7.3 Nemfémes anyagok, kenőanyagok és üzemi folyadékok

7.3.1 Motiváció

A műhelyben szinte minden munkánál találkozik a szerelő nemfémes anyaggal: a lecsavarozott lökhárító polipropilén, a szivárgó tömítés gumikeverék, a katalizátor kerámia hordozó, a feltöltött olaj pedig gondosan kiválasztott kenőanyag. Ha egy dízel részecskeszűrős autóba rossz minőségű motorolajat töltenek, a DPF idő előtt eltömődhet; ha télen vízzel hígított hűtőfolyadék marad a motorban, a hengerfej fagyás miatt repedhet meg. Az anyag és a folyadék kiválasztása tehát nem adminisztráció, hanem a javítás minőségét és a jármű élettartamát meghatározó szakmai döntés.

7.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy szervizállványon álló, középkategóriás személyautót. A szerelő a motorháztető alatt dolgozik: a szívósor fekete, üvegszállal erősített műanyag, a hűtőtömlő fekete gumiból készült, a gyújtógyertyák fehér kerámiája jól látszik a hengerfejen. A leeresztett motorolaj sötétbarna, az új olaj aranysárga, a kannán SAE 5W-30 és ACEA C3 jelölés áll. A fékfolyadék-tartály áttetsző műanyagból van, a benne lévő folyadék enyhén sárgás. A hűtőkiegyenlítő tartály oldalán G12++ feliratú, lila folyadék szintje látható. A szerelő kesztyűt visel, mert a folyadékok bőrrel érintkezve mérgezőek vagy irritálóak lehetnek, és a fáradt olajat zárt, feliratozott kádba gyűjti.

7.3.3 Nemfémes anyagok

7.3.3.1 Műanyagok: termoplaszt, duroplaszt, elasztomer

Definíció. A termoplaszt olyan hőre lágyuló műanyag, amely melegítéskor többször megolvasztható, lehűtéskor megszilárdul, és a folyamat elvileg ismételhető. A duroplaszt hőre keményedő műanyag; a kikeményedés kémiai reakció, ezért újraolvasztani nem lehet. Az elasztomer gumirugalmas anyag, amely nagy alakváltozás után is visszanyeri eredeti alakját.

A járműipari műanyagok kiválasztásánál a szilárdság, a hőállóság, a vegyszerállóság, a tömeg és az ár együttesen számít. A termoplasztok jól alakíthatók és hegeszthetők; ilyen a lökhárítók polipropilénje (PP), a szívósorok poliamidja (PA), a lámpabúrák polikarbonátja (PC), a műszerfalak ABS/PC keveréke. A duroplasztok hőállóbbak és alaktartóbbak; ilyen például a fenolgyanta, amelyből régebben elosztófedelek, gyűjtőházak készültek, illetve a poliuretán, amelyből keményhab és öntött alkatrész lehet. Az elasztomerek közül a nitrilgumi (NBR) az üzemanyag-tömítés, a fluorozott gumi (FKM) a magas hőmérsékletű tengelytömítések, a szilikongumi a nagy hőnek kitett tömlők, a HNBR pedig a klímarendszer és a vezérműlánc-feszítő tömítések anyaga. Az EPDM kitűnő víz- és időjárásálló; hűtőtömlőkhöz, ajtótömítésekhez használják.

Megjegyzés. A műanyag alkatrészek címkéjén gyakran megtalálható a szabványos rövidítés (PP+EPDM, PA6 GF30, PC/ABS); ez segíti a ragasztó, hegesztőpálca vagy javítókészlet kiválasztását.

7.3.3.2 Kerámiák

A kerámiák kemények, kopásállóak, hőállóak, de ridegek. A gyújtógyertya szigetelője alumínium-oxid kerámia, mert nagy feszültséget szigetel, és tűri az égéstér hőmérsékletét. A háromutas katalizátor és a részecskeszűrő hordozója gyakran kordierit vagy fém, de a kerámia hordozó cellás szerkezete nagy felületet ad a nemesfém bevonatnak. A lambdaszonda szilárd elektrolitja cirkónium-dioxid kerámia, amely oxigénionokat vezet, így feszültségjelet ad a kipufogógáz oxigéntartalma alapján. A fékbetétek egyes típusai kerámia-szálas keveréket tartalmaznak, de a pontos összetétel gyártói know-how.

7.3.3.3 Kompozitok, üveg, textil, bőr

Definíció. A kompozit két vagy több, egymástól eltérő anyag makroszkopikus társítása; a mátrix és az erősítőanyag együtt jobb tulajdonságot ad, mint külön-külön.

A leggyakoribb járműipari kompozit az üvegszállal erősített műanyag (GFRP) és a szénszálas műanyag (CFRP). A szénszál nagyon könnyű és merev, ezért motorsport, sportos modellek karosszériaelemei, tetőlemezei, rugói készülnek belőle; a hétköznapi autókban üvegszál erősíti a műanyag idomokat, és poliuretán mátrixú üvegpaplan szigetel. Az erősített műanyag alkatrész sérülésekor a gyártói javítási utasítás határozza meg, hogy ragasztható, hegeszthető vagy csak cserélhető; szénszálas elemen házilagos fúrás-faragás tilos.

Az üveg a járműben edzett vagy laminált (ragasztott) kivitelű. A szélvédő laminált üveg, mert töréskor a fólia egyben tartja; az oldal- és hátsó üveg általában edzett, amely apró, kevésbé vágó darabokra esik szét. A hővédő üveg bevonata csökkenti az utastér felmelegedését; a bevonatot károsító súrolószer nem használható. A textil és a bőr a kárpit, szűrőbetét, heveder, szőnyeg és ülésborítás anyaga; a szűrőanyagoknál a porozitás, a folyadék- és légáteresztés, valamint a vegyszerállóság a fő követelmény.

7.3.4 Kenőanyagok

Definíció. A kenőanyag olyan anyag, amely a súrlódó felületek közé jutva csökkenti a súrlódást és a kopást, elvezeti a hőt, tisztítja a felületet, zárja az égéstér és a forgattyúsház közötti rést, valamint véd a korrózió ellen.

A motorolajok fő jellemzője a viszkozitás. A viszkozitás a folyadék belső súrlódása; hidegen túl sűrű olaj nehezen szivattyúzható, melegen túl híg olaj nem épít fel elég kenőfilmet. A motorolajok viszkozitási osztályát az SAE (Society of Automotive Engineers) rendszer jelzi. Az 5W-30 jelentése: a W a „winter” (téli) tag, az 5W a hidegindítási viszkozitást, a 30 a 100 °C-os üzemi viszkozitást jelöli. Minél kisebb az első szám, annál kedvezőbb a hidegindítás; minél nagyobb a második, annál vastagabb az olaj melegen. A mai személyautókban gyakori a 0W-20, 5W-30, 5W-40; a teherautókban 10W-40, 15W-40 is előfordul.

A minőségi osztályt az ACEA (európai járműgyártók szövetsége) betűjelölése adja. Az A/B osztályú olajok hagyományos benzin- és dízel személygépkocsikhoz valók; a C osztályú olajok alacsony hamu-, kén- és foszfortartalmúak (low SAPS); részecskeszűrős dízel- és benzinmotorokhoz, illetve ahol a gyártó előírja, ezeket kell használni (a háromutas katalizátoros benzines autókhoz a gyártó gyakran A/B osztályú vagy saját specifikációjú olajat ír elő). Az E osztály tehergépjármű-olaj. A pontos osztály (például C3, C5) évről évre frissülhet, ezért mindig az aktuális gyártói előírást kell ellenőrizni. A gyártói specifikáció ennél szigorúbb és konkrétabb; ilyen például a VW 504 00/507 00, a BMW Longlife-04, a MB 229.52 (ellenőrizendő: a gyártói előírás az adott járműhöz). A gyártói szervizkönyv vagy a javítási utasítás megadja, melyik specifikációt kell használni.

A hajtóműolajak viszkozitása is SAE-jelölésű, például 75W-90, 80W-90. A sebességváltóknál az API GL-4 vagy GL-5 osztály jelzi a terhelhetőséget; hipoid fogaskerekekhez általában GL-5 kell. A személyautó kézi váltójába nem feltétlenül való GL-5, mert a nagy adaléktartalom károsíthatja a sárgaréz szinkrongyűrűket; ezért a gyártói előírást kell követni. Az automata sebességváltó-folyadék (ATF) gyártóspecifikus; színe általában piros vagy zöld, de a szín nem minősít. Az ATF-ek nem keverhetők egymással, mert a váltó kuplungjai és szelepei érzékenyek a folyadék viszkozitására és adalékrendszerére. A zsírok NLGI-osztályba sorolhatók; a járműveknél az NLGI 2 konzisztencia a leggyakoribb. Lítiumszappanos zsírt használunk csapágyakhoz, szerelőzsírt a szereléshez, molibdén-diszulfid (MoS₂) tartalmú zsírt terhelt csuklókhoz (például féltengelycsuklókhoz; ellenőrizendő: gyártói kenőanyag-előírás), míg a fékhidraulika-részekhez speciális, gumiálló zsír szükséges.

7.3.5 Üzemi folyadékok

7.3.5.1 Fékfolyadék

A fékfolyadék hidraulikus közeg; nagy forráspontúnak kell lennie, mert a féknyergek hőmérséklete meghaladhatja a 200 °C-ot, és nem lehet összenyomható. A fékfolyadékok poliglikol-éter alapúak, kivéve a DOT 5 osztályt, amely szilikon alapú. A fékfolyadék higroszkópos: vizet vesz fel a levegőből, ami csökkenti a forráspontot. Ezért a forráspontot „száraz” (új, vízmentes) és „nedves” (kb. 3,7% víztartalmú) állapotra is megadják.

Az alábbi táblázat a DOT-osztályok tanulási példaértékeit foglalja össze; a pontos aktuális szabványértékeket ellenőrizni kell.

Osztály Alapanyag Száraz forráspont (°C) Nedves forráspont (°C) Járműipari használat
DOT 3 glikol ~205 ~140 régebbi járművek, ritkán
DOT 4 glikol/borát-észter ~230 ~155 a leggyakoribb személyautó-fékfolyadék
DOT 5 szilikon ~260 ~180 veterán/múzeumi járművek, ABS-sel általában nem
DOT 5.1 glikol/borát-észter ~260 ~180 nagy terhelésű, ABS/ESP-s járművek

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: hatályos fékfolyadék-szabvány és a gyártói javítási előírás). A DOT 5 szilikonfolyadékot tilos DOT 3, DOT 4 vagy DOT 5.1 folyadékkal keverni; a glikol-észter folyadékok egymással keverhetők, de a gyártó által előírt osztályt kell használni, és a fékfolyadékot a járműgyártó szerinti időközönként (jellemzően 2 évente) cserélni kell.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fékfolyadék-forráspontmérő a kiegyenlítőtartálynál és refraktométer skálája a fagyáspont leolvasásához.
Üzemifolyadék-vizsgáló eszközök: fékfolyadék-forráspontmérő a kiegyenlítőtartálynál, víztartalom-jelző toll, kézi refraktométer és látómezeje (sematikus rajz, példaértékek)

A forráspontmérő szondája a kiegyenlítőtartályban lévő folyadékmintát felforralja, és a mért forráspontot °C-ban kijelzi; a víztartalom-jelző toll csak tájékoztat. A hűtőfolyadék fagyáspontját kézi refraktométerrel mérjük: a prizmára cseppentett minta a látómezőben határvonalat ad, amelynek helyén a glikolfajtának megfelelő skáláról olvassuk le a fagyáspontot. A HTML-változatban leolvasási gyakorlat van.

7.3.5.2 Hűtőfolyadék

A hűtőfolyadék etilénglikol vagy propilénglikol alapú, vízzel hígított, korróziógátló adalékokat tartalmazó folyadék. A tiszta víz fagyáspontja 0 °C, a tiszta etilénglikolé körülbelül -13 °C, ezért a tömény fagyálló önmagában rossz fagyvédő. A 33–60 térfogatszázalékos glikol-víz keverék ad jó fagyvédelmet. Például 50% glikol kb. -37 °C-ig, 60% kb. -52 °C-ig véd (ellenőrizendő: a gyártó keverési táblázat).

Statikus változat (mint a PDF-ben)A fagyáspont 60 % körül a legalacsonyabb; tömény glikol rosszabb fagyvédő.
A hűtőfolyadék fagyáspontja a glikoltartalom függvényében, az ajánlott 33–60 %-os sávval (a fejezet pontjai lineárisan összekötve; ellenőrizendő a gyártói keverési táblázat szerint)

A görbe 60 % körül éri el a legalacsonyabb fagyáspontot, a tömény glikol (≈ −13 °C) rosszabb fagyvédő, mint a keverék. Mivel a hűtőkör térfogata állandó, a töményítéshez előbb keveréket kell leereszteni: a leeresztendő (és tömény fagyállóval pótlandó) mennyiség x=(ccél−c1)⋅V/(1−c1)x = (c_{\text{cél}} - c_1)\cdot V/(1 - c_1), 7,0 l-es körnél 25 %-ról 50 %-ra x=0,25⋅7,0/0,75≈2,33lx = 0{,}25 \cdot 7{,}0 / 0{,}75 \approx 2{,}33\,\text{l}. A HTML-változat kalkulátorában a térfogat, a jelenlegi és a cél koncentráció állítható.

A gyártók eltérő adalékrendszerű hűtőfolyadékokat írnak elő (G11, G12+, G12++, G13, OAT, HOAT); ezeket nem szabad összekeverni, mert a korróziógátló adalékok kicsapódhatnak, és eltömíthetik a hűtőrendszert. A szín nem azonosítja a kémiai típust, ezért a szín alapján való keverés tilos. A hűtőfolyadékot desztillált vagy ioncserélt vízzel hígítjuk, ha a kész keveréket nem előre keverve vásároljuk; a csapvíz mésztartalma vízkövet rakhat le.

Számítás. Ha egy hűtőkör térfogata 7,0 liter, és a jelenlegi folyadék 25 térfogatszázalék glikolt tartalmaz, a gyártó pedig 50%-ot ír elő, akkor a töltött hűtőkörből xx mennyiségű keveréket kell leereszteni, és ugyanennyi tömény glikollal pótolni (a rendszer térfogata nem változhat). A leeresztendő mennyiség:

c1(V−x)+c2x=c3V,c_1 (V - x) + c_2\, x = c_3 V, ahol c1=25%c_1=25\% a jelenlegi koncentráció, V=7,0lV=7{,}0\,\text{l} a hűtőkör térfogata, c2=100%c_2=100\% (tömény), c3=50%c_3=50\% a cél. Behelyettesítve:

0,25(7,0−x)+1,0x=0,50⋅7,0,0{,}25\,(7{,}0 - x) + 1{,}0\, x = 0{,}50 \cdot 7{,}0, 1,75+0,75x=3,5,1{,}75 + 0{,}75\, x = 3{,}5, x=(c3−c1)Vc2−c1=0,25⋅7,00,75≈2,33l.x = \frac{(c_3 - c_1)\,V}{c_2 - c_1} = \frac{0{,}25 \cdot 7{,}0}{0{,}75} \approx 2{,}33\,\text{l}.

Tehát kb. 2,3 l keveréket leeresztünk (a használt hűtőfolyadékot veszélyes hulladékként kell gyűjteni és átadni, ellenőrizendő: hulladékkezelési előírás), és 2,3 l tömény fagyállót töltünk be, majd járatás és légtelenítés után refraktométerrel ellenőrizzük a koncentrációt. Ez a keverési egyenlet a szervizben használható, de a pontos arányt és a hígítási módot mindig a gyártói keverési táblázat adja meg.

7.3.5.3 AdBlue és szélvédőmosó

Az AdBlue a dízelmotoros járművek SCR-rendszerének redukálószere: 32,5 tömegszázalék karbamid vizes oldat. Fagyáspontja körülbelül -11 °C, ezért a járműben fűtött tartály és fűtött vezeték található; a fagyás nem károsítja az oldatot, de a rendszer töltését akadályozhatja. A rossz minőségű vagy hamisított AdBlue károsíthatja az adagolót és a katalizátort; az ISO 22241 szerinti összetételt kell használni (ellenőrizendő). A szélvédőmosó-folyadék nyáron vízkő- és rovaroldó, télen fagyálló adalékot tartalmaz; a téli fagyáspontot (például -20 °C) a palack címkéje adja meg. A szélvédőmosóba nem szabad hűtőfolyadékot tölteni, mert az mérgező és roncsolhatja a fényezést, a tömítéseket, valamint a szélvédőre kerülve balesetet okozhat.

7.3.6 Minőségellenőrzés

A folyadékok kiválasztásánál és ellenőrzésénél a gyártói javítási utasítás az elsődleges. Az ellenőrzési lépések:

  1. Járműazonosítás a forgalmi engedély, a gyártói adattábla és a szervizkönyv alapján.
  2. Előírt folyadék meghatározása a javítási utasításból: motorolaj SAE/ACEA/gyártói specifikáció, hajtóműolaj, ATF, fékfolyadék DOT, hűtőfolyadék-típus, AdBlue.
  3. A feltöltött folyadék jelölésének összehasonlítása a kannán lévő jelöléssel; az olajbetöltő sapkán, a szintjelző pálcán vagy a szervizkönyvben szereplő előírással.
  4. Szintellenőrzés hideg, vízszintesen álló járművön; az olajszintet a nívópálcán, a fékfolyadékot a tartály MIN–MAX jelei között, a hűtőfolyadékot a kiegyenlítő tartályon ellenőrizve.
  5. Mérések ahol indokolt: fagyáspontmérő refraktométerrel a hűtőfolyadékhoz, fékfolyadék-víztartalom-mérővel a DOT-folyadékhoz, égéstermék-szivárgás teszt a hengerfejtömítés gyanújánál (ellenőrizendő: gyártói mérőeljárás).
  6. Környezetvédelmi szempontok betartása a leengedett folyadékoknál.

7.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Ügyfél jön egy részecskeszűrős dízel személyautóval. Panasz: a részecskeszűrő gyakran regenerál, a motor olajfogyasztása emelkedett, és a szűrő előtti nyomáskülönbség nagy. A rendszerteszterrel a DPF töltöttsége magas, a regenerálási távolság rövid. Az olajbetöltő sapkán nincs a C osztályú ACEA jelölés; az előző szervizben A3/B4 motorolajat töltöttek, mert a rendelkezésre álló készletből dolgoztak. A magas hamutartalmú olaj égése során nem égő hamurészecskék rakódnak a DPF-be, amit a regenerálás nem tud elégetni. A hiba kiderítése után a javítás: a motorolaj cseréje a gyártó által előírt, alacsony hamutartalmú ACEA C olajra, a DPF hamuterhelésének ellenőrzése teszterrel: ha a hamutartalom a gyártói határ fölött van, a szűrőt a gyártói eljárás szerint tisztítani vagy cserélni kell (a kényszerregenerálás csak a kormot égeti el, a hamut nem). Az emelkedett olajfogyasztás okát (turbófeltöltő tömítése, dugattyúgyűrűk, forgattyúsház-szellőzés) külön ki kell vizsgálni. A tanulság: a korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerek miatt az olajminőség nem cserélhető fel, még akkor sem, ha a viszkozitási osztály azonosnak tűnik.

7.3.8 Tipikus hibák

7.3.9 Önellenőrzés

  1. Igaz-e: a termoplaszt újraolvasztható, a duroplaszt nem?
  2. Mit jelent az SAE 5W-30 motorolajjelölésben a W és a 30?
  3. Miért vesz fel vizet a fékfolyadék, és miért veszélyes ez?
  4. Egy hűtőkörben 6 liter 20%-os glikolkeverék van. Mennyi keveréket kell leereszteni és ugyanennyi tömény glikollal pótolni, hogy 50%-os legyen?
  5. Melyik DOT-osztály szilikon alapú, és miért nem keverhető a többivel?

7.3.10 Feladatok

1. feladat (A)
Csoportosítsd a következő anyagokat: polipropilén, fenolgyanta, természetes gumi, poliamid, szilikon, poliuretán keményhab. Melyik termoplaszt, duroplaszt vagy elasztomer?

2. feladat (A)
Egy autó motorolaj-betöltő sapkáján SAE 5W-30 és ACEA C3 jelölés áll. Magyarázd el, mit jelentenek ezek a jelölések, és miért fontos a C3-as osztály?

3. feladat (B)
A hűtőfolyadék keverési táblázata szerint 33%-os glikolkeverék -18 °C-ig, 50%-os -37 °C-ig, 60%-os -52 °C-ig véd. Egy 5,0 literes hűtőkörben jelenleg 20%-os a keverék. Számítsd ki, mennyi keveréket kell leereszteni és ugyanennyi tömény fagyállóval pótolni, hogy a védelem elérje a -37 °C-hoz tartozó 50%-ot.

4. feladat (B)
Az ügyfél fékfolyadékot kér, mert a tartály alacsony. A jármű gyártója DOT 4 folyadékot ír elő. Mire ügyelj a vásárlásnál és a feltöltésnél? Sorold fel a lépéseket!

5. feladat (C)
Műhelyvitában az egyik szerelő azt állítja, hogy ha nincs C3 olaj, akkor egy 5W-30 jelű A3/B4 olaj is tökéletes, mert ugyanaz a viszkozitási osztály. Mi a hiba ebben az érvelésben? Indokold!

6. feladat (D)
Ügyfél panasza: télen a szélvédőmosó nem fecskendez, bár a tartály tele van, és a szivattyú zúg. A hűtőfolyadék fagyáspontját refraktométerrel -35 °C-nak méred. Mi a legvalószínűbb ok, és mit javasolsz?

7.3.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok
1. Igaz. A termoplasztot hővel lágyítjuk, a duroplaszt kikeményedés után nem olvasztható újra.
2. A W a téli (winter) hidegindítási fokozatot, a 30 a 100 °C-os üzemi viszkozitási osztályt jelöli.
3. A glikol-éter alapú fékfolyadék higroszkópos; a víz csökkenti a forráspontot, ezért nagy fékterhelésnél gőzbuborék képződhet, a fékhatás csökken.
4. Leeresztés és tömény pótlás: 0,20(6−x)+1,0x=0,50⋅60{,}20\,(6 - x) + 1{,}0\,x = 0{,}50 \cdot 6 → 1,2+0,8x=3,01{,}2 + 0{,}8\,x = 3{,}0 → x=2,25lx = 2{,}25\,\text{l}. Tehát kb. 2,25 l keveréket kell leereszteni és ugyanennyi tömény glikollal pótolni.
5. A DOT 5 szilikon alapú; nem keverhető a DOT 3/4/5.1 glikol-észter alapú folyadékokkal, mert kicsapódhat, a tömítések károsodhatnak, a fék elakadhat.

1. feladat megoldása
Termoplaszt: polipropilén, poliamid. Duroplaszt: fenolgyanta, poliuretán keményhab. Elasztomer: természetes gumi, szilikon.

2. feladat megoldása
SAE 5W-30: a W a téli hidegindítási viszkozitást, a 30 a meleg üzemi viszkozitást jelzi. Az ACEA C3 alacsony hamutartalmú, ezért részecskeszűrős (DPF) vagy szigorú katalizátoros autóban is használható; a hamu nem tömíti el a szűrőt.

3. feladat megoldása
Adott V1=5,0lV_1 = 5{,}0\,\text{l}, c1=20%c_1 = 20\%, c2=100%c_2 = 100\%, cél c3=50%c_3 = 50\%.
0,20(5,0−x)+1,0x=0,50⋅5,0.0{,}20\,(5{,}0 - x) + 1{,}0\, x = 0{,}50 \cdot 5{,}0. 1,0+0,80x=2,5.1{,}0 + 0{,}80\, x = 2{,}5. x=1,50,80=1,875l≈1,9l.x = \frac{1{,}5}{0{,}80} = 1{,}875\,\text{l} \approx 1{,}9\,\text{l}.
Tehát kb. 1,9 l keveréket kell leereszteni, és ugyanennyi tömény fagyállóval pótolni (a rendszer térfogata nem változik). A pontos keveréket a gyártó hűtőfolyadék-táblázatából kell ellenőrizni.

4. feladat megoldása
Ellenőrizni kell a DOT-osztályt a tartálysapkán és a szervizkönyvben; frissen bontott, lezárt DOT 4 fékfolyadékot válasszunk, ne fél literes, régen nyitott flakont. A feltöltés előtt ellenőrizni kell a tartály szintjét, és a fékrendszer tömörségét; ha a szint azért alacsony, mert a fékbetétek kopása miatt süllyedt, a betétek cseréje után a szint visszaáll. A fékfolyadékot ne hagyjuk a fényezésre csöppeni, mert maró hatású. A baj nem a feltöltés önmagában, hanem az ok feltárása; ha valahol szivárgás van, azt azonnal meg kell keresni.

5. feladat megoldása
Az A3/B4 és a C3 eltérő teljesítményszintet és hamutartalmat jelent. A viszkozitást a SAE osztály, a minőséget és az adalékrendszert az ACEA (és a gyártói specifikáció) írja le. A C3 alacsony hamutartalmú, DPF-es autóban biztonságos; az A3/B4 nagyobb hamutartalmú lehet, amitől a részecskeszűrő idő előtt eltömődik. Ezért a viszkozitási osztály azonossága nem jelenti a minőségi osztály azonosságát.

6. feladat megoldása
A hűtőfolyadék fagyáspontja jó, így a motorhűtő kör védett. A szivattyú zúg, tehát áramot kap, de nem szállít. A legvalószínűbb ok: a szélvédőmosó folyadék nem fagyálló, vagy elfagyott a mosófolyadék-vezeték vagy a fúvóka, illetve a tartályban víz áll. A mosószivattyú védelme miatt a jeget nem szabad erőltetni; a járművet meleg műhelyben fagymentesíteni kell, a vizet leengedni, a tartályt és a szivattyút átöblíteni, majd a helyi téli hőmérsékletnél legalább 10 °C-kal alacsonyabb fagyáspontú téli mosófolyadékot tölteni.

7.3.12 Rövid összefoglaló

A nemfémes anyagok közül a termoplaszt hőre lágyul, a duroplaszt hőre keményedik, az elasztomer gumirugalmas. A járműiparban a PP, PA, PC, ABS a leggyakoribb műanyag; a tömítések NBR, FKM, szilikon, HNBR, EPDM gumiból készülnek. A kerámiák közül a gyújtógyertya szigetelő, a katalizátor hordozó és a lambdaszonda elektrolitja a fontos. A kompozitok mátrixból és erősítőből állnak; az üveg edzett vagy laminált. A kenőanyagok viszkozitása SAE-osztályú (5W-30), minősége ACEA-osztályú (C3) és gyártóspecifikus; a hajtóműolaj és az ATF nem cserélhető fel. A fékfolyadék DOT-osztályokba sorolható; a DOT 5 szilikon alapú, tilos keverni. A hűtőfolyadék glikol-víz keverék, a 33–60%-os tartományban fagyálló; a színe nem minősít. Az AdBlue 32,5% karbamid oldat, fagyáspontja kb. -11 °C. Továbbvitt eredmény. A folyadék kiválasztásának lépéseit (járműazonosítás → gyártói előírás → SAE/ACEA/DOT osztály → jelölés-ellenőrzés → szint- és mérésellenőrzés) használjuk a(z) A motor hűtése és a Ápolási és szervizműveletek, folyadékok és szintellenőrzések alfejezetekben.

7.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: járműgyártói javítási utasítások és kenőanyag-specifikációk, ACEA/SAE/DOT/NLGI szabványok, ISO 22241 (AdBlue), gépjármű-szerviz kézikönyvek. Ellenőrizendő: a DOT forráspont-értékek, a SAE/ACEA jelölések aktuális évjáratú értelmezése, a hűtőfolyadék-keverék fagyáspont-táblázata, a gyártói specifikációk (VW, BMW, MB), az AdBlue fagyáspontja, valamint a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályok.