14.3 Számítógépes hálózatok és adatkommunikáció

14.3.1 Motiváció

Az irodai alkalmazások mellett a mai villanyszerelő egyre gyakrabban találkozik számítógép-hálózatokkal: egy lakásfelújításnál a megszokott erősáramú körök mellé UTP-kábelt húznak az IP-kamera, a Wi-Fi átjátszó, az okosmérő vagy a klímavezérlő számára. Egy ipari csarnokban a PLC, a frekvenciaváltó és a karbantartó laptopja gyakran ugyanazon a hálózaton, de más-más hálózati szegmensben kommunikál. Aki tudja, mi a különbség egy router és egy switch között, hogyan kell bekötni egy RJ45-csatlakozót, és miért nem éri el az eszköz az átjárót, az nemcsak hibát talál, hanem a gyengeáramú rendszert is úgy tervezi, hogy az ne zavarja, és ne őt hívják vissza.

Ebben az alfejezetben a hálózati alapfogalmakat, a kábelezést és az épületautomatikai összefüggést tanuljuk meg. A fizikai elvek, a csatlakozók és a címzés ismerete később is előjön, amikor KNX- vagy DALI-rendszert telepítünk, illetve amikor egy vezérlőberendezés HMI-kijelzőjét hálózatra kötjük.

14.3.2 Hálózati topológiák

A gyakorlatban szinte mindig csillag topológiát látunk: a végpontok (PC, nyomtató, kamera, access point) külön-külön kábelen csatlakoznak egy központi kapcsolóhoz (switch), a switch pedig a routerhez. A régebbi busz- és gyűrűs topológiák ma már legfeljebb ipari redundáns hálózatokban vagy régi dokumentációkban érdekesek, de a megértésük hasznos: busz esetén az eszközök egyetlen közös kábelre csatlakoznak, gyűrű esetén az utolsó eszköz visszacsatlakozik az elsőhöz.

Definíció. A hálózati topológia az eszközök logikai és fizikai összekapcsolásának elrendezése. A nagyméretű hálózatokban a csillag topológiákat hierarchikusan egymás fölé épített fa topológia alkotja: munkahelyi aljzatok → emeleti elosztó switch → épületközi gerinchálózat → központi router.

Az alábbi rétegábra egy kis iroda tipikus hálózati hierarchiáját szemlélteti.

Kis irodai hálózat hierarchiája - Szemléltető topológia: a router, a switch és a végpontok rétegei egymásra épülnek.

A fa topológia előnye, hogy egyetlen kábel meghibásodása általában csak egy végpontot érint, és a hibakeresés rétegről rétegre haladhat.

14.3.3 IP-cím, maszk, kapu

Amikor egy készülék csatlakozik a hálózathoz, általában automatikusan kap IP-címet egy DHCP-kiszolgálótól. A villanyszerelőnek mégis ismernie kell a statikus címzés alapjait, mert az épületautomatikai eszközök, kamerák, PLC-k és frekvenciaváltók gyakran fix IP-címet igényelnek.

Definíció. Az IPv4-cím egy 32 bites szám, amelyet négy, ponttal elválasztott, 0 és 255 közötti decimális számként írunk, például 192.168.1.37. Az IP-cím két részre oszlik: a hálózati cím azonosítja a hálózatot, a hosztcím az egyes készüléket ezen a hálózaton.

Definíció. A hálózati maszk (subnet mask) azt mondja meg, hogy az IP-címből hány bit tartozik a hálózat azonosításához. Az írásmód lehet hagyományos, például 255.255.255.0, vagy rövidített, például /24. A /24 azt jelenti, hogy a balról számított első 24 bit a hálózat, a maradék 8 bit a hoszt.

Szabály. Egy IP-címből a hálózati címet az IP-cím és a maszk bitenkénti logikai ÉS műveletével kapjuk meg. Az alapértelmezett átjáró (gateway) az a készülék, általában router, amelyen keresztül az adott hálózat gépei a más hálózatok felé forgalmaznak. Egy hálózatnak minden eszköze ugyanabban a hálózati tartományban kell legyen, és az átjárónak is ebben a tartományban kell lennie.

Példa. Legyen a készülék IP-címe 192.168.1.37/24, az átjáró 192.168.1.1. A maszk 255.255.255.0. A bitenkénti ÉS művelet:

Tehát a hálózati cím 192.168.1.0. A hálózatban a hosztok a 192.168.1.1 – 192.168.1.254 tartományt használhatják, a 192.168.1.255 a broadcast-cím, amely minden készülékhez szól. A használható hosztok számát a maszk határozza meg:

használható hosztok száma=232−p−2,\text{használható hosztok száma}=2^{32-p}-2,

ahol pp a maszk hossza, például /24 esetén 28−2=2542^{8}-2=254. A kettőt a hálózati cím és a broadcast-cím miatt vonjuk le.

Szabály. A magánhálózatokban gyakran használt tartományok: 10.0.0.0/8, 172.16.0.0/12 és 192.168.0.0/16. A nyilvános interneten ezek a címek nem útválaszthatók, ezért a router NAT-ot (hálózati címfordítás) végez, amikor a magánhálózati készülék az internethez fordul.

A DNS-kiszolgáló a neveket (például www.iroda.hu) IP-címre fordítja; az átjáró mellett a DNS-t is be kell állítani, ha nem DHCP-t használunk.

14.3.4 UTP-kábelezés és RJ45-csatlakozó

A lokalizált hálózati kábelezés leggyakrabban csavart réz érpárokat használ. A UTP (árnyékolatlan csavart érpár) 4 párt, összesen 8 eret tartalmaz; a párok csavarása a külső zavarokkal szembeni védelmet szolgálja. Az FTP kábel ezen felül fóliaárnyékolást is kap. A kategóriák a sebességet és a maximális hosszt befolyásolják: a Cat5e általában 1 Gbit/s sebességig, a Cat6 rövid távon 10 Gbit/s-ig, a Cat6a 100 méteren is 10 Gbit/s-ig alkalmas. (ellenőrizendő: aktuális szabvány/gyártói adatlap)

Szabvány. A strukturált hálózati kábelezésre az ISO/IEC 11801 sorozat és az ezzel harmonizált európai szabvány vonatkozik (ellenőrizendő: aktuális kiadás). Az állandó link (permanent link, a patchpanel és a fali aljzat közötti fix kábel) legfeljebb 90 m, a csatorna (channel) a két patchkábellel együtt legfeljebb 100 m. A szerelőnek ezt a hosszat nem szabad túllépnie, és a kábelre ható húzóerőt, hajlítási sugarat a gyártó adatai szerint kell betartani.

Szabály. Az erősáramú (230/400 V) és az adatkábeleket egymástól elválasztva vezetjük: közös kábelcsatornában csak elválasztó fallal, közös szerelvénydobozban csak elválasztott rekeszben; a minimális elválasztási távolság a kábelek típusától és az elválasztás módjától függ (ellenőrizendő: MSZ EN 50174-2, gyártói adatlap). Erősáramú vezeték nem kerülhet az adataljzat dobozába; ez biztonsági kérdés is (eltérő szigetelési szint), nem csak zavarvédelem. A 8 eres kábelt a 8P8C moduláris csatlakozóba (RJ45) kell bekötni. A gyakorlatban Magyarországon is a T568B színsorrend terjedt el. A színsorrend a csatlakozó érintkezői szerint, balról jobbra:

  1. narancs-fehér
  2. narancs
  3. zöld-fehér
  4. kék
  5. kék-fehér
  6. zöld
  7. barna-fehér
  8. barna

A T568A variáns az 1–2 és a 3–6 párokat cseréli fel; a hibaelhárítás során mindig azt kell ellenőrizni, hogy a kábel két végén ugyanazt a szabványt követik-e.

Eljárás. RJ45-csatlakozó bekötése T568B szerint:

  1. Készítsd elő az UTP-kábelt, a csatlakozót, a lehúzót, a krimpelő fogót és a kábeltesztert.
  2. A kábel végéről óvatosan, 25–30 mm hosszan távolítsd el a külső köpenyt úgy, hogy az erek szigetelése sértetlen maradjon.
  3. Válaszd szét a négy párt, és az ereket a T568B sorrend szerint rendezd el.
  4. Fogd össze az ereket, és egyenesre vágd őket úgy, hogy a köpenytől mérve körülbelül 13–15 mm hosszú, párhuzamos síkfelületet kapj.
  5. Told be a sorba rendezett ereket az RJ45-csatlakozóba; a kilincs (retesz) lefelé nézzen, a köpeny pedig nyúljon be a csatlakozó tehermentesítő részéig.
  6. Mielőtt krimpelsz, vizsgáld meg a csatlakozó elejét: mind a 8 érnek el kell érnie az érintkezők vonalát, és a színsorrend nem csúszhatott el.
  7. Helyezd a csatlakozót a krimpelő fogó 8P/RJ45 nyílásába, és nyomd össze határozottan; a fém tüskék benyomódnak az erekbe.
  8. Kábelteszterrel ellenőrizd a kész kábelt: az 1–8 LED-ek mindkét oldalon sorban, párban villanjanak. Ha szakadást, zárlatot vagy sorrendhibát mutat, vágd le a csatlakozót, és készítsd el újra.

14.3.5 Router, switch, Wi-Fi, PoE

A hálózati eszközök feladatát gyakran keverik, ezért érdemes pontosan meghatározni.

Definíció. A switch (kapcsoló) az azonos hálózaton belüli eszközöket kapcsolja össze, és a forgalmat a cél MAC-cím alapján portról portra irányítja. A switch nem végez útválasztást; a végpontok ugyanabba az IP-hálózatba tartoznak.

Definíció. A router (útválasztó) különböző hálózatok között irányítja a csomagokat, általában a helyi hálózat és az internet, vagy a helyi hálózat és egy felügyeleti hálózat között. A routeren fut a DHCP-kiszolgáló, a NAT és gyakran a tűzfal.

Definíció. A Wi-Fi vezeték nélküli helyi hálózatot hoz létre az IEEE 802.11 szabványcsalád alapján. A Wi-Fi AP (access point) általában egy routerbe vagy külön dobozba épül; az AP-t hálózati kábelen a switchhez kell kötni, ha nagyobb területet akarunk lefedni.

Definíció. A PoE (Power over Ethernet) tápellátást biztosít a hálózati kábelen keresztül az eszköznek. A szabványos típusok: IEEE 802.3af körülbelül 15,4 W, 802.3at körülbelül 30 W, 802.3bt körülbelül 60 W (Type 3) és 90 W (Type 4) a switch portján; a fogyasztóhoz a kábelveszteség után kevesebb jut (kb. 13 W, 25,5 W, 51 W, 71 W). (ellenőrizendő: IEEE 802.3, gyártói adatlap) A PoE feszültsége jellemzően 48 V egyenfeszültség; a tényleges teljesítményt a kábel hossza, a kategória és az eszköz igénye egyaránt befolyásolja.

Gyakorlati elv: a router WAN-portjára a szolgáltatótól érkező kábel kerül, a LAN-portjaira switch, PC vagy AP. Ha a hálózatban PoE kamera, IP-telefon vagy vezeték nélküli AP is van, célszerű PoE-képes switch-et választani, hogy ne kelljen külön tápegységet szerelni minden eszközhöz.

14.3.6 Hálózat és épületautomatika kapcsolata

Az épületautomatikai rendszerek egy része önálló buszon működik (például KNX TP, DALI vagy Modbus RTU), de a felügyeletük, programozásuk és az egyes rendszerek közötti adatcsere egyre inkább IP-alapú hálózaton történik. A KNX IP-interfészen, a DALI hálózati átjárón, a PLC pedig Ethernet-porton keresztül kapcsolódik az épületfelügyelethez. A szerelőnek ugyanazt kell tudnia: IP-cím beállítás, hálózati kábel bekötése, hibakeresés a switch LED-jeivel és a parancssoros ping ellenőrzéssel.

Továbbvitt eredmény. Az itt tanult hálózati ismereteket a KNX, DALI és más épületautomatikai rendszerek és a Vezérlőberendezések informatikai hálózatai és HMI alfejezetek használják fel: ugyanazt az IP-címzést, kábelezést és csillag topológiát látjuk vissza a buszos rendszerek felügyeleti oldalán.

14.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis irodában a megrendelő IP-kamerát szeretett volna a bejárathoz. A szerelő behúzott egy 60 m hosszú UTP-kábelt, és a végét az irodában lévő PoE switchbe kötötte. A kamera nem indult el; a switch portján a LED világított, de a PoE-visszajelzés nem jött létre. A kábelteszter azt mutatta, hogy a 4. és 5. ér (a kék pár) megszakadt. A krimpeléskor az egyik ér a tehermentesítőnél megtört, és a feszes kötegelés a kábelt ennél a pontnál tovább húzta. 100 Mbit/s-os kapcsolatnál az adat az 1-2 és 3-6 érpáron halad, ezért a link LED világított; a switch azonban a kék és barna páron (B mód) adta volna a PoE-táplálást, így a kamera nem indult (ellenőrizendő: a switch PoE-módja). A csatlakozó ismételt elkészítése után a kamera megfelelően működött. A tanulság: a gyengeáramú hálózati hibák leggyakrabban nem az IP-címben, hanem a fizikai rétegben – a kábelben vagy a csatlakozóban – vannak.

14.3.8 Gyakorlati útmutató

Cél: Készítsünk egy 5 m hosszú UTP-kábelt RJ45-csatlakozóval a T568B szabvány szerint, és ellenőrizzük kábelteszterrel.

Eszközök és anyagok: UTP Cat5e vagy jobb minőségű kábel, RJ45-csatlakozó (csavart érpárhoz), lehúzó, krimpelő fogó, kábelteszter, jelölőcímke.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Ha a hálózati eszköz 230 V-os táplálásához nyúlsz, azt csak jogosult személy kötheti le, a hatályos előírások szerint.

Az öt biztonsági szabályt itt is be kell tartani, ha a hálózati készülékek tápellátását vagy a környező erősáramú szerelést érintjük:

  1. Lekapcsolás: a környezetben lévő hálózati feszültségű áramköröket és a PoE-tápláló eszközöket lekapcsoljuk.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás: a leválasztókat letiltjuk, hogy senki se kapcsolhassa vissza.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése: megfelelő feszültségvizsgálóval győződjünk meg arról, hogy a hálózati részeken nincs feszültség.
  4. Földelés és rövidre zárás: csak hálózati feszültségű berendezésen, ott is szabályosan.
  5. Szomszédos, feszültség alatt maradt részek lefedése: a feszültség alatt lévő kapcsokat, síneket takarjuk le.

Lépések:

  1. Mérd ki a szükséges kábelhosszt, hagyva 10–15 cm tartalékot a csatlakozók kialakításához.
  2. A kábel mindkét végéről óvatosan, 25–30 mm hosszan távolítsd el a külső köpenyt; a belső erek szigetelése sértetlen maradjon.
  3. Rendezd az ereket T568B sorrendbe: narancs-fehér, narancs, zöld-fehér, kék, kék-fehér, zöld, barna-fehér, barna.
  4. Vágd egyenesre a sorba rendezett ereket úgy, hogy a köpenytől mérve 13–15 mm hosszúak legyenek.
  5. Told be az ereket az RJ45-csatlakozóba; a kilincs lefelé nézzen, a köpeny érjen be a tehermentesítőig.
  6. Ellenőrizd a csatlakozó elejét: mind a 8 ér elérje az érintkezőt, és a színsorrend ne csússzon el.
  7. Krimpeld meg a csatlakozót az erre való fogóval, majd ugyanezt végezd el a kábel másik végén.
  8. Teszteld a kábelt: a kábeltesztert a két végére csatlakoztatva az 1–8 LED-ek sorban világítsanak. A főegység és a távadó oldalán azonos sorszámnak kell világítania.

Ellenőrzési pontok:

Tipikus hibák a bekötés során:

Dokumentálás: A kész kábel mindkét végére azonos jelölőcímkét helyezzünk el, például NET-001. A patchpanel és a munkahelyi aljzat bekötésekor a rajzon tüntessük fel a kábel azonosítóját és a hálózati eszköz portját.

14.3.9 Tipikus hibák

  1. T568A és T568B keverése. Ha az egyik vég T568A, a másik T568B, a kábel nem egyenes, hanem keresztezett. A mai eszközök egy része automatikusan kezeli, de a legrosszabb az, ha csak időszakosan működik. Mindig ellenőrizzük a két vég azonosságát.

  2. Ipari hálózaton az eszköz IP-címe ütközik. Ha két PLC vagy kamera ugyanazt a statikus IP-címet kapja, a hálózat kiszámíthatatlanul viselkedik. A javítás: minden eszközhöz egyedi, a hálózati tartományba illeszkedő címet adjunk, és vezessünk címzési táblázatot.

  3. 90 m-nél hosszabb szakasz kábelből. A megrendelő spórol, és 110 m kábelt húzat be; az átvitel hibás vagy lassú lesz. A szabvány szerinti csatornahosszt be kell tartani, vagy aktív eszközt, optikai átalakítót kell beépíteni.

  4. UTP a 230 V-os vezetékkel egy védőcsőben vagy közös dobozban. Elválasztás nélkül tilos; lásd az erősáramú és adatkábelek elválasztásáról szóló szabályt.

  5. PoE eszköz túl nagy teljesítményt igényel. Egy 30 W-ot igénylő kamera egy 15,4 W-os PoE switch portra kötve nem fog indulni. A switch és a fogyasztó adatlapját mindig egyeztetni kell.

14.3.10 Önellenőrzés

  1. Mi a különbség a router és a switch feladata között?
  2. Sorold fel a T568B színsorrendet a kábel 1–8 erei szerint.
  3. Mi a hálózati cím és a broadcast-cím a 192.168.1.37/24 IP-cím esetén, és hány hoszt használható?
  4. Mire való a PoE, és miért kell ismerni a fogyasztó teljesítményigényét?
  5. Mi a maximális engedélyezett hossza egy UTP-alapú állandó linknek (fix szakasznak)?

14.3.11 Feladatok

1. feladat (A) Sorolj fel legalább három hálózati topológiát, és mondd meg, melyik a legelterjedtebb a modern Ethernet-hálózatokban.

2. feladat (A) Milyen eszközt használunk az azonos hálózaton belüli eszközök összekapcsolására, és melyik irányítja a hálózatok közötti forgalmat?

3. feladat (B) Egy eszköz IP-címe 172.16.5.100/20. Számítsd ki a hálózati címet, a broadcast-címet, és határozd meg a használható hosztok számát.

4. feladat (B) Rajzold le vagy írd le egy kis iroda hálózatának bekötési tervét: szolgáltatói csatlakozás, router, 8 portos PoE switch, két PC, egy Wi-Fi AP és egy PoE IP-kamera.

5. feladat (C) Egy 8 portos PoE switch minden portja legfeljebb 15,4 W-tal táplál. A portokra csatlakoztatott eszközök: 4 kamera egyenként 7 W, 1 Wi-Fi AP 10 W, 3 IP-telefon egyenként 3 W. A switch teljes PoE-kerete 65 W. Elfér-e a rendszer a switch teljesítménykeretén belül? Indokold számítással, osztály szerinti foglalással is (IEEE 802.3af: 1. osztály 4,0 W, 2. osztály 7,0 W, 3. osztály 15,4 W a switch oldalán; a készüléknek 3,84 W, 6,49 W, illetve 12,95 W áll rendelkezésére).

6. feladat (D) Egy kábelteszter az 1–8 LED-ek közül a 3–6 párokat fordított sorrendben mutatja. Mi lehet a hiba, és hogyan javítanád?

14.3.12 Önellenőrzés – válaszok

  1. Switch: hálózaton belül MAC-cím alapján kapcsol; router: hálózatok között IP-cím alapján irányít (DHCP, NAT).
  2. Fehér-narancs, narancs, fehér-zöld, kék, fehér-kék, zöld, fehér-barna, barna.
  3. Hálózati cím 192.168.1.0, broadcast 192.168.1.255, 254 használható hoszt.
  4. Adat és táp egy kábelen; ha az igény meghaladja a port vagy a switch keretét, az eszköz nem indul vagy újraindul.
  5. 90 m (a csatorna a patchkábelekkel együtt 100 m).

14.3.13 Megoldások

1. feladat

Busz, gyűrű, csillag és fa topológia. A modern Ethernet-hálózatokban a csillag topológia a legelterjedtebb, amelyet nagyobb hálózatok esetén fa topológiává bővítenek.

2. feladat

Az azonos hálózaton belüli eszközöket switch köti össze; a hálózatok közötti forgalmat router irányítja.

3. feladat

Adott: IP-cím 172.16.5.100, maszk /20, azaz 255.255.240.0.

A maszkból: az első 20 bit hálózat, a maradék 12 bit hoszt. Az IP-cím binárisan:

Visszaalakítva: 172.16.0.0, ez a hálózati cím.

A broadcast-címhez a hosztbiteket 1-re állítjuk. A harmadik oktettben a maszk utolsó 4 bitje a hoszt része: 0000 → 1111, tehát 172.16.15.255. A broadcast-cím: 172.16.15.255.

A használható hosztok száma:

232−20−2=212−2=4096−2=4094.2^{32-20}-2 = 2^{12}-2 = 4096-2 = 4094.

Tehát a tartomány 172.16.0.1 – 172.16.15.254.

4. feladat

A kapcsolási terv leírása:

5. feladat

A fogyasztók teljes igénye:

4×7W+1×10W+3×3W=28+10+9=47W.4 \times 7\,\text{W} + 1 \times 10\,\text{W} + 3 \times 3\,\text{W} = 28 + 10 + 9 = 47\,\text{W}.

A switch teljes PoE-kerete 65 W, ez kisebb, mint a nyolc port névleges összege (8⋅15,4=123,28 \cdot 15{,}4 = 123{,}2 W), tehát a keretet kell a fogyasztók igényével összevetni.

Tényleges igény szerint a fogyasztók összesen 47 W-ot vesznek fel (kábelveszteséggel ennél kicsit többet). Osztály szerinti foglalásnál a switch a készülék PoE-osztályához rendel teljesítményt: a 7 W-ot igénylő kamera meghaladja a 2. osztály 6,49 W-os fogyasztói határát, ezért 3. osztályú, és 15,4 W-ot foglal; az AP is 3. osztályú (15,4 W); a 3 W-os telefon 1. osztályú (4,0 W). Az osztályos foglalás:

4⋅15,4+15,4+3⋅4,0=61,6+15,4+12,0=89,0W>65W.4 \cdot 15{,}4 + 15{,}4 + 3 \cdot 4{,}0 = 61{,}6 + 15{,}4 + 12{,}0 = 89{,}0\,\text{W} > 65\,\text{W}.

Válasz: osztály szerinti foglalással a rendszer nem fér el a 65 W-os keretben. Ha a switch és az eszközök LLDP-alapú (a tényleges igény szerinti) teljesítmény-egyeztetést támogatnak, a kb. 47 W igény és a kábelveszteség elférhet (ellenőrizendő: switch adatlapja, IEEE 802.3 osztályok). A példa azt tanítja, hogy nemcsak a portonkénti teljesítményt, hanem a készülék teljes PoE-keretét és a foglalási módot is ellenőrizni kell.

6. feladat

Ha a teszter 3→6 és 6→3 kapcsolatot mutat, az egyik végen a zöld pár két ere (zöld-fehér és zöld) fel van cserélve. T568A/B keveredésnél ezzel szemben az 1↔︎3 és 2↔︎6 keresztezés látszik (két pár cseréje). Javítás: bontsuk le a hibás csatlakozót, rendezzük az ereket mindkét végén T568B szerint, krimpeljük újra, és teszterrel ellenőrizzük, hogy az 1–8 LED-ek sorban, párban világítanak.

14.3.14 Rövid összefoglaló

A számítógépes hálózatok a villanyszerelő munkájában a gyengeáramú kábelezés, a felügyeleti rendszerek és az épületautomatika miatt jelennek meg. A modern Ethernet-hálózatok csillag topológiájúak; az eszközöket switch köti össze, a hálózatok közötti forgalmat router irányítja. Az IPv4-cím a hálózati és hoszt részre oszlik; a maszk (/24, 255.255.255.0) mutatja, hány bit a hálózati rész. A hálózati címet IP-cím és maszk bitenkénti ÉS műveletével kapjuk, a broadcast az összes hosztbitet 1-re állítva; a használható hosztok száma 232−p−22^{32-p}-2. A UTP-kábel 4 csavart érpárból áll, az RJ45-csatlakozót leggyakrabban T568B szerint krimpeljük. A PoE a hálózati kábelen keresztül táplál készülékeket, ezért ellenőrizni kell a fogyasztó és a switch teljesítményigényét. A hálózati ismeretek a KNX, DALI és más épületautomatikai rendszerek és a Vezérlőberendezések informatikai hálózatai és HMI alfejezetekben térnek vissza. Hálózati feszültségű hálózati készülék táplálását csak jogosult személy végezheti; a szerelés előtt mindig tartsuk be az öt biztonsági szabályt.