19.4 Bevonómassza, zselék, áthúzó ganache és tükörbevonó

19.4.1 Motiváció

Képzeld el, hogy háromféle tortarendelés fut egyszerre a műhelyben: egy klasszikus tejszínes gyümölcstorta, egy fagyasztott mousse-torta és egy elegáns étcsokoládékéreggel bevont szelet. A hagyományos tejszínes tortához lágy, hűtött tortazselé kell; a mousse-tortához tükörbevonó, amely csak fagyasztott felületre folyik hibátlanul; a szelethez pedig temperált csokoládéból, bevonómasszából vagy áthúzó ganache-ból készült vékony, fényes bevonat. Ha nem tudod, melyik bevonat milyen hőmérsékleten, milyen alapra és mennyi hígítással használható, kifolyik, puha marad, megtörik vagy elveszíti a fényét. Ez az alfejezet a négy legfontosabb hideg bevonatot tanítja meg úgy, ahogy a cukrászüzemben választanod kell: mit, miből, milyen hőfokon, milyen alapra.

19.4.2 Szemléletes kép

Döntési fa a bevonatválasztásról: az első kérdés az alap hőmérséklete (fagyasztott → tükörbevonó; szobahőmérsékletű → bevonómassza), hűtött alapnál a második kérdés, hogy átlátszó, gyümölcsös fényezés kell-e (igen → zselé, nem → áthúzó ganache).

Döntési fa: fagyasztott alapra tükörbevonó, szobahőmérsékletű alapra bevonómassza; hűtött alapra átlátszó, gyümölcsös fényezéshez zselé, egyébként áthúzó ganache, mindegyik a munkahőfokával.
A bevonatválasztás döntési fája a fejezet négy bevonatával

Képzeld el a hőmérsékleti szabályt: a hűtött torta alig melegíthető fel, ezért hűtött bevonat kell rá; a fagyasztott tortára pedig csak úgy kerülhet vékony, fényes réteg, ha a bevonó gyorsan dermed, mielőtt a felület megolvad. Ezt a munkát a következő négy csoportban oldjuk meg.

19.4.3 Definíciók és alapelvek

Definíció. A bevonómassza a csokoládéhoz hasonló, de részben más növényi zsiradékkal is készülő, kakaótartalmú édesipari bevonóanyag. A Magyar Élelmiszerkönyv és az uniós kakaó- és csokoládé-irányelv szerint a csokoládé néven forgalmazott terméknek kakaóvajat kell tartalmaznia; a bevonómassza kakaóvaj mellett vagy helyett más növényi zsiradékot is tartalmazhat, ezért általában nem nevezhető csokoládénak (ellenőrizendő: pontos megnevezés és összetételi követelmény). Bevonómassza ét-, tej-, fehér és színezett változatban is kapható.

Definíció. A zselé a cukor, víz vagy gyümölcsalap, sav és zselésítő anyag (zselatin, pektin, agar vagy más hidrokolloid) rendszeréből kialakuló, lágy vagy feszes gél. A cukrászati zselé lehet önálló fogyasztási termék, tortabevonat, süteményfényező, vagy gyümölcstöltelékben térhálósított réteg.

Definíció. Az áthúzó ganache csokoládé és tejszín rendszeréből készült emulzió, amelyet legalább részben hűtött, sima torta bevonására használunk. A csokoládé–tejszín arány határozza meg, hogy tömör (töltő), krémessé verhető vagy áthúzásra, öntésre alkalmas, fényes bevonat lesz belőle.

Definíció. A tükörbevonó (glaçage miroir) sűrű, csillogó, zselatinnal vagy pektinnel stabilizált bevonat, amelyet jellemzően fagyasztott mousse-tortára öntenek, és vékony, félkemény rétegben dermed.

Szabály. Minden bevonatot a hordozó hőmérséklete és nedvességtartalma szerint válasszunk ki; a hőmérséklet- és arányproblémák okát előbb a nyersanyag fázisállapotában keressük, nem a díszítési trükkben.

19.4.4 Bevonómassza olvasztása és hígítása

A bevonómassza táblában, korongban (pasztilla) vagy tömbben érkezik. Olvasztásakor ugyanaz a hőfokprobléma, mint a csokoládénál: a kakaóvaj és más növényi zsiradékok zsírkristályai hőre megolvadnak, de túlhevítve a kakaó-szárazanyag csomósodik, és a massza elveszítheti fényét.

Szabály. A bevonómasszát – a csokoládéval ellentétben – általában nem kell temperálni: a gyártó által megadott hőfokra olvasztjuk, és ezen a hőfokon dolgozzuk fel (ellenőrizendő: gyártói adatlap; laurinsavas bevonóknál jellemzően kb. 40–45 °C). Laurinsavas bevonómasszát csokoládéval vagy kakaóvajjal ne keverjünk, mert lágy, kivirágzó bevonat lesz belőle.

Technológiai lépéssor bevonómassza olvasztására:

  1. A masszát egyenletes, legfeljebb borsónyi darabokra törjük.
  2. Vízfürdőben, kevergetés mellett, a gyártó által megadott hőfokra, körülbelül 40–45 °C-ra melegítjük (ellenőrizendő: gyártói adatlap; a bevonómassza fajtától függően 40–50 °C között lehet).
  3. Hígításhoz csak a gyártó által javasolt, vízmentes növényi zsiradékot (vagy kakaóvajat) használjuk, a bevonómasszával azonos hőmérsékleten. Vizet vagy tejszínt ne adjunk hozzá, mert a bevonómassza nem feltétlenül emulgeál vizes fázissal, és csomós, fénytelen lesz.
  4. A kész bevonatot a gyártó által megadott munkahőfokon használjuk fel (ellenőrizendő: gyártói adatlap); a csokoládé 30–32 °C-os temperálási munkahőfoka a bevonómasszára nem alkalmazható.

Hiba. Ha a bevonómassza nem folyik, a leggyakoribb ok a túl alacsony hőmérséklet vagy a túl kevés hígító. Ha felmelegítve is csomós, vizes gőz vagy vízcsepp kerülhetett bele: ilyenkor már ne hígítsuk tovább, mert a tétel szemcsés marad; használjuk fel másodlagos felületre, vagy selejtezzük.

19.4.5 Zselék

A zselésítőket az Zselésítő és sűrítő anyagok, mesterséges édesítőszerek alfejezetben tárgyaltuk. Itt a bevonat-oldali felhasználást tekintjük át.

19.4.5.1 Gyümölcszselé és tortazselé

A tortazselé híg, gyakran vízalapú, áttetsző vagy élénk színű bevonat, amelyet friss gyümölcsök, vékony krémek és gyümölcsös torták védelmére, fényesítésére használnak. Két fontos szerepe van: megakadályozza a gyümölcs kiszáradását, és esztétikailag fényes réteget ad.

Alaprecept 1 kg tortazseléhez (tanulási példa):
víz 680 g, cukor 300 g, zselatinpor 20 g (kb. 2%, 200 Bloom; ellenőrizendő: gyártói adatlap szerinti pontos adag) vagy pektin 20 g. Egy ízesített változatnál a víz egy részét gyümölcslé vagy kevés pálinka adja (gyermekeknek szánt termékbe nem való; az alkoholtartalom tájékoztatási kérdés, ellenőrizendő).

Készítési sorrend:

  1. A zselatint a víz egy részében (a zselatin tömegének kb. 5–6-szorosában, itt kb. 100–120 g hideg vízben), legalább 10 percig duzzasztjuk.
  2. A maradék vizet (vagy gyümölcslevet) a cukorral 80–90 °C-ra melegítjük, majd a kinyomkodott zselatint hozzáadjuk, és kevergetéssel teljesen feloldjuk. Forralni nem szabad.
  3. A zselét szitán átszűrjük, és 20–25 °C-ra hűtjük, hűtött tortára öntjük vagy ecsettel kenjük. A réteg vastagsága 1–2 mm legyen.

19.4.5.2 Pektinzselé

A pektinzselé akkor előnyös, ha vegetáriánus vendéget kell kiszolgálni, vagy ha hőreverzibilis, újraolvasztható fényező kell. Az NH-pektin hőreverzibilis: a kész zselé újramelegítve ismét folyós lesz, így a maradék újra felhasználható (ellenőrizendő: gyártói adatlap); fényes, ezért tortazseléhez és tükörbevonó alternatívához is használható. Az LM-pektin kalciumot igényel, ezért a gyümölcsök kalciumtartalmát figyelembe kell venni.

Számítás. Egy 0,8 kg-os gyümölcszseléhez 2% NH-pektint kell adni. A szükséges pektinmennyiség:

mpektin=0,8kg⋅0,02=0,016kg=16g.m_{\text{pektin}} = 0{,}8\,\text{kg} \cdot 0{,}02 = 0{,}016\,\text{kg} = 16\,\text{g}.

Ha a pektin 1:5 arányban előzetesen cukorral keverjük a csomósodás elkerülésére, akkor a hordozócukor mennyisége 16g⋅5=80g16\,\text{g} \cdot 5 = 80\,\text{g}.

Technológiai megjegyzés. A pektines zselé forralható, de a savat csak a főzés vége felé adjuk, különben a pektin térháló idő előtt kialakul vagy leépül.

19.4.6 Áthúzó ganache

Az áthúzó ganache esetében a tejszín és a csokoládé emulziója adja a bevonat testét. A csokoládé kakaóvajja a zsírfázis, a tejszín víz és tejfehérje komponense a vizes fázis. Az emulgeálás akkor sikerül, ha a tejszínt először felmelegítjük, majd a csokoládét apránként, egy irányban keverve beépítjük.

Jellemző csokoládé–tejszín arány (tanulási példa, a csokoládé kakaótartalmától és a tejszín zsírtartalmától függően):

Ganache-típus Csokoládé:tejszín (tömegarány) Példa
Tömör, töltő (trüffel) ganache, étcsokoládé kb. 2:1 400 g étcsokoládé, 200 g tejszín
Krémessé verhető ganache, étcsokoládé kb. 1:1 (hűtve felverve) 300 g étcsokoládé, 300 g tejszín
Áthúzó, öntő ganache, étcsokoládé kb. 1:1–1,2:1 300 g étcsokoládé, 250 g tejszín
Áthúzó ganache, tejcsokoládé kb. 1,5:1 300 g tejcsokoládé, 200 g tejszín
Áthúzó ganache, fehér csokoládé kb. 2:1 400 g fehér csokoládé, 200 g tejszín

A tömör ganache 30–32 °C-on is sűrű, nehezen terül, ezért áthúzásra az áthúzó arányt használjuk. Az arányok tájékoztató tanulási értékek (ellenőrizendő: szakkönyv, gyártói ajánlás); a fehér csokoládé több cukrot és tejport tartalmaz, ezért a tejszín–csokoládé arány eltér.

Készítési sorrend:

  1. A tejszínt forráspontig, de ne forralva, 80–85 °C-ra melegítjük.
  2. Az apróra tört csokoládét hőálló keverőtálba tesszük, és a forró tejszínt fokozatosan, vékony sugárban hozzáöntjük.
  3. Keverőgéppel, habverővel vagy szilikon spatulával lassú, egyirányú mozdulattal emulgeáljuk, amíg a keverék fényes, homogén, olajmentes nem lesz.
  4. Az áthúzó ganache-t 30–32 °C munkahőmérsékletre hűtjük, mielőtt hűtött, sima tortára öntjük.

Hiba. Ha a ganache kicsapódik, vagy olajos lesz, az emulzió megtört. Ennek oka lehet túl hideg csokoládé, túl forró tejszín, vagy túl gyors keverés. A javítás: nagyon kevés, 35–40 °C-os tejszín adagolásával próbáljuk újraemulgeálni; ha nem sikerül, a tételt krémalapnak lehet felhasználni, de bevonásra nem.

19.4.7 Tükörbevonó

A tükörbevonó a fagyasztott desszertek klasszikus bevonata, mert a hideg felületen gyorsan dermed, és egyenletes, fényes réteget ad. A fő összetevők: cukor, glükóz, víz, sűrített tej, zselatin és csokoládé (vagy kakaópor, illetve fehércsokoládé-alap).

Alaprecept kb. 730 g tükörbevonóhoz (tanulási példa, fehércsokoládés változat; a mennyiségek ellenőrizendők: gyártói adatlap, szakkönyv):

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Cukor 160
Víz (a cukorhoz) 80
Glükóz 160
Sűrített tej 100
Fehércsokoládé 160 apróra törve
Zselatinpor (200 Bloom) 12 kb. 1,6%
Víz a zselatin duzzasztásához 60 a zselatin tömegének kb. 5-szöröse
Ételfesték néhány csepp zsírban oldódó vagy a rendszerhez illeszkedő
Összesen 732 a főzés közbeni párolgás miatt valamivel kevesebb

Készítési sorrend:

  1. A zselatint legalább 15 percig a 60 g hideg vízben duzzasztjuk; a víz mennyiségét pontosan mérjük, mert a felesleg hígítja a bevonatot.
  2. A cukrot 80 g vízzel és a glükózzal 103 °C-ig főzzük (szemléltető érték; a glükóz sűrűbbé teszi, a hőfok pontos a recept szerint változhat).
  3. A tűzről levéve hozzáadjuk a sűrített tejet, majd a kinyomkodott zselatint, végül az apróra tört fehércsokoládét. Addig keverjük, amíg a csokoládé teljesen elolvad és a keverék emulgeálódik.
  4. Színanyagot adunk hozzá, botmixerrel óvatosan homogenizáljuk, majd a masszát kb. 30–35 °C munkahőmérsékletre hűtjük (ellenőrizendő: az adott recept és receptforrás).
  5. A fagyasztott, sima tortát rácsra tesszük, és a tükörbevonót egyenletesen, egy öntéssel a felületre öntjük. A felesleg lecsepeg, a forma aljáról levágjuk.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Képsor: a tükörbevonót botmixerrel buborékmentesítik és megmérik a hőmérsékletét, a rácson álló fagyasztott tortára középről körkörösen öntik, a felesleg lecsepeg, az alsó peremet levágják.
A tükörbevonó öntésének képsora: buborékmentesítés, hőmérés, torta a rácson, öntés, lecsepegés

Szabály. A tükörbevonó alkalmazási hőfoka kritikus hőmérséklet. Ha túl meleg, megolvasztja a mousse felső rétegét; ha túl hideg, nem folyik, és vastag, egyenetlen lesz. A mérés elengedhetetlen: digitális hőmérőt használj.

19.4.8 Jogszabályok és higiénia

Jogszabály. A csokoládé és bevonómassza összetételét az EU kakaó- és csokoládétermékekre vonatkozó irányelve (2000/36/EK) és a Magyar Élelmiszerkönyv átültetése szabályozza; a bevonómassza megnevezése és zsírtartalma nem mindig azonosítható „csokoládéként” (ellenőrizendő: aktuális előírások). A fogyasztói tájékoztatás szempontjából a zselatint, a zselésítők esetleges allergén voltát, a tej- és szójatartalmat, valamint az alkohol jelenlétét a 1169/2011/EU rendeletnek megfelelően jelölni kell.

Higiénia. Minden bevonat közvetlenül a késztermékre kerül, ezért a munkafelület, a keverőtál, a habverő és a hőmérő legyen tiszta és fertőtlenített. A visszamaradt bevonatot ne öntsd vissza a közös edénybe; a felfogott felesleget csak frissen, azonnal használd fel, hacsak a recept nem enged külön hűtött, jelzett újraolvasztást. A zselatin és a tejfehérje jó táptalaj, ezért a tükörbevonót 2 óránál tovább ne tartsuk melegen; a felesleget zárható edényben, dátumozva hűtőbe tesszük (ellenőrizendő: üzemi útmutató).

19.4.9 Gyakorlati útmutató

Technológiai lap.

Termék: Étcsokoládés áthúzó ganache (1:1) 1 db 20 cm-es torta bevonásához (tanulási recept, nem eredeti hagyományőrző termék).

Alapmennyiség: 300 g kész ganache, 1 db 20 cm-es, hűtött, kiegyenlített torta.

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Étcsokoládé (legalább 53% kakaó) 150 Apróra törve, vízmentes edényben
Tejszín (35% zsírtartalmú) 150 80–85 °C-ra melegítve
Összesen 300 —

Eszközök: főzőlap, lábas, tűzálló keverőtál, digitális hőmérő, szilikon spatula, habverő, szita, tortarács.

Műveleti sorrend:

  1. Higiéniai munkakezdés: kézmosás, tiszta kötény, hajháló, tiszta eszközök.
  2. A csokoládét apróra törjük, tálba tesszük.
  3. A tejszínt 80–85 °C-ra melegítjük; ne forraljuk túl, mert a tejfehérje kicsapódhat.
  4. A forró tejszínt vékony sugárban a csokoládéra öntjük. 30 másodpercig hagyjuk állni, hogy a csokoládé meglágyuljon.
  5. A közepétől indulva, körkörösen, egy irányban keverünk, amíg a keverék fényes, homogén, olajmentes lesz.
  6. A ganache-t 30–32 °C-ra hűtjük (kevergetés közben), majd hűtött torta felületére öntjük.
  7. A tortát rácsra tesszük; a felesleget spatulával lehúzzuk. A ganache-t 15 percig dermedni hagyjuk.

Kritikus pontok: a tejszín hőmérséklete (80–85 °C), a hűtőtálca hőmérséklete (jellemzően 2–6 °C, ellenőrizendő), a munkahőmérséklet 30–32 °C; a ganache-t nem szabad kevergetés nélkül melegen hagyni, mert a felület bőrösödik.

Allergének: tej (tejszín), szója (egyes csokoládék emulgeátora: szójalecitin), diófélék (ha a csokoládé diós üzemben készült: „nyomokban tartalmazhat”). Glutén, tojás, földimogyoró, szezám, kén-dioxid nincs a receptben.

Minőségi jellemzők: fényes, egyenletes, vékony bevonat; nem csorgott le teljesen; a metszetnél tömör, nem porlékony; ízben nem keserű, nem égett; a ganache 1–2 mm vastag.

Tárolás: hűtött, zárt rendszerben 3 nap (ellenőrizendő), fagyasztva legfeljebb 1 hónap (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv szerint).

19.4.10 Minőségellenőrzés

A bevonatok minőségét érzékszervi úton és tömeggel ellenőrizzük. A tükörbevonónál a felületnek tükörfényűnek, egyenletes színűnek, hólyag- és csíkozásmentesnek kell lennie; a szeleteléskor a bevonat nem repedhet. Az áthúzó ganache-nál az emulzió jele a fényes, olajmentes felület, a vékony réteg és a sima metszet. A zseléknél a gélnek rugalmasnak, nem vizesnek és nem túl keménynek kell lennie; a gyümölcszselé ne eresszen.

Tömegellenőrzés. Egy 20 cm átmérőjű, kb. 6 cm magas torta felülete (tető és palást) π⋅102+2π⋅10⋅6≈691cm2\pi \cdot 10^2 + 2\pi \cdot 10 \cdot 6 \approx 691\,\text{cm}^2. Az 1–2 mm-es réteg térfogata kb. 69–138cm369\text{–}138\,\text{cm}^3, ami ρ≈1,2g/cm3\rho \approx 1{,}2\,\text{g/cm}^3 sűrűséggel kb. 83–166g83\text{–}166\,\text{g} ganache-t jelent. A 300 g ganache-ból tehát jelentős a lecsöpögő felesleg (kb. 130–215 g), amelyet tisztán gyűjtünk és a higiéniai szabály szerint kezelünk. Ha a tortán maradt bevonat ennél lényegesen vastagabb, a ganache mennyiségét csökkenteni kell.

19.4.11 Tipikus hibák és okaik

  1. A tükörbevonó nem folyik egyenletesen.
    Tünet: vastag, csíkos, lépcsőzetes felület.
    Ok: túl hideg a munkahőmérséklet, vagy a zselatin nem oldódott fel teljesen.
    Megelőzés: a hőmérőt mindig használjuk, a zselatint szűrjük, a masszát botmixerrel simítjuk.

  2. Az áthúzó ganache kicsapódik.
    Tünet: szemcsés, olajos, fénytelen.
    Ok: hőmérséklet-sokk (hideg csokoládé + forró tejszín), túl gyors keverés, vagy a csokoládé nem volt elég finomra törve.
    Megelőzés: a tejszínt ne forraljuk, a csokoládét apróra törjük, lassan keverjünk.

  3. A bevonómassza nem hígul.
    Tünet: a massza túl sűrű, nem folyik a formákra.
    Ok: túl hideg a massza, vagy rossz hígítót használunk (víz, hideg tejszín).
    Megelőzés: a gyártó által megadott hőfokon, hígítóval dolgozzunk.

  4. A tortazselé túl puha vagy túl kemény.
    Tünet: a zselé nem tartja a formát, vagy szeleteléskor gumiszerű.
    Ok: a zselatin adagja nem igazodik a savtartalomhoz (savas gyümölcslé több zselatint igényel), vagy a felhasznált zselatin Bloom-értéke eltérő.
    Megelőzés: a gyártói adatlap szerint számoljuk ki a szükséges zselatinmennyiséget.

19.4.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászüzemben a hétvégi esküvői tortarendeléshez 12 db, 18 cm-es fagyasztott mousse-tortát kell tükörbevonattal bevonni. A mousse-torták málna-, fehércsokoládé- és mandula-rétegeket tartalmaznak. A tortákat fehércsokoládés, rózsaszínre színezett tükörbevonóval vonják be.

A cukrász a zselatint hideg vízben duzzasztja, a cukoroldatot glükózzal 103 °C-ra főzi, hozzáadja a sűrített tejet, a zselatint és a fehér csokoládét; majd rózsaszín zsírban oldódó ételfestéket ad hozzá. A keveréket 32 °C-ra hűti. A fagyasztott tortákat rácsra teszi, és egyenletesen leönti. A felesleg lecsepeg. A bevonat 2 perc alatt dermed. A tortákat hűtőben 4 °C-on tartják a szállításig. A tanulság: a tükörbevonat sikere a pontos hőfokmérésen, a fagyasztott állapoton és az egyenletes öntésen múlik; ha a hőmérsékletet elmulasztják, a bevonat leolvasztja a mousse-t, és a torta összeesik.

19.4.13 Önellenőrzés

  1. Milyen hőmérsékleten kell a fagyasztott mousse-tortára önteni a tükörbevonót?
  2. Mi a különbség a csokoládé és a bevonómassza között a kakaóvaj tekintetében?
  3. Miért nem szabad a zselatint forralni?
  4. Melyik arány közelítőleg az étcsokoládés áthúzó ganache esetén, és miben különbözik a tömör (töltő) ganache-tól?
  5. Mi az emulzió szerepe az áthúzó ganache-ban?
  6. Mi a teendő, ha a tükörbevonó túl sűrű?

19.4.14 Feladatok

1. feladat (A): Határozd meg, hány gramm NH-pektint kell 1,2 kg tortazseléhez, ha az adagolás 2%?

2. feladat (A): Egy tömör (töltő) ganache recept 300 g tejcsokoládét és 150 g tejszínt tartalmaz. Írd fel a tömegarányt és a két anyag össztömegét!

3. feladat (B): Egy tükörbevonó 120 g zselatinoldattal készül, amelynek 10%-a zselatinpor, és a többi víz. Mennyi zselatinport és vizet kell kimérni?

4. feladat (B): Egy bevonómassza 500 g-os tábláját a gyártó szerint 8% (m/m) kakaóvaj hozzáadásával kell hígítani. Mennyi kakaóvajat és mennyi lesz a kész bevonat tömege?

5. feladat (C): Hibaelemzés: a tortazselé leöntés után 5 perccel már teljesen megszilárdult, szeleteléskor törik, nem rugalmas. Mi lehetett a hiba? Mit javasolsz?

6. feladat (D): Készíts el 1 kg tortazselét az alábbiak szerint: 680 g víz, 300 g cukor, 20 g zselatinpor (200 Bloom; ellenőrizendő: gyártói adatlap). A zselésítési lépéseket írd le, a munka közben használj digitális hőmérőt, és jegyzőkönyvben rögzítsd a munkahőmérsékletet és a dermedési időt.

19.4.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Kb. 30–35 °C-on (tájékoztató érték; ellenőrizendő: receptforrás).
  2. A csokoládé kakaóvajat tartalmaz; a bevonómassza kakaóvaj mellett vagy helyett más növényi zsiradékot is tartalmazhat, ezért általában nem nevezhető csokoládénak (ellenőrizendő: aktuális megnevezési előírás).
  3. Forralásnál a zselatin fehérjeláncai bomlanak, a zselésítő képesség csökken.
  4. Az áthúzó étcsokoládés ganache kb. 1:1–1,2:1 (csokoládé:tejszín); a tömör, töltő ganache kb. 2:1 (ellenőrizendő).
  5. Az emulzió a zsírfázist (kakaóvaj) és a vizes fázist (tejszín) egyenletes, fényes, stabil masszává egyesíti; ha megtörik, a ganache olajos, szemcsés lesz.
  6. Óvatosan visszamelegítjük a munkahőfokra (vagy a recept szerint kevés meleg folyadékkal hígítjuk), közben nem keverünk levegőt a masszába.

1. feladat:
A pektinmennyiség: 1,2kg⋅0,02=0,024kg=24g1{,}2\,\text{kg} \cdot 0{,}02 = 0{,}024\,\text{kg} = 24\,\text{g}.

2. feladat:
A tömegarány: 300:150=2:1300:150 = 2:1.
Össztömeg: 300g+150g=450g300\,\text{g} + 150\,\text{g} = 450\,\text{g}.

3. feladat:
A zselatinoldat 10%-a zselatinpor: 120g⋅0,10=12g120\,\text{g} \cdot 0{,}10 = 12\,\text{g} zselatinpor.
Víz: 120g−12g=108g120\,\text{g} - 12\,\text{g} = 108\,\text{g}.

4. feladat:
A hígítandó kakaóvaj: 500g⋅0,08=40g500\,\text{g} \cdot 0{,}08 = 40\,\text{g}.
Kész bevonat tömege: 500g+40g=540g500\,\text{g} + 40\,\text{g} = 540\,\text{g}.

5. feladat:
A zselé túl kemény és törékeny, mert valószínűleg túl sok a zselatin (vagy nagyobb Bloom-értékű zselatint használtunk). A savas közeg gyengíti a zselatingélt, tehát nem a sav okozza a keménységet; csökkentsük a zselatint a gyártói adatlap szerinti adagra. A tortazseléhez jellemzően 1–2% zselatin elég (a Bloom-érték függvényében; ellenőrizendő: gyártói adatlap).

6. feladat (D) megoldási váz:
A zselatint a víz egy részében, 100–120 g hideg vízben duzzasztjuk (a zselatin tömegének kb. 5–6-szorosa). A maradék kb. 560–580 g vizet a cukorral 85 °C-ra melegítjük, hozzáadjuk a zselatint, keveréssel feloldjuk, leszűrjük, 25 °C-ra hűtjük. A jegyzőkönyvben szerepel a zselatin duzzadási ideje, a felhasználás hőmérséklete, a dermedés kezdete és vége.

19.4.16 Rövid összefoglaló

A bevonómassza kakaótartalmú, kakaóvajjal vagy más növényi zsiradékkal készülő édesipari anyag; csak vízmentes közegben hígítható, általában nem kell temperálni, a gyártó által megadott hőfokon (laurinsavas bevonónál jellemzően kb. 40–45 °C) olvasztjuk és dolgozzuk fel (ellenőrizendő: gyártói adatlap). A zselék lehetnek gyümölcs-, torta- vagy pektinzselék; a zselatint hideg vízben duzzasztjuk, forralni tilos, a pektin forralható, de a savat későn adjuk. Az áthúzó ganache csokoládé és tejszín emulziója, áthúzáshoz étcsokoládénál jellemzően kb. 1:1–1,2:1 (csokoládé:tejszín) arányban (a tömör, töltő ganache 2:1), 30–32 °C-on használjuk (ellenőrizendő: szakkönyv). A tükörbevonó zselatinnal, glükózzal, sűrített tejjel és csokoládéval készül, fagyasztott mousse-tortára kb. 30–35 °C-on öntjük (ellenőrizendő: receptforrás). Minden bevonat kritikus hőmérséklete az emulgeálás és a dermedés; a munkahőmérsékletet digitális hőmérővel ellenőrizzük, a felesleget higiénikusan kezeljük.

19.4.17 Források és ellenőrzési hiányok

Hivatkozott szakirodalmi kör: gyártói adatlapok, a cukrászati technológiai szakkönyvek, a Magyar Élelmiszerkönyv és a kakaó- és csokoládétermékekre vonatkozó uniós irányelv (2000/36/EK). Ellenőrizendő: a bevonómassza pontos megnevezési követelménye, a zselatin Bloom-értéke és adagolási aránya, a tükörbevonó hőfoka, a tejszín emulgeálási hőmérséklete, a zselatin oldódási hőfoka, a zselatin forralásának pontos hatása, valamint a hűtött tárolás időtartama az üzemi HACCP-terv szerint.