4.1 Rajzi alapok, síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás

4.1.1 Motiváció: miért kell a műszaki rajz a műhelyben?

A műhelyben a legtöbb hiba nem a csavarkulcsnál kezdődik, hanem a rajz félreértésénél. Amikor egy féknyereg-konzolról kell másolatot készíttetni, vagy amikor egy gépjármű-villamossági kapcsolási rajzról kell beazonosítani egy csatlakozót, a rajz a közös nyelv. Ha nem tudod, hogy a rajzon hol van a felülnézet, melyik vonal jelent takart élet, vagy mit jelent az 1:2 méretarány, akkor rossz alkatrészt rendelhetsz, hibás vázlatot adhatsz a lakatosnak, vagy félreérted a gyártói robbantott ábrát.

Ez az alfejezet azokat az alapokat tanítja meg, amelyekre a későbbi szerkezeti rajzok, hidraulikus kapcsolási rajzok és gépjármű-villamossági áramútrajzok épülnek. Előismeret A könyv használata és a szakma követelménytérképe alfejezet szintjén elég; a rajzeszközöket és a vonalzó/cirkalmazás alapjait fokozatosan vezetjük be.

4.1.2 Szemléletes kép: a rajz mint rétegzett dokumentum

Képzeld úgy a műszaki rajzot, mint egy többrétegű dokumentumot. Az első réteg a szabványos rajzlap: a lap mérete, a keret és a feliratmező. A második réteg a geometria: az elölnézet, a felülnézet és az oldalnézet, amelyek a darab kontúrjait, látható és takart éleit mutatják. A harmadik réteg a méret- és jelhálózat: méretvonalak, méretszámok és tengelyvonalak. A negyedik réteg a kiegészítő adatok: darabjegyzék, tűrések és felületi jelek. A négy réteg együtt teszi a rajzot egyértelművé.

A műszaki rajz rétegzett felépítése - A rétegábra a rajzlap tartalmi egységeit szemlélteti; a vetületek és a mérethálózat egymástól függetlenül is ellenőrizhetők.

Az ábra azt mutatja, hogy a rajzlap, a geometria, a méret- és jelhálózat és a kiegészítő adatok négy rétege hogyan épül egymásra. A gyakorlatban ezt a rétegződést akkor használjuk, ha ellenőrizzük, hogy egy alkatrészrajzon a nézet, a méret és a darabjegyzék nincs-e ellentmondásban.

A vetítést egy üvegdobozba tett alkatrészen lehet a legkönnyebben elképzelni. Az alábbi ábra (a) része egy furatos, L alakú tartót mutat az üvegdobozban: elölről, felülről és balról nézve a nézet a test mögötti képsíkra vetül. A (b) rész a kinyitott, síkba terített dobozt mutatja: az elölnézet középen, a felülnézet alatta, a bal oldalnézet jobbra kerül; a takart furat szaggatott, a tengelyvonal pontvonal. A HTML-változatban a doboz kinyitása lépésenként követhető, és összevethető az amerikai (A) elrendezéssel.

Statikus változat (mint a PDF-ben)L alakú tartó üvegdobozban; a három képsíkra vetített nézet a doboz kiterítése után: elölnézet középen, felülnézet alatta, bal oldalnézet jobbra; a takart furat szaggatott vonallal.
Első térnegyedes (európai) vetítés: az üvegdoboz kiterítése és a nézetek helye

4.1.3 Definíciók, rajzlapok és szabványírás

Definíció. A műszaki rajz (technical drawing) a műszaki termék alakjának, méreteinek, anyagainak, pontossági és felületi követelményeinek szabványos, egyértelmű közlése rajzjelekkel. A nézet (view) a tárgynak egy képsíkra előírt irány szerint vetített képe; a méretarány a rajzolt hossz és a valóságos hossz hányadosa.

Definíció. A vetület (projection) a tárgy pontjainak párhuzamos vetítősugarakkal történő leképezése a képsíkra. A későbbi Metszetek és szelvények és a(z) A fedélzeti hálózat felépítése, kapocsjelölés és áramútrajz alfejezet is ezt a vetületi szemléletet használja, csak ott a belső üreges alakzatot metszéssel, illetve az áramutak kapcsolási rajzát egyezményes jelekkel ábrázoljuk.

Rajzlapok. A műhelyben leggyakrabban A4-es és A3-as lapokkal dolgozunk, mert ezek elférnek a munkapadon, és a vázlathoz, jegyzőkönyvhöz elegendőek. A nagyobb szerelési rajzok A2–A0 lapokra készülnek.

Jel Lapméret (mm) Jellemző műhelyi felhasználás
A4 210 × 297 műhelyi vázlat, mérési jegyzőkönyv
A3 297 × 420 kisebb alkatrészrajz, kapcsolási rajz
A2 420 × 594 szerelési rajz, csőrendszer rajza
A1 594 × 841 nagyobb összeállítási rajz
A0 841 × 1189 teljes gép, elrendezési rajz

Az értékek az ISO 216 A-sorozat tanulási értékei (ellenőrizendő: hatályos MSZ EN ISO 5457 rajzlapszabvány).

Feliratmező és darabjegyzék. A rajzlap jobb alsó sarkában lévő feliratmező (title block) azonosítja a rajzot: rajzszám, megnevezés, anyag, méretarány, vetítési mód, keltezés, valamint rajzoló és ellenőr neve. A darabjegyzék (parts list; Bill of Materials) tételszámmal, darabszámmal, megnevezéssel, rajzszámmal vagy szabványjelzettel, anyaggal és gyakran tömeggel sorolja fel az összeállítás elemeit. Az autószerelő a gyártói robbantott ábrán a tételszám alapján rendeli a pótalkatrészt.

Vonalfajták. A rajz csak akkor egyértelmű, ha a vonalak jelentését megtartjuk. Az alábbi táblázat a leggyakoribb vonalfajtákat foglalja össze.

Vonal Rajzi szerep
folytonos vastag látható élek, látható kontúrok
folytonos vékony méretvonal, segédvonal, vonalkázás, hajlítási vonal
szaggatott vékony takart, nem látható élek
pontvonal vékony tengelyvonal, szimmetriavonal
kétpont-vonal vékony súlyvonal, szomszédos alkatrész, szélső helyzet, hajlítás előtti alak

A vonalvastagságok szabványos sora például 0,25 mm, 0,35 mm, 0,5 mm, 0,7 mm, 1 mm; a vastag és a vékony vonal arány általában 2:1 (ellenőrizendő: ISO 128 vonalfajta-szabvány). A szabványos betűmagasságok pedig 2,5 mm, 3,5 mm, 5 mm, 7 mm, 10 mm, 14 mm, 20 mm (ellenőrizendő: hatályos MSZ EN ISO 3098 szabványírás-szabvány). A betű lehet dőlt vagy álló, de egy rajon belül egységes.

Összefüggés. A méretarány:

M=LrajzLvalós M = \frac{L_{\text{rajz}}}{L_{\text{valós}}}

ahol LrajzL_{\text{rajz}} a rajzon mért hossz, LvalósL_{\text{valós}} a valóságos hossz ugyanabban a mértékegységben. A kicsinyítést 1 : x, a nagyítást x : 1 alakban írjuk. Például 1:2 azt jelenti, hogy a rajzhossz a valós hossz fele, tehát M=0,5M = 0{,}5.

Szabály. A rajzra írt méretszám mindig a valóságos méretet jelöli, nem pedig a papíron lemért hosszt. A méretarány csak az ábrát méretezi, a méretszámot nem.

Előírás. A rajzlapok méretét az ISO 216 A-sorozat, a vonalfajtákat az ISO 128-sorozat, a feliratmező adattartalmát az ISO 7200 szabályozza; Magyarországon ezek honosított MSZ EN ISO jelzetű szabványokként jelennek meg. A vetítési módot a rajzlapon egy csonka kúpot és nézetirányt mutató jel különbözteti meg (ellenőrizendő: a hatályos szabványszámok és a jelölés pontos rajza).

4.1.4 Síkmértani szerkesztések

Mielőtt vetületet rajzolnál, érdemes gyakorolni az alapvető síkmértani szerkesztéseket, mert ezek adják a tengelyvonalak, osztókörök, furatkiosztások és illesztési vonalak alapját.

Gyakorlat. Szabályos hatszög szerkesztése adott körben, osztókörhöz – például kerékagy-csavarfurat kiosztáshoz.

  1. Rajzold meg a vízszintes és függőleges tengelyvonalat, metszéspontja legyen OO.
  2. Rajzold meg az osztókört, például Ø60 mm.
  3. Hagyd a körző nyílását a kör sugarán, azaz 30 mm-en.
  4. Szúrd a körzőt a függőleges tengely és a kör felső metszéspontjába, metszd el a kört jobbra és balra.
  5. Szúrd a körzőt a függőleges tengely és a kör alsó metszéspontjába, metszd el a kört újra.
  6. Az így kapott hat metszéspont adja a szabályos hatszög csúcsait; kösd össze a szomszédos pontokat.
  7. Töröld a segédvonalakat, hagyd meg a tengelyvonalakat.

Az eredmény egy szabályos hatszög, amely például hat csavarfurat elrendezésének alapja lehet.

4.1.5 Két- és háromképsíkos vetületi ábrázolás

A három fő nézetet úgy képzeljük, mintha az alkatrészt egy üvegdobozba tennénk. Az alkatrészt párhuzamos vetítősugarakkal vetítjük a doboz lapjaira: elölnézetre, felülnézetre és oldalnézetre.

Elölnézet kiválasztása. Az elölnézet az a nézet, amely a legtöbb jellemző alakzatot mutatja. Gépjármű-alkatrésznél ez gyakran a szerelési irányból látható kép: például féknyeregnél a dugattyúoldal felőli nézet, csapágyperselynél a tengelyirányú nézet.

Európai és amerikai elrendezés. Magyarországon és az európai gyakorlatban az első térnegyedes vetítés (európai vetítés, jele: E) az általános: az elölnézet középen marad, a felülnézet az elölnézet alá, a bal oldalnézet az elölnézet jobb oldalára, a jobb oldalnézet a bal oldalára kerül. Az amerikai harmadik térnegyedes vetítés (jele: A) ezzel ellentétes: a felülnézet az elölnézet fölé, az oldalnézetek az azonos oldalra kerülnek. Az autóiparban amerikai beszállítói rajzokon is találkozhatsz A-vetítéssel, ezért mindig nézd a rajz fejlécét.

Látható és takart élek. A látható éleket folytonos vastag vonallal rajzoljuk. A takart, nem látható éleket szaggatott vékony vonallal jelöljük. A szimmetriatengelyt és a furat középvonalát pontvonallal.

Síklapú testek. Egy téglatest elölnézete általában téglalap, felülnézete és oldalnézete szintén téglalap. Egy „L” alakú tartó elölnézete és felülnézete együtt már megadja a hajlítás mértékét, de a furatok oldalirányú helyzetét gyakran csak az oldalnézet mutatja.

Forgástestek. Egy henger elölnézete téglalap, felülnézete kör. A tengelyvonal a kör közepén keresztező pontvonal. A csonkolt henger esetén a ferde vágás az egyik nézetben ferde egyenesként, a másik nézetben jellemzően ellipszisívekkel vagy torzult kontúrral jelenik meg.

Továbbvitt eredmény. A nézeti elrendezés, a látható/takart él megkülönböztetése és a tengelyvonalak használata közvetlenül kell a Metszetek és szelvények alfejezetben, ahol a belső alakzatot síkmetszéssel ábrázoljuk. Ugyanezt a „rajz–jármű–mérés hármast” használjuk a(z) A fedélzeti hálózat felépítése, kapocsjelölés és áramútrajz alfejezetben is, ahol a kapcsolási rajzot a járművön lévő vezetékekkel és mérési pontokkal együtt kell értelmezni.

4.1.6 Axonometrikus ábrázolás és szabadkézi vázlat

A háromnézeti rajz pontos, de néha nehéz térben elképzelni. Az axonometrikus ábra (axonometric projection) egyetlen térbeli képet ad. A leggyakoribb az izometrikus ábra: a három tengely egymással 120°-os szöget zár be, a tengelyek mentén a hosszakat általában 1:1 arányban mérjük, és a körök ellipszisként látszanak. A dimetrikus és ferde axonometriák a forma jobb érzékeltetésére szolgálnak, de a kézi szerkesztésük kissé bonyolultabb.

A műhelyben a legfontosabb a szabadkézi műszaki vázlat: nem tökéletes szerkesztés, hanem arányos, méretezett, egyértelmű rajz. A jó vázlatban a nézetek elrendezése ugyanolyan szabályos, mint a szerkesztett rajzon, csak a vonalakat kézzel, arányosan húzzuk.

Az izometrikus vázlatot lépésenként építjük fel: (1) befoglaló hasáb vékony segédvonalakkal, (2) a fő kontúrok, (3) a furat ellipszisként, befoglaló rombuszba írva, (4) a látható élek vastagítása, a takart élek szaggatottan, (5) a fő méretek. Az ábra ugyanazt a tartót mutatja, mint a vetítési ábra, mellette a két vetülettel.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szabadkézi izometrikus vázlat öt lépésben: befoglaló hasáb, kontúr, furatok, vonalvastagítás, méretezés.
Szabadkézi izometrikus vázlat öt lépésben és a kész darab két vetülete

4.1.7 Kidolgozott példák

1. példa – kicsinyítés. Egy tartó valós hossza 120 mm, a rajzot 1:2 méretarányban kell elkészíteni.

Adott: Lvalós=120mmL_{\text{valós}} = 120\,\text{mm}, M=1:2=0,5M = 1:2 = 0{,}5.
Keresett: LrajzL_{\text{rajz}}.
Képlet: Lrajz=M⋅LvalósL_{\text{rajz}} = M \cdot L_{\text{valós}}.
Behelyettesítés: Lrajz=0,5⋅120mm=60mmL_{\text{rajz}} = 0{,}5 \cdot 120\,\text{mm} = 60\,\text{mm}.
Ellenőrzés: a rajzolt hossz fele a valósnak, tehát a számítás helyes. ∎

2. példa – nagyítás. Egy kisméretű furat valós átmérője 6 mm, a rajz 5:1 méretarányú.

Adott: Lvalós=6mmL_{\text{valós}} = 6\,\text{mm}, M=5:1=5M = 5:1 = 5.
Keresett: LrajzL_{\text{rajz}}.
Képlet: Lrajz=M⋅LvalósL_{\text{rajz}} = M \cdot L_{\text{valós}}.
Behelyettesítés: Lrajz=5⋅6mm=30mmL_{\text{rajz}} = 5 \cdot 6\,\text{mm} = 30\,\text{mm}.
Ellenőrzés: nagyításnál a rajz nagyobb, ezért a 30 mm reális. ∎

3. példa – méretarány visszaszámolása. Egy rajzon mért hossz 21 mm, a rajz 1:4 kicsinyítésű. A valós hossz:

Lvalós=LrajzM=21mm0,25=84mmL_{\text{valós}} = \frac{L_{\text{rajz}}}{M} = \frac{21\,\text{mm}}{0{,}25} = 84\,\text{mm}.

Ez a számítás akkor fontos, ha a vázlatról ellenőrizzük, hogy az alkatrész tényleg elfér-e a beépítési helyen.

4.1.8 Minőségellenőrzés

Egy műszaki rajzot vagy vázlatot ugyanúgy ellenőrizni kell, mint egy beépített alkatrészt. Ellenőrzőlista:

  1. A feliratmezőben megvan-e a megnevezés, rajzszám, anyag, méretarány és vetítési mód?
  2. A nézetek az európai elrendezés szerint követik-e egymást?
  3. A látható élek folytonos vastag vonallal, a takart élek szaggatottal, a tengelyek pontvonallal vannak-e jelölve?
  4. A méretaránynak megfelelőek-e a rajzolt kontúrok?
  5. A darabjegyzék tételszámai megegyeznek-e a rajzon lévő tételhivatkozásokkal?
  6. A rajz–jármű–mérés összhang megvan-e: a rajzon szereplő főméret és a járművön mért érték azonos-e?

Rajz–jármű–mérés hármas. A rajz értelmezése akkor válik biztonságossá, ha a rajzot, az alkatrészt a járművön és a mérési eredményt együtt használjuk. Ha a rajzon egy furattávolság 84 mm, a járművön a tolómérő pedig 83,5 mm-t mutat, akkor vagy nem azonos rajzról van szó, vagy az alkatrész kopott/elcsúszott.

4.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy kisteherautóhoz egyedi fékcsőtartó konzolt kell készíttetni, mert a gyári tartó már nem beszerezhető. A szerelő először szabadkézi vázlatot készít. Felveszi a konzol három fő nézetét: elölnézetben a hajlítás alakját, felülnézetben a furatok helyét, oldalnézetben pedig a lemez vastagságát és a hajlítási szöget. A méreteket a járművön tolómérővel ellenőrzi, majd a vázlatra 1:2 méretarányt jelöl, bár a darabot valós méretek alapján gyártják. A lakatos a vázlatról dolgozik, és a furattávolságot a rajz szerint 84 mm-re fúrja. Ha a szerelő kihagyta volna az oldalnézetet, a hajlítás iránya bizonytalan maradt volna; ha a takart furatot folytonos vastag vonallal rajzolja, a lakatos látható élet, nem pedig hátsó furatot lát, és rossz helyre jelöl.

4.1.10 Gyakorlati útmutató

Cél. Egyszerű, méretezett háromnézeti szabadkézi vázlat készítése egy járműalkatrészről vagy tanműhelyi gyakorlódarabról.

Alkatrész- és rajzadat-azonosítás. Rögzítsd a darab megnevezését, anyagát, a jármű típusát vagy a tanműhelyi gyakorlódarab jelét, a méretarányt, a vetítési módot, a vázlat készítőjét és dátumát.

Szerszámok, mérőeszközök, anyagok. HB és 2H ceruza, radír, vonalzó, derékszögű vonalzó, körző, sablon, mérőszalag és tolómérő. A méréshez legyen kéznél a mérendő alkatrész vagy annak pontos fényképe.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. A körzőt és a mérőeszközöket heggyel/éles mérőfelülettel előre soha ne szállítsd; a rajzasztal legyen tiszta, a levágott ceruzahegy ne kerüljön a padlóra csúszásveszélyként.

Munkalépések.

  1. Mérd meg az alkatrész fő méreteit: hossz, szélesség, magasság, furatátmérők és furattávolságok.
  2. Válaszd ki a méretarányt úgy, hogy a három nézet ráférjen a rajzlapra.
  3. Rajzold meg a lapkeretet és a feliratmezőt, töltsd ki az azonosító adatokat.
  4. Jelöld ki a nézetek helyét halvány szerkesztővonalakkal az európai elrendezés szerint: elölnézet, alatta felülnézet, jobb oldalt bal oldalnézet.
  5. Rajzold meg az elölnézetet a legjellemzőbb nézetként, vékony szerkesztővonallal.
  6. Vetítsd le a felülnézetet vékony vonallal, majd az oldalnézetet.
  7. Erősítsd meg a látható éleket folytonos vastag vonallal; a takart éleket rajzold szaggatottal; a tengelyeket pontvonallal.
  8. Írd fel a méretszámokat valós értékkel, méretvonalakkal.
  9. Töröld a felesleges szerkesztővonalakat, és ellenőrizd a rajz–jármű–mérés összhangot.

Ellenőrzési pontok. A nézeti téglalapok arányosak-e? A méretarányszámításnál a rajzméret = valós méret × M? A feliratmező hiánytalan-e? A furat tengelyvonalai megvannak-e minden nézetben?

Tipikus szerelési/rajzolási hibák. A méretarányszámot összetévesztik a valós mérettel; az oldalnézetet amerikai elrendezésbe teszik; a takart élet folytonos vastaggal rajzolják; a darabjegyzék tételszámát nem írják fel a rajzra.

Dokumentálás. A vázlatra kerüljön dátum, készítő, méretarány, anyag és a mérésnél használt eszköz. A szervizkönyvben vagy munkalapon hivatkozz a vázlat azonosítójára.

4.1.11 Tipikus hibák

  1. Méretarányszám félreértése. Gyakori hiba, hogy a tanuló az 1:2 jelet úgy olvassa, hogy a rajzra írt méretszámot is felezni kell. Helyesen a méretszám a valós méret, az ábrát méretezi a méretarány.
  2. Az oldalnézet rossz oldalra kerül. Európai vetítésnél a bal oldalnézet az elölnézet jobb oldalára, a jobb oldalnézet a bal oldalára kerül. Ha ezt felcseréljük, a rajz tükörképként értelmezhető.
  3. A látható és takart él összekeverése. A hátsó furat kontúrját folytonos vastaggal rajzolják, így az látható élnek tűnik. Ilyenkor a rajzot olvasó szerelő rossz oldalra fúr, mert nem látja, hogy a furat takart.
  4. Hiányzó tengelyvonal. Forgástest vagy furat rajzán a pontvonal hiánya megnehezíti a közép és a méret viszonyítását, és bizonytalanná teszi a munkadarab befogását.

4.1.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: 1:2 méretaránynál a rajzra írt méretszám a valós méret fele.
  2. Melyik vonalfajta jelöli a takart éleket?
  3. Európai első térnegyedes vetítésnél hová kerül a felülnézet?
  4. A rajzon lemért hossz 25 mm, a méretarány 4:1. Mekkora a valós hossz?
  5. Mi a hiba ebben a leírásban: „A felülnézetet az elölnézet fölé rajzoltam, mert így jobban látszik a darab teteje”?
  6. A feliratmezőből melyik három adatot kell feltétlenül ellenőrizned, mielőtt pótalkatrészt rendelsz?

4.1.13 Feladatok

1. feladat (A). Egy alkatrész valós hossza 90 mm. Számítsd ki a rajzhosszt 1:3 méretaránynál.

2. feladat (A). A rajzon mért furatátmérő 15 mm, a rajz 5:1 nagyítású. Mekkora a furat valós átmérője?

3. feladat (B). A4-es álló rajzlapon hasznos rajzmezőnek 180 mm szélességet feltételezünk. 1:2 méretaránynál mekkora valós hossz fér el ebben a szélességben?

4. feladat (B). Rajzold le szavakkal egy „L” alakú tartó európai háromnézeti elrendezését. Add meg, melyik nézet hová kerül, és melyik élet rajzolnád szaggatottal.

5. feladat (C). Egy Ø50 mm átmérőjű, 80 mm hosszú csapot 1:2 méretarányban akarsz ábrázolni. Add meg az elölnézet és felülnézet rajzméreteit. Magyarázd meg, miért nem elég önmagában a felülnézet a csap hosszának és átmérőjének együttes közlésére.

6. feladat (D). Műhelyi hiba elemzése: egy tanuló a vázlatán a bal oldalnézetet az elölnézet bal oldalára helyezi, a hátsó furatot folytonos vastag vonallal rajzolja, és a méretszámokat felezi, mert a rajz 1:2. Sorold fel a hibákat, és írd le a helyes eljárást.

4.1.14 Megoldások

4.1.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A méretszám a valós méret marad; az ábra mérete feleződik.
  2. A takart éleket szaggatott vékony vonal jelöli.
  3. Európai vetítésnél a felülnézet az elölnézet alá kerül.
  4. M=4M = 4, Lvalós=25/4=6,25mmL_{\text{valós}} = 25/4 = 6{,}25\,\text{mm}.
  5. Az európai elrendezésben a felülnézet az elölnézet alatt van; az elölnézet fölé rajzolás amerikai harmadik térnegyedes elrendezést sugall, ami félreértést okoz.
  6. Megnevezés/rajzszám, méretarány, anyag; tételszám és a változat/dátum is fontos.

4.1.14.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A).

Adott: Lvalós=90mmL_{\text{valós}} = 90\,\text{mm}, M=1:3=13M = 1:3 = \frac{1}{3}.
Keresett: LrajzL_{\text{rajz}}.
Lrajz=13⋅90mm=30mmL_{\text{rajz}} = \frac{1}{3} \cdot 90\,\text{mm} = 30\,\text{mm}.
Ellenőrzés: kicsinyítésnél a rajzolt hossz kisebb, tehát a 30 mm reális. ∎

2. feladat (A).

Adott: Lrajz=15mmL_{\text{rajz}} = 15\,\text{mm}, M=5:1=5M = 5:1 = 5.
Keresett: LvalósL_{\text{valós}}.
Lvalós=LrajzM=15mm5=3mmL_{\text{valós}} = \frac{L_{\text{rajz}}}{M} = \frac{15\,\text{mm}}{5} = 3\,\text{mm}.
Ellenőrzés: nagyításnál a valós méret kisebb, tehát a 3 mm reális. ∎

3. feladat (B).

Adott: hasznos rajzszélesség 180mm180\,\text{mm}, M=1:2=0,5M = 1:2 = 0{,}5.
Keresett: a legnagyobb valós hossz.
Lvalós=180mm0,5=360mmL_{\text{valós}} = \frac{180\,\text{mm}}{0{,}5} = 360\,\text{mm}.
Tehát 360 mm valós hossz fér el. ∎

4. feladat (B).

Az európai elrendezésben az elölnézetet középre rajzoljuk, ez mutatja a tartó elülső kontúrját és a hajlítás magasságát. Alá kerül a felülnézet, amely a hajlás vízszintes kiterjedését és a furatok helyét mutatja. Jobb oldalra kerül a bal oldalnézet, amely a tartó szélességét, anyagvastagságát és a hajlítás irányát egyértelműsíti. Szaggatott vonallal rajzolnánk azt a hátsó furatot vagy hátsó élet, amely az adott nézetben takarásba esik.

5. feladat (C).

A csap elölnézete téglalap, felülnézete kör. 1:2 méretaránynál a rajzon a csap hossza 80/2=40mm80/2 = 40\,\text{mm}, az átmérő 50/2=25mm50/2 = 25\,\text{mm}. A felülnézet önmagában csak az átmérőt mutatja, a hosszt nem, az elölnézet pedig a hosszt és az átmérő egyik kontúrját, de a kör keresztmetszetet nem. Ha azonban az elölnézetben az átmérő méretszáma elé a Ø jelet írjuk (Ø50), a hengeres csapot egyetlen nézet egyértelműen megadja; a kör alakú nézetet csak akkor rajzoljuk, ha a homlokfelületen furat, horony vagy lapolás van. A tengelyvonalat mindig berajzoljuk.

6. feladat (D).

A tanuló hibái: 1. Európai vetítésnél a bal oldalnézet az elölnézet jobb oldalára kerül, nem balra. 2. A hátsó furat takart él, ezért szaggatott vékony vonallal kell rajzolni. 3. A méretszámokat nem szabad felezni; a 1:2 csak az ábrát kicsinyíti, a méretszámok valós értékek maradnak. 4. A rajzon fel kell tüntetni a vetítési módot, a méretarányt, a feliratmezőt és a darabjegyzéket.

Helyes eljárás: elölnézet középre, felülnézet alá, bal oldalnézet jobbra; látható él folytonos vastag, takart él szaggatott, tengelyek pontvonal; a méretszámok valós méretek; a vázlatot ellenőrizd a járművön mért értékkel.

4.1.15 Rövid összefoglaló

A műszaki rajz a szerelő közös nyelve. A rajzlapot az ISO 216 A-sorozat szerint választjuk (A4: 210 mm × 297 mm), a feliratmező azonosítja a rajzot, a darabjegyzék pedig tételszám szerint sorolja fel az alkatrészeket. A vonalfajták jelentése kötött: folytonos vastag a látható él, folytonos vékony a méret- és segédvonal, szaggatott a takart él, pontvonal a tengely. A méretarány a rajzhossz és a valós hossz hányadosa; 1:2 kicsinyítés, 2:1 nagyítás. A rajzra írt méretszám mindig a valós méret marad. Az európai első térnegyedes vetítésben az elölnézet alatt van a felülnézet, a bal oldalnézet az elölnézettől jobbra kerül; az amerikai vetítés ezzel ellentétes, ezért a fejlécet mindig ellenőrizni kell. A szabadkézi vázlat arányos, méretezett háromnézeti rajz, amelyet a járművön mérve ellenőrzünk. Továbbvitt eredmény. A vetületi nézetek, a takart élek és a tengelyvonalak szabályait a metszeti ábrázolásban, valamint a gépjármű-villamossági áramútrajzok olvasásában használjuk később.

4.1.16 Források és ellenőrzési hiányok