42.3 A vendéglátás személyi feltételei és munkaügyi ismeretek

42.3.1 Motiváció

Egy cukrászda vezetője szombat reggel azt tapasztalja, hogy két dolgozó nincs jelen, a hétvégi műszakbeosztást senki nem látja át, a fagylaltpultnál egy betanított munkatárs van, aki nincs bejelentve, a sütőben dolgozó cukrásznak pedig nincs írásos munkaköri leírása. Az ilyen helyzet egyszerre kockáztatja a termelés biztonságát, a vendégkiszolgálás minőségét és a munkaügyi szabályok betartását. Ezért kell a vendéglátásban is pontosan ismerni a munkaköröket, a munkaszerződés tartalmát, a létszám és a munkaidő tervezésének alapfogalmait, valamint a bérezési formákat.

Továbbvitt eredmény. Az itt bemutatott munkaköröket, foglalkoztatási formákat és munkaügyi alapfogalmakat használjuk a Vállalkozási formák a vendéglátásban alfejezetben, ahol a vállalkozó mint foglalkoztató dönt, valamint a Munkajogi alapismeretek és foglalkoztatási formák alfejezetben, ahol a munkaviszony jogi kereteit mélyítjük tovább.

42.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy közepes cukrászüzemet szombat reggel 6 órakor.

Ehhez minden dolgozónak tudnia kell, mi az ő feladata, ki a felettese, mikor kezd, milyen bérrel és milyen felelősséggel dolgozik. Ezeket a kérdéseket a munkaszerződés, a munkaköri leírás, a munkaidő-beosztás és a bérrendszer rendezi.

42.3.3 Munkakörök a termelésben és az értékesítésben

A vendéglátó üzletben a „személyi feltétel” nemcsak annyit jelent, hogy van elegendő ember. Azt is jelenti, hogy minden munkakörhöz megfelelő szakképzettségű, egészségileg alkalmas és betanított dolgozó tartozik.

Terület Munkakör Jellemző feladat Szükséges ismeret Gyakori megjegyzés
Termelés Cukrász Tésztakészítés, krémek, sütés, összeállítás Cukrász szakmai ismeret, HACCP Szakképzett munkakör
Termelés Cukrász gyakornok Mérés, egyszerűbb műveletek, előkészítés Tanulmányok, felügyelet Oktató szükséges
Termelés Tésztakészítő, sütő Lisztes, leveles, élesztős tészták, kemencekezelés Gépismeret, hőfokok Külön gépbiztonsági oktatás
Termelés Díszítő Torta- és minyon díszítése, marcipán, csokoládé Vizuális és kézügyesség Higiéniai kockázat: érintés
Termelés Konyhai kisegítő Előkészítés, mosogatás, takarítás Nincs feltétlenül szakképzettség Betanítás kötelező
Értékesítés Cukrászati eladó Kiszolgálás, csomagolás, pénztár, pulttisztaság Pénztárgép, allergénjelölés Vendégkommunikáció
Értékesítés Felszolgáló Rendelésfelvétel, tálalás, terítés Felszolgálási ismeret Tányérdesszertnél fontos
Vezetés Üzletvezető Beosztás, rendelés, ellenőrzés, adminisztráció Szakmai és gazdálkodási ismeret Munkaügyi döntések

A kis üzemben egy dolgozó több munkakört is betölthet, de a felelősségi határokat ilyenkor is rögzíteni kell. Például ha a cukrász a pultban is kiszolgál, az értékesítési higiéniai szabályokat is ismernie kell.

42.3.4 A munkaviszony, a munkaszerződés és a munkaköri leírás

Definíció. A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló közötti, munkaszerződéssel létrejövő jogviszony, amelyben a munkavállaló a munkáltató irányítása szerint, díjazásért munkát végez. A munkaszerződés a munkaviszony létrehozására irányuló írásbeli megállapodás. A munkaköri leírás a munkaszerződéshez kapcsolódó dokumentum, amely a munkakörhöz tartozó konkrét feladatokat, hatásköröket, felelősséget és kapcsolattartási rendet rögzíti.

Jogszabály. A munkaviszony alapvető szabályait Magyarországon a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, röviden Mt. tartalmazza. A törvényből itt csak azokat a kereteket emeljük ki, amelyek a cukrászati munkáltatónak napi szinten fontosak. A konkrét paragrafusok, határidők, pótlékmértékek és a munkavállaló javára szóló eltérési lehetőségek a mindenkor hatályos szöveg alapján ellenőrizendők.

A munkaszerződést írásba kell foglalni. A feleknek kötelezően meg kell állapodniuk az alapbérben és a munkakörben; ezen túl rendszerint rögzítik a felek megnevezését, a munkaviszony kezdetét, a munkavégzés helyét és a munkaidőt (ellenőrizendő: Mt. 45. §). A munkáltató a munkavállalót a belépést követően írásban tájékoztatja a munkaidőről, a bérpótlékokról, a szabadságról és a munkáltatói szabályzatokról (ellenőrizendő: aktuális Mt.-tájékoztatási határidő és tartalom).

A munkaköri leírás tipikus tartalma:

  1. a munkakör megnevezése és szervezeti helye;
  2. a közvetlen felettes és a helyettesítés rendje;
  3. a fő feladatok és hatáskörök;
  4. a minőségi, higiéniai és munkavédelmi kötelezettségek;
  5. a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség és gyakorlat;
  6. a felelősségi körök.

A cukrász munkakörben a munkaköri leírásnak ki kell térnie a HACCP-vel kapcsolatos feladatokra, a hőmérséklet-naplók vezetésére, az allergén-tájékoztatásra és a gépek biztonságos használatára is.

Kollektív szerződés. A munkáltató és a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség kollektív szerződést köthet. Ez a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazhat, például kedvezőbb bérpótlékokat, pótszabadságot vagy munkarendi szabályokat. A kollektív szerződés – ha az Mt. kifejezetten nem tiltja – a törvénytől a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhet; a munkaszerződés főszabályként csak a munkavállaló javára (ellenőrizendő: Mt. 43. § és 277. §). Cukrászüzemekben gyakran nincs kollektív szerződés; ilyenkor a munkáltató belső szabályzatokat, házirendet és munkaköri leírásokat alkalmaz.

42.3.5 Létszámgazdálkodás

Definíció. Az állományi létszám a munkáltatóval munkaviszonyban álló, nyilvántartott munkavállalók száma egy adott időpontban. A dolgozói létszám az adott napon vagy műszakban ténylegesen munkát végzők száma. Az átlaglétszám az állományi létszám időbeli átlaga. A fluktuáció a munkaerő-vándorlás aránya, amelyet leggyakrabban a kilépők száma és az átlaglétszám arányaként számolnak. A termelékenység a kibocsátott termékmennyiséget vagy árbevételt az élőmunka-ráfordításhoz viszonyítja. Az átlagbér a bérköltség és az átlaglétszám hányadosa.

A napi gyakorlatban az állományi és a dolgozói létszám eltérését okozza a szabadság, a betegszabadság, az igazolt vagy igazolatlan távollét. A hétvégi csúcs előtt ezért nem elég megnézni, hogy „tíz fő van az állományban”; meg kell nézni, hogy ténylegesen hányan jönnek be.

Összefüggés. Az átlaglétszám napi adatokból:

L¯=∑i=1nLin \overline{L} = \frac{\sum_{i=1}^{n} L_i}{n}

ahol LiL_i az egyes napok állományi létszáma, nn a napok száma. A fluktuáció:

F=LkilépőL¯⋅100 F = \frac{L_{\text{kilépő}}}{\overline{L}} \cdot 100

A termelékenység árbevétel alapon:

T=BárbevételL¯ T = \frac{B_{\text{árbevétel}}}{\overline{L}}

Az átlagbér:

B¯=CbérL¯ \overline{B} = \frac{C_{\text{bér}}}{\overline{L}}

Számítás. Egy cukrászda januári napi állományi létszáma: 1-jétől 10-éig 8 fő, 11-étől 31-éig 10 fő.

L¯=8⋅10+10⋅2131=80+21031=29031≈9,35≈9,4 fő \overline{L} = \frac{8 \cdot 10 + 10 \cdot 21}{31} = \frac{80 + 210}{31} = \frac{290}{31} \approx 9{,}35 \approx 9{,}4 \text{ fő}

A kerekítés miatt a cukrászdában 9,4 fős átlaglétszámmal érdemes számolni, de a tényleges munkaerő-tervezésnél a napi dolgozói létszámot is kell vizsgálni.

Számítás. Egy cukrászüzem éves árbevétele 96 000 000 Ft, éves átlaglétszáma 8 fő. Az év során 4 fő lépett ki.

F=48⋅100=50% F = \frac{4}{8} \cdot 100 = 50\%

Ez magas fluktuáció, különösen kis üzemnél.

T=960000008=12000000 Ft/fő/év T = \frac{96\,000\,000}{8} = 12\,000\,000 \text{ Ft/fő/év}

Havi szinten:

Thavi=1200000012=1000000 Ft/fő/hó T_{\text{havi}} = \frac{12\,000\,000}{12} = 1\,000\,000 \text{ Ft/fő/hó}

Számítás. Egy másik cukrászüzemben a havi bérköltség 3 600 000 Ft, az átlaglétszám 9 fő.

B¯=36000009=400000 Ft/fő/hó \overline{B} = \frac{3\,600\,000}{9} = 400\,000 \text{ Ft/fő/hó}

Ellenőrzés: 9⋅400000=3600000 Ft9 \cdot 400\,000 = 3\,600\,000 \text{ Ft}.

42.3.6 Munkaidő-beosztási formák

Definíció. A munkarend a heti pihenőnapok és a munkaidő beosztásának rendszere. A munkaidőkeret azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőt nem napra vagy hétre mereven, hanem egy hosszabb időszak átlagában osztja be.

Munkarend Jellemző Mikor alkalmazható a cukrászatban
Általános, kötött Napi 8 óra, heti 40 óra, állandó kezdés Adminisztratív, beszerző munkakör
Osztott munkarend A napi időt megszakítják, két-három részletben Reggeli sütés és délutáni pult
Kötetlen munkarend A beosztást a munkavállaló alakítja Vezető, termékfejlesztő
Többműszakos Korai és délutáni műszakok váltják egymást Folyamatos termelés, fagylaltüzem
Folyamatos Hétvégén, ünnepen is folyik munka Cukrászüzem, rendezvényellátás
Munkaidőkeret Heti/havi átlagban teljesül a munkaidő Szezonális cukrászda, esküvői időszak

A vendéglátásban az osztott munkarend és a munkaidőkeret gyakori. Például a cukrász reggel 5 és 10 óra között készíti a friss árut, majd 15 és 18 óra között a délutáni süteményeket süti. A munkáltatónak a beosztást legalább a törvényben meghatározott határidővel, a munkavállalóval közölve kell elkészítenie (ellenőrizendő: aktuális Mt. szerinti közlési határidő). A nem várt túlóra vagy műszakcsere csak a szabályok betartásával rendelhető el.

42.3.7 Bérezési formák és bérpótlékok

Definíció. A munkabér a munkaviszonyban a munkavállalónak a munkavégzésért járó díjazás. Az alapbér a munkaszerződésben rögzített bértétel, amelyen felül pótlékok, prémiumok, jutalékok és természetbeni juttatások is járhatnak.

Bérforma Számítás alapja Előny Kockázat Tipikus cukrászati használat
Időbér Ledolgozott idő: óra vagy hónap Egyszerű, kiszámítható Nem ösztönöz többletteljesítményre Cukrász, sütő, eladó alapbére
Teljesítménybér Megtermelt darab, tömeg, normaidő Jól mérhető teljesítmény Minőségromlás, kapkodás Félkész termék, csomagolás
Forgalmi jutalékos bér Alapbér + árbevétel arányos része Érdekelt a vendégkiszolgálásban Vita a forgalom elszámolásáról Cukrászati eladó, felszolgáló
Vegyes bér Több elem kombinációja Rugalmas Bonyolultabb elszámolás Üzletvezető, termelésvezető

A gyakorlatban a legtöbb cukrászda időbért alkalmaz, és kiegészíti forgalmi jutalékkal, hétvégi pótlékkal vagy természetbeni juttatással. A bérpótlékok a munkaidőn kívüli, éjszakai, vasárnapi, ünnepi vagy különösen megterhelő munkavégzésért járnak. A pontos mértékeket az Mt. és a kollektív szerződés határozza meg (ellenőrizendő: hatályos pótlékmértékek és feltételek). Például a hajnali sütés miatt éjszakai munkavégzés pótléka járhat, amennyiben a tevékenység a törvény szerinti időszakra esik.

A minimálbér és a garantált bérminimum összege évente változik. A cukrász szakmunkás-bért gyakran a garantált bérminimumhoz viszonyítják, de a vállalati bér ettől felfelé eltérhet. Minden bérszámításnál a könyvben tanulási példát használunk, és jelöljük az aktuális érték ellenőrzését (ellenőrizendő: NAV és kormányrendelet szerinti minimálbér, garantált bérminimum).

42.3.8 Szabadságolás dokumentumai

A szabadság kiadásának rendjét a munkáltató a munkaidő-nyilvántartással és a szabadságnyilvántartással dokumentálja.

A legfontosabb munkaügyi nyilvántartások:

  1. Jelenléti ív vagy munkaidő-nyilvántartás: a napi kezdés, befejezés, túlóra, távollét.
  2. Szabadságnyilvántartó lap: az éves szabadságkeret, a kiadott napok és az egyenleg.
  3. Szabadságengedély vagy szabadságigénylő lap: a dolgozó kérése és a munkáltató engedélye.
  4. Bérjegyzék: havi bruttó bér, pótlékok, levonások, nettó bér.
  5. Munkáltatói tájékoztató: munkarend, szabadságszabályok, bérfizetés napja.

A szabadság mértéke alapszabadságból és pótszabadságból áll, amely az életkor, a gyermekek száma és egyes élethelyzetek szerint nőhet (ellenőrizendő: hatályos Mt.-mértékek). A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, és a munkáltató a munkavállalóval való egyeztetés után osztja be (ellenőrizendő: pontos kiadási szabályok). A ki nem adott szabadság pénzbeli megváltása csak a munkaviszony megszűnésekor jellemző, főszabály szerint nem „megvásárolható” szabadság.

42.3.9 A munkaügyi dokumentumok ellenőrzése

A cukrászüzemben a munkaügyi rend akkor megfelelő, ha:

A hatósági ellenőrzés során a munkavédelmi és munkaügyi felügyelet elsősorban ezeket a dokumentumokat és a tényleges gyakorlatot veti össze. A hiányzó írásba foglalás, a be nem jelentett foglalkoztatás és a beosztás hiánya komoly bírságot vonhat maga után (ellenőrizendő: aktuális munkaügyi bírságszabályok).

42.3.10 Tipikus hibák és okaik

Hiba: A felek szóban állapodnak meg a munkaviszonyról, nincs aláírt munkaszerződés.
Ok: A vezető a belépés sürgősségére hivatkozik, és későbbre halasztja az adminisztrációt.
Megelőzés: A belépés előtt kötelező szerződéskötési ellenőrzőlista, a hiányzó dokumentum esetén nincs munkakezdés.
Javítás: A munkaviszonyt azonnal írásba kell foglalni, és a hatósági bejelentést pótolni.

Hiba: A munkaköri leírás elavult, a dolgozó nem tudja, hogy a hűtő hőmérsékletének ellenőrzése az ő feladata.
Ok: A munkakör idő közben bővült, de a dokumentumot nem frissítették.
Megelőzés: Év elején és új termék bevezetésekor a munkaköri leírás felülvizsgálata.
Javítás: A munkaköri leírás aktualizálása és a dolgozó írásos tájékoztatása.

Hiba: A havi beosztást csak utólag állítják össze, ezért a pihenőidők nem tarthatók.
Ok: A végső pillanatos munkaszervezés és a szezonális csúcsok miatti kapkodás.
Megelőzés: Munkaidőkeretben előre tervezett beosztás, tartalék munkavállalói lista.
Javítás: A beosztást haladéktalanul közölni kell, és a túlórákat a szabályok szerint pótlékolni.

42.3.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis fagylaltozó-cukrászda tizenkét állományi munkavállalót foglalkoztat a nyári főszezonban. Az állományi (és átlag)létszám 12 fő; júniusban a dolgozói létszám a szabadságok miatt 10 fő, ezzel tervezi az üzletvezető a beosztást. A hétvégére érkező fagylaltforgalom miatt szombatra és vasárnapra az eladók munkaidőkeretben, osztott műszakban dolgoznak. A termelésben az egyik cukrász reggel 5-kor kezd, a pultban dolgozó eladó 10 és 19 óra között van jelen, közben megszakítással. Az üzlet júniusban 18 000 000 Ft árbevételt ér el, az átlaglétszám az állományi létszámból számolva 12 fő, a kilépő 1 fő. A fluktuáció:

F=112⋅100≈8,3% F = \frac{1}{12} \cdot 100 \approx 8{,}3\%

A havi termelékenység:

T=1800000012=1500000 Ft/fő/hó T = \frac{18\,000\,000}{12} = 1\,500\,000 \text{ Ft/fő/hó}

Az üzletvezető ebből látja, hogy a kis fluktuáció ellenére a bérköltséget és a hétvégi pótlékokat is figyelembe kell vennie, mert a bevétel növekedését nem mindig követi arányosan a munkaerő-kapacitás.

42.3.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A munkaszerződést elegendő szóban megkötni, ha a felek megbíznak egymásban. Indokold.
  2. Mi a különbség az állományi létszám és a dolgozói létszám között?
  3. Egy cukrászda negyedéves átlaglétszáma 12 fő, a kilépők száma 3 fő. Mennyi a fluktuáció?
  4. Miért fontos a munkaköri leírásban szerepeltetni a HACCP-feladatokat?
  5. Sorolj fel három olyan munkaügyi dokumentumot, amelyet a cukrászüzemben naprakészen kell vezetni.
  6. Melyik bérforma ösztönözheti leginkább a cukrászati eladót a vendégkiszolgálásra?

42.3.13 Megoldások

42.3.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A munkaviszonyt írásba kell foglalni; a szóbeli megállapodás kockázatkezelési és jogbiztonsági szempontból súlyos hiba.
  2. Az állományi létszám a munkaviszonyban álló összes dolgozó, a dolgozói létszám az adott napon vagy műszakban ténylegesen dolgozók száma.
  3. F=3/12⋅100=25%F = 3/12 \cdot 100 = 25\%.
  4. Mert a cukrász munkakörben a dolgozó naponta hőkezelést, hűtést, tárolást és allergénkezelést végez; a munkaköri leírás jelöli ki a felelősséget.
  5. Munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ív, szabadságnyilvántartás, bérjegyzék.
  6. A forgalmi jutalékos vagy vegyes bér, mert az árbevétel növelésében is érdekeltté teszi.

42.3.14 Feladatok

1. feladat (A)
Írd le, mit jelent a munkaköri leírás, és nevezz meg négy tartalmi elemét.

2. feladat (A)
Egy cukrászda egy heti napi állományi létszáma: hétfő, kedd, szerda 6 fő; csütörtök, péntek, szombat, vasárnap 7 fő. Számítsd ki a heti átlaglétszámot.

3. feladat (B)
Egy üzemben az átlaglétszám 10 fő, az év során 2 fő lépett ki. Számítsd ki a fluktuációt százalékban, és mondd meg, miért fontos ez a mutató a cukrászdának.

4. feladat (B)
Egy cukrászüzem éves árbevétele 60 000 000 Ft, éves átlaglétszáma 5 fő, éves bérköltsége 24 000 000 Ft. Számítsd ki az egy főre jutó éves termelékenységet és az átlagbért. Add meg a havi átlagbért is.

5. feladat (C)
Egy kis cukrászda szóban állapodik meg egy cukrásszal, aki azonnal munkába áll. A bérről nem rögzítenek írásos megállapodást. Két hét múlva a dolgozó éjszakai pótlék nélkül hajnalban süt, és a munkaköri leírása sincs. Sorold fel a hibákat, és írd le, milyen kockázatokkal jár ez a gyakorlat.

6. feladat (D)
Készíts egy fiktív cukrászda számára munkaköri leírást a cukrász munkakörhöz. Tervezz egy heti munkaidő-beosztást 3 termelő dolgozóval úgy, hogy a hétvégén is legyen termelés. Jelöld a beosztásban az egyes munkaköröket, a kezdés és befejezés időpontját, valamint a szabadságon lévő dolgozót. Értékeld a beosztást a pihenőidő és a hétvégi munkavégzés szempontjából.

42.3.14.1 A feladatok megoldásai

1. feladat
A munkaköri leírás a munkaszerződéshez kapcsolódó belső dokumentum, amely rögzíti a munkakör feladatait, hatásköreit, felelősségét, valamint a szervezeten belüli kapcsolatokat. Tartalmi elemei például: munkakör megnevezése, közvetlen felettes, fő feladatok, minőségi követelmények, higiéniai és munkavédelmi kötelezettségek, szükséges végzettség.

2. feladat
Adott: 3 nap 6 fővel, 4 nap 7 fővel.
Keresett: heti átlaglétszám.

L¯=3⋅6+4⋅77=18+287=467≈6,6 fő \overline{L} = \frac{3\cdot 6 + 4\cdot 7}{7} = \frac{18+28}{7} = \frac{46}{7} \approx 6{,}6 \text{ fő}

Ellenőrzés: 6,57⋅7≈466{,}57 \cdot 7 \approx 46.

3. feladat
Fluktuáció:

F=210⋅100=20% F = \frac{2}{10}\cdot 100 = 20\%

A mutató azért fontos, mert a magas fluktuáció betanítási többletköltséget, termelési hibákat és vendégbizalmi veszteséget jelezhet. A 20% egy kis üzemben figyelmet igényel.

4. feladat
Termelékenység:

T=600000005=12000000 Ft/fő/év T = \frac{60\,000\,000}{5} = 12\,000\,000 \text{ Ft/fő/év}

Átlagbér:

B¯=240000005=4800000 Ft/fő/év \overline{B} = \frac{24\,000\,000}{5} = 4\,800\,000 \text{ Ft/fő/év}

Havi átlagbér:

B¯havi=480000012=400000 Ft/fő/hó \overline{B}_{\text{havi}} = \frac{4\,800\,000}{12} = 400\,000 \text{ Ft/fő/hó}

Ellenőrzés: 5⋅12000000=600000005 \cdot 12\,000\,000 = 60\,000\,000 és 5⋅4800000=240000005 \cdot 4\,800\,000 = 24\,000\,000.

5. feladat
Hibák:

Kockázatok: munkaügyi bírság, elmaradt bér és pótlék utólagos megfizetése, munkavédelmi felelősség, a termelési hiba esetén nehezebb a számonkérés.

6. feladat
Például a munkaköri leírás cukrász munkakörre:

Heti beosztás 3 termelő dolgozóval:

Dolgozó Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
A cukrász 5–13 5–13 szabad 5–13 10–18 5–13 szabad
B cukrász 5–13 szabad 5–13 5–13 szabad 10–18 5–13
C cukrász szabadság 10–18 14–22 szabad 5–13 szabad 10–18

Értékelés: a beosztás biztosítja a hétvégi termelést, de a vasárnapi és szombati munkavégzést külön pótlék terhelheti (ellenőrizendő: hatályos pótlékszabályok). A munkaidőkeretben az órák átlagolhatók, de minden dolgozónak biztosítani kell a heti pihenőidőt.

42.3.15 Rövid összefoglaló

A vendéglátó üzlet személyi feltételeit a munkakörök, a munkaszerződés, a munkaköri leírás, a létszámgazdálkodás, a munkaidő-beosztás és a bérrendszer határozza meg. A munkaviszonyt a Munka Törvénykönyve alapján írásba kell foglalni, és a munkaköri leírásban rögzíteni kell a feladatokat, felelősséget és a HACCP-vel kapcsolatos kötelességeket. A létszámgazdálkodás mutatói: állományi létszám, dolgozói létszám, átlaglétszám, fluktuáció, termelékenység és átlagbér. Az átlaglétszám napi adatokból számolható, a fluktuáció a kilépők és az átlaglétszám aránya, a termelékenység az árbevétel egy főre jutó értéke, az átlagbér a bérköltség és az átlaglétszám hányadosa. A munkaidő-beosztás lehet kötött, osztott, kötetlen, többműszakos vagy munkaidőkeretes. A bérezés lehet időbér, teljesítménybér, forgalmi jutalékos vagy vegyes bér. A munkáltató a jelenléti ívet, a szabadságnyilvántartást és a bérjegyzéket naprakészen vezeti. A pótlékmértékek, a minimálbér és a szabadság szabályai a hatályos Mt. szerint ellenőrizendők.

42.3.16 Források és ellenőrzési hiányok

Ellenőrizendő adatok: az Mt. hatályos tájékoztatási határideje, pótlékmértékek, munkaidőkeret szabályai, szabadságmértékek, minimálbér és garantált bérminimum, munkaügyi bírságok.