34.2 Felépítés: szekrény, sínek, szerelőlemez, hűtés és fűtés

34.2.1 Miért kell a szerelőnek ismernie a szekrény belső felépítését?

Egy ipari kapcsolószekrény nem egyszerűen egy fémdoboz, amelybe készülékeket csavarozunk. Ha a belső elrendezés rossz, a szekrény túlmelegedhet, a készülékek idő előtt meghibásodhatnak, a vezetékezés áttekinthetetlenné válik, és az üzemzavar-elhárítás is indokolatlanul sok időt emészt fel. A Kapcsolószekrények és elosztóberendezések rész előző alfejezetében, Az elosztóberendezések szabványai és típusai alfejezetben megismerkedtünk a szekrénytípusokkal és az alapvető szabványi követelményekkel. Most belülről vizsgáljuk meg a szerkezetet: mire szerelünk, hogyan rögzítünk, és mit teszünk azért, hogy a hő ne tegye tönkre a berendezést.

A jó elrendezéssel három célt érsz el egyszerre: a készülékek hozzáférhetők maradnak, a hőelvezetés működik, és a szerelési idő is csökken. A rossz elrendezés viszont leoldásokat, melegedő csatlakozásokat és rejtélyes, csak meleg időben jelentkező hibákat okoz.

34.2.2 Szemléltető kép: a szekrény funkcionális rétegződése

A legtöbb kapcsolószekrény belső terét nem véletlenszerűen töltjük meg. A feladat szerint négy nagy zónát célszerű kialakítani: a felső tápzónát, a középső készülék- és szerelőmezőt, az alsó kábelezési zónát, valamint a hűtő- vagy fűtőelemek helyét.

Kapcsolószekrény funkcionális rétegződése - Szemléltető elrendezés fentről lefelé (a rétegek térbeli zónák, nem energiaáramlási lépések). A gyakorlatban a zónák pontos helyét a szekrénygyártó és a készülékek hőleadása határozza meg.

A rétegződés lényege, hogy a nagy hőleadású elemek (transzformátorok, frekvenciaváltók, ellenállások) ne közvetlenül a hőérzékeny elektronika alatt helyezkedjenek el, hanem a meleg levegő természetes útvonala, azaz a felső zóna felé kerüljenek. A kábelek és sorkapcsok alulra kerülnek, ahová a hidegebb levegő érkezik, és ahol a szerelés is kényelmesebb. A hűtő- vagy fűtőelemeket a légáramlás szempontjából kedvező helyre, gyakran a szekrény alsó és felső részére szerelik.

34.2.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Szerelőlemez. A szerelőlemez a kapcsolószekrényben függőlegesen vagy vízszintesen rögzített, rendszerint horganyzott acéllemez, amelyre a készülékek, sorkapcsok, kábelcsatornák többségét csavarozzák. Célja, hogy a készülékeket a szekrény vázától függetlenül, stabilan és síkban lehessen elhelyezni. Vastagsága jellemzően 2–3 mm (a gyártói adatlapon ellenőrizendő), hogy a nagyobb készülékek súlyát is elbírja. A szerelőlemez csavaros rögzítése lehetővé teszi, hogy a szekrény külső burkolata nélkül is szereljük, majd a lemezt az egész szerkezettel együtt emeljük be.

Definíció. DIN-sín. A DIN-sín a kapcsolószekrényekben a legelterjedtebb, 35 mm széles szabványos rögzítőprofil (gyakori neve: TS35). A kismegszakítókat (MCB), áram-védőkapcsolókat (RCD), sorkapcsokat, reléket és számos vezérlőkészüléket úgy tervezik, hogy egyszerűen rá lehessen pattintani, illetve csavarhúzóval lefeszíteni. Anyaga általában horganyzott acél, néha alumínium. A DIN-sínnek nem feladata a villamos áram vezetése; a készülékek csatlakozókapcsait külön vezetékek kötik össze.

Definíció. Gyűjtősín. A gyűjtősín olyan csupasz vagy szigetelt vezető sín, amely több áramkört közösít. A kapcsolószekrényben leggyakrabban réz vagy alumínium laposrúd, ritkábban profilozott rézsín. A gyűjtősín méretezésekor nemcsak az üzemi áramot, hanem a zárlati áram által okozott melegedést és az elektrodinamikai erőhatásokat is figyelembe kell venni. A síneket szigetelő tartókra szerelik, és úgy kell rögzíteni, hogy a zárlat fellépésekor ne tudjanak elcsúszni vagy összeérni.

Szabály. A gyűjtősín terhelhetősége és rögzítése. A gyűjtősín megengedett terhelhetőségét a gyártói adatlapok és a vonatkozó szabványok rögzítik. A melegedés függ a sín anyagától, keresztmetszetétől, felületétől, a környezeti hőmérséklettől és a sín hűtésétől. A szekrényben a síneket úgy kell elhelyezni, hogy a meleg levegő szabadon áramolhasson mellettük, és a csatlakozási pontok (csavaros kötések) hozzáférhetők maradjanak. A csavarkötéseket a gyártó által megadott csavarnyomatékkal kell meghúzni; a nem megfelelő nyomaték melegedő, később ívkárosodást okozó kötést hozhat létre.

34.2.4 Hőleadás és a készülékek elhelyezése

A kapcsolószekrényben szinte minden készülék hőt termel. A hőveszteséget a gyártói adatlapok általában wattban adják meg. Néhány jellemző érték (becslés, katalógusadattól függően):

Szabály. Hőleadó és hőérzékeny elemek elrendezése. A nagy veszteségű készülékeket a szekrény felső részébe vagy olyan zónába kell tenni, ahonnan a meleg levegő szabadon távozhat. A hőérzékeny elektronikát (PLC, biztonsági relé, kommunikációs modul) alacsonyabbra, lehetőleg a hideg levegő belépési oldalára kell szerelni. Két készülék között hagyni kell a gyártó által előírt szerelési távolságot: ez biztosítja a szellőzést és a kábelezéshez szükséges helyet. A gyártói adatlapok gyakran megadják a minimális szabad térközt, jellemzően 30–100 mm-t, de ezt mindig ellenőrizni kell.

Számítás. A belső hőveszteség meghatározása. A szekrényben keletkező összes hőveszteséget a készülékek veszteségi teljesítményeinek összege adja:

Pösszes=∑Pveszteség,iP_{\text{összes}} = \sum P_{\text{veszteség}, i}

ahol PösszesP_{\text{összes}} a szekrényben disszipált teljes hőteljesítmény wattban, Pveszteség,iP_{\text{veszteség}, i} pedig az egyes készülékek veszteségi teljesítménye. Az összegzéshez a készülékek katalógusadatait vagy a gyártói hőleadási adatokat használjuk.

Példa. Hőveszteség összegzése. Egy motorvezérlő szekrényben a következő készülékek vannak:

Határozzuk meg a szekrény összes hőveszteségét.

Megoldás. A veszteségeket összegezzük:

Pösszes=2+4⋅8+2⋅3+10+6+60=2+32+6+10+6+60=116WP_{\text{összes}} = 2 + 4 \cdot 8 + 2 \cdot 3 + 10 + 6 + 60 = 2 + 32 + 6 + 10 + 6 + 60 = 116\,\text{W}

A szekrény tehát körülbelül 116 W hőt termel. Ez elsőre nem tűnik soknak, de egy zárt, rosszul szellőző szekrényben 10–20 K hőmérséklet-emelkedést is okozhat.

34.2.5 Hűtés: szellőztetés, hűtőaggregát, hőcserélő

A szekrény hőmérsékletét a belső hőveszteség és a szekrény hőleadó képessége határozza meg. Ha a szekrény fala elegendő hőt lead a környező levegőnek, a belső hőmérséklet megállapodik. A leadott hő maga is a hőmérséklet-különbségtől függ, ezért a belső hőmérséklet addig nő, amíg a leadás egyenlő a veszteséggel; a döntő kérdés, hogy ez az egyensúlyi hőmérséklet a megengedett érték alatt marad-e.

Összefüggés. Passzív hőleadás. A szekrény által passzívan leadott hőteljesítményt közelítőleg így számíthatjuk:

Plead=k⋅A⋅ΔTP_{\text{lead}} = k \cdot A \cdot \Delta T

ahol PleadP_{\text{lead}} a leadott hőteljesítmény wattban, kk a szekrény hőátadási tényezője W/(m²·K)-ben (jellemzően 3–6 W/(m²·K), a gyártói adattól függően; ellenőrizendő), AA a szekrény effektív hűtőfelülete m²-ben, ΔT=Tbelső−Tkörnyezet\Delta T = T_{\text{belső}} - T_{\text{környezet}} a belső és a külső levegő hőmérséklet-különbsége kelvinben. Az egyensúlyi hőmérséklet-különbség ΔT=Pösszes/(kA)\Delta T = P_{\text{összes}}/(k A), a belső hőmérséklet ekkor Tkörnyezet+ΔTT_{\text{környezet}} + \Delta T.

Döntési lépések. (1) Megengedett belső hőmérséklet Ti,maxT_{i,\max} (pl. 35–40 °C – ellenőrizendő: készülékadatlap). (2) Legnagyobb környezeti hőmérséklet Ta,maxT_{a,\max}. (3) Passzív leadás a megengedett különbségnél: Plead=kA(Ti,max−Ta,max)P_{\text{lead}} = kA(T_{i,\max} - T_{a,\max}). (4) Ha Pösszes>PleadP_{\text{összes}} > P_{\text{lead}}, kényszerhűtés (vagy más beavatkozás) kell. A továbbiakban PleadP_{\text{lead}} mindig a megengedett ΔT\Delta T-re értendő.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Grafikon: a vízszintes 116 W-os veszteségvonal és a ferde hőleadási egyenes metszéspontja adja a belső hőmérsékletet (passzívan kb. 49,3 °C); 16,7 m³/h-s ventilátorral a meredekebb egyenes metszéspontja kb. 40,0 °C, éppen a megengedett határon.
A kapcsolószekrény hőmérlege: a belső hőmérséklet ott áll be, ahol a leadás egyenlő a veszteséggel

Ábraolvasás. A vízszintes vonal a szekrény Pösszes=116P_{\text{összes}} = 116 W vesztesége, a ferde egyenesek a leadott hő a belső hőmérséklet függvényében (k=5k = 5 W/(m²·K), A=1,2A = 1{,}2 m², tehát kA=6kA = 6 W/K, Ta=30T_a = 30 °C – példaadatok; a megengedett 40 °C-on így a passzív leadás 6⋅10=606 \cdot 10 = 60 W, ugyanannyi, mint a lenti légáram-számításban). A metszéspont az egyensúlyi belső hőmérséklet: Ti=Ta+Pösszes/(kA+ρcpV̇)T_i = T_a + P_{\text{összes}}/(kA + \rho c_p \dot V). Passzívan Ti≈30+116/6≈49,3T_i \approx 30 + 116/6 \approx 49{,}3 °C, ami a példaként vett 40 °C-os határ fölött van; a lenti számításból adódó 16,7 m³/h-s szellőztetéssel (ρcpV̇≈5,6\rho c_p \dot V \approx 5{,}6 W/K) a leadás meredekebb, és Ti≈30+116/(6+5,6)≈40,0T_i \approx 30 + 116/(6 + 5{,}6) \approx 40{,}0 °C – éppen a határon, hiszen a légáramot pontosan erre méreteztük; a gyakorlatban ezért tartalékkal (nagyobb légszállítású ventilátorral) választunk. A hőmérséklet tehát nem „folyamatosan emelkedik”, hanem egy egyensúlyi értéken áll be – a kérdés az, hogy ez a megengedett határ alatt van-e. A HTML-kiadásban csúszkával állíthatod a veszteséget, a felületet, a kk tényezőt, a környezeti hőmérsékletet, a ventilátor légáramát és a megengedett belső hőmérsékletet; a kalkulátor kiírja az egyensúlyi TiT_i-t, és jelzi, ha a határ fölé kerül.

Összefüggések. Kényszerhűtés méretezése. Ha a passzív hőleadás nem elegendő, kényszerhűtést kell alkalmazni. A szellőztetéshez szükséges légáramot a következő képletből becsülhetjük:

V̇=Pösszes−Pleadρ⋅cp⋅ΔTszellőzés\dot{V} = \frac{P_{\text{összes}} - P_{\text{lead}}}{\rho \cdot c_p \cdot \Delta T_{\text{szellőzés}}}

ahol V̇\dot{V} a levegő térfogatárama m³/s-ban, ρ\rho a levegő sűrűsége (kb. 1,2kg/m31{,}2\,\text{kg/m}^3), cpc_p a levegő fajhője (kb. 1005J/(kg·K)1005\,\text{J/(kg·K)}), ΔTszellőzés\Delta T_{\text{szellőzés}} pedig a levegő megengedett felmelegedése a szekrényben (pl. 10 K). A hűtőaggregát vagy hőcserélő szükséges hűtőteljesítménye legalább a szekrényben disszipált hőteljesítmény legyen, plusz ha a külső hőmérséklet magasabb a kívánt belső hőmérsékletnél, a falon át beáramló hő.

Számítás. Szellőztetési légáram meghatározása. Tegyük fel, hogy a fenti 116 W veszteségű szekrényben a passzív leadás a megengedett belső hőmérsékleten 60 W (az ábra példaadataival: kA=6kA = 6 W/K, Ti,max−Ta=40−30=10T_{i,\max} - T_a = 40 - 30 = 10 K), és a levegőt legfeljebb 10 K-nel engedjük felmelegedni a szekrényben. A szükséges légáram:

V̇=116−601,2⋅1005⋅10=5612060≈0,00464m3/s=4,64L/s\dot{V} = \frac{116 - 60}{1{,}2 \cdot 1005 \cdot 10} = \frac{56}{12060} \approx 0{,}00464\,\text{m}^3/\text{s} = 4{,}64\,\text{L}/\text{s}

Ez körülbelül 16,7 m³/h. A gyakorlatban egy kis szűrőventilátor 50–200 m³/h légszállítással bőven elegendő lehet, de a pontos kiválasztásnál figyelembe kell venni a szűrő ellenállását és a szekrény tömítettségét is.

34.2.6 Fűtés a kondenzáció ellen

Nemcsak a túlmelegedés, hanem a túlzott lehűlés is káros lehet. Ha a kapcsolószekrény kültéren vagy fűtetlen helyiségben áll, és a belső levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, a levegő nedvessége kicsapódik a hideg felületeken. A páralecsapódás a szigetelési ellenállást csökkenti, korróziót okoz, és kúszóáramot vagy átívelést is előidézhet.

Szabály. Fűtőbetét alkalmazása. A hőmérséklet harmatpont felett tartásához fűtőbetétet (ellenállásfűtést) szerelnek a szekrénybe, amelyet termosztáttal vagy higrosztáttal vezérelnek. A fűtőteljesítményt úgy kell megválasztani, hogy a szekrény belső hőmérséklete a környezeti hőmérséklet ingadozása mellett is 5–10 K-nel a harmatpont felett maradjon. A szükséges fűtőteljesítmény közelítőleg Pfűtő=k⋅A⋅(Ti,min−Ta,min)−PösszesP_{\text{fűtő}} = k \cdot A \cdot (T_{i,\min} - T_{a,\min}) - P_{\text{összes}}, ahol Ti,minT_{i,\min} a kívánt legkisebb belső hőmérséklet (harmatpont + 5–10 K), Ta,minT_{a,\min} a legkisebb környezeti hőmérséklet, kk a szekrény hőátbocsátási tényezője, AA a szekrény effektív hőleadó felülete; ha a berendezés állhat (nincs belső veszteség), Pösszes=0P_{\text{összes}} = 0. Fűtés csak akkor kell, ha a belső hőveszteség ezt nem fedezi. A pontos értéket a szekrénygyártó hőszámítási táblázata vagy a fűtőberendezés gyártója adja meg.

A fűtőbetétet ne a műanyag kábelek vagy érzékeny készülékek közvetlen közelébe szereld, mert a hősugárzás károsíthatja azokat. A fűtőbetét és a kábelek között tartsd be a gyártói biztonsági távolságot.

34.2.7 Szabványi követelmények

Szabvány. Kapcsolóberendezések és elrendezésük. A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelésére, szerkezeti kialakítására és a beépített készülékek elrendezésére az MSZ EN 61439 sorozat vonatkozik. A szabvány előírja, hogy a berendezésben a gyártó által megadott üzemi feltételek mellett a hőmérséklet-emelkedés nem lépheti túl a készülékekre és a szigetelő anyagokra megengedett határértékeket. A berendezés védettségére és a környezeti hatásokkal szembeni ellenállásra az MSZ EN 60529 (IP-kód) és a gyártói adatok az irányadók. A pontos határértékeket, vizsgálati eljárásokat és táblázatokat a mindenkor hatályos szabványkiadás és a készülékgyártó adatlapja tartalmazza – ezeket tervezés előtt ellenőrizni kell.

A szekrény hűtésére és fűtésére vonatkozó részletes környezetállósági követelményekkel a Védettség (IP, IK), különleges környezet és klimatizálás alfejezet foglalkozik.

Továbbvitt eredmény. A hőmérséklet-számítás itt bemutatott elve – a belső hőveszteség, a passzív leadás és a szükséges légáram viszonya – alapozza meg a Védettség (IP, IK), különleges környezet és klimatizálás alfejezet hűtési és fűtési méretezési lépéseit.

34.2.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy műanyagipari üzemben egy frekvenciaváltós motorszekrény rendszeresen leállt a nyári hónapokban. A szerelő megnézte a szekrényt: a frekvenciaváltó a szekrény alsó részébe, közvetlenül a PLC alá volt szerelve. A természetes légáramlás a meleg levegőt felfelé vezette, így a PLC mindig a frekvenciaváltó meleg levegőjében dolgozott. A hőmérséklet a PLC környezetében meghaladta a gyártó által megengedett 50 °C-ot, és a PLC túlmelegedési (hőmérséklet-) hibaüzenetet adott.

A javítás során a frekvenciaváltót a szekrény felső zónájába helyezték át, a PLC-t pedig alacsonyabbra, hidegebb környezetbe szerelték. Ezen kívül a szekrény aljára szűrőventilátort, tetejére szűrt kifúvónyílást szereltek. A hőmérséklet a PLC-nél 55 °C-ról 38 °C-ra csökkent. A hiba megszűnt, és a PLC élettartama is megnőtt. Az eset tanulsága: nem elég a készülékeket beférni, a hő útját is meg kell tervezni.

34.2.9 Gyakorlati útmutató

Cél. Kapcsolószekrény belső elrendezésének megtervezése és a hűtés/fűtés szükségességének meghatározása.

Eszközök és anyagok. Kapcsolószekrény, szerelőlemez, DIN-sínek, gyűjtősínek, készülékek, hőleadási adatlapok, csavarhúzók, csavarnyomatékkulcs, mérőműszerek (hőmérséklet-mérő, áramváltós lakatfogó), feliratozó anyagok.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A bekötött szekrényen a munkát csak feszültségmentesítés után, az öt biztonsági szabály szerint kezdd el.

Az öt biztonsági szabály: 1. Lekapcsolás (a szekrény leválasztása minden energiaforrásról, a külső vezérlőfeszültségről és a szünetmentes tápról is). 2. Visszakapcsolás elleni biztosítás (lakatolás, kikapcsolt állapot rögzítése). 3. Feszültségmentesség megállapítása kétpólusú feszültségvizsgálóval (MSZ EN 61243-3, ellenőrizendő: aktuális kiadás; fázisceruzával nem) minden pólus között: L1–L2, L2–L3, L3–L1, minden fázis–N, minden fázis–PE és N–PE; a vizsgáló működését előtte és utána ismert feszültségforráson ellenőrizd. 4. Földelés és rövidre zárás (ha a munka jellege megköveteli). 5. Szomszédos, feszültség alatt álló részek lefedése.

Lépések:

  1. Gyűjtsd össze a készüléklistát. Írd fel minden készülék nevét, darabszámát és a gyártó adatlapjából a veszteségi teljesítményt (W).
  2. Számold ki az összes hőveszteséget. Add össze a wattokat.
  3. Válaszd ki a szekrény méretét és anyagát. A szekrényméretnél számolj a készülékek helyigényével, a szellőzési távolságokkal és a jövőbeni bővítéssel.
  4. Tervezd meg a zónákat. Fent a nagy hőleadású elemek, lent a kábelezési zóna, középen az érzékeny elektronika. Rajzold le a szerelőlemezen a készülékek körvonalát.
  5. Szereld a DIN-síneket és a gyűjtősíneket. Rögzítsd stabilan, a megadott csavarnyomatékkal. Ügyelj arra, hogy a sínek ne takarják le a szellőzőnyílásokat.
  6. Helyezd el a készülékeket. A hőleadók felül legyenek, a kábelezés alul. A készülékek között hagyj szerelési távolságot.
  7. Határozd meg a hűtés szükségességét. Számítsd ki a passzív hőleadást a megengedett belső és a legnagyobb környezeti hőmérséklet különbségére (kA(Ti,max−Ta,max)kA(T_{i,\max}-T_{a,\max})), és hasonlítsd össze az összes veszteséggel. Ha a veszteség nagyobb, hűtést kell tervezni.
  8. Válassz hűtési módot. Először a szellőztetést vizsgáld meg; ha nem elég, hűtőaggregátot vagy hőcserélőt használj.
  9. Ellenőrizd a fűtés szükségességét. Kültéri vagy fűtetlen szekrény esetén számold ki, fennáll-e páralecsapódás veszélye, és ha igen, szerelj be fűtőbetétet termosztáttal.
  10. Végezz hőmérsékleti ellenőrzést. A szekrényt a várható legnagyobb terheléssel, meleg időben járasd, és mérd a belső hőmérsékletet. A mért értéknek a készülékek megengedett értéke alatt kell maradnia.

Ellenőrzési pontok. A készülékek rögzítése stabil, a csavarnyomatékok megfelelők, a szellőzőnyílások szabadok, a hőleadó készülékek felül vannak, a belső hőmérséklet a megengedett határon belül marad, a fűtőbetét nem érinti a kábeleket, és a feliratok jól láthatók.

Tipikus hibák a gyakorlatban. A szerelő a nagy hőleadású elemet a kábelezési zónába rejti, a szellőzőnyílásokat letakarja kábelcsatornával, vagy nem hagy a készülékek között szellőzési rést. Mindegyik melegedést okoz.

Dokumentálás. A kész szekrényben készíts belső elrendezési rajzot, tüntesd fel a készülékek referenciajelölését, a hűtő- és fűtőelemek bekötését, és rögzítsd a hőmérsékleti ellenőrzés eredményét.

34.2.10 Tipikus hibák

Hiba 1. A hőleadó készülék az érzékeny elektronika alá kerül. A meleg levegő felfelé száll, így a frekvenciaváltó alatt levő PLC folyamatosan meleg levegőt kap. A helyes elrendezés: a hőleadó felül, az elektronika alul.

Hiba 2. A szerelő figyelmen kívül hagyja a veszteségi teljesítményt. Csak a helyigényt nézi, a hőveszteséggel nem számol. Emiatt a szekrény túlmelegszik, a készülékek idő előtt meghibásodnak. A megoldás: mindig gyűjtsd össze a wattokból a teljes hőveszteséget, és ellenőrizd a hűtést.

Hiba 3. A fűtőbetét közvetlenül a kábelek mellé kerül. A hősugárzás megolvaszthatja a szigetelést. A fűtőbetétet a gyártói előírást betartva, a kábelektől távol kell elhelyezni.

Hiba 4. A szellőzőnyílásokat letakarja a kábelcsatorna vagy a szerelőlemez. A légáramlás lecsökken, a hűtés hatástalanná válik. A szellőzőnyílásokat mindig szabadon kell hagyni.

34.2.11 Önellenőrzés

  1. Mi a DIN-sín feladata, és milyen széles a leggyakoribb típus?
  2. Igaz vagy hamis? A gyűjtősín terhelhetősége független a környezeti hőmérséklettől. Indokold is!
  3. Egy szekrényben 80 W a készülékek hővesztesége. A passzív leadás a megengedett 15 K-es hőmérséklet-különbségnél 40 W. Szükséges-e kényszerhűtés? Miért?
  4. Miért van szükség fűtőbetétre egy kültéri, fűtetlen kapcsolószekrényben?
  5. Számold ki a szükséges légáramot, ha a disszipált hő 100 W, a passzív leadás 30 W, a megengedett levegő-felmelegedés 10 K, a levegő sűrűsége 1,2 kg/m³, fajhője 1005 J/(kg·K).

34.2.12 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a kapcsolószekrény négy funkcionális zónáját, és mindegyikhez egy-egy jellemző készüléket!

2. feladat (A). Egy szekrényben 6 kismegszakító (egyenként 2 W), 3 mágneskapcsoló (egyenként 9 W), egy PLC (12 W) és egy tápegység (7 W) található. Mekkora a teljes hőveszteség?

3. feladat (B). Az előző feladat szekrényének effektív hűtőfelülete 2,2 m², hőátadási tényezője 5 W/(m²·K). A külső hőmérséklet 30 °C. Mennyi a szekrény passzív hőleadása, ha a belső hőmérséklet eléri a 45 °C-ot? Szükséges-e kényszerhűtés?

4. feladat (B). Határozd meg a szükséges szellőztetési légáramot, ha a teljes hőveszteség 150 W, a passzív leadás 70 W, a levegő felmelegedése legfeljebb 8 K lehet, a levegő sűrűsége 1,2 kg/m³, fajhője 1005 J/(kg·K). Add meg az eredményt m³/h-ban is!

5. feladat (C). Rajzold fel egy motorvezérlő szekrény belső elrendezési vázlatát: az alsó zónában sorkapcsok és kábelcsatorna, a középső zónában PLC, tápegység, relék, mágneskapcsolók, a felső zónában frekvenciaváltó, főkapcsoló, gyűjtősín. Indokold, miért a frekvenciaváltó kerül felülre! Hol helyeznéd el a szellőző ventilátort és a fűtőbetétet?

6. feladat (D). Egy műhelyben egy kapcsolószekrény belső hőmérséklete 48 °C-on stabilizálódott, amikor a külső hőmérséklet 28 °C volt. A készülékek gyártói adatlapja szerint a megengedett maximális környezeti hőmérséklet 50 °C. A szekrényben a mért összes hőveszteség 90 W. Nyáron a külső hőmérséklet 35 °C-ig emelkedhet, a szekrényben legfeljebb 45 °C-ot szeretnénk tartani. Döntsd el, szükséges-e beavatkozás! Ha igen, javasolj hűtési megoldást, és becsüld meg a szükséges légáramot 10 K levegő-felmelegedéssel (a passzív leadást a 45 °C-os célhőmérsékletre számold).

34.2.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. A DIN-sín a készülékek gyors, szabványos rögzítésére szolgál; a leggyakoribb típusa 35 mm széles (TS35).
  2. Hamis. A gyűjtősín terhelhetősége függ a környezeti hőmérséklettől, mert a melegebb környezetben kisebb a hőelvezetés, így a megengedett áram csökken.
  3. Igen, mert a megengedett hőmérsékleten a szekrény csak 40 W-ot tud leadni; kényszerhűtés nélkül a belső hőmérséklet a megengedettnél magasabban állna be (az egyensúlyi ΔT\Delta T itt a megengedett kétszerese, 30 K).
  4. A fűtőbetét a szekrény belső hőmérsékletét a harmatpont felett tartja, megelőzve a páralecsapódást, a korróziót és az átívelést.
  5. V̇=100−301,2⋅1005⋅10=7012060≈0,0058m3/s=20,9m3/h\dot{V} = \frac{100-30}{1{,}2 \cdot 1005 \cdot 10} = \frac{70}{12060} \approx 0{,}0058\,\text{m}^3/\text{s} = 20{,}9\,\text{m}^3/\text{h}.

Feladatok megoldásai

1. feladat. Felső tápzóna (gyűjtősín), középső készülékmező (kismegszakító), alsó kábelezési zóna (sorkapocs), hűtő/fűtő zóna (ventilátor). A megoldás a szövegben bemutatott rétegződésre épül.

2. feladat. Pösszes=6⋅2+3⋅9+12+7=12+27+19=58WP_{\text{összes}} = 6 \cdot 2 + 3 \cdot 9 + 12 + 7 = 12 + 27 + 19 = 58\,\text{W}

3. feladat. Adott: k=5W/(m2⋅K)k = 5\,\text{W/(m}^2\cdot\text{K)}, A=2,2m2A = 2{,}2\,\text{m}^2, ΔT=45−30=15K\Delta T = 45 - 30 = 15\,\text{K}. A passzív leadás:

Plead=5⋅2,2⋅15=165WP_{\text{lead}} = 5 \cdot 2{,}2 \cdot 15 = 165\,\text{W}

A teljes veszteség 58 W, ami kisebb 165 W-nál (a 45 °C-os belső hőmérsékletre vonatkozó leadásnál), tehát a passzív hűtés elegendő, kényszerhűtésre nincs szükség. A belső hőmérséklet a valóságban ennél alacsonyabban fog stabilizálódni.

4. feladat. A szekrényből elvonandó hő: 150−70=80W150 - 70 = 80\,\text{W}. A légáram:

V̇=801,2⋅1005⋅8=809648≈0,00829m3/s\dot{V} = \frac{80}{1{,}2 \cdot 1005 \cdot 8} = \frac{80}{9648} \approx 0{,}00829\,\text{m}^3/\text{s}

Átváltva: 0,00829⋅3600≈29,8m3/h0{,}00829 \cdot 3600 \approx 29{,}8\,\text{m}^3/\text{h}. Tehát körülbelül 30 m³/h légáram kell.

5. feladat. A vázlat a funkcionális rétegződés alapján készül. A frekvenciaváltó kerül felülre, mert nagy hőleadású, és a meleg levegő felfelé szállva távozik a szekrényből, így nem melegíti az alsóbb zónában levő érzékeny elektronikát. A szellőző ventilátort alulra, a szűrt kifúvónyílást felülre, a fűtőbetétet az alsó zónába, de a kábelektől távol, lehetőleg a hideg levegő beömléséhez közel helyeznénk el. A vezérlő elemek (PLC, relék, tápegység) a középső zónában, a frekvenciaváltó alatti meleg légáramon kívül kapnak helyet.

6. feladat. Állandósult állapotban a szekrény falán át pontosan a 90 W veszteség távozik, így kA=90/(48−28)=4,5W/KkA = 90/(48-28) = 4{,}5\,\text{W/K}. 35 °C külső hőmérsékletnél a belső hőmérséklet 35+90/4,5=55°C35 + 90/4{,}5 = 55\,\text{°C} lenne, ami meghaladja a megengedett 50 °C-ot, a célhőmérséklet (45 °C) pedig még inkább kívül esik: beavatkozás szükséges. A 45 °C-os célnál a passzív leadás 4,5⋅10=45W4{,}5 \cdot 10 = 45\,\text{W}, a maradék 45 W-ot szellőztetéssel vezetjük el:

V̇=90−451,2⋅1005⋅10=4512060≈0,00373m3/s\dot{V} = \frac{90 - 45}{1{,}2 \cdot 1005 \cdot 10} = \frac{45}{12060} \approx 0{,}00373\,\text{m}^3/\text{s}

Átváltva: 0,00373⋅3600≈13,4m3/h0{,}00373 \cdot 3600 \approx 13{,}4\,\text{m}^3/\text{h}. Egy 50 m³/h-s szűrőventilátor elegendő lehet, de a szűrő ellenállása és a szekrény tömítettsége miatt a gyártói méretezés szerint kell ellenőrizni.

34.2.14 Rövid összefoglaló

A kapcsolószekrény belső felépítését a funkció, a hőelvezetés és a szerelhetőség határozza meg. A szerelőlemez a készülékek stabil alapja, a DIN-sín (TS35) a gyors rögzítést szolgálja, a gyűjtősín pedig a nagy áramok közösítésére való. A gyűjtősínek terhelhetőségét a gyártói adatok adják meg, rögzítésüket a zárlati erőhatásokra is méretezni kell. A készülékeket zónákba rendezzük: felül a nagy hőleadású elemek, középen az érzékeny elektronika, alul a kábelezés. A hűtés szükségességét a hőveszteségek összegzésével és a szekrény passzív hőleadásával állapítjuk meg: ha a veszteség nagyobb, mint a megengedett belső hőmérsékleten számított passzív leadás (kA(Ti,max−Ta,max)kA(T_{i,\max}-T_{a,\max})), kényszerhűtés kell. A szellőztetés méretezésére a V̇=Pmaradék/(ρcpΔT)\dot{V} = P_{\text{maradék}} / (\rho c_p \Delta T) közelítő képletet használjuk. Hűvös, párás környezetben a páralecsapódás ellen fűtőbetéttel tartjuk a belső hőmérsékletet a harmatpont felett. Ezek a hőtani alapelvek a Védettség (IP, IK), különleges környezet és klimatizálás alfejezet hűtési-fűtési méretezését alapozzák meg.

34.2.15 Források és ellenőrzési hiányok

A szekrények, sínek, szerelőlemezek mechanikai adatait, a hőátadási tényezőket és a veszteségi teljesítményeket a gyártói katalógusok (szekrénygyártók katalógusai) és a beépített készülékek adatlapjai tartalmazzák. A vonatkozó szabványok az MSZ EN 61439 sorozat és az MSZ EN 60529. A szövegben használt konkrét értékek (hőátadási tényező, szerelési távolság, veszteségi teljesítmény) tanulási példák, nem tervezési előírások. A tervezéshez a hatályos szabványkiadást és a gyártói adatlapokat ellenőrizni kell.