A műhelyben szinte minden munkánál találkozik a szerelő nemfémes anyaggal: a lecsavarozott lökhárító polipropilén, a szivárgó tömítés gumikeverék, a katalizátor kerámia hordozó, a feltöltött olaj pedig gondosan kiválasztott kenőanyag. Ha egy dízel részecskeszűrős autóba rossz minőségű motorolajat töltenek, a DPF idő előtt eltömődhet; ha télen vízzel hígított hűtőfolyadék marad a motorban, a hengerfej fagyás miatt repedhet meg. Az anyag és a folyadék kiválasztása tehát nem adminisztráció, hanem a javítás minőségét és a jármű élettartamát meghatározó szakmai döntés.
Képzelj el egy szervizállványon álló, középkategóriás személyautót. A
szerelő a motorháztető alatt dolgozik: a szívósor fekete, üvegszállal
erősített műanyag, a hűtőtömlő fekete gumiból készült, a gyújtógyertyák
fehér kerámiája jól látszik a hengerfejen. A leeresztett motorolaj
sötétbarna, az új olaj aranysárga, a kannán SAE 5W-30 és
ACEA C3 jelölés áll. A fékfolyadék-tartály áttetsző
műanyagból van, a benne lévő folyadék enyhén sárgás. A hűtőkiegyenlítő
tartály oldalán G12++ feliratú, lila folyadék szintje
látható. A szerelő kesztyűt visel, mert a folyadékok bőrrel érintkezve
mérgezőek vagy irritálóak lehetnek, és a fáradt olajat zárt,
feliratozott kádba gyűjti.
Definíció. A termoplaszt olyan hőre lágyuló műanyag, amely melegítéskor többször megolvasztható, lehűtéskor megszilárdul, és a folyamat elvileg ismételhető. A duroplaszt hőre keményedő műanyag; a kikeményedés kémiai reakció, ezért újraolvasztani nem lehet. Az elasztomer gumirugalmas anyag, amely nagy alakváltozás után is visszanyeri eredeti alakját.
A járműipari műanyagok kiválasztásánál a szilárdság, a hőállóság, a vegyszerállóság, a tömeg és az ár együttesen számít. A termoplasztok jól alakíthatók és hegeszthetők; ilyen a lökhárítók polipropilénje (PP), a szívósorok poliamidja (PA), a lámpabúrák polikarbonátja (PC), a műszerfalak ABS/PC keveréke. A duroplasztok hőállóbbak és alaktartóbbak; ilyen például a fenolgyanta, amelyből régebben elosztófedelek, gyűjtőházak készültek, illetve a poliuretán, amelyből keményhab és öntött alkatrész lehet. Az elasztomerek közül a nitrilgumi (NBR) az üzemanyag-tömítés, a fluorozott gumi (FKM) a magas hőmérsékletű tengelytömítések, a szilikongumi a nagy hőnek kitett tömlők, a HNBR pedig a klímarendszer és a vezérműlánc-feszítő tömítések anyaga. Az EPDM kitűnő víz- és időjárásálló; hűtőtömlőkhöz, ajtótömítésekhez használják.
Megjegyzés. A műanyag alkatrészek címkéjén gyakran
megtalálható a szabványos rövidítés (PP+EPDM,
PA6 GF30, PC/ABS); ez segíti a ragasztó,
hegesztőpálca vagy javítókészlet kiválasztását.
A kerámiák kemények, kopásállóak, hőállóak, de ridegek. A gyújtógyertya szigetelője alumínium-oxid kerámia, mert nagy feszültséget szigetel, és tűri az égéstér hőmérsékletét. A háromutas katalizátor és a részecskeszűrő hordozója gyakran kordierit vagy fém, de a kerámia hordozó cellás szerkezete nagy felületet ad a nemesfém bevonatnak. A lambdaszonda szilárd elektrolitja cirkónium-dioxid kerámia, amely oxigénionokat vezet, így feszültségjelet ad a kipufogógáz oxigéntartalma alapján. A fékbetétek egyes típusai kerámia-szálas keveréket tartalmaznak, de a pontos összetétel gyártói know-how.
Definíció. A kompozit két vagy több, egymástól eltérő anyag makroszkopikus társítása; a mátrix és az erősítőanyag együtt jobb tulajdonságot ad, mint külön-külön.
A leggyakoribb járműipari kompozit az üvegszállal erősített műanyag (GFRP) és a szénszálas műanyag (CFRP). A szénszál nagyon könnyű és merev, ezért motorsport, sportos modellek karosszériaelemei, tetőlemezei, rugói készülnek belőle; a hétköznapi autókban üvegszál erősíti a műanyag idomokat, és poliuretán mátrixú üvegpaplan szigetel. Az erősített műanyag alkatrész sérülésekor a gyártói javítási utasítás határozza meg, hogy ragasztható, hegeszthető vagy csak cserélhető; szénszálas elemen házilagos fúrás-faragás tilos.
Az üveg a járműben edzett vagy laminált (ragasztott) kivitelű. A szélvédő laminált üveg, mert töréskor a fólia egyben tartja; az oldal- és hátsó üveg általában edzett, amely apró, kevésbé vágó darabokra esik szét. A hővédő üveg bevonata csökkenti az utastér felmelegedését; a bevonatot károsító súrolószer nem használható. A textil és a bőr a kárpit, szűrőbetét, heveder, szőnyeg és ülésborítás anyaga; a szűrőanyagoknál a porozitás, a folyadék- és légáteresztés, valamint a vegyszerállóság a fő követelmény.
Definíció. A kenőanyag olyan anyag, amely a súrlódó felületek közé jutva csökkenti a súrlódást és a kopást, elvezeti a hőt, tisztítja a felületet, zárja az égéstér és a forgattyúsház közötti rést, valamint véd a korrózió ellen.
A motorolajok fő jellemzője a viszkozitás. A viszkozitás a folyadék
belső súrlódása; hidegen túl sűrű olaj nehezen szivattyúzható, melegen
túl híg olaj nem épít fel elég kenőfilmet. A motorolajok viszkozitási
osztályát az SAE (Society of Automotive Engineers) rendszer jelzi. Az
5W-30 jelentése: a W a „winter” (téli) tag, az
5W a hidegindítási viszkozitást, a 30 a 100
°C-os üzemi viszkozitást jelöli. Minél kisebb az első szám, annál
kedvezőbb a hidegindítás; minél nagyobb a második, annál vastagabb az
olaj melegen. A mai személyautókban gyakori a 0W-20,
5W-30, 5W-40; a teherautókban
10W-40, 15W-40 is előfordul.
A minőségi osztályt az ACEA (európai járműgyártók szövetsége)
betűjelölése adja. Az A/B osztályú olajok hagyományos
benzin- és dízel személygépkocsikhoz valók; a C osztályú
olajok alacsony hamu-, kén- és foszfortartalmúak (low SAPS);
részecskeszűrős dízel- és benzinmotorokhoz, illetve ahol a gyártó
előírja, ezeket kell használni (a háromutas katalizátoros benzines
autókhoz a gyártó gyakran A/B osztályú vagy saját
specifikációjú olajat ír elő). Az E osztály
tehergépjármű-olaj. A pontos osztály (például C3,
C5) évről évre frissülhet, ezért mindig az aktuális gyártói
előírást kell ellenőrizni. A gyártói specifikáció ennél szigorúbb és
konkrétabb; ilyen például a VW 504 00/507 00, a
BMW Longlife-04, a MB 229.52 (ellenőrizendő: a
gyártói előírás az adott járműhöz). A gyártói szervizkönyv vagy a
javítási utasítás megadja, melyik specifikációt kell használni.
A hajtóműolajak viszkozitása is SAE-jelölésű, például
75W-90, 80W-90. A sebességváltóknál az API
GL-4 vagy GL-5 osztály jelzi a
terhelhetőséget; hipoid fogaskerekekhez általában GL-5
kell. A személyautó kézi váltójába nem feltétlenül való
GL-5, mert a nagy adaléktartalom károsíthatja a sárgaréz
szinkrongyűrűket; ezért a gyártói előírást kell követni. Az automata
sebességváltó-folyadék (ATF) gyártóspecifikus; színe általában piros
vagy zöld, de a szín nem minősít. Az ATF-ek nem keverhetők egymással,
mert a váltó kuplungjai és szelepei érzékenyek a folyadék viszkozitására
és adalékrendszerére. A zsírok NLGI-osztályba sorolhatók; a járműveknél
az NLGI 2 konzisztencia a leggyakoribb. Lítiumszappanos
zsírt használunk csapágyakhoz, szerelőzsírt a szereléshez,
molibdén-diszulfid (MoS₂) tartalmú zsírt terhelt csuklókhoz (például
féltengelycsuklókhoz; ellenőrizendő: gyártói kenőanyag-előírás), míg a
fékhidraulika-részekhez speciális, gumiálló zsír szükséges.
A fékfolyadék hidraulikus közeg; nagy forráspontúnak kell lennie, mert a féknyergek hőmérséklete meghaladhatja a 200 °C-ot, és nem lehet összenyomható. A fékfolyadékok poliglikol-éter alapúak, kivéve a DOT 5 osztályt, amely szilikon alapú. A fékfolyadék higroszkópos: vizet vesz fel a levegőből, ami csökkenti a forráspontot. Ezért a forráspontot „száraz” (új, vízmentes) és „nedves” (kb. 3,7% víztartalmú) állapotra is megadják.
Az alábbi táblázat a DOT-osztályok tanulási példaértékeit foglalja össze; a pontos aktuális szabványértékeket ellenőrizni kell.
| Osztály | Alapanyag | Száraz forráspont (°C) | Nedves forráspont (°C) | Járműipari használat |
|---|---|---|---|---|
| DOT 3 | glikol | ~205 | ~140 | régebbi járművek, ritkán |
| DOT 4 | glikol/borát-észter | ~230 | ~155 | a leggyakoribb személyautó-fékfolyadék |
| DOT 5 | szilikon | ~260 | ~180 | veterán/múzeumi járművek, ABS-sel általában nem |
| DOT 5.1 | glikol/borát-észter | ~260 | ~180 | nagy terhelésű, ABS/ESP-s járművek |
Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: hatályos fékfolyadék-szabvány és a gyártói javítási előírás). A DOT 5 szilikonfolyadékot tilos DOT 3, DOT 4 vagy DOT 5.1 folyadékkal keverni; a glikol-észter folyadékok egymással keverhetők, de a gyártó által előírt osztályt kell használni, és a fékfolyadékot a járműgyártó szerinti időközönként (jellemzően 2 évente) cserélni kell.

A forráspontmérő szondája a kiegyenlítőtartályban lévő folyadékmintát felforralja, és a mért forráspontot °C-ban kijelzi; a víztartalom-jelző toll csak tájékoztat. A hűtőfolyadék fagyáspontját kézi refraktométerrel mérjük: a prizmára cseppentett minta a látómezőben határvonalat ad, amelynek helyén a glikolfajtának megfelelő skáláról olvassuk le a fagyáspontot. A HTML-változatban leolvasási gyakorlat van.
A hűtőfolyadék etilénglikol vagy propilénglikol alapú, vízzel hígított, korróziógátló adalékokat tartalmazó folyadék. A tiszta víz fagyáspontja 0 °C, a tiszta etilénglikolé körülbelül -13 °C, ezért a tömény fagyálló önmagában rossz fagyvédő. A 33–60 térfogatszázalékos glikol-víz keverék ad jó fagyvédelmet. Például 50% glikol kb. -37 °C-ig, 60% kb. -52 °C-ig véd (ellenőrizendő: a gyártó keverési táblázat).

A görbe 60 % körül éri el a legalacsonyabb fagyáspontot, a tömény glikol (≈ −13 °C) rosszabb fagyvédő, mint a keverék. Mivel a hűtőkör térfogata állandó, a töményítéshez előbb keveréket kell leereszteni: a leeresztendő (és tömény fagyállóval pótlandó) mennyiség , 7,0 l-es körnél 25 %-ról 50 %-ra . A HTML-változat kalkulátorában a térfogat, a jelenlegi és a cél koncentráció állítható.
A gyártók eltérő adalékrendszerű hűtőfolyadékokat írnak elő
(G11, G12+, G12++,
G13, OAT, HOAT); ezeket nem
szabad összekeverni, mert a korróziógátló adalékok kicsapódhatnak, és
eltömíthetik a hűtőrendszert. A szín nem azonosítja a kémiai típust,
ezért a szín alapján való keverés tilos. A hűtőfolyadékot desztillált
vagy ioncserélt vízzel hígítjuk, ha a kész keveréket nem előre keverve
vásároljuk; a csapvíz mésztartalma vízkövet rakhat le.
Számítás. Ha egy hűtőkör térfogata 7,0 liter, és a jelenlegi folyadék 25 térfogatszázalék glikolt tartalmaz, a gyártó pedig 50%-ot ír elő, akkor a töltött hűtőkörből mennyiségű keveréket kell leereszteni, és ugyanennyi tömény glikollal pótolni (a rendszer térfogata nem változhat). A leeresztendő mennyiség:
ahol a jelenlegi koncentráció, a hűtőkör térfogata, (tömény), a cél. Behelyettesítve:
Tehát kb. 2,3 l keveréket leeresztünk (a használt hűtőfolyadékot veszélyes hulladékként kell gyűjteni és átadni, ellenőrizendő: hulladékkezelési előírás), és 2,3 l tömény fagyállót töltünk be, majd járatás és légtelenítés után refraktométerrel ellenőrizzük a koncentrációt. Ez a keverési egyenlet a szervizben használható, de a pontos arányt és a hígítási módot mindig a gyártói keverési táblázat adja meg.
Az AdBlue a dízelmotoros járművek SCR-rendszerének redukálószere: 32,5 tömegszázalék karbamid vizes oldat. Fagyáspontja körülbelül -11 °C, ezért a járműben fűtött tartály és fűtött vezeték található; a fagyás nem károsítja az oldatot, de a rendszer töltését akadályozhatja. A rossz minőségű vagy hamisított AdBlue károsíthatja az adagolót és a katalizátort; az ISO 22241 szerinti összetételt kell használni (ellenőrizendő). A szélvédőmosó-folyadék nyáron vízkő- és rovaroldó, télen fagyálló adalékot tartalmaz; a téli fagyáspontot (például -20 °C) a palack címkéje adja meg. A szélvédőmosóba nem szabad hűtőfolyadékot tölteni, mert az mérgező és roncsolhatja a fényezést, a tömítéseket, valamint a szélvédőre kerülve balesetet okozhat.
A folyadékok kiválasztásánál és ellenőrzésénél a gyártói javítási utasítás az elsődleges. Az ellenőrzési lépések:
Ügyfél jön egy részecskeszűrős dízel személyautóval. Panasz: a
részecskeszűrő gyakran regenerál, a motor olajfogyasztása emelkedett, és
a szűrő előtti nyomáskülönbség nagy. A rendszerteszterrel a DPF
töltöttsége magas, a regenerálási távolság rövid. Az olajbetöltő sapkán
nincs a C osztályú ACEA jelölés; az előző szervizben
A3/B4 motorolajat töltöttek, mert a rendelkezésre álló
készletből dolgoztak. A magas hamutartalmú olaj égése során nem égő
hamurészecskék rakódnak a DPF-be, amit a regenerálás nem tud elégetni. A
hiba kiderítése után a javítás: a motorolaj cseréje a gyártó által
előírt, alacsony hamutartalmú ACEA C olajra, a DPF
hamuterhelésének ellenőrzése teszterrel: ha a hamutartalom a gyártói
határ fölött van, a szűrőt a gyártói eljárás szerint tisztítani vagy
cserélni kell (a kényszerregenerálás csak a kormot égeti el, a hamut
nem). Az emelkedett olajfogyasztás okát (turbófeltöltő tömítése,
dugattyúgyűrűk, forgattyúsház-szellőzés) külön ki kell vizsgálni. A
tanulság: a korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerek miatt az olajminőség
nem cserélhető fel, még akkor sem, ha a viszkozitási osztály azonosnak
tűnik.
5W-30 motorolajjelölésben a
W és a 30?1. feladat (A)
Csoportosítsd a következő anyagokat: polipropilén, fenolgyanta,
természetes gumi, poliamid, szilikon, poliuretán keményhab. Melyik
termoplaszt, duroplaszt vagy elasztomer?
2. feladat (A)
Egy autó motorolaj-betöltő sapkáján SAE 5W-30 és
ACEA C3 jelölés áll. Magyarázd el, mit jelentenek ezek a
jelölések, és miért fontos a C3-as osztály?
3. feladat (B)
A hűtőfolyadék keverési táblázata szerint 33%-os glikolkeverék -18
°C-ig, 50%-os -37 °C-ig, 60%-os -52 °C-ig véd. Egy 5,0 literes
hűtőkörben jelenleg 20%-os a keverék. Számítsd ki, mennyi keveréket kell
leereszteni és ugyanennyi tömény fagyállóval pótolni, hogy a védelem
elérje a -37 °C-hoz tartozó 50%-ot.
4. feladat (B)
Az ügyfél fékfolyadékot kér, mert a tartály alacsony. A jármű gyártója
DOT 4 folyadékot ír elő. Mire ügyelj a vásárlásnál és a
feltöltésnél? Sorold fel a lépéseket!
5. feladat (C)
Műhelyvitában az egyik szerelő azt állítja, hogy ha nincs
C3 olaj, akkor egy 5W-30 jelű
A3/B4 olaj is tökéletes, mert ugyanaz a viszkozitási
osztály. Mi a hiba ebben az érvelésben? Indokold!
6. feladat (D)
Ügyfél panasza: télen a szélvédőmosó nem fecskendez, bár a tartály tele
van, és a szivattyú zúg. A hűtőfolyadék fagyáspontját refraktométerrel
-35 °C-nak méred. Mi a legvalószínűbb ok, és mit javasolsz?
Önellenőrzés – válaszok
1. Igaz. A termoplasztot hővel lágyítjuk, a duroplaszt kikeményedés után
nem olvasztható újra.
2. A W a téli (winter) hidegindítási fokozatot, a
30 a 100 °C-os üzemi viszkozitási osztályt jelöli.
3. A glikol-éter alapú fékfolyadék higroszkópos; a víz csökkenti a
forráspontot, ezért nagy fékterhelésnél gőzbuborék képződhet, a fékhatás
csökken.
4. Leeresztés és tömény pótlás:
→
→
.
Tehát kb. 2,25 l keveréket kell leereszteni és ugyanennyi tömény
glikollal pótolni.
5. A DOT 5 szilikon alapú; nem keverhető a DOT 3/4/5.1 glikol-észter
alapú folyadékokkal, mert kicsapódhat, a tömítések károsodhatnak, a fék
elakadhat.
1. feladat megoldása
Termoplaszt: polipropilén, poliamid. Duroplaszt: fenolgyanta, poliuretán
keményhab. Elasztomer: természetes gumi, szilikon.
2. feladat megoldása
SAE 5W-30: a W a téli hidegindítási
viszkozitást, a 30 a meleg üzemi viszkozitást jelzi. Az
ACEA C3 alacsony hamutartalmú, ezért részecskeszűrős (DPF)
vagy szigorú katalizátoros autóban is használható; a hamu nem tömíti el
a szűrőt.
3. feladat megoldása
Adott
,
,
,
cél
.
Tehát kb. 1,9 l keveréket kell leereszteni, és ugyanennyi tömény
fagyállóval pótolni (a rendszer térfogata nem változik). A pontos
keveréket a gyártó hűtőfolyadék-táblázatából kell ellenőrizni.
4. feladat megoldása
Ellenőrizni kell a DOT-osztályt a tartálysapkán és a szervizkönyvben;
frissen bontott, lezárt DOT 4 fékfolyadékot válasszunk, ne fél literes,
régen nyitott flakont. A feltöltés előtt ellenőrizni kell a tartály
szintjét, és a fékrendszer tömörségét; ha a szint azért alacsony, mert a
fékbetétek kopása miatt süllyedt, a betétek cseréje után a szint
visszaáll. A fékfolyadékot ne hagyjuk a fényezésre csöppeni, mert maró
hatású. A baj nem a feltöltés önmagában, hanem az ok feltárása; ha
valahol szivárgás van, azt azonnal meg kell keresni.
5. feladat megoldása
Az A3/B4 és a C3 eltérő teljesítményszintet és
hamutartalmat jelent. A viszkozitást a SAE osztály, a minőséget és az
adalékrendszert az ACEA (és a gyártói specifikáció) írja le. A
C3 alacsony hamutartalmú, DPF-es autóban biztonságos; az
A3/B4 nagyobb hamutartalmú lehet, amitől a részecskeszűrő
idő előtt eltömődik. Ezért a viszkozitási osztály azonossága nem jelenti
a minőségi osztály azonosságát.
6. feladat megoldása
A hűtőfolyadék fagyáspontja jó, így a motorhűtő kör védett. A szivattyú
zúg, tehát áramot kap, de nem szállít. A legvalószínűbb ok: a
szélvédőmosó folyadék nem fagyálló, vagy elfagyott a
mosófolyadék-vezeték vagy a fúvóka, illetve a tartályban víz áll. A
mosószivattyú védelme miatt a jeget nem szabad erőltetni; a járművet
meleg műhelyben fagymentesíteni kell, a vizet leengedni, a tartályt és a
szivattyút átöblíteni, majd a helyi téli hőmérsékletnél legalább 10
°C-kal alacsonyabb fagyáspontú téli mosófolyadékot tölteni.
A nemfémes anyagok közül a termoplaszt hőre lágyul, a duroplaszt hőre
keményedik, az elasztomer gumirugalmas. A járműiparban a PP, PA, PC, ABS
a leggyakoribb műanyag; a tömítések NBR, FKM, szilikon, HNBR, EPDM
gumiból készülnek. A kerámiák közül a gyújtógyertya szigetelő, a
katalizátor hordozó és a lambdaszonda elektrolitja a fontos. A
kompozitok mátrixból és erősítőből állnak; az üveg edzett vagy laminált.
A kenőanyagok viszkozitása SAE-osztályú (5W-30), minősége
ACEA-osztályú (C3) és gyártóspecifikus; a hajtóműolaj és az
ATF nem cserélhető fel. A fékfolyadék DOT-osztályokba sorolható; a DOT 5
szilikon alapú, tilos keverni. A hűtőfolyadék glikol-víz keverék, a
33–60%-os tartományban fagyálló; a színe nem minősít. Az AdBlue 32,5%
karbamid oldat, fagyáspontja kb. -11 °C. Továbbvitt
eredmény. A folyadék kiválasztásának lépéseit (járműazonosítás
→ gyártói előírás → SAE/ACEA/DOT osztály → jelölés-ellenőrzés → szint-
és mérésellenőrzés) használjuk a(z) A motor
hűtése és a Ápolási és szervizműveletek,
folyadékok és szintellenőrzések alfejezetekben.
Forrástípusok: járműgyártói javítási utasítások és kenőanyag-specifikációk, ACEA/SAE/DOT/NLGI szabványok, ISO 22241 (AdBlue), gépjármű-szerviz kézikönyvek. Ellenőrizendő: a DOT forráspont-értékek, a SAE/ACEA jelölések aktuális évjáratú értelmezése, a hűtőfolyadék-keverék fagyáspont-táblázata, a gyártói specifikációk (VW, BMW, MB), az AdBlue fagyáspontja, valamint a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályok.