12.3 Alaprajzok, fővezetéki terv és egyvonalas rajz

12.3.1 Motiváció: miért kell ezt tudnod a munkahelyen?

Egy lakásfelújítás vagy egy kisebb társasházi elosztócsere során a szerelő ritkán dolgozik előre gyártott, színezett, háromdimenziós látványtervből. Általában építész-alaprajzot és villamos tervet kap, amelyen a falakat vonalak, a kapcsolókat apró jelek, az áramköröket számok és nyomvonalak mutatják. Ha a terven rosszul azonosítod a váltókapcsoló és a dugaszoló aljzat jelét, rossz dobozt vésel a falba, és a szerelés végén szét kell bontani a vakolatot. Ha viszont érted a méretarányt, a jelkulcsot és az egyvonalas rajzot, akkor a terv alapján pontosan meg tudod mondani, hová kerül a lámpa, melyik áramkörről táplálod, és mekkora védelmet kell beépítened. Ez az alfejezet arra tanít, hogyan olvass és rajzolj lakásvillamossági tervet, fővezetéki sémát és elosztó-egyvonalas rajzot.

12.3.2 Szemléletes kép: egy lakás villamos terve

Képzelj el egy 54 m²-es lakást. A terv 1:50 méretarányban készült. A szobák mennyezetén X-es körök jelölik a lámpákat, a falakra rajzolt vonalak a kapcsolókat, a padlószint közelébe rajzolt félkörök jelölik a dugaszoló aljzatokat. A szobából egy vonal (a világítási körnél folytonos, az aljzatkörnél szaggatott) fut a lakáselosztóhoz, mellette Q2 – 3×1,5 mm² felirat áll. Ez a rajz egyszerre mutatja az épület geometriáját és a villamos hálózat kiépítését.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Lakás villamos alaprajza 1:50 méretarányban, lámpák, kapcsolók, aljzatok és a lakáselosztó jelével, áramkörönként jelölt nyomvonalakkal és jelkulccsal.
Lakás villamos tervének részlete (szemléltető, az eredeti tervlapon 1:50)

Az ábrán a falak vastag, az ablakok kettős vékony vonallal látszanak, az ajtók a falak hézagai. A mennyezeti lámpák körben X-szel, a kapcsolók kis körrel és ferde vonallal (a soros kapcsolón két, a váltókapcsolón két irányban egy-egy jelzővonás), a védőérintkezős aljzatok félkörrel jelöltek; a fürdőszobai aljzat mellett az IP44 védettség áll. Az előtérben lévő lakáselosztótól (vonalkázott téglalap) induló nyomvonalak áramkörönként más vonaltípusúak, mellettük az áramkörjel és a kábel keresztmetszete (pl. „Q2 3×1,5”); a nappali alatt az 5,20 m-es méretvonal az 1:50-es tervlapon 10,4 cm. A jelkulcs a jobb oldalon van. A HTML-változatban a rétegek (építész-alaprajz, világítás, aljzatok, nyomvonalak) ki-be kapcsolhatók, egy nyomvonalra kattintva kiemelődik az áramkör és a hozzá tartozó kismegszakító, a méretarány-mérővel pedig két pont rajzi és valós távolsága olvasható le.

12.3.3 Épületrajz, méretarány, villamos tervjelek

A villamos terv mindig egy építész-alaprajzból indul. Az építész terv mutatja a falakat, nyílászárókat, méretvonalakat, helyiségek megnevezését és a padlóburkolat szintmagasságát. A villamos szakág erre helyezi rá a lámpákat, kapcsolókat, aljzatokat, elosztókat és a vezetékek nyomvonalát.

Definíció. Az alaprajz egy vízszintes metszet, amely az épületet kb. 1,0–1,2 m magasságban metszve mutatja. A metszet az épületen függőlegesen átvett nézet, amelyen látszik a helyiségek magassága, a födémek és a berendezési magasságok.

A méretarány az arány a rajzon mért hossz és a valóságos hossz között. A gyakori méretarányok:

Számítás. Ha a nappali valós hossza Lvalós=4,8mL_\text{valós} = 4{,}8\,\text{m}, és a rajz 1:50 méretarányú, akkor a rajzi hossz:

Lrajz=Lvalós50=4,8m50=0,096m=9,6cm.L_\text{rajz} = \frac{L_\text{valós}}{50} = \frac{4{,}8\,\text{m}}{50} = 0{,}096\,\text{m} = 9{,}6\,\text{cm}.

A tervolvasás során ezt visszafelé is el kell tudni végezni: ha a rajzon 3,2cm3{,}2\,\text{cm}-t mérsz, a valóságos hossz 3,2cm×50=160cm=1,6m3{,}2\,\text{cm} \times 50 = 160\,\text{cm} = 1{,}6\,\text{m}.

A villamos tervjeleket a rajz jelkulcsa vagy az MSZ EN 60617 szabványrajzok határozzák meg. A gyakorlatban minden tervlapon megtalálod:

A tervjelek pontos megjelenését a terven szereplő jelkulcsból kell ellenőrizni; a fejezet ábráin a magyar gyakorlat szerinti, egyszerűsített jeleket használjuk.

Szabvány. Az MSZ EN 60617 sorozat az IEC villamosipari rajzjeleket tartalmazza. A kapcsolási rajzokon, alaprajzokon és egyvonalas rajzokon használt jeleket ehhez kell igazítani. A tervlapnak tartalmaznia kell a jelkulcsot, a méretarányt, a rajzszámot, a beruházó és tervező adatait, valamint a dátumot és a méretarány szerinti feliratot. (ellenőrizendő: a szabványsorozat aktuális tagjai és a vonatkozó rajzszámok.)

12.3.4 Lakásvilágítási és aljzat-terv rajzolása

A lakásvillamossági terv a szerelhetőség szempontjából két fő részből áll:

A rajzolás elsődleges célja nem a kábelek nyomvonalának minden részlet szerinti ábrázolása, hanem a telepítési pontok, áramkörök és védelmek egyértelmű megadása.

12.3.4.1 Lépéssor: lakás villamos tervének olvasása

  1. Nézd meg a jelkulcsot, és azonosítsd a falak, nyílászárók, lámpák, kapcsolók, aljzatok és elosztó jeleit.
  2. Olvasd le a méretarányt, és mérj a rajzon: hova kerül a kapcsoló, milyen távolságra van az elosztótól.
  3. Azonosítsd a helyiségek funkcióját (nappali, konyha, fürdőszoba, háló), mert ettől függ a védelmi mód (pl. fürdőszobában FI-védelem, nedves helyiségben IP-védelem).
  4. Keresd meg az áramkörök számozását: az elosztó egyvonalas rajza fogja megmondani, melyik megszakítóhoz tartozik az adott nyomvonal.
  5. Ellenőrizd a vezetékek típusát és keresztmetszetét a nyomvonal felirata alapján (pl. NYM-J 3×1,5 mm²).

A terven a vezeték nyomvonalát szaggatott vagy folyamatos vonal jelöli, és gyakran csak az elosztó és a fogyasztó közötti útvonal látszik. A mennyezeti lámpákhoz a fal síkjában függőlegesen leforduló vezetékeket nem mindig rajzolják be, mert a szerelő a szerelési zónákból tudja, hol futhat a vezeték.

12.3.5 Fővezetéki terv

A lakásvillamossági terv csak a végáramköröket mutatja. Egy társasházban vagy kisebb üzemi épületben a fővezetéki terv mutatja meg, hogyan jut el a villamos energia a közcélú hálózattól a mérőhelyig, majd onnan a lakáselosztókig.

A fővezetéki terv jellemző elemei:

A fővezetéki terv gyakran egyvonalas séma formájában is megjelenik, de alaprajzon is jelölik a kábelnyomvonalat. A fővezeték keresztmetszetét a terhelés, a feszültségesés és a zárlati viszonyok határozzák meg.

Példa fővezetéki hierarchiára. Réteges ábrán jól áttekinthető:

Épület fővezetéki rendszerének rétegei - Szemléltető hierarchia, nem konkrét műszaki terv. A közcélú hálózat a hálózati engedélyesé; a csatlakozási ponttól kezdődik a fogyasztói (csatlakozó) berendezés a mérőhellyel és a fővédővel (a határ és a plombálás rendje: az elosztói engedélyes előírása szerint, ellenőrizendő).

Az ábra mutatja az energia útját: a közcélú hálózattól a végáramkörökig. A szerelő ebből tudja, melyik fogyasztói áramkör melyik elosztó alá tartozik, és hol kell a védelmet beépíteni.

12.3.6 Elosztóberendezés egyvonalas rajza

Definíció. Az egyvonalas rajz egy olyan kapcsolási rajz, amely a háromfázisú (vagy egyfázisú) hálózat mindhárom fázisát egyetlen vonallal ábrázolja, és csak az áramkörök sorrendjét, a védelmi és kapcsolóeszközöket, valamint a fogyasztó megnevezését tünteti fel. A nulla- és védővezetőt általában külön nem részletezik, vagy jelképesen jelölik.

Az elosztó egyvonalas rajza a kivitelezés és a felülvizsgálat egyik legfontosabb dokumentuma. Ebből derül ki:

Az alábbi kapcsolási rajz egy lakáselosztó egyszerű egyvonalas sémáját mutatja:

Lakáselosztó egyvonalas rajza (példa) - Szemléltető egyvonalas séma: 1 fázis, Q1 főmegszakító, FI1 áram-védőkapcsoló, utána két párhuzamos leágazás kismegszakítóval. A nulla- és védővezetőket itt nem részletezzük; a gyakorlatban a teljes tervnek tartalmaznia kell a N/PE gyűjtősínt és a védővezetőt. Az FI1 névleges árama (40 A) a C32-es főmegszakítóhoz illesztett tanulási példa (ellenőrizendő).

A rajzon a betáplálás fázisa balról érkezik. A Q1 főmegszakító után a FI1 védi az egész elosztót. A FI1 (40 A névleges áram, 30 mA névleges differenciaáram) kimenetéről egy csomópontból két párhuzamos leágazás indul: Q2 B10 a világításhoz, Q3 B16 az aljzatkörhöz (ugyanazok a jelek, mint az alaprajzon és az áramkörlistán). A valóságban a nulla- és védővezetőket is be kell kötni, de az egyvonalas rajzon az áramkör sorrendjét mutatjuk meg.

12.3.7 Érintésvédelmi, szabadvezetéki és kábelhálózati rajzjelek

A villamos terven nemcsak fogyasztók és kapcsolók, hanem védelmi és hálózati elemek is megjelennek:

A hálózati nyomvonalrajz a kábel vagy légvezeték tényleges nyomvonalát mutatja az utca vagy a telek alaprajzán, méretadatokkal, kábelkereszteződésekkel és a környező közművekkel. A felmérés során ezt használjuk arra, hogy meghatározzuk a csatlakozó kábel hosszát, a mérőhely és a főelosztó helyét. A gyakorlatban ezt a rajzot a hálózati engedélyes az áramszolgáltatói követelmények szerint készíti; a szerelő csak ellenőrzi a csatlakozási pontot, a nyomvonalat és a szükséges építési, bontási munkákat.

12.3.8 Kidolgozott példa: méretarány és rajzolvasás

Példa (1). Egy lakás nappalijának valós mérete: 5,2m×4,6m5{,}2\,\text{m} \times 4{,}6\,\text{m}. A terv 1:50 méretarányú. Mekkora a helyiség rajzi mérete? Visszafelé: a rajzon a konyha hossza 9,8cm9{,}8\,\text{cm}. Mekkora a valós hossza?

Számítás. A rajzi méretek:

Lrajz, hossz=5,2m50=0,104m=10,4cm;L_{\text{rajz, hossz}} = \frac{5{,}2\,\text{m}}{50} = 0{,}104\,\text{m} = 10{,}4\,\text{cm};

Lrajz, széles=4,6m50=0,092m=9,2cm.L_{\text{rajz, széles}} = \frac{4{,}6\,\text{m}}{50} = 0{,}092\,\text{m} = 9{,}2\,\text{cm}.

Visszafelé: ha a rajzon a konyha hosszát 9,8cm9{,}8\,\text{cm}-nek mérjük, a valóságos hossz:

Lvalós=9,8cm×50=490cm=4,9m.L_{\text{valós}} = 9{,}8\,\text{cm} \times 50 = 490\,\text{cm} = 4{,}9\,\text{m}.

Ellenőrzés: ha a terven méretvonal is szerepel (4,90), a két érték egyezik – ha nem, a rajz nem méretarányos (pl. fénymásolat kicsinyítése), és csak a méretszámnak hihetünk (méretszám > lemért hossz). A tervolvasásnál mindig ellenőrizzük a méretarányt a berajzolt méretvonallal is.

12.3.9 Kidolgozott példa: elosztó egyvonalas rajza

Példa (2). Rajzoljuk fel egy 3 szobás lakás elosztójának egyvonalas rajzát. Az áramkörök és védelmek:

A szöveges feldolgozás után a kapcsolási rajzlapon a következő kell: betáplálás, Q1 főmegszakító, FI1 és FI2 30 mA, majd a hat kismegszakító (Q2–Q3 az FI1 alatt, Q4–Q7 az FI2 alatt) és a fogyasztói csatlakozások. A gyakorlatban az áramköröket több áram-védőkapcsoló között osztjuk meg, hogy egy hiba vagy szivárgás ne sötétítse el az egész lakást, és ne kapcsolja le a hűtőt és a világítást egyszerre (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-1); a fenti egyszerűsített egyvonalas rajz külön példa: oktatási célból egyetlen FI1-et és csak a Q2, Q3 kört mutatja. Az áramköri rajzon az egyes fogyasztókat téglalappal vagy körrel jelöljük.

A szerelői gyakorlatban minden egyvonalas rajzhoz tartozik egy áramkörlista:

Jel Védelmi eszköz Fogyasztó Vezeték (példa)
Q2 B10 Világítás NYM-J 3×1,5 mm²
Q3 B16 Aljzatok nappali, háló NYM-J 3×2,5 mm²
Q4 B16 Konyhai aljzatok NYM-J 3×2,5 mm²
Q5 B16 Hűtőgép NYM-J 3×2,5 mm²
Q6 B16 Mosógép NYM-J 3×2,5 mm²
Q7 B16 Bojler NYM-J 3×2,5 mm²

A pontos keresztmetszetet és védelmi értékeket a tervező méretezi; a táblázat csak példa.

12.3.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy társasházi felújítás során a szerelő kapott egy régi, jelkulcs nélküli tervet. A tervrajzon a kapcsolójelek helyén többféle szimbólumot látott, és a szerelő az aljzatkörök nyomvonalát a világítási áramkörrel keverte. A szerelés közben kiderült, hogy a konyhai aljzatokra nem jutott FI-védelem, és a bojler a világítási kismegszakítóról táplálkozott volna. A hibás értelmezés miatt a szerelő újra kellett nyissa a falat, hogy a megfelelő áramkört kialakítsa. Tanulság: jelkulcs és egyvonalas rajz nélkül ne kezdj szerelésbe. Ha a terv nem egyértelmű, kérdezd meg a tervezőt, és a kivitelezés előtt ellenőrizd az áramkörök számozását.

12.3.11 Gyakorlati útmutató: lakáselosztó egyvonalas rajzának elkészítése

Cél: adott áramkörlista alapján készítsd el a lakáselosztó egyvonalas rajzát.

Eszközök, anyagok: papír, ceruza, vonalzó, rajzsablon vagy számítógépes rajzprogram; az áramkörlista és az elosztó típusa.

Biztonsági korlát. Ez a feladat rajzolási feladat, de ha élő, hálózati feszültségű elosztóról készítesz rajzot, a munkát csak feszültségmentesítés után, jogosult személy felügyeletével végezheted. A feladatok tanműhelyi környezetre vagy oktatói felügyeletre vonatkoznak; hálózati feszültségen önállóan ne dolgozz.

Az öt biztonsági szabály akkor is érvényes, ha a rajz kedvéért meg kell nézned egy meglévő elosztót: 1. lekapcsolás; 2. visszakapcsolás elleni biztosítás; 3. feszültségmentesség ellenőrzése; 4. földelés és rövidre zárás; 5. szomszédos feszültség alatti részek lefedése.

Lépések:

  1. Gyűjtsd össze a védelmi eszközöket: főmegszakító, túlfeszültség-védő (SPD), FI-relé, kismegszakítók.
  2. Határozd meg a sorrendet: betáplálás → főkapcsoló/főmegszakító → túlfeszültség-védő (SPD) → áram-védőkapcsoló(k) → kismegszakítók. Ha az SPD az áram-védőkapcsoló után kerül, a gyártó és a szabvány előírásait kell követni (pl. S típusú RCD) – ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-534. (Az SPD levezetett árama az RCD után elhelyezve differenciaáramként jelentkezhet, és nem kívánt kioldást okozhat.)
  3. Rajzold be a betáplálást: L1 fázis (és ha háromfázisú, akkor L1-L2-L3), nulla-, védővezető.
  4. Helyezd el a gyűjtősínt, majd a védelmi eszközöket balról jobbra.
  5. Írd be a feliratokat: a védelmi eszköz jele (Q1, FI1, Q2…), névleges árama (B16, C32) és a fogyasztói kör megnevezése.
  6. Csatold a végáramkörökhöz az áramköri számot és a helyiség nevét.
  7. Ellenőrizd, hogy minden aljzatkör FI-védelem alatt áll, és a vezeték-keresztmetszet illeszkedik a védelemhez.

Ellenőrző pontok:

Dokumentálás: a rajzon tüntesd fel a rajzszámot, a dátumot, a tervező nevét és a változatot. A kész rajzot az elosztó ajtajában is elhelyezik.

12.3.12 Tipikus hibák

  1. Jelkulcs nélküli rajz használata. A szerelő azt hiszi, hogy az aljzatjel kapcsolójel, és rossz dobozt vés. Mindig ellenőrizd a jelkulcsot, és ha hiányzik, kérdezz rá.
  2. A méretarány figyelmen kívül hagyása. Az 1:100-as tervről megszokott „1 cm = 1 m” átváltást alkalmazzák egy 1:50-es terven is; ott 1 cm = 0,5 m, így minden távolság kétszeresére adódik. Mindig olvasd le a méretarányt a feliratmezőből, és ellenőrizd egy berajzolt méretvonallal.
  3. FI-védelem kihagyása. A régi terven csak kismegszakítók szerepelnek, és a szerelő nem épít be FI-relét. A fürdőszoba és kültéri aljzatoknál ez életveszélyes lehet. A mai szabályok szerint a kiegészítő védelemhez 30 mA-es FI-védelem szükséges.
  4. Áramkörök összekeverése. A világítási és aljzatkört egyazon kismegszakítóra kötik. A hiba miatt egy aljzat zárlata lekapcsolná a világítást, és nehézzé válik a hibakeresés.
  5. Elosztó egyvonalas rajzán a nulla- és védővezető elhagyása. A rajz egyszerűsödik, de a kivitelező nem tudja, hogyan kösse az N és PE gyűjtősínt.

12.3.13 Önellenőrzés

  1. Mit jelent az 1:50 méretarány? Ha a rajzon egy fal hossza 7,0 cm, mekkora a valóságos hossza?
  2. Milyen jeleket tartalmaz egy lakás villamos alaprajza?
  3. Mi a különbség a világítási terv és a fővezetéki terv között?
  4. Milyen védelmi eszközöknek kell szerepelniük egy korszerű lakáselosztó egyvonalas rajzán?
  5. Rajzolj le egyszerűen egy EPH-jelet és egy dugaszoló aljzat jelet!

12.3.14 Feladatok

1. feladat (A). Számítsd át 1:100 méretarányra a nappali méretét: valós hossz 5,4 m, szélesség 4,2 m. Mekkora lesz a rajzi méret centiméterben?

2. feladat (A). Sorold fel, milyen villamos tervjeleket találsz egy lakás alaprajzán, és mondd el, miért fontos a jelkulcs.

3. feladat (B). Rajzold fel a lakáselosztó egyvonalas rajzát: Q1 C32 főmegszakító, FI1 30 mA, Q2 B10 világítás, Q3 B16 aljzatok nappali, Q4 B16 hűtő, Q5 B16 mosógép. Jelöld a fogyasztói csatlakozásokat.

4. feladat (B). Egy konyha valós mérete 3,8 m × 2,9 m. A terv 1:50 méretarányú. Mekkora a rajzi méret? Ha a rajzon a konyhapult 6,4 cm hosszú, mekkora a valós hossz?

5. feladat (C). Adott elektromos terv: a fürdőszobai aljzatoknál FI-védelem nincs, csak B16-os megszakító védi az áramkört. A terven nincs EPH a fürdőszobában. Milyen hibák vannak? Javítsd ki az egyvonalas rajzot: FI-relé beépítése és EPH jelölése.

6. feladat (D). Hibakeresés: az elosztó egyvonalas rajza szerint a bojler a világítási körre van kötve (B10), a konyha aljzatai FI nélkül, a mosógép védővezetője nincs bekötve. Mi a probléma? Módosítsd a rajzot: a bojler kerüljön külön B16-os körre, a konyha és a mosógép FI-védelem alá, a védővezetőt jelöld be.

12.3.15 Megoldások

12.3.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. 1:50 azt jelenti, hogy 1 egység a rajzon 50 egység a valóságban. Rajz 7,0 cm → valós hossz = 7,0 × 50 = 350 cm = 3,5 m.
  2. Lámpatest, kapcsoló, váltókapcsoló, keresztkapcsoló, dugaszoló aljzat, elosztó, EPH, vezeték-nyomvonal, áramkörjel, kábel.
  3. A világítási terv a helyiségben lévő végáramköröket mutatja; a fővezetéki terv a mérőhely és főelosztó közötti hálózatot, a fővezetékek és fővédelmek nyomvonalát.
  4. Főmegszakító, FI-relé, kismegszakítók, EPH, túlfeszültség-védelmi eszköz.
  5. Az EPH jelét a terv jelkulcsa adja (a fent leírt csíkozott vagy háromszögű jel); az aljzat: félkör, a védőérintkezőt jelző vonallal.

12.3.15.2 Feladatok megoldásai

1. feladat (A) megoldása.
1:100 méretarány mellett a rajzi méret a valós méret 1/100-a.

Lrajz, hossz=5,4m100=0,054m=5,4cm;L_{\text{rajz, hossz}} = \frac{5{,}4\,\text{m}}{100} = 0{,}054\,\text{m} = 5{,}4\,\text{cm};

Lrajz, széles=4,2m100=0,042m=4,2cm.L_{\text{rajz, széles}} = \frac{4{,}2\,\text{m}}{100} = 0{,}042\,\text{m} = 4{,}2\,\text{cm}.

A nappali rajzi mérete 5,4 cm × 4,2 cm.

2. feladat (A) megoldása.
A tervjelek: lámpatest, kapcsoló, váltókapcsoló, keresztkapcsoló, aljzat, elosztó, EPH, vezeték-nyomvonal. A jelkulcs azért fontos, mert a jelek országonként és tervezőnként kissé eltérhetnek, és csak a jelkulcs ad egyértelmű azonosítást.

3. feladat (B) megoldása.
Szövegesen: betáplálás 230 V → Q1 C32 → FI1 30 mA → majd négy kismegszakító: Q2 B10 (világítás), Q3 B16 (aljzatok nappali), Q4 B16 (hűtő), Q5 B16 (mosógép). A FI1 után a megszakítók fáziscsatlakozásai párhuzamosan vannak a gyűjtősínen. Rajzban a 12.3.6 alszakasz egyvonalas rajzához hasonló, de a fogyasztói neveket külön sorok jelölik.

4. feladat (B) megoldása.
1:50 méretarány:

Lrajz, hossz=3,8m50=0,076m=7,6cm;L_{\text{rajz, hossz}} = \frac{3{,}8\,\text{m}}{50} = 0{,}076\,\text{m} = 7{,}6\,\text{cm};

Lrajz, széles=2,9m50=0,058m=5,8cm.L_{\text{rajz, széles}} = \frac{2{,}9\,\text{m}}{50} = 0{,}058\,\text{m} = 5{,}8\,\text{cm}.

Ha a rajzon 6,4 cm-t mérek, a valós hossz:

Lvalós=6,4cm×50=320cm=3,2m.L_{\text{valós}} = 6{,}4\,\text{cm} \times 50 = 320\,\text{cm} = 3{,}2\,\text{m}.

5. feladat (C) megoldása.
Hibák: a fürdőszobai áramkört nem védi 30 mA-es FI-relé. A helyes megoldás: 30 mA-es FI-relé beépítése az elosztóba, a fürdőszobai aljzatokat a FI alá kötni. Az EPH-t a szabvány feltételei szerint kell megítélni: a fő egyenpotenciálra hozás (fő EPH) meglétét mindenképp ellenőrizni kell; a kiegészítő EPH akkor lehet elhagyható, ha minden fürdőszobai áramkör 30 mA-es RCD-vel védett és a fő EPH kiépített, egyébként a fürdőszobában kiépítendő (fémszerkezetek, víz- és fűtésvezetékek EPH-bekötése; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-7-701 hatályos kiadás).

6. feladat (D) megoldása.
Problémák: a bojler B10-es világítási körön túlterhelhet; a konyha és a mosógép FI nélkül hibavédelmileg hiányos; a mosógép védővezetője hiányzik. Módosítás: a bojler külön B16-os áramkörre, a konyhai aljzatkör és a mosógép 30 mA-es FI alá, a mosógép PE vezetőjét bekötni a védővezető-gyűjtősínbe.

12.3.16 Rövid összefoglaló

Az épületvillamossági terv egy építész-alaprajzra illesztett villamos dokumentáció. A méretarány (1:50, 1:100) határozza meg a rajzi és a valós méretek közötti átszámítást: a valós hosszt a rajzi hossz és a méretarányszám szorzataként kapjuk. A tervjeleket az MSZ EN 60617 szabvány és a terv jelkulcsa adja meg; a lámpatest, kapcsoló, aljzat, elosztó és EPH-jelet mindig a jelkulcs alapján azonosítsd. A lakásvilágítási és aljzatterv a végáramköröket mutatja, a fővezetéki terv a mérőhelytől a lakáselosztóig tartó hálózatot. Az elosztó egyvonalas rajza az áramkör sorrendjét, a védelmi eszközöket (főmegszakító, FI-relé, kismegszakítók) és a fogyasztói köröket tünteti fel. Továbbvitt eredmény. Az itt megtanult egyvonalas rajzot használjuk a Kapcsolók és mágneskapcsolók rajzjelei, kapocsjelölések alfejezetben, amikor a jelölések részletesebb olvasására térünk át, valamint a Felmérés, tervértelmezés és szerelési technológia alfejezetben, ahol a terv alapján kivitelezünk. A rajzolvasásnál mindig ellenőrizd a jelkulcsot, a méretarányt és az áramkörök védelmét.

12.3.17 Források és ellenőrzési hiányok