40.2 Lakáselosztó építése és bekötése

40.2.1 Miért építünk lakáselosztót?

Egy lakásfelújítás során gyakori feladat a régi, olvadóbiztosítós, hiányos feliratú elosztó cseréje. A megrendelő biztonságos, FI-védelemmel ellátott, átlátható elosztót szeretne, amelyben minden áramkör pontosan azonosítható, és hiba esetén gyorsan megtalálható a leoldott védelem. Az elosztó nemcsak egy doboz a biztosítékokkal, hanem az épület villamos berendezésének „csomópontja”: itt csatlakozik a hálózati betáplálás, itt osztódnak szét a fogyasztói áramkörök, és itt valósul meg az áramütés- és túláramvédelem.

Ebben az alfejezetben egy kisméretű lakáselosztó modellt építünk meg tanműhelyi körülmények között. A cél nem egy valós hálózati elosztó cseréje, hanem az, hogy a tervtől a bekötésen, a feliratozáson és a mérésen át az átadásig minden lépést begyakorolj. A hangsúly a szakszerű szerelési sorrenden, a védelmek bekötésén, a rajz és a valóság összekapcsolásán, valamint a hibakeresés megalapozásán van.

Biztonsági korlát. A gyakorlat tanműhelyi, feszültségmentes vagy törpefeszültségű modellre vonatkozik. Hálózati feszültségű (230/400 V) munkát csak jogosult személy végezhet, a hatályos előírások szerint.

40.2.2 Milyen modellt építünk?

A modell egy kisméretű lakáselosztó, egy szokásos lakás három áramkörével. A kapcsolási logikát az alábbi (egyszerűsített, többvonalas) rajz mutatja:

Lakáselosztó modell kapcsolási rajza - Többvonalas, egyszerűsített rajz: betáplálás (L1, N, PE) → Q1 kétpólusú főkapcsoló → Q2 kétpólusú FI-relé (az L1 és az N is áthalad rajta) → L1 sín és FI utáni N sín. F1–F3 kismegszakító a fázissínről táplálja a fogyasztói ágat (E1 lámpa, X2 aljzatkör, X3 mosógép), amelyek nullája a FI utáni N sínre, védővezetője (PE kapocs) a PE sínre csatlakozik. A PE sín közvetlenül a PE bemenetről kap táplálást, az N és a PE sín között nincs összeköttetés. A rajz a bekötési logikát mutatja, nem a térbeli sorrendet.

A rajzon a hálózat felől érkezik az L1 fázis, az N nulla és a PE védővezető. A teljes elosztót a Q1 főkapcsoló választja le. A Q2 áram-védőkapcsoló (FI-relé) figyeli az L1 és az N áramkör egyenlegét; ha a két áram különbsége meghaladja a névleges hibaáramot, lekapcsol. A FI után az L1 és az N a saját gyűjtősínjére kerül; a PE-sín a FI-t megkerülve, közvetlenül a PE-bemenetről kap csatlakozást, és a FI utáni N-sínnel sehol sem érintkezik. A három kismegszakító (F1, F2, F3) a fázissínről kapja a fázist, a fogyasztók nullája a N-sínre, a védővezetőjük a PE-sínre csatlakozik.

Definíció. A gyűjtősín olyan, nagy keresztmetszetű, kis ellenállású vezetősín vagy fésűs sín, amelyről több párhuzamos áramkört lehet leágaztatni. A lakáselosztóban általában külön L1 (fázis), N (nulla) és PE (védő) sín van.

Szabvány. A lakáselosztó kialakítására az MSZ HD 60364 sorozat és az MSZ EN 61439 sorozat követelményei (általános szabályok: -1; a nem szakképzett személyek által kezelt elosztótáblák: -3; ellenőrizendő: aktuális kiadás) vonatkoznak. A kismegszakítókra az MSZ EN 60898-1, a túláramvédelem nélküli áram-védőkapcsolókra (RCCB; a modell Q2 készüléke) az MSZ EN 61008-1, a túláramvédelemmel egybeépített változatra (RCBO) az MSZ EN 61009-1 vonatkozik (ellenőrizendő: aktuális kiadás). A pontos határértékeket és készülékválasztást mindig az aktuális szabványkiadás, a gyártói adatlap és a hálózati engedélyes előírása szerint kell ellenőrizni.

40.2.3 Terv, eszközlista és szerelési sorrend

A modell megépítéséhez először készítsünk egyszerű tervet. A terv része az egyvonalas rajz, a készülékek kiválasztása, a vezetékek hossza és keresztmetszete, valamint a feliratok listája. A rajzot mindig a szerelés előtt értelmezzük, ne pedig utólag „fejben” találjuk ki.

Példa. Egy tanműhelyi modellhez az alábbi eszközlista elegendő:

A szerelési sorrend a következő. Először a dobozt rögzítjük, és felszereljük a DIN-síneket. Ezután a készülékeket balról jobbra, a terv szerinti sorrendben pattintjuk fel: főkapcsoló, FI-relé, majd a kismegszakítók. A gyűjtősíneket a készülékek alá vagy mellé rögzítjük. A vezetékezést a védővezetőkkel kezdjük, majd a nullavezetőkkel, végül a fázisvezetőkkel folytatjuk. Így csökkentjük annak az esélyét, hogy a szerelés közben szem elől tévesztjük a színeket, vagy a PE-t tévedésből fázisra kötjük.

40.2.4 Gyakorlati útmutató

Cél. A tanműhelyi modell megépítése a terv szerint, a bekötés ellenőrzése és dokumentálása.

Eszközök és anyagok. A fenti eszközlista szerint; szigetelésvizsgáló, multiméter, FI-tesztműszer, csavarhúzó, érvéghüvely-fogó.

Biztonsági korlát. A feladat feszültségmentes tanműhelyi modellen végezhető. Hálózati feszültségen önállóan ne dolgozz. A teszteléshez csak törpefeszültséget vagy felügyelet melletti, előírásos hálózati feszültséget használj.

A feszültségmentesítés öt biztonsági szabálya:

  1. Lekapcsolás. Kapcsold le a modell betáplálását.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás. Zárd le vagy távolítsd el a kapcsolóelemet, tegyél ki figyelmeztetést.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése. Kétpólusú feszültségvizsgálóval mindig ellenőrizd a kivezetéseket, ne fázisceruzával.
  4. Földelés és rövidre zárás (ha indokolt). Kisfeszültségen akkor kell, ha a munkahelyre feszültség kerülhet (visszatáplálás, indukció, szabadvezeték); a döntést a munkairányító hozza (ellenőrizendő: MSZ 1585 / MSZ EN 50110-1). Tanműhelyi törpefeszültségű modellen és lakáselosztónál általában nem szükséges.
  5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése. Ha más modulok feszültség alatt vannak, takard le őket.

Szerelési recept – lakáselosztó modell

  1. Olvasd el a rajzot. Azonosítsd Q1, Q2, F1, F2, F3 jelöléseket, a sínek helyét és a vezetékszíneket.
  2. Ellenőrizd az anyagokat. Nincs-e törött ház, sérült sín, rossz típusú védelem. A FI-relé névleges árama és hibaárama egyezzen a tervvel.
  3. Szereld a dobozt és a DIN-síneket. A modulok szélességét a készülékek szerint igazítsd.
  4. Pattintsd fel a készülékeket. A sorrend legyen: főkapcsoló, FI-relé, kismegszakítók. Ne erőltsd ferdén a DIN-sínre.
  5. Szereld a gyűjtősíneket. Az L1, N és PE sín ne érhessen össze; tartsd meg a gyártó által előírt légrést.
  6. Kösd be a vezetékeket. Előbb PE, utána N, végül L1. Hajlékony vezetéknél használj érvéghüvelyt. A csavarkötéseket nyomatékkulccsal, a gyártó nyomatékértéke szerint húzd meg (ellenőrizendő: gyártói adatlap).
  7. Feliratozás. Minden kismegszakító fölé írd fel az áramkör nevét és sorszámát (pl. „F1 világítás”).
  8. Helyezd el az egyvonalas rajzot a tabló belsejében vagy az ajtó belső oldalán.
  9. Végezd el az ellenőrző méréseket. Folytonosság, szigetelés, FI-teszt.
  10. Dokumentálj. Vezesd az áramköri jegyzéket, és rögzítsd a mérési eredményeket.

Ellenőrzési pontok a szerelés után:

A folytonosságméréshez használjunk kis ellenállásmérést. Egy 1,5 mm²-es rézvezető ellenállása 5 m hosszon:

R=ρ⋅lA=0,0178Ω⋅mm2/m⋅5m1,5mm2=0,059Ω.R = \frac{\rho \cdot l}{A} = \frac{0{,}0178\,\Omega \cdot \text{mm}^2/\text{m} \cdot 5\,\text{m}}{1{,}5\,\text{mm}^2} = 0{,}059\,\Omega.

A csavarkötések és mérőzsinórok miatt a valós érték ennél nagyobb lehet, de általában 0,1 Ω felett már érdemes ellenőrizni a kötéseket. A pontos határértéket a mérési utasítás és a műszer pontossága határozza meg.

40.2.5 Hibakeresési eset a modellen

Tünet. A modell feszültség alá helyezése után bekapcsoljuk Q1-et, majd Q2 FI-relét: ez rendben van. Az F2 aljzatkör egy fogyasztójának bekapcsolásakor (terhelőáram folyásakor) a FI-relé azonnal leold, az F2 kismegszakító nem. (Ha a FI már az F2 kismegszakító bekapcsolásakor, terhelés nélkül old le, az inkább az F2 kör L–PE szigetelési hibájára utal; lásd a 6. feladatot.)

Hipotézis. A FI-relé nulla–fázis egyenlege megbomlik; valószínűleg a FI után a N és a PE vezető összeér, vagy a betáplálás N vezetője rossz sínre kerül.

Mérés. Feszültségmentesítés (öt szabály) után az F2 kör N vezetőjét leválasztjuk a N-sínről, a fogyasztókat lekötjük (az érzékeny elektronikát nem terheljük 500 V-tal), és csak ezután kapcsolunk szigetelésvizsgálót (500 V DC) N és PE közé. Ha a N nincs leválasztva, a mérés a betáplálási N–PE összeköttetést (TN-C-S rendszerben ez a betáplálásnál össze van kötve) mérné, és közel 0 Ω-ot kapnánk. A mért érték közel 0 Ω (például 0,02 Ω; a szigetelésvizsgáló 0 MΩ-ot jelez), miközben L1–N között 45 MΩ, L1–PE között 50 MΩ. Ez azt mutatja, hogy a N és a PE között fémes, szándékolatlan összeköttetés van.

Ok. Az egyik aljzatkör bekötésekor a kék nullavezetőt a N-sín helyett a PE-sínnel közös, rossz kialakítású sorkapocsba szorították, és a PE-sínnel érintkezik. Amint az érintett kört bekapcsolják, az üzemi áram egy része a PE-n át tér vissza, ezt a FI-relé hibaáramként érzékeli, és leold. A FI akkor old, amikor terhelőáram folyik; a közös N-sín miatt ez más kör terhelésekor is előfordulhat, ezért a hibás kört a körönkénti N-leválasztás és mérés azonosítja.

Javítás. A vezetéket a FI után a megfelelő N-sínre kell áthelyezni, a kötést újra meg kell húzni, majd a mérést megismételni. A FI-relé csak akkor kapcsolható be, ha a N-PE szigetelési ellenállás ismét legalább 1 MΩ.

Megelőzés. A szerelés során a PE, N és L1 vezetékeket mindig külön útvonalon, színkód szerint, egymástól jól elkülönítve vezessük. A FI utáni N-szakaszokat soha ne kössük össze a védővezetővel.

40.2.6 Tipikus hibák

  1. A N és a PE felcserélése a FI után. A FI-relé nem a megfelelő nullát látja, és terhelés alatt leold. Helyes gyakorlat: a bejövő N-t a FI N kapcsára, a kimenő N-t a N-sínre, a PE-t pedig mindvégig a PE-sínre kell kötni.

  2. Laza csavarkötés. A rosszul meghúzott sorkapocs melegedést, feszültségesést és téves kioldást okoz. A kötéseket nyomatékkulccsal, a gyártó által megadott nyomatékkal kell meghúzni.

  3. Hiányzó érvéghüvely hajlékony vezetéken. A hajlékony eret a csavar nem fogja meg, a szálak szétterülnek, rövidzárlat vagy laza kötés jöhet létre. Hajlékony vezetékhez mindig megfelelő méretű érvéghüvelyt kell préselni.

  4. Feliratok hiánya. A leoldott védelmet nehéz azonosítani, ami késlelteti a hibakeresést. A kismegszakítók és a FI-relé felett legyen egyértelmű felirat, és az elosztó ajtaján belül legyen áramköri jegyzék.

  5. Az egyvonalas rajz elhagyása. A későbbi szerelő nem tudja, melyik vezeték mire való. Az áramköri jegyzéket/egyvonalas rajzot az elosztóban (a tablóban vagy az ajtó belső oldalán) el kell helyezni (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-51 dokumentációs előírása és a hálózati engedélyes feltételei).

40.2.7 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a FI-relé után a N és a PE vezető összeköthető egymással? Indokold!
  2. Milyen sorrendben ajánlott bekötni a vezetékeket egy lakáselosztóban, és miért?
  3. Milyen színű a védővezető, a nulla és az L1 fázis?
  4. A szigetelési ellenállás mérésekor N–PE között 0,4 MΩ-t mérünk. Jó-e ez az érték? Mi a teendő?
  5. Hol kell elhelyezni az elosztó egyvonalas rajzát?
  6. Mi a legvalószínűbb hiba, ha a FI-relé csak akkor old le, amikor a mosógép áramkört is bekapcsoljuk, de a kismegszakító nem old?

40.2.8 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a lakáselosztó fő egységeit, és mindegyiknél mondd el, mi a szerepe a modellben.

2. feladat (A). Melyik vezetékszín melyik sínre kerül? Írd le az L1, N és PE hozzárendelést.

3. feladat (B). Rajzold le a lakáselosztó egyvonalas rajzát a fenti modell alapján: Q1, Q2, F1 B10, F2 B16, F3 B16, L1/N/PE sínek. Jelöld a FI-relét és a fogyasztói ágakat.

4. feladat (B). Sorold be a szerelési lépéseket a helyes sorrendbe: feliratozás, feszültségmentesítés, FI bekötése, készülékek pattintása, PE bekötése, szigetelésmérés, gyűjtősín rögzítése.

5. feladat (C). A kész modellen a mérési jegyzőkönyvben ezeket az értékeket rögzítetted: PE folytonosság 0,08 Ω; L1–N szigetelés 45 MΩ; N–PE szigetelés 0,2 MΩ. Értékeld az eredményeket! Mi a teendő, ha a N–PE érték nem megfelelő?

6. feladat (D). Hibakereső feladat: az elosztóban az F2 aljzatkör kismegszakítóját bekapcsolva a FI-relé azonnal leold, de az F2 nem old. Mit mérsz először, és mi lehet a hiba? Írd le a hibakeresés lépéseit, és javasolj javítást.

40.2.9 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A FI utáni N és PE nem köthető össze; ha összeér, a FI-relé a hibát érzékeli és leold.
  2. A bekötés ajánlott sorrendje: PE, N, L1. Így a védővezető és a nulla bekötése már kész, amikor a fázist szerelem, és kisebb a téves bekötés esélye.
  3. PE: zöld-sárga, N: világoskék, L1: barna (többfázisnál még fekete, szürke).
  4. Nem jó. A N–PE szigetelési ellenállás 0,4 MΩ a modellben nem elfogadható, ha a határérték legalább 1 MΩ. Ki kell keresni az összeérést, és ki kell javítani.
  5. A tabló belsejében vagy az elosztó ajtaján belül.
  6. Ha a FI csak egy fogyasztó (például a mosógép) bekapcsolásakor, terhelőáram folyásakor old le, az L–PE szivárgás (például a fűtőbetét szigetelési hibája) az első gyanú, de a N–PE összeérés is ezt a tünetet adja. Feszültségmentesítés (öt szabály) után a fogyasztó lekötésével L–PE és (a N-sínről való leválasztás után) N–PE szigetelésmérést kell végezni, majd az áramkört visszakötni.

1. feladat megoldása (A). Q1 főkapcsoló: az egész elosztó leválasztása; Q2 FI-relé: hibaáram esetén lekapcsol; F1, F2, F3 kismegszakítók: a fogyasztói áramkörök túláramvédelme; L1, N, PE sínek: a fázis, nulla és védővezető szétosztása.

2. feladat megoldása (A). L1 = barna; N = világoskék; PE = zöld-sárga.

3. feladat megoldása (B). Az egyvonalas rajzon egyetlen vonal jelöli a vezetékköteget, rajta ferde vonásokkal a vezetők száma (a betáplálásnál 3 vonás: L1, N, PE). A tartalom megegyezik a fejezet eleji többvonalas ábráéval: a hálózatból jön L1, N, PE; Q1 kétpólusú főkapcsoló a fázisban és a nullában; Q2 FI-relé szintén kétpólusú (L és N); utána L1/N/PE sínek; F1, F2, F3 a fázissínről; a fogyasztók nullája a N-sínre, védővezetője a PE-sínre kerül. A rajzon jelölni kell a kismegszakítók értékeit.

4. feladat megoldása (B). Helyes sorrend: feszültségmentesítés; készülékek pattintása; gyűjtősín rögzítése; PE bekötése; FI bekötése; feliratozás; szigetelésmérés.

5. feladat megoldása (C). A PE folytonosság 0,08 Ω jó. Az L1–N szigetelés 45 MΩ jó (a mérésnél az érintett kör N-je leválasztva, a fogyasztók lekötve). A N–PE szigetelés 0,2 MΩ nem jó, mert az 1 MΩ-os határérték alatt van (ellenőrizendő: az aktuális határérték a mérési előírás szerint), vagyis a N és a PE között szigetelési hiba van. Meg kell keresni a N–PE közötti bekötési hibát, elválasztani a két vezetőt, majd újra mérni. Ha az érték továbbra is alacsony, a hiba lehet a fogyasztói ágban vagy a sínbekötés rossz pontján.

6. feladat megoldása (D). Először feszültségmentesítés (öt szabály, a feszültségmentesség kétpólusú vizsgálóval történő ellenőrzésével), a fogyasztók lekötése, majd szigetelésvizsgálat az F2 kör L–PE között, és – az F2 N-jének a N-sínről való leválasztása után – N–PE között (a N leválasztása nélkül a betáplálás N–PE kötését mérnénk). Ha a FI pontosan az F2 bekapcsolásakor old le, terhelés nélkül is, az L–PE hiba a valószínűbb (aljzat bekötése, sérült ér a dobozban, bekötött fogyasztó szivárgása); ha csak terhelőáram folyásakor – bármelyik kör terhelésekor –, akkor N–PE összeérés. Ha az N–PE érték alacsony, a nullavezető és a védővezető összeér az aljzatkörben. Ellenőrizni kell az aljzat bekötését, a N és PE csatlakozót. A hibát kijavítjuk, az N-t a N-sínre, a PE-t a PE-sínre kötjük, majd a mérést megismételjük. A javítás után a FI-relé nem oldhat le a fogyasztó bekapcsolásakor.

40.2.10 Rövid összefoglaló

A lakáselosztó modell építése során a tervből indulunk ki, majd rögzítjük a dobozt, a DIN-síneket és a készülékeket. A szerelés sorrendje fontos: a vezetékeket PE, N, L1 sorrendben kössük. A bemenet a főkapcsolón, majd a FI-relén át jut a gyűjtősínekre; a F1, F2, F3 kismegszakítók innen kapják a fázist. A N-sín és a PE-sín a FI-relé után nem köthető össze. A hajlékony vezetékekre érvéghüvely kötelező, a csavarkötéseket nyomatékkulccsal kell meghúzni. A feliratozás és a tabló belsejébe helyezett egyvonalas rajz nélkülözhetetlen. A kész modellt szemrevételezéssel, vezető-folytonosság- és szigetelésméréssel, valamint FI-teszttel ellenőrizzük, majd dokumentáljuk. A gyakori hibák a N–PE összeérés, a laza kötés, az érvéghüvely hiánya és a feliratok elhagyása. Továbbvitt eredmény. Az itt tanult szerelési sorrend, az ellenőrző mérések és a jellegzetes hibák közvetlenül használhatók a Hibakeresés épületvillamossági modelleken alfejezetben, ahol a tünetből, hipotézisből, mérésből és javításból álló módszert mélyítjük el.

40.2.11 Források és ellenőrzési hiányok

A szöveg a Magyarországon érvényes villamos szerelési gyakorlatra, az MSZ HD 60364 sorozatra, az MSZ EN 61439, MSZ EN 60898-1, MSZ EN 61008-1 és MSZ EN 61009-1 típusú szabványokra, valamint a gyártói adatlapokra épül. A konkrét csavarnyomaték-, szigetelési határ- és mérési értékek tájékoztató jellegűek, az aktuális szabványt és a gyártói adatlapot mindig ellenőrizni kell.