10.3 Lazítóanyagok: élesztő, sütőpor, szalalkáli és szódabikarbóna

10.3.1 Motiváció

A cukrászműhelyben ugyanaz a liszt egészen más terméket ad, ha más lazítóanyagot használunk. Reggel a briós tésztája lassan, illatosan kel, délután a linzer sütőporral lazul, a mézeskalács pedig szalalkálival lesz lapos, porózus és jól harapható. Ha a lazítóanyagot rosszul választjuk ki, rosszul adagoljuk vagy rossz hőmérsékleten dolgozunk, a termék lapos, tömör, keserű vagy ammóniaszagú lehet. Ezért a lazítóanyagok ismerete nem vegyészi részletkérdés, hanem mindennapi technológiai döntés: a tészta szerkezetét, ízét, színét és eltarthatóságát is befolyásolja.

10.3.2 A lazításmódok áttekintése

Definíció. Lazításnak nevezzük azt a technológiai folyamatot, amely a tésztában gázbuborékokat (szén-dioxidot, vízgőzt, ammóniát) vagy bezárt levegőt hoz létre, illetve tart meg, és ezáltal a kisült termék szerkezetét porózussá, könnyűvé, jól haraphatóvá teszi.

A lazítás módjait a gáz keletkezésének vagy a levegő bevitelének forrása szerint csoportosítjuk.

Lazításmód Anyag vagy folyamat Keletkező gáz / hatás Jellemző termékcsoport
Biológiai sütőélesztő erjedése szén-dioxid (CO2CO_2) kelt tészták, briós, kalács, fánk
Kémiai sütőpor, szódabikarbóna + sav, szalalkáli, hamuzsír szén-dioxid (CO2CO_2) és/vagy ammónia (NH3NH_3) omlós sütemények, mézeskalács, muffin, palacsinta
Mechanikai (gőz) a tészta vizének elgőzölgése, leveles szerkezet vízgőz (H2OH_2O) vajas és leveles tészta, forrázott tészta
Habbal tojásfehérje, tejszín vagy más habverés bezárt levegő piskóta, habcsók, mousse
Zsiradékkal vaj, margarin vagy zsír kikeverése bezárt levegő, majd gőz kevert omlós és kevert tészták

Mindegyik mód más tésztaszerkezetet ad. A valódi cukrászati gyakorlatban gyakran több lazítási mód is együtt hat: például a leveles élesztős tésztát az élesztő és a gőz egyszerre emeli.

Négy tésztametszet: kalács nyújtott pórusokkal, sütőporos sütemény apró pórusokkal, piskóta finom egyenletes béllel és leveles tészta szétváló rétegekkel; alattuk a lazító gáz forrása.
A lazításmódok jellemző bélzete metszetben és a lazító gáz forrása (sematikus rajz, nem méretarányos).

Az ábra négy kisült termék metszetét veti össze: a biológiai lazítású kalács pórusai változó méretűek és nyújtottak (1), a sütőporos kevert tésztáé sűrűek és aprók (2), a habbal lazított piskóta béle finom és egyenletes (3), a leveles tésztában a gőz szétválasztja a rétegeket (4). A bélzet képe a lazítás hibáinak felismerését is segíti.

Továbbvitt eredmény. A biológiai lazítás részletes technológiáját a(z) Biológiai lazítás: az élesztő működése és az erjedés alfejezet tárgyalja. A szalalkáli és a hamuzsír használatát a hagyományos mézes tésztáknál a(z) Mézes tészták: kémiai lazítás, hagyományos és gyors érlelés alfejezet viszi tovább.

10.3.3 Élesztő: biológiai lazítás

Definíció. A sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) élő, egysejtű gombákból álló biológiai lazítóanyag. A megfelelő körülmények között az élesztősejtek a tésztában lévő cukrokat erjesztik, és közben szén-dioxidot és etanolt termelnek.

Az erjedés egyszerűsített egyenlete:

C6H12O6→2C2H5OH+2CO2+energia C_6H_{12}O_6 \rightarrow 2\,C_2H_5OH + 2\,CO_2 + \text{energia}

A keletkező szén-dioxid a sikér hálójában megreked, a tészta térfogata nő, a sütés során a gázok tovább tágulnak, az etanol pedig nagyrészt elpárolog.

10.3.3.1 Az élesztő fajtái

Típus Jellemző Felhasználás
Friss (préselt) élesztő nedvességtartalma magas, rövid eltarthatóságú, hűtést igényel közvetlenül morzsolható a lisztbe vagy felfuttatható
Aktív szárított élesztő szárított, szemcsés, hosszabb eltarthatóságú langyos folyadékban fel kell oldani/felfuttatni, mielőtt a tésztába kerül
Instant élesztő finom por, alacsonyabb nedvességtartalom közvetlenül a liszthez keverhető, felfuttatása általában nem szükséges

A friss és szárított élesztő közötti átszámítás gyártónként és termékenként eltér. Gyakorlati becslésként 100 g friss élesztő helyett nagyjából 30–50 g szárított élesztőt használhatunk, de mindig a gyártói adatlap az irányadó (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

10.3.3.2 Tárolás és aktiválás

Szabály. A friss élesztőt hűtve, általában 0–8 °C között, zárt csomagolásban kell tárolni, és a csomagoláson jelzett időn belül felhasználni. A szárított és instant élesztőt hűvös, száraz helyen, a gyártó utasítása szerint tartjuk.

Az élesztő aktiválása lépésenként:

  1. Ellenőrizzük az élesztőt: friss élesztőnél egységes, világos színű legyen, ne legyen penészes, sötét, szétfolyó vagy erjedten szúrós szagú.
  2. Langyos folyadékot készítünk, jellemző tanulási értékként 25–30 °C-ra (ellenőrizendő: recept és gyártói adatlap).
  3. Kis mennyiségű cukrot oldunk a folyadékban, mert az indítja az erjedést.
  4. Az élesztőt belemorzsoljuk vagy belekeverjük, és 10–15 percig pihentetjük.
  5. Az aktív élesztő a folyadék tetején habos, krémszerű réteget képez. Ha nem habzik, az élesztő valószínűleg elöregedett, túl meleg folyadékot kapott, vagy nem volt cukor.

Figyelem. 45 °C felett az élesztősejtek károsodnak, 60 °C körül elpusztulnak. A túl forró tej vagy víz ezért „megöli” az élesztőt, és a tészta nem kel meg.

Higiénia. Az élesztő élő mikroorganizmus, de technológiai célra ellenőrzött, élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalan törzs. A csomagolás felbontása után tiszta eszközökkel és kézzel dolgozzunk, és a maradékot visszazárva, hűtve tároljuk. A nyers kelt tészta tárolásánál a hűtési láncot be kell tartani, főleg ha tojást vagy tejet is tartalmaz.

10.3.4 Kémiai lazítók: szódabikarbóna, sütőpor, szalalkáli, hamuzsír

Definíció. A kémiai lazítószerek olyan anyagok, amelyek a tésztában nedvesség és/vagy hő hatására gázt fejlesztenek anélkül, hogy élő mikroorganizmusra lenne szükség.

10.3.4.1 Szódabikarbóna

A szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát, NaHCO3NaHCO_3) önmagában lúgos jellegű anyag. Gázfejlesztéséhez savas közeg vagy magasabb hőmérséklet kell.

Savval például így reagál:

NaHCO3+H+→Na++H2O+CO2 NaHCO_3 + H^+ \rightarrow Na^+ + H_2O + CO_2

A tésztában a sav származhat íróból, joghurtból, kefirből, citromléből, borkősavból vagy gyümölcsből. Magasabb hőmérsékleten a szódabikarbóna maga is bomlik:

2NaHCO3→Na2CO3+CO2+H2O 2\,NaHCO_3 \rightarrow Na_2CO_3 + CO_2 + H_2O

Hiba. Ha a szódabikarbóna nincs megfelelő savval ellensúlyozva, vagy túl nagy adagban használják, a tésztában nátrium-karbonát marad. A termék sárgás, keserű, szappanos mellékízű lehet.

10.3.4.2 Sütőpor

A sütőpor nem egyetlen vegyület, hanem kész keverék. Fő részei:

A kétlépcsős sütőpor egyik savas összetevője már szobahőmérsékleten, a tészta bekeverésekor reagál, a másik csak a sütő hőjére aktiválódik. Ezáltal a tészta már keverés közben is lazul, és a sütés során is van tartalék gázfejlesztés.

A sütőpornál a liszthez viszonyított adagolás a gyártói adatlap szerint változik. Tájékoztató jelleggel a cukrászati gyakorlatban gyakran 1,5–3 % sütőport számolunk a liszt tömegére, azaz 1 kg liszthez 15–30 g sütőport (ellenőrizendő: gyártói adatlap és recept).

10.3.4.3 Szalalkáli

A szalalkáli (ammónium-hidrogén-karbonát, NH4HCO3NH_4HCO_3) hőre bomló kémiai lazítószer:

NH4HCO3→NH3+CO2+H2O NH_4HCO_3 \rightarrow NH_3 + CO_2 + H_2O

A keletkező ammónia szúrós szagú, de magas hőmérsékleten, vékony, lapos termékből jól el tud távozni. Ezért a szalalkálit főleg olyan termékekhez használják, amelyeket vékonyra nyújtanak, vagy amelyekből a gáz könnyen távozik: lapos mézeskalács, teasütemény, vékony, lapos omlós termék.

Szabály. Tömör, magas termékbe (például kuglófba, muffinba, vastag piskótába) a szalalkáli nem való, mert az ammónia nem tud eltávozni, és a termék kellemetlen, csípős szagú és keserű lesz.

10.3.4.4 Hamuzsír

A hamuzsír (kálium-karbonát, K2CO3K_2CO_3) hagyományos, erősen lúgos kémiai lazítószer, elsősorban mézes tésztákhoz. Savas közegben szén-dioxidot fejleszt (a szódabikarbóna enyhén lúgos, a hamuzsír nem):

K2CO3+2H+→2K++CO2+H2O K_2CO_3 + 2\,H^+ \rightarrow 2\,K^+ + CO_2 + H_2O

A méz természetes savassága és a tészta egyéb összetevői biztosítják a reakciót. A hamuzsír a mézes tészták színét, porozitását és jellegzetes állagát is befolyásolja. Korszerű üzemi környezetben a pontos adagolást grammra kell végezni, mert a túladagolás keserű, lúgos mellékízt adhat.

Figyelem. A hamuzsírt kevés vízben oldva adagoljuk; a szilárd anyag és a tömény oldat bőr- és szemirritáló, nedvszívó: bőrre, szembe ne kerüljön (védőszemüveg, kesztyű; ellenőrizendő: biztonsági adatlap). A szalalkális tészta sütésekor a sütő ajtaját óvatosan nyisd ki, és ne hajolj a kicsapó gőzbe, mert az ammónia szúrós és irritáló; szellőztess.

Jogszabály. Az Európai Unióban a szódabikarbóna, a szalalkáli és a hamuzsír élelmiszer-adalékanyagként szabályozott anyag; E-számmal azonosíthatók. A sütőpor kész keverék, amelynek összetevőit a fogyasztói tájékoztatásról szóló szabályok szerint jelölni kell. A konkrét E-számokat, a felhasználási feltételeket és a megengedett mennyiségeket a mindenkor hatályos adalékanyag-rendelet határozza meg (ellenőrizendő: 1333/2008/EK rendelet és Magyar Élelmiszerkönyv). Az élesztő nem adalékanyag, hanem élelmiszer-összetevő, ezért az összetevők között a megnevezését fel kell tüntetni.

10.3.5 Adagolás és technológiai szabályok

A kémiai lazítók pontos adagolása azért kritikus, mert a gázfejlődés a tésztában azonnal, kémiai reakcióval indul, szemben az élesztővel, amelynek időre van szüksége. A mérésnél tömegre dolgozzunk, ne „késhegynyi” vagy „csomag” mértékre. A csomós sütőport használat előtt szitáljuk vagy keverjük el alaposan, különben a tésztában sötét, keserű gócok keletkezhetnek.

Számítás. Pékáru- vagy cukrászati receptben a sütőpor mennyiségét gyakran a liszt tömegének százalékában adják meg.

Adott: 850 g liszt, a recept szerint 1,8 % sütőpor. Keresett: a szükséges sütőpor tömege.

msütőpor=mliszt⋅p100=850⋅1,8100=850⋅0,018=15,3g m_{\text{sütőpor}} = m_{\text{liszt}} \cdot \frac{p}{100} = 850 \cdot \frac{1{,}8}{100} = 850 \cdot 0{,}018 = 15{,}3\,\text{g}

Gyakorlati kerekítéssel 15 g sütőport mérünk be. A mennyiség nagyságrendileg jól illeszkedik az 1,5–3 %-os tájékoztató tartományba.

Számítás. Élesztős tésztánál a friss élesztő adagját a liszt tömegére számítjuk.

Adott: 600 g liszt, 4 % friss élesztő. Keresett: a szükséges friss élesztő tömege.

mélesztő=600⋅4100=600⋅0,04=24g m_{\text{élesztő}} = 600 \cdot \frac{4}{100} = 600 \cdot 0{,}04 = 24\,\text{g}

Ha szárított élesztőre váltunk, és a gyártói adatlapon 1/3-os arány szerepel, akkor:

mszárított≈243=8g m_{\text{szárított}} \approx \frac{24}{3} = 8\,\text{g}

Ez csak tájékoztató számítás, mert a szárított élesztő fajtája és a gyártó utasítása eltérhet (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

10.3.6 Minőségellenőrzés

A lazítóanyagok beérkezésekor és felhasználása előtt a következőket vizsgáljuk:

Ellenőrzés. Kis próbával is ellenőrizhetjük a kémiai lazító működését: kevés sütőport langyos vízbe vagy savas folyadékba szórunk. Ha azonnal élénk pezsgést látunk, a szer működik. A friss élesztőt felfuttatással vizsgáljuk.

10.3.7 Tipikus hibák és okaik

Tünet Ok Megelőzés / javítás
A kelt tészta nem kel meg elöregedett élesztő, túl forró folyadék, só közvetlen érintkezése, túl hideg helyiség friss élesztő, 25–30 °C-os folyadék, a sót később adjuk a tésztához, megfelelő kelesztési hőmérséklet
A sütemény keserű, szappanos ízű szódabikarbóna túladagolása vagy sav hiánya pontos mérés, megfelelő savas összetevő, inkább sütőpor használata
A mézeskalács csípős, ammóniaszagú szalalkáli túladagolása, vagy vastag tésztába került, ahonnan az ammónia nem távozott vékonyra nyújtás, megfelelő adag, elegendő sütési idő és hőfok
A süteményben sötét, keserű foltok vannak csomós, rosszul elkevert sütőpor szitálás, a sütőport a liszttel alaposan elkeverjük
A sütőporos tészta lapos, tömör kevés lazítószer, túl öreg sütőpor, túl hosszú állás a sütés előtt megfelelő adag, friss sütőpor, a bekevert tésztát azonnal sütjük

10.3.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászműhelyben a mézeskalács-szelet tésztája rendszeresen keserű és szúrós szagú volt. A tésztát vastagabb lapban sütötték, és a receptben a szalalkáli arányát egy korábbi, vékonyabb teasütemény-receptről vették át. A vastagabb tésztából az ammónia nem tudott eltávozni, ezért a termékben maradt. A javítás során a szalalkáli adagját csökkentették, és a tésztát vékonyabbra nyújtották. A termék szaga és íze helyreállt. Az eset tanulsága: a kémiai lazítót nemcsak mennyiségre, hanem a termék alakjára, vastagságára és sütési módjára is tekintettel kell megválasztani.

10.3.9 Önellenőrzés

  1. Melyik gáz lazítja az élesztős tésztát?
  2. Igaz vagy hamis? A szódabikarbóna savas közeg nélkül is mindig tökéletesen lazít, és soha nem ad mellékízt.
  3. Melyik kémiai lazítót használjuk elsősorban vékony, lapos mézeskalácshoz?
  4. Miért kell a sütőport a liszttel együtt átszitálni vagy alaposan elkeverni?
  5. Mi történik az élesztővel 60 °C-os folyadékban?
  6. Párosítsa a lazítási módot a példával: biológiai, kémiai, mechanikai (gőz), habbal, zsiradékkal. Példák: piskóta, briós, leveles tészta, linzer sütőporral, kikevert vajas keverőtészta.

10.3.10 Feladatok

1. feladat (A)
Definiálja a lazítóanyag fogalmát, és nevezze meg a lazítás öt módját.

2. feladat (A)
Írja fel szódabikarbóna és sav egyszerűsített reakcióegyenletét, és nevezze meg a keletkező gázt.

3. feladat (B)
Egy recept 1,2 kg liszthez 2,2 % sütőport ír elő. Számítsa ki a szükséges sütőpor tömegét grammban, és ellenőrizze, hogy az érték a jellemző tartományban van-e.

4. feladat (B)
Egy kelt tésztához 750 g lisztre 5 % friss élesztőt számolunk. Mennyi friss élesztő szükséges? Ha a gyártói átszámítás szerint 1/3 mennyiségű instant élesztő helyettesíti, mennyi instant élesztőt mérjünk?

5. feladat (C)
Egy tanuló mézeskalácshoz szalalkálit használ, de a tészta vastag, és a kész termék ammóniaszagú, keserű. Elemezze a hibát: miért keletkezett a hiba, és hogyan lehet megelőzni?

6. feladat (D)
Végezzen el otthon két kis próbát. (a) Futtasson fel fél kocka (kb. 21 g) friss élesztőt 1 dl langyos, cukros tejben, és figyelje meg a habzást. (b) Szórjon fél kávéskanál (kb. 2 g) sütőport 1 dl langyos vízbe, és figyelje meg a pezsgést. Írja le, mit látott, és értékelje, melyik folyamat biológiai, melyik kémiai.

10.3.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Szén-dioxid (CO2CO_2).
  2. Hamis. A szódabikarbónához sav vagy megfelelő hő kell; sav nélkül keserű, szappanos mellékíz maradhat.
  3. Szalalkálit, mert az ammónia vékony termékből el tud távozni.
  4. Mert a csomós sütőpor sötét, keserű gócokat okoz a süteményben.
  5. Az élesztősejtek elpusztulnak, a tészta nem kel meg.
  6. Biológiai: briós; kémiai: linzer sütőporral; mechanikai (gőz): leveles tészta; habbal: piskóta; zsiradékkal: kikevert vajas keverőtészta.

1. feladat (A)
Lazítóanyag: olyan anyag vagy élő szervezet, amely a tésztában gázt fejleszt vagy levegőt zár be, és ezzel laza, porózus szerkezetet hoz létre. Az öt lazításmód: biológiai, kémiai, mechanikai (gőz), habbal, zsiradékkal.

2. feladat (A)
Egyszerűsítve: NaHCO3+H+→Na++H2O+CO2NaHCO_3 + H^+ \rightarrow Na^+ + H_2O + CO_2. A keletkező gáz szén-dioxid.

3. feladat (B)
Adott: mliszt=1200gm_{\text{liszt}} = 1200\,\text{g}, p=2,2%p = 2{,}2\,\%.
Keresett: msütőporm_{\text{sütőpor}}.

msütőpor=1200⋅2,2100=1200⋅0,022=26,4g m_{\text{sütőpor}} = 1200 \cdot \frac{2{,}2}{100} = 1200 \cdot 0{,}022 = 26{,}4\,\text{g}

Kerekítve 26 g sütőpor. Ellenőrzés: 1 kg liszthez 22 g jut, ami a jellemző 15–30 g-os tájékoztató tartományon belül van (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

4. feladat (B)
Friss élesztő:

mfriss=750⋅0,05=37,5g m_{\text{friss}} = 750 \cdot 0{,}05 = 37{,}5\,\text{g}

Gyakorlatilag 37–38 g-ot mérünk. Instant élesztő 1/3-os átszámítással:

minstant≈37,53=12,5g m_{\text{instant}} \approx \frac{37{,}5}{3} = 12{,}5\,\text{g}

Az átszámítás tájékoztató jellegű, a gyártói adatlapot ellenőrizni kell.

5. feladat (C)
Tünet: ammóniaszag, keserű íz. Ok: a szalalkáli hőre ammóniát fejleszt, és ha a tészta vastag, az ammónia nem tud távozni, hanem visszamarad. Megelőzés: vékonyra nyújtás, kisebb szalalkáli-adag, megfelelő sütési hőfok és idő, szellőzés a sütőtérben.

6. feladat (D)
Az élesztős próba biológiai folyamat: az élő élesztő cukorból szén-dioxidot termel, ezért habzik. A sütőporos próba kémiai folyamat: nedvesség hatására a savas komponens és a szódabikarbóna azonnal szén-dioxidot fejleszt. Értékelés: mindkét esetben gázbuborékok jelenléte jelzi a lazító működését.

10.3.12 Rövid összefoglaló

A lazítás a tészta gázbuborékokkal való fellazítása. Öt alapmódja van: biológiai, kémiai, mechanikai (gőz), habbal és zsiradékkal. A biológiai lazítóanyag a sütőélesztő, amely cukorból erjedéssel szén-dioxidot és etanolt termel. A friss élesztőt hűtve kell tárolni, langyos, 25–30 °C-os folyadékban célszerű felfuttatni; 60 °C körül elpusztul. A kémiai lazítók közül a szódabikarbóna savas közegben fejleszt szén-dioxidot, a kétlépcsős sütőpor hidegen és melegen is lazít, a szalalkáli hőre szén-dioxidot és ammóniát ad, ezért csak vékony termékhez való, a hamuzsír pedig hagyományos mézes tésztákhoz használt kálium-karbonát. A pontos mérés és a gyártói adatlapok követése azért kritikus, mert a túladagolás keserű, szappanos vagy ammóniaszagú hibákat okoz. A biológiai lazítást a(z) Biológiai lazítás: az élesztő működése és az erjedés, a szalalkálit és hamuzsírt a(z) Mézes tészták: kémiai lazítás, hagyományos és gyors érlelés alfejezet tárgyalja részletesen.

10.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a stabil kémiai és cukrásztechnológiai alapokra épít. Ellenőrizendő pontok: a kémiai lazítóanyagok E-számai és felhasználási feltételei a hatályos adalékanyag-rendeletben (1333/2008/EK) és a Magyar Élelmiszerkönyvben; a sütőpor és az élesztő gyártói adatlapjai; a friss/szárított élesztő átszámítási aránya; a sütőpor tipikus adagolási tartománya; a sütési hőmérsékletek és a szalalkáli ammóniatávozásának gyakorlati feltételei; a munkahelyi kockázatértékelés a poros anyagok és az ammóniagőz kezelésére.