel, léc-körzővel vagy zsinórral. Továbbvitt eredmények: ezeket a szerkesztéseket használjuk a(z) Anyagjelölések és metszetsraffozás a faipari rajzon alfejezetben, a(z) Ülőbútorok: típusok, állványszerkezet, ergonómia; a támlás szék szerkezeti rajza alfejezetben és a(z) Falépcsők szerkesztése és készítése alfejezetben.

9.3.16 Források és ellenőrzési hiányok