31.2 Desszertek: felvert és omlós tésztából, fondánnal, zselével, marcipánnal bevonva

31.2.1 Motiváció

Egy esküvői desszertasztalhoz a cukrászda 80 db vegyes, látványos, egyenként is igényes desszertet vállal. A megrendelő azt kéri, hogy legyen köztük mandulás, gyümölcsös és fényes, kocka alakú darab is. A műhelyben rendelkezésre áll egy friss piskótalap, egy adag omlós linzertészta, fondán, gyümölcszselé és étkezési marcipán. A feladat nemcsak az, hogy a desszertek finomak legyenek, hanem az is, hogy minden darab azonos méretű, egyenletes bevonatú és szabályosan formázott legyen. Ehhez pontosan kell tudni vágni, szúrni, adagolni és burkolni.

31.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy vitrintálcát, amelyen háromféle desszert sorakozik. A fondánnal bevont piskótakocka teteje sima, fényes, éles szélű; oldalán a piskótarétegek vékony, párhuzamos csíkokat mutatnak. A zselével bevont omlós falat közepén piros gyümölcsréteg ül, tetejét áttetsző, rezgő gyümölcskocsonya fedi. A marcipánnal burkolt desszert egy kis henger vagy félgömb, amelynek a felszínén nem látszik repedés, a marcipán vékony, rugalmas burokként simul a tésztára és a töltelékre. Mindhárom termék akkor jó, ha a vágási felület tiszta, a rétegek egyenletesek, és a bevonat nem folyik le, nem reped, nem válik el.

31.2.3 A desszertek általános jellemzői és csoportosítása

Definíció. A desszert a kikészített, adagolt cukrászati sütemények csoportjába tartozó, kis méretű, jellemzően egy-két falatnyi termék, amely tésztából, töltelékből és bevonatból vagy burkolatból épül fel. A minyonnál (lásd Minyonok és minyon jellegű készítmények) többnyire nagyobb, a hagyományos tortaszeletnél azonban kisebb; a desszert önálló, kézzel vagy kis tányérról fogyasztható darab.

A desszerteket több szempont szerint csoportosíthatjuk. A gyakorlatban a legfontosabb csoportosítás a tésztaalap és a bevonat szerint történik, mert ez határozza meg a technológiát és a felhasználhatóságot.

Szempont Csoport Példa Fő művelet
Tésztaalap felvert tészta piskótakocka, piskótakorong habosítás, sütés, vágás vagy szúrás
Tésztaalap omlós tészta linzerkorong, homoktészta-falat hűtés, nyújtás, szúrás, sütés
Formázás vágott piskótakocka, szeletből vágott desszert hideg lapból egyenlő darabolás
Formázás szúrt korong, szív, ovális kiszúróforma használata
Formázás nyomózsákból adagolt habcsók, kis piskótakorong nyomózsákos adagolás
Formázás formában sütött mini kuglóf, kosárka adagolás formába, sütés
Bevonat fondán fondánnal bevont kocka melegítés, hígítás, áthúzás
Bevonat zselé gyümölcsös omlós desszert zseléfőzés, öntés, dermesztés
Bevonat marcipán marcipánnal burkolt desszert nyújtás, burkolás, visszavágás

A desszertek készítésének központi elve ugyanaz, mint a nagyobb kikészített süteményeknél: előbb a tésztaalap, utána a töltelék rétegzése, végül a bevonat vagy burkolat. A különbség a méretpontosságban és a sorozatgyártásban van. Egy desszert akkor lesz eladható, ha minden darab ugyanolyan magas, ugyanolyan nehéz, és a bevonat aránya nem tér el.

31.2.4 Felvert tésztából készült desszertek

A felvert tészták közül desszertalapnak leggyakrabban a piskótafelvert (génoise) használunk. A felvert tészták technológiáját a Hideg úton készült könnyű és nehéz felvertek és a Meleg úton készült könnyű és nehéz felvertek, hibák alfejezet tárgyalja; itt csak a desszertkészítés szempontjából fontos műveleteket emeljük ki.

A piskótalapból készült desszert lehet:

A vágás és szúrás előtt a piskótalapot ki kell hűteni. Meleg piskóta vágáskor törik, morzsálódik, a felülete gyűrött lesz. A vágáshoz fémvonalzót, éles, hosszú pengéjű kést és lehetőleg állítható osztókeretet használunk. A szúráshoz a kiszúrót függőlegesen nyomjuk le, és csavarás nélkül húzzuk fel, hogy a metszésfelület tiszta maradjon.

A piskótalapot a desszert összeállításához többnyire két rétegre osztjuk, vagy két vékony lapot egymásra rétegelünk. A töltelék leggyakrabban hőkezelt gyümölcslekvár, főzött sárgakrém, vajkrém vagy ganache. Nyers tojásos krémet desszertbe nem teszünk; ha tojásos krémet használunk, annak hőkezeltnek kell lennie, és a terméket hűtve kell tárolni.

31.2.5 Omlós tésztából készült desszertek

Az omlós tészták csoportját a Gyúrt omlós tészták: sárga, barna, kakaós, angol, fehér és sós linzer alfejezet mutatja be. Desszertalapként a gyúrt omlós tésztát használjuk, mert az jól nyújtható, szúrható, és sütés után is megtartja a formáját.

Az omlós desszertkészítés fő lépései:

  1. A tésztát összeállítjuk, és legalább 30–60 percig hűtőben pihentetjük (ellenőrizendő: receptúra szerint).
  2. Lisztezett vagy két sütőpapír között 2–3 mm vastagra nyújtjuk.
  3. A kívánt formával kiszúrjuk, és sütőlemezre sorakoztatjuk.
  4. Forró sütőben, 180–190 °C-on világos színűre sütjük (ellenőrizendő: sütő típusa).
  5. Kihűlés után töltjük és bevonjuk.

Az omlós tésztás desszertek előnye, hogy szárazon is jól eltarthatók, és a bevonat alatt ropogós állagot adnak. Gyümölcsös vagy savanykás töltelékkel, zselével különösen jó párosítás.

31.2.6 Bevonatok: fondán, zselé, marcipán

A desszertek bevonata nemcsak díszít, hanem védi a tésztát a kiszáradástól, és lezárja a felületet. A három leggyakoribb bevonat a fondán, a zselé és a marcipán.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Három desszert egymás mellett: fondánnal bevont kocka, zselés gyümölcsös kosárka és marcipánnal burkolt desszert, metszettel.
Fondánnal, zselével és marcipánnal bevont desszert nézete, metszete és a bevonás mozdulata

A képtábla oszloponként a kész desszert nézetét, metszetét és a bevonás mozdulatát mutatja: a fondánt rácson áthúzzuk, a zselét öntjük vagy ecseteljük, a marcipánlappal burkolunk.

31.2.6.1 Fondán

A fondán melegítését, hígítását és bevonási technikáját a Fondán melegítése, hígítása és felhasználása bevonásra alfejezet részletezi. Desszertkészítésnél a fondánt 35–40 °C-ra melegítjük, szükség szerint hígító cukoroldattal állítjuk be (legfeljebb 50 °C-ig melegíthető; ellenőrizendő: gyártói adatlap). A fondánnal való áthúzás előtt a desszertet rácsra vagy villára tesszük, és egyenletes mozdulattal leöntjük. A felesleget lecsepegtetjük. A fondán túlmelegítése fénytelen, matt felületet ad; a túl hideg fondán vastag, csöpögő bevonatot képez.

31.2.6.2 Zselé

A zselé alapanyagai és főzési szabályai a Bevonómassza, zselék, áthúzó ganache és tükörbevonó alfejezetben találhatók. Desszerteknél leginkább gyümölcszselét vagy tortazselét használunk. A zselét melegen, de nem forrón öntjük vagy ecseteljük a desszert tetejére, majd hűtőben dermedni hagyjuk. A zselé akkor jó, ha áttetsző, kissé rezgő, és nem folyik le a tészta oldalán. Az omlós tésztás, gyümölcsös desszerteknél a zselé egyszerre rögzíti a gyümölcsdarabokat és ad fényes felületet.

31.2.6.3 Marcipán

Az étkezési marcipán készítését a Étkezési marcipánok alfejezet mutatja be. Desszertburkoláshoz a friss, jól formázható, legalább 20–35% mandulatartalmú étkezési marcipánt használjuk (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv). A marcipánt vékony, 2–3 mm vastag lappá nyújtjuk, és a desszertet teljesen vagy részlegesen beburkoljuk.

Szabály. A marcipánburkolás lépései:

  1. A desszertet előre formázzuk, és a felületét vékonyan lekvárral vagy semleges zselével kenjük, hogy a marcipán tapadjon.
  2. A marcipánt porcukorral vagy kevés keményítővel vékonyra nyújtjuk.
  3. A desszertet a marcipánlapra helyezzük, és a lapot a tésztára simítjuk.
  4. A felesleget éles késsel vagy pizzavágóval levágjuk.
  5. A széleket tenyerünkkel vagy simítóval eldolgozzuk, hogy a varrás ne látszódjon.

A marcipánburkolatot szobahőmérsékleten dolgozzuk meg. Ha a marcipán túl hideg, törik; ha túl meleg vagy túlgyúrt, olajosodik, fényesedik és szakad. A burkolás után a desszertet hűtőben, légmentesen tároljuk, hogy a marcipán ne száradjon ki.

31.2.7 Számítási példák

A desszertkészítés során a darabszám és az anyagszükséglet pontos számítása éppúgy fontos, mint a készítés. Az alábbi két példa a vágási veszteséget és a burkolóanyag-szükségletet gyakoroltatja.

Számítás. Egy 40 cm × 30 cm-es piskótalapot 4 cm × 4 cm-es kockákra vágunk. Hány darab kocka lesz, és mennyi lesz egy darab tömege, ha a lap tömege 900 g, és a megmaradó szélcsíkot nem használjuk fel?

Adott: lap mérete 40 cm × 30 cm, kocka oldala 4 cm, lap tömege 900 g.

Először az elméleti darabszám:

10=40cm4cm,7=⌊30cm4cm⌋,n=10⋅7=70.10=\frac{40\,\text{cm}}{4\,\text{cm}},\qquad 7=\left\lfloor\frac{30\,\text{cm}}{4\,\text{cm}}\right\rfloor,\qquad n=10\cdot 7=70.

A 30 cm-es oldalon 2 cm-es csík marad, ez 40⋅2=80cm240\cdot 2 = 80\,\text{cm}^2, a lap 80/1200≈6,7%80/1200 \approx 6{,}7\,\%-a. A hasznos tömeg:

mhasznos=900g⋅(1−801200)=900⋅0,933=840g.m_{\text{hasznos}}=900\,\text{g}\cdot\left(1-\frac{80}{1200}\right)=900\cdot 0{,}933=840\,\text{g}.

Egy darab tömege:

mdb=840g70=12,0g.m_{\text{db}}=\frac{840\,\text{g}}{70}=12{,}0\,\text{g}.

Ellenőrzés: 70⋅12,0g=840g70 \cdot 12{,}0\,\text{g} = 840\,\text{g}, ami a hasznos tömeggel egyezik. ∎

Számítás. A marcipánnal burkolt desszert receptje 10 db-hoz 220 g étkezési marcipánt ír elő. Hány gramm marcipánt kell előkészíteni 36 db desszerthez, ha a nyújtás és visszavágás miatt 5% a marcipánhulladék?

Adott: alapmennyiség 10 db, marcipán 220 g, cél darabszám 36 db, marcipánhulladék 5%.

A szorzószám:

k=ncélnalap=3610=3,6.k=\frac{n_{\text{cél}}}{n_{\text{alap}}}=\frac{36}{10}=3{,}6.

Nettó marcipánszükséglet:

mnettó=220g⋅3,6=792g.m_{\text{nettó}}=220\,\text{g}\cdot 3{,}6=792\,\text{g}.

Bruttó szükséglet, ha a veszteség 5%:

mbruttó=mnettó1−v100=792g0,95=833,7g≈834g.m_{\text{bruttó}}=\frac{m_{\text{nettó}}}{1-\frac{v}{100}}=\frac{792\,\text{g}}{0{,}95}=833{,}7\,\text{g}\approx 834\,\text{g}.

Ellenőrzés: 834 g marcipánból 5% hulladék levonása után 834 × 0,95 = 792,3 g marad, ami 36 db-hoz elegendő. ∎

31.2.8 Jogszabály

Jogszabály. A desszerteknél használt allergén összetevőket – például a búzaliszt gluténtartalmát, a tojást, a tejterméket és a marcipán alapanyagául szolgáló mandulát – a fogyasztók tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet szerint fel kell tüntetni. A hűtött tárolást igénylő desszerteknél a hűtési láncot az üzemi HACCP-terv szerint kell vezetni (ellenőrizendő: hatályos NÉBIH-útmutató). A marcipán megnevezésére és összetételére a Magyar Élelmiszerkönyv irányadó (ellenőrizendő).

31.2.9 Gyakorlati útmutató

Cél. A tanuló készítsen el egy válogatott desszertsorozatot: 10 db marcipánnal burkolt baracklekváros felvert desszertet, 5 db fondánnal bevont piskótakockát és 5 db zselével bevont omlós gyümölcsös falatot úgy, hogy a darabok mérete, tömege és bevonata egyenletes legyen.

Eszközök és anyagok. Sütő, habverő vagy univerzális konyhagép, keverőtálak, habkártya, sütőpapír, 30 × 40 cm-es sütőkeret vagy tepsi, 5 cm-es kerek kiszúró, 4 × 4 cm-es osztókeret vagy vonalzó, éles kés, nyújtófa, porcukor, hűtő, digitális hőmérő, ecset, tálcák, mérleg.

Higiéniai munkakezdés. A munkaruha tiszta, hajháló viselése kötelező, kézmosás után a felületeket és az eszközöket fertőtlenítsük. A piskóta és a marcipán készítésekor különösen fontos a tojáshéj szennyeződésének elkerülése, ezért a tojást felütés előtt tiszta kézzel, tiszta edény fölött kell feltörni.

Biztonsági korlát. A sütő és a gép használata csak oktatás után, felügyelet mellett történhet. A forró tepsit, fondánt és zselét mindig száraz konyharuhával fogjuk meg. A gépi habveréshez használjunk védőráccsal ellátott gépet, és működés közben soha ne nyúljunk a tálba.

Technológiai lap.

Termék neve: Marcipánnal burkolt baracklekváros felvert desszert.
Termékcsoport: desszert, bevont kikészített sütemény.
Alapmennyiség: 10 db, darabonként kb. 40–45 g (próbagyártással, mérés alapján pontosítandó). A 30 × 40 cm-es lapból csak 20 korong készül; a lap maradéka (kb. kétharmada) a fondános piskótakockákhoz használható fel.

Anyaghányad táblázat:

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Tojás 200 friss, hűtött, tömegre mérve
Kristálycukor 100 a piskótához
Finomliszt 100 BL 55
Baracklekvár 120 hőkezelt, savas gyümölcslekvár
Étkezési marcipán 220 mandulatartalom 20–35% (ellenőrizendő)
Porcukor 15 a marcipán nyújtásához
Összesen 755 nyersanyag össztömege, sütési és formázási veszteséggel csökken

Műveleti sorrend:

  1. A sütőt 190 °C-ra előmelegítjük (ellenőrizendő: sütő típusa).
  2. A tojást és a kristálycukrot habosra felverjük; a habnak világosnak, krémszerűnek kell lennie.
  3. A lisztet óvatosan, habkártyával beleforgatjuk.
  4. A masszát sütőkeretbe vagy sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, körülbelül 1 cm vastagságban.
  5. 190 °C-on 10–12 percig sütjük, amíg a közepéből húzott tű száraz nem lesz (ellenőrizendő: sütő teljesítménye).
  6. A piskótalapot rácsra tesszük, és teljesen kihűtjük.
  7. A kihűlt lapból 5 cm átmérőjű kiszúróval 20 db korongot szúrunk.
  8. Két korong közé 12 g baracklekvárt kenünk, és összeragasztjuk; így 10 db desszertalap keletkezik.
  9. Az étkezési marcipánt porcukros felületen 2–3 mm vastag lappá nyújtjuk.
  10. A desszert oldalát a marcipánlappal beburkoljuk, a felesleget levágjuk, a széleket eldolgozzuk.
  11. A kész desszerteket hűtőben, lefedett tálcán dermesztjük körülbelül 30–60 percig (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv).

Kritikus pontok: a piskóta hőkezelése sütéssel; a hűtött tárolás legfeljebb +5 °C-on (ellenőrizendő); a mandulás marcipán keresztszennyeződésének elkerülése más, diófélét nem tartalmazó termékeknél.

Allergének: glutén (búzaliszt), tojás, diófélék (mandula); a lekvár összetételétől függően kén-dioxid (ellenőrizendő a gyártói jelölés szerint).

Minőségi jellemzők: a desszert henger alakú, kerek, magassága egyenletes; a marcipán sima, repedésmentes, nem olajos; a piskótarétegek vékonyak, a lekvárréteg egyenletes; íze barackos, mandulás, kellemesen édes.

Tárolás, eltarthatóság: hűtve, lefedve, a készítés napján vagy legfeljebb 1–2 napig (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv).

A gyakorlati útmutató keretében a fondánnal bevont piskótakocka a következő módon készül. A piskótalapot 4 × 4 cm-es kockákra vágjuk, két réteget lekvárral vagy főzött sárgakrémmel összeragasztunk, majd 35–40 °C-os fondánnal leöntjük (ellenőrizendő: fondán hőmérséklete). A zselés omlós desszertnél a linzerkorongra hőkezelt gyümölcsöt vagy lekvárréteget teszünk, friss gyümölcsdarabokkal díszítjük, és langyos (nem meleg), a gyártói utasítás szerint előkészített tortazselével vonjuk be, majd hűtőben dermesztjük.

Ellenőrzési pontok. A piskóta felülete egyenletesen világos, rugalmas; a kiszúrt korongok széle tiszta; a marcipán felülete nem szakadt; a fondán bevonat fényes; a zselé áttetsző és megdermedt. Minden termék tömegét megmérjük, és a technológiai lapon rögzítjük.

Takarítás. A munka végén a habverőt, a kiszúrókat, a késeket, a nyújtófát és a munkafelületet meleg, mosogatószeres vízzel elmossuk, fertőtlenítjük, és szárazra töröljük. A marcipánhulladékot elkülönítve kezeljük, mert diófélét tartalmaz.

Dokumentálás. A tanuló töltse ki a technológiai lapot, rögzítse a sütési hőmérsékletet, a hűtési időt és a kész darabok tömegét. A HACCP-naplóba a hűtő hőmérsékletét is be kell jegyezni.

31.2.10 Minőségellenőrzés

A desszert minőségét érzékszervileg és mérhető tulajdonságokkal is ellenőrizzük.

Tulajdonság Elvárás Ellenőrzés módja
Méret egyenletes; a kocka 4 × 4 cm, a korong 5 cm átmérő vonalzó, kiszúró ellenőrzése
Tömeg kb. 40–45 g a marcipános desszertnél (próbagyártással pontosítandó) mérlegelés
Felület fondán fényes, zselé sima, marcipán repedésmentes szemrevételezés
Belső szerkezet vékony rétegek, egyenletes töltelék vágási metszet
Íz és illat tésztára jellemző, nem dominál a bevonat kóstolás, szaglás
Állag piskóta rugalmas, omlós tészta ropogós, zselé rezgő tapintás, harapás

A tömeg ellenőrzése annál fontosabb, minél több darab készül. Egy desszertsorozatban a megengedett tömegeltérés általában ±5% lehet (ellenőrizendő: üzemi előírás).

31.2.11 Tipikus hibák és okaik

Tünet Ok Megelőzés, javítás
A piskóta vágáskor morzsálódik, a kocka széle egyenetlen meleg piskóta, életlen kés, túl nagy nyomás hűtsük ki teljesen, éles késsel, fémvonalzó mellett vágjunk
A marcipán szakad a burkoláskor túl vékonyra nyújtás, száraz marcipán, hideg tésztafelület 2–3 mm vastagság, szobahőmérsékletű marcipán, lekvárral kenés
A fondán bevonat fénytelen vagy csöpögő a fondán túlmelegítése vagy túl hidegen tartása hőmérővel ellenőrzött 35–40 °C (ellenőrizendő)
A zselé lefolyik, nem dermed túl meleg, túl híg, nem megfelelő pektin/zselatin a gyártói adagolást kövessük, hűtőben dermesszük

31.2.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászda esküvői desszertasztalra 80 db vegyes desszertet készít. A tanuló a piskótalapot délelőtt kisüti, de a vágást azonnal el akarja kezdeni. A piskóta még meleg, a kés átnyomja, a kockák széle szakadozik. A vezető megállítja, és a lapot rácsra teszi. Két óra múlva a lap kihűlt, a tanuló vonalzóval és éles késsel egyenletes kockákat vág. A marcipánburkolásnál az első daraboknál a marcipán szakad, mert 1 mm-nél vékonyabbra nyújtja. A javítás: a marcipánt 2–3 mm vastagra hagyja, és a desszert felületét lekvárral vékonyan megkenni. A sorozat így egységes lesz, a tömegellenőrzés is rendben.

31.2.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A marcipánburkoláshoz a marcipánt 40 °C fölé kell melegíteni. Indokold!
  2. Miért hűtjük ki a piskótalapot vágás előtt?
  3. Egy 30 cm × 40 cm-es piskótalapból legfeljebb hány darab 5 cm átmérőjű korong szúrható ki, ha a szélektől eltekintünk?
  4. Melyik a három legfontosabb allergén a marcipánnal burkolt piskótadesszertben?
  5. Mit kell tenned, ha a fondán túl sűrű, és nem folyik le egyenletesen?

31.2.14 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg röviden, mi a különbség vágott és szúrt desszert között, és adj mindkettőre két-két példát.

2. feladat (A). Egy 30 cm × 30 cm-es piskótalapból 5 cm oldalú kockákat vágunk. Hány kocka lesz? Mennyi a vágási veszteség százalékban, ha a lap tömege 600 g, a kész kockák összes tömege 564 g?

3. feladat (B). A technológiai lap szerint 10 db marcipános desszerthez 220 g marcipán és 120 g lekvár kell. Mennyi marcipánt és lekvárt kell előkészíteni 25 db desszerthez, ha a marcipánnál 4% hulladékkal számolunk?

4. feladat (B). Sorold fel a fondán, a zselé és a marcipán bevonat egy-egy jellemző munkahőmérsékletét, és indokold, miért fontos a hőmérséklet betartása.

5. feladat (C). Hibaelemzés: A zselével bevont omlós desszert tetején a zselé zavaros, és két óra után sem dermedt meg. Sorolj fel legalább két lehetséges okot, és mindegyikre adj javítási vagy megelőzési javaslatot.

6. feladat (D). Gyakorlati feladat: Készítsd el a gyakorlati útmutató szerint a válogatott desszertsorozatból legalább 10 db marcipános, 5 db fondános és 5 db zselés desszertet. Tölts ki egy technológiai lapot, mérd meg a darabok tömegét, és értékeld a méret- és felületi egyenletességet.

31.2.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A marcipánt szobahőmérsékleten nyújtjuk; 40 °C fölött olajosodik, ragad és veszít a formázhatóságából.
  2. A meleg piskóta vágáskor morzsálódik, törik, a felülete gyűrött lesz; a kihűlt piskóta szerkezete megáll, és éles késsel tisztán vágható.
  3. 30 cm : 5 cm = 6, 40 cm : 5 cm = 8, tehát 6 × 8 = 48 db elméleti korong.
  4. Glutén (búzaliszt), tojás, diófélék (mandula); a lekvár jelölésétől függően kén-dioxid.
  5. A fondánt óvatosan, keverés közben kevés hígító cukoroldattal hígítjuk, közben digitális hőmérővel ellenőrizzük a 35–40 °C-os munkahőmérsékletet (legfeljebb 50 °C; ellenőrizendő: gyártói adatlap).

1. feladat megoldása. A vágott desszertnél a kész lapot daraboljuk: például piskótakocka, vágott teaszelet. A szúrt desszertnél a lapból kiszúróval emeljük ki a formát: például piskótakorong, szív alakú linzer.

2. feladat megoldása. 30 cm : 5 cm = 6, tehát elméletileg 6 × 6 = 36 kocka. A veszteség: 600 g − 564 g = 36 g; százalékban 36/600 × 100 = 6%.

3. feladat megoldása. A szorzószám 25/10 = 2,5. Nettó marcipán = 220 g × 2,5 = 550 g; bruttó marcipán 4% hulladékkal = 550/0,96 = 572,9 g ≈ 573 g. Lekvár = 120 g × 2,5 = 300 g.

4. feladat megoldása. Fondán: 35–40 °C; zselé: dermedés előtti, langyos állapotban használva (a Bevonómassza, zselék, áthúzó ganache és tükörbevonó alfejezet szerint kb. 20–25 °C-ra hűtve, tortazselé-pornál a gyártói utasítás szerint; ellenőrizendő); marcipán: szobahőmérséklet, kb. 20–22 °C. A hőmérséklet a rétegvastagságot, a fényt és a dermedést befolyásolja.

5. feladat megoldása. Lehetséges okok: túl meleg volt a zselé, ezért a gyümölcsből levet engedett, és a zselé megzavarosodott; túl kevés pektint vagy zselatint adtunk; a savat túl korán adtuk hozzá, ezért a pektin nem kötött. Javítás: a zselét a gyártói adagolás szerint készítsük, a savat a főzés végén adjuk hozzá, és a desszertet azonnal hűtőbe tesszük.

6. feladat megoldása. Az értékelés szempontjai: darabszám, méretpontosság, tömegátlag, bevonat egyenletessége, allergénkezelés, higiéniai rend betartása. A várt eredmény: 20 db, azonos formájú desszert, a technológiai lap hiánytalan kitöltése, a hulladékok elkülönítve kezelése.

31.2.16 Rövid összefoglaló

A desszert kis méretű, adagolt kikészített sütemény, amely tésztából, töltelékből és bevonatból vagy burkolatból áll. Felvert tésztából leggyakrabban piskótalapot készítünk, amelyet hűtés után vágunk, szúrunk, nyomózsákból adagolunk vagy formában sütünk. Omlós tésztából a gyúrt linzert nyújtjuk, szúrjuk és sütjük, majd gyümölcsös töltelékkel, zselével tesszük desszertté. A fondán 35–40 °C-on áthúzva fényes, záró bevonatot ad (ellenőrizendő); a zselé melegen adagolva hűtve dermed; a marcipánt szobahőmérsékleten 2–3 mm vastagra nyújtva burkoljuk. A burkolás előtt a felületet lekvárral vagy zselével kenjük, a felesleget levágjuk. A desszertkészítésben a méretpontosság és az anyagszükséglet számítása kiemelt; a vágási veszteséget és a marcipánhulladékot a nettó/bruttó képlettel számítjuk. Az allergéneket – glutén, tojás, tej, diófélék – jelölni kell; a hűtött tárolást a HACCP szerint kell vezetni. Továbbvitt eredmény. Az itt tanult méretpontos vágás, szúrás, burkolás, valamint a fondán-, zselé- és marcipánbevonat készségeit a Tartós cukrászati készítmények: trüffelkrém, mártás, csomagolás alfejezetben a tartós desszerteknél és a csomagolásnál használjuk fel.

31.2.17 Források és ellenőrzési hiányok