Egy cukrászda tulajdonosa havi záráskor a könyvelője számára gyűjti a számlákat. A tanuló cukrász éppen az első saját tortarendelésére állít ki nyugtát vagy számlát. A vevő megkérdezi: „Miért szerepel a számlán külön nettó ár és ÁFA, ha a pulton csak egy ár volt?” A válasz: a kiírt fogyasztói ár bruttó, a számla pedig megmutatja, mennyi ebből az általános forgalmi adó (ÁFA). Ha az adó fogalmát, alanyát, tárgyát és a leggyakoribb adószámításokat nem értjük pontosan, hibás számlát állítunk ki, rossz összeget vallunk be, vagy késedelmi pótlékot kockáztatunk. Ezért ebben az alfejezetben az adózás alapfogalmait, a vendéglátást érintő főbb adónemeket, a járulékok áttekintését és a NAV-kapcsolatot tanuljuk meg.
Egy számlán vagy nyugtán gyakran három sort látunk: nettó ár, ÁFA, bruttó ár. Ha a nettó ár 1 200 Ft, és az ÁFA-kulcs 27% (tanulási példa, ellenőrizendő: aktuális kulcs), akkor a számla logikája:
Ezt a gondolatot visszük tovább a számítási részben. Az adó nem a vállalkozó „büntetése”, hanem a fogyasztó által fizetett, a vállalkozó által beszedett és az államnak továbbított közteher.
Definíció. Az adó olyan kötelező, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, vissza nem térítendő befizetés, amelyet törvény ír elő. A befizetés az állam vagy az önkormányzat közfeladatainak, például az egészségügynek, az oktatásnak és az infrastruktúrának a finanszírozását szolgálja.
Definíció. Az adóalany az a természetes vagy jogi személy, illetve más szervezet, akit vagy amelyet a törvény adó megfizetésére kötelez. Cukrászati vállalkozásban adóalany lehet az egyéni vállalkozó, a betéti társaság (Bt.), a korlátolt felelősségű társaság (Kft.), a részvénytársaság (Rt.) vagy más szervezet.
Definíció. Az adótárgy az a jogi tény, amelyhez a törvény adókötelezettséget kapcsol. Ilyen lehet a jövedelem, a forgalom, a fogyasztás, a vagyon vagy a munkaviszony. Az adóalap az adótárgy mennyiségben vagy értékben kifejezett része, amelyre az adókulcsot alkalmazzuk. A fizetendő adó tehát: adóalap szorozva az adómértékkel.
Szabály. Az adózás alapelvei közé tartozik a törvényesség, a közteherviselés, az arányosság, a méltányosság, a hatékonyság, a semlegesség, az átláthatóság és a kiszámíthatóság. A cukrászüzemben ez azt jelenti, hogy a bevallást és a befizetést a jogszabály szerinti határidőre, a tényleges forgalom és a jogszerűen levonható tételek alapján kell teljesíteni.
Szabály. Az adók alapvető funkciói: bevételi (az állam működéséhez szükséges forrás), újraelosztási (a közös terhek és támogatások rendszere), gazdaságpolitikai (bizonyos tevékenységek ösztönzése vagy korlátozása) és társadalmi (a jövedelemkülönbségek mérséklése). A cukrászatban például az élelmiszerek kedvezményes ÁFA-tétele bizonyos termékeket olcsóbbá tehet, míg az alkohol jövedéki adója a fogyasztást drágítja.
Összefüggés. Az adókat elsősorban aszerint csoportosítjuk, hogy ki a tényleges teherviselő, és hogy jövedelmet, forgalmat vagy vagyont terhelnek.
| Csoport | Jellemző | Cukrászati példa | Adónem példa |
|---|---|---|---|
| Közvetlen adó | Az adóalany saját jövedelmét vagy vagyonát terheli | munkabér, vállalkozói nyereség, telek | SZJA, társasági adó, építményadó |
| Közvetett adó | A termék vagy szolgáltatás árába épül, a fogyasztó fizeti meg | torta, sütemény, alkoholos desszert | ÁFA, jövedéki adó |
| Járulék | Társadalombiztosítási és szociális kockázatok fedezése | munkabérhez kapcsolódó levonás | tb-járulék, szocho |
A cukrász számára a két legfontosabb adó a jövedelemadó (SZJA vagy társasági adó) és az ÁFA. A járulékoknak önálló elnevezése és bevallási rendje van, de a munkabér tervezésénél mindenképpen számolni kell velük.
Jogszabály. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza a magánszemélyek jövedelmének adózását. A munkaviszonyból származó jövedelem esetén a munkáltató adóelőleget von le, és azt továbbítja az adóhatóságnak. A vállalkozó magánszemély a vállalkozói jövedelmét vagy az átalányadó szerinti jövedelmét vallja be. A pontos adómérték, a családi kedvezmény és az egyes mentességek évről évre változhat, ezért a szövegben szereplő kulcsot tanulási példaként kell kezelni.
Megjegyzés. A magyar SZJA jelenleg lineáris, azaz az adóalap egészére azonos százalékot kell alkalmazni. Tanulási példánkban a kulcs 15% (ellenőrizendő: aktuális SZJA-kulcs). A munkavállalói járulékok nem csökkentik az SZJA adóalapját, hanem a bruttó bérből külön levonásra kerülnek.
Definíció. Az ÁFA a termékek és szolgáltatások értékesítésére rakódó, fogyasztást terhelő forgalmi adó. A vállalkozó a vevőtől a számlában felszámított ÁFA-t beszedi, majd a beszerzései során megfizetett (levonható) ÁFA-val csökkentve fizeti be a különbözetet az adóhatóságnak. Az ÁFA tehát a vállalkozó számára nem költség, ha megfelelően levonható, hanem egy áthaladó tétel.
Jogszabály. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény határozza meg az adóalanyt, a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fogalmát, az adóalapot, az adómértékeket és az adólevonási jogot. A vendéglátásban és a cukrászatban kiemelt kérdés, hogy az adott értékesítés házhozszállítás, elvitel vagy helyben fogyasztás, mert ez befolyásolhatja az alkalmazandó kulcsot.
Megjegyzés. Magyarországon az ÁFA általános kulcsa jelenleg 27% (tanulási példa, ellenőrizendő). Egyes élelmiszerek, tejtermékek, tojás, illetve bizonyos vendéglátási szolgáltatások kedvezményes kulcs alá eshetnek. A cukrászati termékek (torta, sütemény, fagylalt) kulcsa a konkrét termék besorolásától és az értékesítés módjától függ. Tanulási példa (ellenőrizendő: Áfa tv. 3. melléklet, NAV-tájékoztató): a helyben fogyasztásra értékesített cukrászati termék és alkoholmentes ital vendéglátó-ipari szolgáltatásként kedvezményes (jelenleg 5%-os) kulcs alá eshet, az elvitelre értékesített torta és sütemény az általános (27%-os) kulcs alá. A könyv számpéldái elvitelre szóló értékesítést feltételeznek, ezért ezt a hatályos ÁFA-törvény és a NAV aktuális állásfoglalása alapján mindig ellenőrizni kell. A könyvben szereplő 27%-os kulcs pusztán számítási példa.
Jogszabály. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (ellenőrizendő: hatályos jövedéki szabályozás) az alkoholtermékekre, a dohánygyártmányokra és az üzemanyagokra vonatkozik. A cukrászatban leggyakrabban alkoholos desszertek, rumos vagy pálinkás bonbonok alapanyagainál találkozunk vele. A jövedéki adó a termék adóraktári vagy importőri szintjén keletkezik, és a beszerzési árban már beépül. Ezt nem keverhetjük össze az ÁFA-val: a jövedéki adó nem vonható le a fogyasztói számlából, hanem a termék önköltségét növeli.
Jogszabály. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (ellenőrizendő: hatályos szabályok) a jogi személyek, például a Kft. és a Bt. eredményét terheli. A társasági adó alanya tehát nem a magánszemély, hanem a gazdasági társaság. A társaság adózott eredményéből a tulajdonos osztalékot vehet fel, amely további adókötelezettséget, osztalékadót, illetve magánszemély esetén SZJA-t és szociális hozzájárulási adót vonhat maga után (ellenőrizendő: aktuális mértékek).
Megjegyzés. Tanulási példaként a társasági adó kulcsa 9% (ellenőrizendő). Az osztalék megítélése évről évre változhat, ezért a döntést mindig könyvelővel kell egyeztetni.
Jogszabály. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a települési önkormányzatok építményadót, telekadót, idegenforgalmi adót és helyi iparűzési adót vethetnek ki. A cukrászat számára a legfontosabb a helyi iparűzési adó, amelynek alapja a nettó árbevétel, csökkentve a törvény szerint levonható tételekkel. A mérték településenként eltérő, felső határa az adóalap legfeljebb 2%-a (tanulási példa, ellenőrizendő: aktuális helyi rendelet és törvényi maximum).
Jogszabály. A társadalombiztosítási járulék, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás szabályait külön törvények, valamint a munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó előírások tartalmazzák. A munkabérből a munkavállalói járulékot levonják, a munkáltatói közterheket pedig a munkáltató fizeti. A mértékek évről évre változhatnak, ezért mindig az aktuális jogszabályt kell nézni.
Példa. Egy egyszerű munkabér-szemléltetés: ha a bruttó munkabér 400 000 Ft, és a munkavállalói járulék 18,5% (tanulási példa, ellenőrizendő), akkor a levont járulék 74 000 Ft. Az SZJA-előleg külön számítandó. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás további költség, ezért a munkabér tervezésekor a teljes munkáltatói költséget kell nézni.
Jogszabály. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végzi az adók és járulékok beszedését, az adóbevallások feldolgozását, az adószámmal kapcsolatos nyilvántartást és az ellenőrzéseket. A vállalkozás indulásakor adóregisztrációt kell kérni, adószámot kap, és meg kell felelnie az elektronikus kapcsolattartási szabályoknak.
Szabály. A magánszemély SZJA-bevallását évente, a munkáltató által levont előlegek figyelembevételével, jellemzően a tárgyévet követő május 20-ig kell benyújtani (ellenőrizendő: aktuális határidő). A havi ÁFA-bevallást a tárgyhónapot követő hónap 20-ig kell benyújtani, ha a vállalkozás havi bevalló; negyedéves bevallónál a negyedévet követő hónap 20-ig (ellenőrizendő). A társasági adóbevallás éves, a tárgyévet követő ötödik hónap utolsó napjáig nyújtható be (ellenőrizendő). A határidők elmulasztása késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot vonhat maga után.
Továbbvitt eredmény. Az ÁFA-számítást a későbbi Ügyvitel, bizonylatok és üzleti kommunikáció alfejezetben használjuk a bizonylatok értelmezéséhez, valamint az Árképzés: anyagköltség, árrés, haszonkulcs, ÁFA alfejezetben az árkalkuláció részeként.
Az alábbi példákban az adókulcsok tanulási példák, és évről évre változhatnak. A konkrét értéket mindig a hatályos jogszabály vagy a NAV aktuális tájékoztatója szerint kell használni.
Adott: egy torta nettó ára 1 200 Ft, az ÁFA-kulcs
27% (tanulási példa).
Keresett: a felszámított ÁFA és a bruttó ár.
Képlet:
Behelyettesítés:
Ellenőrzés: a bruttó árat visszaosztva:
Az eredmény helyes. ∎
Adott: egy cukrászati csomag bruttó ára 15 240 Ft,
az ÁFA-kulcs 27% (tanulási példa).
Keresett: a nettó ár és a felszámított ÁFA.
Képlet:
Behelyettesítés:
Ellenőrzés:
Az eredmény helyes. ∎
Adott: egy cukrász havi bruttó munkabére 400 000 Ft,
az SZJA-kulcs 15% (tanulási példa).
Keresett: a havi SZJA-előleg összege, ha az adóalap a
bruttó bér.
Megjegyzés: a munkavállalói járulékok itt nem
csökkentik az SZJA alapját.
Képlet:
Behelyettesítés:
Ellenőrzés: a bruttó bérből levonva a 60 000 Ft SZJA-előleget, 340 000 Ft marad; a külön levont járulékok után kapjuk a nettó bért. A nagyságrend reális egy 400 000 Ft-os bruttó bér esetén. ∎
Az adózási minőség ellenőrzése nem a termék külsejére, hanem a számítás és a bevallás pontosságára irányul. A legfontosabb szempontok:
Tünet: a vevőnek feltűnik, hogy a számlán
szereplő bruttó összeg nem egyezik a kiírt árral.
Ok: a nettó és a bruttó ár összekeverése, különösen
akkor, ha a polci ár nem jelzi egyértelműen, hogy ÁFA-val vagy anélkül
értendő.
Megelőzés/javítás: a vendéglátásban a fogyasztói árat
bruttó áron kell feltüntetni; a bizonylaton a nettót és az ÁFA-t külön
meg kell jeleníteni. A hibás számlát érvényteleníteni kell, és
helyesbíteni.
Tünet: a vállalkozó több ÁFA-t fizet be, mint
amennyit kellene.
Ok: nem érvényesíti a levonható előzetes ÁFA-t, vagy
tévesen minden termékre az általános kulcsot alkalmazza, pedig
kedvezményes kulcs is lehet.
Megelőzés/javítás: a számlákat tételesen, a termék
besorolása szerint kell gyűjteni, és a levonási jogot a jogszerű keretek
között érvényesíteni.
Tünet: késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság
érkezik.
Ok: a bevallást vagy a befizetést határidő után
teljesítették, vagy a NAV felé a bejelentkezési, adatszolgáltatási
kötelezettség elmaradt.
Megelőzés/javítás: a bevallási naptárt a könyvelővel
egyeztetve, előre megtervezett költségvetés mellett kell vezetni. A
határidő csúszása esetén haladéktalanul pótolni kell, és lehetőség
szerint önellenőrzéssel javítani (ellenőrizendő: aktuális önellenőrzési
szabályok).
Tünet: a munkavállaló nettó bére alacsonyabb a
vártnál.
Ok: a bruttó bérből levont járulékok és az SZJA
együttesen csökkentik a kézhez kapott összeget; a munkavállaló nem
számolt a munkáltatói költségekkel sem a bértárgyaláskor.
Megelőzés/javítás: a bér megállapodás előtt
nettó-bruttó kalkulációt kell készíteni, és a teljes munkáltatói
költséget is meg kell ismerni.
Egy frissen induló cukrász egyéni vállalkozó az első nagy esküvői tortarendelését könyveli. A nettó anyagköltség 24 000 Ft, az elkészítéshez kapcsolódó, levonható ÁFA-t is tartalmazó számlák 5 000 Ft levonható ÁFA-t mutatnak. Az eladott torta nettó ára 40 000 Ft. Az ÁFA-kulcs 27% (tanulási példa). A vállalkozó felszámított ÁFA-ja 40 000 × 0,27 = 10 800 Ft. A fizetendő ÁFA a levonható 5 000 Ft-tal csökkentve 10 800 – 5 000 = 5 800 Ft. Ezt az összeget kell bevallania és befizetnie. Ha ezt nem tudná, a könyvelése átláthatatlan lenne, az esküvői szezon végén feleslegesen adóhiányt kockáztatna.
1. kérdés. Igaz vagy hamis? A közvetlen adó a termék
árába épül, és a fogyasztó fizeti meg. Indokolj!
2. kérdés. Melyik adótípus terheli a társas vállalkozás
nyereségét?
3. kérdés. Számold ki gyorsan: nettó 10 000 Ft
ÁFA-tartalmát 27%-os kulccsal (tanulási példa). Mennyi a bruttó?
4. kérdés. Mi a különbség az adóalany és az adótárgy
között? Mondj egy-egy cukrászati példát!
5. kérdés. Mi történik, ha a bevallást késedelmesen
nyújtják be? Nevezz meg egy következményt!
A válaszokat a Megoldások elején találod.
1. feladat (A). Fogalmazd meg saját szavaiddal az adó definícióját, és nevezd meg az adóalanyt egy cukrász egyéni vállalkozás esetén.
2. feladat (A). Egy cukrászda tortája nettó 8 000 Ft. Az ÁFA-kulcs 27% (tanulási példa). Mennyi a felszámított ÁFA és a bruttó ár? Vezesd le a számítást!
3. feladat (B). Egy esküvői csomag bruttó ára 190 500 Ft, 27%-os ÁFA-kulccsal (tanulási példa). Számold ki a nettó árat és a felszámított ÁFA-t! Ellenőrizd visszaszámolással!
4. feladat (B). Egy munkavállaló havi bruttó bére 500 000 Ft. Az SZJA-kulcs 15% (tanulási példa), a munkavállalói járulék 18,5% (tanulási példa). Számold ki az SZJA-előleget, a levont járulékot és a nettó bért! A járulék az SZJA alapját nem csökkenti. Vezesd le a lépéseket!
5. feladat (C). Egy cukrászda két bejöveteli számlája: alapanyagok nettó 20 000 Ft, levonható ÁFA 5 400 Ft (27%-os kulccsal, tanulási példa). Az értékesített torták nettó árbevétele 60 000 Ft. Mennyi a fizetendő ÁFA-különbözet? Ha a vállalkozó elfelejti a levonható ÁFA-t érvényesíteni, mennyivel fizet több adót? Elemezd a hibát, és írd le, hogyan lehet megelőzni!
6. feladat (D). Készíts egy egyszerű havi adófizetési naptárt egy egyéni vállalkozó cukrász számára. A naptárban szerepeljen: havi ÁFA-bevallás határideje (jelölve: ellenőrizendő), SZJA-előleg befizetése (jelölve), helyi iparűzési adóelőleg (jelölve), és egy sor az adófizetéshez szükséges bizonylatok gyűjtésére. A megoldásban add meg a lehetséges határidőket, de mindig jelöld, hogy az aktuális szabályt ellenőrizni kell!
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A). Az adó kötelező, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, vissza nem térítendő befizetés, amelyet törvény ír elő az állam vagy önkormányzat közfeladatainak finanszírozására. A cukrász egyéni vállalkozásnál az adóalany maga az egyéni vállalkozó, mint természetes személy, aki bejegyzett adószámmal rendelkezik.
2. feladat (A).
ÁFA = 8 000 Ft × 0,27 = 2 160 Ft.
Bruttó = 8 000 Ft + 2 160 Ft = 10 160 Ft.
Ellenőrzés: 10 160 / 1,27 = 8 000 Ft. ∎
3. feladat (B).
Nettó = 190 500 Ft / 1,27 = 150 000 Ft.
ÁFA = 190 500 Ft – 150 000 Ft = 40 500 Ft.
Ellenőrzés: 150 000 × 0,27 = 40 500 Ft. ∎
4. feladat (B).
SZJA-előleg = 500 000 Ft × 0,15 = 75 000 Ft.
Levont munkavállalói járulék = 500 000 Ft × 0,185 = 92 500 Ft.
Nettó bér = 500 000 Ft – 75 000 Ft – 92 500 Ft = 332 500 Ft.
Ellenőrzés: a levonások együttesen 167 500 Ft, a bruttóból levonva 332
500 Ft marad. A nagyságrend reális. ∎
5. feladat (C).
Felszámított ÁFA = 60 000 Ft × 0,27 = 16 200 Ft.
Levonható ÁFA = 5 400 Ft.
Fizetendő ÁFA = 16 200 Ft – 5 400 Ft = 10 800 Ft.
Ha a levonható ÁFA-t elfelejti, 5 400 Ft-tal több adót fizetne. A hiba
oka: a kiadási számlák gyűjtése hiányos vagy a levonási jog egyáltalán
nincs nyilvántartva. Megelőzés: a számlákat tételesen, a levonhatóság
megjelölésével kell gyűjteni, és a könyvelővel egyeztetni.
6. feladat (D). Példa havi naptár:
| Nap | Feladat | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Minden hónap 5-e | Előző havi beszerzési és értékesítési számlák összegyűjtése | a könyvelővel közösen |
| Minden hónap 20-a (havi bevallónál) | ÁFA-bevallás benyújtása | a határidő adókódja szerint ellenőrizendő |
| Minden hónap 20-a | Feltételezett SZJA-előleg vagy átalányadó-előleg befizetése | az aktuális szabályt ellenőrizni kell |
| Évente, helyi rendelet szerint | Helyi iparűzési adóelőleg befizetése | az önkormányzat által meghatározott határidő |
A gyakorlati feladat célja, hogy a tanuló felismerje: az adókötelezettség folyamatos, és a bizonylatok rendszerezése nélkül nem lehet pontosan bevallani.
Az adó kötelező, ellenszolgáltatás nélküli befizetés, amelyet törvény ír elő. Az adóalany az adó megfizetésére kötelezett személy vagy szervezet, az adótárgy a jövedelem, forgalom, fogyasztás vagy vagyon. Az adóalapra adókulcsot alkalmazunk. Az adókat közvetlen és közvetett adókra, valamint járulékokra osztjuk. A vendéglátásban kiemelt szerepe van az SZJA-nak, az ÁFA-nak, a jövedéki adónak, a társasági adónak, az osztalékadónak, a helyi adóknak és a munkavállalói/munkáltatói járulékoknak. Az ÁFA a fogyasztást terheli; a vállalkozó a felszámított ÁFA és a levonható ÁFA különbözetét fizeti be. A legfontosabb példaképletek:
A fejezetben megadott 27%-os ÁFA-kulcs, 15%-os SZJA-kulcs, illetve járulékkulcsok tanulási példák, és évről évre változhatnak. Az adóbevallás és a befizetés határidejét a NAV aktuális tájékoztatói szerint kell követni; a mulasztás késedelmi pótlékot, bírságot okozhat. A számításokat mindig bizonylatból, ellenőrzött kulccsal kell végezni. Az ÁFA-számítást a későbbi ügyviteli és árképzési fejezetekben használjuk fel.