8.2 Hidegalakítás és forgácsolás

8.2.1 Motiváció

A forgácsoló- és alakító műhelyben nemcsak gyártunk, hanem javítunk is: felújítunk kopott főtengelycsapot, felbővítjük a hengerfuratot, új hajlítási sugarat adunk egy fékcsőnek, vagy éppen kivágjuk a sérült karosszéria-lemezt. A hidegalakítás és a forgácsolás ismerete azért is fontos, mert a járműjavításban gyakran kell megbecsülni, hogy egy alkatrész hogyan készült, miért úgy kopik, és milyen eljárással állítható helyre úgy, hogy a tűrés, a felületi érdesség és az anyagszerkezet is megfelelő maradjon.

8.2.2 Szemléletes kép: kétféle anyagmegmunkálás

Képzelj el egy sík karosszéria-lemezt, amelyből ajtóbelsőt készítenek: a lemez alakot vált, de tömege nem csökken, forgács nem keletkezik. Ez a hidegalakítás lényege. Most nézd meg ugyanazt a lemezt, amikor lyukat fúrnak bele: a fúró éle benyomul, az anyag egy része leválik, és forgács formájában elhagyja a munkadarabot. Ez a forgácsolás. A két eljáráscsoport eltérő erőhatásokkal, hőfejlődéssel és pontossággal dolgozik, ezért a javítási technológia tervezésekor mindig tudni kell, melyikre van szükség.

8.2.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. A hidegalakítás (cold forming) olyan képlékeny alakító eljárás, amelynél az anyagot főleg a képlékenység tartományában, jellemzően szobahőmérsékleten vagy az átkristályosodási hőmérséklet alatt alakítjuk, anyagleválasztás nélkül. A fémeknél ilyenkor az anyag nem olvad, csak a szemcsék elnyíródnak és az alak megváltozik.

Definíció. A forgácsolás (machining) olyan anyagleválasztó megmunkálás, amelynél a szerszám éle az anyagot deformálja, elnyírja, és a fölös anyag forgács formájában leválik. A forgácsolás során a munkadarab és a szerszám között meghatározott mozgásokat hozunk létre: főmozgást (például a munkadarab forgása esztergáláskor) és mellékmozgást (például az előtolást).

A forgácsoló megmunkálás egyik legfontosabb mennyisége a forgácsolósebesség vcv_c, amely a szerszám és a munkadarab közötti főmozgás kerületi sebessége:

vc=π⋅d⋅n1000 v_c = \frac{\pi \cdot d \cdot n}{1000}

ahol vcv_c a forgácsolósebesség (m/min), dd a munkadarab vagy szerszám átmérője (mm), nn a fordulatszám (1/min). Az átrendezett alak:

n=vc⋅1000π⋅d n = \frac{v_c \cdot 1000}{\pi \cdot d}

Ezt használjuk például esztergálásnál és fúrásnál, amikor a gép fordulatszámát kell beállítani az ajánlott forgácsolósebességhez.

8.2.4 Hidegalakítás: vágás, hajlítás, mélyhúzás, zömítés, folyatás

A hidegalakítási eljárások közös előnye, hogy anyagveszteség nélkül dolgoznak, a szemcseszerkezetet az alakváltozás irányában rendezik, ezért gyakran jobb szilárdsági tulajdonságot adnak, mint a forgácsolás. A hidegalakított anyag az alakítási keményedés miatt szilárdabb, de ridegebb lesz (például az ismételten hajlított fékcső egy idő után elreped, ezért az újrahajlítás kerülendő). Hátrányuk, hogy nagy erő szükséges, és a túlzott alakváltozás repedéshez, szakadáshoz vezethet.

8.2.4.1 Lemezvágás: kivágás és lyukasztás

A lemezvágás a lemezt két vágóél között nyírja el. Amikor a leválasztott munkadarab a hasznos darab, kivágásról (blanking) beszélünk; amikor a leválasztott rész a hulladék, lyukasztásról (piercing). A tiszta, sorjamentes felület érdekében a vágórést a lemezvastagsághoz kell igazítani (jellemzően a lemezvastagság néhány százaléka – ellenőrizendő: anyag- és lemezvastagság-függő érték). A karosszériagyártásban a küszöb, a kerékjárati ív vagy az ajtópanelek kivágása, illetve a furatok lyukasztása is ilyen eljárással készül.

8.2.4.2 Hajlítás

A hajlítás során a lemezt vagy rudat egy hajlítóbélyeg és egy anyagágy segítségével hajlítjuk meg. A belső oldal nyomó-, a külső oldal húzófeszültséget kap. A hajlítási sugár nem lehet túl kicsi, különben a külső oldal megreped. A rugalmas tulajdonság miatt visszarugózás (springback) lép fel: a hajlítás után az anyag kissé visszanyílik, ezért a szerszámot nagyobb szögben kell zárni. A járműjavításban jellemző példa a fékcsövek és üzemanyagcsövek kézi vagy gépi hajlítása, a kipufogórendszer csöveinek hajlítása, valamint konzolok, tartólemezek hajlítása.

8.2.4.3 Mélyhúzás

A mélyhúzás (deep drawing) sík lemezből üreges, csésze alakú testet készít. A lemezt egy húzógyűrű és egy ráncgátló közé fogják, majd egy húzóbélyeg belenyomja az anyagot az üregbe. A karosszériában például ajtóbelsők, sárvédők, motorháztető-merevítők készülnek így. Mélyhúzásnál a legnagyobb veszély a szakadás és a ráncosodás, ezért a húzási viszonyt, a kenést és a ráncgátló erőt pontosan kell tartani.

8.2.4.4 Hidegzömítés és hidegfolyatás

A hidegzömítés (upsetting) a rúdanyag végét tengelyirányban összenyomva vastagabb fejet képez. Így készül a csavarfej, a szegecsfej vagy a csapszegfej. A hidegfolyatás (extrusion) rúdanyagból csésze vagy tengely alakot hoz létre úgy, hogy az anyagot egy szerszámon átpréselik. A járműiparban így készülnek például csapszegek, tengelyek, üreges hidraulikus elemek. Ezeket az alkatrészeket a szerelő nem gyártja, de a javítás során találkozhat velük cserealkatrészként, és a gyártási nyomokból következtethet arra, hogy hidegalakítású alkatrészről van szó.

8.2.5 A forgácsolás elmélete

A forgácsolás során a szerszám élgeometriája meghatározza, hogyan válik le a forgács. A szerszám éle előtt az anyag először rugalmasan, majd képlékenyen deformálódik, végül az elnyíródási zónában leválik. A forgács alakja lehet folyamatos, torzult vagy töredezett attól függően, hogy milyen az anyag, a sebesség, a fogásmélység és a hűtés. A folyamatos forgácsnál a leválasztott anyag hosszú szalagként jön le, ami veszélyes is lehet, ezért gyakran forgácstörő élt alkalmaznak.

Élgeometria. A forgácsoló ék legfontosabb szögei:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Forgácsoló ék: a hátszög, az ékszög és a homlokszög összege 90°; a forgács az elnyírási síkon válik le.
A forgácsoló ék szögei és a forgácsleválás ortogonális metszetben (szemléltető szögek)

Az ábrán a hátszög (α\alpha) a hátfelület és a megmunkált felület, az ékszög (β\beta) a homlok- és a hátfelület, a homlokszög (γ\gamma) a homlokfelület és a megmunkált felületre merőleges sík között van, ezért α+β+γ=90°\alpha + \beta + \gamma = 90°. A forgács az elnyírási síkon válik le és a homlokfelületen fut le. A HTML-változatban a szögek csúszkával változtathatók, és a lent kidolgozott fordulatszám-számítás kalkulátorral gyakorolható.

A forgácsolóerők közül a legnagyobb a főforgácsolóerő FcF_c, amely a főmozgás irányába hat. Emellett előtolásirányú és fogásirányú erők is fellépnek. A forgácsolási teljesítmény közelítő összefüggése:

Pc=Fc⋅vc P_c = F_c \cdot v_c

ahol PcP_c a forgácsolási teljesítmény, FcF_c a főforgácsolóerő, vcv_c a forgácsolósebesség. A gyakorlatban a gép teljesítményét a várható anyagleválasztási sebesség és a nyomaték alapján választjuk meg.

A forgácsolás hőt termel, mert az anyag deformációja és a szerszám súrlódása hővé alakul. A hő a szerszám élére jut, ezért hűtő-kenőanyagot (vágóolaj, emulzió) használunk. A hűtés nélküli forgácsolás gyors élkopáshoz, méretváltozáshoz és felületi hibákhoz vezet.

Szerszámkopás. A forgácsoló élen jellemzően hátkopás, kráterkopás és élcsorbulás jelentkezik. A kopás növekedésével a felületi érdesség és a méretpontosság romlik. Az éltartam az az idő vagy út, amíg a szerszám eléri a megengedett kopási határt; az éltartamot elsősorban a forgácsolósebesség befolyásolja – nagyobb sebesség rövidebb éltartamot jelent.

8.2.6 Forgácsoló eljárások és járműjavítási vonatkozásuk

8.2.6.1 Esztergálás

Az esztergálás (turning) során a munkadarab forog, a szerszám pedig hossz- vagy keresztszánon haladva fog egy vagy több irányban. Az esztergagépen készülnek külső hengerfelületek, homlokfelületek, beszúrások, kúpok és menetek. A járműjavításban jellemző példa a fékdob vagy féktárcsa felületének esztergálása kopás után, a generátor- vagy indítómotor-kollektor esztergálása, valamint kisebb tengelyek, perselyek megmunkálása.

8.2.6.2 Fúrás

A fúrás (drilling) forgó szerszámmal, csigafúróval készít belső hengeres furatot tömör anyagba. A fúrás sebességét a fúró kerületi sebessége adja. A járműjavításban elengedhetetlen: furatkészítés csavarokhoz, menetfúráshoz, szakadt csavar kifúrása, csapágyak és perselyek leszedése után a furat ellenőrzése. A fúrógépen a munkadarabot mindig szorosan be kell fogni, kézzel stabilan tartani tilos.

8.2.6.3 Marás

A marás (milling) többélű forgó szerszámmal, maróval dolgozik. A maró egyaránt végezhet fő- és mellékmozgást; készíthet síkfelületet, hornyot, zsebet, lépcsőt. A járműiparban marják például a vezérlőhornyokat, ékszíjhornyokat, de a javítás során ritkább, inkább hengerfej- és egyéb felületek megmunkálásánál találkozunk vele.

8.2.6.4 Gyalulás, üregelés

A gyalulás egyenes vonalú főmozgással, szakaszos előtolással dolgozik. A járműjavításban ma már kevésbé jellemző, elsősorban nagyméretű sík felületek készítésére használják. Az üregelés belső alakzatok készítésére való, például reteszhornyok, fogaskerék-alakok előgyártmányainak megmunkálására.

8.2.6.5 Köszörülés

A köszörülés (grinding) finom csiszolószemcséket tartalmazó köszörűkoronggal végzi az anyagleválasztást. Mivel egy-egy szemcse nagyon kis forgácsot vesz le, a köszörülés nagy pontosságot, jó felületi érdességet és pontosan meghatározott méretet eredményez. A járműjavításban a főtengely csapjainak és a vezérműtengely csapjainak köszörülése gyakori felújítási művelet. A kopott csapot a következő alulméretre köszörülik, majd ehhez illesztett csapágyhéjat szerelnek be.

8.2.6.6 Hónolás

A hónolás (honing) finom felületmegmunkáló eljárás, amely a hengerfuratban keresztben elhelyezkedő csiszolókövekkel dolgozik. A hónolás a furat méretét pontosítja, és jellegzetes kereszthálós felületet képez, amely a dugattyúgyűrűk kenését segíti. A motorfelújítás során a hengerfurat hónolása elengedhetetlen a furatfelújítás vagy a dugattyúcsere után.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hónolófej a hengerben és a hengerfal keresztező hónolási mintázata.
Hónolófej a hengerben, a kiterített hengerfal kereszthálós mintázata, valamint helyes és hibás (üvegesedett) felület (sematikus rajz)

A hónolófej lécei a falhoz szorulnak, a fej egyszerre forog és fel-le mozog; ebből a két mozgásból alakul ki a keresztező karcok hálója. A helyes felületen egyenletes a kereszthálós minta, a tükrös, „üvegesedett” falon nincs olajmegtartó barázda.

8.2.6.7 Menetmegmunkálás és fogazás

A menetmegmunkálás lehet esztergálásos, fúrásos (menetfúró), marásos vagy képlékeny (menethengerelés). A járműjavításban leggyakoribb a menetfúróval és metszővel végzett menetkészítés, illetve a letört vagy rozsdás menet felújítása. A fogazás fogaskerekek, fogaskerékpárok gyártására szolgál, lefejtő marással, gyalulással, üregeléssel vagy köszörüléssel. A járműszerelő ritkán készít fogaskereket, de a hajtóműolaj cseréjénél fontos, hogy felismerje a fogaskerék sérülését, fogtőrepedését.

8.2.6.8 Különleges eljárások

A szikraforgácsolás (elektroerózió) a szerszám és a vezetőképes munkadarab közötti szikrakisülésekkel választ le anyagot, ezért keményített anyagot is megmunkál; a javításban például letört menetfúró vagy csavar kimunkálására használják. A lézervágás pontos vágást ad kis hőhatásövezettel, főként a karosszériaelemek gyártásában jellemző. A plazmavágás vastagabb lemez gyors vágására alkalmas, a karosszériajavításban bontásra is használják. A hőt és fényt keltő eljárásoknál szemvédő (a gyártó által előírt szűrőfokozattal), bőrvédelem, elszívás és tűzvédelem kötelező, az üzemanyag- és légzsák-rendszer közelében, illetve a nagyfeszültségű rendszeren tilos dolgozni (ellenőrizendő: gyártói utasítás, munkavédelmi előírás).

8.2.7 Számítási példák: forgácsolósebesség és fordulatszám

A fordulatszám beállítása előtt mindig a szerszámgyártó által ajánlott forgácsolósebességet keressük az anyaghoz és a szerszámhoz. A következő táblázat irányértékeket ad, de ezek tanulási példák, nem helyettesítik a gyártói adatot.

Művelet / anyag Szerszám Irányérték vcv_c (m/min)
Acél esztergálása keményfém 120–250
Öntöttvas esztergálása keményfém 80–140
Alumínium esztergálása keményfém/gyémánt 200–600
Acél fúrása gyorsacél (HSS) fúró 25–35
Alumínium fúrása HSS fúró 80–150

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: szerszám- és anyaggyártói adat).

Számítás. Esztergáljunk egy d=50mmd = 50\,\text{mm} átmérőjű acéltengelyt keményfém lapkával, ha az ajánlott forgácsolósebesség vc=150m/minv_c = 150\,\text{m/min}. Mekkora fordulatszámot állítsunk be?

Adott: d=50mmd = 50\,\text{mm}, vc=150m/minv_c = 150\,\text{m/min}.
Keresett: nn.
Képlet:

n=vc⋅1000π⋅d n = \frac{v_c \cdot 1000}{\pi \cdot d}

Behelyettesítés:

n=150⋅1000π⋅50=150000157,08≈9551/min n = \frac{150 \cdot 1000}{\pi \cdot 50} = \frac{150\,000}{157{,}08} \approx 955\,\text{1/min}

Eredmény: kb. 9551/min955\,\text{1/min}. Ellenőrzés: vc=π⋅50⋅955/1000≈150m/minv_c = \pi \cdot 50 \cdot 955 /1000 \approx 150\,\text{m/min}. ∎

Számítás. Fúrjunk d=8mmd = 8\,\text{mm} átmérőjű furatot acélba HSS fúróval, ha a gyártó vc=25m/minv_c = 25\,\text{m/min} sebességet ajánl.

Adott: d=8mmd = 8\,\text{mm}, vc=25m/minv_c = 25\,\text{m/min}.
Keresett: nn.

n=25⋅1000π⋅8=2500025,133≈9951/min n = \frac{25 \cdot 1000}{\pi \cdot 8} = \frac{25\,000}{25{,}133} \approx 995\,\text{1/min}

Eredmény: kb. 9951/min995\,\text{1/min}. Ellenőrzés: vc=π⋅8⋅995/1000≈25m/minv_c = \pi \cdot 8 \cdot 995/1000 \approx 25\,\text{m/min}. ∎

Számítás. Köszörűkorong esetén a kerületi sebességet gyakran m/s-ban adják meg. Ha egy d=200mmd = 200\,\text{mm} átmérőjű korong kerületi sebessége vc=30m/sv_c = 30\,\text{m/s}, mekkora fordulatszámot kell beállítani?

A m/s-os összefüggés:

n=vc⋅60000π⋅d n = \frac{v_c \cdot 60\,000}{\pi \cdot d}

Behelyettesítve:

n=30⋅60000π⋅200=1800000628,32≈28651/min n = \frac{30 \cdot 60\,000}{\pi \cdot 200} = \frac{1\,800\,000}{628{,}32} \approx 2\,865\,\text{1/min}

Eredmény: kb. 28651/min2\,865\,\text{1/min}. Ellenőrzés: π⋅200⋅2865/60000≈30m/s\pi \cdot 200 \cdot 2865/60\,000 \approx 30\,\text{m/s}. ∎

Biztonsági korlát. A számított fordulatszám nem lehet nagyobb a korongon jelölt legnagyobb megengedett fordulatszámnál (illetve a kerületi sebesség a jelölt m/s értéknél); kisebb átmérőjű vagy alacsonyabb megengedett fordulatszámú korong nem szerelhető nagyobb fordulatú gépre. A korongot felszerelés előtt szemrevételezéssel és hangpróbával ellenőrizzük, védőburkolat és szem-/arcvédő használata kötelező (ellenőrizendő: gyártói utasítás, munkavédelmi előírás). A korongtörés súlyos sérülést okozhat.

8.2.8 Minőségellenőrzés a forgácsolásnál

A forgácsolás minőségét a méretek, a formai tűrések és a felületi érdesség alapján ellenőrizzük. Az esztergált csapot tolómérővel, mikrométerrel, furatot tolómérővel vagy furatmérővel mérjük. A felületi érdesség meghatározásához rajzon előírt RaRa értéket és érdességmérő etalont használunk. A szemrevételezés során a forgácsolási nyomok (barázdák, besimítások, rezgésnyomok) is sokat elárulnak a szerszámkopásról vagy a helytelen befogásról.

Ellenőrzőlista egy esztergált alkatrész átvételéhez:

  1. A munkadarab szorosan legyen befogva, a tokmánykulcs nincs a tokmányban.
  2. A gép védőburkolata, forgács- és csepegésvédelme a helyén van.
  3. A szerszám éle nem csorbult, a hűtő-kenőanyag folyamatosan érkezik.
  4. A méret az előírt tűrésen belül van (például 50±0,05mm50 \pm 0{,}05\,\text{mm} – ellenőrizendő: rajz/gyártói adat).
  5. A felületi érdesség szemrevételezéssel és etalonnal egyenletes, nincs rezgésnyom.

8.2.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy régi személyautó motorja olajfogyasztást mutatott, és a hengerfal méréséből kiderült, hogy a furat kopása meghaladta a megengedett értéket. A műhely a hengerfurat felújítása mellett döntött. A furatot először hengerfuratoló géppel két lépésben felbővítették a következő javítási méretre, majd hónolóval alakították ki a végleges méretet és a felületi hálózatot. A folyamat közben ellenőrizték a furat alaktűrését, a dugattyúhézagot és a felületi érdességet. A hónolás után a furat megfelelő olajtartó képességgel rendelkezett, így az új dugattyú és gyűrűk hosszabb élettartammal dolgoztak. A munka során gondoskodtak a hűtő-kenőanyag gyűjtéséről, a fémforgács szelektív tárolásáról, és a méréseket dokumentálták. Ez az eset jól mutatja, hogy a furatolás–hónolás technológia a járműjavításban nemcsak gyártási, hanem felújítási lépés is.

8.2.10 Tipikus hibák

  1. Rossz fordulatszám beállítása. A túl magas fordulatszám gyors szerszámkopást, a túl alacsony gyenge felületet és erőhatást okoz – mindig a gyártói vcv_c értékből számoljunk.
  2. A munka­darab kézzel tartása fúrásnál vagy esztergálásnál. Ha a fúró beszorul, a munkadarab elrántja a kezet. A munkadarabot satuba vagy tokmányba kell fogni.
  3. Hűtő-kenőanyag elhagyása. A forgács és a szerszám túlmelegszik, az alkatrész mérete megváltozik, a szerszám él gyorsan kopik.
  4. Túl kis hajlítási sugár vagy nem számolt visszarugózás. A lemez megreped, vagy a kész munkadarab szöge nem megfelelő.
  5. Köszörűkorong használata repedésgyanúval vagy védőburkolat nélkül. A korong szétrepülhet, és súlyos sérülést okoz.

8.2.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A hidegalakítás anyagleválasztással jár.
  2. Mi a különbség a kivágás és a lyukasztás között a lemezvágásnál?
  3. Számítsd ki a fordulatszámot, ha esztergálásnál d=40mmd = 40\,\text{mm}, és az ajánlott vc=120m/minv_c = 120\,\text{m/min}.
  4. Miért fontos a hűtő-kenőanyag a forgácsolásnál?
  5. Melyik eljárást választanád kopott hengerfurat felújításánál: esztergálást, fúrást, hónolást vagy mélyhúzást?

A válaszok a Megoldások szakasz elején találhatók.

8.2.12 Feladatok

1. feladat (A)
Nevezd meg, melyik eljárásra ismersz a leírásból: “sík lemezből üreges, csésze alakú testet készítünk”.

2. feladat (A)
Számítsd ki az esztergáláshoz szükséges fordulatszámot, ha a munkadarab átmérője d=80mmd = 80\,\text{mm}, a megengedett forgácsolósebesség vc=200m/minv_c = 200\,\text{m/min}.

3. feladat (B)
Fúráshoz 10mm10\,\text{mm} átmérőjű HSS fúrót használunk. Az anyag acél, az ajánlott vc=30m/minv_c = 30\,\text{m/min}. Számítsd ki a fordulatszámot, majd ellenőrizd az eredményt a forgácsolósebesség képletébe visszahelyettesítve.

4. feladat (B)
Rakd sorrendbe a hengerfurat felújításának technológiai lépéseit:
a) hónolás
b) mérés és gyártói adat ellenőrzése
c) furatolás a javítási méretre
d) tisztítás, ellenőrzés, dugattyú illesztése

5. feladat (C)
Magyarázd meg, miért nem ajánlott a köszörülést hűtő-kenőanyag nélkül végezni, és miért fontos a köszörűkorong védőburkolata. Hozd összefüggésbe a hőfejlődéssel és a szerszámkopással.

6. feladat (D)
Egy szerelő esztergált fékdobot szeretne felújítani. A fékdob átmérője d=250mmd = 250\,\text{mm}, a maximális megengedett javító méret 251mm251\,\text{mm} (például). A szerelő az első fogásnál 2mm2\,\text{mm}-t akar leszedni átmérőre, hogy egy fogással végezzen. Mi a hiba ebben a munkatervben? Mit kellene tennie a fogásmélység megválasztásakor, és miért?

8.2.13 Megoldások

8.2.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A hidegalakítás anyagleválasztás nélküli, képlékeny alakítás.
  2. Kivágásnál a leválasztott lemezdarab a hasznos munkadarab, lyukasztásnál a leválasztott darab a hulladék.
  3. n=vc⋅1000/(πd)=120000/(π⋅40)≈9551/minn = v_c \cdot 1000/(\pi d) = 120\,000/(\pi \cdot 40) \approx 955\,\text{1/min}.
  4. A hűtő-kenőanyag csökkenti a hőterhelést, a súrlódást és a szerszámkopást, javítja a felületminőséget.
  5. Hónolást (furatolást követően), mert a hónolás ad pontos furatméretet és olajtartó felületet.

8.2.13.2 Feladatok megoldásai

1. feladat
Mélyhúzás.

2. feladat
n=200⋅1000/(π⋅80)=200000/251,33≈7961/minn = 200 \cdot 1000/(\pi \cdot 80) = 200\,000/251{,}33 \approx 796\,\text{1/min}.

3. feladat
n=30⋅1000/(π⋅10)=30000/31,416≈954,9≈9551/minn = 30 \cdot 1000/(\pi \cdot 10) = 30\,000/31{,}416 \approx 954{,}9 \approx 955\,\text{1/min}.
Ellenőrzés: vc=π⋅10⋅955/1000≈30m/minv_c = \pi \cdot 10 \cdot 955/1000 \approx 30\,\text{m/min}, tehát helyes.

4. feladat
Helyes sorrend: b) mérés és gyártói adat ellenőrzése → c) furatolás a javítási méretre → a) hónolás → d) tisztítás, ellenőrzés, dugattyú illesztése.

5. feladat
A köszörülés nagyon nagy hőt termel, mert sok apró szemcse egyszerre dolgozik; hűtő-kenőanyag nélkül a felület megéghet, edzett alkatrésznél lágyulhat, a korong és a munkadarab túlmelegedhet. A védőburkolat arra való, hogy a nagy kerületi sebességű korong esetleges törésekor a szétrepülő darabokat felfogja, és a keletkező szikrákat, port a lehető legkisebb térre korlátozza. A biztonsági szabályok szerint védőburkolat nélkül köszörülni tilos.

6. feladat
A fő hiba: 250+2=252mm250 + 2 = 252\,\text{mm}, ami meghaladja a megengedett 251mm251\,\text{mm}-es maximális javítóméretet; a fékdob ezzel selejt, biztonsági okból tilos beépíteni. A megmunkálás előtt meg kell mérni a dob tényleges átmérőjét és a kopás/beütések mélységét; ha a sérülés eltávolítása a javítóméreten belül nem lehetséges, a dobot tengelyenként párban cserélni kell (ellenőrizendő: gyártói előírás). A másodlagos hiba az egyetlen, nagy fogásmélység: túlterheli a szerszámot, rezgést, rossz felületet és méretpontatlanságot okoz. A fogásmélységet kisebb lépésekre kell osztani, például 0,30{,}3–0,5mm0{,}5\,\text{mm} fogásonként (ellenőrizendő: szerszám- és gépgyártói adat), közben mérni kell az átmérőt, és a végső méretet finom fogással kell elérni. A fékdob javításánál mindig a gyártó által megadott max. javító méretet kell figyelembe venni.

8.2.14 Rövid összefoglaló

A hidegalakítás anyagleválasztás nélkül, képlékeny alakítással készít munkadarabot. A járműiparban a lemezvágás, hajlítás, mélyhúzás, hidegzömítés és hidegfolyatás a leggyakoribb; a javítás során főként hajlított csövekkel és hidegalakított cserealkatrészekkel találkozunk. A forgácsolás ezzel szemben anyagleválasztással dolgozik, a fölös anyagot forgácsként eltávolítja. A forgácsolás alapmennyisége a forgácsolósebesség: vc=πdn/1000v_c = \pi d n / 1000 (m/min), amiből a fordulatszám n=vc⋅1000/(πd)n = v_c \cdot 1000/(\pi d) (1/min). Az eljárások közül az esztergálás, fúrás, marás, gyalulás, üregelés, köszörülés, hónolás, menetmegmunkálás és fogazás a fő csoport; járműjavítási szempontból kiemelkedik a főtengely-köszörülés és a hengerfurat hónolás. A különleges eljárások (szikraforgácsolás, lézer- és plazmavágás) elsősorban nehezen megmunkálható anyagoknál és sérült csavarok eltávolításánál hasznosak.

Továbbvitt eredmény. A forgácsolás és a hidegalakítás során megismert anyagkezelési, hőfejlődési és felületi tulajdonságok alapul szolgálnak a Kötések: hegesztés, forrasztás és ragasztás alfejezethez: a hegesztés hőhatásövezete, a forrasztás felület-előkészítése és a ragasztás érdességigénye csak akkor érthető, ha tudjuk, hogyan változik az anyag és a felület a megmunkáláskor.

8.2.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a fizikai, anyagtechnológiai és forgácsolástechnikai alapokra épül. A megadott vcv_c irányértékek, fogásmélységek, hajlítási sugarak és javító méretek tanulási példák, nem gyártói ajánlások. A szerszám- és gépgyártói adatok, a konkrét anyagokhoz tartozó forgácsolósebességek, valamint a javításhoz megengedett méretek minden esetben ellenőrizendők a gyártói dokumentáció és a hatályos műszaki előírások alapján. A szabványok közül a felületi érdesség és a rajzi jelképek az MSZ EN ISO szabványok szerint értelmezhetők (ellenőrizendő: a hatályos szabványkiadás).