26.1 Étkezési marcipánok

26.1.1 Motiváció

Egy esküvői torta megrendelője azt kéri, hogy a tortát marcipán fedje be, mert a család ragaszkodik a hagyományos, elegáns, sima felülethez. A cukrászműhelyben van egy tábla marcipán, de a tanuló nem tudja, hogy hidegen vagy melegen készült-e, miért nyúlik jól, miért repedezik. Amikor bevonja a tortát, a massza először szakad, majd olajos, fényes foltokat ereszt. A hiba a massza előkészítésében, az arányokban és a hőmérsékletben keresendő. Az étkezési marcipán ismerete azért kulcsfontosságú, mert ugyanaz a massza kell a marcipánfigurákhoz, a bonbonbetétekhez és a dísztorták burkolásához is. Ha nem értjük a mandula–cukor–nedvesség egyensúlyt, a legdrágább díszítőmunka is tönkremehet.

26.1.2 Szemléletes kép: a marcipán útja a mandulától a bevonatig

Az étkezési marcipán készítésének fő lépései - A hideg és meleg eljárás közös váza; a pontos hőfokok és arányok a technológiai lapban találhatók.

Az ábra azt mutatja, hogy a marcipán minden változata ugyanazon az úton halad: az olajos magot előkészítjük, aprítjuk, édesítjük, formázhatóvá gyúrjuk, pihentetjük, majd hengereljük és formázzuk. A hideg és meleg eljárás a „cukor hozzáadása” és a „gyúrás” lépésben tér el.

26.1.3 A hengerelt tészták helye és anyagai

Definíció. A hengerelt tészták az édesipari masszák azon csoportja, amelyeket gyúrással, pihentetéssel és hengerléssel alakítunk formázható, bevonható vagy különféle figurákká. Ebbe a csoportba tartozik az étkezési marcipán, a sütőmarcipán, a makronmassza és egyes nugátfélék.

A hengerelt tészták alapanyagai jellemzően:

A hengerelt tészták akkor jók, ha formázhatók, nem ragadnak, hengerléskor nem szakadnak, és nem eresztenek olajat. Az étkezési marcipán ezen csoport legismertebb tagja.

26.1.4 Definíciók és csoportosítás

Definíció. A marcipán hámozott, darált édes mandulából és cukorból készült, formázható massza. A nyersmarcipán a marcipán alapmassza, amelyben a mandula aránya magasabb; a gyakorlatban a mandula:cukor arány kb. 1:1 és 2:1 között van, vagyis a mandula tömegaránya kb. 50–67%. A fejezet számpéldái tanulási célból az 1:1 arányt (50% mandula, 50% cukor) használják (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv nyersmarcipán-előírása; az európai gyakorlatban a nyersmarcipán hozzáadott cukortartalma általában alacsonyabb, mint a kész marcipáné).

Definíció. Az étkezési marcipán a nyersmarcipánból további cukorral, glükózzal vagy invertsziruppal, aromával és szükség szerint kevés folyadékkal készült, édesebb, lágyabb, közvetlenül fogyasztható massza. A mandulatartalom jellemzően 20–35 tömegszázalék között mozog, de a pontos érték a receptúrától és a vonatkozó előírásoktól függ (ellenőrizendő: termékspecifikus arányok).

Definíció. A perzipán olyan édesipari massza, amelyet nem mandulából, hanem más olajos magból – a cukrásziparban gyakran sárgabarackmag-őrleményből – készítenek. A sárgabarackmag keserű, ciánogén anyagokat (amigdalint) tartalmaz, ezért perzipánhoz csak keserűanyag-mentesített (detoxikált) magot használnak (ellenőrizendő: perzipán-nyersanyag előírásai, NÉBIH). A „perzipán” megnevezés használata azért fontos, mert a külön megnevezés megakadályozza, hogy a fogyasztó összetévessze az értékesebb mandulatartalmú marcipánnal (ellenőrizendő: a perzipán pontos alapanyag-követelménye a Magyar Élelmiszerkönyvben).

Jellemző Nyersmarcipán Étkezési marcipán Perzipán
Alapanyag édes mandula + cukor nyersmarcipán + további cukor, glükóz, aroma más olajos mag (pl. sárgabarackmag) + cukor
Mandulatartalom tanulási példában 50%, a gyakorlatban kb. 50–67% (ellenőrizendő) jellemzően 20–35% (ellenőrizendő) nincs mandula, vagy csak aroma
Íz, édesség intenzív mandula, mérsékelten édes édesebb, lágyabb diószerű, gyengébb
Felhasználás alapmassza közvetlen bevonás, figura, bonbonbetét olcsóbb bevonó- és formázómassza

26.1.5 Alapanyagok szerepe a marcipánban

Mandula. A marcipán gerince a hámozott édes mandula. A mandulaolaj adja a jellegzetes ízt és a formázhatóságot, a fehérje és a rost pedig a massza állagát. A keserűmandula keserű ízű, cianogén glikozidot tartalmazhat, ezért önállóan nem használjuk, csak nagyon kis mennyiségben vagy keserűmandula-aromaként (ellenőrizendő: élelmiszerbiztonsági határérték keserűmandulára).

Porcukor. A porcukor a massza szerkezetét adja. Minél több a porcukor, annál szárazabb, keményebb lesz a marcipán. A túl kevés cukor olajos, fényes, ragadó masszát ad.

Glükózszirup. A glükózszirup lágyít, megköti a vizet, gátolja a szacharózkristályok kiválását. Ezért a marcipán nem morzsálódik, hanem rugalmas marad.

Invertcukor. Az invertcukor hasonlóan működik: puhán tartja a masszát, és csökkenti a cukorkivirágzást (fehéredést).

Aroma és alkohol. A rum, a rozmaring-, a rózsa- vagy a narancsvirág-aroma jellemet ad. Az alkohol gyorsan elpárolog, de az alkoholos terméket gyermekeknek szánt készítménybe nem szabad tenni (ellenőrizendő: fogyasztói tájékoztatás alkoholtartalomról).

26.1.6 Hideg eljárás

A hideg eljárás lényege, hogy a masszát nem hevítjük, csak összegyúrjuk.

Technológia.

  1. A hámozott, szárított édes mandulát finomra daráljuk.
  2. A darált mandulához hozzákeverjük a porcukrot és a glükózt.
  3. Az invertcukrot és az aromát utolsó lépésben dolgozzuk bele.
  4. A masszát fóliázzuk, hűvös helyen pihentetjük.

Miért? A hideg eljárás megőrzi a mandula friss ízét, és nem indítja meg a cukor olvadását, ezért a massza selymes, intenzív mandulaízű. A glükóz és az invertcukor megköti a szabad vizet, így a marcipán nem szárad ki, és nem morzsálódik. A hideg eljárás ugyanakkor érzékenyebb a mikrobiológiai romlásra, ezért a masszát hűtve kell tárolni, és rövid időn belül fel kell használni (ellenőrizendő: hűtési hőmérséklet és tárolási idő).

Figyelem. A hideg eljárás során a nyers massza hőkezelés nélkül készül. A darálóba benyúlni tilos, a gép leállítása és áramtalanítása nélkül tisztítani nem szabad.

26.1.7 Meleg eljárás

A meleg eljárásban a cukrot szirupként feloldjuk, és a forró szirupot a darált mandulához keverjük.

Technológia.

  1. A cukorhoz vizet és glükózt adunk, majd felforraljuk.
  2. A szirupot 116–120 °C-ra főzzük (ellenőrizendő: receptúra szerinti hőmérséklet, szirupösszetétel).
  3. A forró szirupot a darált mandulához öntjük, és folyamatosan keverjük.
  4. A masszát addig keverjük (kezdetben spatulával vagy géppel), amíg 50–60 °C alá hűl; kézzel csak 40 °C alatt gyúrjuk (ellenőrizendő: gyártási hőmérséklet, üzemi munkavédelmi utasítás).
  5. Az aromát a hűlés után keverjük bele, hogy ne párologjon el.

Figyelem. A 116–120 °C-os cukorszirup a bőrre tapadva súlyos égést okoz. Magas falú edényben, hosszú nyelű, száraz merőkanállal dolgozz, a szirupot vékony sugárban, magadtól elfelé öntsd. Égésnél azonnal hideg folyóvízzel hűts, a rátapadt cukrot ne tépd le.

Miért? A forró szirup csökkenti a massza mikrobiális terhelését, javítja az eltarthatóságot, és részben denaturálja a mandula enzimjeit, így lassítja az avasodást. A magas hőmérséklet ugyanakkor kicsaphatja a mandulaolajat, ezért a keverést és a hűtést pontosan kell végezni. A hőkezelt marcipán kissé hosszabb eltarthatóságú, de íze kevésbé friss, mint a hideg eljárásúé.

26.1.8 Számítási példák

Példa 1 — mandulatartalom számítása

Adott: 1 kg nyersmarcipán készül 500 g hámozott mandulából és 500 g porcukorból. Keresett: a nyersmarcipán mandulatartalma.

pmandula=mmandulamösszes⋅100=500g1000g⋅100=50%. p_{\text{mandula}}=\frac{m_{\text{mandula}}}{m_{\text{összes}}}\cdot 100= \frac{500\,\text{g}}{1000\,\text{g}}\cdot 100 = 50\,\%.

A nyersmarcipán mandulatartalma 50%.

Most étkezési marcipánt készítünk: 600 g nyersmarcipánt, 300 g porcukrot, 70 g glükózt, 25 g invertcukrot és 5 g aromát keverünk össze.

A mandula tömege a nyersmarcipánban: 600⋅0,5=300g600\cdot0{,}5=300\,\text{g}.

A kész massza tömege: 600+300+70+25+5=1000g600+300+70+25+5=1000\,\text{g}.

pmandula=300g1000g⋅100=30%. p_{\text{mandula}}=\frac{300\,\text{g}}{1000\,\text{g}}\cdot 100 = 30\,\%.

Az étkezési marcipán mandulatartalma 30%, a többi fő összetevő a cukor és a glükóz, így édesebb, lágyabb a nyersmarcipánnál.

Példa 2 — receptúra nagyítása

Adott: 2,4 kg étkezési marcipánt kell készítenünk. A technológiai lap anyagai nyersmarcipánra átszámítva (300 g mandula + 300 g cukor = 600 g nyersmarcipán, vagyis a lap és ez a példa anyagilag egyenértékű) az 1 kg-os receptúra: nyersmarcipán 600 g, porcukor 300 g, glükóz 70 g, invertcukor 25 g, aroma 5 g. A nagyítás szorzószáma:

k=2,4kg1kg=2,4. k=\frac{2{,}4\,\text{kg}}{1\,\text{kg}}=2{,}4.

A mennyiségeket szorozzuk a szorzószámmal:

Az összes tömeg:

1440+720+168+60+12=2400g=2,4kg. 1440+720+168+60+12=2400\,\text{g}=2{,}4\,\text{kg}.

Az eredmény megfelel a tervezett mennyiségnek.

26.1.9 Jogszabályi keretek

Jogszabály. A marcipán megnevezése, összetétele és allergén jelölése az élelmiszerjog alá tartozik. A mandula a 1169/2011/EU rendelet II. melléklete szerint a diófélék allergéncsoportjába tartozik, ezért a marcipános terméken mindig fel kell tüntetni a mandulát. A marcipán és a perzipán összetételi arányait a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó édesipari előírásai rögzíthetik; a „marcipán” elnevezés csak mandulából készült termékre használható, más olajos magból készült massza esetén a „perzipán” megnevezés szükséges (ellenőrizendő: pontszám, termékcsoport-előírás). Az élelmiszer-higiéniai követelményeket a 852/2004/EK rendelet szerint kell betartani, különösen a hűtött tárolás és a keresztszennyeződés elkerülése terén.

26.1.10 Gyakorlati útmutató

26.1.10.1 Cél, eszközök és anyagok

Cél: 1 kg étkezési marcipán készítése hideg eljárással, hengerlés és bevonási próba.

A hengerlést és a bevonási próbát (technológiai lap 7–8. lépés) az alábbi képsor mutatja: vezetőlécek között 2–4 mm-esre hengerelt lap, sodrófára tekerés, ráterítés a vékonyan bekent tortára, simítás felülről lefelé, végül az alsó szél levágása; az utolsó kép a ráncos, buborékos hibát mutatja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Képsor: vezetőlécek közt hengerelt marcipánlapot sodrófára tekerünk, a tortára terítjük, lesimítjuk és alul levágjuk; a hibás képen ráncos oldal és légbuborék.
A marcipánlap hengerlése és a torta burkolása képsorban

Eszközök: kézi habverő, spatula, gyúródeszka, fólia, tárolóedény, hűtő.

Gépek: aprítógép vagy univerzális konyhagép – Biztonsági korlát: a gépi művelet tanműhelyi vagy üzemi környezetben, oktatás után és felügyelet mellett végezhető; otthon háztartási géppel, kis adagban gyakorolj.

Higiénia. Munkakezdés előtt munkaruha, hajháló, ékszer le, kézmosás. Az eszközök és a gyúrófelület legyen tiszta, szappanos vízzel mosott, fertőtlenített. A mandulát és a cukrot ellenőrizd: ne legyen idegen anyag, dohos szag, penész.

26.1.10.2 Technológiai lap

Technológiai lap.

  1. Termék neve, termékcsoport, alapmennyiség: Étkezési marcipán hideg eljárással; hengerelt tészta; 1 kg.

  2. Anyaghányad táblázat:

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Hámozott, finomra darált édes mandula 300 30% a kész masszában
Porcukor 600 60%
Glükózszirup 70 lágyítás, nedvességkötés
Invertcukor 25 puhaság, cukorkivirágzás gátlás
Rum vagy keserűmandula-aroma 5 ízesítés
Összesen 1000

Megjegyzés: A 300 g darált mandula és 300 g porcukor keveréke önmagában nyersmarcipánnak felel meg (50% mandula). A fenti receptben a további porcukorral, glükózzal és invertcukorral készül az étkezési marcipán.

  1. Eszközök és gépek: aprítógép vagy konyhai robot, spatula, gyúródeszka, fólia, hűtő.

  2. Műveleti sorrend hideg eljárással:

    1. Mandula előkészítése: Ha héjas mandulát kaptál, forró vízben 1–2 percig forrázd, hideg vízben hűtsd, majd a héját nyomással húzd le. Szárítsd.
    2. Darálás: A száraz, hámozott mandulát aprítógépben finomra daráld. Ne daráld túl melegen, mert a mandulaolaj kicsapódik.
    3. Cukor hozzákeverése: A darált mandulához add a porcukor felét, majd a maradékot fokozatosan. A porcukor magába zárja a mandulaolajat, ezért csökken az olajosodás.
    4. Glükóz és invertcukor: Dolgozd bele a glükózt és az invertcukrot. Az invertcukor és glükóz puhán tartja a masszát.
    5. Aroma: Végül add hozzá az aromát, és rövid, határozott mozdulatokkal gyúrd össze.
    6. Pihentetés: A masszát fóliába csomagold, és hűvös helyen pihentesd 1–2 órán át (ellenőrizendő: hűtési hőmérséklet, idő).
    7. Hengerlés: Porcukrozott deszkán nyújtsd 2–4 mm vastagra. Liszt helyett porcukrot használj, mert a liszt rontja a masszát.
    8. Felhasználás: Bevond, formázhatod, figurát készíthetsz.
  3. Kritikus pontok: Nyersanyag-átvétel (penész, avas szag), hűtött tárolás, eszközök tisztasága, idegen anyag kiszűrése. Élelmiszerbiztonsági szempontból a hideg eljárású massza hőkezelés nélkül készül, ezért a hűtési lánc megszakítása tilos. A massza pH-ja közel semleges, vízaktivitása közepes, ezért a penészedés kockázata fennáll; a fel nem használt masszát hűtőben, fóliázva tárold.

  4. Allergének: mandula – a 14 jelölendő allergén közül a diófélék csoportba tartozik. Más olajos mag (pl. mogyoró, dió, kesudió, pisztácia) felhasználásakor azt a diófélét is kiemelve kell jelölni; a sárgabarackmag nem tartozik a 14 jelölendő allergéncsoportba, de a közös gyártósor miatti mandula-keresztszennyeződést jelezni kell. A marcipán önmagában glutén- és laktózmentes lehet, de a „mentes” állítás csak a keresztszennyeződés kizárása és a megfelelő jelölés esetén tehető meg.

  5. Minőségi jellemzők: egységes, sima, enyhén fényes felület, nem morzsálódó, nem ragadó, hengerelhető 2–4 mm vastagra, íze édes, mandulás, keserű utóíz nélkül.

  6. Tárolás: fóliába csomagolva, hűvös, száraz helyen, hűtőben 2–6 °C körül, legfeljebb 1–2 hétig (ellenőrizendő: gyártói ajánlás, hűtési hőmérséklet). A kiolvadt, felmelegedett masszát ne fagyaszd vissza.

26.1.11 Minőségellenőrzés

A marcipán minőségét érzékszervi és tömeg szerinti ellenőrzéssel vizsgáljuk.

26.1.12 Tipikus hibák és okaik

Hiba Ok Megelőzés, javítás
A massza hengerléskor szakad, morzsálódik túl kevés glükóz/invertcukor vagy túl száraz kevés glükózt vagy invertcukrot adj hozzá, pihentesd fóliában
A marcipán felülete olajos, fényes, kenődő túlgyúrás, túlmelegedés, túl kevés cukor hűtsd le, rövid pihentetés után kevés porcukort adj hozzá; ha avas, selejtezd
A massza ragad a deszkához túl sok víz vagy szirup porcukorral szórj a deszkára, hűtsd a masszát
A bevonat reped a tortán túl hideg a marcipán, vagy túl vékonyra hengerelted hagyd szobahőmérsékleten 15–20 percig állni, 3–4 mm vastagon nyújtsd
Dohos, penészes illat vagy foltok rossz alapanyag, nem megfelelő tárolás a tételt selejtezni kell, az eszközöket fertőtleníteni

Hibakereső eset. Tünet: a marcipán gyúrás után fényes, zsíros tapintású, nyújtáskor „olajat izzad”. Hipotézis: a mandulát túl melegen darálták, vagy a masszát túl erősen gyúrták, és a mandulaolaj kivált a fehérje-rácsból. Ellenőrzés: érezhető-e avas szag? A massza hőmérséklete 25 °C felett van-e? Kóstoláskor keserű-e? Ha avas, a tétel selejt. Ha csak túlmelegedett, tegyük hűtőbe 30 percre, majd rövid, könnyű mozdulatokkal gyúrjuk át, és szórjunk hozzá 2–3 tömeg% porcukort. Megelőzés: a mandulát hűtve daráljuk, a gyúrást ne erőltessük, a masszát fóliázva, hűvös helyen pihentessük.

26.1.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászüzemben a tanuló marcipánfigurát készít egy születésnapi tortára. A marcipánt előző nap gyúrták, de a tanuló a hűtőből kivett masszát azonnal hengerelte. A massza repedezett, a figura keze letört. A mester megmutatta: a masszát 20 percre fóliában a pulton kell hagyni, amíg szobahőmérsékletű lesz, majd rövid, finom mozdulatokkal gyúrni, és nem túl vékonyra nyújtani. A figurát 2–3 mm vastag, meleg kézzel formázva készítették el, és a tálalásig hűtött dobozban, selyempapírral bélelve tárolták. A tanulság: a marcipán hőmérséklete ugyanolyan fontos, mint az összetétele.

26.1.14 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az étkezési marcipán mandulatartalma általában magasabb, mint a nyersmarcipáné.
  2. Melyik allergéncsoportba tartozik a mandula?
  3. Számítsd ki: 400 g nyersmarcipánból (50% mandula), 100 g porcukorból és 50 g glükózból készült massza mandulatartalma hány tömegszázalék?
  4. Mi az olajosodás leggyakoribb oka a marcipánkészítésben?
  5. Milyen megnevezést használj, ha a massza sárgabarackmagból készül?
  6. Miért reped a hűtőből kivett marcipán hengerléskor?

26.1.14.1 Megoldások – Önellenőrzés

  1. Hamis. Az étkezési marcipán több hozzáadott cukrot és glükózt tartalmaz, ezért a mandulatartalma alacsonyabb.
  2. A diófélék allergéncsoportba.
  3. A mandula tömege: 400g⋅0,5=200g400\,\text{g}\cdot0{,}5=200\,\text{g}. A kész massza tömege: 400+100+50=550g400+100+50=550\,\text{g}. Mandulatartalom: 200550⋅100≈36,4%\frac{200}{550}\cdot100\approx36{,}4\%.
  4. Túlgyúrás, túlmelegedés, túl kevés cukor hozzáadása, vagy a mandula túl forró darálása.
  5. Perzipán.
  6. Mert a hideg massza rugalmatlan, a zsiradék megdermed, a massza szakad.

26.1.15 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg a nyersmarcipán és az étkezési marcipán közötti különbséget a mandula- és cukortartalom szempontjából.

2. feladat (A). Sorold fel az étkezési marcipán készítésének fő lépéseit hideg eljárással.

3. feladat (B). A technológiai lap 1 kg-os receptúrájából készíts 1,8 kg étkezési marcipánt. Add meg az összes alapanyag mennyiségét.

4. feladat (B). Egy üzemben 1500 g marcipánmassza készült, amely 600 g mandulát tartalmaz. Mennyi a mandulatartalom tömegszázalékban? Mennyi porcukrot kell hozzáadni ahhoz, hogy a mandulatartalom 30%-ra csökkenjen?

5. feladat (C). A marcipán hengerléskor szakad és morzsálódik. Milyen okokra gondolsz? Milyen vizsgálatokkal győződsz meg az okról, és hogyan javítod a hibát?

6. feladat (D). Készíts 500 g étkezési marcipánt hideg eljárással. Töltsd ki a technológiai lap táblázatát, dokumentáld a műveleti lépéseket, majd hengerelj ki 3 mm vastag lapot, és készíts belőle egyszerű formát (pl. kör alakú betét). Értékeld az eredményt a minőségi jellemzők alapján.

26.1.16 Megoldások

1. feladat. A nyersmarcipán mandulatartalma magasabb (tanulási példáinkban 50%, a gyakorlatban kb. 50–67%), cukortartalma alacsonyabb (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv). Az étkezési marcipán nyersmarcipánból készül további cukorral, glükózzal és invertcukorral, így mandulatartalma alacsonyabb (jellemzően 20–35%), édesebb, lágyabb. A perzipán nem mandulából készül.

2. feladat. Mandula előkészítése (hámozás, szárítás) → darálás → porcukor hozzákeverése → glükóz és invertcukor bedolgozása → aroma hozzáadása → gyúrás → fóliázás és pihentetés → hengerlés/formázás.

3. feladat. Szorzószám: k=1,8k=1{,}8. A mennyiségek:

4. feladat. Adott: mmandula=600gm_{\text{mandula}}=600\,\text{g}, mösszes=1500gm_{\text{összes}}=1500\,\text{g}.

p=6001500⋅100=40%. p=\frac{600}{1500}\cdot100=40\%.

A jelenlegi mandulatartalom 40%. Jelöljük xx-szel a hozzáadandó porcukor tömegét. Az új mandulatartalom:

6001500+x⋅100=30. \frac{600}{1500+x}\cdot100=30.

Az egyenlet:

600=0,3⋅(1500+x) 600=0{,}3\cdot(1500+x)

600=450+0,3x 600=450+0{,}3x

150=0,3x 150=0{,}3x

x=500g. x=500\,\text{g}.

500 g porcukrot kell hozzáadni, így a kész massza 2000 g, a mandulatartalom 30%.

5. feladat. Lehetséges okok: túl kevés glükóz vagy invertcukor, a massza túl hideg, túl száraz, vagy a mandula túl durvára darált. Vizsgálat: tapintással ellenőrizzük a massza hőmérsékletét és rugalmasságát, nézzük meg, hogy morzsálódik-e már enyhe gyúráskor. Ha hideg, hagyjuk szobahőmérsékleten 15–20 percig. Ha száraz, adjunk hozzá 1–5 tömeg% glükózt vagy invertcukrot, és gyúrjuk át. Ha a mandulaszemcsék durvák, a masszát ne használjuk bevonásra, csak formázásra. A javított masszát fóliázva pihentetjük.

6. feladat. A gyakorlati feladat értékelési szempontjai:

26.1.17 Rövid összefoglaló

Az étkezési marcipán a hengerelt tészták csoportjába tartozó, mandulából és cukorból készült formázható massza. A nyersmarcipán mandulatartalma magasabb (tanulási példáinkban 50%), az étkezési marcipán további cukorral, glükózzal és invertcukorral készül, mandulatartalma 20–35% (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv arányok). A perzipán más olajos magból (gyakran sárgabarackmagból) készül, és megnevezése kötelező. Hideg eljárásnál a masszát nem hevítjük; friss íze van, de hűtve tárolandó. Meleg eljárásnál a cukorszirupot 116–120 °C-ra főzzük (ellenőrizendő: receptúra). Az olajosodást túlgyúrással, túlmelegedéssel és cukorhiánnyal okozzuk; a morzsálódás fő oka a glükóz- vagy invertcukor-hiány. Az étkezési marcipánt hengerléssel bevonásra, formázásra és figurák készítésére használjuk a Sütőmarcipánok, makronok és nugátok, a Desszertek: felvert és omlós tésztából, fondánnal, zselével, marcipánnal bevonva, a Gyümölcs-, marcipán-, nugát- és grillázsbonbonok és a Különleges díszítés: csokoládé-, marcipán-, karamell-, zselatinmassza- és grillázsdíszek alfejezetekben.

26.1.18 Források és ellenőrzési hiányok