A zsiradékválasztás a cukrászatban sokszor ugyanannyira meghatározza a végeredményt, mint a liszt vagy a cukor. Reggel a műhelyben ugyanaz a linzertészta-recept kétféle eredményt adhat: ha hideg, kemény vajjal dolgozunk, omlós, morzsalékos lesz; ha lágy, kenhető margarinnal, akkor zsíros, szétterülő. A fánk 180 °C-os olajban akkor lesz ropogós, ha az olaj nem füstöl; a leveles tészta akkor emelkedik fel, ha a zsiradék nem olvad ki a hajtogatás közben. Ebben az alfejezetben a növényi zsiradékok csoportjait, az olajok és margarinok közötti különbségeket, a keményített zsiradékok és a transz-zsírsavak problémáját tanuljuk meg.
Képzelj el egy hűvös, sötét polcot. Az egyik sorban átlátszó palackok: világos napraforgóolaj, zöldes repceolaj, sárgás olívaolaj. A másik sorban tömbök: sárga sütőmargarin, fehér leveles tészta margarin, kisebb kockákban keményített zsiradék. A polc legalján kakaóvaj-darabok. Mindegyik növényi eredetű, mégis más a fizikai állapotuk, az olvadáspontjuk és a felhasználási területük. A feladatunk az, hogy a megfelelő terméket válasszuk a megfelelő technológiához.
Definíció. Növényi zsiradéknak nevezzük a növényi magvakból, termésekből vagy csírákból kinyert, elsősorban trigliceridekből álló anyagokat. A szobahőmérsékleten folyékonyakat étolajnak, a szilárd vagy kenhető, vizes emulzióval készült termékeket margarinnak vagy sütőmargarinnak nevezzük a cukrászati gyakorlatban. A kakaóvaj a kakaóbab zsírja, szobahőmérsékleten kemény, de a testhőmérséklet közelében gyorsan olvad, és elsősorban csokoládékészítésre használjuk.
Csoportosítás a cukrászati felhasználás szerint:
Az étolajok finomított növényi olajok, melyeket magvakból (napraforgó, repce, szója), terméshúsból (olíva, pálma) vagy csírából (kukorica) sajtolnak, majd tisztítanak. A cukrászatban leggyakrabban napraforgóolajat, repceolajat és olívaolajat használunk.
Füstpontnak nevezzük azt a hőmérsékletet, amelyen az olaj láthatóan füstölni kezd, és bomlástermékek (akrolein, szabad zsírsavak) keletkeznek. A füstpontot a finomítás, a zsírsavösszetétel és az olaj kora is befolyásolja. Általános, tájékoztató értékek:
| Olaj | Jellemző | Füstpont (tájékoztató, °C) | Cukrászati felhasználás |
|---|---|---|---|
| Finomított napraforgóolaj | semleges ízű, magas többszörösen telítetlen zsírsav | kb. 220–230 | fánk, palacsinta, egyszerű olajos tészták |
| Finomított repceolaj | semleges ízű, magas egyszeresen telítetlen zsírsav | kb. 230–240 | fánk, sütés, sütőipari kenés |
| Extra szűz olívaolaj | jellegzetes íz, alacsonyabb füstpont | kb. 190–210 | hideg öntetek, ízesített olajok, nem magas hőfokú sütés |
| Finomított olívaolaj | enyhe íz, magasabb hőstabilitás | kb. 230–240 | sütés, párolás |
A fenti füstpontok nem jogszabályi értékek, hanem szakirodalmi és gyártói adatokon alapuló tájékoztató számok (ellenőrizendő: gyártói adatlap, finomítási fok). A cukrászüzemben mindig a beszállító által megadott füstpontot és olajminőséget kell figyelembe venni.
Figyelem. A forró olaj égési sérülést és tüzet okozhat. Fánk sütésekor csak termométerrel ellenőrzött, a receptúrának megfelelő hőmérsékletű olajat használjunk. Soha ne töltsünk vizet forró olajba, mert kifröccsenés és lángra lobbanás következhet be.
Tilos. A használt sütőolajat korlátlanul újrahasználni. A sütőolaj többszöri használat után bomlástermékeket halmoz fel, füstpontja csökken, és egészségre káros anyagok keletkezhetnek. A lecserélt olajat elkülönítve, zárt edényben gyűjtjük, és engedéllyel rendelkező hulladékgyűjtőnek adjuk át; a lefolyóba önteni tilos. Az átadást dokumentáljuk (ellenőrizendő: hatályos hulladékgazdálkodási jogszabály, hulladékjegyzék-kód).
A margarin klasszikusan olyan víz-olaj emulzió, amelyben a folyékony olajat (részben) szilárd zsiradékkal és emulgeálószerekkel stabilizálják. A hagyományos margarin zsírtartalma legalább 80 g/100 g, a többi víz, tejpor vagy savó, só, emulgeálószerek, esetleg vaj- vagy tejszínaroma (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv margarin előírás). A cukrászatban a kenhető margarinokat elsősorban olyan krémekhez és tésztákhoz alkalmazzuk, ahol a vaj helyettesítése elfogadható, és az alacsonyabb ár számít.
A sütőmargarin magasabb zsírtartalmú (gyakran 80–99%), alacsonyabb víztartalmú, és jobban bírja a hőkezelést. A víz hiánya miatt a sütemény kevésbé szivárog nedvességet, a tészta stabilabb marad. A sütőmargarin lehet kifejezetten omlós tésztákhoz, kevert tésztákhoz vagy krémekhez fejlesztett típus.
A leveles tészta margarin speciális sütőmargarin, amelyet hajtogatott (vajas/leveles) tésztákhoz állítanak elő. Fontos tulajdonságai:
A leveles margarint és a vajat gyakran összehasonlítjuk. A vaj íze jobb, de hőfoktűrése kisebb; a leveles margarin könnyebben kezelhető nyáron, és a tészta nagyobb, egyenletesebb emelkedést adhat, de íze semlegesebb. A Hajtogatott élesztős tészták alfejezetben ezt a választást részletesen tárgyaljuk.
A növényi olajok többsége szobahőmérsékleten folyékony. Ahhoz, hogy szilárd, kenhető zsiradékot kapjunk, a folyékony olajokat fizikai vagy kémiai eljárásokkal módosítjuk.
Keményítés (hidrogénezés). A folyékony olaj zsírsavmolekuláiban lévő kettős kötésekre hidrogént addícionálnak katalizátor jelenlétében. Teljes hidrogénezéskor a kettős kötések megszűnnek, telített zsírsav keletkezik, a termék kemény lesz. Részleges hidrogénezéskor csak egy részük telítődik, és a folyamat közben a természetes cisz elrendeződésű telítetlen zsírsavak egy része transz elrendeződésűvé alakul. A transz-zsírsavak a szervezetben kedvezőtlenül hatnak a vérzsírokra: növelik a „rossz” LDL-koleszterint és csökkenthetik a „jó” HDL-koleszterint, ezért fogyasztásuk kockázati tényező.
Jogszabály. Az Európai Unió 2019/649/EU rendelete a fogyasztóknak szánt élelmiszerekben korlátozza az ipari transz-zsírsavak mennyiségét. A határérték legfeljebb 2 g transz-zsírsav 100 g összes zsírra vonatkoztatva. Az állati eredetű természetes transz-zsírsavak (pl. a tejzsírban kis mennyiségben előfordulók) nem tartoznak e határérték alá. A részben hidrogénezett növényi zsiradékok így gyakorlatilag kiszorultak a kiskereskedelmi és vendéglátóipari felhasználásból (ellenőrizendő: hatályos rendelet szövege és a Magyar Élelmiszerkönyv átültetése).
Fontos megjegyzés: a „részben hidrogénezett” felirat a régi termékek jellemzője volt; a modern margarinok és sütőmargarinok többsége már transz-zsírsavmentes technológiával készül.
Átészterezés. Az átészterezés során nem hidrogént adnak hozzá, hanem a glicerinvázon lévő zsírsavakat kémiai vagy enzimes úton átrendezik. Ezzel javítható a termék olvadáspontja, plaszticitása és krémesíthetősége anélkül, hogy transz-zsírsavak keletkeznének. A mai sütő- és leveles margarinok gyakran átészterezett olajkeverékekből készülnek.
Frakcionálás. A frakcionálás fizikai eljárás: az olajat meghatározott hőmérsékletre hűtik, a kiváló szilárd részt (sztearin) leválasztják a folyékony részről (olein). Például a pálmaolaj frakcionálásával kapott pálmasztearin magasabb olvadáspontú, és sütőipari zsiradékként használható. A frakcionálás nem hoz létre transz-zsírsavat.
A kakaóvaj a növényi zsiradékok különleges tagja. Többnyire három meghatározott zsírsavból áll, keskeny hőmérséklet-tartományban olvad: 27–35 °C között. Ezért a csokoládé szobahőmérsékleten kemény, de a szájban gyorsan, kellemesen olvad. A kakaóvaj részletes tárgyalása a Kakaó, csokoládé, édesipari termékek, kávé és tea főfejezetben következik, de itt fontos megjegyezni: a kakaóvaj nem helyettesíthető közönséges étolajjal vagy margarinnal a temperált bevonóknál, mert eltérő kristályosodási és olvadási tulajdonságai vannak.
A növényi zsiradékok technológiai szerepe hasonló az állati zsiradékokéhoz, de a zsírsavösszetétel és a víztartalom különbsége miatt más hangsúlyokkal.
A zsiradékok érzékszervi bírálata fontos a beérkezéskor és a felhasználás előtt.
| Szempont | Mit vizsgálunk? | Jó minőségre utal | Hibára utal |
|---|---|---|---|
| Szín | a zsiradék felületi színe, egyenletessége | halvány sárga, egységes | szürkés, elszíneződött, penészfoltos |
| Illat | a termék jellegzetes illata | semleges vagy enyhén tejszínes, olajos | avas, dohos, kozmás, szappanos |
| Állag | keménység, kenhetőség, plaszticitás | hűtve formázható, szobahőmérsékleten kenhető (típustól függ) | szemcsés, szétváló, túl kemény vagy folyós |
| Íz | közvetlen kóstolás | tiszta, nincs utóíz | avas, keserű, fémes, égett |
Avasodásnak nevezzük a zsiradék romlását, amikor oxigén hatására szabad zsírsavak és bomlástermékek keletkeznek. Az avasodást a fény, a meleg, a levegő és a fémnyomok gyorsítják.
Cél: a megfelelő növényi zsiradék kiválasztása egy adott termékhez.
Eszközök: receptúra, zsiradék jellemzőinek ismerete (címke, gyártói adatlap), hőmérő, tárolási nyilvántartás.
Higiéniai munkakezdés: kézmosás, munkaruha, hajháló; a zsiradékok csomagolása sérülésmentes legyen; a felbontott zsiradékot lezárva, hűvös, sötét helyen tároljuk.
Lépések:
Allergének. A margarinok egy része tejszármazékot (tejport, savót) tartalmazhat, ami tejallergiát vagy laktóz-intoleranciát érint. A szójaolajból készült margarin szóját is tartalmazhat. Mindig ellenőrizd a címkét, és az allergén-információkat az adott termékhez igazítva közöld.
A leveles tészta nem levelesedik, a zsiradék kifolyik. Tünet: sütés közben olajtócsák keletkeznek, a tészta tömör. Ok: a zsiradék túl alacsony olvadáspontú (pl. kenőmargarin), vagy a hajtogatás közben túl meleg volt. Megelőzés: használj leveles tészta margarint, tartsd a munkaterületet hűvösen, pihentesd a tésztát.
Az omlós tészta kemény, rágós. Tünet: a sütemény nem morzsalékos, hanem kekszszerű. Ok: a zsiradékot túlzottan bedolgozták a lisztbe, vagy a zsiradék túl lágy volt, így a sikérszálak túlfejlődtek. Megelőzés: hideg zsiradékot használj, gyorsan dolgozz, ne gyúrd túl.
A fánk olajszagú, a felülete égett, a belseje nyers. Tünet: sötét, keserű héj, kellemetlen illat. Ok: az olaj túlhevült, füstpont fölé került, vagy használt olaj. Megelőzés: ellenőrizd a hőfokot termométerrel, cseréld az olajat a gyártói ajánlás szerint.
A krém kicsapódott, szemcsés. Tünet: a vajkrém vagy margarin krém nem sima, hanem apró, vizes szemcsékből áll. Ok: a zsiradék és a vizes fázis hőmérséklete nagyon eltért, vagy a margarin víztartalma miatt túl sok víz került a rendszerbe. Megelőzés: a hozzávalók legyenek azonos hőmérsékletűek, és fokozatosan adagold a folyadékot.
Egy kis cukrászda tulajdonosa észrevette, hogy a reggel kisütött leveles krémesek egy része lapos, tömör, és a tepsiben olajsávok látszanak. A munkatárs a szokásos leveles margarin helyett egy akciós, olcsóbb kenőmargarint használt, mert elfogyott a raktárból a megfelelő alapanyag. A kenőmargarin 60%-os zsírtartalmú, magas víztartalmú és alacsony olvadáspontú volt. A hajtogatás során a zsiradék szétkenődött, a sütőben kifolyt, a rétegek nem tudtak felemelkedni. A tulajdonos a tételt selejtezte, és a jövőre nézve kötelezővé tette, hogy a leveles tésztához csak előre egyeztetett, magas olvadáspontú leveles margarint vagy vajat használjanak. A tanulság: a zsiradék típusa nem cserélhető fel szabadon, még akkor sem, ha mindkettő növényi.
Igaz vagy hamis? A finomított napraforgóolaj füstpontja alacsonyabb, mint az extra szűz olívaolajé.
Mi a különbség a margarin és a sütőmargarin között a felhasználás szempontjából?
Miért veszélyes a részleges hidrogénezés?
Milyen tulajdonságú zsiradék kell a leveles tésztához?
Milyen hőmérséklet felett ne süss fánkot, ha a napraforgóolaj füstpontja kb. 225 °C?
1. feladat (A)
Sorolj fel három étolajat, és írd melléjük a jellemző füstpont
tartományukat (tájékoztató értékkel). Melyiket választanád fánk
sütéséhez és miért?
2. feladat (A)
Definiáld a transz-zsírsavat, és nevezd meg, melyik technológiai lépés
során keletkezik jellemzően.
3. feladat (B)
Egy leveles tészta receptúrája 1000 g tésztalaphoz 400 g zsiradékot ír.
A zsiradék helyett valaki 60%-os zsírtartalmú kenőmargarint használ,
aminek 40%-a víz. Mennyi lesz a tényleges zsírbevitel 1000 g tészta
esetén, ha 400 g kenőmargarint adagol? Számold ki, és indokold, miért
rossz ez a leveles tésztához.
4. feladat (B)
Egy margarin címkéjén az áll: 80% zsírtartalom, a többi víz és
emulgeálószerek. A recept 250 g zsiradékot ír elő, és a cukrász 300 g
margarint mér ki. Mennyi a tényleges zsír és víz tömege? Mennyivel
kellene korrigálni a tészta folyadékát?
5. feladat (C)
Egy sütőmargarin gyártója azt állítja, hogy terméke
„transz-zsírsavmentes, átészterezett és frakcionált”. Magyarázd el, mit
jelent az átészterezés és frakcionálás, és miért valószínűbb, hogy a
termék megfelel a 2019/649/EU rendelet határértékének, mint egy régi,
részben hidrogénezett margarin.
6. feladat (D)
Válassz ki egy konkrét cukrászati terméket (pl. linzer, krémes, fánk,
vajkrém). Határozd meg, milyen növényi zsiradékot használnál, és
indokold a választásodat a zsírtartalom, az olvadáspont és a füstpont
szempontjából. Tölts ki egy rövid táblázatot: Termék | Zsiradék típus |
Indoklás.
Önellenőrzés – válaszok
Feladatok – megoldások
1. feladat (A)
Napraforgóolaj: kb. 220–230 °C; repceolaj: kb. 230–240 °C; olívaolaj
(extra szűz): kb. 190–210 °C. Fánkhoz a finomított napraforgó- vagy
repceolaj a jó választás, mert magas a füstpontjuk, semleges az ízük, és
alkalmasak 170–180 °C-os sütéshez.
2. feladat (A)
A transz-zsírsav olyan telítetlen zsírsav, amelyben a kettős kötésnél a
hidrogénatomok átellenes (transz) állásban helyezkednek el. Ipari
forrása jellemzően a növényi olajok részleges hidrogénezése
(keményítése).
3. feladat (B)
Ha 400 g kenőmargarin 60%-os zsírtartalmú, akkor a tényleges zsír:
.
A víztartalom:
.
A leveles tészta 1000 g tésztalapjához a recept 400 g zsiradékot (pl.
vajat vagy leveles margarint) ír elő, tehát a kenőmargarinnal csak 240 g
tiszta zsírt adunk, ráadásul 160 g többletvizet. Ezért a rétegek nem
tudnak megfelelően elválni, a tészta gőzös, tömör lesz, és a zsiradék
kifolyik.
4. feladat (B)
300 g margarin 80%-os zsírtartalommal: zsír =
;
víz =
.
A recept szerint 250 g zsiradékra van szükség, tehát 250 g tiszta zsírt
kellene adni. A margarinnal adott zsír csak 240 g, tehát 10 g-mal
kevesebb zsiradékot kaptunk, viszont 60 g vizet is bevittünk. A tészta
folyadékát csökkenteni kellene kb. 60 g-mal, de praktikusabb 250 g /
0,80 = 312,5 g margarint mérni, hogy a zsírtartalom stimmeljen.
Számítás:
.
Ebből a víz:
,
amit a recept többi folyadékából le kell vonni.
5. feladat (C)
Az átészterezés során a glicerinvázon lévő zsírsavakat átrendezik, így a
zsiradék olvadáspontja és plaszticitása javul anélkül, hogy
transz-zsírsavak keletkeznének. A frakcionálás hűtéssel és szűréssel
választja szét a magasabb olvadáspontú sztearint az alacsonyabb
olvadáspontú oleintől, szintén kémiai átalakítás nélkül. Ezzel szemben a
régi részben hidrogénezett margarinoknál a hidrogénezés során
transz-zsírsavak képződtek. Az átészterezett és frakcionált termék ezért
nagy valószínűséggel megfelel a 2019/649/EU rendelet legfeljebb 2 g/100
g zsír határértékének, de ezt a gyártói adatlap és a hatósági ellenőrzés
erősíti meg.
6. feladat (D)
Pl. linzer: hidegen kemény, de gyúrható sütőmargarin (vagy vaj).
Indoklás: magas zsírtartalom, alacsony víztartalom, nem olvad meg a
gyúrás közben, így a tészta omlós lesz. A táblázatot a tanuló tölti ki
saját termékre, de például:
| Termék | Zsiradék típus | Indoklás |
|---|---|---|
| Fánk | Finomított repceolaj | Magas füstpont, semleges íz, alkalmas 170–180 °C-os sütésre |
| Leveles tészta | Leveles tészta margarin | Magas olvadáspont, jó plaszticitás, alacsony víztartalom |
| Vajkrém | Vaj vagy sütőmargarin | Jó krémesíthetőség, megfelelő állag, íz |
A növényi zsiradékokat felhasználás szerint étolajokra, margarinokra, sütőmargarinokra, leveles tészta margarinokra, keményített zsiradékokra és különleges zsiradékokra (pl. kakaóvaj) osztjuk. Az étolajoknál a füstpont a döntő: a finomított napraforgó- és repceolaj tájékoztató füstpontja 220–240 °C, ezért alkalmas fánksütésre, míg az extra szűz olívaolajat inkább hidegen használjuk. A margarinok víz-olaj emulziók; a sütőmargarin magasabb zsírtartalmú, alacsonyabb víztartalmú, a leveles tészta margarin pedig magas olvadáspontú és jól formázható. A keményítés során részleges hidrogénezésnél transz-zsírsavak keletkezhetnek, ezért az EU 2019/649/EU rendelete legfeljebb 2 g ipari transz-zsírsavat enged 100 g összes zsírra. A modern termékek átészterezéssel és frakcionálással készülnek, így transz-zsírsavmentesek. A zsiradék szerepe a termékben: omlósság, rétegezés, krémesség és emulzióképzés. Továbbvitt eredmény: a zsiradékválasztás szabálya – a tészta típusához, a hőkezelés hőfokához és a kívánt állaghoz igazodunk – alapvető lesz a Hajtogatott élesztős tészták alfejezetben, amikor a vajat és leveles margarint hasonlítjuk össze, valamint a Kakaó, csokoládé, édesipari termékek, kávé és tea főfejezetben a kakaóvaj temperálásánál.