Egy fiatal cukrászt az első munkahelyén a főnök azzal fogad: „Itt mindenki bejelentés nélkül dolgozik, de hétvégén jól lehet keresni. Ne kérdezgess, csak dolgozz!” A tanuló nem tudja, hogy mi van a munkaszerződésében, jár-e szabadsága, és mi történik, ha a rábízott fagylaltgép kárát a munkáltató vele akarja megfizettetni.
Ilyen helyzetekben dől el, hogy a fiatal cukrász kiszolgáltatott lesz-e, vagy pontosan ismeri a jogait és kötelezettségeit. A munkajogi alapismeretek nem jogászkodást jelentenek, hanem önvédelmet, tájékozódást és biztonságos munkavállalást. A cukrászüzem reggeli műszakja, az ünnepi hajtás vagy a nyári idény sokféle foglalkoztatási formát hozhat: teljes munkaidős munkaviszonyt, részmunkaidőt, idénymunkát, diákmunkát vagy alkalmi besegítést. Aki ismeri a különbségeket, tudja, mit írjon alá, és mit kérjen írásban.
Ez az alfejezet a A vendéglátás személyi feltételei és munkaügyi ismeretek alfejezetre épül, és előkészíti A munkaviszony létesítése, adó és járulékok témáját. A hangsúlyt a gyakorlati munkájára és a munkavállalói döntésekre tesszük.
Képzeld el, hogy a cukrászüzemben egy új dolgozó érkezik. A kezében egy munkaszerződés-tervezet. A pultnál egyszerre kell átgondolnia: mi a munkaköre, hol és mikor kell dolgoznia, mennyi lesz a bére, jár-e szabadsága, és ki viseli a kárt, ha eltörik egy drága tortaforma. Miközben a műhelyben a délelőtti mise en place zajlik, a munkaviszony szabályai ugyanúgy „működnek”, mint a recept: ha hiányzik egy alapösszetevő, a végeredmény hibás lehet.
A munkajog ebben a könyvben nem száraz paragrafushalmaz. A cél az, hogy a cukrász a munkahelyi helyzetekben felismerje: mi az ő joga, mi a kötelessége, és milyen foglalkoztatási forma áll mögötte.
Definíció. A munkaviszony olyan jogviszony, amelyben a munkavállaló a munkáltató irányítása és utasítása alapján, a munkáltató eszközeivel, díjazás ellenében, folyamatosan munkát végez. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaszerződés a felek munkaviszonyra vonatkozó megállapodása, amelyet elsősorban a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szabályoz.
A cukrászüzemben a munkaviszony jellemzője, hogy a dolgozó nem egyetlen tortát készít el szabad belátása szerint, hanem a napi termelési utasításokat követi. A munkáltató meghatározza, mikor kell a krémeshez felverni a tojáshabot, milyen sorrendben kell a sütőbe tenni a tepsit, és milyen higiéniai szabályokat kell betartani. Ez a folyamatos irányítás különbözteti meg a munkaviszonyt a megbízási jellegű, önálló feladatvállalástól.
A munkaviszony mellett léteznek más foglalkoztatási formák is. Ezeket a fejezet későbbi része mutatja be.
A munkaviszony egy kétoldalú jogviszony: az egyik fél joga gyakran a másik fél kötelezettsége, és fordítva. A cukrásznak fontos tudnia, hogy nemcsak kötelességei vannak, hanem védett jogai is.
A munkavállaló a munkaviszonyban elsősorban az alábbiakra jogosult:
A munkavállaló a munkaviszonyban az alábbiakra köteles:
A cukrász munkája során könnyen előfordulhat, hogy véletlenül leejt egy drága formát, elront egy adag dermedő ganache-t, vagy a pénztárgépben elszámolja a bevételt. A kár megfizetésére nem automatikusan kötelezhető.
Definíció. A munkavállalói kártérítési felelősség azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkáltatónak vétkesen okozott kárt – szándékosan vagy gondatlanul – megtéríteni köteles. A szándékos károkozásért teljes mértékben felel. A gondatlan károkozásnál a kártérítés mértéke korlátozott, és figyelembe kell venni a munkavállaló jövedelmi helyzetét, a munkáltató kármegelőzési kötelezettségét és az eset körülményeit (ellenőrizendő: hatályos szabály).
Definíció. A megőrzési felelősség a munkáltató által a munkavállalóra bízott, átvett vagy elszámolásra kötelezett dolgokra vonatkozik. Ha a munkavállaló ilyen dolgot átvett, és azt nem tudja elszámolni vagy a dolog megsemmisül, a munkavállalónak bizonyítania kell, hogy a kár az ő vétkessége nélkül következett be, és a megőrzési kötelezettségét teljesítette. A cukrászüzemben ilyen lehet a pultos által átvett napi készpénz, a raktárosnak átadott alapanyagkészlet vagy egy műszaki eszköz.
Gyakorlat. Ha a munkáltató pénzt vagy értékes eszközt bíz a dolgozóra, azt mindig írásban, tételesen kell átadni-átvenni. A jegyzőkönyv, az átvételi elismervény és a leltár védi mindkét felet.
A munkaviszony alapját a munkaszerződés teremti meg. A szerződés hiánya vagy hiányos tartalma a jogviták leggyakoribb forrása.
Jogszabály. A munkaviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére, a munkaidőre, pihenőidőre, szabadságra, felelősségre és eljárási szabályokra a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) vonatkozik. A törvény sok szabálytól eltérést enged a felek javára, de a munkavállalóra kedvezőtlenebb eltérés általában semmis (ellenőrizendő: hatályos szöveg).
A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkáltató köteles a munkaviszony kezdetétől a munkaszerződésben és a tájékoztatóban rögzíteni a lényeges feltételeket. A cukrásztanuló soha ne kezdjen el dolgozni csak szóbeli megállapodás alapján, mert később nehéz bizonyítani a bért, a munkaidőt vagy a munkakört.
A munkaszerződés legfontosabb elemei:
A munkavállaló számára fontos: a munkakört nem elég annyival megjelölni, hogy „dolgozó”. A pontos munkakör, a munkarend és a bérezés írásba foglalása az érdeke.
A munkaszerződés csak a felek közös megegyezésével módosítható. A munkáltató egyoldalúan nem csökkentheti a bért, nem helyezheti át a dolgozót tartósan más munkakörbe, és nem változtathatja meg a munkahelyet a munkavállaló beleegyezése nélkül. Bizonyos ideiglenes, átmeneti intézkedésekre a munkáltatónak lehetősége van, de ezt mindig a jogszabály keretei között (ellenőrizendő: hatályos szabály).
A cukrászüzemben ez azt jelenti, hogy ha a főnök azt mondja, „mától te takarítasz, és kevesebb lesz a fizetésed”, akkor ez nem automatikus. A munkavállaló kérhet írásos módosítást, és jogi segítséget vehet igénybe.
A munkaviszony megszűnhet:
A munkavállalói felmondás indokolás nélkül lehetséges. A munkáltatói felmondást a munkáltatónak meg kell indokolnia; a munkáltató a felmondási idő legalább felére köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól, erre az időre távolléti díj jár. A felmondási idő alapesetben 30 nap, a munkáltatónál töltött évek számával a munkáltatói felmondásnál meghosszabbodik (ellenőrizendő: Mt. felmondási idő és felmentés szabályai).
Végkielégítés akkor jár, ha a munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással szünteti meg, és a munkavállaló legalább a jogszabályban meghatározott ideje (általában legalább 3 év) a munkáltatónál dolgozik. A végkielégítés mértéke a munkaviszony hosszától függ, és a munkavállaló munkabéréből számolják (ellenőrizendő: aktuális sávok és feltételek). Nem jár például, ha a munkavállaló maga mond fel, vagy ha azonnali hatályú felmondásra okot adó magatartást tanúsít.
A cukrászüzemben a munkaidő gyakran hétvégére és ünnepnapra esik. Ilyenkor még fontosabb, hogy a munkavállaló ismerje a pihenőidőre és szabadságra vonatkozó kereteket.
A munkavállalónak a napi munkavégzés után megfelelő, folyamatos pihenőidőre van joga. A teljes munkaidő általában napi 8 óra, heti 40 óra. A munkaidő beosztása ettől eltérhet, de a napi és heti pihenőidő, a munkaközi szünet és a rendkívüli munkaidő szabályait be kell tartani (ellenőrizendő: aktuális munkaidőkeret- és pihenőidő-szabályok). A munkaközi szünet jellemzően a 6 órát meghaladó munkavégzésnél 20 perc, a 9 órát meghaladónál további 25 perc, összesen 45 perc (ellenőrizendő: hatályos előírás, Mt.).
A szabadság alapszabadsága a Munka Törvénykönyve szerint évente legalább 20 munkanap. Ehhez járulhatnak pótszabadságok, például az életkor, a gyermekek száma vagy a munkakör sajátosságai alapján. A szabadságot a munkáltató adja ki, de a munkavállaló a szabályok szerint kérheti az időpontot. A szabadságot pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet (ellenőrizendő: aktuális szabály). A cukrásznak különösen figyelnie kell arra, hogy a karácsonyi vagy nyári szezonban a szabadságot ne adják el hallgatólagosan; a ki nem adott szabadság jogvitát okozhat.
Számítás. Ha egy munkavállaló nem dolgozott egy teljes naptári évet, a szabadság arányos része jár. Az arányos szabadság kiszámítása:
Például ha egy cukrász éves alapszabadsága 20 munkanap, és az évben 7 hónapot dolgozik, akkor:
A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít, ezért itt 12 nap adható ki; ha a töredék nem éri el a fél napot, lefelé kerekítünk (ellenőrizendő: a kerekítésre vonatkozó aktuális szabály, Mt.).
A cukrász munkája többféle jogi keretben végezhető. Nem mindegy, hogy a dolgozó munkaviszonyban, megbízásban vagy egyszerűsített foglalkoztatásban áll, mert ebből következik, hogy jár-e fizetett szabadság, van-e munkáltatói utasítási jog, és miként történik a bejelentés, adózás.
A munkaviszony lehet határozatlan idejű, ami a leggyakoribb és legstabilabb. A határozott idejű munkaviszony meghatározott időre szól. A határozott idejű munkaviszony tartama a törvény szerint nem haladhat meg egy bizonyos mértéket, és a hosszabbításokkal is óvatosan kell bánni (ellenőrizendő: aktuális szabály). Ez a forma akkor jellemző, ha a cukrászüzemben egy adott rendezvényre vagy szezonra vesznek fel dolgozót.
A részmunkaidő azt jelenti, hogy a munkavállaló a teljes munkaidőnél rövidebb időben dolgozik, például napi 4 vagy 6 órában. A bér arányos; a szabadság napjainak száma azonos, a díjazása (távolléti díj) arányos (ellenőrizendő: Mt. szabadságra vonatkozó szabályai). A részmunkaidőt a munkáltató és a munkavállaló is kezdeményezheti; bizonyos esetekben a munkáltató köteles lehet azt figyelembe venni, például a kisgyermekes munkavállaló kérésénél (ellenőrizendő: aktuális feltételek).
A munkaerő-kölcsönzés atipikus forma. Ebben az esetben a munkavállalót egy kölcsönbeadó munkáltató foglalkoztatja, de a munkavégzés helye és a munkavállaló feletti napi utasítási jog egy másik munkáltatónál, a kölcsönvevőnél van. A cukrászüzemben ez előfordulhat a karácsonyi csúcsidőszakban, amikor egy kölcsönzött pultos vagy cukrász kisegíti a csapatot. A munkabért és a munkáltatói jogokat ebben a formában a kölcsönbeadóval szemben kell érvényesíteni, de a munkavégzés szabályait a kölcsönvevőnél is be kell tartani (ellenőrizendő: aktuális szabály).
A megbízási jogviszony nem munkaviszony, hanem polgári jogi jogviszony. A megbízott nem munkakörben dolgozik, hanem egy meghatározott feladatot, tevékenységet vállal, általában önállóan, a megbízó eszközeitől és folyamatos utasításaitól függetlenül. A megbízásra a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályai vonatkoznak (ellenőrizendő: hatályos szöveg).
A cukrászati gyakorlatban megbízási szerződés lehet például, ha egy cukrász egy adott esküvői torta tervezését és elkészítését vállalja a saját műhelyében, saját eszközeivel, és nem a megrendelő cukrászüzemben, folyamatos beosztás szerint dolgozik. A megbízottnak általában nem jár fizetett szabadság, nincs munkáltatói utasítási jog a munkaviszony értelmében, és a díjazás, adózás szabályai eltérnek a munkabértől (ellenőrizendő: aktuális adó- és társadalombiztosítási szabályok). Ez a forma csak akkor jogszerű, ha a munkavégzés valóban nem munkaviszonyt takar. Ha a felek munkaviszonyszerűen dolgoztatnak, akkor azt be kell jelenteni, és a munkaviszony szabályait kell alkalmazni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás speciális magyar foglalkoztatási forma, amely az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (2010. évi LXXV. törvény) szerint működik (ellenőrizendő: hatályos szöveg). Ez alkalmi munkára vagy idénymunkára jellemző. A vendéglátásban és a turisztikai idényben a cukrászüzemben gyakori. A fagylaltozó nyári pultosa, a strandi büfé alkalmi kisegítője vagy a karácsonyi vásárban dolgozó eladó egyszerűsített foglalkoztatásban is foglalkoztatható.
A munkáltató ezt az egyszerűsített foglalkoztatást a NAV-hoz kell bejelentse. A foglalkoztatásra egyszerűsített adó- és járulékfizetési szabályok vonatkoznak. A munkavállaló jogai korlátozottabbak, mint a rendes munkaviszonyban: a szabadság, a felmondási idő és a végkielégítés szabályai nem feltétlenül az általános munkaviszony szerint alakulnak (ellenőrizendő: aktuális szabály). Azonban a munkaidő, a pihenőidő és a bér védelme itt sem korlátlan; a minimálbérre és a bejelentésre vonatkozó alapelvárásokat be kell tartani.
A diákmunka leggyakrabban iskolaszövetkezeten keresztül jön létre. A diák nem közvetlenül a cukrászüzemmel, hanem az iskolaszövetkezettel áll munkaviszonyban, és a szövetkezet kölcsönzi ki a cukrászüzemben. A diák munkavállaló védelme és a foglalkoztatás feltételei a munkajog és az iskolaszövetkezeti szabályok szerint alakulnak. A diákmunka a hétvégi pultos, a fagylaltos kisegítő vagy az ünnepi csomagoló szerepében gyakori. Ebben a formában a diáknak is jár a munkabér, és bejelentés, illetve adó- és járulékfizetés is történik, de a szabályok eltérhetnek a rendes munkaviszonytól (ellenőrizendő: aktuális adó- és foglalkoztatási szabályok).
Az önkéntes munka nem munkaviszony, és nem is diákmunka. Az önkéntes közérdekű tevékenységet végez, általában nem díjazásért, hanem közösségi célból. A cukrászatban előfordulhat például jótékonysági süteményvásár, szociális konyha vagy rendezvény segítése. Az önkéntesnek költségtérítés járhat, étkezést, szállást kaphat, de munkabérre nem jogosult. Az önkéntes jogviszonyt is írásban kell rögzíteni, és a foglalkoztatás szabályait meg kell határozni (ellenőrizendő: vonatkozó törvény).
Az alábbi táblázat a főbb foglalkoztatási formákat mutatja be, a cukrászüzemi gyakorlat szempontjából. A táblázat oktatási összegzés, nem jogi irat, és a részletes feltételeket a hatályos szabályok tartalmazzák (ellenőrizendő).
| Foglalkoztatási forma | Munkavégzés jellege | Szabadság, pihenőidő | Jellemző cukrászati példa |
|---|---|---|---|
| Határozatlan munkaviszony | munkakörben, munkáltató irányítása alatt | van | cukrász szakmunkás a termelőüzem állandó csapatában |
| Részmunkaidős munkaviszony | munkakör, rövidebb napi munkaidő | ugyanannyi nap, arányos díjazás | kismama visszatér napi 4 órában |
| Határozott munkaviszony | munkakör, meghatározott időre | van (a tartamával arányos) | karácsonyi szezonra felvett segédcukrász |
| Munkaerő-kölcsönzés | munkakör, kölcsönvevőnél | a kölcsönbeadónál | csúcsidőszaki kisegítő pultos |
| Egyszerűsített foglalkoztatás | alkalmi vagy idénymunka | korlátozott | nyári fagylaltozói eladó |
| Megbízási jogviszony | önálló feladat, nem munkakör | nincs | esküvői torta elkészítése saját műhelyben |
| Diákmunka | munkakör iskolaszövetkezetnél | a munkajog szerint | hétvégi pultos diák |
| Önkéntes munka | közérdekű tevékenység, díjazás nélkül | nincs munkabér | jótékonysági rendezvény süteményezése |
Egy 19 éves tanuló a Balaton-parti cukrászüzemben nyári munkát vállal. A tulajdonos azt mondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazza, de papírt nem mutat. A tanuló az első héten napi 12 órában dolgozik, hétvégén is, fizetést viszont csak készpénzben ígérnek. A második héten eltörik egy fagylaltkehely-tartó üvegtálca, és a főnök a teljes kárt le akarja vonni a bérből.
A tanuló ekkor már tudja, hogy:
A tanulság: a fiatal dolgozónak már az első napon kérnie kell a bejelentést, az írásos munkaszerződést vagy a NAV-hoz bejelentés igazolását, és a bérfizetést. Ha a munkáltató ezt megtagadja, gyanakodni kell. A munkavállaló ilyenkor fordulhat a munkaügyi hatósághoz, jogi segítségnyújtóhoz vagy szakszervezethez.
1. feladat (A)
Határozd meg a munkaviszony fogalmát, és nevezd meg a két alanyát.
2. feladat (A)
Soroljon fel legalább négy olyan adatot, amelyet a munkaszerződésben
rögzíteni kell.
3. feladat (B)
Egy cukrász részmunkaidőben dolgozik, napi 6 órában. Teljes havi bére 8
órás munkarendben 320 000 Ft lenne. Számítsd ki a részmunkaidős havi
bért, és mondd meg, hogy hány nap szabadság jár neki, és mennyi a
díjazása, ha a teljes munkaidős szabadsága 20 nap. Minden szükséges
aránypárt írj fel.
4. feladat (B)
Egy munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozik egy
cukrászüzemben. A munkáltató rendes felmondással megszünteti a
munkaviszonyt, amikor a munkavállaló 4 éve ott dolgozik. Mondd el, hogy
járhat-e végkielégítés, és milyen feltételeket kell ehhez ellenőrizni.
Külön kérdés: megszüntetheti-e a munkáltató felmondással a határozott
idejű munkaviszonyt? Milyen esetben és milyen következménnyel?
5. feladat (C)
Egy cukrászüzemben a tulajdonos „megbízási szerződést” ajánl egy
pultosnak, aki valójában minden reggel 7 órától 15 óráig áll a pultban,
a tulajdonos utasításai szerint dolgozik, az üzlet pénztárgépét kezeli,
és szabadságot nem kap. Elemezd, hogy ez miért lehet szabálytalan, és
milyen foglalkoztatási formát kellene választani.
6. feladat (D)
Gyűjts be egy munkaszerződés-mintát vagy egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló tájékoztatót (például internetről vagy a
munkahelyéről), és ellenőrizd az alábbiakat: szerepel-e a munkakör, a
munkahely, a munkabér, a munkaidő és a munkaviszony kezdete. Röviden írd
le, mi hiányzik vagy mi nem egyértelmű.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A)
A munkaviszony olyan jogviszony, amelyben a munkavállaló a munkáltató
irányítása alatt, a munkáltató eszközeivel, díjazás ellenében,
folyamatosan munkát végez. Alanyai: munkáltató és munkavállaló.
2. feladat (A)
Például: felek neve, a munkavállaló munkaköre, a munkahely, a munkabér,
a munkaviszony kezdete, a munkaidő mértéke.
3. feladat (B)
A napi munkaidő aránya: 6 óra / 8 óra = 0,75. A részmunkaidős bér:
havonta. A szabadság napjainak száma nem változik: heti 5 munkanapos
részmunkaidőben is évi 20 munkanap alapszabadság jár (plusz
pótszabadság); a szabadság napjaira a 6 órás munkaidőnek megfelelő
távolléti díj jár (ellenőrizendő: Mt. szabadságra vonatkozó
szabályai).
4. feladat (B)
A végkielégítés általában akkor jár, ha a munkáltató rendes felmondással
szünteti meg a munkaviszonyt, és a munkavállaló legalább a jogszabályban
meghatározott ideje dolgozik. 4 év itt elérheti a küszöbidőt, de
ellenőrizni kell, hogy a munkaviszony valóban megszakítás nélküli-e, és
nincs-e kizáró ok, például munkavállalói súlyos kötelezettségszegés,
azonnali hatályú felmondás vagy a munkavállaló saját felmondása. A
határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató nem szüntetheti meg egyszerű
rendes felmondással: csak szűk, a törvényben felsorolt okból mondhat fel
(például a munkavállaló képességére vagy a működésre vonatkozó,
törvényben megjelölt ok), egyébként a hátralévő időre (legfeljebb 12
havi) távolléti díjat kell fizetnie (ellenőrizendő: Mt. a határozott
idejű munkaviszony megszüntetéséről).
5. feladat (C)
A leírt helyzet munkaviszonyra utal, mert a pultos a munkáltató
utasítása szerint, beosztott munkaidőben, annak eszközeivel,
folyamatosan dolgozik. A megbízási szerződés ezt a munkaviszonyt
leplezné, ami jogszerűtlen. Ilyenkor rendes (határozatlan vagy
határozott idejű) munkaviszonyt kell létesíteni bejelentéssel, bérrel,
szabadsággal és a munkavállalói jogok szerint; az egyszerűsített
foglalkoztatás az időbeli korlátai miatt folyamatos, napi 8 órás munkára
nem alkalmas (ellenőrizendő: a 2010. évi LXXV. törvény korlátai).
6. feladat (D)
A feladat gyakorlati megoldása az adott dokumentumtól függ. Az
ellenőrzés szempontjai: hiányzó munkakör, tisztázatlan munkahely,
összegszerűen nem rögzített munkabér, nem egyértelmű munkaidő, a
munkaviszony kezdetének hiánya. Az értékelésnél azt kell látni, hogy a
tanuló felismeri a hiányzó elemeket, és írásban javaslatot tesz a
kiegészítésre.
A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszony. A munkavállaló a munkáltató utasítása szerint, munkakörben, díjazás ellenében dolgozik. Fő jogai a munkabér, a biztonságos munkakörülmények, a pihenőidő és a szabadság, az egyenlő bánásmód, a tájékoztatás és az érdekvédelem. Fő kötelezettségei a munkavégzés, a rendelkezésre állás, az együttműködés, a titoktartás és a károkozás elkerülése. A munkavállaló vétkes károkozásért felelhet; a megőrzési felelősség a rábízott, elszámolásra kötelezett dolgokra vonatkozik. A munkaszerződést írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell a munkakört, munkahelyet, bért, munkaidőt és a munkaviszony kezdetét. A munkaviszony megszűnhet közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással, határozott idő lejártával. A munkáltatói felmondásnál a végkielégítés feltételeit és mértékét a hatályos Munka Törvénykönyve határozza meg (ellenőrizendő: aktuális szabály). A szabadság alapszabadsága évente legalább 20 munkanap, az arányos rész a ledolgozott hónapok alapján számolható. A foglalkoztatási formák közül a munkaviszony mellett megbízás, egyszerűsített foglalkoztatás, diákmunka, önkéntes munka, részmunkaidő és munkaerő-kölcsönzés is létezik. A cukrásznak mindig írásban, bejelentett módon kell dolgoznia. Továbbvitt eredmény. A munkaszerződés tartalma, a bejelentés hiánya és a munkaviszony létesítésének feltételei közvetlenül továbbvezetnek A munkaviszony létesítése, adó és járulékok alfejezetbe.
A fejezet alapja a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény), az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény). A felhasználó által adott linkek kiindulópontok, nem ellenőrzött szakaszok. A pontos paragrafusokat, a munkaidő- és pihenőidő-korlátokat, a szabadságmértékeket, a végkielégítés sávjait, a felmondási időt, a kerekítési szabályokat, az aktuális minimálbért és garantált bérminimumot, a diákmunka és az önkéntes munka feltételeit, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás adózási részleteit a kiadás előtt ellenőrizni kell a hatályos jogszabályokban, NAV-tájékoztatókban és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal aktuális anyagaiban. A táblázat oktatási összegzés, nem helyettesíti a hivatalos jogi szövegeket.