44.1 Munkajogi alapismeretek és foglalkoztatási formák

44.1.1 Motiváció

Egy fiatal cukrászt az első munkahelyén a főnök azzal fogad: „Itt mindenki bejelentés nélkül dolgozik, de hétvégén jól lehet keresni. Ne kérdezgess, csak dolgozz!” A tanuló nem tudja, hogy mi van a munkaszerződésében, jár-e szabadsága, és mi történik, ha a rábízott fagylaltgép kárát a munkáltató vele akarja megfizettetni.

Ilyen helyzetekben dől el, hogy a fiatal cukrász kiszolgáltatott lesz-e, vagy pontosan ismeri a jogait és kötelezettségeit. A munkajogi alapismeretek nem jogászkodást jelentenek, hanem önvédelmet, tájékozódást és biztonságos munkavállalást. A cukrászüzem reggeli műszakja, az ünnepi hajtás vagy a nyári idény sokféle foglalkoztatási formát hozhat: teljes munkaidős munkaviszonyt, részmunkaidőt, idénymunkát, diákmunkát vagy alkalmi besegítést. Aki ismeri a különbségeket, tudja, mit írjon alá, és mit kérjen írásban.

Ez az alfejezet a A vendéglátás személyi feltételei és munkaügyi ismeretek alfejezetre épül, és előkészíti A munkaviszony létesítése, adó és járulékok témáját. A hangsúlyt a gyakorlati munkájára és a munkavállalói döntésekre tesszük.

44.1.2 Szemléletes kép

Képzeld el, hogy a cukrászüzemben egy új dolgozó érkezik. A kezében egy munkaszerződés-tervezet. A pultnál egyszerre kell átgondolnia: mi a munkaköre, hol és mikor kell dolgoznia, mennyi lesz a bére, jár-e szabadsága, és ki viseli a kárt, ha eltörik egy drága tortaforma. Miközben a műhelyben a délelőtti mise en place zajlik, a munkaviszony szabályai ugyanúgy „működnek”, mint a recept: ha hiányzik egy alapösszetevő, a végeredmény hibás lehet.

A munkajog ebben a könyvben nem száraz paragrafushalmaz. A cél az, hogy a cukrász a munkahelyi helyzetekben felismerje: mi az ő joga, mi a kötelessége, és milyen foglalkoztatási forma áll mögötte.

44.1.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A munkaviszony olyan jogviszony, amelyben a munkavállaló a munkáltató irányítása és utasítása alapján, a munkáltató eszközeivel, díjazás ellenében, folyamatosan munkát végez. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaszerződés a felek munkaviszonyra vonatkozó megállapodása, amelyet elsősorban a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szabályoz.

A cukrászüzemben a munkaviszony jellemzője, hogy a dolgozó nem egyetlen tortát készít el szabad belátása szerint, hanem a napi termelési utasításokat követi. A munkáltató meghatározza, mikor kell a krémeshez felverni a tojáshabot, milyen sorrendben kell a sütőbe tenni a tepsit, és milyen higiéniai szabályokat kell betartani. Ez a folyamatos irányítás különbözteti meg a munkaviszonyt a megbízási jellegű, önálló feladatvállalástól.

A munkaviszony mellett léteznek más foglalkoztatási formák is. Ezeket a fejezet későbbi része mutatja be.

44.1.4 Munkavállalói jogok és kötelezettségek

A munkaviszony egy kétoldalú jogviszony: az egyik fél joga gyakran a másik fél kötelezettsége, és fordítva. A cukrásznak fontos tudnia, hogy nemcsak kötelességei vannak, hanem védett jogai is.

44.1.4.1 A munkavállaló főbb jogai

A munkavállaló a munkaviszonyban elsősorban az alábbiakra jogosult:

44.1.4.2 A munkavállaló főbb kötelezettségei

A munkavállaló a munkaviszonyban az alábbiakra köteles:

44.1.4.3 Felelősség és kártérítés

A cukrász munkája során könnyen előfordulhat, hogy véletlenül leejt egy drága formát, elront egy adag dermedő ganache-t, vagy a pénztárgépben elszámolja a bevételt. A kár megfizetésére nem automatikusan kötelezhető.

Definíció. A munkavállalói kártérítési felelősség azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkáltatónak vétkesen okozott kárt – szándékosan vagy gondatlanul – megtéríteni köteles. A szándékos károkozásért teljes mértékben felel. A gondatlan károkozásnál a kártérítés mértéke korlátozott, és figyelembe kell venni a munkavállaló jövedelmi helyzetét, a munkáltató kármegelőzési kötelezettségét és az eset körülményeit (ellenőrizendő: hatályos szabály).

Definíció. A megőrzési felelősség a munkáltató által a munkavállalóra bízott, átvett vagy elszámolásra kötelezett dolgokra vonatkozik. Ha a munkavállaló ilyen dolgot átvett, és azt nem tudja elszámolni vagy a dolog megsemmisül, a munkavállalónak bizonyítania kell, hogy a kár az ő vétkessége nélkül következett be, és a megőrzési kötelezettségét teljesítette. A cukrászüzemben ilyen lehet a pultos által átvett napi készpénz, a raktárosnak átadott alapanyagkészlet vagy egy műszaki eszköz.

Gyakorlat. Ha a munkáltató pénzt vagy értékes eszközt bíz a dolgozóra, azt mindig írásban, tételesen kell átadni-átvenni. A jegyzőkönyv, az átvételi elismervény és a leltár védi mindkét felet.

44.1.5 Munkajogi alapok

A munkaviszony alapját a munkaszerződés teremti meg. A szerződés hiánya vagy hiányos tartalma a jogviták leggyakoribb forrása.

Jogszabály. A munkaviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére, a munkaidőre, pihenőidőre, szabadságra, felelősségre és eljárási szabályokra a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) vonatkozik. A törvény sok szabálytól eltérést enged a felek javára, de a munkavállalóra kedvezőtlenebb eltérés általában semmis (ellenőrizendő: hatályos szöveg).

44.1.5.1 A munkaszerződés létrejötte és tartalma

A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkáltató köteles a munkaviszony kezdetétől a munkaszerződésben és a tájékoztatóban rögzíteni a lényeges feltételeket. A cukrásztanuló soha ne kezdjen el dolgozni csak szóbeli megállapodás alapján, mert később nehéz bizonyítani a bért, a munkaidőt vagy a munkakört.

A munkaszerződés legfontosabb elemei:

A munkavállaló számára fontos: a munkakört nem elég annyival megjelölni, hogy „dolgozó”. A pontos munkakör, a munkarend és a bérezés írásba foglalása az érdeke.

44.1.5.2 A munkaszerződés módosítása

A munkaszerződés csak a felek közös megegyezésével módosítható. A munkáltató egyoldalúan nem csökkentheti a bért, nem helyezheti át a dolgozót tartósan más munkakörbe, és nem változtathatja meg a munkahelyet a munkavállaló beleegyezése nélkül. Bizonyos ideiglenes, átmeneti intézkedésekre a munkáltatónak lehetősége van, de ezt mindig a jogszabály keretei között (ellenőrizendő: hatályos szabály).

A cukrászüzemben ez azt jelenti, hogy ha a főnök azt mondja, „mától te takarítasz, és kevesebb lesz a fizetésed”, akkor ez nem automatikus. A munkavállaló kérhet írásos módosítást, és jogi segítséget vehet igénybe.

44.1.5.3 Megszűnés, felmondás, végkielégítés

A munkaviszony megszűnhet:

A munkavállalói felmondás indokolás nélkül lehetséges. A munkáltatói felmondást a munkáltatónak meg kell indokolnia; a munkáltató a felmondási idő legalább felére köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól, erre az időre távolléti díj jár. A felmondási idő alapesetben 30 nap, a munkáltatónál töltött évek számával a munkáltatói felmondásnál meghosszabbodik (ellenőrizendő: Mt. felmondási idő és felmentés szabályai).

Végkielégítés akkor jár, ha a munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással szünteti meg, és a munkavállaló legalább a jogszabályban meghatározott ideje (általában legalább 3 év) a munkáltatónál dolgozik. A végkielégítés mértéke a munkaviszony hosszától függ, és a munkavállaló munkabéréből számolják (ellenőrizendő: aktuális sávok és feltételek). Nem jár például, ha a munkavállaló maga mond fel, vagy ha azonnali hatályú felmondásra okot adó magatartást tanúsít.

44.1.5.4 Pihenőidő és szabadság

A cukrászüzemben a munkaidő gyakran hétvégére és ünnepnapra esik. Ilyenkor még fontosabb, hogy a munkavállaló ismerje a pihenőidőre és szabadságra vonatkozó kereteket.

A munkavállalónak a napi munkavégzés után megfelelő, folyamatos pihenőidőre van joga. A teljes munkaidő általában napi 8 óra, heti 40 óra. A munkaidő beosztása ettől eltérhet, de a napi és heti pihenőidő, a munkaközi szünet és a rendkívüli munkaidő szabályait be kell tartani (ellenőrizendő: aktuális munkaidőkeret- és pihenőidő-szabályok). A munkaközi szünet jellemzően a 6 órát meghaladó munkavégzésnél 20 perc, a 9 órát meghaladónál további 25 perc, összesen 45 perc (ellenőrizendő: hatályos előírás, Mt.).

A szabadság alapszabadsága a Munka Törvénykönyve szerint évente legalább 20 munkanap. Ehhez járulhatnak pótszabadságok, például az életkor, a gyermekek száma vagy a munkakör sajátosságai alapján. A szabadságot a munkáltató adja ki, de a munkavállaló a szabályok szerint kérheti az időpontot. A szabadságot pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet (ellenőrizendő: aktuális szabály). A cukrásznak különösen figyelnie kell arra, hogy a karácsonyi vagy nyári szezonban a szabadságot ne adják el hallgatólagosan; a ki nem adott szabadság jogvitát okozhat.

Számítás. Ha egy munkavállaló nem dolgozott egy teljes naptári évet, a szabadság arányos része jár. Az arányos szabadság kiszámítása:

arányos szabadság (nap)=éves szabadság (nap)12×munkában töltött hónapok száma \text{arányos szabadság (nap)} = \frac{\text{éves szabadság (nap)}}{12} \times \text{munkában töltött hónapok száma}

Például ha egy cukrász éves alapszabadsága 20 munkanap, és az évben 7 hónapot dolgozik, akkor:

2012×7=1,67×7=11,67 nap \frac{20}{12} \times 7 = 1{,}67 \times 7 = 11{,}67 \text{ nap}

A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít, ezért itt 12 nap adható ki; ha a töredék nem éri el a fél napot, lefelé kerekítünk (ellenőrizendő: a kerekítésre vonatkozó aktuális szabály, Mt.).

44.1.6 Foglalkoztatási formák

A cukrász munkája többféle jogi keretben végezhető. Nem mindegy, hogy a dolgozó munkaviszonyban, megbízásban vagy egyszerűsített foglalkoztatásban áll, mert ebből következik, hogy jár-e fizetett szabadság, van-e munkáltatói utasítási jog, és miként történik a bejelentés, adózás.

44.1.6.1 Munkaviszony és atipikus formák

A munkaviszony lehet határozatlan idejű, ami a leggyakoribb és legstabilabb. A határozott idejű munkaviszony meghatározott időre szól. A határozott idejű munkaviszony tartama a törvény szerint nem haladhat meg egy bizonyos mértéket, és a hosszabbításokkal is óvatosan kell bánni (ellenőrizendő: aktuális szabály). Ez a forma akkor jellemző, ha a cukrászüzemben egy adott rendezvényre vagy szezonra vesznek fel dolgozót.

A részmunkaidő azt jelenti, hogy a munkavállaló a teljes munkaidőnél rövidebb időben dolgozik, például napi 4 vagy 6 órában. A bér arányos; a szabadság napjainak száma azonos, a díjazása (távolléti díj) arányos (ellenőrizendő: Mt. szabadságra vonatkozó szabályai). A részmunkaidőt a munkáltató és a munkavállaló is kezdeményezheti; bizonyos esetekben a munkáltató köteles lehet azt figyelembe venni, például a kisgyermekes munkavállaló kérésénél (ellenőrizendő: aktuális feltételek).

A munkaerő-kölcsönzés atipikus forma. Ebben az esetben a munkavállalót egy kölcsönbeadó munkáltató foglalkoztatja, de a munkavégzés helye és a munkavállaló feletti napi utasítási jog egy másik munkáltatónál, a kölcsönvevőnél van. A cukrászüzemben ez előfordulhat a karácsonyi csúcsidőszakban, amikor egy kölcsönzött pultos vagy cukrász kisegíti a csapatot. A munkabért és a munkáltatói jogokat ebben a formában a kölcsönbeadóval szemben kell érvényesíteni, de a munkavégzés szabályait a kölcsönvevőnél is be kell tartani (ellenőrizendő: aktuális szabály).

44.1.6.2 Megbízási jogviszony

A megbízási jogviszony nem munkaviszony, hanem polgári jogi jogviszony. A megbízott nem munkakörben dolgozik, hanem egy meghatározott feladatot, tevékenységet vállal, általában önállóan, a megbízó eszközeitől és folyamatos utasításaitól függetlenül. A megbízásra a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályai vonatkoznak (ellenőrizendő: hatályos szöveg).

A cukrászati gyakorlatban megbízási szerződés lehet például, ha egy cukrász egy adott esküvői torta tervezését és elkészítését vállalja a saját műhelyében, saját eszközeivel, és nem a megrendelő cukrászüzemben, folyamatos beosztás szerint dolgozik. A megbízottnak általában nem jár fizetett szabadság, nincs munkáltatói utasítási jog a munkaviszony értelmében, és a díjazás, adózás szabályai eltérnek a munkabértől (ellenőrizendő: aktuális adó- és társadalombiztosítási szabályok). Ez a forma csak akkor jogszerű, ha a munkavégzés valóban nem munkaviszonyt takar. Ha a felek munkaviszonyszerűen dolgoztatnak, akkor azt be kell jelenteni, és a munkaviszony szabályait kell alkalmazni.

44.1.6.3 Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás speciális magyar foglalkoztatási forma, amely az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (2010. évi LXXV. törvény) szerint működik (ellenőrizendő: hatályos szöveg). Ez alkalmi munkára vagy idénymunkára jellemző. A vendéglátásban és a turisztikai idényben a cukrászüzemben gyakori. A fagylaltozó nyári pultosa, a strandi büfé alkalmi kisegítője vagy a karácsonyi vásárban dolgozó eladó egyszerűsített foglalkoztatásban is foglalkoztatható.

A munkáltató ezt az egyszerűsített foglalkoztatást a NAV-hoz kell bejelentse. A foglalkoztatásra egyszerűsített adó- és járulékfizetési szabályok vonatkoznak. A munkavállaló jogai korlátozottabbak, mint a rendes munkaviszonyban: a szabadság, a felmondási idő és a végkielégítés szabályai nem feltétlenül az általános munkaviszony szerint alakulnak (ellenőrizendő: aktuális szabály). Azonban a munkaidő, a pihenőidő és a bér védelme itt sem korlátlan; a minimálbérre és a bejelentésre vonatkozó alapelvárásokat be kell tartani.

44.1.6.4 Diákmunka és önkéntes munka

A diákmunka leggyakrabban iskolaszövetkezeten keresztül jön létre. A diák nem közvetlenül a cukrászüzemmel, hanem az iskolaszövetkezettel áll munkaviszonyban, és a szövetkezet kölcsönzi ki a cukrászüzemben. A diák munkavállaló védelme és a foglalkoztatás feltételei a munkajog és az iskolaszövetkezeti szabályok szerint alakulnak. A diákmunka a hétvégi pultos, a fagylaltos kisegítő vagy az ünnepi csomagoló szerepében gyakori. Ebben a formában a diáknak is jár a munkabér, és bejelentés, illetve adó- és járulékfizetés is történik, de a szabályok eltérhetnek a rendes munkaviszonytól (ellenőrizendő: aktuális adó- és foglalkoztatási szabályok).

Az önkéntes munka nem munkaviszony, és nem is diákmunka. Az önkéntes közérdekű tevékenységet végez, általában nem díjazásért, hanem közösségi célból. A cukrászatban előfordulhat például jótékonysági süteményvásár, szociális konyha vagy rendezvény segítése. Az önkéntesnek költségtérítés járhat, étkezést, szállást kaphat, de munkabérre nem jogosult. Az önkéntes jogviszonyt is írásban kell rögzíteni, és a foglalkoztatás szabályait meg kell határozni (ellenőrizendő: vonatkozó törvény).

44.1.7 Összehasonlító táblázat

Az alábbi táblázat a főbb foglalkoztatási formákat mutatja be, a cukrászüzemi gyakorlat szempontjából. A táblázat oktatási összegzés, nem jogi irat, és a részletes feltételeket a hatályos szabályok tartalmazzák (ellenőrizendő).

Foglalkoztatási forma Munkavégzés jellege Szabadság, pihenőidő Jellemző cukrászati példa
Határozatlan munkaviszony munkakörben, munkáltató irányítása alatt van cukrász szakmunkás a termelőüzem állandó csapatában
Részmunkaidős munkaviszony munkakör, rövidebb napi munkaidő ugyanannyi nap, arányos díjazás kismama visszatér napi 4 órában
Határozott munkaviszony munkakör, meghatározott időre van (a tartamával arányos) karácsonyi szezonra felvett segédcukrász
Munkaerő-kölcsönzés munkakör, kölcsönvevőnél a kölcsönbeadónál csúcsidőszaki kisegítő pultos
Egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi vagy idénymunka korlátozott nyári fagylaltozói eladó
Megbízási jogviszony önálló feladat, nem munkakör nincs esküvői torta elkészítése saját műhelyben
Diákmunka munkakör iskolaszövetkezetnél a munkajog szerint hétvégi pultos diák
Önkéntes munka közérdekű tevékenység, díjazás nélkül nincs munkabér jótékonysági rendezvény süteményezése

44.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy 19 éves tanuló a Balaton-parti cukrászüzemben nyári munkát vállal. A tulajdonos azt mondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazza, de papírt nem mutat. A tanuló az első héten napi 12 órában dolgozik, hétvégén is, fizetést viszont csak készpénzben ígérnek. A második héten eltörik egy fagylaltkehely-tartó üvegtálca, és a főnök a teljes kárt le akarja vonni a bérből.

A tanuló ekkor már tudja, hogy:

A tanulság: a fiatal dolgozónak már az első napon kérnie kell a bejelentést, az írásos munkaszerződést vagy a NAV-hoz bejelentés igazolását, és a bérfizetést. Ha a munkáltató ezt megtagadja, gyanakodni kell. A munkavállaló ilyenkor fordulhat a munkaügyi hatósághoz, jogi segítségnyújtóhoz vagy szakszervezethez.

44.1.9 Tipikus hibák és okaik

44.1.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A munkaviszony csak akkor jön létre, ha a felek írásos munkaszerződést kötnek. Indokold!
  2. Nevezz meg három munkavállalói jogot.
  3. Mi a különbség a munkaviszony és a megbízás között?
  4. Mi a megőrzési felelősség rövid lényege?
  5. Számold ki egy 20 nap éves alapszabadságra jogosult munkavállaló arányos szabadságát, ha 5 hónapot dolgozik.

44.1.11 Feladatok

1. feladat (A)
Határozd meg a munkaviszony fogalmát, és nevezd meg a két alanyát.

2. feladat (A)
Soroljon fel legalább négy olyan adatot, amelyet a munkaszerződésben rögzíteni kell.

3. feladat (B)
Egy cukrász részmunkaidőben dolgozik, napi 6 órában. Teljes havi bére 8 órás munkarendben 320 000 Ft lenne. Számítsd ki a részmunkaidős havi bért, és mondd meg, hogy hány nap szabadság jár neki, és mennyi a díjazása, ha a teljes munkaidős szabadsága 20 nap. Minden szükséges aránypárt írj fel.

4. feladat (B)
Egy munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozik egy cukrászüzemben. A munkáltató rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyt, amikor a munkavállaló 4 éve ott dolgozik. Mondd el, hogy járhat-e végkielégítés, és milyen feltételeket kell ehhez ellenőrizni. Külön kérdés: megszüntetheti-e a munkáltató felmondással a határozott idejű munkaviszonyt? Milyen esetben és milyen következménnyel?

5. feladat (C)
Egy cukrászüzemben a tulajdonos „megbízási szerződést” ajánl egy pultosnak, aki valójában minden reggel 7 órától 15 óráig áll a pultban, a tulajdonos utasításai szerint dolgozik, az üzlet pénztárgépét kezeli, és szabadságot nem kap. Elemezd, hogy ez miért lehet szabálytalan, és milyen foglalkoztatási formát kellene választani.

6. feladat (D)
Gyűjts be egy munkaszerződés-mintát vagy egyszerűsített foglalkoztatásról szóló tájékoztatót (például internetről vagy a munkahelyéről), és ellenőrizd az alábbiakat: szerepel-e a munkakör, a munkahely, a munkabér, a munkaidő és a munkaviszony kezdete. Röviden írd le, mi hiányzik vagy mi nem egyértelmű.

44.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A munkaviszony szóbeli vagy ráutaló magatartással is létrejöhet, de a munkaszerződést a munkáltatónak írásba kell foglalnia. A munkavállaló számára az írásos forma a bizonyíthatóság miatt elengedhetetlen.
  2. Például: munkabérhez való jog; biztonságos munkakörülmények; pihenőidő és szabadság; egyenlő bánásmód; tájékoztatás.
  3. A munkaviszony munkakörben, a munkáltató irányítása alatt, díjazás ellenében, folyamatosan végzett munka. A megbízás önálló feladatvállalás, nem munkakör, nincs folyamatos munkáltatói irányítás, és nem jár fizetett szabadság.
  4. A megőrzési felelősség a munkavállalóra bízott, megőrzésre átvett vagy elszámolásra kötelezett dolgokra vonatkozik. A munkavállaló felel, ha a dolgot nem tudja elszámolni, kivéve, ha bebizonyítja, hogy a kár vétkessége nélkül következett be.
  5. 2012×5=8,33\frac{20}{12} \times 5 = 8{,}33 nap. A töredék (0,33) nem éri el a fél napot, ezért 8 nap jár (ellenőrizendő: hatályos kerekítési szabály).

1. feladat (A)
A munkaviszony olyan jogviszony, amelyben a munkavállaló a munkáltató irányítása alatt, a munkáltató eszközeivel, díjazás ellenében, folyamatosan munkát végez. Alanyai: munkáltató és munkavállaló.

2. feladat (A)
Például: felek neve, a munkavállaló munkaköre, a munkahely, a munkabér, a munkaviszony kezdete, a munkaidő mértéke.

3. feladat (B)
A napi munkaidő aránya: 6 óra / 8 óra = 0,75. A részmunkaidős bér: 320000Ft×0,75=240000Ft320\,000\,\text{Ft} \times 0{,}75 = 240\,000\,\text{Ft} havonta. A szabadság napjainak száma nem változik: heti 5 munkanapos részmunkaidőben is évi 20 munkanap alapszabadság jár (plusz pótszabadság); a szabadság napjaira a 6 órás munkaidőnek megfelelő távolléti díj jár (ellenőrizendő: Mt. szabadságra vonatkozó szabályai).

4. feladat (B)
A végkielégítés általában akkor jár, ha a munkáltató rendes felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, és a munkavállaló legalább a jogszabályban meghatározott ideje dolgozik. 4 év itt elérheti a küszöbidőt, de ellenőrizni kell, hogy a munkaviszony valóban megszakítás nélküli-e, és nincs-e kizáró ok, például munkavállalói súlyos kötelezettségszegés, azonnali hatályú felmondás vagy a munkavállaló saját felmondása. A határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató nem szüntetheti meg egyszerű rendes felmondással: csak szűk, a törvényben felsorolt okból mondhat fel (például a munkavállaló képességére vagy a működésre vonatkozó, törvényben megjelölt ok), egyébként a hátralévő időre (legfeljebb 12 havi) távolléti díjat kell fizetnie (ellenőrizendő: Mt. a határozott idejű munkaviszony megszüntetéséről).

5. feladat (C)
A leírt helyzet munkaviszonyra utal, mert a pultos a munkáltató utasítása szerint, beosztott munkaidőben, annak eszközeivel, folyamatosan dolgozik. A megbízási szerződés ezt a munkaviszonyt leplezné, ami jogszerűtlen. Ilyenkor rendes (határozatlan vagy határozott idejű) munkaviszonyt kell létesíteni bejelentéssel, bérrel, szabadsággal és a munkavállalói jogok szerint; az egyszerűsített foglalkoztatás az időbeli korlátai miatt folyamatos, napi 8 órás munkára nem alkalmas (ellenőrizendő: a 2010. évi LXXV. törvény korlátai).

6. feladat (D)
A feladat gyakorlati megoldása az adott dokumentumtól függ. Az ellenőrzés szempontjai: hiányzó munkakör, tisztázatlan munkahely, összegszerűen nem rögzített munkabér, nem egyértelmű munkaidő, a munkaviszony kezdetének hiánya. Az értékelésnél azt kell látni, hogy a tanuló felismeri a hiányzó elemeket, és írásban javaslatot tesz a kiegészítésre.

44.1.13 Rövid összefoglaló

A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszony. A munkavállaló a munkáltató utasítása szerint, munkakörben, díjazás ellenében dolgozik. Fő jogai a munkabér, a biztonságos munkakörülmények, a pihenőidő és a szabadság, az egyenlő bánásmód, a tájékoztatás és az érdekvédelem. Fő kötelezettségei a munkavégzés, a rendelkezésre állás, az együttműködés, a titoktartás és a károkozás elkerülése. A munkavállaló vétkes károkozásért felelhet; a megőrzési felelősség a rábízott, elszámolásra kötelezett dolgokra vonatkozik. A munkaszerződést írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell a munkakört, munkahelyet, bért, munkaidőt és a munkaviszony kezdetét. A munkaviszony megszűnhet közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással, határozott idő lejártával. A munkáltatói felmondásnál a végkielégítés feltételeit és mértékét a hatályos Munka Törvénykönyve határozza meg (ellenőrizendő: aktuális szabály). A szabadság alapszabadsága évente legalább 20 munkanap, az arányos rész a ledolgozott hónapok alapján számolható. A foglalkoztatási formák közül a munkaviszony mellett megbízás, egyszerűsített foglalkoztatás, diákmunka, önkéntes munka, részmunkaidő és munkaerő-kölcsönzés is létezik. A cukrásznak mindig írásban, bejelentett módon kell dolgoznia. Továbbvitt eredmény. A munkaszerződés tartalma, a bejelentés hiánya és a munkaviszony létesítésének feltételei közvetlenül továbbvezetnek A munkaviszony létesítése, adó és járulékok alfejezetbe.

44.1.14 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet alapja a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény), az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény). A felhasználó által adott linkek kiindulópontok, nem ellenőrzött szakaszok. A pontos paragrafusokat, a munkaidő- és pihenőidő-korlátokat, a szabadságmértékeket, a végkielégítés sávjait, a felmondási időt, a kerekítési szabályokat, az aktuális minimálbért és garantált bérminimumot, a diákmunka és az önkéntes munka feltételeit, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás adózási részleteit a kiadás előtt ellenőrizni kell a hatályos jogszabályokban, NAV-tájékoztatókban és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal aktuális anyagaiban. A táblázat oktatási összegzés, nem helyettesíti a hivatalos jogi szövegeket.