39.2 Kötések, sorkapcsok, csavarnyomaték és ellenőrzés

39.2.1 Miért éppen a kötésen múlik minden?

Egy lakáselosztóban a szerelő azt látja, hogy az egyik kismegszakító kivezetése körül barna, égett szagú a szigetelés. A csavar alól kicsúszott vékony rézszálak feketére oxidálódtak. A konyhai sütő áramköre időnként leold, a csatlakozó sorkapocs felforrósodik. Nem a kismegszakító rossz: a kötés volt laza.

A villamos szerelésben a kötés az a pont, ahol a legkisebb hiba is a legnagyobb kárt okozhatja. A rossz érintkezés ellenállása megnő, a rajta eső teljesítmény hővé alakul, a hő pedig oxidációt, további ellenállás-növekedést, szigeteléskárosodást és akár tüzet okoz. A jó kötés nem „szorosra húzott csavar” – hanem tiszta felület, megfelelő vezető-előkészítés, előírt nyomaték és ellenőrzés.

Sorkapocs-kötés készítésének lépései - Tanulási összefoglaló; a valós munkánál mindig a gyártói adatlap és a feszültségmentesítés szabályai szerint kell eljárni.

39.2.2 Definíciók és kötési módok

Definíció. A villamos kötés két vagy több vezető, illetve vezető és készülék-kapocs olyan fémes összekapcsolása, amely tartósan kis átmeneti ellenállást biztosít, és elviseli a várható mechanikai, hő- és rezgésigénybevételeket.

Definíció. A sorkapocs olyan szerelvény vagy készülék-rész, amely egy vagy több vezető villamos és mechanikai csatlakoztatására szolgál. A sorkapocs két alapfeladata: a vezetőt rögzítse, és az áramot kis ellenállással átvezesse.

A gyakorlatban három fő sorkapocs-típust különböztetünk meg:

39.2.2.1 Csavaros sorkapocs

A csavaros sorkapocsnál a csavar nem közvetlenül a vezető érre nyom, hanem rendszerint egy nyomólemezen vagy emelőbetéten keresztül szorítja le az eret. A csavar anyaga általában acél, a kapocstest sárgaréz vagy más rézötvözet. A nyomólemez azért fontos, mert elosztja a csavar nyomását, és nem vágja el a vékony szálakat.

Előnye: nagy szorítóerő, széles keresztmetszet-tartomány, a kötés könnyen ellenőrizhető és újrahúzható.
Hátránya: hőciklusok és rezgések hatására idővel lazulhat, ezért időszakos ellenőrzést igényel. Túlhúzásnál a menet vagy a vezető tönkremehet.

39.2.2.2 Rugós sorkapocs

A rugós sorkapocsban a vezetőt feszített acélrugó szorítja a rézsínhez. Két gyakori változata a tolórugós (push-in) és a karos vagy szerszámmal nyitott rugós kapocs. A vékony, hajlékony vezetőt gyakran még itt is ajánlott érvéghüvellyel ellátni, hogy a szálak ne terüljenek szét.

Előnye: rezgésálló, hőciklusoknál is tartja a szorítóerőt, gyorsan szerelhető.
Hátránya: a visszanyitás és az újbóli bekötés kényesebb, a kapocs befogadóképessége és a szerszámigény típusfüggő.

39.2.2.3 Szorítós és gyorscsatlakozók

A szorítós kötőelemek közé tartoznak például az emelőkaros, dugaszolható kötőelemek és a gyorscsatlakozók. A karos típusnál a szerelő a kart nyitja, behelyezi a vezetőt, majd visszazárja a kart; a rugó így szorítja le az eret. A dugaszolható gyorscsatlakozók az épületvillamossági gyakorlatban is elterjedtek, de csak a gyártó által megadott vezetőfajtákra és keresztmetszetekre használhatók.

Figyelem. A „csak összecsavarom a vezetékeket” eljárás nem kötés. Az ilyen csavart, menetirány szerint nem rendezett, szigetelőszalaggal betekert kötés idővel melegszik, és nem biztosít védővezető-folytonosságot sem.

39.2.3 Alumínium kötések: különleges figyelem

A régi épületekben még gyakori alumínium vezeték. Az alumínium felületén azonnal vékony, nagy ellenállású oxidréteg képződik; az anyag hő hatására jobban tágul, mint a réz, és mechanikai terhelés alatt „kúszik”, vagyis lassan deformálódik.

Szabály. Alumínium és réz vezetőt közvetlenül, sima acélcsavarral összekötni tilos. A két fém eltérő elektrokémiai potenciálja és hőtágulása miatt a kötés meglazul, korrodál és felforrósodik.

Helyes megoldás:

Alumínium bekötésénél a csavarnyomaték és az újrahúzás különösen fontos, mert a kúszás miatt a kezdetben jónak tűnő kötés néhány hőciklus után meglazulhat. A pontos nyomatékot a gyártói adatlap adja meg; régebbi szereléseknél az értékeket ellenőrizni kell.

39.2.4 Csavarnyomaték és újrahúzás

A kötés minőségét nem a „jól meghúzom amíg bírja” elv határozza meg, hanem a gyártó által megadott nyomaték. A nyomatékot newtonméterben (N⋅m\text{N}\cdot\text{m}) adják meg.

Szabvány. A készülékek és sorkapcsok kapocsnyomaték-értékeit a gyártói adatlap és a vonatkozó termékszabványok tartalmazzák (pl. MSZ EN 60947, MSZ EN 60998, MSZ EN 61439, MSZ EN 60204-1 – ellenőrizendő: a pontos termékszabvány és a gyártói táblázat). A szerelőnek az előírt nyomatékot be kell tartani.

Következmények:

Példa.
Egy moduláris kismegszakító kapcsa a gyártó szerint 2,0N⋅m2{,}0\,\text{N}\cdot\text{m} nyomatékkal húzandó meg (szemléltető érték; ellenőrizendő: a konkrét készülék gyártói adatlapja). A szerelő először 1,2N⋅m1{,}2\,\text{N}\cdot\text{m} értékkel húz; az érvéghüvelyes vezető fémesen nem fekszik fel teljesen. Ezután nyomatékkulccsal beállítja a 2,0N⋅m2{,}0\,\text{N}\cdot\text{m} értéket. A kapocsrés nyomatékkulcs-kattanás után pontosan zár, a vezető nem mozdul. A későbbi hőkamerás ellenőrzésen a kapocs hőmérséklet-emelkedése a szomszédos kötésekkel azonos.

Újrahúzás
A rendszeres karbantartás során a csavaros kötéseket ellenőrizni kell. Nem „vakon” kell mindent meghúzni, hanem

Figyelem. A gyártó által megadott nyomatékot nem szabad túllépni, mert az alumínium és a hajlékony réz könnyen deformálódik. A régi kötésekben a csavar újrahúzásakor ellenőrizni kell, hogy az ér nem sérült-e.

Átmeneti ellenállás mérése. Négyvezetékes (Kelvin-) mikroohmmérővel, vagy ismert egyenárammal (pl. 10 A) és a kötésen mért feszültségeséssel: R=U/IR = U/I. Összehasonlítási alap: ugyanolyan hosszú ép vezetőszakasz ellenállása (pl. 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 réz, 10mm10\,\text{mm}: R=ρl/A=0,0175⋅0,01/2,5≈0,07mΩR = \rho\,l/A = 0{,}0175 \cdot 0{,}01/2{,}5 \approx 0{,}07\,\text{m}\Omega). A jó kötés ennek nagyságrendjében van, a tízszeres eltérés hibát jelez (ellenőrizendő: gyártói/szabványos határérték). A kézi multiméter 0,1Ω0{,}1\,\Omega-os felbontása és a mérőzsinór ellenállása mellett a néhány mΩ–néhány tized Ω nagyságú átmeneti ellenállás nem mutatható ki, ezért a „folytonosság” nem minősíti a kötést. A mérést feszültségmentesített, az öt biztonsági szabály szerint biztosított berendezésen, vagy a mikroohmmérő gyártójának utasítása szerint végezd.

39.2.5 Ellenőrzés hőkamerával

A kötés melegedését terhelés alatt hőkamerával lehet kimutatni. A hőkamera a felületek hőmérséklet-eloszlását jeleníti meg. A módszer alkalmas a laza, nagy átmeneti ellenállású kötések megtalálására.

Biztonsági korlát. A nyitott, feszültség alatti kapcsolószekrény hőkamerás vizsgálata feszültség közelében végzett munka: csak jogosult személy végezheti, a burkolatok és fedések megbontása nélkül, ahol lehet ellenőrzőablakon át, megfelelő egyéni védőfelszereléssel (ellenőrizendő: MSZ EN 50110-1 és a hazai üzemeltetési szabályok). A tanuló tanműhelyben vagy oktató felügyeletével, törpefeszültségű modellen gyakorolhat.

Gyakorlat.
A mérést üzemi terhelés alatt, lehetőleg azonos árammal kell végezni. A vizsgált kapcsolószekrényben a kötések hőmérsékletét a környezeti hőmérséklethez viszonyítjuk. A gyanús kötés jellemzője: hőmérséklet-különbség (ΔT\Delta T) a szomszédos, azonos áramú kötésekhez képest. Néhány fokos eltérés még normális lehet; tíz-húsz fokos eltérés és a láthatóan forró kapocs azonnali javítást igényel. (ellenőrizendő: az adott berendezésre és környezetre vonatkozó határértékek, MSZ EN 61439 / MSZ EN 60204-1 szerint)

Megjegyzés. A hőkamerás vizsgálat tájékoztató jellegű: nem helyettesíti a nyomatékellenőrzést, a szemrevételezést és a csatlakozások feszültségmentes állapotú vizsgálatát. A hőkamera felbontása, a tárgy emissziós tényezője és a távolság befolyásolja a mért értéket.

39.2.6 Forrasztás alapjai

A forrasztás a finom elektronikai szerelésekben alapvető, de az erősáramú, hálózati feszültségű vezetékek bekötésére általában nem megfelelő. A forraszanyag lágy, mechanikailag gyengébb, mint a csavar vagy a rugó által létrehozott szorítás; hőciklusnál elöregedhet, megrepedhet, és rossz esetben a kötés kienged.

A forrasztás alapelvei, ha az adott feladat megengedi:

  1. Tiszta felület: a vezetőt oxid- és zsírmentesre kell tisztítani.
  2. Folyasztószer: a forrasztandó felületet a forraszanyaghoz és az anyaghoz illő folyasztószerrel kell bevonni.
  3. Megfelelő hőmérséklet: a páka hőmérsékletét az anyag és az alkatrész hőtűrése szerint kell beállítani; túl kevés hőnél „hidegforrasztás”, túl sok hőnél szigeteléskárosodás keletkezik.
  4. Ne mozogjon: a forrasztott kötést hűlés közben nem szabad mozgatni, mert a megdermedő ötvözetbe repedések kerülnek.
  5. Ellenőrzés: a jó forrasztott kötés fényes, sima felületű; a gyanús, matt, gömbszerű vagy repedezett kötést újra kell forrasztani.

39.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy társasházi lakáselosztó felülvizsgálatán a szerelő a hőkamerán azt látja, hogy a C16-os kismegszakító felső kivezetése mintegy 18K18\,\text{K}-nel melegebb a szomszédos kapcsoknál. A terhelés mindkét áramkörön azonos, körülbelül 9A9\,\text{A}. A feszültségmentesítés után kiderül, hogy a kapocs csavarja negyed fordulatot lazult. A szerelő megbontja a kötést: az érvéghüvely felülete helyenként barna, a rézér kissé elszíneződött. Megtisztítja a vezetéket, új érvéghüvelyt húz, majd nyomatékkulccsal a gyártó által megadott értékre húzza a kapcsot. A visszakapcsolás után az áramkör terhelését visszaállítja, a hőkamerás kép ekkor már nem mutat hőmérsékleti eltérést. Ezt a mérést jegyzőkönyvben rögzíti.

39.2.8 Hibakeresési eset: meg-megszakadó motorleágazás

Tünet. Egy ipari csarnokban a szalagmeghajtó motor időnként leáll, a hőkioldó néha kiold, a motor árama pedig a karbantartó mérésekor (amikor a kötés éppen érintkezett) nem haladta meg a beállított értéket. A karbantartó a motorkapocsdobozban enyhe égett szagot érez.

Hipotézisek:

  1. A motor egyik fázisának kötése a sorkapocsban laza, ezért a motor egyfázisra áll.
  2. A hőkioldó mechanikailag elhasználódott.
  3. A kábel szigetelése sérült, időnként földzárlat keletkezik.

Mérés.
Feszültségmentesítés után a szerelő méri a motor tekercseinek ellenállását: mindhárom fázis azonos, a szigetelési ellenállás jó. Ezután megvizsgálja a sorkapcsokat: az U1 kapocs csavarja alatt a vezetőér elszíneződött, a csavar meglazult. A kábel köpenye ép.

Ok.
A laza kötés fáziskimaradást okozott. A motor két fázison üzemelve túlmelegszik: fáziskimaradáskor a két megmaradt fázis árama megnő (kb. 1,5–1,7-szeresére), illetve a fáziskiesés-érzékeny hőkioldó a fázisáramok különbségére is old, ezért időnként lekapcsol. A laza kapocsnál keletkező ív és hő barna nyomot hagyott.

Javítás.
A sérült vezetővéget levágja, a kábelt újra előkészíti, érvéghüvelyt húz rá, majd a kapcsot a gyártó által megadott nyomatékkal húzza meg. A motor próbaüzeme után terhelés alatt ellenőrzi a kapcsok hőmérsékletét hőkamerával, és ellenőrzi a hőkioldó beállítását (a motor névleges áramára).

Megelőzés.
A rezgésnek kitett gépeknél rögzített kötéshúzási tervet kell készíteni, rendszeres időközönként nyomatékellenőrzést tartani, és a jeleket – elszíneződés, szag, meleg kapocs – azonnal megvizsgálni.

39.2.9 Gyakorlati útmutató: sorkapocs-kötés készítése és ellenőrzése

Cél. Tanműhelyi környezetben tanuló gyakorolja a vezető előkészítését, érvéghüvely szerelését és a sorkapocs bekötését.

Eszközök és anyagok. Blankoló (csupaszoló) fogó, krimpelő (préshüvely-) fogó, érvéghüvelyek, sorkapocs, nyomatékkulcs, multiméter, szemrevételező tükör, vezetékek, törlőkendő, hőkamera vagy infrahőmérő (ha rendelkezésre áll).

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

39.2.9.1 A feszültségmentesítés öt biztonsági szabálya

  1. Lekapcsolás: a munkakörre kapcsolt áramkör teljes lekapcsolása.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás: kapcsoló letiltása, zár és tábla.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése: működőképes feszültségvizsgálóval minden fázis, nulla és védővezető között.
  4. Földelés és rövidre zárás: ha a munkavégzési előírás megköveteli.
  5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése.

39.2.9.2 Számozott lépések

  1. Válaszd ki a gyártói adatlap szerinti sorkapcsot a vezető anyagához (Cu/Al), keresztmetszetéhez és a villamos paraméterekhez.
  2. Mérd le a vezeték hosszát úgy, hogy az ér ne feszüljön, de ne lógjon be a szellőzőnyílásokba; hagyj egy kismértékű tartalékot.
  3. Csupaszítsd le a szigetelést a sorkapocs gyártója által megadott hosszban. A csupaszítás ne legyen túl hosszú, mert csupasz ér nem lóghat ki a kapocsból.
  4. Hajlékony vezetőnél húzz érvéghüvelyt. A blankolt (csupaszított) szakasz a fémcső hosszával egyezzen, a krimpelés a fémcső teljes hosszán, a hüvelyhez tartozó fészekben, a gyártó szerinti profillal történjen (lásd a Munkahely, szerszám, vezetékmegmunkálás, érvéghüvely és kábelsaru alfejezetet).
  5. Helyezd be a vezetőt a kapocs befogadó nyílásába. Csavaros kapocsnál ügyelj arra, hogy a nyomólemez alá kerüljön, ne a csavar feje alá.
  6. Húzd meg a csavart először kézzel, majd nyomatékkulccsal a gyártó által megadott nyomatékra. Figyeld a kattanást.
  7. Végezz próbahúzást. A vezető nem csúszhat ki, az érvéghüvely nem deformálódhat.
  8. Szemrevételezéssel ellenőrizd: ne legyen csupasz ér, szálkásodás, repedés, fényes felületű legyen az érintkezési pont.
  9. Végezd el a villamos ellenőrzést: multiméterrel folytonosságot mérsz a vezető és a kapocs másik oldala között. Ez csak a bekötés helyességét igazolja, a kötés minőségét nem; az átmeneti ellenállás mérését lásd az Átmeneti ellenállás mérése bekezdésben.
  10. Dokumentáld a munkát: áramkörjel, nyomatékérték, esetleges hőmérséklet-mérés eredménye.

39.2.10 Tipikus hibák

1. Hiba: túl hosszú csupaszítás.
A szigetelésből kilógó csupasz ér a szomszédos kapocshoz érhet, zárlatot vagy földzárlatot okoz.
Helyes: a csupaszítási hossz legyen a kapocs által megadott, a szigetelés a kapocstestig érjen.

2. Hiba: hajlékony vezeték érvéghüvely nélkül.
A csavar vagy rugó alatt a vékony szálak szétterülnek, egyes szálak elpattannak, a kötés melegszik.
Helyes: hajlékony vezetékre a gyártó által jóváhagyott, megfelelő méretű és hosszúságú érvéghüvelyt kell préselni.

3. Hiba: A csavart „ahogy bírja” meghúzás.
A túlhúzás elvágja az eret, a laza kötés melegszik.
Helyes: nyomatékkulcsot kell használni, és a gyártó által megadott értéket be kell tartani.

4. Hiba: alumínium és réz közvetlen összekötése.
A két fém korróziója és eltérő hőtágulása miatt a kötés meglazul.
Helyes: Al/Cu sorkapocs vagy bimetál kötőelem használata.

5. Hiba: forrasztott erősáramú kötés csavaros kapocsban.
A forraszanyag a csavar alatt kifolyik, a kötés hőciklusnál meglazul.
Helyes: erősáramú kötéseket szorítással kell készíteni; a forrasztott kötést csak az arra alkalmas elektronikai környezetben szabad használni.

39.2.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A csavaros sorkapocs csavarja közvetlenül a vezetőrézre nyom, ezért nincs szükség nyomólemezre.
  2. Igaz vagy hamis? Hajlékony vezető bekötése érvéghüvely nélkül is megengedett, ha a kapocs rugós.
  3. Milyen nyomatékkal kell meghúzni egy sorkapcsot?
  4. Mi a teendő, ha réz vezetőt alumínium vezetőhöz kell csatlakoztatni?
  5. Miért nem forrasztunk hálózati feszültségű vezetéket sorkapocsba?
  6. Milyen ellenőrzéseket végzünk közvetlenül a kötés elkészítése után?

39.2.12 Feladatok

1. feladat (A) Sorolja fel a csavaros, a rugós és a szorítós sorkapcsok egy-egy jellemzőjét, előnyét és hátrányát.

2. feladat (A) Magyarázza el, miért kell hajlékony vezetékre érvéghüvelyt préselni a sorkapocsba kötés előtt.

3. feladat (B) Egy kismegszakító kapocsnyomaték-adata a gyártói táblázat szerint 2,0N⋅m2{,}0\,\text{N}\cdot\text{m} (szemléltető érték; ellenőrizendő: a konkrét készülék gyártói adatlapja). A szerelő nyomatékkulcs nélkül, kézzel „csak annyira” húzza meg. Írja le, milyen hibákhoz vezethet ez, és milyen két lehetséges ellenőrzési módszerrel lehet utólag kimutatni a rossz kötést.

4. feladat (B) Sorolja fel a hőkamerás ellenőrzés előkészítésének és végrehajtásának lépéseit egy kapcsolószekrényben. Melyik mérési körülmény befolyásolja a hőkamerás képet?

5. feladat (C) Egy régi lakásban alumínium vezetékek vannak, és a konyhai áramkört réz vezetékre cserélik. Milyen kötőelemeket és munkalépéseket alkalmazna az átmeneti pontokon, hogy a kötés megbízható legyen? Sorolja fel a lehetséges veszélyes hibákat.

6. feladat (D) A tanműhelyben egy elosztómodellen a C16-os kismegszakító kivezetése barnára égett, a csavar negyed fordulatot lazult. Írja le a javítási folyamatot a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályát betartva, a kötés elkészítésétől a visszakapcsolás utáni ellenőrzésig.

39.2.13 Megoldások

39.2.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A csavaros kapocsnál a csavar általában nyomólemezen vagy emelőbetéten keresztül szorítja le a vezetőt, hogy a szálakat ne vágja el.
  2. Nem általánosan igaz. Hogy rugós kapocsba köthető-e hajlékony vezető érvéghüvely nélkül, azt a kapocs gyártója adja meg (sok rugós kapocs engedi, a push-in típusok jellemzően hüvelyt igényelnek); kétség esetén és csavaros kapocsnál mindig érvéghüvely kell (ellenőrizendő: gyártói adatlap).
  3. A sorkapcsot mindig a gyártó által megadott nyomatékkal kell meghúzni; az érték általában newtonméterben van megadva.
  4. Alumínium–réz átmenethez Al/Cu sorkapcsot, bimetál kötőelemet vagy a gyártó által jóváhagyott megoldást kell használni; oxidgátló pasztát kell alkalmazni, és a kötést az előírt nyomatékkal kell meghúzni.
  5. A forraszanyag lágy, hőciklusoknál meglazulhat, a kötés mechanikailag gyenge; erősáramú kötéseknél ezért szorító kapcsot kell használni.
  6. Szemrevételezés, próbahúzás, nyomatékellenőrzés, folytonosság mérése, csupasz ér ellenőrzése, adott esetben hőkamerás ellenőrzés terhelés alatt.

39.2.13.2 Feladatok megoldásai

1. feladat (A)
Csavaros: nagy szorítóerő, széles keresztmetszet-tartomány, könnyű ellenőrizhetőség; hátránya, hogy hőciklusnál és rezgésnél lazulhat. Rugós: rezgésálló, gyors, hőciklust elvisel; hátránya, hogy a visszanyitáshoz szerszám kellhet és kisebb a befogadási tartomány. Szorítós/gyorscsatlakozó: gyors, kényelmes, de csak a gyártó által megadott vezetőtípushoz és keresztmetszethez használható, a rugószelepek kényesek a túlzott erőre.

2. feladat (A)
A hajlékony vezető sok vékony szálból áll. Érvéghüvely nélkül a szálak a csavar vagy a rugó alatt szétterülnek, egyes szálak eltörnek, a kapocs nem szorítja le a teljes keresztmetszetet, az átmeneti ellenállás megnő. Az érvéghüvely összefogja a szálakat, egyenletes felületet ad a szorításnak, és védi a szálakat a sérüléstől.

3. feladat (B)
Kézi „csak annyira” húzással a kötés lehet túl laza (melegszik, leoldás, ívképződés) vagy túl szoros (a csavar elvágja a szálakat, a menet deformálódik, a kötés később laza lesz). Utólagos kimutatás: hőkamerás ellenőrzés terhelés alatt, illetve feszültségmentesítés után nyomatékellenőrzés és szemrevételezés. A pontos nyomatékot a gyártó adja meg, ezért a nyomatékkulcs használata elengedhetetlen.

4. feladat (B)
Lépések: terhelés alatt, azonos áramú kötések összehasonlítása; a környezeti hőmérséklet rögzítése; a kamera emissziós beállítása és a mérési távolság; a kapcsolószekrény ajtajának kinyitása előtt a munkavédelmi szabályok betartása. A mérést befolyásolja: a felület emissziós tényezője, a visszaverődő hő, a távolság, a környezeti hőmérséklet, a szellőzés, a terhelés eloszlása. Jellemző hiba, ha a mérést terhelés nélkül végzik, és a laza kötés nem melegszik.

5. feladat (C)
Az átmenetekhez Al/Cu sorkapcsot vagy bimetál kábelsarut választanék. A munkalépések: feszültségmentesítés; a vezetők tisztítása; az oxidréteg eltávolítása; oxidgátló paszta felvitele a gyártó szerint; a kötés gondos előkészítése; a gyártó által megadott nyomatékkal való húzás; a kötés ellenőrzése, későbbi időpontban újrahúzás. Veszélyes hibák: közvetlen Cu–Al összekötés, túlhúzás, paszta elhagyása, érvéghüvely hiánya, laza kötés.

6. feladat (D)
A javítás lépései:
1. Lekapcsolás.
2. A visszakapcsolás elleni biztosítás (zár, tábla).
3. Feszültségmentesség ellenőrzése minden fázison, nullán és PE-en.
4. Földelés és rövidre zárás: kisfeszültségű végáramkörön a munkautasítás szerint (általában nem szükséges, ezt indokolni kell).
5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése, ha vannak.
6. A sérült vezetővég levágása, újra csupaszítás, érvéghüvely húzása.
7. A kapocs megtisztítása, a csavar és a nyomólemez ellenőrzése.
8. Bekötés és a gyártói nyomatékkal való meghúzás.
9. Próbahúzás, szemrevételezés, folytonosságmérés.
10. Visszakapcsolás, terhelés alatti hőkamerás ellenőrzés (jogosult személy, a biztonsági korlát szerint).
11. Jegyzőkönyvben a munka dokumentálása.

39.2.14 Rövid összefoglaló

A villamos kötés a berendezés mechanikai és villamos szempontból legsérülékenyebb pontja. Csavaros, rugós és szorítós sorkapcsok közül a feladat és a gyártói előírás alapján kell választani. Hajlékony vezetőhöz érvéghüvely kell; alumínium és réz közvetlen összekötése tilos, Al/Cu kötőelemre van szükség. A csavart mindig a gyártó által megadott nyomatékkal kell meghúzni, lehetőleg nyomatékkulccsal. A laza kötés melegszik, a túlhúzott kötés deformálódik. A kész kötést szemrevételezéssel, próbahúzással és nyomatékellenőrzéssel, kétség esetén mikroohmmérős átmeneti ellenállás-méréssel, üzem közben hőkamerás vizsgálattal ellenőrizzük; a folytonosságmérés csak a bekötés helyességét igazolja, a kötés minőségét nem. A forrasztás erősáramú kötésekhez nem megfelelő. Továbbvitt eredmény. A kötések jelölése, nyomatéknaplója és dokumentálása a Jelölés, feliratozás, rendrakás és dokumentálás a munkahelyen alfejezetben tér vissza; az itt tanult ellenőrzési lépéseket a Lakáselosztó építése és bekötése és a Hibakeresés épületvillamossági modelleken gyakorlatokon alkalmazzuk.

39.2.15 Források és ellenőrzési hiányok

A szöveg a magyarországi és európai villamos szerelési gyakorlatra épül. A kapcsokra és kötőelemekre vonatkozó szabványok: MSZ EN 60947, MSZ EN 60998, MSZ EN 61439, MSZ EN 60204-1, MSZ HD 60364 sorozat. A konkrét csavarnyomaték-értékek és a hőkamerás hőmérséklet-különbség-határok tájékoztató jellegűek; a pontos értékeket a gyártói adatlapok és a hatályos szabványok tartalmazzák, ezért a kivitelezés előtt ellenőrizni kell.