11.1 Állati eredetű zsiradékok: vaj, sertészsír, háj

11.1.1 Motiváció

Egy cukrászüzemben reggel a vajkrém-alapot készíted. A vajat előző este kiveszed a hűtőből, de a konyha hűvös. A vaj kemény, a habverő alig veszi fel, a krém csomós lesz. Másnap ugyanehhez a krémhez a vaj túl sokáig áll a meleg műhelyben, majdnem megolvad, és a krém „kicsapódik”, fényes, zsíros lesz. A kolléga azt mondja: „Nem mindegy, hogyan bánsz a vajjal.” Ugyanez igaz a hájas tésztára: ha a hájat rosszul olvasztják vagy melegen keverik a tésztához, az omlós leveles szerkezet helyett kemény, zsíros tömbbé sül. Az állati zsiradékok – elsősorban a vaj, a sertészsír és a háj – nem egyszerűen „zsírok”, hanem a cukrászati termék szerkezetét, érzetét és eltarthatóságát meghatározó nyersanyagok. Ebben az alfejezetben megtanulod, mitől plasztikus a vaj, miért fontos az olvadáspont, és hogyan válaszd ki, tárold és ellenőrizd az állati zsiradékot.

11.1.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy hideg vajat és egy hideg sertészsírt a hűtőből. A vaj kemény, de késnyomásra törés nélkül deformálódik, szeletelhető. A sertészsír még hidegen is valamivel lágyabb, kenhetőbb, mert kevesebb benne a telített, magas olvadáspontú zsírsav. Ha mindkettőt a tenyerünkre tesszük, a vaj lassan megpuhul; a sertészsír hidegen lágyabb, kenhetőbb, de a teljes megolvadásához valamivel magasabb hőmérséklet kell, mint a vajénak. Ez a viselkedés a zsírsavösszetételből, a víztartalomból és a hőmérsékletből következik. A cukrászati tésztákban éppen ez az „átmeneti” állapot – se nem folyékony, se nem kőkemény – adja a leveles tészták leválását és az omlós tészták porhanyósságát.

11.1.3 Definíciók és szabályok

Definíció. A vaj olyan állati eredetű, tejalapú zsiradék, amelyet tejszínből vagy tejből köpüléssel, zsírszemcsék összegyúrásával állítanak elő; jellemzően 80–82% tejzsírt, vizet és tejszárazanyagot tartalmaz. (Az uniós és magyar szabályozás szerinti minimális tejzsírtartalom ellenőrizendő.)

Definíció. A plasztikusság a zsiradék azon tulajdonsága, hogy szobahőmérsékleten lágy, alakítható, kenhető, de nem folyik szét. A vaj éppen azért kiváló tésztakészítéshez, mert hűtött állapotban is rugalmasan deformálható, nem törik, és rétegekben szétnyomható.

Definíció. A háj a sertés hasüregéből, a vesék környékéről származó nyers zsírszövet, amelyet kiolvasztva tiszta sertészsírt (és tepertőt) kapunk. A hájas tésztához a hájat nyersen használjuk: hártyáitól megtisztítjuk, ledaráljuk vagy kikaparjuk, kevés liszttel összegyúrjuk, és ezt hajtogatjuk a tésztába (ellenőrizendő: szakmai receptgyűjtemény).

Szabály. A vajat, sertészsírt és hájat mindig hűtve, fénytől és levegőtől védve tárold. A zsírok a levegő oxigénjével, fénnyel és hővel érintkezve avasodnak, azaz kellemetlen, kesernyés szagú és ízű vegyületek keletkeznek. Az avas zsiradék nem menthető meg, feldolgozni tilos.

11.1.4 A vaj összetétele és típusai

A vaj nem tiszta zsír, hanem emulzió jellegű keverék: vízben eloszlatott apró zsírszemcsék, illetve vízcseppek a zsírhálóban. A hagyományos vaj hozzávetőleges összetétele (tájékoztató, ellenőrizendő) :

A víztartalom fontos. A vajban lévő víz sütés közben gőzzé alakul, ami hozzájárul a leveles tészta rétegeinek szétválásához. Ugyanakkor a víz miatt a vaj kevésbé alkalmas magas hőfokú sütésre, mint a tiszta zsír; a víz elpárolgása után a tejszárazanyag megéghet.

A cukrászati gyakorlatban a következő vajtípusokat különböztetjük meg:

A vaj minőségére utal a friss, édeskés-tejes illat, a halvány sárga szín, a kenhető, de nem zsíros állag. Az őszi-téli tejből készült vaj halványabb, a legelőn tartott tehenek tejéből készült sárgább, mert több a karotin.

11.1.5 Sertészsír, háj és egyéb állati zsiradékok

A sertészsír a sertés zsírszövetéből kiolvasztott, majdnem tiszta állati zsír. Cukrászati szempontból két fő szerepe van:

A háj tehát nem kész zsiradék, hanem nyersanyag. Kiolvasztása során a zsírszövetből kiválik a tiszta zsír, a maradék pedig a tepertő. A hájas tésztához nyers hájat használunk; a kiolvasztott, megszűrt zsír (sertészsír) más tésztákhoz való, a tepertőt pedig csak egyes sós teasüteményekhez aprítjuk a tésztába.

Baromfizsír (kacsa- vagy libazsír) is előfordul. Kacsazsír jellegzetes ízű, alacsony olvadáspontú, ezért sós, rétes jellegű tésztákhoz vagy különleges omlós tésztákhoz használhatják; édeskrémekhez nem. A cukrászatban ritkább, de a sós termékeknél megjelenhet.

11.1.6 Plasztikusság, olvadási tartomány, hidegen és melegen dolgozott zsiradék

Az állati zsiradékok nem élesen, hanem hőmérsékleti tartományban olvadnak, mert többféle zsírsavat tartalmaznak. A vaj körülbelül 28–35 °C között olvad meg teljesen. A sertészsír hasonló tartományú, de kissé magasabb, a baromfizsír alacsonyabb. Ez azért fontos, mert a szájban (kb. 37 °C) mindegyik gyorsan megolvad, kellemes, nem viaszos érzetet ad.

A plasztikusság azt jelenti, hogy a zsiradék 15–20 °C körül lágy, alakítható, de még nem folyó. A vaj ebben a tartományban kiválóan rétegezhető, ezért használják a leveles tészta hajtogatásához. Ha túl hideg, a vaj tör, kiszakítja a tésztát. Ha túl meleg, a vaj megolvad, beleszívódik a tésztarétegekbe, és a sütés során nem keletkeznek gőzzel elválasztott rétegek.

A vajas tésztákban a zsiradékot hidegen dolgozzák be: a vajat hidegen, kockára vágva, gyors mozdulatokkal morzsolják a lisztbe, hogy a zsírszemcsék ne olvadjanak meg. Ezzel szemben a krémekhez a vajat melegen (lágyra temperálva, kb. 20–24 °C; jelölve) dolgozzák be, hogy a vajkrém homogén, sima, habos emulzió legyen. Ugyanaz a vaj tehát a művelet hőmérsékletétől függően másként viselkedik.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Négy rajz vajlapról: hidegen hajlításkor törik, plasztikusan hajlik és ujjnyomást tart, lágyan kenhető, olvadtan szétválik; alattuk a hőmérsékleti sávok.
A vaj állapota hőmérséklet szerint: hajlító- és ujjnyomópróba; a hőmérsékleti sávok tájékoztató értékek (sematikus rajz).

Az ábra négy állapotot mutat: a hűtőhideg vaj hajlításkor törik, ujjnyomásra nem enged (1); a kb. 15–20 °C-os plasztikus vaj hajlik, az ujjnyomás nyomot hagy rajta, de nem ragad – ez kell a leveles tészta hajtogatásához (2); a kb. 20–24 °C-os lágy vaj könnyen kenhető és habosra keverhető, vajkrémhez, kikevert tésztához (3); kb. 28–35 °C-on a vaj teljesen megolvad, és zsírra, valamint vizes tejsavóra válik szét (4). A HTML-kiadásban csúszkával lehet végigmenni a hőmérsékleti állapotokon.

11.1.7 Táblázat: állati zsiradékok összehasonlítása

Zsiradék Jellemző zsírtartalom (%) Jellemző olvadási tartomány (°C) Főbb cukrászati felhasználás Megjegyzés
Vaj (hagyományos) 80–82 28–35 vajkrémek, leveles tészta, omlós tészta, felvert tészták vizet és tejszárazanyagot tartalmaz; aromás
Vajkoncentrátum/ghí 99–100 28–35 magas hőfokú sütés, karamell, egyes krémes alapok nincs víz, jobban tűri a hevítést
Sertészsír 99–100 30–40 hájas tészta, rétes, sós omlós tészta semlegesebb íz, lágy, plasztikus
Háj (nyers) kb. 85–90 (jelölve) – hájas tészta hártyától megtisztítva, darálva, hidegen hajtogatáshoz használják (ellenőrizendő)
Kacsa-/libazsír 99–100 20–30 sós teasütemények, rétes jellegzetes íz, alacsonyabb olvadáspont

Megjegyzés. A fenti értékek tájékoztató jellegűek, szakirodalmi és gyakorlati középértékek; a pontos zsírsavösszetétel és olvadáspont a beszállítótól és az állat tartási körülményeitől függ. (ellenőrizendő: gyártói adatlapok, Magyar Élelmiszerkönyv követelményei)

11.1.8 Jogszabályi háttér

Jogszabály. A vaj és a tejzsírból készült termékek meghatározását és minimális összetételét uniós rendeletek és a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó fejezetei szabályozzák. A vaj leggyakrabban 80–82% tejzsírtartalmú; az uniós vajdefiníció szerint a vaj tejzsírtartalma legalább 80%, legfeljebb 90%, víztartalma legfeljebb 16% (ellenőrizendő: 1308/2013/EU rendelet VII. melléklet, hatályos szöveg); a pontos határértéket és az egyes típusok elnevezését ellenőrizni kell. A zsírok és olajok jelölésére, valamint a transz-zsírsav-tartalom korlátozására külön uniós szabályok vonatkoznak. (ellenőrizendő: hatályos uniós és magyar élelmiszerjogi előírások, pl. a vaj zsírtartalma, a „ghí” vagy „vajzsír” elnevezés Magyar Élelmiszerkönyv szerinti megfelelősége)

11.1.9 Számítási példák állati zsiradékokkal

A receptúrában gyakran adott mennyiségű vajjal dolgozunk, de a benne lévő tényleges zsír, víz és szárazanyag mennyisége befolyásolja a tészta viselkedését. Nézzünk két fokozódó nehézségű példát.

1. példa (A) – A vaj összetételének kiszámítása

Adott: 250 g hagyományos vaj, tejzsírtartalom 82%, víztartalom 16%, tejszárazanyag 2% (tájékoztató).
Keresett: a zsír, a víz és a tejszárazanyag tömege.
Képlet: mösszetevő=mösszes⋅p/100m_{\text{összetevő}} = m_{\text{összes}} \cdot p/100.
Behelyettesítés:

mzsír=250g⋅0,82=205gm_{\text{zsír}} = 250\,\text{g} \cdot 0{,}82 = 205\,\text{g}

mvíz=250g⋅0,16=40gm_{\text{víz}} = 250\,\text{g} \cdot 0{,}16 = 40\,\text{g}

mszárazanyag=250g⋅0,02=5gm_{\text{szárazanyag}} = 250\,\text{g} \cdot 0{,}02 = 5\,\text{g}

Ellenőrzés: 205+40+5=250g205 + 40 + 5 = 250\,\text{g} ∎

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 250 g vajból a tésztába 205 g tiszta tejzsír, 40 g víz és 5 g tejszárazanyag kerül. A víz sütés közben gőz fejleszt, a tejszárazanyag pedig Maillard-reakcióba lép, és színezi, ízesíti a terméket.

2. példa (B) – Hájas tészta zsiradékszükségletének kiszámítása

Egy hájas tészta recept 600 g nyers, darált hájat ír elő. A nyers háj zsírtartalma kb. 88% (a tanulási példa középértéke; ellenőrizendő), a maradék víz és kötőszövet.
Adott: 600 g nyers háj, zsírtartalom 88%.
Keresett: a tésztába kerülő tiszta zsír tömege, és annak energiatartalma (a zsír energiatartalma 37 kJ/g).
Képlet: mzsír=mháj⋅p/100m_{\text{zsír}} = m_{\text{háj}} \cdot p/100, majd E=mzsír⋅37kJ/gE = m_{\text{zsír}} \cdot 37\,\text{kJ/g}.

mzsír=600g⋅0,88=528gm_{\text{zsír}} = 600\,\text{g} \cdot 0{,}88 = 528\,\text{g}

E=528g⋅37kJ/g=19536kJE = 528\,\text{g} \cdot 37\,\text{kJ/g} = 19\,536\,\text{kJ}

Ellenőrzés: 600 g nyers hájban 528 g zsír van, ami 19 536 kJ energiát képvisel. Ez mutatja, miért energia- és zsírtartalom szempontjából nagyon gazdag a hájas tészta, és miért kell a tápértékszámításnál pontosan figyelembe venni a tényleges zsírtartalmat. ∎

11.1.10 Gyakorlati útmutató

Cél: A vaj hőmérsékletének, állagának és minőségének ellenőrzése felhasználás előtt, valamint a nyers háj előkészítése hajtogatáshoz.

Eszközök és anyagok: hűtőszekrény, konyhai hőmérő (maghőmérő), kés, vágódeszka, keverőtál, szita, daráló vagy éles kés (háj aprításához), tisztított munkafelület.

Higiéniai munkakezdés: munkaruha, hajháló, ékszer le, kézmosás, az asztal és a vágódeszka fertőtlenítése. A vajat és a hájat a hűtőből csak közvetlenül felhasználás előtt vedd ki. A nyers húst (pl. friss hús) ne tartsd a vaj közelében.

Biztonsági korlát. A nyers hájat tartsd hűtve, külön vágódeszkán, mert nyers állati termék; használat után a deszkát, a kést és a kezedet alaposan mosd meg és fertőtlenítsd. Ha mégis zsírt olvasztasz (sertészsír), lassú tűzön, fedővel, gyakori keverés mellett dolgozz; a forró zsiradék égési sérülést okozhat. A vágóeszközökkel bánj óvatosan.

11.1.10.1 Technológiai lap – Vaj előkészítése tésztákhoz és krémekhez

  1. Termék neve, termékcsoport, alapmennyiség: Vaj előkészítése, állati zsiradékok, 1 kg vaj.
  2. Anyaghányad:
Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Vaj 1000 82% zsírtartalmú, hűtött
Összes 1000 –
  1. Eszközök és gépek: hűtőszekrény, maghőmérő, kés, tálak.
  2. Műveleti sorrend:
    1. A vajat a hűtőből kiemeljük, csomagolását levesszük.
    2. Maghőmérővel megmérjük a belső hőmérsékletet; cél: tésztákhoz 4–8 °C, krémekhez 20–24 °C (tájékoztató, jelölve).
    3. Tésztához hidegen kockázzuk; krémhez lágyítjuk: hideg vajat kisebb kockákra vágva 10–15 percig szobahőmérsékleten hagyunk, vagy temperált vízfürdőn, folyamatos megfigyelés mellett melegítjük, amíg az ujjnyomás nem hagy nyomot.
    4. Az állagot ellenőrizzük: a vaj ne legyen sem törő, sem olvadt; krémhez lágy, de nem folyó legyen.
    5. A vajat a receptúrához keverjük, vagy hűtőbe visszük.
  3. Kritikus pontok: hőmérséklet (a vaj ne olvadjon, krémnél ne legyen hideg), keresztszennyeződés (tejallergén), avasodás (szag, íz).
  4. Allergének: tej (a vaj tejallergén).
  5. Minőségi jellemzők: friss, tejes illat, halvány sárga szín, sima, egynemű állag, nincs avas vagy halszagú mellékíz, nincs penész.
  6. Tárolás, eltarthatóság: a felbontott vajat 2–6 °C-on, lefedve tárold, a termék csomagolásán jelzett ideig, de legfeljebb néhány napig. A nyers hájat hűtve (előkészítve is csak hűtve), külön, fénytől védve tárold; a kiolvasztott zsírt zárt edényben hűtve. (ellenőrizendő: pontos hőfok és eltarthatósági idő)

11.1.11 Minőségellenőrzés

Az állati zsiradékok érzékszervi vizsgálatánál a következőket nézd:

A minőségellenőrzés része a tömegellenőrzés: a beszállított vaj csomagoláson jelölt tömege és a tényleges tömeg eltérése ne haladja meg a megengedett tűrést. (ellenőrizendő: mérésügyi előírások)

11.1.12 Tipikus hibák és okaik

  1. Tünet: A vajkrém csomós, a vaj nem keveredik el a cukros-tojásos alapban.
    Ok: A vaj túl hideg, a zsírkeményedett.
    Megelőzés/javítás: A vajat szobahőmérsékleten, lágyra temperálva keverd be; ha már kész a krém, lassan, alacsony fordulaton melegítsd, de ne engedd 24 °C fölé. (tájékoztató)

  2. Tünet: A leveles tészta nem válik le, a zsír kifolyt a sütőben.
    Ok: A vaj túl meleg volt a hajtogatás során, vagy a tésztát nem hűtötték nyugvóidőnként.
    Megelőzés: A vaj és a tészta legyen hideg (4–8 °C), a hajtogatás közt tarts szünetet hűtőben. (tájékoztató)

  3. Tünet: A hájas tészta szaga avas, íze kesernyés, a termék visszamaradó.
    Ok: A hájat nem frissen használták fel, vagy túl régen, meleg, fényes helyen tárolták, és avas lett.
    Megelőzés: Csak friss, hűtve tárolt nyers hájjal dolgozz, előkészítés után hamar használd fel; a zsírt hűtve, zárható edényben tárold. Az avas terméket selejtezni kell.

11.1.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy hagyományos cukrászda „hájas tésztás” pogácsát készít. A tanuló a hájat előző nap előkészíti (megtisztítja, ledarálja), de a konyha meleg, és a zsiradékot a tűzhely mellett hagyja. Másnap a hájnak savanykás, enyhén avas szaga van. A mester a tésztát mégis meg akarja csinálni, „úgyis kisül”. A kész pogácsa kesernyés, a vendégek panaszkodnak. A felelős döntés az lett volna, ha a szaghibás hájat selejtezik, és friss anyagot készítenek. Az eset tanulsága, hogy az állati zsiradékok érzékszervi ellenőrzése nem formalitás: az avas zsír olyan kémiai vegyületeket tartalmaz, amelyek sütés közben sem tűnnek el, sőt tovább károsodnak.

11.1.14 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A vaj tisztán zsír, vizet gyakorlatilag nem tartalmaz. Indokold.
  2. Mi a különbség a „vaj” és a „háj” között?
  3. Miért fontos a vaj plasztikussága a leveles tésztánál?
  4. Mennyi tiszta zsír van 200 g 82%-os vajban?
  5. Mi a leggyakoribb kémiai romlási folyamat a zsiradékokban, és mi a jele?
  6. Mi a teendő, ha a vaj avas szagú?

11.1.15 Feladatok

1. feladat (A)
Sorold fel a vaj három fő összetevőjét és hozzávetőleges tömegarányát!

2. feladat (A)
Egy recept 300 g vajat ír elő, de a kamrában vajkoncentrátum (99% zsírtartalmú) van. Ha ugyanannyi tiszta zsírt szeretnénk bevinni, mint amennyit 300 g hagyományos vaj (82% zsírtartalmú) adna, hány gramm vajkoncentrátumra van szükség?

3. feladat (B)
Egy hájas tészta receptje 500 g lágy hájat ír elő. A nyers háj zsírtartalma 88%. Számítsd ki a bevitt tiszta zsír tömegét, majd annak energiatartalmát (37 kJ/g)! Kerekítsd egész kJ-ra!

4. feladat (B)
Magyarázd el, mi történik a vajban, ha a vajkrémhez túl hidegen adjuk a vajat a habverőbe! Mi a javítás?

5. feladat (C)
Egy tanuló a leveles tészta hajtogatásához a vajat a mikróban megolvasztotta, mert „könnyebb elkenni”. Mi lesz a tészta hibája, és miért? Fogalmazd meg a helyes eljárást!

6. feladat (D)
Válassz ki egy darab vajat (kb. 250 g) a hűtőből. Végezd el a gyakorlati útmutatóban leírt hőmérséklet- és állagvizsgálatot. Jegyezd fel a mért hőmérsékletet, az állag leírását, és értékeld, hogy alkalmas-e tésztához vagy krémhez! Készíts rövid jegyzőkönyvet.

11.1.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A vaj legfeljebb kb. 16% vizet és tejszárazanyagot is tartalmaz, ezért nem tiszta zsír.
  2. A vaj tejből/tejszínből készült köpült termék; a háj sertésből származó nyers zsírszövet, amelyet olvasztással alakítanak tiszta zsírrá.
  3. A plasztikus vaj hidegen is alakítható, rétegezhető, sütés közben pedig a benne lévő víz gőzt fejleszt, ami szétválasztja a tésztarétegeket. Ha a vaj túl hideg, tör; ha túl meleg, folyik.
  4. 200g⋅0,82=164g200\,\text{g} \cdot 0{,}82 = 164\,\text{g}.
  5. Az avasodás, amely során az oxigén és a fény hatására keserű, szappanszerű vegyületek keletkeznek; jele a kellemetlen illat és íz.
  6. Tilos felhasználni, a terméket selejtezni kell.

Feladatok – megoldások

1. A vaj fő összetevői: tejzsír 80–82%, víz legfeljebb kb. 16%, tejszárazanyag 1–2%.

2.
Adott: 300 g hagyományos vaj, 82% zsír.
mzsír=300⋅0,82=246gm_{\text{zsír}} = 300 \cdot 0{,}82 = 246\,\text{g}.
A vajkoncentrátum 99% zsírtartalmú.
mvajkoncentrátum=246/0,99≈248,5gm_{\text{vajkoncentrátum}} = 246 / 0{,}99 \approx 248{,}5\,\text{g}.
Tehát kb. 249 g vajkoncentrátum kell. (A víz és tejszárazanyag pótlásától eltekintünk; a gyakorlatban a receptúrát módosítani kell.)

3.
mzsír=500⋅0,88=440gm_{\text{zsír}} = 500 \cdot 0{,}88 = 440\,\text{g}.
E=440⋅37=16280kJE = 440 \cdot 37 = 16\,280\,\text{kJ}.
Tehát 440 g zsír, 16 280 kJ energia.

4. Ha a vaj túl hideg, nem keverhető homogén emulzióvá, a krém csomós lesz, és a vajdarabkák nem oszlanak el. Javítás: a vajat lágyra temperáljuk (kb. 20–24 °C), majd lassan a krémhez keverjük.

5. A megolvasztott vaj nem plasztikus, a hajtogatásnál beleszívódik a tésztába, nem maradnak zsírrétegek, így sütéskor a víz gőz nélkül nem választja szét a rétegeket. A leveles tészta tömör, zsíros, nem leveles lesz. Helyes eljárás: hideg, plasztikus vajat (4–8 °C) hajtogassunk, köztes hűtéssel.

6. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a vaj tömegét, mért hőmérsékletét (pl. 6 °C), az állag leírását („kemény, de késnyomásra enged, nem tör”), az értékelést („tésztához alkalmas, krémhez még túl hideg”), valamint a higiéniai és tárolási megjegyzéseket. Az értékelési szempontok: a mérés pontossága, az állag leírás helyessége, a felhasználási javaslat indoklása.

11.1.17 Rövid összefoglaló

A vaj a cukrászat legfontosabb állati zsiradékja: 80–82% tejzsírt, vizet és tejszárazanyagot tartalmaz. A zsír- és víztartalom miatt hidegen plasztikus, sütéskor gőzt fejleszt, ezért leveles tésztákhoz és omlós tésztákhoz kiváló. A vajat típusa szerint édes, savanyított, sózott vagy vajkoncentrátum (ghí) kategóriába soroljuk; a pontos elnevezés és minimális zsírtartalom szabályozott, ellenőrizendő. A sertészsír kiolvasztott, közel tiszta zsiradék; a hájas tésztához nyers, megtisztított, darált hájat használunk, amely a porhanyós, leveles szerkezetet adja. Minden állati zsiradék érzékeny az avasodásra, ezért hűtve, fénytől védve tárolandó, avas anyagot tilos feldolgozni. A vaj hőmérsékletét a felhasználáshoz kell igazítani: tésztákhoz hidegen, krémekhez lágyan temperálva dolgozzuk be. Továbbvitt eredmény: a vaj plasztikussága, olvadási tartománya és víztartalma alapozza meg a vajkrémek, a leveles tészta és az omlós tészta technológiáját (lásd Vajkrémek: főzött, tojássárgás, habcsókos vajkrém, Vajas és leveles tészta: mechanikai lazítás és hajtogatás, Gyúrt omlós tészták: sárga, barna, kakaós, angol, fehér és sós linzer alfejezeteket).

11.1.18 Források és ellenőrzési hiányok