42.5 Adózási ismeretek

42.5.1 Motiváció

Egy cukrászda tulajdonosa havi záráskor a könyvelője számára gyűjti a számlákat. A tanuló cukrász éppen az első saját tortarendelésére állít ki nyugtát vagy számlát. A vevő megkérdezi: „Miért szerepel a számlán külön nettó ár és ÁFA, ha a pulton csak egy ár volt?” A válasz: a kiírt fogyasztói ár bruttó, a számla pedig megmutatja, mennyi ebből az általános forgalmi adó (ÁFA). Ha az adó fogalmát, alanyát, tárgyát és a leggyakoribb adószámításokat nem értjük pontosan, hibás számlát állítunk ki, rossz összeget vallunk be, vagy késedelmi pótlékot kockáztatunk. Ezért ebben az alfejezetben az adózás alapfogalmait, a vendéglátást érintő főbb adónemeket, a járulékok áttekintését és a NAV-kapcsolatot tanuljuk meg.

42.5.2 Szemléletes kép: egy számla három sora

Egy számlán vagy nyugtán gyakran három sort látunk: nettó ár, ÁFA, bruttó ár. Ha a nettó ár 1 200 Ft, és az ÁFA-kulcs 27% (tanulási példa, ellenőrizendő: aktuális kulcs), akkor a számla logikája:

Ezt a gondolatot visszük tovább a számítási részben. Az adó nem a vállalkozó „büntetése”, hanem a fogyasztó által fizetett, a vállalkozó által beszedett és az államnak továbbított közteher.

42.5.3 Alapfogalmak, elvek és funkciók

Definíció. Az adó olyan kötelező, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, vissza nem térítendő befizetés, amelyet törvény ír elő. A befizetés az állam vagy az önkormányzat közfeladatainak, például az egészségügynek, az oktatásnak és az infrastruktúrának a finanszírozását szolgálja.

Definíció. Az adóalany az a természetes vagy jogi személy, illetve más szervezet, akit vagy amelyet a törvény adó megfizetésére kötelez. Cukrászati vállalkozásban adóalany lehet az egyéni vállalkozó, a betéti társaság (Bt.), a korlátolt felelősségű társaság (Kft.), a részvénytársaság (Rt.) vagy más szervezet.

Definíció. Az adótárgy az a jogi tény, amelyhez a törvény adókötelezettséget kapcsol. Ilyen lehet a jövedelem, a forgalom, a fogyasztás, a vagyon vagy a munkaviszony. Az adóalap az adótárgy mennyiségben vagy értékben kifejezett része, amelyre az adókulcsot alkalmazzuk. A fizetendő adó tehát: adóalap szorozva az adómértékkel.

Szabály. Az adózás alapelvei közé tartozik a törvényesség, a közteherviselés, az arányosság, a méltányosság, a hatékonyság, a semlegesség, az átláthatóság és a kiszámíthatóság. A cukrászüzemben ez azt jelenti, hogy a bevallást és a befizetést a jogszabály szerinti határidőre, a tényleges forgalom és a jogszerűen levonható tételek alapján kell teljesíteni.

Szabály. Az adók alapvető funkciói: bevételi (az állam működéséhez szükséges forrás), újraelosztási (a közös terhek és támogatások rendszere), gazdaságpolitikai (bizonyos tevékenységek ösztönzése vagy korlátozása) és társadalmi (a jövedelemkülönbségek mérséklése). A cukrászatban például az élelmiszerek kedvezményes ÁFA-tétele bizonyos termékeket olcsóbbá tehet, míg az alkohol jövedéki adója a fogyasztást drágítja.

42.5.4 Az adók csoportosítása

Összefüggés. Az adókat elsősorban aszerint csoportosítjuk, hogy ki a tényleges teherviselő, és hogy jövedelmet, forgalmat vagy vagyont terhelnek.

Csoport Jellemző Cukrászati példa Adónem példa
Közvetlen adó Az adóalany saját jövedelmét vagy vagyonát terheli munkabér, vállalkozói nyereség, telek SZJA, társasági adó, építményadó
Közvetett adó A termék vagy szolgáltatás árába épül, a fogyasztó fizeti meg torta, sütemény, alkoholos desszert ÁFA, jövedéki adó
Járulék Társadalombiztosítási és szociális kockázatok fedezése munkabérhez kapcsolódó levonás tb-járulék, szocho

A cukrász számára a két legfontosabb adó a jövedelemadó (SZJA vagy társasági adó) és az ÁFA. A járulékoknak önálló elnevezése és bevallási rendje van, de a munkabér tervezésénél mindenképpen számolni kell velük.

42.5.5 A vendéglátást érintő főbb adófajták

42.5.5.1 Személyi jövedelemadó (SZJA)

Jogszabály. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza a magánszemélyek jövedelmének adózását. A munkaviszonyból származó jövedelem esetén a munkáltató adóelőleget von le, és azt továbbítja az adóhatóságnak. A vállalkozó magánszemély a vállalkozói jövedelmét vagy az átalányadó szerinti jövedelmét vallja be. A pontos adómérték, a családi kedvezmény és az egyes mentességek évről évre változhat, ezért a szövegben szereplő kulcsot tanulási példaként kell kezelni.

Megjegyzés. A magyar SZJA jelenleg lineáris, azaz az adóalap egészére azonos százalékot kell alkalmazni. Tanulási példánkban a kulcs 15% (ellenőrizendő: aktuális SZJA-kulcs). A munkavállalói járulékok nem csökkentik az SZJA adóalapját, hanem a bruttó bérből külön levonásra kerülnek.

42.5.5.2 Általános forgalmi adó (ÁFA)

Definíció. Az ÁFA a termékek és szolgáltatások értékesítésére rakódó, fogyasztást terhelő forgalmi adó. A vállalkozó a vevőtől a számlában felszámított ÁFA-t beszedi, majd a beszerzései során megfizetett (levonható) ÁFA-val csökkentve fizeti be a különbözetet az adóhatóságnak. Az ÁFA tehát a vállalkozó számára nem költség, ha megfelelően levonható, hanem egy áthaladó tétel.

Jogszabály. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény határozza meg az adóalanyt, a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fogalmát, az adóalapot, az adómértékeket és az adólevonási jogot. A vendéglátásban és a cukrászatban kiemelt kérdés, hogy az adott értékesítés házhozszállítás, elvitel vagy helyben fogyasztás, mert ez befolyásolhatja az alkalmazandó kulcsot.

Megjegyzés. Magyarországon az ÁFA általános kulcsa jelenleg 27% (tanulási példa, ellenőrizendő). Egyes élelmiszerek, tejtermékek, tojás, illetve bizonyos vendéglátási szolgáltatások kedvezményes kulcs alá eshetnek. A cukrászati termékek (torta, sütemény, fagylalt) kulcsa a konkrét termék besorolásától és az értékesítés módjától függ. Tanulási példa (ellenőrizendő: Áfa tv. 3. melléklet, NAV-tájékoztató): a helyben fogyasztásra értékesített cukrászati termék és alkoholmentes ital vendéglátó-ipari szolgáltatásként kedvezményes (jelenleg 5%-os) kulcs alá eshet, az elvitelre értékesített torta és sütemény az általános (27%-os) kulcs alá. A könyv számpéldái elvitelre szóló értékesítést feltételeznek, ezért ezt a hatályos ÁFA-törvény és a NAV aktuális állásfoglalása alapján mindig ellenőrizni kell. A könyvben szereplő 27%-os kulcs pusztán számítási példa.

42.5.5.3 Jövedéki adó

Jogszabály. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (ellenőrizendő: hatályos jövedéki szabályozás) az alkoholtermékekre, a dohánygyártmányokra és az üzemanyagokra vonatkozik. A cukrászatban leggyakrabban alkoholos desszertek, rumos vagy pálinkás bonbonok alapanyagainál találkozunk vele. A jövedéki adó a termék adóraktári vagy importőri szintjén keletkezik, és a beszerzési árban már beépül. Ezt nem keverhetjük össze az ÁFA-val: a jövedéki adó nem vonható le a fogyasztói számlából, hanem a termék önköltségét növeli.

42.5.5.4 Társasági adó és osztalékadó

Jogszabály. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (ellenőrizendő: hatályos szabályok) a jogi személyek, például a Kft. és a Bt. eredményét terheli. A társasági adó alanya tehát nem a magánszemély, hanem a gazdasági társaság. A társaság adózott eredményéből a tulajdonos osztalékot vehet fel, amely további adókötelezettséget, osztalékadót, illetve magánszemély esetén SZJA-t és szociális hozzájárulási adót vonhat maga után (ellenőrizendő: aktuális mértékek).

Megjegyzés. Tanulási példaként a társasági adó kulcsa 9% (ellenőrizendő). Az osztalék megítélése évről évre változhat, ezért a döntést mindig könyvelővel kell egyeztetni.

42.5.5.5 Helyi adók

Jogszabály. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a települési önkormányzatok építményadót, telekadót, idegenforgalmi adót és helyi iparűzési adót vethetnek ki. A cukrászat számára a legfontosabb a helyi iparűzési adó, amelynek alapja a nettó árbevétel, csökkentve a törvény szerint levonható tételekkel. A mérték településenként eltérő, felső határa az adóalap legfeljebb 2%-a (tanulási példa, ellenőrizendő: aktuális helyi rendelet és törvényi maximum).

42.5.5.6 Járulékok áttekintése

Jogszabály. A társadalombiztosítási járulék, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás szabályait külön törvények, valamint a munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó előírások tartalmazzák. A munkabérből a munkavállalói járulékot levonják, a munkáltatói közterheket pedig a munkáltató fizeti. A mértékek évről évre változhatnak, ezért mindig az aktuális jogszabályt kell nézni.

Példa. Egy egyszerű munkabér-szemléltetés: ha a bruttó munkabér 400 000 Ft, és a munkavállalói járulék 18,5% (tanulási példa, ellenőrizendő), akkor a levont járulék 74 000 Ft. Az SZJA-előleg külön számítandó. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás további költség, ezért a munkabér tervezésekor a teljes munkáltatói költséget kell nézni.

42.5.6 Adóbevallás, NAV-kapcsolat

Jogszabály. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végzi az adók és járulékok beszedését, az adóbevallások feldolgozását, az adószámmal kapcsolatos nyilvántartást és az ellenőrzéseket. A vállalkozás indulásakor adóregisztrációt kell kérni, adószámot kap, és meg kell felelnie az elektronikus kapcsolattartási szabályoknak.

Szabály. A magánszemély SZJA-bevallását évente, a munkáltató által levont előlegek figyelembevételével, jellemzően a tárgyévet követő május 20-ig kell benyújtani (ellenőrizendő: aktuális határidő). A havi ÁFA-bevallást a tárgyhónapot követő hónap 20-ig kell benyújtani, ha a vállalkozás havi bevalló; negyedéves bevallónál a negyedévet követő hónap 20-ig (ellenőrizendő). A társasági adóbevallás éves, a tárgyévet követő ötödik hónap utolsó napjáig nyújtható be (ellenőrizendő). A határidők elmulasztása késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot vonhat maga után.

Továbbvitt eredmény. Az ÁFA-számítást a későbbi Ügyvitel, bizonylatok és üzleti kommunikáció alfejezetben használjuk a bizonylatok értelmezéséhez, valamint az Árképzés: anyagköltség, árrés, haszonkulcs, ÁFA alfejezetben az árkalkuláció részeként.

42.5.7 Számítások

Az alábbi példákban az adókulcsok tanulási példák, és évről évre változhatnak. A konkrét értéket mindig a hatályos jogszabály vagy a NAV aktuális tájékoztatója szerint kell használni.

42.5.7.1 1. példa (A): Nettó árból ÁFA és bruttó ár

Adott: egy torta nettó ára 1 200 Ft, az ÁFA-kulcs 27% (tanulási példa).
Keresett: a felszámított ÁFA és a bruttó ár.

Képlet:
ÁFA=mnettó⋅pÁFA100 \text{ÁFA} = m_{\text{nettó}} \cdot \frac{p_{\text{ÁFA}}}{100}
mbruttó=mnettó+ÁFA m_{\text{bruttó}} = m_{\text{nettó}} + \text{ÁFA}

Behelyettesítés:
ÁFA=1200Ft⋅0,27=324Ft \text{ÁFA} = 1\,200\,\text{Ft} \cdot 0{,}27 = 324\,\text{Ft}
mbruttó=1200Ft+324Ft=1524Ft m_{\text{bruttó}} = 1\,200\,\text{Ft} + 324\,\text{Ft} = 1\,524\,\text{Ft}

Ellenőrzés: a bruttó árat visszaosztva:
1524Ft1,27=1200Ft \frac{1\,524\,\text{Ft}}{1{,}27} = 1\,200\,\text{Ft}
Az eredmény helyes. ∎

42.5.7.2 2. példa (A→B): Bruttó árból nettó ár és ÁFA

Adott: egy cukrászati csomag bruttó ára 15 240 Ft, az ÁFA-kulcs 27% (tanulási példa).
Keresett: a nettó ár és a felszámított ÁFA.

Képlet:
mnettó=mbruttó1+pÁFA100 m_{\text{nettó}} = \frac{m_{\text{bruttó}}}{1+\frac{p_{\text{ÁFA}}}{100}}

Behelyettesítés:
mnettó=15240Ft1,27=12000Ft m_{\text{nettó}} = \frac{15\,240\,\text{Ft}}{1{,}27} = 12\,000\,\text{Ft}
ÁFA=15240Ft−12000Ft=3240Ft \text{ÁFA} = 15\,240\,\text{Ft} - 12\,000\,\text{Ft} = 3\,240\,\text{Ft}

Ellenőrzés:
12000Ft⋅0,27=3240Ft 12\,000\,\text{Ft} \cdot 0{,}27 = 3\,240\,\text{Ft}
Az eredmény helyes. ∎

42.5.7.3 3. példa (B): SZJA-előleg munkabérből

Adott: egy cukrász havi bruttó munkabére 400 000 Ft, az SZJA-kulcs 15% (tanulási példa).
Keresett: a havi SZJA-előleg összege, ha az adóalap a bruttó bér.
Megjegyzés: a munkavállalói járulékok itt nem csökkentik az SZJA alapját.

Képlet:
SZJA-előleg=mbruttó bér⋅pSZJA100 \text{SZJA-előleg} = m_{\text{bruttó bér}} \cdot \frac{p_{\text{SZJA}}}{100}

Behelyettesítés:
SZJA-előleg=400000Ft⋅0,15=60000Ft \text{SZJA-előleg} = 400\,000\,\text{Ft} \cdot 0{,}15 = 60\,000\,\text{Ft}

Ellenőrzés: a bruttó bérből levonva a 60 000 Ft SZJA-előleget, 340 000 Ft marad; a külön levont járulékok után kapjuk a nettó bért. A nagyságrend reális egy 400 000 Ft-os bruttó bér esetén. ∎

42.5.8 Minőségellenőrzés

Az adózási minőség ellenőrzése nem a termék külsejére, hanem a számítás és a bevallás pontosságára irányul. A legfontosabb szempontok:

42.5.9 Tipikus hibák és okaik

  1. Tünet: a vevőnek feltűnik, hogy a számlán szereplő bruttó összeg nem egyezik a kiírt árral.
    Ok: a nettó és a bruttó ár összekeverése, különösen akkor, ha a polci ár nem jelzi egyértelműen, hogy ÁFA-val vagy anélkül értendő.
    Megelőzés/javítás: a vendéglátásban a fogyasztói árat bruttó áron kell feltüntetni; a bizonylaton a nettót és az ÁFA-t külön meg kell jeleníteni. A hibás számlát érvényteleníteni kell, és helyesbíteni.

  2. Tünet: a vállalkozó több ÁFA-t fizet be, mint amennyit kellene.
    Ok: nem érvényesíti a levonható előzetes ÁFA-t, vagy tévesen minden termékre az általános kulcsot alkalmazza, pedig kedvezményes kulcs is lehet.
    Megelőzés/javítás: a számlákat tételesen, a termék besorolása szerint kell gyűjteni, és a levonási jogot a jogszerű keretek között érvényesíteni.

  3. Tünet: késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság érkezik.
    Ok: a bevallást vagy a befizetést határidő után teljesítették, vagy a NAV felé a bejelentkezési, adatszolgáltatási kötelezettség elmaradt.
    Megelőzés/javítás: a bevallási naptárt a könyvelővel egyeztetve, előre megtervezett költségvetés mellett kell vezetni. A határidő csúszása esetén haladéktalanul pótolni kell, és lehetőség szerint önellenőrzéssel javítani (ellenőrizendő: aktuális önellenőrzési szabályok).

  4. Tünet: a munkavállaló nettó bére alacsonyabb a vártnál.
    Ok: a bruttó bérből levont járulékok és az SZJA együttesen csökkentik a kézhez kapott összeget; a munkavállaló nem számolt a munkáltatói költségekkel sem a bértárgyaláskor.
    Megelőzés/javítás: a bér megállapodás előtt nettó-bruttó kalkulációt kell készíteni, és a teljes munkáltatói költséget is meg kell ismerni.

42.5.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy frissen induló cukrász egyéni vállalkozó az első nagy esküvői tortarendelését könyveli. A nettó anyagköltség 24 000 Ft, az elkészítéshez kapcsolódó, levonható ÁFA-t is tartalmazó számlák 5 000 Ft levonható ÁFA-t mutatnak. Az eladott torta nettó ára 40 000 Ft. Az ÁFA-kulcs 27% (tanulási példa). A vállalkozó felszámított ÁFA-ja 40 000 × 0,27 = 10 800 Ft. A fizetendő ÁFA a levonható 5 000 Ft-tal csökkentve 10 800 – 5 000 = 5 800 Ft. Ezt az összeget kell bevallania és befizetnie. Ha ezt nem tudná, a könyvelése átláthatatlan lenne, az esküvői szezon végén feleslegesen adóhiányt kockáztatna.

42.5.11 Önellenőrzés

1. kérdés. Igaz vagy hamis? A közvetlen adó a termék árába épül, és a fogyasztó fizeti meg. Indokolj!
2. kérdés. Melyik adótípus terheli a társas vállalkozás nyereségét?
3. kérdés. Számold ki gyorsan: nettó 10 000 Ft ÁFA-tartalmát 27%-os kulccsal (tanulási példa). Mennyi a bruttó?
4. kérdés. Mi a különbség az adóalany és az adótárgy között? Mondj egy-egy cukrászati példát!
5. kérdés. Mi történik, ha a bevallást késedelmesen nyújtják be? Nevezz meg egy következményt!

A válaszokat a Megoldások elején találod.

42.5.12 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg saját szavaiddal az adó definícióját, és nevezd meg az adóalanyt egy cukrász egyéni vállalkozás esetén.

2. feladat (A). Egy cukrászda tortája nettó 8 000 Ft. Az ÁFA-kulcs 27% (tanulási példa). Mennyi a felszámított ÁFA és a bruttó ár? Vezesd le a számítást!

3. feladat (B). Egy esküvői csomag bruttó ára 190 500 Ft, 27%-os ÁFA-kulccsal (tanulási példa). Számold ki a nettó árat és a felszámított ÁFA-t! Ellenőrizd visszaszámolással!

4. feladat (B). Egy munkavállaló havi bruttó bére 500 000 Ft. Az SZJA-kulcs 15% (tanulási példa), a munkavállalói járulék 18,5% (tanulási példa). Számold ki az SZJA-előleget, a levont járulékot és a nettó bért! A járulék az SZJA alapját nem csökkenti. Vezesd le a lépéseket!

5. feladat (C). Egy cukrászda két bejöveteli számlája: alapanyagok nettó 20 000 Ft, levonható ÁFA 5 400 Ft (27%-os kulccsal, tanulási példa). Az értékesített torták nettó árbevétele 60 000 Ft. Mennyi a fizetendő ÁFA-különbözet? Ha a vállalkozó elfelejti a levonható ÁFA-t érvényesíteni, mennyivel fizet több adót? Elemezd a hibát, és írd le, hogyan lehet megelőzni!

6. feladat (D). Készíts egy egyszerű havi adófizetési naptárt egy egyéni vállalkozó cukrász számára. A naptárban szerepeljen: havi ÁFA-bevallás határideje (jelölve: ellenőrizendő), SZJA-előleg befizetése (jelölve), helyi iparűzési adóelőleg (jelölve), és egy sor az adófizetéshez szükséges bizonylatok gyűjtésére. A megoldásban add meg a lehetséges határidőket, de mindig jelöld, hogy az aktuális szabályt ellenőrizni kell!

42.5.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A közvetlen adó az adóalany saját jövedelmét vagy vagyonát terheli. A termék árába épülő, fogyasztó által megfizetett adó a közvetett adó, például az ÁFA.
  2. A társas vállalkozás nyereségét a társasági adó terheli.
  3. ÁFA = 10 000 Ft × 0,27 = 2 700 Ft; bruttó = 12 700 Ft.
  4. Az adóalany az a személy vagy szervezet, akit az adó megfizetésére köteleznek, például a cukrász egyéni vállalkozó. Az adótárgy az a tény, amihez az adó kapcsolódik, például a torta értékesítése (ÁFA esetén), vagy a vállalkozó jövedelme (SZJA esetén).
  5. Késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot vagy akár adóhiány-megállapítást vonhat maga után (ellenőrizendő: aktuális szankciók).

1. feladat (A). Az adó kötelező, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, vissza nem térítendő befizetés, amelyet törvény ír elő az állam vagy önkormányzat közfeladatainak finanszírozására. A cukrász egyéni vállalkozásnál az adóalany maga az egyéni vállalkozó, mint természetes személy, aki bejegyzett adószámmal rendelkezik.

2. feladat (A).
ÁFA = 8 000 Ft × 0,27 = 2 160 Ft.
Bruttó = 8 000 Ft + 2 160 Ft = 10 160 Ft.
Ellenőrzés: 10 160 / 1,27 = 8 000 Ft. ∎

3. feladat (B).
Nettó = 190 500 Ft / 1,27 = 150 000 Ft.
ÁFA = 190 500 Ft – 150 000 Ft = 40 500 Ft.
Ellenőrzés: 150 000 × 0,27 = 40 500 Ft. ∎

4. feladat (B).
SZJA-előleg = 500 000 Ft × 0,15 = 75 000 Ft.
Levont munkavállalói járulék = 500 000 Ft × 0,185 = 92 500 Ft.
Nettó bér = 500 000 Ft – 75 000 Ft – 92 500 Ft = 332 500 Ft.
Ellenőrzés: a levonások együttesen 167 500 Ft, a bruttóból levonva 332 500 Ft marad. A nagyságrend reális. ∎

5. feladat (C).
Felszámított ÁFA = 60 000 Ft × 0,27 = 16 200 Ft.
Levonható ÁFA = 5 400 Ft.
Fizetendő ÁFA = 16 200 Ft – 5 400 Ft = 10 800 Ft.
Ha a levonható ÁFA-t elfelejti, 5 400 Ft-tal több adót fizetne. A hiba oka: a kiadási számlák gyűjtése hiányos vagy a levonási jog egyáltalán nincs nyilvántartva. Megelőzés: a számlákat tételesen, a levonhatóság megjelölésével kell gyűjteni, és a könyvelővel egyeztetni.

6. feladat (D). Példa havi naptár:

Nap Feladat Megjegyzés
Minden hónap 5-e Előző havi beszerzési és értékesítési számlák összegyűjtése a könyvelővel közösen
Minden hónap 20-a (havi bevallónál) ÁFA-bevallás benyújtása a határidő adókódja szerint ellenőrizendő
Minden hónap 20-a Feltételezett SZJA-előleg vagy átalányadó-előleg befizetése az aktuális szabályt ellenőrizni kell
Évente, helyi rendelet szerint Helyi iparűzési adóelőleg befizetése az önkormányzat által meghatározott határidő

A gyakorlati feladat célja, hogy a tanuló felismerje: az adókötelezettség folyamatos, és a bizonylatok rendszerezése nélkül nem lehet pontosan bevallani.

42.5.14 Rövid összefoglaló

Az adó kötelező, ellenszolgáltatás nélküli befizetés, amelyet törvény ír elő. Az adóalany az adó megfizetésére kötelezett személy vagy szervezet, az adótárgy a jövedelem, forgalom, fogyasztás vagy vagyon. Az adóalapra adókulcsot alkalmazunk. Az adókat közvetlen és közvetett adókra, valamint járulékokra osztjuk. A vendéglátásban kiemelt szerepe van az SZJA-nak, az ÁFA-nak, a jövedéki adónak, a társasági adónak, az osztalékadónak, a helyi adóknak és a munkavállalói/munkáltatói járulékoknak. Az ÁFA a fogyasztást terheli; a vállalkozó a felszámított ÁFA és a levonható ÁFA különbözetét fizeti be. A legfontosabb példaképletek:

mbruttó=mnettó⋅(1+pÁFA100) m_{\text{bruttó}} = m_{\text{nettó}} \cdot \left(1+\frac{p_{\text{ÁFA}}}{100}\right)
mnettó=mbruttó1+pÁFA100 m_{\text{nettó}} = \frac{m_{\text{bruttó}}}{1+\frac{p_{\text{ÁFA}}}{100}}

A fejezetben megadott 27%-os ÁFA-kulcs, 15%-os SZJA-kulcs, illetve járulékkulcsok tanulási példák, és évről évre változhatnak. Az adóbevallás és a befizetés határidejét a NAV aktuális tájékoztatói szerint kell követni; a mulasztás késedelmi pótlékot, bírságot okozhat. A számításokat mindig bizonylatból, ellenőrzött kulccsal kell végezni. Az ÁFA-számítást a későbbi ügyviteli és árképzési fejezetekben használjuk fel.

42.5.15 Források és ellenőrzési hiányok