Nyáron, a forgalmas cukrászdában a fagylaltpult az egyik legfontosabb munkahely. A vendég azt várja, hogy a sorbet gyümölcsösen üde legyen, a tejszínes fagylalt krémesen vágódjon a tölcsérbe, és ne képződjön benne nagy, érdes jégkristály. Az első fagylaltkészítésnél azonban sok kezdő ugyanazt tapasztalja: a keverék „jeges”, a gyümölcsfagylalt túl édes vagy éppen túl savanyú, a tejes fagylalt vizes, morzsálódó állagú. A hiba ritkán a fagylaltgépben van, sokkal inkább a keverék összetételében. Ezért a fagylaltkészítés tanulását nem a géppel, hanem az összetevőkkel kell kezdeni.
Képzelj el egy frissen fagyasztott fagylaltmintát nagy nagyításban. A fagyasztott keverék nem egyetlen jégtömb, hanem háromféle anyag finom eloszlása:
A fagylalt élvezeti értékét az dönti el, hogy ezek a részek milyen kicsik és milyen egyenletesen oszlanak el. Minél apróbbak a jégkristályok és minél több a stabil légbuborék, annál krémesebb, simulékonyabb a fagylalt. Ezt a szerkezetet az összetevőkkel tudjuk befolyásolni.
Definíció. A fagylalt olyan hidegcukrászati készítmény, amelyet folyékony vagy félfolyékony keverékből fagyasztással, keverés közben vagy részleges fagyasztás után további dermesztéssel készítünk, és amelynek jellegzetes állaga a jégkristályok, zsírgömbök, vízben oldott anyagok és légbuborékok együtteséből alakul ki.
A fogalom a gyakorlatban többféle terméket takar. A „fagylalt” szó a vendéglátásban gyakran köznyelvi gyűjtőnév, a jogszabályi és szakmai megnevezés azonban termékcsoportonként eltér. Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv és a fogyasztói tájékoztatási szabályok alapján a fagylaltok megnevezése és összetétele termékcsoportonként kötött lehet; az egyes határértékeket és megnevezéseket ezért a következő alfejezetben és a késztermékek jelölésénél is ellenőrizendő-nek kell jelölni.
A fagylaltkeverékben minden összetevőnek meghatározott technológiai feladata van. A hatásokat úgy lehet a legjobban megérteni, ha a keveréket három „hálózatra” bontjuk:
A víz a fagylaltkeverék legnagyobb mennyiségű alkotója, de fagyasztva jégkristályokat képez. A fagylaltban nem az a cél, hogy a víz teljesen megfagyjon, hanem az, hogy a jégkristályok minél kisebbek maradjanak. Ezt három módon érjük el:
Összefüggés. A fagyáspont-csökkentés mértéke az oldott anyagok moláris koncentrációjától függ. Minél több kismolekulájú oldott anyag van a vízben, annál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg a keverék. A cukorféleségek közül a glükóz (dextróz), a fruktóz, az invertcukor és a magas DE-értékű glükózszirup erősebben csökkenti a fagyáspontot, mint ugyanakkora tömegű répacukor, mert kisebb molekulatömegű. Az alacsony DE-értékű (pl. DE 20–40) glükózszirup és a maltodextrin sok hosszú szénláncú dextrint tartalmaz, ezért gyengébben csökkenti a fagyáspontot, elsősorban testességet és kristálygátlást ad (ellenőrizendő: gyártói PAC-adat).
A cukrok a fagylaltban többféle feladatot látnak el:
A fagylaltkészítésben leggyakrabban használt cukorkombináció:
A gyakorlatban a fagylaltkeverék összes cukortartalmát hozzáadott cukorszámnak vagy relatív édességnek is értékeljük. Az édességet a szacharózhoz viszonyított relatív édesítőerővel számolhatjuk:
ahol az egyes édesítő tömege, pedig annak relatív édesítőereje. A részletes számítást a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont alfejezetben mutatjuk be.
A zsír adja a fagylalt krémes, testes, olvadékony jellegét. A zsírgömbök akadályozzák, hogy a jégkristályok összeérjenek, és a fagyasztott masszában apró, lágy zsírrészecskéket alkotnak.
Fontos, hogy a zsír csak akkor fejti ki ezt a hatást, ha megfelelően el van oszlatva a keverékben. A tejszín és a tej zsírja homogénezés után apró zsírgömbökből áll, ezért jól beépül. A vajzsírt felolvasztva, melegen kell adagolni, különben a fagylalt zsíros, darabos lesz.
A tej fagylaltba kerülő fehérjéje, laktózja és ásványi anyagai a zsírmentes tejszárazanyag (ZST) csoportba tartoznak. A zsírmentes tejszárazanyag több szempontból is fontos:
Ha azonban túl sok a zsírmentes tejszárazanyag, a fagylalt „homokos” vagy főtt tejes ízű lehet, és a hosszú hőntartás során a fehérjék kicsapódhatnak. Ezért a keverékszámításnál a zsír- és fehérjetartalmat együtt kell egyensúlyban tartani.
Az emulgeálószerek a zsír és a víz határfelületén csökkentik a felületi feszültséget, ezáltal a zsírt apró cseppekben tartják. A fagylaltkeverékben az emulgeálószer elsősorban a zsír és a levegő eloszlását javítja. A tojássárgája természetes emulgeálószert, lecitint tartalmaz, ezért a fagylaltkeverékben is használják. Az iparban engedélyezett adalékanyagként mono- és digliceridek vagy más emulgeálószerek is szerepelhetnek; adalékanyagként csak az 1333/2008/EK rendelet uniós listáján a fagylalt kategóriában engedélyezett anyag használható, a megadott feltételekkel (ellenőrizendő: az adott adalékanyag fagylaltban engedélyezett maximális mennyisége).
A stabilizátorok a fagylaltban vizet kötnek meg, növelik a keverék viszkozitását, és késleltetik a jégkristályok növekedését. A leggyakoribb fagylalt stabilizátorok:
Szabály. A stabilizátorokat mindig pontosan kell mérni, mert a túladagolás nyúlós, enyves állagot, az aluladagolás gyors olvadást okoz. A por alakú stabilizátort célszerű a cukor egy részével előre elkeverni, hogy a folyadékba kerülve ne csomósodjon.
A fagylalt ízesítése történhet:
A gyümölcstartalmú fagylaltoknál a savasság és a cukor aránya döntő. A sav és a cukor egyensúlya nélkül a gyümölcsfagylalt vagy émelyítően édes, vagy keserűen savanyú lesz. A savanyú gyümölcsöknél (citrom, ribizli, meggy) több cukor kell a sav ellensúlyozására; az édes déli gyümölcsöknél (banán, mangó) a gyümölcs saját cukortartalmát be kell számítani, ezért kevesebb hozzáadott cukor elég.
A levegő a fagylalt „rejtett” összetevője. A fagylaltgép a keveréket fagyasztás közben keveri, így levegő kerül bele. A levegőtartalmat a térfogat-növekedés mutatja, amelyet a magyar szakszó túlfújásnak, angolul overrun-nak nevez.
Definíció. A túlfújás (overrun, jele ; más néven túlfutás, túlhabosítás) azt fejezi ki, hogy a fagyasztott késztermék térfogata hány százalékkal nagyobb a folyékony keverék térfogatánál.
Közelítő képlet:
ahol a kész fagylalt térfogata, pedig a fagyasztás előtti keverék térfogata. A hazai gyakorlatban a kézműves fagylalt túlfújása jellemzően kisebb, mint az ipari terméké; a pontos érték a gép típusától, a keverék összetételétől és a fagyasztási időtől függ. A késztermék tömege és térfogata ezért nem azonos a keverék tömegével és térfogatával, amit a kalkulációban és az adagszámításban figyelembe kell venni.
A fagylalt szerkezete a fagyasztás alatt három párhuzamos folyamatban alakul ki:
A kész fagylaltban ezek a részek egymás mellett, nem pedig elkülönülten vannak. A jégkristályok élesek és kemények, a zsírrészecskék lágyak, a légbuborékok rugalmasan összenyomódnak. A fogyasztó ezt a hármas szerkezetet érzékeli krémességként, olvadékonyságként és hideg érzetként.

Az ábrán a négy fázis egymás mellett látszik: a jégkristályok a fagyatlan szirupban úsznak, a légbuborékokat a felületükön részben összekapcsolódott zsírgömbök stabilizálják. A HTML-változatban az egyes fázisok külön kiemelhetők.
Megjegyzés. A fagyasztott keveréket a gyakorlatban sokan „fagyinak” nevezik, de az a helyes, ha a készítés fázisai szerint különbséget teszünk: fagylaltkeverék a fagyasztás előtt, fagyasztott massza a gépben, dermedt fagylalt a sokkolóban vagy mélyhűtőben tárolt késztermék.
A fagylaltokat a leggyakrabban a fő ízesítő és a tejzsír-, illetve gyümölcstartalom alapján csoportosítják. A következő táblázat összefoglalja a hazai cukrászati gyakorlatban elterjedt csoportokat. A megnevezés és a minimális/maximális összetételi értékek a Magyar Élelmiszerkönyvben és az uniós szabályozásban termékkategóriánként eltérőek lehetnek, ezért az alábbiak tanulási csoportosítás, nem hatósági előírás.
| Csoport | Fő jellemző | Tipikus fő alapanyag | Állagcél |
|---|---|---|---|
| Tejfagylalt | Tejzsír adja a testességet | tej, tejszín, tejpor | krémes, tejes |
| Tejes fagylalt | Alacsonyabb zsírtartalom | tej, sovány tej | könnyebb, vizesebb jelleg |
| Tejszínes fagylalt | Magasabb tejszíntartalom | habtejszín, tejszín | igen krémes, gazdag |
| Gyümölcsfagylalt | Gyümölcsvelő, víz, cukor | gyümölcspüré, cukorszirup | üde, friss, kisebb zsírtartalom |
| Citrusfagylalt | Magas savtartalom | citromlé, narancslé | savanykás, frissítő |
| Tejes gyümölcsfagylalt | Tej és gyümölcs kombinációja | tej, gyümölcspüré | krémes-gyümölcsös |
| Joghurt- és túrófagylalt | Savanyított tejtermék | joghurt, túró | enyhén savanykás, krémes |
| Zöldségfagylalt | Zöldségpüré | sütőtök, cékla, sárgarépa | kevésbé édes, fűszeres is lehet |
| Sorbet (jeges gyümölcsdesszert) | Cukorral ízesített vizes alapú | gyümölcsvelő, bor, víz | nedves, friss, jégkristályosabb |
A sorbet és a sherbet fogalmát a hazai gyakorlatban gyakran összekeverik; a pontos megnevezési követelményt az adott termékcsoportnál ellenőrizni kell (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv fagylaltokra vonatkozó előírásai).
A tejfagylaltok családjában a legfontosabb technológiai tényező a tejzsír és a zsírmentes tejszárazanyag aránya. Minél több a tejzsír, annál krémesebb a fagylalt, de annál nehezebb, töményebb is. A zsírmentes tejszárazanyag részben ellensúlyozza a zsírt, de túl sok belőle főtt tejes ízt okoz.
A tejes fagylalt általában soványabb, így kisebb az energia- és zsírtartalma. A tejszínes fagylalt magasabb tejszíntartalommal készül, ezért lágyabb, olvadékonyabb. A kettő között a cukrászati gyakorlatban folyamatos az átmenet; a megnevezéshez a zsírtartalmi határok az irányadóak, de ezeket a hatályos szabályozásból kell meghatározni (ellenőrizendő).
A gyümölcsfagylalt alapja legtöbbször gyümölcspüré, gyümölcsvelő vagy gyümölcslé, amelyet cukoroldattal ízesítünk. A gyümölcsfagylaltban a víz a fő fagyasztandó közeg, ezért itt különösen fontos a jégkristályok mérete és a fagyáspontcsökkentés.
A citrusfagylaltok, például a citrom- vagy narancsfagylalt, magas savtartalmuk miatt intenzívebb édesítést igényelnek. A savasság azonban rontja a tejfehérje stabilitását, ezért a tejes citruskeverékek könnyen kicsapódnak. Ezért a citrusféléket legtöbbször tej nélkül, víz alapon készítjük, vagy saválló tejkeveréket alkalmazunk.
A tejes gyümölcsfagylalt tulajdonképpen híd a tejes és a gyümölcsös csoport között. A gyümölcs savtartalma miatt itt is figyelni kell a fehérje-kicsapódásra. A gyümölcspürét általában csak a hőkezelt tejeskeverékhez keverjük, vagy hideg folyamatban készítjük, rövid tárolási idővel.
A joghurtfagylalt az utóbbi években igen népszerű. Az íze enyhén savanykás, állaga a joghurt és a tejszínes fagylalt közötti. A joghurtot a hőkezelt, lehűtött alaphoz adjuk, így élő kultúrája részben megmarad, de a fagyasztás után nem garantált. A „probiotikus” megnevezés egészségre vonatkozó állításnak minősülhet, ezért használata nem javasolt (ellenőrizendő: 1924/2006/EK rendelet és NÉBIH-állásfoglalás).
A zöldségfagylalt ugyanúgy püréből készül, mint a gyümölcsfagylalt, de az édességét inkább visszafogottabbra állítjuk. A sütőtök, a répa, a cékla, a zeller vagy a kukorica püréje kissé fanyar, földes ízt hordoz. A zöldségfagylaltba gyakran méz, fahéj, gyömbér, bors vagy friss fűszer kerül. Ez a termékcsoport jó példa arra, hogy a fagylalt nemcsak desszert lehet, hanem előétel vagy sós kompozíció része is.
A sorbet (szorbé) jellemzően tejzsír nélkül készül. Az alapja víz, cukor, gyümölcspüré vagy gyümölcslé, esetleg bor, likőr vagy fűszer. A sorbet szerkezete a jégkristályokon és a cukoroldaton alapul, ezért kevésbé krémes, mint a tejes fagylalt, viszont üdébb, gyümölcsösebb. A francia szaknyelv szerint a sorbet és a glace között hagyományosan ez a különbség, de a magyar megnevezést a hazai szabályozás szerint kell rögzíteni (ellenőrizendő).
Az alábbi táblázat szemlélteti, hogyan oszlanak meg a fő összetevők néhány fagylaltcsoportban. Az értékek csak tanulási példák, nem kötelező előírások; a pontos receptúra a gép, az alapanyag és a kívánt állag szerint változik.
| Csoport | Víz (g / 100 g keverék) | Cukor (g / 100 g) | Zsír (g / 100 g) | Zsírmentes tejszárazanyag (g / 100 g) | Levegő (térfogat-növekedés, %) |
|---|---|---|---|---|---|
| Tejfagylalt | 62–66 | 16–20 | 6–10 | 8–10 | 30–60 |
| Tejszínes fagylalt | 55–60 | 14–18 | 12–18 | 6–9 | 40–70 |
| Gyümölcsfagylalt | 60–70 | 20–28 | 0–2 | 0–2 | 20–40 |
| Sorbet | 62–72 | 20–30 | 0 | 0 | 15–30 |
| Joghurtfagylalt | 60–68 | 14–20 | 2–6 | 8–12 | 30–50 |
Megjegyzés. A táblázatban a víz a teljes hozzáadott víz- és tejnedvességtartalmat jelenti, nem a szárazanyag után megmaradó „szabad vizet”. A levegő növekedés értékét a gyakorlatban a keverék és a kész fagylalt sűrűségének mérésével is lehet becsülni.
Jogszabály. A fagylaltok megnevezésére, összetételére és jelölésére a Magyar Élelmiszerkönyv fagylaltokra vonatkozó előírásai, valamint az 1169/2011/EU rendelet (fogyasztói tájékoztatás) adnak keretet. A termék megnevezését elsősorban a fő összetevők, a tejzsír- és gyümölcstartalom, valamint a technológia határozza meg. A „fagylalt”, „tejfagylalt”, „tejszínes fagylalt”, „gyümölcsfagylalt” megnevezések használata csak a jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehetséges (ellenőrizendő: a Magyar Élelmiszerkönyv termékcsoportjai és a minimális zsírtartalom).
A cukormentes, hozzáadott cukor nélküli, laktózmentes, gluténmentes és hasonló tápanyag-összetételre vonatkozó állításokkal a Különleges táplálkozási igények: diétás, cukormentes, gluténmentes, laktózmentes és növényi alapú cukrászat és a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont fejezetek foglalkoznak.
A fagylalt összetevői közvetlenül meghatározzák a következő alfejezetben tanulandó keverékszámítást. A gyakorlatban az alábbi elveket kell megjegyezni:
Továbbvitt eredmény. Az itt tanult összetevőszerepeket és csoportosítást a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont alfejezetben visszük tovább, ahol a receptúra-átszámítás és a fagylaltkeverék-mérleg alapján számoljuk ki a fagylaltkeverék összetételét, relatív édességét és fagyáspontját. A fagylalt szerkezetét a Fagylaltkészítés műveletei és hibái, a higiéniáját pedig a A fagylaltkészítés és -értékesítés higiéniája alfejezetben alkalmazzuk.
Példa. Egy fagylaltkeverékben 800 g répacukrot és 200 g glükózszirupot használunk. A glükózszirup (DE 40) átlagos relatív édesítőereje (a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont alfejezet táblázata szerint; ellenőrizendő: gyártói adatlap). Határozzuk meg a keverék átlagos relatív édesítőerejét.
Megoldás:
A répacukor relatív édesítőereje , tömege . A glükózszirup , tömege .
A keverék átlagos relatív édesítőereje 0,88, azaz valamivel kevésbé édes, mint ugyanennyi tiszta répacukor. ∎
A fagylaltkeverék fagyasztásakor az összetevők nem egyformán fagynak meg. Először a tiszta víz kezd kristályosodni, az oldott cukrok a folyékony fázisban maradnak. Ahogy a jég kiválik, a maradék oldat koncentráltabb lesz, így a fagyáspont tovább csökken. Ezért a fagylalt nem egy adott hőmérsékleten fagy meg, hanem egy hőmérséklet-tartományon.
A fagyáspont-csökkentés a keverékben lévő oldott anyagok mennyiségétől függ. A közelítő érték a fagylaltkeverék-számításnál állandó gyakorlati együtthatókkal számolható. Ezeket az együtthatókat a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont fejezetben adjuk meg.

Az ábra szerint a folyamatosan kevert fagylaltgépben nincs számottevő túlhűtés: a hengerfalon kiváló jeget a lapát azonnal letöri, ezért sok apró kristály keletkezik. A HTML-változatban a cukortartalom (14–28 %) és a tálalási hőfok csúszkájával megfigyelhető, hogyan tolódik el a kezdeti fagyáspont és a kifagyott víz aránya.
Szabály. A fagylaltkeverék hűtése során a jégkristályok mérete annál kisebb, minél gyorsabb a hűtés, minél intenzívebb a keverés, és minél inkább csökkentjük a hőmérsékletet a fagyás kezdete körül.
A tanulók gyakran keverik a sorbet-t a gyümölcsfagylalttal. A különbség legegyszerűbben az alábbi táblázatban foglalható össze:
| Tulajdonság | Sorbet | Gyümölcsfagylalt | Tejes gyümölcsfagylalt |
|---|---|---|---|
| Tejzsír | nincs | nincs vagy igen kevés | van |
| Fő folyadék | víz, gyümölcslé | víz, gyümölcspüré | tej és gyümölcspüré |
| Állag | jégkristályosabb, üdébb | simább, gyümölcsös | krémesebb |
| Édesítés | gyakran magasabb cukor | közepes | közepes |
| Jellegzetes hiba | gyorsan olvad, durva kristály | túl édes vagy túl savanyú | sav kicsapja a tejet |
A fagylalt minősége nem csak a recepttől függ, hanem attól is, hogy az összetevők milyen arányban állnak egymással. Ugyanaz a cukortartalom egy savanyú citrusfagylaltban elég lehet, egy tejszínes mogyorófagylaltban viszont kevés. Hasonlóképpen, ugyanaz a zsírtartalom magas gyümölcspüré-tartalom mellett tompítja az üde ízt, alacsony gyümölcstartalom mellett viszont krémesebbé teszi a terméket.
A fagylaltkészítőnek ezért nem elég egyetlen receptet ismernie. Tudnia kell, mi történik, ha kicserél egy cukrot, ha soványabb tejet használ, ha több gyümölcsöt tesz a keverékbe, vagy ha más stabilizátort választ. Ezt a rugalmas gondolkodást a következő keverékszámítási alfejezetben mélyítjük el.
A következő táblázat a fő összetevők szerepét foglalja össze. Ez az, amit a keverékszámításhoz és a hibaelemzéshez mindig elő lehet venni.
| Összetevő | Technológiai szerep | Túl kevés | Túl sok |
|---|---|---|---|
| Víz | oldatképzés | túl tömény, fagyásgyors | nagy jégkristályok, híg |
| Cukor | édesít, fagyáspont-csökkentés | fagyott, kevésbé édes | ragacsos, túl édes, nehezen fagy |
| Zsír | krémesség, testesség | száraz, havas állag | zsíros, tompa íz |
| Zsírmentes tejszárazanyag | fehérje, laktóz, ásványi anyag | híg, lyukacsos, gyenge hab | főtt tejes íz, homokos állag |
| Stabilizátor | vízvisszatartás, jégkristály-gátlás | gyorsan olvad, vizes | enyves, gumiszerű |
| Emulgeálószer | zsír/víz eloszlás | zsírcseppek összeállnak | túlzott heterogén szerkezet |
| Levegő | térfogat, habszerkezet | sűrű, nehéz fagylalt | hólyagos, összeeső |
A gyakorlatban a fagylaltkészítő olykor gyorsan, „érzésre” dolgozik. Ha kihagyja a stabilizátort, a fagylalt az első órákban még szép lehet, de a tárolás során a jégkristályok megnőnek, és a fagylalt érdes lesz. Ha kihagyja az emulgeálószert, a zsír a fagyasztás alatt kiválik, és a felületen vékony zsíros réteg képződik. Ha nem méri a cukrot, az édesség és a fagyáspont is eltér. Minden összetevőnek helye van a rendszerben.
A fagylalt összetevőinek ismerete alapozza meg a keverékszámítást, a fagyasztást és a higiéniai szabályokat. Amikor a következő alfejezetben keverékszámítással foglalkozunk, mindig ezekhez a szerepekhez térünk vissza.
1. feladat (A). Sorold fel a fagylaltkeverék hat fő összetevőcsoportját, és mindegyiknél írj egy-egy technológiai szerepet.
2. feladat (A). Mi a különbség a tejfagylalt és a tejszínes fagylalt között az összetételük alapján?
3. feladat (B). Egy fagylaltkeverék 650 g répacukrot, 150 g glükózszirupot és 100 g invertcukor-szirupot tartalmaz. A glükózszirup (DE 40) relatív édesítőereje 0,4, az invertcukor-szirupé 1,3. Számítsd ki a keverék átlagos relatív édesítőerejét.
4. feladat (B). Egy kézműves fagylaltüzemben 5 liter folyékony fagylaltkeveréket készítenek. A fagyasztás után a fagylalt térfogata 8 liter. Határozd meg a túlfújás százalékos értékét.
5. feladat (C). Egy gyümölcsfagylalt-keverékben a cukor mellett nem használnak semmilyen stabilizátort. Írd le, milyen hibák léphetnek fel a fagyasztás és a tárolás során, és hogyan lehetne javítani a recepten.
6. feladat (D). Válassz ki egy fagylaltcsoportot (pl. sorbet, joghurtfagylalt, tejszínes fagylalt). Készítsd el a keverék összetevőinek vázlatos listáját, majd írd le, milyen arányban növelnéd a cukrot vagy a zsírt, ha az adott fagylalt túl keményre fagyna. Indokold a megoldást.
1. feladat megoldása: - Víz: oldatot képez, jégkristályt alkot. - Cukor: édesít, fagyáspontot csökkent. - Zsír: krémes állagot ad. - Zsírmentes tejszárazanyag: stabilizálja a habot, fehérjét ad. - Stabilizátor: víztartás, jégkristály-növekedés gátlása. - Emulgeálószer: zsír/víz eloszlás javítása. - Levegő: habszerkezet, térfogat.
2. feladat megoldása: A tejszínes fagylaltnak magasabb a tejzsírtartalma, ezért krémesebb, gazdagabb. A tejfagylalt általában alacsonyabb zsírtartalmú, tejesebb jellegű.
3. feladat megoldása: - Répacukor: , tömeg . - Glükózszirup: , tömeg . - Invertcukor: , tömeg . - Összes cukor: . - . A keverék relatív édesítőereje kb. 0,93.
4. feladat megoldása: - , . - Túlfújás: . A túlfújás 60%.
5. feladat megoldása: Stabilizátor nélkül a gyümölcsfagylalt hajlamos a jégkristályok gyors növekedésére; a fagylalt hamar érdes, havas, vizes lesz. Tárolás közben a keverék szétválhat, a jégkristályok megnőnek. Javítás: kis mennyiségű stabilizátor (pl. pektin, guargumi) hozzáadása, a cukor egy részének glükózszirupra cserélése (testesség, kristálygátlás; a fagyáspontot a magas DE-jű szirup és a dextróz csökkenti), és gyorsfagyasztás.
6. feladat megoldása: Például sorbet: víz, cukor, gyümölcspüré, stabilizátor (pl. pektin), citromlé. Ha túl keményre fagy, a fagyáspont túl magas. Növelni lehet a cukor (vagy a magas DE-jű glükózszirup, dextróz) mennyiségét, illetve csökkenteni a tiszta víz egy részét. Indoklás: az oldott anyagok növelése csökkenti a fagyáspontot, így puhább, jobban adagolható fagylaltot kapunk.
A fagylalt olyan hidegcukrászati készítmény, amelyet fagyasztással, keverés közben vagy részleges fagyasztás után dermesztéssel készítünk. Fő összetevői a víz, cukrok, zsír, zsírmentes tejszárazanyag, stabilizátor, emulgeálószer, ízesítő és levegő. A víz jégkristályokat képez; a cukor édesít és fagyáspontot csökkent; a zsír krémes állagot ad; a zsírmentes tejszárazanyag a habot stabilizálja; a stabilizátor a jégkristályok növekedését lassítja. A fagylalt szerkezete apró jégkristályokból, zsírgömbökből és légbuborékokból áll. A fagylaltokat összetétel szerint csoportosítjuk: tejfagylalt, tejes, tejszínes, gyümölcs-, citrus-, tejes gyümölcsfagylalt, joghurt- és túrófagylalt, zöldségfagylalt és sorbet. A levegő mennyiségét a túlfújás mutatja: . Minden összetevő túl- vagy aluladagolása jellegzetes hibát okoz. A megnevezési és összetételi követelmények a Magyar Élelmiszerkönyv szerint ellenőrizendők. Továbbvitt eredmény: az itt tanult szerepeket és csoportosítást a fagylaltkeverék-számításnál, a fagylaltkészítés műveleteinél és a fagylalt higiéniájánál alkalmazzuk tovább.
Alapvető forrástípusok:
A szövegben a konkrét összetételi arányok, határértékek,
stabilizátor- és emulgeálószer-adagolások, valamint a fagylalt
megnevezések pontos jogi feltételei ellenőrizendő jelzéssel
szerepelnek. A relatív édesítőerő-értékek és a fagyáspontcsökkentő
hatások tájékoztató, szakirodalmi jellegű adatok. A táblázatokban
szereplő arányok tanulási példák, nem hatósági előírások.