Egy heves nyári zivatar után a szerelőt gyakran hívják olyan épülethez, ahol a tetőn látható villámvédelmi felfogó megvan, de a levezető szakadtan lóg, vagy a mérőcsatlakozó hiányzik. Ilyenkor nehéz megmondani, hogy a villámáram valóban a földbe jut-e, vagy éppen a belső villamos berendezésen keresztül keres magának utat. A külső villámvédelmi rendszer akkor jó, ha a felfogótól a földelőig minden elem összefüggő, korróziómentes, és a belső villámvédelemmel is össze van kapcsolva. Ebben az alfejezetben azt tanulod meg, hogyan épül fel a külső rendszer, milyen szerepe van a gömbmódszernek, mire való a mérőcsatlakozó, és miért nem szabad elhagyni a belső villámvédelmi potenciálkiegyenlítést.
A villámvédelmi rendszer (LPS, Lightning Protection System) osztálya (LPS I–IV) a A villám és hatásai, kockázat és védelmi osztályok alfejezetben megismert védelmi szinthez (LPL I–IV) tartozik: LPL I → LPS I, …, LPL IV → LPS IV (ellenőrizendő: MSZ EN 62305-3).
Az alábbi rétegábra azt mutatja, hogy a külső és belső villámvédelmi elemek láncszemként kapcsolódnak egymáshoz. A felfogó rendszer fogadja a villámot, a levezetők eljuttatják a földelőbe, a belső villámvédelem pedig megakadályozza, hogy a hatalmas áram a belső villamos hálózatra vagy fém csövekre „átugorjon”.
A felső réteg a villám becsapásának forrása, alatta a felfogó rendszer elemei következnek. A levezetők összekötik a felfogót a földelővel, a mérőcsatlakozó pedig olyan bontható pont, ahol a földelőrendszer ellenállása külön mérhető. A belső villámvédelem a földelőhöz és az egyenpotenciálra hozáshoz csatlakozik, így a villámáram okozta feszültségemelkedés a belső hálózaton is együtt emelkedik, nem pedig szikraként vagy átütésként jelenik meg.
Definíció. A külső villámvédelmi rendszer (external lightning protection system) az épületet érő villámcsapás áramát felfogó, levezető és földelő rendszer együttese. Feladata, hogy a villámáramot az épület szerkezetétől és a benne lévő villamos berendezésektől elkülönített, jól ellenőrzött úton a földbe vezesse.
Definíció. A belső villámvédelmi rendszer (internal lightning protection system) mindazon intézkedések összessége, amelyek megakadályozzák, hogy a villámáram vagy annak mágneses tere veszélyes feszültséget, szikrázást okozzon az épület belsejében. Elemei a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés, a védőtávolságok betartása, az árnyékolás és a túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD).
A külső rendszer három fő eleme:
A felfogó rendszer feladata, hogy a villámcsapást magára vonzza, és a becsapás pontját az épület kritikus részeitől távol jelölje ki. Felfogó elem lehet:
A tervezés során azt kell meghatározni, hogy egy adott felfogó elrendezés mekkora teret véd. Erre szolgál többek között a gömbmódszer (rolling sphere method).
Szabály. A gömbmódszer szerint képzeljünk el egy meghatározott sugarú gömböt, amelyet az épület és a felfogórendszer körül gördítünk. Az a térrész védett, amelyhez a gömb nem ér hozzá. A gömb sugara a villámvédelmi osztálytól függ: LPS I esetén jellemzően , LPS II esetén , LPS III esetén , LPS IV esetén . (ellenőrizendő: az MSZ EN 62305-3 aktuális táblázatai)
Gyakorlati példaként: ha egy lapostetőt LPS III osztály szerint védünk, akkor egy sugarú gömbbel gondolatban körbegördítjük a tetőt. Ha a gömb a tetőfelület valamely pontján hozzáér, akkor oda felfogó rudat vagy vezetéket kell tennünk. Minél alacsonyabb a felfogó, annál sűrűbben kell elhelyezni, mert a gömb „beesik” a védettnek hitt részekre.

Az ábrán a szaggatott körök a gördülő gömb három helyzetét mutatják: a talajon és a bal oldali felfogón, a két felfogó csúcsán, valamint a jobb oldali felfogón és a talajon. A sraffozott terület az, amelyhez a gömb sehol nem ér hozzá: ez a védett tér. Két, távolságú felfogó között a gömb mélységig ereszkedik be; LPS III-nál ( m) és m-nél m, ezért az 1 m-es felfogók a tetőt védik. Kisebb gömbsugárnál (LPS I: m) vagy alacsonyabb felfogónál a gömb elérheti a tetőt. A HTML-kiadásban az osztály, a felfogók távolsága és magassága, valamint a gömb helyzete állítható.
A magyarországi gyakorlatban a védőszög-módszer is elterjedt, különösen függőleges felfogó rudak esetén. A védőszög azonban csak bizonyos magasságokig használható; a pontos határokat a szabvány adja meg. (ellenőrizendő: a szabvány szerinti védőszög-határok)
A levezetők feladata, hogy a felfogó rendszerből a földelőbe minél rövidebb, függőleges utat biztosítsanak a villámáramnak. A levezetők anyaga lehet réz, alumínium vagy horganyzott acél, és a rögzítésük nem szakíthatja meg az áram útját.
Szabály. A levezetőket úgy kell elhelyezni, hogy minden villámcsapás-ponttól több lefelé vezető út álljon rendelkezésre. A levezetők jellemző távolsága osztálytól függ: LPS I–II: , LPS III: , LPS IV: ; legalább két levezető kell (ellenőrizendő: MSZ EN 62305-3).
A levezetőben folyó villámáram erős, gyorsan változó mágneses teret hoz létre. Ha a levezető közelében vezető hurkok, fém csövek, villamos vezetékek vannak, akkor bennük feszültség indukálódik, és átütés keletkezhet. Ezért kell betartani a szétválasztási távolságot (separation distance).
Összefüggés. A szétválasztási távolság közelítő számítása:
ahol:
Példa. LPS III osztályú rendszerben, egyetlen levezető mellett, a földszinti EPH-ponttól magasan lévő ereszcsatorna-közelítést vizsgálva:
Ez azt jelenti, hogy a levezetőtől nagyjából -en belül nem lehet fém ereszcsatornát, villamos vezetéket vagy más vezető rendszert elhelyezni, hacsak nem kötjük össze a levezetővel.
A levezető alsó szakaszán mérőcsatlakozót kell kialakítani. Ez egy bontható kötés a levezető és a földelő között, amely lehetővé teszi, hogy a földelési ellenállást a levezetőrendszer leválasztásával, külön mérjük. A mérőcsatlakozót általában zárható, feliratozott kötődobozba szerelik, hogy illetéktelen ne nyithassa meg.
A földelő rendszer a villámáramot a talajba osztja el. A gyakorlatban két fő típust használunk:
Szabály. A földelőrendszernek kis ellenállással kell kapcsolódnia a talajhoz. A gyakorlatban a villámvédelmi földelő ellenállására gyakran alatti értéket írnak elő, de a követelmény a talaj fajlagos ellenállásától és a védelmi osztálytól is függ. (ellenőrizendő: a szabvány és a tervezői előírás)
A gyűrűföldelőt jellemzően az alap körül, legalább mélyen, az alaptól nagyjából távolságra helyezik el. A pontos méreteket a szabvány és a talajviszonyok határozzák meg. (ellenőrizendő: aktuális előírás)
A külső rendszer csak akkor védi az épületet teljesen, ha a belső villámvédelemmel együtt működik. Ennek legfontosabb eleme a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés.
Definíció. A villámvédelmi egyenpotenciálra hozás (lightning equipotential bonding) a külső villámvédelmi levezetők, a földelőrendszer, az épület belső EPH-ja, a fém csővezetékek, a fém szerkezetek, az árnyékolások és a túlfeszültség-védelmi eszközök összekötése egy közös potenciálra.
Villámcsapáskor a földelőrendszer és a levezetők feszültsége rövid időre nagyon megemelkedik. Ha a belső EPH is ugyanerre a potenciálra kerül, akkor az épületben minden fém elem és a védővezető együtt emelkedik, így nem alakul ki köztük veszélyes feszültségkülönbség. A belső villámvédelem másik fontos eleme a túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD) beépítése. Az SPD-k a betápláló és informatikai vezetékeken korlátozzák a túlfeszültséget, és az itt kiépített földelőhöz csatlakoznak.
Továbbvitt eredmény. Az itt megismert külső felfogó-, levezető- és földelőrendszer az, amelyre a belső túlfeszültség-védelmi eszközöket hangoljuk. A levezetőben folyó villámáram mérete és a földelőrendszer kialakítása határozza meg, milyen SPD-re és milyen bekötésre van szükség. Ezt használjuk a Túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD): típusok és beépítés alfejezetben.
Szabvány. Az MSZ EN 62305 sorozat (különösen az MSZ EN 62305-3) a külső villámvédelmi rendszer felépítésére, a felfogó rendszer méretezésére, a levezetők és földelők kialakítására, valamint a szétválasztási távolságra ad követelményeket. Az MSZ EN 62305-4 a belső rendszerre vonatkozó villámvédelmi intézkedéseket tárgyalja. A felfogó rendszert gömbmódszerrel, védőszöggel vagy hálómódszerrel lehet méretezni, a védelmi osztálytól függő paraméterekkel. A levezetőket és földelőket úgy kell kialakítani, hogy a villámáramnak több párhuzamos útja legyen, és a földelési ellenállás a talajviszonyokhoz igazodjon. A belső villámvédelem része a potenciálkiegyenlítés, a védőtávolságok és a túlfeszültség-védelmi eszközök. (ellenőrizendő: a szabvány aktuális kiadása és a gyártói szerelési utasítások)
Cél. Egy egyszerű lakóépület vagy tanműhelyi modell külső villámvédelmi rendszerének szerelése: felfogó rúd vagy vezeték, levezető, mérőcsatlakozó és földelő gyűrű elkészítése, majd ellenőrzése.
Eszközök és anyagok. Felfogó rúd vagy felfogó vezeték, levezető vezeték (réz vagy horganyzott acél), rögzítők, bimetál csatlakozók, mérőcsatlakozó doboz, alapföldelő vagy gyűrűföldelő anyaga, földelésmérő műszer, folytonosságmérő, szerelőszerszámok, védőkesztyű, leesés elleni védőfelszerelés, dokumentációs lap.
Biztonsági korlát. A tetőn és magasban végzett szerelési munkát csak munkavédelmi oktatás után, leesés elleni védelemmel és jogosult felügyelettel végezd. Zivataros időben a tetőn dolgozni tilos. Ha meglévő villamos földelőrendszerhez vagy EPH-hoz nyúlsz, előbb feszültségmentesíts, és tartsd be az öt biztonsági szabályt: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, a szomszédos feszültség alatti részek lefedése.
Lépések. A szerelés lépéssora:
Ellenőrzési pontok. A felfogó rúd függőlegesen áll; a levezető hossza a lehető legkisebb; a mérőcsatlakozó oldható és feliratozott; a földelő ellenállása a tervezői előírásnak megfelel; a levezető nem keresztezi a villamos vezetékeket vagy gázcsöveket szétválasztási távolság nélkül.
A válaszokat a Megoldások elején találod.
1. feladat (A). Sorold fel a külső villámvédelmi rendszer elemeit, és írd le egy-egy mondatban a feladatukat.
2. feladat (A). Hány levezetőt javasolnál egy kerületű lakóépülethez LPS III esetén ( jellemző távolság), és hányat LPS I–II esetén ()? (A pontos szabványértéket ellenőrizd.)
3. feladat (B). Rajzold le szövegesen vagy kapcsolási vázlatként egy családi ház villámvédelmét: tetőgerincen felfogó vezeték, két levezető, mérőcsatlakozó és gyűrűföldelő. Jelöld a belső EPH csatlakozási pontját is.
4. feladat (B). Számítsd ki a szétválasztási távolságot LPS III osztályú rendszerre, ha , , , . Hasonlítsd össze a kapott értéket egy olyan esettel, ahol csak egy levezető van ().
5. feladat (C). Egy lakóépület tetőjén felfogó rúd van, de a levezető a homlokzaton megszakadva, a földelőhöz nem csatlakozik. A belső EPH-hoz réz vízcső és a villamos védővezető is csatlakozik. Magyarázd el, miért veszélyes ez a helyzet, és milyen javítást hajtanál végre.
6. feladat (D). Szerelési gyakorlat során a mérőcsatlakozónál a földelési ellenállásmérés értéket mutat, a tervezői előírás alatti. Nevezz meg legalább három lehetséges okot, és írd le, melyiket hogyan ellenőriznéd.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A) megoldás. A külső rendszer elemei: felfogó rendszer (felfogja a villámcsapást), levezetők (a földelőbe vezetik az áramot), földelő rendszer (szétosztja az áramot a talajban).
2. feladat (A) megoldás. LPS III-ra , tehát levezető (és legalább két levezető mindig kell); LPS I–II-re levezető, egyenletesen elosztva. A szabvány szerinti pontos távolságot ellenőrizni kell (ellenőrizendő: MSZ EN 62305-3).
3. feladat (B) megoldás. A rajz leírása: a tetőgerincen felfogó vezeték fut, két sarka a homlokzaton levezetővel csatlakozik a mérőcsatlakozókhoz, onnan a gyűrűföldelőhöz. A belső EPH vezető a gyűrűföldelő egy pontjáról indul, és a fém vízcső, gázcső, villamos védővezető közös csomópontjához köt.
4. feladat (B) megoldás.
Adott: , , , .
Képlet: .
Behelyettesítés:
Egy levezető esetén :
Tehát több levezető csökkenti a szükséges szétválasztási távolságot.
5. feladat (C) megoldás. Ha a levezető megszakad, a felfogó rúd nem csatlakozik a földelőhöz. Villámcsapáskor a nagy áram a felfogóról a közeli fém elemekre, például a belső EPH-ra csatlakozó vízcsőre vagy védővezetőre üt át. Ez tüzet, érintésveszélyt és a villamos berendezés tönkremenetelét okozhatja. A javítás: a levezető folytonosságát helyre kell állítani, a szakadt szakaszt cserélni, a mérőcsatlakozót ellenőrizni, majd folytonosság- és földelésmérést végezni.
6. feladat (D) megoldás. Lehetséges okok: a gyűrűföldelő nem érintkezik jól a talajjal (száraz, köves talaj), a csatlakozó korrodált vagy laza, a földelő nem megfelelő mélységben van, vagy a mérővezeték csatlakozása hibás. Ellenőrzés: vizsgáld meg a mérőcsatlakozót és a kötéseket, mérd meg a folytonosságot, ellenőrizd a földelő mélységét és a talaj nedvességét, majd ismételd meg a földelésmérést.
A külső villámvédelmi rendszer felfogó, levezető és földelő rendszerből áll. A felfogó rendszer lehet rúd, vezeték, háló vagy természetes felfogó; méretezésére a gömbmódszer, a védőszög vagy a hálómódszer használható. A gördülő gömb sugara a védelmi osztálytól függ: LPS I esetén jellemzően , LPS III esetén (ellenőrizendő: szabványérték). A levezetők a villámáramot a földelőbe vezetik; a mérőcsatlakozó bontható pont a földelési ellenállás méréséhez. A szétválasztási távolságot a
összefüggés adja, és azt fejezi ki, hogy a levezetőtől milyen távolságban lehet fém idegen elem, amelyet nem kötünk a levezetőhöz. A földelő lehet gyűrűföldelő vagy alapföldelő, és kis ellenállással kell a talajhoz kapcsolódnia. A belső villámvédelem legfontosabb eleme a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés, amely a levezetőket, a földelőt és a belső EPH-t összeköti. Ezt a kapcsolatot használjuk a továbbiakban a túlfeszültség-védelmi eszközök bekötésénél.
Továbbvitt eredmény. A külső villámvédelmi rendszer felfogó, levezető és földelő elemei, valamint a belső potenciálkiegyenlítés az alapját adják a túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD) helyes beépítésének; ezt a Túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD): típusok és beépítés alfejezetben használjuk fel.
A fejezet a magyarországi és európai villámvédelmi szabályozást követi, elsősorban az MSZ EN 62305 sorozat felépítését. Az alfejezetben szereplő számszerű értékek – gördülő gömb sugarai, levezetőtávolságok, szétválasztási tényezők, minimális anyagkeresztmetszetek, földelési ellenállás határértékek – tanulási példák, amelyeket a kiadás előtt az aktuális szabványszöveggel és a gyártói szerelési utasításokkal kell egyeztetni. Az MSZT és a DEHN honlapja kiindulópont, ebben az alfejezetben nem ellenőrzött forrásként kezelendő.