9.1 A tej, a tejszín és a tejkészítmények

9.1.1 Motiváció és műhelyhelyzet

Egy cukrászüzemben reggel a tejszínhabkészítés gyakran az első művelet a torták és kelyhek díszítéséhez. A cukrász kinyit egy 1 literes habtejszínt, a habverő gépbe tölti, és elindítja a gépet. Ha a tejszín túl meleg, a hab nem verődik fel, csak szétfolyik. Ha a tejszín zsírtartalma túl alacsony, a hab lágy marad, és kidől a nyomózsákból. Ha a cukrász túlveri, a hab szemcsés lesz, majd vaj és savó válik szét. Ugyanaz a hiba másképp jelentkezik, ha a cukrász UHT-tejszínt használ megfelelő hűtés nélkül. A tej, tejszín és tejtermékek ismerete tehát nem pusztán nyersanyagismeret: a technológiai hibák és a higiéniai kockázatok közvetlen forrása.

9.1.2 Szemléletes kép: a tej útja a tehénből a cukrászüzemig

A nyers tehéntej a tehénben képződik, majd gépi fejéssel zárt rendszerbe kerül. A feldolgozóban először szűrik, majd gyorsan lehűtik, hőkezelik, homogénezik, és a kívánt zsírtartalomra állítják be. A cukrász számára a tej már többnyire pasztőrözött, ESL- vagy UHT-csomagolásban érkezik, a tejszín pedig hűtött, zsírtartalom szerint csoportosított termékként. A tej útjának nyomon követhetősége is fontos: minden szállítmányhoz beszállítói igazolás, hőmérséklet-ellenőrzés és tételazonosító tartozik.

9.1.3 A tej összetétele és jellemzői

Definíció. A tej az emlősök emlőmirigyének váladéka, amely az újszülött táplálására szolgál. A cukrászatban túlnyomórészt tehéntejet használunk. A nyerstej a kezeletlen, feldolgozatlan tej. Nyers tej csak szigorú feltételekkel és jelöléssel kerülhet közvetlenül a fogyasztóhoz (ellenőrizendő: 853/2004/EK rendelet és a hazai kistermelői rendelet); a cukrászüzem hőkezelt (pasztőrözött, ESL, UHT) tejet használjon, nyers tejet csak saját, ellenőrzött hőkezelés után dolgozzon fel.

A tehéntej jellemző összetétele tömegszázalékban, 100 g tejre:

Összetevő Mennyiség (g) Megjegyzés
Víz 87–88 oldja a többi anyagot
Szénhidrát (laktóz) 4,6–4,9 enyhén édeskés íz
Fehérje (kazein, savófehérje) 3,2–3,5 habképzés, gélképzés, Maillard-reakció
Tejzsír 3,2–3,6 emulzióban, zsírgolyócskák
Ásványi anyagok 0,6–0,8 kalcium, foszfor, kálium
Vitaminok, egyéb nyomokban zsírban és vízben oldódó vitaminok

A fenti értékek átlagos tehéntejre vonatkoznak, tájékoztató jellegűek (ellenőrizendő: aktuális tápanyagtáblázat vagy gyártói adatlap). A zsírtartalom az állattól, takarmányozástól és évszaktól függ.

A tejben a zsír apró, mikroszkopikus zsírgolyócskák formájában van jelen, amelyeket fehérjehártya vesz körül. Ez az emulzió – olaj-a-vízben típusú diszperzió – a tej fehér színének egyik oka. A kazeinfehérjék sav vagy enzim hatására kicsapódnak: ezen alapul a sajt- és túrógyártás. A savófehérjék hőre érzékenyek, hőkezeléskor részben denaturálódnak. A cukrászatban a tej fehérjéi részt vesznek a tészták szerkezetének, a krémek állagának és a felületi pirulásnak a kialakításában.

A laktóz a tej fő szénhidrátja, egyszerű diszacharid. Kevésbé édes, mint a répacukor, de hozzájárul a tej édeskés ízéhez. A laktózt sok felnőtt nehezen bontja le (laktózintolerancia). Cukrászati szempontból a laktóz fontos szereplő: melegítéskor részt vesz a Maillard-reakcióban, barnítja a héjat, és növeli a tej szárazanyag-tartalmát.

9.1.4 A tej hőkezelése és homogénezése

A nyers tej baktériumokat, köztük kórokozókat is tartalmazhat, ezért a cukrászüzem csak hőkezelt tejet használ, nyers tejet pedig csak saját, ellenőrzött hőkezelés után dolgozza fel (a nyers tej közvetlen értékesítése szigorú feltételekhez és jelöléshez kötött; ellenőrizendő: 853/2004/EK rendelet és a hazai szabályozás).

Hőkezelési mód Jellemző hőmérséklet és idő (tájékoztató) Eltarthatóság (bontatlan, hűtve) Felhasználás a cukrászatban
Pasztőrözés (alacsony hőmérsékletű) 63 °C körül, 30 perc (ellenőrizendő) néhány nap friss folyadéktej, hűtőben
Pasztőrözés (magas hőmérsékletű, rövid idejű) 72–75 °C, 15–30 s (ellenőrizendő) néhány nap általános célú tej
ESL (hosszabb eltarthatóságú) magasabb hőmérséklet, rövid idő, csíramentes csomagolás (ellenőrizendő) hetek kényelmes üzemekben
UHT (ultramagas hőmérséklet) 135–150 °C, 2–5 s (ellenőrizendő) hónapok, bontatlanul sűrített tej, desszertalapok

A hőkezelés célja a kórokozó és romlást okozó mikrobák számának csökkentése, valamint az eltarthatóság meghosszabbítása. A pasztőrözés nem sterilizál, ezért a pasztőrözött tej hűtést igényel. Az UHT-kezelés gyakorlatilag steril, de a magas hőmérséklet kissé megváltoztatja a tej ízét: enyhén főtt, karamelles jegyek alakulhatnak ki.

A homogénezés a tej zsírgolyócskáit mechanikusan, nagy nyomáson apróbbra zúzza. Ezáltal a tejzsír egyenletesebben oszlik el, és a tej nem fölöződik olyan gyorsan. A tejszín esetében a homogenizálás óvatosabban történik, mert a túlzottan aprított zsírgolyócskák ronthatják a habképzést. A cukrásznak tehát a habtejszínnél mindig a gyártó által habosításra ajánlott terméket kell választani.

9.1.5 A tejszín: típusok és zsírtartalom

Definíció. A tejszín a tej zsírban dús része, amelyet fizikai elválasztással (fölözéssel, centrifugálással) nyernek. A „tejszín” megnevezés csak állati tejből származó termékre használható.

A cukrászati gyakorlatban a tejszínt zsírtartalom szerint csoportosítjuk. A pontos határokat a hatályos Magyar Élelmiszerkönyv és a gyártói jelölés rögzíti (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv tejszín előírásai). Tájékoztató csoportosítás:

Típus Jellemző zsírtartalom (%) Cukrászati felhasználás Megjegyzés
Kávétejszín / könnyű tejszín 10–12 kávék, öntetek, mártások nem habosítható stabilan
Főzőtejszín / konyhai tejszín 20 krémlevesek, mártások, főzött krémek főzés közben kevésbé csapódik ki
Habtejszín / cukrásztejszín 30–35 habok, krémek, ganache habosítható, hidegen felverve
Extra magas zsírtartalmú tejszín 36–40 nagyon stabil habok, praliné ganache magas zsírtartalom, könnyen túlverhető

A habosíthatóság alsó határa a gyakorlatban körülbelül 30%, mert a stabil tejszínhab kialakulásához elegendő szilárd tejzsírra van szükség. A 30% alatti tejszínekből legfeljebb lágy, gyorsan összeeső habot kapunk. A pontos alsó érték gyártónként eltérhet (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

A tejszín hűtött, 0–5 °C körüli tárolást igényel. Felbontás után gyorsan fel kell használni, mert a magas zsír- és fehérjetartalmú közegben a mikrobák gyorsan szaporodhatnak. A tejszínt mindig a csomagoláson feltüntetett minőségmegőrzési időn belül, sértetlen csomagolásból vegyük át.

9.1.6 A tejszínhabosítás tudománya és gyakorlata

A tejszínhab készítésekor mechanikai erő (habverő, habszifon) levegőt visz a tejszínbe. A tejzsír egy része a hideg tejszínben szilárd, részben kristályos állapotban van. A habverés során a zsírgolyócskák membránja megsérül, és a szilárd zsírrészecskék összekapcsolódva hálót alkotnak a légbuborékok körül. Ezt a hálót a tejfehérje is erősíti. Az eredmény egy félkemény, állékony hab, amely megtartja alakját.

A habosíthatóság feltételei:

A tejszínhabverés fokozatai:

  1. Lágy hab: a hab még folyik, nyomot hagy, de nem áll meg. Tölthető poharakba.
  2. Félkemény hab: a hab megtartja a habverő lenyomatát, nyomózsákból formázható, de sima felületet ad.
  3. Kemény hab: a hab teljesen formázható, nem folyik, de még selymes. Túladagolás nélkül.

A túlverés jele: a hab szemcsés lesz, elveszíti fényét, majd savó válik ki, végül vajszerű csomók képződnek. Ilyenkor a tejszínt már nem lehet habként használni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Öt rajz a habverő csúcsáról: folyékony tejszín, lágy hab visszaeső csúccsal, félkemény hab meghajló csúccsal, kemény hab álló csúccsal, végül szemcsés, vajasodó túlvert hab.
A tejszínhab felverési fokozatai: folyékony tejszín, lágy, félkemény, kemény és túlvert hab (sematikus metszet a habverő kiemelése után).

Az ábrán balról jobbra halad a habverés: a folyékony tejszín lecsorog a habverőről (1); a lágy hab felszíne csak enyhén domborodik, a csúcs visszaesik (2); a félkemény hab csúcsa meghajlik, és megtartja a habverő lenyomatát (3); a kemény hab csúcsa egyenesen áll (4); a túlvert hab szemcsés, vajcsomók és alul savó jelennek meg (5). A HTML-kiadásban csúszkával lehet végiglépni a fokozatokon.

A tejszínhab hőmérsékleti feltételeit továbbvitt eredményként használjuk a tejszínkrémeknél, fagylaltoknál és hidegcukrászati készítményeknél: a(z) Tejszínkrémek, bavarois, mousse és ganache-krémek, a(z) A fagylalt összetevői és csoportjai, valamint a(z) Savanyított tejtermékek, túró és sajtok a cukrászatban alfejezetben.

Példa. Egy cukrász 500 g 35%-os habtejszínt ver fel. A hab sűrűsége csökken a levegő beépülése miatt. Ha a kiindulási tejszín sűrűsége 0,98 g/ml, a kész hab sűrűsége pedig 0,4 g/ml, akkor a hab térfogata hozzávetőlegesen:

Vhab=mρhab=500g0,4g/ml=1250ml.V_{\text{hab}} = \frac{m}{\rho_{\text{hab}}} = \frac{500\,\text{g}}{0{,}4\,\text{g/ml}} = 1250\,\text{ml}.

Ez azt jelenti, hogy a tejszínhab körülbelül a két-két és félszeresére nő térfogatban. A pontos érték a zsírtartalomtól és a habverési foktól függ.

9.1.7 Tejkészítmények: dúsított, ízesített, tartósított tej

A tejkészítmények közül a cukrászatban leggyakrabban a dúsított tej, az ízesített tej, a sűrített tej és a tejpor fordul elő.

Definíció. A dúsított tej olyan tej, amelyhez a gyártó táplálkozási vagy technológiai célból tejfehérjét, vitamint, ásványi anyagot vagy más engedélyezett összetevőt ad. A cukrászatban a fehérjével dúsított tej javítja a habtartást és a krémek állagát.

Definíció. Az ízesített tej tej, amelyhez cukrot, kakaót, kávét, gyümölcsöt, aromát vagy egyéb engedélyezett ízesítőt adnak. Az ízesített tejek sok cukrot tartalmazhatnak, ezért a receptúrában a hozzáadott cukor mennyiségét figyelembe kell venni.

Definíció. A sűrített tej olyan, részben vízelvonással töményített tejtermék, amely lehet cukrozott vagy cukrozatlan. A cukrozott sűrített tej magas cukortartalma (akár 40–45 %) vízaktivitás-csökkentő tartósító hatású. A cukrászatban karamell, töltelék, fagylalt és süteménybetét készítésére használjuk. A cukrozatlan, besűrített tej (párolt tej) hűtve kevésbé tartós, és forralásra, mártásokhoz alkalmas.

Definíció. A tejpor porlasztva szárított tej, amely teljes vagy fölözött lehet. A tejpor víz hozzáadásával visszaállítható folyékony tejjé, vagy szárazon adagolható tésztákhoz, krémekhez, fagylaltkeverékekhez. A tejpor növeli a szárazanyag-tartalmat, javítja a szerkezetet és az állagot. Száraz, hűvös, sötét helyen tárolandó, mert vizet és szagokat vehet fel.

A tejpor és a sűrített tej szerepe a krémekben és fagylaltban az, hogy vizet köt meg, fehérjét és tejzsírt ad, valamint fokozza a teltségérzetet. A regenerált tejből (tejpor + víz) készült termék csak akkor hívható tejnek, ha a technológia megfelel a szabályoknak.

9.1.8 Tejtermék-megnevezések védelme és növényi italok

Jogszabály. Az Európai Unióban a tej és tejtermékek megnevezését külön rendelet védi. A „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt”, „joghurt” megnevezések kizárólag állati eredetű tejből készült termékekre használhatók. A növényi alapú italokra (például szójaital, zabital, rizsital) a „tej” szó általában nem alkalmazható. A magyar gyakorlatban is így kell a címkézést és az étlapi megnevezéseket kialakítani (ellenőrizendő: 1308/2013/EU rendelet vonatkozó melléklete, valamint a magyar Élelmiszerkönyv és a fogyasztók tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet).

A cukrászüzemben ezért a vendégek tájékoztatásakor nem írhatunk „növényi tejet” a tejes ital helyett, hanem például „zabitalt” kell mondani. A „növényi tejszín” is félrevezető, mert a tejszín tejből származó termék. A kókuszkrém vagy a növényi habalap nem tejszín, ezért a termék megnevezésében ezt pontosan jelezni kell. Ez fontos a fogyasztói tájékoztatás és az allergénkezelés szempontjából is.

9.1.9 Érzékszervi vizsgálat és tárolás

A tej és tejszín átvételekor a cukrász érzékszervi és műszeres ellenőrzést végez:

A tej és tejszín tárolása:

9.1.10 Gyakorlati útmutató: tejszínhab készítése és kezelése

Cél. Stabil, fényes, formázható tejszínhab készítése tortákhoz, desszertekhez és kávékhoz.

Eszközök és anyagok. Hűtő, mérleg, mérőedény, habverő (kézi vagy gépi), rozsdamentes keverőtál, spatula, nyomózsák és csillagcső. Anyagok: 500 ml habtejszín (30–35%), 50 g porcukor, opcionálisan 2–4 g zselatin vagy habfixáló (ellenőrizendő: gyártói adagolás).

Higiéniai munkakezdés. Ellenőrizzük a munkaruha, hajháló, ékszer nélkül, kézmosás, tiszta eszközök és felület. A tejszín átvételét rögzítjük a hűtési naplóban. A zselatint élelmiszer-minőségű, ép csomagolásból használjuk.

Technológiai lap: tejszínhab

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Habtejszín (35%) 500 hűtött, 4–8 °C
Porcukor 50 utólag adagolva
Zselatin (opcionális) 2–4 hideg vízben duzzasztva, majd óvatosan feloldva
Összes tömeg kb. 552–554 a levegő beépülése miatt térfogat nő

Műveleti sorrend.

  1. A tejszínt és a tálat hűtőben 4–8 °C-ra hűtjük.
  2. A tejszínt a keverőtálba öntjük. A porcukrot kimérjük.
  3. A habverőt alacsony fokozaton indítjuk, majd fokozatosan növeljük a sebességet.
  4. Amikor a tejszín már lágyan felvert (kb. félig), hozzáadjuk a porcukrot, és tovább verjük.
  5. Amikor a hab fényes, formázható, de még nem túl kemény, leállítjuk.
  6. Ha zselatint használunk, a hideg vízben duzzasztott, feloldott és kb. 35–40 °C-ra temperált zselatint kevés habbal elkeverjük, majd vékony sugárban a félkemény habhoz adjuk (ellenőrizendő: gyártói adagolás).
  7. A habot azonnal felhasználjuk, vagy hűtőben, zárható edényben a jelölt határidőn belül tároljuk (lásd a kritikus pontot).

Kritikus pont. A kész hab hűtött tárolása 0–5 °C-on, és felhasználása a készítéstől számított, üzemileg meghatározott időn belül (a példaértéket az üzemi HACCP-terv adja meg; ellenőrizendő: NÉBIH-útmutató). Helyesbítés: az 5 °C fölött tárolt vagy a határidőn túli habot selejtezni kell.

Allergének: tej (tejszín).

Ellenőrzési pontok. A hab állaga fényes, sima; a habverő kiemelésekor a csúcsok kissé meghajlanak (félkemény hab). A hőmérséklet nem haladja meg a 10 °C-ot munka közben. A túlverés észlelésekor azonnal leállítjuk a gépet.

Tipikus hibák. Alacsony zsírtartalmú tejszín, meleg eszköz, túlverés, savós különválás.

Takarítás. A gépet áramtalanítás után, a gyártó szerint tisztítjuk. Az összes eszközt forró, zsíroldó mosogatószerrel elmossuk, majd fertőtlenítjük. A munkalapot szintén fertőtlenítjük.

Dokumentálás. A hűtési naplóba bejegyezzük a tejszín átvételét, hőmérsékletét és a felhasználás időpontját. A tejszínhabos készítményeknél a hűtött tárolást és az elkészítés idejét is rögzítjük.

9.1.11 Minőségellenőrzés

A tejszínhab minőségét fényes, homogén, finoman piszkosfehér szín, tiszta tejszíníz, friss illat és rugalmas, formázható állag jellemzi. A kész hab nem folyhat, de nem is lehet száraz, szemcsés vagy vajas. A tejszín önmagában ellenőrzésekor a fenti érzékszervi pontokon túl a zsírtartalmat a csomagoláson kell ellenőrizni. A tej és tejszín tömegét a receptúra szerint mérjük, a kimérést visszaméréssel hitelesítjük.

9.1.12 Tipikus hibák és okaik

  1. A hab nem verődik fel, folyós marad. Ok: túl alacsony zsírtartalom, meleg tejszín, zsíros vagy nedves eszköz. Megelőzés: legalább 30%-os, hideg tejszín, tiszta, száraz eszköz. Javítás: új, hideg adaggal dolgozzunk.

  2. A hab túl kemény, szemcsés, savó válik ki. Ok: túlverés. Megelőzés: figyeljük a hab állagát, ne hagyjuk magára a gépet. Javítás: nem menthető habként, de a kivált vajtömeget édesipari vajkrémhez felhasználhatjuk.

  3. A hab keserű, avas vagy savanyú. Ok: romlott tejszín, helytelen tárolás, lejárt termék. Megelőzés: átvételkor ellenőrizni a szagot, lejárati időt, hőmérsékletet. Ilyen terméket nem szabad felhasználni, selejtezni kell.

  4. A tejszín fölöződött, a tetején vastag zsírréteg. Ok: nem homogén termék vagy hosszú tárolás. Megelőzés: felhasználás előtt óvatosan átkeverni, ha a gyártó engedi; a habosításhoz olyan tejszínt választani, amely stabil emulziójú.

9.1.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy esküvői torta rendeléséhez a cukrász előző nap készíti a tejszínkrém alapját. Reggel 10 kg habtejszínt vesz át, a hűtőben 6 °C-on tárolja. A dísztortához 2 kg tejszínhabot ver fel, amelyet zselatinnal enyhén stabilizál. A félkemény habot azonnal a mousse-ba keveri, a maradékot nyomózsákba tölti. Ebéd után észreveszi, hogy a félretett hab fénytelen, és enyhén savanyú szagú. A hiba oka: a tejszín egy része a hűtőn kívül maradt, amikor a cukrász a fagyasztóba csomagolta a tortákat. A romlott habot selejtezi, a kész tortát ellenőrzi, mert a mousse-ba kevert hab friss volt, de a tárolást módosítják: a tejszínt kisebb adagokban, hűtött tálon tartják, és a fel nem használt részt azonnal hűtőbe teszik.

9.1.14 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A 20% zsírtartalmú tejszín stabilan habosítható. Indokold!
  2. Melyik hőmérséklet kedvező a tejszínhab készítéséhez?
  3. Mi történik a tejszínnel túlveréskor?
  4. Mit jelent a homogénezés?
  5. Nevezz meg egy olyan megnevezést, amelyet növényi italra tilos használni.
  6. Melyik tejkészítményt használjuk vízaktivitás-csökkentő tartósítóhatása miatt?

9.1.15 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a tej fő összetevőit és azok jellemző arányát 100 g tehéntejben.

2. feladat (A). Milyen hőkezelési eljárásokat ismersz a fogyasztói tejnél? Mi a különbség a pasztőrözés és az UHT-kezelés között?

3. feladat (B). Egy recept 200 g 20%-os főzőtejszínt és 300 g 35%-os habtejszínt ír elő. Mennyi a keverék átlagos zsírtartalma?

4. feladat (B). Van 800 g 35%-os tejszínünk. Hány gramm 10%-os kávétejszínt kell hozzáadni, hogy 20%-os zsírtartalmú keveréket kapjunk?

5. feladat (C). Egy cukrász tejszínhabot készít. A hab szép fényes, de a nyomózsákból kinyomva szétfolyik. Milyen hibákat keress, és milyen sorrendben ellenőriznéd? Indokold.

6. feladat (D). Készíts a Gyakorlati útmutató szerint 500 ml habtejszínt félkemény habbá. Töltsd ki a technológiai lapot, mérd meg a hab térfogatát, és értékeld az állagot. Válaszd ki a megfelelő felhasználást.

9.1.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A 20%-os tejszínből nem lesz stabil hab, mert túl kevés a szilárd tejzsír.
  2. 4–8 °C körül.
  3. Túlveréskor a hab szemcsés lesz, majd vaj és savó válik szét.
  4. A homogénezés a tej zsírgolyócskáinak apróbbra zúzása, stabilabb emulzió érdekében.
  5. „Tej” vagy „tejszín” – a növényi italra például „zabital” mondható, „zabtej” nem.
  6. Cukrozott sűrített tej.

1. feladat megoldása. A tej összetevői: víz 87–88 g, laktóz 4,6–4,9 g, fehérje 3,2–3,5 g, tejzsír 3,2–3,6 g, ásványi anyagok 0,6–0,8 g, vitaminok nyomokban. Az értékek tájékoztatóak.

2. feladat megoldása. Pasztőrözés (alacsony vagy magas hőmérséklet, rövid ideig), ESL, UHT. A pasztőrözés nem steril, hűtést igényel; az UHT gyakorlatilag steril, bontatlanul hónapokig eltartható.

3. feladat megoldása.

Adott: 200 g 20% zsír, 300 g 35% zsír. Keresett: átlagos zsírtartalom.

Képlet: a zsírtartalom tömegarányos átlaga. A zsírtömeg összege:

mzsír=200g×0,20+300g×0,35=40g+105g=145g.m_{\text{zsír}} = 200\,\text{g} \times 0{,}20 + 300\,\text{g} \times 0{,}35 = 40\,\text{g} + 105\,\text{g} = 145\,\text{g}.

Össztömeg: 200+300=500g200 + 300 = 500\,\text{g}.

Átlagos zsírtartalom:

wzsír=145g500g×100%=29%.w_{\text{zsír}} = \frac{145\,\text{g}}{500\,\text{g}} \times 100\,\% = 29\,\%.

A keverék 29% zsírtartalmú, ez a 30%-os gyakorlati határ alatt van, ezért stabil habbá nem verhető. Főzött krémhez vagy ganache-hoz megfelelő; habhoz 30–35%-os habtejszínt használjunk.

4. feladat megoldása.

Adott: 800 g 35%-os tejszín. Keresett: xx gramm 10%-os kávétejszín, hogy a keverék 20%-os legyen.

Képlet: a zsírmennyiség megmarad.

Zsír 35%-osból: 800×0,35=280g800 \times 0{,}35 = 280\,\text{g}. Zsír 10%-osból: x×0,10=0,1xgx \times 0{,}10 = 0{,}1x\,\text{g}. Össztömeg: 800+x800 + x. A keverék zsírtartalma 20%, tehát:

280+0,1x800+x=0,20.\frac{280 + 0{,}1x}{800 + x} = 0{,}20.

Szorozzuk be a nevezővel:

280+0,1x=0,20(800+x)=160+0,2x.280 + 0{,}1x = 0{,}20(800 + x) = 160 + 0{,}2x.

Rendezzük:

280−160=0,2x−0,1x⇒120=0,1x⇒x=1200g.280 - 160 = 0{,}2x - 0{,}1x \Rightarrow 120 = 0{,}1x \Rightarrow x = 1200\,\text{g}.

Tehát 1200 g 10%-os kávétejszínt kell adni 800 g 35%-os tejszínhez. Az össztömeg 2000 g, zsírtömeg 280 + 120 = 400 g, így a zsírtartalom 20%.

5. feladat megoldása. Sorrendben: (1) a tejszín zsírtartalma — ha 30% alatt van, nem habosítható stabilan; (2) a tejszín hőmérséklete — ha 10 °C fölött van, a zsír nem szilárdul meg a buborékok körül; (3) az eszköz tisztasága és hőmérséklete; (4) a habverési fok — ha alulvert, túl lágy; (5) a hozzáadott cukor vagy stabilizáló mennyisége. A hibás habot nem szabad a kész tortára tenni; új adagot kell verni.

6. feladat megoldása. A gyakorlat során a 35%-os, 4–8 °C-os tejszínt fokozatosan verjük, a porcukrot a felverés második felében adjuk hozzá. A félkemény hab kiemeléskor lágy csúcsot ad, fényes, nem folyik. A hab térfogatát mérőedénnyel ellenőrizzük: 500 ml tejszínből kb. 1200–1300 ml hab várható. Az értékelésnél figyeljük az állagot, a fényt és az ízt. A technológiai lapon rögzítjük a hőmérsékletet és az érzékszervi eredményt.

9.1.17 Rövid összefoglaló

A tej vízből és szárazanyagból áll. A tej szárazanyagát laktóz, tejfehérje, tejzsír, ásványi anyagok és vitaminok alkotják. A tejet hőkezeléssel biztonságossá teszik: pasztőrözés, ESL vagy UHT. A homogénezés a zsírgolyókat aprítja, emulziót stabilizál. A tejszín a tej zsírban dús része. Cukrászati használatra a 20% körüli főzőtejszín és a 30–35% habtejszín a legfontosabb. A stabil tejszínhabhoz legalább 30% zsírtartalom, 4–8 °C hőmérséklet és tiszta, hideg eszköz kell. Túlveréskor a hab összeesik, vaj és savó válik szét. A tejtermékek közül a dúsított tej, ízesített tej, sűrített tej és tejpor a leggyakoribb. A cukrozott sűrített tej magas cukortartalma révén tartósít. A tejtermék-megnevezések védettek: növényi ital nem nevezhető tejnek vagy tejszínnek. A tej és tejszín tárolása hűtést igényel, felbontás után gyors felhasználással. A tejszínhabosítás technológiáját a Tejszínkrémek, bavarois, mousse és ganache-krémek, a fagylaltkészítésnél az A fagylalt összetevői és csoportjai, valamint a Savanyított tejtermékek, túró és sajtok a cukrászatban alfejezetekben visszük tovább.

9.1.18 Források és ellenőrzési hiányok