20.1 Gyümölcstöltelékek, olajos magvas és tartós töltelékek

20.1.1 Motiváció: miért kell ismernünk a töltelékeket?

A beigli, a pozsonyi kifli vagy egy almás pite akkor lesz igazán jó, ha a töltelék nem folyik ki, nem szárad csomóssá, és a vágási felület egyenletes. A vendég azért tér vissza, mert a töltelék íze intenzív, állaga krémes vagy szálas, és a termék másnap is biztonságosan fogyasztható. A töltelék a sütemény lelke, de egyben a legérzékenyebb része is: magas nedvességtartalma, fehérje- és cukortartalma, valamint a hőkezelés utáni hűtési lánc együtt határozza meg a romlási kockázatot. Ebben a leckében a gyümölcs-, dió-, mák- és mogyorótöltelékeket a víztartalom és a sűrítés oldaláról tanuljuk meg. A tanultakat később a beigli és a pozsonyi kifli készítésénél használjuk fel.

20.1.2 Szemléletes kép

A sütésálló gyümölcstöltelék készítésének elvi sora - A sűrítés, az íz- és sav egyensúly, valamint a gyors hűtés a minőség és a biztonság alapfeltétele.

A töltelék útja mindig ugyanaz: előkészítünk, koncentrálunk (vizet vonunk el vagy kötünk meg), beállítjuk az ízt, majd azonnal hűtjük. Ha bármelyik lépés kimarad, a töltelék híg, kifolyó vagy romlandó lesz.

20.1.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Töltelék a cukrászatban a tészták közé, azok üregeibe vagy felületére felvitt, ízesített, krémes vagy darabos, sütéssel vagy sütés nélkül felhasznált félkész termék.

Definíció. Sütésálló töltelék az a töltelék, amely sütés közben nem folyik ki, nem forr túl, és megtartja formáját. Sütésállóságát alacsony vízaktivitással, sűrítő anyaggal, megfelelő cukor- vagy zsiradéktartalommal, illetve előfőzéssel érjük el.

Definíció. A vízaktivitás (awa_{\text{w}}) a termékben lévő szabad víz aránya. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kevesebb víz áll a mikrobák rendelkezésére. A friss gyümölcs vízaktivitása 0,95 felett van; a sütésálló töltelékeké cukorral, főzéssel és vízelvonással 0,90 alá csökkenthető (ellenőrizendő: termékspecifikus vízaktivitás-határ). A vízaktivitás nem azonos a nedvességtartalommal: a cukor és a só megköti a vizet, ezért a mérhető nedvesség ellenére kevesebb hasznosítható víz marad.

Szabály. A töltelék víztartalmát három módon csökkentjük vagy kötjük meg: (1) párolással/főzéssel elpárologtatjuk, (2) cukorral, sóval vagy sűrítő anyaggal (keményítő, pektin) megkötjük, (3) zsiradékkal (dió, vaj, tejszín) vízben szegény masszát vagy emulziót alakítunk ki. A folyamat során a hőkezelés és a gyors hűtés a biztonság feltétele.

Jogszabály. A 852/2004/EK rendelet szerint a tejjel, tejszínnel, tojással készülő töltelékek hőkezelése, gyors lehűtése és hűtött tárolása higiéniai alapkövetelmény. Az 1169/2011/EU rendelet II. melléklete szerint a diófélék, a tej, a glutént tartalmazó gabonák és a 10 mg/kg (illetve 10 mg/l) feletti kén-dioxid/szulfit jelenlétét jelölni kell (ellenőrizendő: II. melléklet). A mák nem tartozik a 14 kötelezően jelölendő allergéncsoport közé, de mákallergia előfordul, ezért a vendég kérésére tájékoztatást adunk róla. Az adalékanyagként használt keményítő, pektin vagy szorbát csak a 1333/2008/EK rendelet szerint engedélyezett anyag lehet (ellenőrizendő: aktuális adalékanyag-táblázat). A lekvár- és dzsemszerű termékekre a Magyar Élelmiszerkönyv gyümölcskészítményekre vonatkozó összetételi előírásai vonatkoznak (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó fejezete).

20.1.4 A gyümölcstöltelékek technológiája

20.1.4.1 Gyümölcs-előkészítés

A gyümölcsöt mindig válogassuk át: a penészes, erjedt, sérült szemeket dobjuk ki, mert a sütés nem méregteleníti a mikotoxinokat. Mossuk folyó víz alatt, csepegtessük le, majd daraboljuk a kívánt méretre. A vágott alma gyorsan barnul; a barnulást citromlével vagy hőkezeléssel gátolhatjuk. A gyümölcstartalmú töltelékeknél a cukor, a sav és a pektin aránya dönti el az állagot: a savas, pektinben gazdag gyümölcsökből (ribiszke, alma) sűrűbb gél lesz, az eperből és az őszibarackból hígabb, ezért oda pektin vagy keményítő kell.

20.1.4.2 Párolt alma

A párolt alma a piték, rétesek és almás sütemények klasszikus tölteléke. Az almát hámozzuk meg, távolítsuk el a magházát, majd vágjuk kockára vagy szeletre.

Recept. Párolt alma töltelék kb. 1 kg-hoz.

  1. Mérjünk be 1 000 g hámozott, magház nélküli almát, 120–180 g cukrot, 10–20 ml citromlevet és 2–4 g őrölt fahéjat.
  2. Az almát vastag aljú edényben, közepes lángon, saját levében pároljuk meg, kevergetés mellett.
  3. Amikor az alma félig megpuhult, adjuk hozzá a cukrot, a citromlevet és a fahéjat.
  4. Pároljuk addig, amíg a szirup enyhén besűrűsödik, de a darabok megmaradnak.
  5. Ha a töltelék híg, szitált étkezési keményítőt keverjünk el kevés hideg vízzel, adjuk a gyümölcshöz, és forraljuk 1–2 percig.
  6. Hűtsük le gyorsan, és 4 °C alatt tároljuk (ellenőrizendő: üzemi hűtőtárolási gyakorlat).

Higiénia. A párolt alma 4 °C felett néhány óra alatt erjedni kezdhet. Csak annyit főzzünk, amennyit aznap vagy másnap felhasználunk, vagy gyorshűtés után mélyhűtve tároljunk.

20.1.4.3 Meggy- és bogyós gyümölcstöltelék sűrítése

A meggy, a cseresznye és az erdei gyümölcsök savas közege kedvez a pektinnek, de a bogyós gyümölcsök pektintartalma változó. A tölteléket leggyakrabban étkezési keményítővel vagy főzős pektinnel sűrítjük.

Meggytöltelék vázlata 1 kg-hoz (tanulási recept):

A művelet: a gyümölcsöt a cukor felével és a vízzel felforraljuk. A keményítőt hideg vízzel csomómentesre keverjük, a forrásban lévő gyümölcshöz adjuk, és 1–2 percig forraljuk. Levesszük a tűzről, hozzáadjuk a maradék cukrot, és hűtjük. A rövid forralás nem csirízesíti el teljesen a keményítőt, de a sütő hőmérséklete befejezi; ha a tölteléket hidegen használjuk, akkor legalább 2–3 percig forralni kell.

20.1.4.4 Lekvár és dzsem alapú töltelékek

A lekvár vagy dzsem alapú töltelék kényelmes, de önmagában kevésbé sütésálló, mert a magas gyümölcscukor-tartalom a sütőben karamellizálódhat, és a töltelék kifolyhat. Csak magas szárazanyag-tartalmú, jól zselésedő készítményt válasszunk. A dzsemet gyakran keverjük kevés párolt almával vagy keményítővel, hogy sütés közben ne folyjon ki.

20.1.5 Olajos magvas töltelékek: dió, mák, mogyoró

20.1.5.1 Nyersanyag-ellenőrzés és előkészítő műveletek

A dió, a mák és a mogyoró avasodásra, penészesedésre hajlamos. A penészes tételt vissza kell utasítani, mert a mikotoxinok nem bomlanak el sütés közben. A diót és a mogyorót szárazon, 150–170 °C-on 5–10 percig piríthatjuk, de vigyázzunk, hogy ne égjen meg (ellenőrizendő: üzemi pirítási gyakorlat). A pirítás erősíti az aromát. A mákot nem pirítjuk, hanem forrázzuk vagy főzzük.

A magvakat csak annyit daráljuk, amennyit azonnal felhasználunk, mert a megnövekedett felület és a sérült sejtekből kiszabaduló olaj gyorsítja az avasodást. A mákot finomra daráljuk; a diót és a mogyorót a termék jellegétől függően darálva vagy durvára vágva adjuk a töltelékhez.

20.1.5.2 Forrázott diótöltelék

A forrázás azt jelenti, hogy a darált magvat forró cukros tejjel vagy sziruppal öntjük le. A forrázás kioldja a magvak aromáját, részben lágyítja a fehérjéket, és csökkenti a nyers ízt. A klasszikus beigli- és pozsonyitöltelék forrázott dióval készül.

Arányok 1 kg forrázott diótöltelékhez (tanulási recept):

A tejet a cukorral felforraljuk, a diót és a mazsolát leforrázzuk, hozzáadjuk a fűszereket, átkeverjük, majd kihűtjük. A kihűlt masszát hidegen vagy enyhén kézmelegen töltsük a tésztába.

20.1.5.3 Főzött máktöltelék

A mák több nedvességet vesz fel, mint a dió, ezért főzni szoktuk. A mákot tejben, cukorral, citromhéjjal és vaníliával addig főzzük, amíg a massza kenhető, de nem folyós. Gyakran darált keksszel, búzadarával vagy zsemlemorzsával stabilizáljuk. A búzadara és a zsemlemorzsa glutént tartalmaz, ezért gluténmentes termékhez ne használjuk, vagy jelöljük.

Máktöltelék vázlata kb. 850 g-hoz (tanulási recept; az összes tömeg a tételek közepes értékeivel kb. 860 g):

Allergének. Glutén (búzadara, zsemlemorzsa), tej (tej, vaj); a keresztszennyezés miatt nyomokban más diófélék is előfordulhatnak (a mák nem tartozik az 1169/2011/EU szerinti 14 csoportba).

A tejet a cukorral és a búzadarával sűrűre főzzük, hozzáadjuk a mákot, a vajat, a citromhéjat, és addig keverjük, amíg a massza besűrűsödik. A mák forrázva is készülhet, de a főzés csökkenti a mikrobiológiai kockázatot, és a töltelék stabilabb lesz.

20.1.5.4 Mogyorótöltelék

A mogyorót pirítjuk, a héját ledörzsöljük, majd a dióhoz hasonlóan forrázott masszát készítünk. A mogyoró zsírtartalma magas, ezért kevesebb folyadék kell, és a cukor mellett kakaóporral, étcsokoládéval is ízesíthetjük. A mogyoró dióféle, a földimogyoró hüvelyes; mindkettő allergén, ezért a jelölést és a keresztszennyezést külön kell kezelni.

20.1.6 Tartós, sütésálló töltelékek kialakítása

A sütésállóság kulcsa a víz megkötése és a töltelék viszkozitása. A következő műveletek segítenek:

Tilos. A krémes, tejes, tojásos tölteléket órákig melegen tartani; a diós-mákos tölteléket szobahőmérsékleten tárolni; a lejárt vagy penészes magvat „megpirítva megmenteni”.

20.1.7 Számítási példák

1. példa. Diótöltelék nagyítása beiglihez. Alaprecept 1 kg-hoz: dió 500 g, cukor 200 g, tej 200 ml, mazsola 80 g, citromhéj 5 g, fahéj 2 g, összesen 987 g. Egy üzemi napon 12 db beigli készül, mindegyikbe 400 g töltelék kell. Mennyi diót és tejet mérjünk be?

Adott: 1 kg-os recept, szükséges tömeg mszükséges=12×400=4800gm_{\text{szükséges}} = 12 \times 400 = 4\,800\,\text{g}. A szorzószám:

k=mszükségesmalap=4800987≈4,86.k=\frac{m_{\text{szükséges}}}{m_{\text{alap}}} = \frac{4\,800}{987} \approx 4{,}86.

A dió bemérése: 500⋅4,86=2430g500 \cdot 4{,}86 = 2\,430\,\text{g}. A tej bemérése: 200⋅4,86=972ml200 \cdot 4{,}86 = 972\,\text{ml} (a tej sűrűségét 1 g/ml-nek véve). Ellenőrzés: az összesített tömeg 987⋅4,86≈4795g987 \cdot 4{,}86 \approx 4\,795\,\text{g}, ami a kívánt 4 800 g-hoz közelít; a kerekítés miatt csekély az eltérés. A tizedes tömeget gyakorlati pontossággal 2 430 g-ra, a tejet 970 ml-re kerekítjük.

2. példa. Keményítő adagolása híg meggytöltelékhez. Van 2 kg meggytöltelék, amely főzés után még híg. A kívánt állaghoz a kész töltelék tömegére számítva 4 tömegszázalék étkezési keményítő kell. Mennyi keményítőt adjunk hozzá, ha a meglévő töltelék már 1,5% keményítőt tartalmaz, és a keményítőt 1:4 arányban hideg vízzel keverjük el?

Adott: mtöltelék=2000gm_{\text{töltelék}} = 2\,000\,\text{g}, jelenlegi keményítő pmost=1,5%p_{\text{most}} = 1{,}5\%, cél pcél=4%p_{\text{cél}} = 4\% a kész töltelék tömegére. A már benne lévő keményítő:

mmost=1,5100×2000=30g.m_{\text{most}} = \frac{1{,}5}{100} \times 2\,000 = 30\,\text{g}.

A hozzáadandó keményítő xx gramm, hozzá 4x4x gramm hideg víz (1:4), így a kész töltelék tömege 2000+5x2\,000 + 5x:

30+x=0,04(2000+5x)⇒0,8x=50⇒x=62,5g,mvíz=250g.30 + x = 0{,}04\,(2\,000 + 5x) \;\Rightarrow\; 0{,}8x = 50 \;\Rightarrow\; x = 62{,}5\,\text{g},\qquad m_{\text{víz}} = 250\,\text{g}.

A keményítőt előbb a hideg vízben elkeverjük, a forrásban lévő töltelékhez adjuk, és 2–3 percig forraljuk. Ellenőrzés: kész töltelék 2000+62,5+250=2312,5g2\,000 + 62{,}5 + 250 = 2\,312{,}5\,\text{g}; keményítő 30+62,5=92,5g30 + 62{,}5 = 92{,}5\,\text{g}; 92,5/2312,5=4,0%92{,}5 / 2\,312{,}5 = 4{,}0\%. (A hozzáadott víz miatt az eredetileg számolt 50 g keményítő csak 80/2250≈3,6%80/2\,250 \approx 3{,}6\%-ot adna, ezért kell több.)

20.1.8 Gyakorlati útmutató: sütésálló forrázott diótöltelék

Cél. Tanuld meg 1 kg sütésálló forrázott diótölteléket készíteni, amely beiglihez, pozsonyi kiflihez és uzsonnasüteményhez használható.

Eszközök és anyagok. Vastag aljú lábas, kézi habverő vagy fakanál, mérleg, hőmérő, hűtőedény, fólia, daráló vagy aprítógép, tiszta tárolóedény. A dió, tej, cukor, mazsola, citromhéj és fahéj friss és ellenőrzött legyen.

Higiéniai munkakezdés. Munkaruha, hajháló, ékszer le, kézmosás. A felületeket és az eszközöket tisztítsuk meg. A daráló és az aprítógép tisztítása előtt áramtalanítsunk, és győződjünk meg arról, hogy a gép áll. A diót és a mazsolát ellenőrizzük: ne legyen avas, dohos, penészes szaga.

Biztonsági korlát. A forró cukros tej súlyos forrázást okozhat. Az edényt stabilan helyezzük el, hosszú nyelű eszközzel keverjünk, és soha ne hajoljunk a forró gőz fölé. A daráló gép védőburkolatát nem szabad kiiktatni; a gépet csak oktatás után és felügyelet mellett használjuk.

Technológiai lap. Sütésálló forrázott diótöltelék, kb. 1 kg.

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Darált dió 500 frissen darálva
Kristálycukor 200
Tej 200 2,8% zsírtartalmú
Mazsola 80 beáztatva, lecsepegtetve
Reszelt citromhéj 5 kezeletlen héjról
Őrölt fahéj 2
Összesen 987 kb. 1 kg kész töltelék

A táblázat nettó tömegre vonatkozik; a bemérésnél a veszteség miatt 5–10% ráhagyás javasolt.

Műveleti sorrend.

  1. A diót daráljuk meg, mérjük be.
  2. A tejet a cukorral forraljuk fel, amíg a cukor teljesen feloldódik (a forrás kb. 100 °C; ellenőrizendő: üzemi gyakorlat).
  3. Öntsük a forrásban lévő tejet a diós keverékre, adjuk hozzá a mazsolát, a citromhéjat és a fahéjat.
  4. Keverjük át, takarjuk le, és hagyjuk 15–20 percig forrázódni.
  5. Hűtsük le gyorsan hideg vizes fürdőben, közben időnként keverjük.
  6. Ellenőrizzük a masszát: a massza kenhető, nem folyik, a dió átnedvesedett.
  7. Töltsük tiszta, zárható edénybe, fóliázzuk közvetlenül a felületre, és hűtőben tároljuk legfeljebb 48 óráig (ellenőrizendő: üzemi HACCP szerinti idő).

Kritikus pontok. A dió beszerzésekor a mikotoxin-kockázatot a szállítótól kért specifikációval és érzékszervi vizsgálattal ellenőrizzük. A forrázás forrásban lévő tejjel történik; ha a tej nem elég forró, a töltelék nyers maradhat. A hűtés kritikus: a hőkezelt tölteléket 2 órán belül 4 °C alá hűtjük (tanulási példa; a hűtési időre és hőfokra nincs egyetlen, általánosan kötelező számérték, azt az üzemi HACCP-terv rögzíti – ellenőrizendő: hatályos GHP-útmutató). Ha a hűtés lassú, a túlélő spórásodók felszaporodhatnak.

Allergének. Diófélék, tej, glutén (ha zsemlemorzsát használunk), szulfit (kénezett mazsola esetén), valamint nyomokban földimogyoró vagy más diófélék a keresztszennyezés miatt, ha a daráló közös vonalon dolgozik.

Minőségi jellemzők. A töltelék egynemű, kenhető, nem folyós; a dió apró darabokban felismerhető. Íze édes, diós, fűszeres, nem keserű. Tárolás 5 °C alatt, legfeljebb 48 óra (ellenőrizendő); a felhasználás előtt hidegen adagoljuk a tésztába.

20.1.9 Minőségellenőrzés

A töltelékek minőségét érzékszervi vizsgálattal és egyszerű fizikai próbával ellenőrizzük. A gyümölcstöltelék legyen fényes, darabos vagy homogén, kenhető, ne legyen csomós. A dió- és máktöltelék legyen egynemű, a zsiradék ne váljon ki. A sütésálló tölteléket próbaként kenjük kisebb tésztadarabra, és süssük meg: ha a töltelék kifut, további sűrítés vagy hűtés szükséges.

20.1.10 Tipikus hibák és okaik

20.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászüzemben december 20-án a karácsonyi megrendelésre 120 db beiglit készítenek. A diótölteléket előző nap készítik el, de az egyik tanuló elfelejti a hűtőbe tenni, és a töltelék reggelig szobahőmérsékleten marad. A vezető érzékszervi ellenőrzést végez: a massza kissé savanykás szagú, a felülete nyálkás. A tölteléket azonnal selejtezi, mert a romlás jelei már érzékelhetők, és a sütés a keletkezett toxinokat nem távolítaná el. A tanulság: a hűtési lánc megszakítása nem javítható, és a vendég egészsége mindennél előbbre való.

20.1.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A cukor hozzáadása csökkenti a töltelék vízaktivitását, ezért lassítja a mikrobák szaporodását.
  2. Miért kell a keményítőt hideg vízben elkeverni, mielőtt a forró gyümölcshöz adjuk?
  3. Sorold fel a sütésálló töltelék három kialakítási módját.
  4. Mi a teendő, ha a meggytöltelék 2 óra alatt sem hűlt le 4 °C alá?
  5. Milyen allergéneket kell jelölni a diós tölteléknél?

20.1.13 Az önellenőrzés megoldásai

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Igaz. A cukor megköti a vizet, ezért csökkenti a mikrobák számára rendelkezésre álló vizet.
  2. A hideg vízzel való elkeverés egyenletesen eloszlatja a keményítőszemcséket, és megelőzi a forró közegben azonnali csomósodást.
  3. Főzés/sűrítés; cukor- és zsiradéktartalom növelése; előfőzés és hűtés.
  4. Helyesbítés: lapos edénybe, jégfürdőbe kell tenni, keverni; ha 2 óra alatt sem hűlt le (a tanulási példa kritikus határa), a kritikus határ sérült, a tételt selejtezni kell, és az okot (edényméret, hűtőteljesítmény) ki kell vizsgálni.
  5. Diófélék, tej, glutén (zsemlemorzsa esetén), szulfit (kénezett mazsola esetén), valamint nyomokban földimogyoró/egyéb diófélék, ha a keresztszennyezés fennáll.

20.1.14 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld a sütésálló tölteléket, és sorold fel három fő elvét.

2. feladat (A). Számítsd ki, mennyi dió, cukor és tej kell 3 kg forrázott diótöltelékhez, ha a tanulási arány 0,9 kg kész töltelékhez: dió 500 g, cukor 200 g, tej 200 g.

3. feladat (B). Van 1,8 kg párolt alma, amelyhez 3,5% étkezési keményítőt kell adni a kívánt állaghoz. Mennyi keményítőt mérj be? A keményítőt 1:4 arányban hideg vízzel kevered; mennyi vizet használj fel?

4. feladat (B). A meggytöltelék receptje 1 kg-hoz: meggy 700 g, cukor 200 g, keményítő 30 g, víz 100 ml. Egy nagyméretű réteshez 350 g töltelék kell. Mennyi meggyet, cukrot és keményítőt mérj 12 réteshez?

5. feladat (C). Leveles pitébe sütésálló almás-mákos tölteléket kell készíteni. A mák felszívja a vizet, az alma párolás közben levet enged. Milyen sorrendben készítenéd el a tölteléket, és mivel sűrítenéd, hogy ne legyen kifolyó? Indokold.

6. feladat (D). Készítsd el a gyakorlati útmutató szerinti sütésálló forrázott diótölteléket 0,5 kg-os mennyiségben. Tölts ki technológiai lapot, mérj tömegveszteséget, és értékeld érzékszervi szempontok szerint.

20.1.15 A feladatok megoldásai

1. feladat. Sütésálló töltelék: olyan töltelék, amely sütés közben nem folyik ki, nem forr túl, és megtartja formáját. Elv: alacsony vízaktivitás, sűrítő anyag, előfőzés/hűtés.

2. feladat. A szorzó k=3000/900=3,33k = 3\,000 / 900 = 3{,}33. Dió: 500⋅3,33=1665g500 \cdot 3{,}33 = 1\,665\,\text{g}; cukor: 200⋅3,33=666g200 \cdot 3{,}33 = 666\,\text{g}; tej: 200⋅3,33=666ml200 \cdot 3{,}33 = 666\,\text{ml}. Ellenőrzés: 1665+666+666=2997≈30001\,665 + 666 + 666 = 2\,997 \approx 3\,000 g.

3. feladat. Keményítő: 1800⋅0,035=63g1\,800 \cdot 0{,}035 = 63\,\text{g}; víz: 63⋅4=252ml63 \cdot 4 = 252\,\text{ml}. Ellenőrzés: a hozzáadott keverék 315 g, az össztömeg nő, a keményítőszázalék kissé csökken, de a gyakorlati tűrésbe belefér.

4. feladat. Szükséges töltelék: 12⋅350=4200g12 \cdot 350 = 4\,200\,\text{g}. A szorzó: k=4200/1030≈4,08k = 4\,200 / 1\,030 \approx 4{,}08. Meggy: 700⋅4,08=2856g700 \cdot 4{,}08 = 2\,856\,\text{g}; cukor: 200⋅4,08=816g200 \cdot 4{,}08 = 816\,\text{g}; keményítő: 30⋅4,08=122,4g30 \cdot 4{,}08 = 122{,}4\,\text{g}; víz: 100⋅4,08=408ml100 \cdot 4{,}08 = 408\,\text{ml}. Ellenőrzés: az összeg 42024\,202 g.

5. feladat. Sorrend: először az almát kis lángon pároljuk, hogy a leve nagyrészt elpárologjon. A keményítőt hideg vízben oldjuk, az almához adjuk, és 1–2 percig forraljuk, hogy sűrű legyen. A mákot külön tejben vagy cukros lében főzzük be, vagy forrázzuk le; a két komponenst csak a legvégén keverjük össze, hogy a keményítő ne híguljon fel a mák által felvett folyadékban. A végső masszának nem szabad folynia, és hűtve kell a tésztába tölteni.

6. feladat. A tanuló a 0,5 kg-os receptet a szorzó 0,5 alkalmazásával pontosan beméri; a műveleti sorrendet betartja; a hűtést elvégzi; a technológiai lapot kitölti (termék neve, alapmennyiség, anyaghányad, eszközök, művelet, CCP, allergének, tömegellenőrzés); a veszteséget leméri (pl. az edényben maradt anyag); érzékszervi értékelése kitér a színre, állagra, ízre és kenhetőségre.

20.1.16 Rövid összefoglaló

A gyümölcs- és olajos magvas töltelékek minősége a víztartalom és a sűrítés egyensúlyán áll. A gyümölcstölteléket párolással koncentráljuk, keményítővel vagy pektinnel sűrítjük, a lekvár/dzsem alapnál a pektin–sav–cukor gélt használjuk. A dió-, mák- és mogyorótöltelék a magvak darálása után forrázással vagy főzéssel készül; a dió forrázott, a mák főzött változatban stabil. A sütésálló töltelék feltétele az alacsony vízaktivitás, a sűrítő anyag, az előfőzés és a gyors hűtés. A kész tölteléket 5 °C alatt, a technológiai lap szerint legfeljebb 48 óráig tároljuk (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv), és a kritikus pontokon (hőkezelés, hűtés) ellenőrizzük. A diófélék, a tej, a glutént tartalmazó gabonák és a szulfit (10 mg/kg felett) jelölendő allergének (a mák nem tartozik a 14 csoportba, de mákallergia előfordul); a penészes, avas magvas tételt selejtezni kell. Továbbvitt eredmény. Ezt a forrázott diós és főzött mákos tölteléket használjuk a Omlós élesztős uzsonnasütemények: pozsonyi kifli, beigli, pogácsák alfejezetben, és az Az uzsonnasütemények jellemzői és műveletei alfejezetben.

20.1.17 Források és ellenőrzési hiányok