39.3 Jelölés, feliratozás, rendrakás és dokumentálás a munkahelyen

39.3.1 Miért döntő a jelölés, a feliratozás és a rend a munkaterületen?

Képzeld el: egy lakáselosztó cseréjét befejeztétek, az áramkörök mind működnek, a megrendelő átvette a munkát. Két hét múlva telefonál: leoldott egy kismegszakító, és nem tudja, melyik áramkörhöz tartozik, mert a villanyszerelő nem tett fel semmilyen feliratot. A szereléskor készült fényképeket sem találják, mert a telefonból törölték őket. A felülvizsgáló pedig nem tudja megállapítani, hogy a fürdőszobai áramkört valóban a 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi-e, mert nincs semmilyen dokumentáció.

Ez az alfejezet éppen erről szól: hogyan jelölj meg egyértelműen minden vezetéket és készüléket, hogyan vezess szerelési naplót, és hogyan hagyd hátra a munkahelyet úgy, hogy a következő szerelő, a felülvizsgáló és a megrendelő is el tudjon igazodni rajta. A rendrakás és a dokumentáció nem „plusz munka”: része annak a szakmai minőségnek, amiért téged hívnak vissza, és amiért biztonságos lesz a berendezés.

Továbbvitt eredmény. Az itt megtanult jelölési és dokumentációs elveket közvetlenül alkalmazzuk a Világítási áramkörök építése: egypólusú, váltó, kereszt alfejezetben, ahol a tanműhelyi kapcsolás vezetékeit kapocsazonosítóval és színkóddal kell ellátnod.

Dokumentációs és jelölési rétegek - Egyetlen réteg hiánya gyakran elég ahhoz, hogy a későbbi hibakeresés vagy felülvizsgálat nehézkes vagy lehetetlen legyen; a jelölés és a dokumentáció egymást erősíti.

39.3.2 Vezetékjelölés, kapocsazonosítás, feliratozás

A jelölés célja, hogy a rajz, a valóság és a mérés hármasa bármikor összekapcsolható legyen: amit a terven látsz, azt ugyanazzal a jelöléssel találd meg a kapcsolószekrényben, a sorkapcson és a mérési jegyzőkönyvben.

Definíció. A vezetékjelölés (vezetékcímke) olyan, a vezetékre vagy kábelre felvitt azonosító, amely a rajz és a valóság közötti egyértelmű kapcsolatot biztosítja. A kapocsazonosító a sorkapcsok, készülékkapcsok és csatlakozók jelölése, például X1:5, -K1:A1, L1.

Szabály. Minden vezeték mindkét végén, kábel esetén pedig a kábel mindkét végén jól olvasható, mechanikai sérülésnek és nedvességnek ellenálló jelölést kell elhelyezni. A jelölést a lehető legrövidebb, de a rajzon megtalálható azonosítóval készítsd. Több vezeték együtt jelölése esetén mindig a színkóddal együtt dolgozz: a jelölés önmagában nem helyettesíti a védővezető zöld-sárga vagy a nulla világoskék színét.

A gyakorlatban a következő jelölési rendet érdemes követni:

Szabvány. A jelölések alapelveit az MSZ EN 60445 szabvány foglalja össze (ellenőrizendő: aktuális kiadás és hatókör). Az izolált vezetők színjelölése Magyarországon: a fázisvezető barna, fekete vagy szürke, a nulla világoskék, a védővezető zöld-sárga (a pontos színárnyalatokat és a háromfázisú jelölést az éppen hatályos kiadás szerint ellenőrizni kell). A referenciajelölés rendszere az MSZ EN IEC 81346 sorozatban szerepel (korábban MSZ EN 61346; ellenőrizendő: a pontos kiadás). A gyakorlatban a kismegszakítót F-fel és Q-val is jelölik; egy dokumentáción belül egységesen kell eljárni. Ebben a könyvben a kismegszakító és az áram-védőkapcsoló (RCD) jele F, a főkapcsolóé Q.

Gyakorlat. A feliratozás szabályai elosztóknál:

A jelölés készítésekor használhatsz hőre zsugorodó feliratcsövet, kábelnyomtató címkéket, műanyag tasakba csúsztatható feliratkártyát vagy (ha a gyártó engedi) lézernyomtatóval készített, ragasztós, védett címkét. A filccel írt, kézzel javítgatott felirat elfogadható ideiglenes célra, de átadásra nem való.

Példa. Egy tanműhelyi világítási áramkörben az egypólusú kapcsolóhoz tartozó részt így jelöljük: a kapcsoló bekötésekor a fázisvezetőt L és -S1:1 felirattal látjuk el, a kapcsolóról a lámpához menő vezetéket -S1:2–„lámpa fázis” jelöléssel, a nulla vezetéket N felirattal, a védővezetőt PE felirattal. Ugyanezek a jelölések jelennek meg a kapcsolási rajzon is. A kötőjeles előtag (-) a termékszempontú referenciajelölést jelzi (MSZ EN IEC 81346); egyfázisú körben a fázisvezető jele L (az L1 a háromfázisú hálózat első fázisa).

39.3.3 Rend és tisztaság: hulladékkezelés, szerszámellenőrzés

Egy rendezetlen munkahely nem csak lassít, hanem baleseti forrás is. A levágott kábelvégek, a hátrahagyott szerszámok, a szétgurult csavarok mind az elbotlás, rövidzárlat, sérülés kockázatát növelik. A rend a szakmai szemlélet része, nem kényelmi kérdés.

Szabály. A munkaterületen a hulladékot azonnal, fajtánként gyűjtsd:

A kábelhulladékot fém és műanyag szerint, a helyi átvevő igénye szerint válogasd; a levágott részeket a kábelvágóval vagy oldalcsípőfogóval darabold rövidebbre, mielőtt a gyűjtőbe kerül.

A szerszámellenőrzés lépései:

  1. A nap végén minden szerszámot tisztíts meg: a fogókról, csavarhúzókról a szennyeződést, zsírt távolítsd el.
  2. Ellenőrizd a szigetelést: a csavarhúzó nyelén, a fogók fogói szigetelt részen repedés, leválás, furcsa felület ne legyen. Ha sérült, a szerszámot ki kell vonni a forgalomból.
  3. A kábelvágó, csupaszoló, csavarozó, krimpelő élét és működését próbáld ki; ha nem vág tisztán, élezni vagy cserélni kell.
  4. A mérőműszert csak előírt kalibrálási időn belül használd; a mérőzsinórokat szemrevételezzétek: törés, kihúzódás nem megengedett.
  5. A gépi szerszámoknál (fúró, sarokcsiszoló, csavarozó) a forgó részek, a kábel és a kapcsoló biztonságos állapota a munka megkezdése előtt is ellenőrizendő; a sérült gépet jelöld meg, és ne használd.

A rendrakás rendszere sok helyen az 5S elvét követi: szortírozás, rendszerezés, tisztítás, szabványosítás, fenntartás. Erre épülhet a napi szerelői rutin.

39.3.4 Munkanapló és fényképes dokumentáció

A munkanapló (szerelési napló) a munkavégzés írásos nyoma, amely bizonyítja, mit, mikor, milyen anyagokkal és milyen mérésekkel végeztél. Ha később reklamáció, felülvizsgálat vagy baleseti vizsgálat indul, a napló a leghitelesebb forrás.

Definíció. A szerelési napló olyan dokumentum, amelyben az elvégzett munkát időrendben, tömören, de a későbbi azonosításhoz elegendő részletességgel rögzítjük.

A bejegyzésnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

Szabály. A naplót folyamatosan, a munka napján, nem utólag visszaírva kell vezetni. Javító folyadék vagy olvashatatlan áthúzás helyett a hibás sort egyetlen vonallal húzd át úgy, hogy az eredeti olvasható maradjon, és mellé írd a javítás okát, dátumát, aláírását.

A fényképes dokumentáció célja, hogy a szerelés állapotát vizuálisan rögzítsük, különösen olyan helyeken, ahol a későbbi ellenőrzés nehéz (fal előtti vezetékezés, padló alatti kábel, kapocsdoboz belső bekötése). A minimális fényképezési pontok:

A fényképeket egyértelmű fájlnévvel (pl. 2025-03-11_elosztó_csere_előtte_03.jpg) mentsd el, és másold a projektdokumentáció mappájába, ne csak a telefonon hagyd. A képek készítésénél figyelj arra, hogy a szükséges hozzájárulást megkaptad-e, különösen magánterületen, és a képek ne tartalmazzanak személyes adatot (arc, rendszám), ha nem szükséges.

39.3.5 Átadás előtti ellenőrzés

Az átadás előtti ellenőrzés az a pillanat, amikor a szakember egy utolsó, kritikus szemmel végignézi a munkát, mielőtt a megrendelőnek átadná. Ez nem a mérések pótlása, hanem a jelölés, a tisztaság és a dokumentáció teljességének ellenőrzése.

Eljárás – átadás előtti ellenőrző lista.

  1. Feszültségmentesítés, biztonsági korlát: ha az elosztóban ellenőrzést végzel, a hálózati feszültségű munka csak jogosult személy által végezhető; tanuló felügyelet alatt, feszültségmentes állapotban dolgozhat.
  2. Minden védőburkolat és ajtó fel van szerelve, becsukható, a csavarok meg vannak húzva.
  3. Az összes készülék felirata olvasható, nem hiányzik, és megegyezik a rajz jelölésével.
  4. A vezetékjelölések mindkét végükön megvannak, a színkódok helyesek (PE zöld-sárga, N világoskék, fázis barna/fekete/szürke).
  5. A sorkapcsoknál nincs kilógó, szabadon maradt érfonat, a csavarok nem lazultak meg.
  6. A munkaterület tiszta, hulladékmentes, a szerszámok összegyűjtve, a gépek karbantartva.
  7. A munkanapló minden bejegyzése megvan, aláírva, a fényképek mentve, a tervlapok aktualizálva.
  8. A mérési jegyzőkönyvek csatolva, a mérések eredményei a hatályos határértékekkel összevetve feltüntetve (ellenőrizendő: aktuális szabványi határértékek).
  9. A megrendelőnek átadott dokumentumcsomag összeállítása: kapcsolási rajz, feliratozott elosztólista, mérési jegyzőkönyv, kezelési utasítás, garanciajegy.

Példa. Egy lakáselosztó átadása előtt a szerelő ellenőrzi, hogy az F1 felirat „Nappali világítás déli” olvasható-e, a vezetékeken a jelölés hőre zsugorodó csővel rögzítve van-e, az áram-védőkapcsoló (RCD) tesztgombja működik-e (ha a gyártó előírja), és a naplóban a mérési eredmények dátum szerint szerepelnek-e.

39.3.6 Valós életbeli alkalmazás

Egy társasházi lakás elosztójának cseréje után a megrendelő reklamált, hogy a konyhai hűtőszekrény leolvadt, mert véletlenül lekapcsolták a kismegszakítóját, de nem tudták, melyik kapcsoló tartozik hozzá. Kiderült, hogy a szerelő nem tett fel feliratokat az elosztóba, és a kábelcímkéket is elhagyta. A fényképes dokumentáció hiányában a későbbi hibakeresés során a villanyszerelő kénytelen volt az egész elosztót átnézni és minden kört külön végigmérni. Utólag a felirat pótlása és a dokumentáció elkészítése több időt vett igénybe, mint amennyit a szerelő a jelölés elhagyásával megtakarított. A tanulság: a jelölés és a dokumentáció nem utólagos papírmunka, hanem a szerelés minőségét és a berendezés biztonságát szolgálja.

39.3.7 Gyakorlati útmutató

Cél. Egy tanműhelyi elosztó vagy áramkör jelölésének, feliratozásának és dokumentálásának elvégzése feszültségmentes állapotban, a későbbi, Világítási áramkörök építése: egypólusú, váltó, kereszt gyakorlathoz szükséges alapok begyakorlása.

Eszközök és anyagok. Kábelcímke nyomtató vagy előre nyomtatott hőre zsugorodó felirat; filctoll; feliratkártyák; sorkapocsfeliratok; fényképezőgép; munkanapló; ellenőrző lista; a kapcsolási rajz.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Ha az elosztó már feszültség alatt van, a munkavégzés előtt mindig a jogosult személy végezze el a feszültségmentesítést.

Az öt biztonsági szabály.

  1. Lekapcsolás.
  2. Visszakapcsolás ellen biztosítás.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése.
  4. Földelés és rövidre zárás – ahol a munkavégzési előírás megköveteli (nagyobb feszültségen mindig; kisfeszültségen például visszatáplálás, kondenzátor, szabadvezeték vagy indukció veszélyénél is); feszültségmentes, törpefeszültségű tanműhelyi munkánál általában nem szükséges, de a helyzetet mindig értékeld (ellenőrizendő: MSZ EN 50110-1).
  5. Szomszédos, feszültség alatt álló részek lefedése.

A jelölés lépései.

  1. Készítsd elő a rajzot, és azonosítsd rajta az összes készüléket, sorkapcsot, vezetéket.
  2. A készülékekre (kapcsoló, mágneskapcsoló, megszakító) írd fel a referenciajelölést (F1, K1, Q1) úgy, hogy az olvasható legyen.
  3. A sorkapcsokra kerüljön fel a kapocsazonosító: X1:1, X1:2, X1:PE.
  4. A vezetékekre hőre zsugorodó csővel vagy nyomott címkével rögzítsd a vezetékazonosítót, a rajz szerinti jelöléssel.
  5. Az elosztó belső ajtajára vagy a készülék fölé helyezd el az áramkörlistát: pl. F1 – 16 A, C – nappali világítás.
  6. Készíts fényképeket a kész elosztóról, a nyitott és a zárt állapotról is.
  7. Írd be a munkanaplóba a mai dátumot, az elvégzett jelölési műveletet, a felhasznált anyagokat, a képfájlok nevét.

Ellenőrzési pontok.

Tipikus hibák a gyakorlatban.

Dokumentálás. A munkanaplóval együtt mentsd el a fényképeket, a módosított rajzokat és az ellenőrző listát.

39.3.8 Tipikus hibák

Hiba 1 – Hiányzó feliratok az elosztóban. A szerelő úgy adja át az elosztót, hogy a kismegszakítók alatt nincs semmilyen felirat, vagy a felirat csak „L1”, „L2”, „L3”. A megrendelő nem tudja, melyik kört kapcsolja le, a felülvizsgáló nem tudja ellenőrizni a védelmet. A helyes gyakorlat: minden megszakító fölé egyértelmű, az áramkör funkcióját leíró felirat kerüljön.

Hiba 2 – Vezetékjelölés elhagyása. A huzalozás kész, de a vezetékeken nincs semmilyen azonosító. Később a sorkapocsnál kell hibát keresni, és nem lehet tudni, melyik vezeték hová megy. A helyes gyakorlat: a szereléssel párhuzamosan, még a huzalozáskor jelöld a vezetéket.

Hiba 3 – A munkanapló üresen marad. A munkát elvégzik, de a naplóba nem írnak semmit. Egy későbbi reklamáció vagy baleset esetén nem bizonyítható, mit és mikor végeztek. A helyes gyakorlat: a napi munka végén azonnal rögzíteni a bejegyzést, dátummal és aláírással.

Hiba 4 – A szerszámokat ellenőrizetlenül teszik el. A sérült szigetelésű csavarhúzót tovább használják, mert „még jó”. Ez áramütéses balesethez vezethet. A helyes gyakorlat: sérült szerszámot azonnal ki kell vonni, jelölni kell, és javítás nélkül nem szabad használni.

39.3.9 Önellenőrzés

1. kérdés. Igaz vagy hamis? A zöld-sárga vezetőt fázisvezetőként is fel lehet használni, ha a végeit barna jelöléssel látjuk el. Indokold!

2. kérdés. Milyen adatokat kell tartalmaznia legalább egy munkanapló-bejegyzésnek? Sorolj fel ötöt!

3. kérdés. Mi a hibás a következő gyakorlatban? A szerelő a kapcsolási rajzot nem jelöli, csak a vezetékekre írja fel a színt: „barna”, „kék”, „zöld”. Miért nem elég ez?

4. kérdés. Melyik hulladékfajta nem keverhető a kommunális hulladékba? Nevezz meg legalább kettőt!

5. kérdés. Átadás előtt mit ellenőrzöl a szerszámokkal kapcsolatban? Sorold fel legalább három pontot!

39.3.10 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a vezetékjelölés három elemét, és magyarázd el, milyen színű a nulla és a védővezető.

2. feladat (A). Írd fel egy kismegszakító feliratát a következő adatokkal: F1, 16 A, C karakterisztika, nappali világítás. Milyen további adatot tüntetnél fel, ha a megszakító a fürdőszobai kört védi?

3. feladat (B). Készíts jelölési tervet egy egypólusú világítási áramkörhöz (a tipikus kapcsolás a Világítási áramkörök építése: egypólusú, váltó, kereszt alfejezetben): L, N, PE, kapcsoló, lámpa. Add meg a vezetékek és a kapcsok jelölését!

4. feladat (B). Tervezd meg a munkanapló bejegyzését egy napra, amikor a tanműhelyben a Világítási áramkörök építése: egypólusú, váltó, kereszt alfejezet kapcsolását építettétek meg. Tartalmazza a dátumot, a munkát, az anyagokat, a méréseket, az eltérést és az aláírást!

5. feladat (C). Elemezd, miért hibás az a gyakorlat, hogy a fényképes dokumentációt csak az átadás napján készítik el, miután a falat már bevakolták és lefestették. Milyen következményei lehetnek?

6. feladat (D). Adott egy elosztó fényképe, ahol a kismegszakítók alatt nincs felirat, a vezetékek jelölése hiányzik. Írd le, milyen lépésekkel pótolnád a jelölést feszültségmentes állapotban, a tanműhelyi gyakorlat során. Milyen ellenőrzést végeznél a végén?

39.3.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok.

  1. Hamis. A zöld-sárga szín kizárólag a védővezetőt jelöli, és más célra nem használható; ezt a szabvány kötelezően írja elő. A fázisvezető barna, fekete vagy szürke; a nulla világoskék.
  2. Dátum, időpont, helyszín; a munkát végző neve; az elvégzett művelet; a felhasznált anyagok; mérési eredmények; eltérések; aláírás.
  3. Nem elég, mert a szín önmagában nem azonosítja a kört; barna sok fázisvezető létezhet, és a rajzhoz való kapcsolás hiányzik. A jelölésnek egyértelműen vissza kell mutatnia a rajzra, pl. L, -S1:1.
  4. Veszélyes hulladékok: elem, akkumulátor, fénycső és higanytartalmú fényforrás, régi (esetleg PCB-tartalmú) kondenzátor, festékes doboz; ezeket külön kell gyűjteni. Az elektromos és elektronikai hulladékot (előtét, LED-driver, készülék) külön átvevő helyre kell vinni.
  5. A szerszám tisztítása; a szigetelés állapota (repedés, leválás); a vágóélek és a mechanika működése; a mérőműszer kalibráltsága; a mérőzsinórok állapota.

1. feladat (A). A vezetékjelölés három eleme: (1) a színkód, (2) a vezetékazonosító (pl. szám, cél), (3) a kapocsazonosító (pl. -K1:14). Nulla: világoskék; védővezető: zöld-sárga.

2. feladat (A). „F1 – 16 A, C – nappali világítás”. Ha a fürdőszobai kört védi: „F1 – 16 A, C – fürdőszoba”, és mellé kötelezően a védő áram-védőkapcsoló: „RCD F4, IΔn=30mAI_{\Delta n} = 30\,\text{mA}”. A fürdőszobai áramköröket 30 mA-es RCD-vel kell védeni (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-7-701 és az aktuális hazai előírás), ezért a feliratnak és az áramkörlistának egyértelműen meg kell mutatnia, melyik RCD alatt van a kör. A leoldási jelleggörbe és a védőkapcsoló jelölése is szerepeljen.

3. feladat (B). Egypólusú kapcsolás (lásd a Világítási áramkörök építése: egypólusú, váltó, kereszt). A fázisvezető belép: L – elosztótól a kapcsoló 1 kapcsáig; a kapcsoló 2 kapcsáról a lámpa fázis csatlakozója (jele: -S1:2 – lámpa L); a nulla: N – elosztótól a lámpa N csatlakozója; a védővezető: PE – elosztótól a lámpa fém testéig. A jelölésben a -S1:1 és -S1:2 utal a kapcsolóra.

4. feladat (B). Minta bejegyzés: „2025. 03. 11. 14:00–16:00, Tanműhely 2. terem. Vezetékjelölés gyakorlása az egypólusú világítási kapcsoláshoz. Felhasznált anyagok: H07V-U 1,5 mm² (barna, kék, zöld-sárga) 3×2 m; egypólusú kapcsoló S1; fényforrás izzó. Mérések: vezetékfolytonosság: 0,3 Ω (saját mérőzsinór 0,2 Ω). Eltérés: a kapcsoló felirat nyomtatása késett, ideiglenes kézi felirat készült. Aláírás: …”

5. feladat (C). Az utólagos, csak átadáskor készített fényképek nem dokumentálják a rejtett szerelés állapotát (fal előtti kábelek, kötések, dobozok). Ha később hiba lép fel, nem lehet bizonyítani, hogy a nyomvonal és a szerelés szabályos volt. A következmény: a hibakeresés lassabb, a felelősség nehezen tisztázható, a garanciavállalás vitatott lehet. Helyes: a fényképeket a munkafázisok közben folyamatosan készíteni.

6. feladat (D). A jelölés pótlása feszültségmentes állapotban:

  1. Ellenőrizd, hogy az elosztó feszültségmentes (öt biztonsági szabály).
  2. Azonosítsd a kismegszakítókat és a hozzájuk tartozó áramköröket a kapcsolási rajz alapján.
  3. Minden kismegszakító fölé helyezd el az áramkör megnevezését (pl. F1 – 16 A, C – nappali világítás).
  4. A vezetékeken jelöld a fázist, nullát és védővezetőt a szabványos színkód szerint; ellenőrizd a vezetők színét a szabványos színkód szerint (PE zöld-sárga, N világoskék, fázis barna/fekete/szürke). A végeken zsugorcsővel vagy címkével csak azonosító jelölést (pl. L1, L2, L3, áramkörszám) tehetsz fel; ha a védővezető nem végig zöld-sárga, vagy egy vezető színe nem felel meg a funkciójának, a vezetőt cserélni kell – a PE-t átjelöléssel létrehozni tilos (ellenőrizendő: MSZ EN 60445, MSZ HD 60364-5-54).
  5. A vezetékazonosítókat a rajz szerint rögzítsd mindkét végre.
  6. A sorkapcsokra kerüljön kapocsfelirat: X1:1, X1:2, X1:PE.
  7. A végén ellenőrizd: minden felirat olvasható, a rajz és a valóság megegyezik, nincs kilógó ér, a vezetékjelölések mindkét oldalon megvannak, a fényképek elkészültek.

39.3.12 Rövid összefoglaló

A jelölés, a feliratozás és a dokumentáció a villanyszerelő munka minőségének alapja. A vezetékeket egyértelmű azonosítóval látjuk el, amely a kapcsolási rajzra mutat vissza; a készülékek referenciajelölést kapnak (Q1, K1, F1), a kapcsok szabványos jelölést (A1, 13, X1:5). Az elosztóban minden megszakító fölé felirat kerül, az áramkör funkciójával. A munkaterületen a rend és tisztaság, a hulladék fajtánkénti gyűjtése és a szerszámellenőrzés a balesetmegelőzést és a szakszerűséget szolgálja. A munkanaplót folyamatosan, aláírással és dátummal vezetjük; a fényképes dokumentáció a rejtett munkák bizonyítéka. Az átadás előtt ellenőrző lista alapján meggyőződünk a jelölések, a dokumentumok és a mérési jegyzőkönyvek teljességéről. Továbbvitt eredmény. A Világítási áramkörök építése: egypólusú, váltó, kereszt gyakorlatban ezt a jelölési rendet alkalmazzuk: a kapocsjelölések és vezetékazonosítók nélkül a hibakeresés és a mérés sem végezhető el egyértelműen.

39.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezetben alkalmazott jelölési alapelvek (színkódok, kapocsjelölések, referenciajelölés) a magyar/európai szabványrendszerben aktuálisan érvényesek, de a pontos szabványszám és kiadás tekintetében ellenőrzendő: MSZ EN 60445, MSZ EN IEC 81346 (korábban MSZ EN 61346), MSZ HD 60364 sorozat vonatkozó kötetei, különösen a színjelölésre és a személyi védelemre vonatkozó részek. A gyakorlati útmutatóban megadott mérési mintahatárok és a naplóbejegyzés formai követelményei tanulási példák; a konkrét határértékeket és dokumentumformátumokat a hatályos szabványok és a projekt előírásai szerint kell ellenőrizni.