34.1 A fagylalt összetevői és csoportjai

34.1.1 Motiváció

Nyáron, a forgalmas cukrászdában a fagylaltpult az egyik legfontosabb munkahely. A vendég azt várja, hogy a sorbet gyümölcsösen üde legyen, a tejszínes fagylalt krémesen vágódjon a tölcsérbe, és ne képződjön benne nagy, érdes jégkristály. Az első fagylaltkészítésnél azonban sok kezdő ugyanazt tapasztalja: a keverék „jeges”, a gyümölcsfagylalt túl édes vagy éppen túl savanyú, a tejes fagylalt vizes, morzsálódó állagú. A hiba ritkán a fagylaltgépben van, sokkal inkább a keverék összetételében. Ezért a fagylaltkészítés tanulását nem a géppel, hanem az összetevőkkel kell kezdeni.

34.1.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy frissen fagyasztott fagylaltmintát nagy nagyításban. A fagyasztott keverék nem egyetlen jégtömb, hanem háromféle anyag finom eloszlása:

A fagylalt élvezeti értékét az dönti el, hogy ezek a részek milyen kicsik és milyen egyenletesen oszlanak el. Minél apróbbak a jégkristályok és minél több a stabil légbuborék, annál krémesebb, simulékonyabb a fagylalt. Ezt a szerkezetet az összetevőkkel tudjuk befolyásolni.

34.1.3 A fagylalt meghatározása, jellemzői és összetevői

Definíció. A fagylalt olyan hidegcukrászati készítmény, amelyet folyékony vagy félfolyékony keverékből fagyasztással, keverés közben vagy részleges fagyasztás után további dermesztéssel készítünk, és amelynek jellegzetes állaga a jégkristályok, zsírgömbök, vízben oldott anyagok és légbuborékok együtteséből alakul ki.

A fogalom a gyakorlatban többféle terméket takar. A „fagylalt” szó a vendéglátásban gyakran köznyelvi gyűjtőnév, a jogszabályi és szakmai megnevezés azonban termékcsoportonként eltér. Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv és a fogyasztói tájékoztatási szabályok alapján a fagylaltok megnevezése és összetétele termékcsoportonként kötött lehet; az egyes határértékeket és megnevezéseket ezért a következő alfejezetben és a késztermékek jelölésénél is ellenőrizendő-nek kell jelölni.

34.1.4 A fagylalt fő összetevői

A fagylaltkeverékben minden összetevőnek meghatározott technológiai feladata van. A hatásokat úgy lehet a legjobban megérteni, ha a keveréket három „hálózatra” bontjuk:

34.1.4.1 Víz

A víz a fagylaltkeverék legnagyobb mennyiségű alkotója, de fagyasztva jégkristályokat képez. A fagylaltban nem az a cél, hogy a víz teljesen megfagyjon, hanem az, hogy a jégkristályok minél kisebbek maradjanak. Ezt három módon érjük el:

Összefüggés. A fagyáspont-csökkentés mértéke az oldott anyagok moláris koncentrációjától függ. Minél több kismolekulájú oldott anyag van a vízben, annál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg a keverék. A cukorféleségek közül a glükóz (dextróz), a fruktóz, az invertcukor és a magas DE-értékű glükózszirup erősebben csökkenti a fagyáspontot, mint ugyanakkora tömegű répacukor, mert kisebb molekulatömegű. Az alacsony DE-értékű (pl. DE 20–40) glükózszirup és a maltodextrin sok hosszú szénláncú dextrint tartalmaz, ezért gyengébben csökkenti a fagyáspontot, elsősorban testességet és kristálygátlást ad (ellenőrizendő: gyártói PAC-adat).

34.1.4.2 Cukrok

A cukrok a fagylaltban többféle feladatot látnak el:

A fagylaltkészítésben leggyakrabban használt cukorkombináció:

A gyakorlatban a fagylaltkeverék összes cukortartalmát hozzáadott cukorszámnak vagy relatív édességnek is értékeljük. Az édességet a szacharózhoz viszonyított relatív édesítőerővel számolhatjuk:

REkeverék=∑mi⋅REi∑mi,RE_{\text{keverék}} = \frac{\sum m_i \cdot RE_i}{\sum m_i},

ahol mim_i az egyes édesítő tömege, REiRE_i pedig annak relatív édesítőereje. A részletes számítást a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont alfejezetben mutatjuk be.

34.1.4.3 Zsír

A zsír adja a fagylalt krémes, testes, olvadékony jellegét. A zsírgömbök akadályozzák, hogy a jégkristályok összeérjenek, és a fagyasztott masszában apró, lágy zsírrészecskéket alkotnak.

Fontos, hogy a zsír csak akkor fejti ki ezt a hatást, ha megfelelően el van oszlatva a keverékben. A tejszín és a tej zsírja homogénezés után apró zsírgömbökből áll, ezért jól beépül. A vajzsírt felolvasztva, melegen kell adagolni, különben a fagylalt zsíros, darabos lesz.

34.1.4.4 Zsírmentes tejszárazanyag

A tej fagylaltba kerülő fehérjéje, laktózja és ásványi anyagai a zsírmentes tejszárazanyag (ZST) csoportba tartoznak. A zsírmentes tejszárazanyag több szempontból is fontos:

Ha azonban túl sok a zsírmentes tejszárazanyag, a fagylalt „homokos” vagy főtt tejes ízű lehet, és a hosszú hőntartás során a fehérjék kicsapódhatnak. Ezért a keverékszámításnál a zsír- és fehérjetartalmat együtt kell egyensúlyban tartani.

34.1.4.5 Emulgeálószerek

Az emulgeálószerek a zsír és a víz határfelületén csökkentik a felületi feszültséget, ezáltal a zsírt apró cseppekben tartják. A fagylaltkeverékben az emulgeálószer elsősorban a zsír és a levegő eloszlását javítja. A tojássárgája természetes emulgeálószert, lecitint tartalmaz, ezért a fagylaltkeverékben is használják. Az iparban engedélyezett adalékanyagként mono- és digliceridek vagy más emulgeálószerek is szerepelhetnek; adalékanyagként csak az 1333/2008/EK rendelet uniós listáján a fagylalt kategóriában engedélyezett anyag használható, a megadott feltételekkel (ellenőrizendő: az adott adalékanyag fagylaltban engedélyezett maximális mennyisége).

34.1.4.6 Stabilizátorok

A stabilizátorok a fagylaltban vizet kötnek meg, növelik a keverék viszkozitását, és késleltetik a jégkristályok növekedését. A leggyakoribb fagylalt stabilizátorok:

Szabály. A stabilizátorokat mindig pontosan kell mérni, mert a túladagolás nyúlós, enyves állagot, az aluladagolás gyors olvadást okoz. A por alakú stabilizátort célszerű a cukor egy részével előre elkeverni, hogy a folyadékba kerülve ne csomósodjon.

34.1.4.7 Ízesítők

A fagylalt ízesítése történhet:

A gyümölcstartalmú fagylaltoknál a savasság és a cukor aránya döntő. A sav és a cukor egyensúlya nélkül a gyümölcsfagylalt vagy émelyítően édes, vagy keserűen savanyú lesz. A savanyú gyümölcsöknél (citrom, ribizli, meggy) több cukor kell a sav ellensúlyozására; az édes déli gyümölcsöknél (banán, mangó) a gyümölcs saját cukortartalmát be kell számítani, ezért kevesebb hozzáadott cukor elég.

34.1.4.8 Levegő

A levegő a fagylalt „rejtett” összetevője. A fagylaltgép a keveréket fagyasztás közben keveri, így levegő kerül bele. A levegőtartalmat a térfogat-növekedés mutatja, amelyet a magyar szakszó túlfújásnak, angolul overrun-nak nevez.

Definíció. A túlfújás (overrun, jele OVOV; más néven túlfutás, túlhabosítás) azt fejezi ki, hogy a fagyasztott késztermék térfogata hány százalékkal nagyobb a folyékony keverék térfogatánál.

Közelítő képlet:

OV=Vfagylalt−VkeverékVkeverék⋅100,OV = \frac{V_{\text{fagylalt}} - V_{\text{keverék}}}{V_{\text{keverék}}} \cdot 100,

ahol VfagylaltV_{\text{fagylalt}} a kész fagylalt térfogata, VkeverékV_{\text{keverék}} pedig a fagyasztás előtti keverék térfogata. A hazai gyakorlatban a kézműves fagylalt túlfújása jellemzően kisebb, mint az ipari terméké; a pontos érték a gép típusától, a keverék összetételétől és a fagyasztási időtől függ. A késztermék tömege és térfogata ezért nem azonos a keverék tömegével és térfogatával, amit a kalkulációban és az adagszámításban figyelembe kell venni.

34.1.5 A fagylalt szerkezete: jégkristályok, zsírgömbök, légbuborékok

A fagylalt szerkezete a fagyasztás alatt három párhuzamos folyamatban alakul ki:

  1. A víz jéggé fagy. A keverékben lévő tiszta víz először az edény hideg falán jégkristályokat képez. A fagylaltgép keverőlapátja ezeket a kristályokat folyamatosan letöri, így sok apró kristály keletkezik.
  2. A zsírrészecskék apró gömbökben maradnak. A tejszín és tej zsírja a keverés és a hűtés hatására apró zsírgömbökből álló félfolyékony vázat alkot.
  3. Levegő keveredik be. A forgólapát habszerűen levegőt visz a keverékbe, és a légbuborékokat a tejfehérjék, emulgeálószerek és stabilizátorok bevonják.

A kész fagylaltban ezek a részek egymás mellett, nem pedig elkülönülten vannak. A jégkristályok élesek és kemények, a zsírrészecskék lágyak, a légbuborékok rugalmasan összenyomódnak. A fogyasztó ezt a hármas szerkezetet érzékeli krémességként, olvadékonyságként és hideg érzetként.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Két nagyított fagylaltmetszet: a jóban apró jégkristályok, légbuborékok és zsírgömbök szirupban, a jegesben nagy, összenőtt kristályok.
A fagylalt nagyított szerkezete: (A) jó fagylalt sok apró jégkristállyal, (B) jeges fagylalt nagy, összenőtt kristályokkal. 1 jégkristály, 2 légbuborék, 3 részlegesen összekapcsolódott zsírgömbök a buborékok körül, 4 fagyatlan, cukros folyadékfázis (szirup). Sematikus, nem méretarányos rajz.

Az ábrán a négy fázis egymás mellett látszik: a jégkristályok a fagyatlan szirupban úsznak, a légbuborékokat a felületükön részben összekapcsolódott zsírgömbök stabilizálják. A HTML-változatban az egyes fázisok külön kiemelhetők.

Megjegyzés. A fagyasztott keveréket a gyakorlatban sokan „fagyinak” nevezik, de az a helyes, ha a készítés fázisai szerint különbséget teszünk: fagylaltkeverék a fagyasztás előtt, fagyasztott massza a gépben, dermedt fagylalt a sokkolóban vagy mélyhűtőben tárolt késztermék.

34.1.6 A fagylaltok csoportosítása összetétel szerint

A fagylaltokat a leggyakrabban a fő ízesítő és a tejzsír-, illetve gyümölcstartalom alapján csoportosítják. A következő táblázat összefoglalja a hazai cukrászati gyakorlatban elterjedt csoportokat. A megnevezés és a minimális/maximális összetételi értékek a Magyar Élelmiszerkönyvben és az uniós szabályozásban termékkategóriánként eltérőek lehetnek, ezért az alábbiak tanulási csoportosítás, nem hatósági előírás.

Csoport Fő jellemző Tipikus fő alapanyag Állagcél
Tejfagylalt Tejzsír adja a testességet tej, tejszín, tejpor krémes, tejes
Tejes fagylalt Alacsonyabb zsírtartalom tej, sovány tej könnyebb, vizesebb jelleg
Tejszínes fagylalt Magasabb tejszíntartalom habtejszín, tejszín igen krémes, gazdag
Gyümölcsfagylalt Gyümölcsvelő, víz, cukor gyümölcspüré, cukorszirup üde, friss, kisebb zsírtartalom
Citrusfagylalt Magas savtartalom citromlé, narancslé savanykás, frissítő
Tejes gyümölcsfagylalt Tej és gyümölcs kombinációja tej, gyümölcspüré krémes-gyümölcsös
Joghurt- és túrófagylalt Savanyított tejtermék joghurt, túró enyhén savanykás, krémes
Zöldségfagylalt Zöldségpüré sütőtök, cékla, sárgarépa kevésbé édes, fűszeres is lehet
Sorbet (jeges gyümölcsdesszert) Cukorral ízesített vizes alapú gyümölcsvelő, bor, víz nedves, friss, jégkristályosabb

A sorbet és a sherbet fogalmát a hazai gyakorlatban gyakran összekeverik; a pontos megnevezési követelményt az adott termékcsoportnál ellenőrizni kell (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv fagylaltokra vonatkozó előírásai).

34.1.7 Tejfagylalt, tejes és tejszínes fagylalt

A tejfagylaltok családjában a legfontosabb technológiai tényező a tejzsír és a zsírmentes tejszárazanyag aránya. Minél több a tejzsír, annál krémesebb a fagylalt, de annál nehezebb, töményebb is. A zsírmentes tejszárazanyag részben ellensúlyozza a zsírt, de túl sok belőle főtt tejes ízt okoz.

A tejes fagylalt általában soványabb, így kisebb az energia- és zsírtartalma. A tejszínes fagylalt magasabb tejszíntartalommal készül, ezért lágyabb, olvadékonyabb. A kettő között a cukrászati gyakorlatban folyamatos az átmenet; a megnevezéshez a zsírtartalmi határok az irányadóak, de ezeket a hatályos szabályozásból kell meghatározni (ellenőrizendő).

34.1.8 Gyümölcsfagylalt és citrusfagylalt

A gyümölcsfagylalt alapja legtöbbször gyümölcspüré, gyümölcsvelő vagy gyümölcslé, amelyet cukoroldattal ízesítünk. A gyümölcsfagylaltban a víz a fő fagyasztandó közeg, ezért itt különösen fontos a jégkristályok mérete és a fagyáspontcsökkentés.

A citrusfagylaltok, például a citrom- vagy narancsfagylalt, magas savtartalmuk miatt intenzívebb édesítést igényelnek. A savasság azonban rontja a tejfehérje stabilitását, ezért a tejes citruskeverékek könnyen kicsapódnak. Ezért a citrusféléket legtöbbször tej nélkül, víz alapon készítjük, vagy saválló tejkeveréket alkalmazunk.

34.1.9 Tejes gyümölcsfagylalt, joghurt- és túrófagylalt

A tejes gyümölcsfagylalt tulajdonképpen híd a tejes és a gyümölcsös csoport között. A gyümölcs savtartalma miatt itt is figyelni kell a fehérje-kicsapódásra. A gyümölcspürét általában csak a hőkezelt tejeskeverékhez keverjük, vagy hideg folyamatban készítjük, rövid tárolási idővel.

A joghurtfagylalt az utóbbi években igen népszerű. Az íze enyhén savanykás, állaga a joghurt és a tejszínes fagylalt közötti. A joghurtot a hőkezelt, lehűtött alaphoz adjuk, így élő kultúrája részben megmarad, de a fagyasztás után nem garantált. A „probiotikus” megnevezés egészségre vonatkozó állításnak minősülhet, ezért használata nem javasolt (ellenőrizendő: 1924/2006/EK rendelet és NÉBIH-állásfoglalás).

34.1.10 Zöldségfagylalt

A zöldségfagylalt ugyanúgy püréből készül, mint a gyümölcsfagylalt, de az édességét inkább visszafogottabbra állítjuk. A sütőtök, a répa, a cékla, a zeller vagy a kukorica püréje kissé fanyar, földes ízt hordoz. A zöldségfagylaltba gyakran méz, fahéj, gyömbér, bors vagy friss fűszer kerül. Ez a termékcsoport jó példa arra, hogy a fagylalt nemcsak desszert lehet, hanem előétel vagy sós kompozíció része is.

34.1.11 Sorbet

A sorbet (szorbé) jellemzően tejzsír nélkül készül. Az alapja víz, cukor, gyümölcspüré vagy gyümölcslé, esetleg bor, likőr vagy fűszer. A sorbet szerkezete a jégkristályokon és a cukoroldaton alapul, ezért kevésbé krémes, mint a tejes fagylalt, viszont üdébb, gyümölcsösebb. A francia szaknyelv szerint a sorbet és a glace között hagyományosan ez a különbség, de a magyar megnevezést a hazai szabályozás szerint kell rögzíteni (ellenőrizendő).

34.1.12 Összetevők szerinti arányok és a fagylaltkeverékek áttekintése

Az alábbi táblázat szemlélteti, hogyan oszlanak meg a fő összetevők néhány fagylaltcsoportban. Az értékek csak tanulási példák, nem kötelező előírások; a pontos receptúra a gép, az alapanyag és a kívánt állag szerint változik.

Csoport Víz (g / 100 g keverék) Cukor (g / 100 g) Zsír (g / 100 g) Zsírmentes tejszárazanyag (g / 100 g) Levegő (térfogat-növekedés, %)
Tejfagylalt 62–66 16–20 6–10 8–10 30–60
Tejszínes fagylalt 55–60 14–18 12–18 6–9 40–70
Gyümölcsfagylalt 60–70 20–28 0–2 0–2 20–40
Sorbet 62–72 20–30 0 0 15–30
Joghurtfagylalt 60–68 14–20 2–6 8–12 30–50

Megjegyzés. A táblázatban a víz a teljes hozzáadott víz- és tejnedvességtartalmat jelenti, nem a szárazanyag után megmaradó „szabad vizet”. A levegő növekedés értékét a gyakorlatban a keverék és a kész fagylalt sűrűségének mérésével is lehet becsülni.

34.1.13 Fagylaltcsoportok megnevezése és a szabályozás

Jogszabály. A fagylaltok megnevezésére, összetételére és jelölésére a Magyar Élelmiszerkönyv fagylaltokra vonatkozó előírásai, valamint az 1169/2011/EU rendelet (fogyasztói tájékoztatás) adnak keretet. A termék megnevezését elsősorban a fő összetevők, a tejzsír- és gyümölcstartalom, valamint a technológia határozza meg. A „fagylalt”, „tejfagylalt”, „tejszínes fagylalt”, „gyümölcsfagylalt” megnevezések használata csak a jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehetséges (ellenőrizendő: a Magyar Élelmiszerkönyv termékcsoportjai és a minimális zsírtartalom).

A cukormentes, hozzáadott cukor nélküli, laktózmentes, gluténmentes és hasonló tápanyag-összetételre vonatkozó állításokkal a Különleges táplálkozási igények: diétás, cukormentes, gluténmentes, laktózmentes és növényi alapú cukrászat és a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont fejezetek foglalkoznak.

34.1.14 Gyakorlati kapcsolatok a fagylaltkészítéshez

A fagylalt összetevői közvetlenül meghatározzák a következő alfejezetben tanulandó keverékszámítást. A gyakorlatban az alábbi elveket kell megjegyezni:

Továbbvitt eredmény. Az itt tanult összetevőszerepeket és csoportosítást a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont alfejezetben visszük tovább, ahol a receptúra-átszámítás és a fagylaltkeverék-mérleg alapján számoljuk ki a fagylaltkeverék összetételét, relatív édességét és fagyáspontját. A fagylalt szerkezetét a Fagylaltkészítés műveletei és hibái, a higiéniáját pedig a A fagylaltkészítés és -értékesítés higiéniája alfejezetben alkalmazzuk.

34.1.15 Számítási példa: relatív édesség kis keverékben

Példa. Egy fagylaltkeverékben 800 g répacukrot és 200 g glükózszirupot használunk. A glükózszirup (DE 40) átlagos relatív édesítőereje RE=0,4RE = 0{,}4 (a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont alfejezet táblázata szerint; ellenőrizendő: gyártói adatlap). Határozzuk meg a keverék átlagos relatív édesítőerejét.

Megoldás:

A répacukor relatív édesítőereje RE1=1,0RE_1 = 1{,}0, tömege m1=800gm_1 = 800\,\text{g}. A glükózszirup RE2=0,4RE_2 = 0{,}4, tömege m2=200gm_2 = 200\,\text{g}.

REkeverék=800⋅1,0+200⋅0,4800+200=800+801000=0,88.RE_{\text{keverék}} = \frac{800\cdot 1{,}0 + 200\cdot 0{,}4}{800+200} = \frac{800+80}{1000} = 0{,}88.

A keverék átlagos relatív édesítőereje 0,88, azaz valamivel kevésbé édes, mint ugyanennyi tiszta répacukor. ∎

34.1.16 Összetevők viselkedése a fagyasztás során

A fagylaltkeverék fagyasztásakor az összetevők nem egyformán fagynak meg. Először a tiszta víz kezd kristályosodni, az oldott cukrok a folyékony fázisban maradnak. Ahogy a jég kiválik, a maradék oldat koncentráltabb lesz, így a fagyáspont tovább csökken. Ezért a fagylalt nem egy adott hőmérsékleten fagy meg, hanem egy hőmérséklet-tartományon.

A fagyáspont-csökkentés a keverékben lévő oldott anyagok mennyiségétől függ. A közelítő érték a fagylaltkeverék-számításnál állandó gyakorlati együtthatókkal számolható. Ezeket az együtthatókat a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont fejezetben adjuk meg.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A fagylaltkeverék nem egy hőmérsékleten fagy meg: a fagyáspont alatt a jég kiválásával a maradék oldat töményedik, ezért a hőmérséklet tovább csökken.
A fagylaltkeverék fagyási görbéje (szemléltető modell, 18 % cukor): hűtés +4 °C-ról a kezdeti fagyáspontig (kb. −2,4 °C), fagyasztás a kevert gépben, ahol a jég kiválásával a maradék oldat töményedik és a hőmérséklet tovább csökken, kivétel kb. −6…−7 °C-on, majd dermesztés −18 °C alá. Szaggatott vonal: a kifagyott víz aránya. Tanulási példa, ellenőrizendő.

Az ábra szerint a folyamatosan kevert fagylaltgépben nincs számottevő túlhűtés: a hengerfalon kiváló jeget a lapát azonnal letöri, ezért sok apró kristály keletkezik. A HTML-változatban a cukortartalom (14–28 %) és a tálalási hőfok csúszkájával megfigyelhető, hogyan tolódik el a kezdeti fagyáspont és a kifagyott víz aránya.

Szabály. A fagylaltkeverék hűtése során a jégkristályok mérete annál kisebb, minél gyorsabb a hűtés, minél intenzívebb a keverés, és minél inkább csökkentjük a hőmérsékletet a fagyás kezdete körül.

34.1.17 Fogalom-összehasonlítás: sorbet, gyümölcsfagylalt, tejes gyümölcsfagylalt

A tanulók gyakran keverik a sorbet-t a gyümölcsfagylalttal. A különbség legegyszerűbben az alábbi táblázatban foglalható össze:

Tulajdonság Sorbet Gyümölcsfagylalt Tejes gyümölcsfagylalt
Tejzsír nincs nincs vagy igen kevés van
Fő folyadék víz, gyümölcslé víz, gyümölcspüré tej és gyümölcspüré
Állag jégkristályosabb, üdébb simább, gyümölcsös krémesebb
Édesítés gyakran magasabb cukor közepes közepes
Jellegzetes hiba gyorsan olvad, durva kristály túl édes vagy túl savanyú sav kicsapja a tejet

34.1.18 Összefüggés a fagylalt összetétele és a fogyasztói megítélés között

A fagylalt minősége nem csak a recepttől függ, hanem attól is, hogy az összetevők milyen arányban állnak egymással. Ugyanaz a cukortartalom egy savanyú citrusfagylaltban elég lehet, egy tejszínes mogyorófagylaltban viszont kevés. Hasonlóképpen, ugyanaz a zsírtartalom magas gyümölcspüré-tartalom mellett tompítja az üde ízt, alacsony gyümölcstartalom mellett viszont krémesebbé teszi a terméket.

A fagylaltkészítőnek ezért nem elég egyetlen receptet ismernie. Tudnia kell, mi történik, ha kicserél egy cukrot, ha soványabb tejet használ, ha több gyümölcsöt tesz a keverékbe, vagy ha más stabilizátort választ. Ezt a rugalmas gondolkodást a következő keverékszámítási alfejezetben mélyítjük el.

34.1.19 Definitív összefoglaló táblázat

A következő táblázat a fő összetevők szerepét foglalja össze. Ez az, amit a keverékszámításhoz és a hibaelemzéshez mindig elő lehet venni.

Összetevő Technológiai szerep Túl kevés Túl sok
Víz oldatképzés túl tömény, fagyásgyors nagy jégkristályok, híg
Cukor édesít, fagyáspont-csökkentés fagyott, kevésbé édes ragacsos, túl édes, nehezen fagy
Zsír krémesség, testesség száraz, havas állag zsíros, tompa íz
Zsírmentes tejszárazanyag fehérje, laktóz, ásványi anyag híg, lyukacsos, gyenge hab főtt tejes íz, homokos állag
Stabilizátor vízvisszatartás, jégkristály-gátlás gyorsan olvad, vizes enyves, gumiszerű
Emulgeálószer zsír/víz eloszlás zsírcseppek összeállnak túlzott heterogén szerkezet
Levegő térfogat, habszerkezet sűrű, nehéz fagylalt hólyagos, összeeső

34.1.20 Absztrakt: miért ne hagyjunk ki összetevőt?

A gyakorlatban a fagylaltkészítő olykor gyorsan, „érzésre” dolgozik. Ha kihagyja a stabilizátort, a fagylalt az első órákban még szép lehet, de a tárolás során a jégkristályok megnőnek, és a fagylalt érdes lesz. Ha kihagyja az emulgeálószert, a zsír a fagyasztás alatt kiválik, és a felületen vékony zsíros réteg képződik. Ha nem méri a cukrot, az édesség és a fagyáspont is eltér. Minden összetevőnek helye van a rendszerben.

34.1.21 Záró gondolat

A fagylalt összetevőinek ismerete alapozza meg a keverékszámítást, a fagyasztást és a higiéniai szabályokat. Amikor a következő alfejezetben keverékszámítással foglalkozunk, mindig ezekhez a szerepekhez térünk vissza.

34.1.22 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A levegő nem tekinthető a fagylalt összetevőjének.
  2. Melyik cukorféleség csökkenti erősebben a fagyáspontot, a répacukor vagy a dextróz (glükóz)? Indokold röviden.
  3. Mit jelent a túlfújás a fagylaltkészítésben?
  4. Melyik stabilizátor (zselésítő) jellemző állati fehérje, és melyek a növényi alternatívák?
  5. Sorolj fel legalább három fagylaltcsoportot összetétel szerint, és nevezd meg a fő zsiradékforrásukat.
  6. Mi a következménye a túl sok stabilizátornak a fagylaltban?

34.1.23 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a fagylaltkeverék hat fő összetevőcsoportját, és mindegyiknél írj egy-egy technológiai szerepet.

2. feladat (A). Mi a különbség a tejfagylalt és a tejszínes fagylalt között az összetételük alapján?

3. feladat (B). Egy fagylaltkeverék 650 g répacukrot, 150 g glükózszirupot és 100 g invertcukor-szirupot tartalmaz. A glükózszirup (DE 40) relatív édesítőereje 0,4, az invertcukor-szirupé 1,3. Számítsd ki a keverék átlagos relatív édesítőerejét.

4. feladat (B). Egy kézműves fagylaltüzemben 5 liter folyékony fagylaltkeveréket készítenek. A fagyasztás után a fagylalt térfogata 8 liter. Határozd meg a túlfújás százalékos értékét.

5. feladat (C). Egy gyümölcsfagylalt-keverékben a cukor mellett nem használnak semmilyen stabilizátort. Írd le, milyen hibák léphetnek fel a fagyasztás és a tárolás során, és hogyan lehetne javítani a recepten.

6. feladat (D). Válassz ki egy fagylaltcsoportot (pl. sorbet, joghurtfagylalt, tejszínes fagylalt). Készítsd el a keverék összetevőinek vázlatos listáját, majd írd le, milyen arányban növelnéd a cukrot vagy a zsírt, ha az adott fagylalt túl keményre fagyna. Indokold a megoldást.

34.1.24 Megoldások

34.1.24.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A levegő fontos szerkezeti összetevő: a fagylaltkrémességhez a keverés során bevitt légbuborékok is hozzájárulnak.
  2. A répacukorhoz képest a dextróz és az invertcukor (monoszacharidok) erősebben csökkenti a fagyáspontot, mert kisebb a moláris tömegük, így ugyanakkora tömegben több oldott részecskét jelentenek. A glükózszirup DE-függő: a magas DE-jű erősebb, az alacsony DE-jű (DE 20–40) gyengébb fagyáspont-csökkentő, mint a répacukor.
  3. A túlfújás azt mutatja meg, hogy a fagyasztott késztermék térfogata hány százalékkal nagyobb a folyékony keverék térfogatánál.
  4. A zselatin állati fehérje; növényi alternatívák például a guar, szentjánoskenyér-magliszt, karragén, pektin, alginát.
  5. Például: tejfagylalt (tejzsír), tejszínes fagylalt (tejszínzsír), gyümölcsfagylalt (nincs vagy alig van zsír).
  6. Túl sok stabilizátor nyúlós, enyves, gumiszerű állagot ad.

34.1.24.2 Feladatok – megoldások

1. feladat megoldása: - Víz: oldatot képez, jégkristályt alkot. - Cukor: édesít, fagyáspontot csökkent. - Zsír: krémes állagot ad. - Zsírmentes tejszárazanyag: stabilizálja a habot, fehérjét ad. - Stabilizátor: víztartás, jégkristály-növekedés gátlása. - Emulgeálószer: zsír/víz eloszlás javítása. - Levegő: habszerkezet, térfogat.

2. feladat megoldása: A tejszínes fagylaltnak magasabb a tejzsírtartalma, ezért krémesebb, gazdagabb. A tejfagylalt általában alacsonyabb zsírtartalmú, tejesebb jellegű.

3. feladat megoldása: - Répacukor: RE=1,0RE=1{,}0, tömeg 650g650\,\text{g}. - Glükózszirup: RE=0,4RE=0{,}4, tömeg 150g150\,\text{g}. - Invertcukor: RE=1,3RE=1{,}3, tömeg 100g100\,\text{g}. - Összes cukor: 650+150+100=900g650+150+100=900\,\text{g}. - REkeverék=650⋅1,0+150⋅0,4+100⋅1,3900=650+60+130900=840900=0,9333≈0,93RE_{\text{keverék}} = \frac{650\cdot 1{,}0 + 150\cdot 0{,}4 + 100\cdot 1{,}3}{900} = \frac{650+60+130}{900} = \frac{840}{900} = 0{,}9333 \approx 0{,}93. A keverék relatív édesítőereje kb. 0,93.

4. feladat megoldása: - Vkeverék=5lV_{\text{keverék}} = 5\,\text{l}, Vfagylalt=8lV_{\text{fagylalt}} = 8\,\text{l}. - Túlfújás: 8−55⋅100=35⋅100=60%\frac{8-5}{5}\cdot 100 = \frac{3}{5}\cdot 100 = 60\%. A túlfújás 60%.

5. feladat megoldása: Stabilizátor nélkül a gyümölcsfagylalt hajlamos a jégkristályok gyors növekedésére; a fagylalt hamar érdes, havas, vizes lesz. Tárolás közben a keverék szétválhat, a jégkristályok megnőnek. Javítás: kis mennyiségű stabilizátor (pl. pektin, guargumi) hozzáadása, a cukor egy részének glükózszirupra cserélése (testesség, kristálygátlás; a fagyáspontot a magas DE-jű szirup és a dextróz csökkenti), és gyorsfagyasztás.

6. feladat megoldása: Például sorbet: víz, cukor, gyümölcspüré, stabilizátor (pl. pektin), citromlé. Ha túl keményre fagy, a fagyáspont túl magas. Növelni lehet a cukor (vagy a magas DE-jű glükózszirup, dextróz) mennyiségét, illetve csökkenteni a tiszta víz egy részét. Indoklás: az oldott anyagok növelése csökkenti a fagyáspontot, így puhább, jobban adagolható fagylaltot kapunk.

34.1.25 Rövid összefoglaló

A fagylalt olyan hidegcukrászati készítmény, amelyet fagyasztással, keverés közben vagy részleges fagyasztás után dermesztéssel készítünk. Fő összetevői a víz, cukrok, zsír, zsírmentes tejszárazanyag, stabilizátor, emulgeálószer, ízesítő és levegő. A víz jégkristályokat képez; a cukor édesít és fagyáspontot csökkent; a zsír krémes állagot ad; a zsírmentes tejszárazanyag a habot stabilizálja; a stabilizátor a jégkristályok növekedését lassítja. A fagylalt szerkezete apró jégkristályokból, zsírgömbökből és légbuborékokból áll. A fagylaltokat összetétel szerint csoportosítjuk: tejfagylalt, tejes, tejszínes, gyümölcs-, citrus-, tejes gyümölcsfagylalt, joghurt- és túrófagylalt, zöldségfagylalt és sorbet. A levegő mennyiségét a túlfújás mutatja: v=Vfagylalt−VkeverékVkeverék⋅100v=\frac{V_{\text{fagylalt}}-V_{\text{keverék}}}{V_{\text{keverék}}}\cdot100. Minden összetevő túl- vagy aluladagolása jellegzetes hibát okoz. A megnevezési és összetételi követelmények a Magyar Élelmiszerkönyv szerint ellenőrizendők. Továbbvitt eredmény: az itt tanult szerepeket és csoportosítást a fagylaltkeverék-számításnál, a fagylaltkészítés műveleteinél és a fagylalt higiéniájánál alkalmazzuk tovább.

34.1.26 Források és ellenőrzési hiányok

Alapvető forrástípusok:

A szövegben a konkrét összetételi arányok, határértékek, stabilizátor- és emulgeálószer-adagolások, valamint a fagylalt megnevezések pontos jogi feltételei ellenőrizendő jelzéssel szerepelnek. A relatív édesítőerő-értékek és a fagyáspontcsökkentő hatások tájékoztató, szakirodalmi jellegű adatok. A táblázatokban szereplő arányok tanulási példák, nem hatósági előírások.