44.1 Vizsgatérkép és számolási képletgyűjtemény

A vizsgára készülés nem arról szól, hogy a több mint száz alfejezetet egymás után újraolvasod, hanem arról, hogy egy „műszaki GPS-szel” és egy jól rendezett „szerszámosládával” a kezedben beméred a terepet. Ebben az alfejezetben felépítjük a vizsgatémák térképét, összerendezzük a leggyakrabban kért számolási képleteket, és megtanuljuk, hogyan kerüld el a tipikus buktatókat. Ha ezt az alfejezetet megérted, a következő, Elméleti mintafeladatsor megoldásokkal alfejezetben már magabiztosan mozogsz majd.

A vizsga előtt a legrosszabb érzés az, amikor minden tételt ismersz külön-külön, de nem látod, mihez kapcsolódik. Kezdjük ezért a térképpel.

44.1.1 Vizsgatémák térképe és súlyozásuk

A szakmai vizsga összetétele és a súlyozás folyamatosan változhat a jogszabályi környezet és a képzési program függvényében (ellenőrizendő: aktuális vizsgaszabályzat, a képző intézmény vizsgakövetelményei). Az alábbi ábra egy tanulási célú, tipikus súlyozást mutat, hogy tudd, hová összpontosíts:

Vizsgatémák tipikus tanulási súlyozása - Szemléltető, tanulási sorrend és arány – a hivatalos vizsgasúlyt az aktuális szabályzat határozza meg. Témakörök: elektrotechnika és mérés; épületvillamosság és elosztók; hibavédelem és földelés; villamos gépek és hajtások; kapcsolók és vezérlések; dokumentáció és vizsgatechnika.

Mit jelent ez a gyakorlatban? 1. Tisztán számolós témakörök (Elektrotechnika, Gépek, Hibavédelem): ezeken a legkönnyebb pontot gyűjteni, mert a képletek készségszintű alkalmazása begyakorolható. 2. Ismeretközpontú témakörök (Épületvillamosság, Vezérlések): rajzolvasást, szabványismeretet és szerelési logikát kérnek. 3. Biztonsági keretek: az öt biztonsági szabály és a hibavédelem elve szinte minden írásbeli és gyakorlati tételben visszaköszön.

44.1.2 Számolási képletgyűjtemény

Az alábbi gyűjtemény a könyvben korábban részletesen levezetett összefüggések tömör rendszere. Nem elég a képleteket megtanulni: a vizsgán tudni kell kiválasztani a megfelelőt, és a mértékegységeket helyesen összeilleszteni.

44.1.2.1 1. Egyenáramú alapok

Ohm törvénye és az ellenállás: U=R⋅I,R=UI,I=URU = R \cdot I, \quad R = \frac{U}{I}, \quad I = \frac{U}{R} R=ρ⋅lAR = \rho \cdot \frac{l}{A} a UU feszültség (V\text{V}), II áram (A\text{A}), RR ellenállás (Ω\Omega), ρ\rho fajlagos ellenállás (Ω⋅m\Omega \cdot \text{m}), ll hossz (m\text{m}), AA keresztmetszet (m2\text{m}^2). Réz: ρ≈0,0175Ω⋅mm2/m\rho \approx 0{,}0175\,\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m} (20 °C-on; üzemi hőmérsékleten nagyobb). A könyv számpéldái 0,017 és 0,0178 közötti kerekített értékeket is használnak, a feladatban megadott adat a mérvadó. Ha ρ\rho-t Ω⋅mm2/m\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m}-ben adod meg, a keresztmetszetet mm2\text{mm}^2-ben, a hosszt m\text{m}-ben helyettesítsd be.

Villamos teljesítmény és munka: P=U⋅I⇒I=PU,U=PIP = U \cdot I \quad \Rightarrow \quad I = \frac{P}{U}, \quad U = \frac{P}{I} W=P⋅tW = P \cdot t

44.1.2.2 2. Váltakozó áramú és háromfázisú rendszer

Impedancia: XL=ωL=2πfL,XC=1ωC=12πfCX_L = \omega L = 2\pi f L, \quad X_C = \frac{1}{\omega C} = \frac{1}{2\pi f C} Z=R2+(XL−XC)2Z = \sqrt{R^2 + (X_L - X_C)^2}

Teljesítmények: S=U⋅I,P=U⋅I⋅cos⁡φ,Q=U⋅I⋅sin⁡φS = U \cdot I, \quad P = U \cdot I \cdot \cos\varphi, \quad Q = U \cdot I \cdot \sin\varphi P=S⋅cos⁡φP = S \cdot \cos\varphi

Háromfázisú rendszer: Uv=3⋅Uf(csillag)U_v = \sqrt{3} \cdot U_f \quad (\text{csillag}) P3f=3⋅Uv⋅Iv⋅cos⁡φP_{\text{3f}} = \sqrt{3} \cdot U_v \cdot I_v \cdot \cos\varphi

44.1.2.3 3. Villamos gépek

Transzformátor áttétele: a=U1U2=N1N2≈I2I1a = \frac{U_1}{U_2} = \frac{N_1}{N_2} \approx \frac{I_2}{I_1}

Aszinkron motor: ns=60⋅fp(p a póluspárszám)n_s = \frac{60 \cdot f}{p} \quad (p \text{ a póluspárszám}) s=ns−nns(szlip)s = \frac{n_s - n}{n_s} \quad (\text{szlip}) Imotor=Pleadott3⋅Uv⋅cos⁡φ⋅ηI_{\text{motor}} = \frac{P_{\text{leadott}}}{\sqrt{3} \cdot U_v \cdot \cos\varphi \cdot \eta} (Állandó: f=50Hzf = 50\,\text{Hz}, Uv=400VU_v = 400\,\text{V} a hazai hálózaton.)

44.1.2.4 4. Védelem és méretezés

Vezeték-védelem koordináció (aranyszabály): Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z

Feszültségesés (egyfázisban, egyszerűsített; ll az egyszeres nyomvonalhossz, a 2 az oda- és visszavezető miatt van; részletesen: Feszültségesés és a vezeték méretezése): ΔU=2⋅l⋅I⋅ρA\Delta U = \frac{2 \cdot l \cdot I \cdot \rho}{A}

Feszültségesés (háromfázisban, szimmetrikus terhelés): ΔU=3⋅l⋅I⋅ρ⋅cos⁡φA,Δu%=ΔUUv⋅100\Delta U = \frac{\sqrt{3} \cdot l \cdot I \cdot \rho \cdot \cos\varphi}{A}, \qquad \Delta u\% = \frac{\Delta U}{U_v} \cdot 100

Fázisjavítás (részletesen: Fázisjavítás méretezése): QC=P⋅(tan⁡φ1−tan⁡φ2),C=QCU2⋅ω(egyfázisú)Q_C = P \cdot (\tan\varphi_1 - \tan\varphi_2), \qquad C = \frac{Q_C}{U^2 \cdot \omega} \ \text{(egyfázisú)} Háromfázisú telepnél (QCQ_C a teljes meddőteljesítmény, UvU_v a vonali feszültség) deltába kötve fázisonként CΔ=QC3⋅Uv2⋅ωC_\Delta = \dfrac{Q_C}{3 \cdot U_v^2 \cdot \omega}, csillagba kötve CY=QCUv2⋅ωC_Y = \dfrac{Q_C}{U_v^2 \cdot \omega} (=3⋅CΔ= 3 \cdot C_\Delta). Jelölések: QCQ_C [var], PP [W], UU [V], ω=2πf\omega = 2\pi f [1/s], CC [F].

Transzformátor névleges és rövidzárási árama: In=Sn3⋅Uv,Ik=In⋅100uk%I_n = \frac{S_n}{\sqrt{3} \cdot U_v}, \qquad I_k = I_n \cdot \frac{100}{u_k\%}

Nyomaték: M=9550⋅P[kW]n[1/min][N·m]M = 9550 \cdot \frac{P[\text{kW}]}{n[\text{1/min}]} \ [\text{N·m}]

Hibahurok és kioldási feltétel (TN-rendszerben): Zs⋅Ia≤U0Z_s \cdot I_a \le U_0 Ik=U0ZsI_k = \frac{U_0}{Z_s}

44.1.3 Kidolgozott példák a vizsga stílusában

A vizsgán a legjobb pontszerző a pontos, kézzel levezetett számolás.

1. példa (B szint): Háromfázisú motor névleges árama.

Adott: Egy aszinkron motor adattáblája: P=5,5kWP = 5{,}5\,\text{kW}, cos⁡φ=0,82\cos\varphi = 0{,}82, η=0,85\eta = 0{,}85, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}. Keresett: A motor névleges vonali árama (IvI_v). Képlet: Iv=P3⋅Uv⋅cos⁡φ⋅ηI_v = \frac{P}{\sqrt{3} \cdot U_v \cdot \cos\varphi \cdot \eta} Behelyettesítés: Iv=5500W1,73⋅400V⋅0,82⋅0,85I_v = \frac{5\,500\,\text{W}}{1{,}73 \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}82 \cdot 0{,}85} Iv=5500482,3≈11,4AI_v = \frac{5\,500}{482{,}3} \approx 11{,}4\,\text{A} Ellenőrzés: Nagyságrendileg 5,5kW5{,}5\,\text{kW} motorra 10A10\,\text{A} körüli áram reális 400V400\,\text{V}-on. ∎

2. példa (B szint): Vezetékvédelmi koordináció.

Adott: A fenti motor árama Ib=11,4AI_b = 11{,}4\,\text{A}. Kismegszakítót kell választani. A szerelés szerint Iz=16AI_z = 16\,\text{A}. Keresett: Az InI_n névleges megszakító áram. Szabály: Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z. Megoldás: 11,4A≤In≤16A11{,}4\,\text{A} \le I_n \le 16\,\text{A}. Választás: In=13AI_n = 13\,\text{A} (ha kapható), vagy a leggyakoribb C16C16-os kismegszakító, ha az indítási áram nem oldja le. ∎

3. példa (C szint): Hibahurok ellenőrzése.

Adott: TN hálózat, U0=230VU_0 = 230\,\text{V}. C16-os kismegszakító, amelynek Ia=10⋅In=160AI_a = 10 \cdot I_n = 160\,\text{A}. Mért hurokimpedancia Zs=0,9ΩZ_s = 0{,}9\,\Omega. Keresett: Teljesül-e a kioldási feltétel? Képlet: Zs⋅Ia≤U0Z_s \cdot I_a \le U_0 Megoldás: 0,9Ω⋅160A=144V0{,}9\,\Omega \cdot 160\,\text{A} = 144\,\text{V}. Ellenőrzés: 144V≤230V144\,\text{V} \le 230\,\text{V}. Következtetés: A feltétel teljesül, a megszakító a megengedett időn belül leold. ∎

44.1.4 Gyakori számolási hibák és ellenőrzési módszerek

A legjobb megtanulni mások hibáiból.

  1. A 3\sqrt{3} hibás használata.
  2. A hatásfok elfelejtése.
  3. Mértékegység-keverés.

44.1.5 Valós életbeli alkalmazás

Egy gyakorlati vizsgán a tanuló azt a feladatot kapta, hogy méretezzen egy háromfázisú aljzatkört egy 7,5kW7{,}5\,\text{kW}-os kompresszornak. A számolás során a tanuló a teljesítményt W\text{W}-ra átváltotta, de a 3\sqrt{3} tényezőt elfelejtette. (cos⁡φ=0,85\cos\varphi = 0{,}85, η=0,88\eta = 0{,}88 mellett a helyes áram I=7500/(3⋅400⋅0,85⋅0,88)≈14,5AI = 7500/(\sqrt{3} \cdot 400 \cdot 0{,}85 \cdot 0{,}88) \approx 14{,}5\,\text{A}.) Az áram így 14,5A14{,}5\,\text{A} helyett kb. 25A25\,\text{A}-t adott ki. Szerencsére a szóbeli kifejtésnél észrevette, hogy a 25A25\,\text{A}-es vezeték indokolatlanul vastag lenne, és javított. A vizsgán nem a hiba a lényeg, hanem az önellenőrzés.

44.1.6 Időbeosztás és vizsgatechnika (recept)

Az írásbeli vizsgán a jól bevált algoritmus segít elkerülni a pánikot.

Recept – hat lépés a vizsgafeladatok megoldásához: 1. Térkép áttekintése: Nézd át a feladatlapot, és kezdd a számodra legkönnyebb feladatokkal. 2. Adatok kiemelése: Húzd alá az ismert mennyiségeket és mértékegységeket. 3. Mértékegység-rendezés: Írd át a kW\text{kW}-ot W\text{W}-ra, a mm2\text{mm}^2-t m2\text{m}^2-re, ha a képlet úgy kívánja. 4. Képlet kiválasztása: Írd fel az összefüggést betűkkel. 5. Behelyettesítés és számolás: Zsebszámológéppel, a mértékegységeket kiírva. 6. Nagyságrend-ellenőrzés: Reális-e az eredmény? 230V230\,\text{V} mellé nem írhatok 1000A1000\,\text{A}-t.

Az alábbi folyamatábra ezt szemlélteti:

Vizsga feladatmegoldási algoritmus - A számolási feladatokhoz ajánlott következetes lépéssor.

44.1.7 Önellenőrzés

  1. A háromfázisú teljesítmény képlete P=3⋅U⋅I⋅cos⁡φP = \sqrt{3} \cdot U \cdot I \cdot \cos\varphi. Mit jelent az UU ebben a képletben? (Vonali vagy fázisfeszültséget?)
  2. Mi történik a hurokimpedanciával, ha a védővezető hosszát növeljük?
  3. Igaz-e: egy 5,5kW5{,}5\,\text{kW}-os, 400V400\,\text{V}-os motor árama pontosan 13,75A13{,}75\,\text{A}, mert 5500/400=13,755\,500 / 400 = 13{,}75?
  4. Mikor használjuk a hatásfokot (η\eta) a motor áramának számításánál?
  5. Mi az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z szabály három tagjának a neve?
  6. Mi a leggyakoribb hiba a vonali és fázisfeszültség átszámításánál?

(Válaszok a Megoldások részben.)

44.1.8 Feladatok

1. feladat (A): Írd fel az Ohm-törvény három alakját, és nevezd meg a mennyiségeket a mértékegységükkel.

2. feladat (A): Egy egyfázisú fogyasztó 500W500\,\text{W}-ot vesz fel 230V230\,\text{V} hálózatról. Mekkora az árama?

3. feladat (B): Egy 3kW3\,\text{kW}-os, 230V230\,\text{V}-os (egyfázisú) motor cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8, η=0,85\eta = 0{,}85. Mekkora a felvett hatásos teljesítménye és a névleges árama?

4. feladat (B): Egy háromfázisú, 11kW11\,\text{kW}-os motor cos⁡φ=0,86\cos\varphi = 0{,}86, η=0,88\eta = 0{,}88, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}. Számold ki, mekkora kismegszakító illik a vezetékére, ha a vezeték terhelhetősége Iz=25AI_z = 25\,\text{A}?

5. feladat (C): Egy egyfázisú áramkör nyomvonalhossza 40m40\,\text{m}, L és N vezetője 1,5mm21{,}5\,\text{mm}^2 keresztmetszetű réz (ρ=0,0175Ω⋅mm2/m\rho = 0{,}0175\,\Omega \cdot \text{mm}^2/\text{m}). Mekkora egy ér ellenállása, és ha rajta 10A10\,\text{A} folyik, mekkora a feszültségesés (oda- és visszavezetővel)? (Használd a R=ρ⋅l/AR = \rho \cdot l/A képletet közvetlenül mm2\text{mm}^2-rel.)

6. feladat (D): TN hálózaton mértünk egy aljzatot. A mért hurokimpedancia Zs=1,2ΩZ_s = 1{,}2\,\Omega. Az áramkör védelme B16-os kismegszakító (Ia=5⋅InI_a = 5 \cdot I_n). Teljesül-e a védővezetős hibavédelem feltétele? Ha nem, milyen műszaki megoldást javasolnál?

44.1.9 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok: 1. Vonali feszültséget (400V400\,\text{V}). 2. Növekszik az ellenállása, tehát a hurokimpedancia is nő. 3. Hamis. A 400V400\,\text{V}-ra 13,75A13{,}75\,\text{A} jönne ki, de itt van 3\sqrt{3}, cos⁡φ\cos\varphi és η\eta is. 4. Mindig, amikor a leadott mechanikai teljesítményből (P2P_2) számoljuk a felvett villamos teljesítményt (P1P_1). 5. IbI_b = üzemi áram, InI_n = védelmi eszköz névleges árama, IzI_z = vezeték terhelhetősége. 6. A leggyakoribb hiba az osztás és szorzás felcserélése: vonalit akarunk fázissá tenni, és szorzunk a 3\sqrt{3}-mal.

1. feladat megoldása: U=R⋅I,R=UI,I=URU = R \cdot I, \quad R = \frac{U}{I}, \quad I = \frac{U}{R} UU: feszültség (V\text{V}), II: áram (A\text{A}), RR: ellenállás (Ω\Omega). ∎

2. feladat megoldása: Adott: P=500WP = 500\,\text{W}, U=230VU = 230\,\text{V}. Keresett: II. Képlet: P=U⋅I⇒I=PUP = U \cdot I \Rightarrow I = \frac{P}{U}. Behelyettesítés: I=500W230V=2,17AI = \frac{500\,\text{W}}{230\,\text{V}} = 2{,}17\,\text{A}. Ellenőrzés: 2,17A⋅230V=499,1W≈500W2{,}17\,\text{A} \cdot 230\,\text{V} = 499{,}1\,\text{W} \approx 500\,\text{W}. ∎

3. feladat megoldása: Adott: Pleadott=3000WP_{\text{leadott}} = 3\,000\,\text{W}, U=230VU = 230\,\text{V}, cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8, η=0,85\eta = 0{,}85. Keresett: PfelvettP_{\text{felvett}}, II. 1. lépés: Hatásos teljesítmény felvétele: Pfelvett=Pleadottη=3000W0,85=3529WP_{\text{felvett}} = \frac{P_{\text{leadott}}}{\eta} = \frac{3\,000\,\text{W}}{0{,}85} = 3\,529\,\text{W}. 2. lépés: Látszólagos teljesítmény: S=Pfelvettcos⁡φ=3529W0,8=4411VAS = \frac{P_{\text{felvett}}}{\cos\varphi} = \frac{3\,529\,\text{W}}{0{,}8} = 4\,411\,\text{VA}. 3. lépés: Áram: I=SU=4411VA230V≈19,2AI = \frac{S}{U} = \frac{4\,411\,\text{VA}}{230\,\text{V}} \approx 19{,}2\,\text{A}. Ellenőrzés: A hatásfok miatt az áram valóban magasabb, mint a puszta teljesítmény és feszültség hányadosa. ∎

4. feladat megoldása: Adott: P=11000WP = 11\,000\,\text{W}, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, cos⁡φ=0,86\cos\varphi = 0{,}86, η=0,88\eta = 0{,}88, Iz=25AI_z = 25\,\text{A}. Keresett: InI_n (kismegszakító). 1. lépés: Motor áram (IbI_b): Ib=P3⋅Uv⋅cos⁡φ⋅η=110001,732⋅400⋅0,86⋅0,88=11000524,3≈21,0AI_b = \frac{P}{\sqrt{3} \cdot U_v \cdot \cos\varphi \cdot \eta} = \frac{11\,000}{1{,}732 \cdot 400 \cdot 0{,}86 \cdot 0{,}88} = \frac{11\,000}{524{,}3} \approx 21{,}0\,\text{A}. 2. lépés: kismegszakító választása: Ib≤In≤Iz⇒21A≤In≤25AI_b \le I_n \le I_z \Rightarrow 21\,\text{A} \le I_n \le 25\,\text{A}. Választás: In=25AI_n = 25\,\text{A} (21≤25≤2521 \le 25 \le 25). Az indítási áram (≈7⋅21≈150A\approx 7 \cdot 21 \approx 150\,\text{A}) miatt C-jellegnél leoldás lehetséges: D-jellegű kismegszakító vagy motorvédő kapcsoló (beállítás ≈21A\approx 21\,\text{A}) javasolt. A motor túlterhelés-védelmét a kismegszakító nem adja, azt hőkioldó/motorvédő kapcsoló látja el (ellenőrizendő: gyártói kiválasztási táblázat). ∎

5. feladat megoldása: Adott: A=1,5mm2A = 1{,}5\,\text{mm}^2, l=40ml = 40\,\text{m}, ρ=0,0175Ω⋅mm2/m\rho = 0{,}0175\,\Omega \cdot \text{mm}^2/\text{m}, I=10AI = 10\,\text{A}. Keresett: RR, ΔU\Delta U. 1. lépés: Ellenállás: R=ρ⋅lA=0,0175⋅401,5≈0,467ΩR = \rho \cdot \frac{l}{A} = 0{,}0175 \cdot \frac{40}{1{,}5} \approx 0{,}467\,\Omega (egy ér); a hurok (L+N): 0,933Ω0{,}933\,\Omega. 2. lépés: Feszültségesés: ΔU=0,933Ω⋅10A≈9,3V\Delta U = 0{,}933\,\Omega \cdot 10\,\text{A} \approx 9{,}3\,\text{V}, ami 9,3/230≈4,1%9{,}3/230 \approx 4{,}1\%. Ellenőrzés: a képletgyűjtemény ΔU=2lIρ/A\Delta U = 2 l I \rho / A képletével egyezik. Összevetés a megengedett eséssel (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52, elosztói előírás). ∎

6. feladat megoldása: Adott: Zs=1,2ΩZ_s = 1{,}2\,\Omega, Ia=5⋅16A=80AI_a = 5 \cdot 16\,\text{A} = 80\,\text{A}, U0=230VU_0 = 230\,\text{V}. Képlet: Zs⋅Ia≤U0Z_s \cdot I_a \le U_0. Behelyettesítés: 1,2⋅80=96V1{,}2 \cdot 80 = 96\,\text{V}. Ellenőrzés: 96≤23096 \le 230. Következtetés: Igen, a feltétel teljesül. A kismegszakító megbízhatóan leold. ∎

44.1.10 Rövid összefoglaló

A vizsgafelkészülés alapja a rendszerszemlélet. Ebben az alfejezetben felépítettünk egy vizsgatérképet, amely segít a tanulási idő arányos elosztásában. A témák közül az elektrotechnika, a gépek és a hibavédelem számolós tételei adják a legjobban előkészíthető pontokat. A képletgyűjteményben rendszereztük az egyenáramú alapokat (U=R⋅IU = R \cdot I, P=U⋅IP = U \cdot I), a váltakozó áramú teljesítményeket (P=U⋅I⋅cos⁡φP = U \cdot I \cdot \cos\varphi) és a háromfázisú rendszereket (P=3⋅Uv⋅Iv⋅cos⁡φP = \sqrt{3} \cdot U_v \cdot I_v \cdot \cos\varphi). A gépeknél elengedhetetlen a hatásfok (η\eta) és a teljesítménytényező (cos⁡φ\cos\varphi) használata. A védelemnél a legfontosabb koordinációs szabály az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z, valamint a hibahurokra vonatkozó kioldási feltétel Zs⋅Ia≤U0Z_s \cdot I_a \le U_0. Megtanultuk az egységellenőrzés fontosságát, és azt a hat lépésből álló vizsgatechnikát, amely megakadályozza a kapkodást. Továbbvitt eredmény: Az itt összegyűjtött fogalmak és képességek az alapjai az Elméleti mintafeladatsor megoldásokkal alfejezetben található mintafeladatsor megoldásának, ezért ezt a képletgyűjteményt érdemes a gyakorló feladatok megoldása közben is nyitva tartani.

44.1.11 Források és ellenőrzési hiányok

A számolási képletek az elektrotechnika stabil, klasszikus összefüggései. A vizsgasúlyozásra és a hivatalos vizsgakövetelményekre vonatkozó állítások a jogszabályi környezet változása miatt ellenőrizendők (aktuális OKJ/jogutód képzési és vizsgaszabályzat, képző intézmény tájékoztatója). A kismegszakítók zárlati kioldási feltételeinek pontos paraméterei (pl. B, C, D görbe, kioldási idők) a gyártói adatlapokon, illetve az MSZ HD 60364 sorozat aktuális kiadásában ellenőrizendők.