23.2 Külső és belső villámvédelmi rendszer

23.2.1 Motiváció

Egy heves nyári zivatar után a szerelőt gyakran hívják olyan épülethez, ahol a tetőn látható villámvédelmi felfogó megvan, de a levezető szakadtan lóg, vagy a mérőcsatlakozó hiányzik. Ilyenkor nehéz megmondani, hogy a villámáram valóban a földbe jut-e, vagy éppen a belső villamos berendezésen keresztül keres magának utat. A külső villámvédelmi rendszer akkor jó, ha a felfogótól a földelőig minden elem összefüggő, korróziómentes, és a belső villámvédelemmel is össze van kapcsolva. Ebben az alfejezetben azt tanulod meg, hogyan épül fel a külső rendszer, milyen szerepe van a gömbmódszernek, mire való a mérőcsatlakozó, és miért nem szabad elhagyni a belső villámvédelmi potenciálkiegyenlítést.

23.2.2 Szemléletes ábra

A villámvédelmi rendszer (LPS, Lightning Protection System) osztálya (LPS I–IV) a A villám és hatásai, kockázat és védelmi osztályok alfejezetben megismert védelmi szinthez (LPL I–IV) tartozik: LPL I → LPS I, …, LPL IV → LPS IV (ellenőrizendő: MSZ EN 62305-3).

Az alábbi rétegábra azt mutatja, hogy a külső és belső villámvédelmi elemek láncszemként kapcsolódnak egymáshoz. A felfogó rendszer fogadja a villámot, a levezetők eljuttatják a földelőbe, a belső villámvédelem pedig megakadályozza, hogy a hatalmas áram a belső villamos hálózatra vagy fém csövekre „átugorjon”.

Külső és belső villámvédelmi rendszer kapcsolata - Szemléltető rétegábra: a villámáram felülről lefelé, a felfogótól a levezetőkön és a mérőcsatlakozón át a földelőig halad; a belső villámvédelem (villámvédelmi EPH, SPD-k) a földelőrendszerhez csatlakozik, hogy a belső fémrészek és vezetékek potenciálja együtt emelkedjen.

A felső réteg a villám becsapásának forrása, alatta a felfogó rendszer elemei következnek. A levezetők összekötik a felfogót a földelővel, a mérőcsatlakozó pedig olyan bontható pont, ahol a földelőrendszer ellenállása külön mérhető. A belső villámvédelem a földelőhöz és az egyenpotenciálra hozáshoz csatlakozik, így a villámáram okozta feszültségemelkedés a belső hálózaton is együtt emelkedik, nem pedig szikraként vagy átütésként jelenik meg.

23.2.3 Definíciók és felépítés

Definíció. A külső villámvédelmi rendszer (external lightning protection system) az épületet érő villámcsapás áramát felfogó, levezető és földelő rendszer együttese. Feladata, hogy a villámáramot az épület szerkezetétől és a benne lévő villamos berendezésektől elkülönített, jól ellenőrzött úton a földbe vezesse.

Definíció. A belső villámvédelmi rendszer (internal lightning protection system) mindazon intézkedések összessége, amelyek megakadályozzák, hogy a villámáram vagy annak mágneses tere veszélyes feszültséget, szikrázást okozzon az épület belsejében. Elemei a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés, a védőtávolságok betartása, az árnyékolás és a túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD).

A külső rendszer három fő eleme:

  1. Felfogó rendszer: felfogó rudak, felfogó vezetékek, háló vagy a természetes felfogóként használt fém tetőhéjazat.
  2. Levezető rendszer: a felfogóból a földelőbe vezető, az épület homlokzatán vagy szerkezetében elhelyezett vezetők.
  3. Földelő rendszer: gyűrűföldelő, alapföldelő vagy különálló földelőszondák, amelyek a villámáramot a talajba osztják el.

23.2.4 Felfogó rendszer és a gömbmódszer

A felfogó rendszer feladata, hogy a villámcsapást magára vonzza, és a becsapás pontját az épület kritikus részeitől távol jelölje ki. Felfogó elem lehet:

A tervezés során azt kell meghatározni, hogy egy adott felfogó elrendezés mekkora teret véd. Erre szolgál többek között a gömbmódszer (rolling sphere method).

Szabály. A gömbmódszer szerint képzeljünk el egy meghatározott sugarú gömböt, amelyet az épület és a felfogórendszer körül gördítünk. Az a térrész védett, amelyhez a gömb nem ér hozzá. A gömb sugara a villámvédelmi osztálytól függ: LPS I esetén jellemzően 20m20\,\text{m}, LPS II esetén 30m30\,\text{m}, LPS III esetén 45m45\,\text{m}, LPS IV esetén 60m60\,\text{m}. (ellenőrizendő: az MSZ EN 62305-3 aktuális táblázatai)

Gyakorlati példaként: ha egy lapostetőt LPS III osztály szerint védünk, akkor egy 45m45\,\text{m} sugarú gömbbel gondolatban körbegördítjük a tetőt. Ha a gömb a tetőfelület valamely pontján hozzáér, akkor oda felfogó rudat vagy vezetéket kell tennünk. Minél alacsonyabb a felfogó, annál sűrűbben kell elhelyezni, mert a gömb „beesik” a védettnek hitt részekre.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Gördülő gömb egy ház metszete fölött: a gömb által nem érintett tér védett; két felfogó között a gömb p mélységig behatol.
Gömbmódszer: gördülő gömb (LPS III, r = 45 m) egy 7 m magas, lapostetős épület metszete fölött, két 1 m-es felfogórúddal (d = 10 m)

Az ábrán a szaggatott körök a gördülő gömb három helyzetét mutatják: a talajon és a bal oldali felfogón, a két felfogó csúcsán, valamint a jobb oldali felfogón és a talajon. A sraffozott terület az, amelyhez a gömb sehol nem ér hozzá: ez a védett tér. Két, dd távolságú felfogó között a gömb p=r−r2−(d/2)2p = r - \sqrt{r^2 - (d/2)^2} mélységig ereszkedik be; LPS III-nál (r=45r = 45 m) és d=10d = 10 m-nél p≈0,28p \approx 0{,}28 m, ezért az 1 m-es felfogók a tetőt védik. Kisebb gömbsugárnál (LPS I: p≈0,64p \approx 0{,}64 m) vagy alacsonyabb felfogónál a gömb elérheti a tetőt. A HTML-kiadásban az osztály, a felfogók távolsága és magassága, valamint a gömb helyzete állítható.

A magyarországi gyakorlatban a védőszög-módszer is elterjedt, különösen függőleges felfogó rudak esetén. A védőszög azonban csak bizonyos magasságokig használható; a pontos határokat a szabvány adja meg. (ellenőrizendő: a szabvány szerinti védőszög-határok)

23.2.5 Levezetők és szétválasztási távolság

A levezetők feladata, hogy a felfogó rendszerből a földelőbe minél rövidebb, függőleges utat biztosítsanak a villámáramnak. A levezetők anyaga lehet réz, alumínium vagy horganyzott acél, és a rögzítésük nem szakíthatja meg az áram útját.

Szabály. A levezetőket úgy kell elhelyezni, hogy minden villámcsapás-ponttól több lefelé vezető út álljon rendelkezésre. A levezetők jellemző távolsága osztálytól függ: LPS I–II: 10m10\,\text{m}, LPS III: 15m15\,\text{m}, LPS IV: 20m20\,\text{m}; legalább két levezető kell (ellenőrizendő: MSZ EN 62305-3).

A levezetőben folyó villámáram erős, gyorsan változó mágneses teret hoz létre. Ha a levezető közelében vezető hurkok, fém csövek, villamos vezetékek vannak, akkor bennük feszültség indukálódik, és átütés keletkezhet. Ezért kell betartani a szétválasztási távolságot (separation distance).

Összefüggés. A szétválasztási távolság közelítő számítása:

s=kikclkm,s = \frac{k_i\, k_c\, l}{k_m},

ahol:

Példa. LPS III osztályú rendszerben, egyetlen levezető mellett, a földszinti EPH-ponttól l=8ml = 8\,\text{m} magasan lévő ereszcsatorna-közelítést vizsgálva:

ki=0,04,kc=1,l=8m,km=1,k_i = 0{,}04,\quad k_c = 1,\quad l = 8\,\text{m},\quad k_m = 1,

s=0,04⋅1⋅81=0,32m.s = \frac{0{,}04 \cdot 1 \cdot 8}{1} = 0{,}32\,\text{m}.

Ez azt jelenti, hogy a levezetőtől nagyjából 32cm32\,\text{cm}-en belül nem lehet fém ereszcsatornát, villamos vezetéket vagy más vezető rendszert elhelyezni, hacsak nem kötjük össze a levezetővel.

A levezető alsó szakaszán mérőcsatlakozót kell kialakítani. Ez egy bontható kötés a levezető és a földelő között, amely lehetővé teszi, hogy a földelési ellenállást a levezetőrendszer leválasztásával, külön mérjük. A mérőcsatlakozót általában zárható, feliratozott kötődobozba szerelik, hogy illetéktelen ne nyithassa meg.

23.2.6 Földelő rendszer

A földelő rendszer a villámáramot a talajba osztja el. A gyakorlatban két fő típust használunk:

Szabály. A földelőrendszernek kis ellenállással kell kapcsolódnia a talajhoz. A gyakorlatban a villámvédelmi földelő ellenállására gyakran 10Ω10\,\Omega alatti értéket írnak elő, de a követelmény a talaj fajlagos ellenállásától és a védelmi osztálytól is függ. (ellenőrizendő: a szabvány és a tervezői előírás)

A gyűrűföldelőt jellemzően az alap körül, legalább 0,5m0{,}5\,\text{m} mélyen, az alaptól nagyjából 1m1\,\text{m} távolságra helyezik el. A pontos méreteket a szabvány és a talajviszonyok határozzák meg. (ellenőrizendő: aktuális előírás)

23.2.7 Belső villámvédelem

A külső rendszer csak akkor védi az épületet teljesen, ha a belső villámvédelemmel együtt működik. Ennek legfontosabb eleme a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés.

Definíció. A villámvédelmi egyenpotenciálra hozás (lightning equipotential bonding) a külső villámvédelmi levezetők, a földelőrendszer, az épület belső EPH-ja, a fém csővezetékek, a fém szerkezetek, az árnyékolások és a túlfeszültség-védelmi eszközök összekötése egy közös potenciálra.

Villámcsapáskor a földelőrendszer és a levezetők feszültsége rövid időre nagyon megemelkedik. Ha a belső EPH is ugyanerre a potenciálra kerül, akkor az épületben minden fém elem és a védővezető együtt emelkedik, így nem alakul ki köztük veszélyes feszültségkülönbség. A belső villámvédelem másik fontos eleme a túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD) beépítése. Az SPD-k a betápláló és informatikai vezetékeken korlátozzák a túlfeszültséget, és az itt kiépített földelőhöz csatlakoznak.

Továbbvitt eredmény. Az itt megismert külső felfogó-, levezető- és földelőrendszer az, amelyre a belső túlfeszültség-védelmi eszközöket hangoljuk. A levezetőben folyó villámáram mérete és a földelőrendszer kialakítása határozza meg, milyen SPD-re és milyen bekötésre van szükség. Ezt használjuk a Túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD): típusok és beépítés alfejezetben.

23.2.8 Szabvány

Szabvány. Az MSZ EN 62305 sorozat (különösen az MSZ EN 62305-3) a külső villámvédelmi rendszer felépítésére, a felfogó rendszer méretezésére, a levezetők és földelők kialakítására, valamint a szétválasztási távolságra ad követelményeket. Az MSZ EN 62305-4 a belső rendszerre vonatkozó villámvédelmi intézkedéseket tárgyalja. A felfogó rendszert gömbmódszerrel, védőszöggel vagy hálómódszerrel lehet méretezni, a védelmi osztálytól függő paraméterekkel. A levezetőket és földelőket úgy kell kialakítani, hogy a villámáramnak több párhuzamos útja legyen, és a földelési ellenállás a talajviszonyokhoz igazodjon. A belső villámvédelem része a potenciálkiegyenlítés, a védőtávolságok és a túlfeszültség-védelmi eszközök. (ellenőrizendő: a szabvány aktuális kiadása és a gyártói szerelési utasítások)

23.2.9 Gyakorlati útmutató

Cél. Egy egyszerű lakóépület vagy tanműhelyi modell külső villámvédelmi rendszerének szerelése: felfogó rúd vagy vezeték, levezető, mérőcsatlakozó és földelő gyűrű elkészítése, majd ellenőrzése.

Eszközök és anyagok. Felfogó rúd vagy felfogó vezeték, levezető vezeték (réz vagy horganyzott acél), rögzítők, bimetál csatlakozók, mérőcsatlakozó doboz, alapföldelő vagy gyűrűföldelő anyaga, földelésmérő műszer, folytonosságmérő, szerelőszerszámok, védőkesztyű, leesés elleni védőfelszerelés, dokumentációs lap.

Biztonsági korlát. A tetőn és magasban végzett szerelési munkát csak munkavédelmi oktatás után, leesés elleni védelemmel és jogosult felügyelettel végezd. Zivataros időben a tetőn dolgozni tilos. Ha meglévő villamos földelőrendszerhez vagy EPH-hoz nyúlsz, előbb feszültségmentesíts, és tartsd be az öt biztonsági szabályt: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, a szomszédos feszültség alatti részek lefedése.

Lépések. A szerelés lépéssora:

  1. Munkaterület ellenőrzése. Győződj meg róla, hogy az időjárás alkalmas a tetőn végzett munkára, és a munkaterület el van kerítve.
  2. Tervértelmezés. Nézd meg a villámvédelmi tervet: hová kerülnek a felfogók, hány levezető lesz, hol van a földelő.
  3. Anyag előkészítés. Vágd méretre a felfogó rudat vagy vezetéket, a levezetőket és a földelő gyűrű anyagát. Ellenőrizd, hogy a csatlakozók anyaga összefér a vezető anyagával.
  4. Felfogó rendszer szerelése. Rögzítsd a felfogó rudat a kijelölt ponton, vagy fektesd le a felfogó vezetéket a tetőgerincen. A rögzítések ne gyengítsék a tetőt, és ne okozzanak korróziót.
  5. Levezetők szerelése. Vezesd a levezetőt függőlegesen, lehetőleg rövid úton a mérőcsatlakozóig. Kerüld az éles, 90∘90^{\circ}-nál kisebb hajlítást. Rögzítsd a homlokzaton csavaros vagy szegecses rögzítőkkel.
  6. Mérőcsatlakozó kialakítása. A levezető alsó szakaszán, a földelőhöz csatlakozás előtt helyezz el bontható, feliratozott kötést. Ez legyen hozzáférhető, de védett az illetéktelen nyitás ellen.
  7. Földelő szerelése. Alapföldelő esetén a betonba helyezett vezetőt csatlakoztasd a levezetőhöz. Gyűrűföldelő esetén fektesd a gyűrűt az alap körül, és kösd össze a levezetőkkel.
  8. Csatlakozások elkészítése. Minden kötést tisztíts meg, használj megfelelő csavaros vagy préselt csatlakozót, és vigyél fel korrózióvédelmet. Ha réz és alumínium találkozik, bimetál kötőelemet használj.
  9. Belső EPH csatlakoztatása. Kössed a belső villámvédelmi potenciálkiegyenlítő vezetőt a földelőrendszerhez, és csatlakoztasd hozzá a fém csöveket, szerkezeteket, védővezetőket.
  10. Ellenőrzés és dokumentálás. Végezz szemrevételezést, folytonosságmérést a felfogótól a földelőig, földelési ellenállásmérést a mérőcsatlakozón, és töltsd ki a jegyzőkönyvet.

Ellenőrzési pontok. A felfogó rúd függőlegesen áll; a levezető hossza a lehető legkisebb; a mérőcsatlakozó oldható és feliratozott; a földelő ellenállása a tervezői előírásnak megfelel; a levezető nem keresztezi a villamos vezetékeket vagy gázcsöveket szétválasztási távolság nélkül.

23.2.10 Tipikus hibák

  1. A levezetőt túl kevés ponton rögzítik, vagy éles hajlítással vezetik. A villámáram nagy meredekségű áramimpulzus, amely a hajlításnál mechanikai erőt fejt ki, és a vezető leszakadhat. A levezetőt enyhe ívekkel, sűrű rögzítéssel kell szerelni.
  2. Elmarad a mérőcsatlakozó, vagy a földelőt közvetlenül, oldhatatlanul kötik be. Így a földelési ellenállást nem lehet külön mérni. A mérőcsatlakozó bontható kötése éppen a mérés miatt szükséges.
  3. Réz és alumínium közvetlen összekötése. A két fém között galvanikus korrózió indul, és a kötés idővel szétesik. Bimetál csatlakozót kell használni.
  4. A belső EPH-t nem kötik össze a villámvédelmi földelővel. Ilyenkor a villámáram a belső fém elemek és a levezető között átütést okozhat, tüzet vagy érintésveszélyt idézve elő.
  5. A szétválasztási távolságot figyelmen kívül hagyják. A levezető mellett futó fém ereszcsatorna vagy villamos vezeték átvezetheti a túlfeszültséget a belső rendszerbe, hiába van külső villámvédelem.

23.2.11 Önellenőrzés

  1. Melyik három fő elem alkotja a külső villámvédelmi rendszert?
  2. Igaz-e, hogy a gömbmódszerben LPS III esetén jellemzően 45m45\,\text{m} sugarú gömbbel gördítünk? (Válaszodat indokold.)
  3. Miért van mérőcsatlakozó a levezető és a földelő között?
  4. Mi a szétválasztási távolság szerepe, és mitől függ az értéke?
  5. Milyen hibát okoz, ha réz levezetőt közvetlenül alumíniumhoz csatlakoztatunk?

A válaszokat a Megoldások elején találod.

23.2.12 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a külső villámvédelmi rendszer elemeit, és írd le egy-egy mondatban a feladatukat.

2. feladat (A). Hány levezetőt javasolnál egy 40m40\,\text{m} kerületű lakóépülethez LPS III esetén (15m15\,\text{m} jellemző távolság), és hányat LPS I–II esetén (10m10\,\text{m})? (A pontos szabványértéket ellenőrizd.)

3. feladat (B). Rajzold le szövegesen vagy kapcsolási vázlatként egy családi ház villámvédelmét: tetőgerincen felfogó vezeték, két levezető, mérőcsatlakozó és gyűrűföldelő. Jelöld a belső EPH csatlakozási pontját is.

4. feladat (B). Számítsd ki a szétválasztási távolságot LPS III osztályú rendszerre, ha ki=0,04k_i=0{,}04, kc=0,66k_c=0{,}66, l=12ml=12\,\text{m}, km=1k_m=1. Hasonlítsd össze a kapott értéket egy olyan esettel, ahol csak egy levezető van (kc=1k_c=1).

5. feladat (C). Egy lakóépület tetőjén felfogó rúd van, de a levezető a homlokzaton megszakadva, a földelőhöz nem csatlakozik. A belső EPH-hoz réz vízcső és a villamos védővezető is csatlakozik. Magyarázd el, miért veszélyes ez a helyzet, és milyen javítást hajtanál végre.

6. feladat (D). Szerelési gyakorlat során a mérőcsatlakozónál a földelési ellenállásmérés 25Ω25\,\Omega értéket mutat, a tervezői előírás 10Ω10\,\Omega alatti. Nevezz meg legalább három lehetséges okot, és írd le, melyiket hogyan ellenőriznéd.

23.2.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Felfogó rendszer, levezető rendszer, földelő rendszer.
  2. Igen, az MSZ EN 62305-3 szerint az LPS III-hoz tartozó gördülő gömbsugár jellemzően 45m45\,\text{m}. (Ellenőrizendő a szabvány aktuális kiadása.)
  3. A mérőcsatlakozó bontható kötés, amely lehetővé teszi a földelési ellenállás külön mérését a levezető leválasztásával.
  4. A szétválasztási távolság megakadályozza, hogy a levezetőben folyó villámáram átüssön a szomszédos fém elemekre. Függ a védelmi osztálytól, a levezetők eloszlásától, a hossztól és a közegtől.
  5. Galvanikus korrózió lép fel, a kötés meghibásodik, és a villámáram útja megszakad. Bimetál csatlakozó szükséges.

1. feladat (A) megoldás. A külső rendszer elemei: felfogó rendszer (felfogja a villámcsapást), levezetők (a földelőbe vezetik az áramot), földelő rendszer (szétosztja az áramot a talajban).

2. feladat (A) megoldás. LPS III-ra 40/15≈2,740/15 \approx 2{,}7, tehát 33 levezető (és legalább két levezető mindig kell); LPS I–II-re 40/10=440/10 = 4 levezető, egyenletesen elosztva. A szabvány szerinti pontos távolságot ellenőrizni kell (ellenőrizendő: MSZ EN 62305-3).

3. feladat (B) megoldás. A rajz leírása: a tetőgerincen felfogó vezeték fut, két sarka a homlokzaton levezetővel csatlakozik a mérőcsatlakozókhoz, onnan a gyűrűföldelőhöz. A belső EPH vezető a gyűrűföldelő egy pontjáról indul, és a fém vízcső, gázcső, villamos védővezető közös csomópontjához köt.

4. feladat (B) megoldás.

Adott: ki=0,04k_i = 0{,}04, kc=0,66k_c = 0{,}66, l=12ml = 12\,\text{m}, km=1k_m = 1.

Képlet: s=kikclkms = \frac{k_i\, k_c\, l}{k_m}.

Behelyettesítés:

s=0,04⋅0,66⋅121=0,3168m≈0,32m.s = \frac{0{,}04 \cdot 0{,}66 \cdot 12}{1} = 0{,}3168\,\text{m} \approx 0{,}32\,\text{m}.

Egy levezető esetén kc=1k_c = 1:

s=0,04⋅1⋅121=0,48m.s = \frac{0{,}04 \cdot 1 \cdot 12}{1} = 0{,}48\,\text{m}.

Tehát több levezető csökkenti a szükséges szétválasztási távolságot.

5. feladat (C) megoldás. Ha a levezető megszakad, a felfogó rúd nem csatlakozik a földelőhöz. Villámcsapáskor a nagy áram a felfogóról a közeli fém elemekre, például a belső EPH-ra csatlakozó vízcsőre vagy védővezetőre üt át. Ez tüzet, érintésveszélyt és a villamos berendezés tönkremenetelét okozhatja. A javítás: a levezető folytonosságát helyre kell állítani, a szakadt szakaszt cserélni, a mérőcsatlakozót ellenőrizni, majd folytonosság- és földelésmérést végezni.

6. feladat (D) megoldás. Lehetséges okok: a gyűrűföldelő nem érintkezik jól a talajjal (száraz, köves talaj), a csatlakozó korrodált vagy laza, a földelő nem megfelelő mélységben van, vagy a mérővezeték csatlakozása hibás. Ellenőrzés: vizsgáld meg a mérőcsatlakozót és a kötéseket, mérd meg a folytonosságot, ellenőrizd a földelő mélységét és a talaj nedvességét, majd ismételd meg a földelésmérést.

23.2.14 Rövid összefoglaló

A külső villámvédelmi rendszer felfogó, levezető és földelő rendszerből áll. A felfogó rendszer lehet rúd, vezeték, háló vagy természetes felfogó; méretezésére a gömbmódszer, a védőszög vagy a hálómódszer használható. A gördülő gömb sugara a védelmi osztálytól függ: LPS I esetén jellemzően 20m20\,\text{m}, LPS III esetén 45m45\,\text{m} (ellenőrizendő: szabványérték). A levezetők a villámáramot a földelőbe vezetik; a mérőcsatlakozó bontható pont a földelési ellenállás méréséhez. A szétválasztási távolságot a

s=kikclkms = \frac{k_i\, k_c\, l}{k_m}

összefüggés adja, és azt fejezi ki, hogy a levezetőtől milyen távolságban lehet fém idegen elem, amelyet nem kötünk a levezetőhöz. A földelő lehet gyűrűföldelő vagy alapföldelő, és kis ellenállással kell a talajhoz kapcsolódnia. A belső villámvédelem legfontosabb eleme a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés, amely a levezetőket, a földelőt és a belső EPH-t összeköti. Ezt a kapcsolatot használjuk a továbbiakban a túlfeszültség-védelmi eszközök bekötésénél.

Továbbvitt eredmény. A külső villámvédelmi rendszer felfogó, levezető és földelő elemei, valamint a belső potenciálkiegyenlítés az alapját adják a túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD) helyes beépítésének; ezt a Túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD): típusok és beépítés alfejezetben használjuk fel.

23.2.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a magyarországi és európai villámvédelmi szabályozást követi, elsősorban az MSZ EN 62305 sorozat felépítését. Az alfejezetben szereplő számszerű értékek – gördülő gömb sugarai, levezetőtávolságok, szétválasztási tényezők, minimális anyagkeresztmetszetek, földelési ellenállás határértékek – tanulási példák, amelyeket a kiadás előtt az aktuális szabványszöveggel és a gyártói szerelési utasításokkal kell egyeztetni. Az MSZT és a DEHN honlapja kiindulópont, ebben az alfejezetben nem ellenőrzött forrásként kezelendő.