34.1 HV-veszélyek, jogosultság és munkaszervezés

34.1.1 Motiváció

Egy hibrid jármű érkezik a műhelybe: a vezető klímahibát jelzett, a szerviztanácsadó szerint a klímakompresszort kell kicserélni. A szerelő kinyitja a motorteret, és szembetalálja magát a narancssárga kábelköteggel, az inverterrel és a nagyfeszültségű akkumulátor felirataival. Az első kérdés nem az, hogy hogyan kell kiszerelni a kompresszort, hanem hogy ki nyúlhat egyáltalán a járműhöz, és milyen védőfelszerelésben. A nagyfeszültségű (HV) rendszer hibás kezelése nem „lerántja a biztosítékot”, hanem áramütést, ívzárlatot vagy a vontatási akkumulátor hőmegfutását okozhatja. Ez a fejezet megtanítja felismerni a HV-veszélyeket, a jogosultsági szinteket és a munkaszervezés alapjait, hogy a tanuló biztosan tudja: melyik műveletet végezheti, és mikor kell jogosult szakembert hívnia.

34.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy tanműhelyi állást: a hibrid jármű előtt elkerített, kordonnal és sárga-fekete szalaggal leválasztott munkaterület áll. A jármű mellett „NAGYFESZÜLTSÉG! ÉLETVESZÉLY!” tábla, a padlón szigetelő szőnyeg. A jármű motorterében jól láthatók a narancssárga, vastag HV-vezetékek, az inverter fémburkolata és a hűtőkör csatlakozói. A munkaterületen két személy dolgozik: az egyik úgynevezett szigetelő kesztyűt és arcvédőt visel, a másik a leválasztott szervizcsatlakozót biztosítja visszakapcsolás ellen, és jegyzőkönyvet tölt. Ez a kép a HV-munka alapállapota: nem a sebesség, hanem a felkészültség és a lezártság a szabály.

34.1.3 Az áram élettani hatásai egyenfeszültségen

Definíció. A gépjárművekben nagyfeszültségű (HV) rendszernek nevezzük azt az elektromos energiarendszert, amelynek üzemi feszültsége a típusjóváhagyási előírások szerint meghaladja a 60 V egyenfeszültséget vagy a 30 V váltakozó feszültséget (effektív érték; ellenőrizendő: ECE R100, a gyártói járműadat). A személygépjárművekben a hibrid és elektromos hajtás jellemzően 200–800 V DC tartományban dolgozik, ezért a javítóműhelyben ezt kell életveszélyes feszültségként kezelni.

A gyakorlatban nem a feszültség öl, hanem a testen átfolyó áram. Az áram nagyságát az Ohm-törvény adja:

I=URtest,I=\frac{U}{R_{\text{test}}},

ahol II a testen átfolyó áram (A), UU a feszültség (V), RtestR_{\text{test}} az áramkörbe kapcsolt testellenállás (Ω). A bőr ellenállása erősen változik: száraz, épp bőrű kéznél 10 000 Ω felett is lehet, izzadt, sérült bőrnél vagy nagy felületű érintésnél 500–1000 Ω-ra csökkenhet.

Számítás. Tegyük fel, hogy egy szerelő puszta kézzel megérint egy 400 V-os HV-vezetéket, és a nedves keze, illetve a testén átfolyó áramút ellenállása 500 Ω.

I=400V500Ω=0,8A=800mA.I=\frac{400\,\text{V}}{500\,\Omega}=0{,}8\,\text{A}=800\,\text{mA}.

Ez az érték már a súlyos, életveszélyes tartományba esik: a szív működésében akut zavar keletkezhet, a testben belső égés alakulhat ki. A példa azt mutatja, hogy a HV-rendszer feszültsége elegendő ahhoz, hogy a gyakorlatban előforduló alacsony testellenállásnál halálos áramot hajtson át.

A villamos áram élettani hatásainak nagyságrendje (tájékoztató, felnőttre, hosszirányú áramútra) a következőképpen foglalható össze:

Áramtartomány (mA) Hatás váltakozó áramnál (50 Hz) Hatás egyenáramnál (tájékoztató)
0,5–1 érzékelési küszöb 2–5 mA körül érzékelés
10–20 elengedési nehézség, izomgörcs érzékelhető, fájdalmas izomhatás be- és kikapcsoláskor
30–50 légzési nehézség, szívritmuszavar kezdete hosszabb behatásnál súlyos hatás (ellenőrizendő: IEC 60479-1)
100 fölött kamrafibrilláció, súlyos égés életveszélyes; a kamrafibrilláció küszöbe magasabb, mint váltakozó áramnál, de 400 V-on a testen átfolyó áram ennél nagyságrenddel nagyobb lehet

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: IEC 60479-1 szerinti küszöbértékek és a gyártói biztonsági oktatás). Egyenáramnál az elengedési küszöb magasabb, mint 50 Hz-es váltakozó áramnál, de a nagy egyenfeszültség miatt a testen így is könnyen életveszélyes áram folyik. Ráadásul az egyenáram a testen áthaladva erős elektrolitikus és termikus szövetkárosodást okoz, és az izomgörcs miatt a sérült nem tud elengedni egy megfogott vezetéket.

Számítás. Egy második, gyakran félreértett helyzet: a szerelő azt hiszi, hogy a kikapcsolt gyújtású járműben „nincs feszültség”. Az inverter kondenzátora azonban a leválasztás után is tárolhat töltést. Ha a kondenzátor feszültsége 350 V, és a mérési ponton a szerelő testén átfolyó áramkör ellenállása 1000 Ω, az áram:

I=350V1000Ω=0,35A=350mA.I=\frac{350\,\text{V}}{1000\,\Omega}=0{,}35\,\text{A}=350\,\text{mA}.

Ez is bőven a veszélyes tartomány. Ezért a feszültségmentesítés után mindig méréssel kell ellenőrizni a feszültségmentességet, és soha nem szabad feltételezni, hogy „biztos üres”.

34.1.4 Ívzárlat és ívfény

A nagyfeszültségű rendszerben a másik fő veszélyforrás az ívzárlat. Ha egy terhelés alatt álló, nagy energiájú egyenáramú áramkört megszakítanak – például egy csatlakozót feszültség alatt húznak szét – a megszakítás pillanatában villamos ív keletkezik. Az ív hőmérséklete több ezer °C, erős ultraibolya-sugárzással, fémgőzzel és robbanásszerű hanghatással jár. A HV-akkumulátor rövidzárlati árama több száz, szélsőséges esetben ezer amper fölötti is lehet.

Számítás. Egy 400 V-os akkumulátor 0,1 Ω belső ellenállással kb. 400/0,1=4000A400/0{,}1 = 4000\,\text{A} rövidzárási áramot hajthat (ellenőrizendő: típusadat). A hibahelyen (pl. ívben) leadott teljesítmény legfeljebb

Pmax=U024Rb=40024⋅0,1=400kW.P_{\max}=\frac{U_0^2}{4R_{\text{b}}}=\frac{400^2}{4\cdot 0{,}1}=400\,\text{kW}.

Már 10 ms alatt ez 4 kJ energia, amely fémet olvaszt és súlyos égést okoz; ez a teljesítmény az ívben pillanatszerűen hővé és sugárzássá alakul. Éppen ezért tilos a HV-csatlakozókat terhelés alatt bontani; a gyártói eljárás a rendszer leállításával és a szervizcsatlakozó használatával először megszakítja az áramkört, majd a kondenzátorok kisülési idejét kivárva teszi lehetővé a biztonságos munkát.

HV-biztonság. A nagyfeszültségű rendszeren – a narancssárga vezetékeken, az inverteren, a hajtómotoron, a hűtőkörbe épített elektromos alkatrészeken, a töltőcsatlakozón – csak arra kiképzett, a munkáltató által feljogosított személy dolgozhat. A tanuló feszültség alatt álló vagy ismeretlen állapotú HV-rendszeren önállóan soha nem dolgozik. Minden HV-munka a gyártói feszültségmentesítési eljárással kezdődik, és csak a feszültségmentesség műszeres ellenőrzése után folytatódhat (részletesen: Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése). A mért feszültségmentességet dokumentálni kell. A 12 V-os akkumulátor leválasztása önmagában nem mentesíti a HV-rendszert.

34.1.5 Jogosultsági szintek

A HV-munkavégzés nem „bátorság” kérdése, hanem képzéshez és írásbeli felhatalmazáshoz kötött. A gyakorlatban – a gyártói képzések és a munkáltató belső szabályzata alapján – három fő szintet különböztetünk meg:

Szint Jellemző megnevezés (példa) Képzés, feltétel Jellemző munkakör
0. Nem HV-képzett személy nincs HV-képzés, általános munkavédelmi oktatás Csak olyan munkát végez, amely a HV-rendszert nem érinti; HV-alkatrészt nem bonthat meg, narancssárga vezetékhez nem nyúlhat.
1. Feszültségmentesítésre jogosult HV-szakember (gyakran: HV-szakember) gyártói vagy azzal egyenértékű tanfolyam, munkáltatói feljogosítás Feszültségmentesítés, feszültségmentesség ellenőrzése, szerelés feszültségmentes állapotban, a HV-leválasztó reteszelése.
2. Feszültség alatt dolgozó HV-szakértő különleges szaktanfolyam, gyakorlat, speciális EVE és munkaszervezés Csak kivételes, elkerülhetetlen esetben végez munkát feszültség alatt, pl. aktív rendszer hibakeresése.

A megnevezések és a képzési követelmények tájékoztató példák; a pontos hazai jogosultsági rendszert a hatályos munkavédelmi és villamos biztonsági előírások, valamint a gyártói képzési program határozza meg (ellenőrizendő: a mindenkori hazai jogszabályok és a járműgyártói tanfolyami követelmények). A tanuló alaphelyzetben a 0. szintbe tartozik, tehát HV-rendszeren csak jogosult oktató közvetlen felügyeletével, a gyártói eljárás szerint vehet részt gyakorlatban.

Előírás. A nagyfeszültségű járművek elektromos biztonsági követelményeit a típusjóváhagyásban az ENSZ-EGB 100. előírása (ECE R100) és a kapcsolódó EU-rendelet rögzíti; a járműjavító műhelyben végzett villamos munkára emellett a munkavédelmi törvény, a munkáltató kockázatértékelése és a vonatkozó villamos biztonsági szabványok (például az MSZ EN 50110 sorozat – ellenőrizendő) irányadók. A jogosultsági szintekhez a munkáltató belső szabályzata és a gyártói képzés előírásai adnak konkrét keretet.

34.1.6 Munkaszervezés: kijelölt munkaterület, felelősök, reteszelés

A HV-munkát soha nem végzi egyetlen személy. Alapkövetelmény a legalább két személy jelenléte, akik közül legalább az egyik jogosult HV-szakember. A munkát irányító felelős személy – például a művezető vagy a HV-biztonsági felelős – kijelöli a munkaterületet, ellenőrzi a jogosultságokat és az EVE-ket, és csak ezután adhat munkavégzési engedélyt.

A munkaterületet egyértelműen el kell keríteni, és figyelmeztető táblákkal kell jelölni: „NAGYFESZÜLTSÉG! ÉLETVESZÉLY! Belépni tilos!” A területen csak a munkában részt vevő személyek tartózkodhatnak. A munkavégzés során a LOTO (Lockout-Tagout) elvet kell alkalmazni: a HV-szervizcsatlakozó eltávolítása után a csatlakozóhelyet reteszelik, lakatot és egyértelmű azonosító címkét helyeznek fel. A kulcsot a munkát végző személy őrzi, a visszakapcsolás csak a munka befejezése, a terület ellenőrzése és a felelős engedélye után történhet. Ezzel akadályozzák meg, hogy valaki véletlenül visszacsatlakoztassa a rendszert, amíg valaki a jármű alatt vagy a kábelek közelében dolgozik.

A kijelölt munkaterület elrendezését felülnézetben a következő helyszínrajz mutatja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)HV-munkaterület felülnézetben: kordonnal körülvett jármű, figyelmeztető táblák, szigetelő szőnyeg, zárható tároló a szervizcsatlakozónak, a kordon szélén mentőkampó és tűzoltó készülék, kívül a felügyelő személy.
A kijelölt HV-munkaterület sematikus helyszínrajza felülnézetben: kordon egy lezárható bejárattal, figyelmeztető táblák, szigetelő szőnyeg a jármű mellett, EVE-tároló, CAT III műszer, a kiszerelt szervizcsatlakozó zárható tárolója (LOTO), a 12 V-os saru takarója; a kordon szélén mentőkampó, tűzoltó készülék, elsősegély-felszerelés és vészleállító; a felügyelő személy kívül, rálátással

A rajzon a lényeg a helyek logikája: ami a munkához kell (szőnyeg, EVE, műszer, LOTO-tároló), az a kordonon belül van; ami a mentéshez kell (mentőkampó, tűzoltó készülék, elsősegély, vészleállító), az a kordon szélén, kívülről is elérhető; a második személy a kordonon kívül áll, rálátással a szerelőre. A táblák pontos feliratát a hazai előírás és a munkáltatói utasítás adja (ellenőrizendő). Az interaktív változatban rámutatásra az elem neve és a hozzá tartozó szabály jelenik meg.

A munkaterület kialakításának sorrendjét az alábbi folyamatábra foglalja össze:

HV-munkaterület kialakításának lépései - A folyamat a HV-munka előtti biztosítást szemlélteti; a konkrét gyártói eljárás ettől eltérhet.

A munkaterületen mentőhorog is szükséges: ez egy szigetelt nyelű eszköz, amellyel az áramütött sérültet az áramkörtől el lehet húzni anélkül, hogy a segítő is áramütést szenvedne. Az áramütött sérültet puszta kézzel megérinteni tilos; a teendőket a Tűzvédelem és elsősegély a járműjavító műhelyben alapján kell gyakorolni. A HV-rendszer közelében az általános műhelyi biztonsági szabályok mellett fokozottan ügyelni kell a nedvességre, az olajra és a fémtárgyakra, mert ezek csökkentik a szigetelési távolságokat.

Figyelem. A HV-munkaterület kialakítása előtt a járművet biztosítani kell elgurulás ellen: rögzítőfék, kitámasztó ék, a kerekek irányának ellenőrzése. Ha a jármű megemelésére van szükség, csak a gyártói emelési pontokon szabad alátámasztani, és a jármű alá csak biztonságosan alátámasztott állapotban szabad bemenni. A munkaterületen a feszültség alatti HV-részek takarásáról szigetelő takarókkal kell gondoskodni.

34.1.7 Egyéni védőeszközök (EVE)

A HV-rendszeren végzett munka során az alábbi egyéni védőeszközöket kell használni és minden használat előtt ellenőrizni:

Statikus változat (mint a PDF-ben)HV-munkára felöltözött szerelő szigetelő kesztyűvel, arcvédővel, lángálló ruhával; mellette szigetelt szerszámok kettős háromszög jelöléssel, szigetelő szőnyeg, mentőkampó és CAT III mérőműszer.
HV-munkához felöltözött szerelő és az egyéni védőeszközök sematikus rajza: szigetelő gumikesztyű nagyított címkével (osztály, vizsgálati dátum), fölötte mechanikai védőkesztyű, ívzárlat elleni arcvédő, lángálló munkaruha fémtárgyak nélkül, szigetelt szerszámok kettős háromszög jelöléssel és „1000 V” felirattal, szigetelő szőnyeg, szigetelt mentőkampó és CAT III mérőműszer

Az ábra kesztyűcímkéje a jellemző 0. osztályt mutatja (legnagyobb használati feszültség 1000 V AC / 1500 V DC; a 00. osztály csak 500 V AC / 750 V DC – ellenőrizendő: MSZ EN/IEC 60903, gyártói előírás). Az interaktív változatban rámutatásra az eszköz neve, a jelölés jelentése és a használat előtti ellenőrzés jelenik meg.

A kesztyű légtömörség-vizsgálatának lépéseit a következő képsor mutatja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szigetelő kesztyű vizsgálata: címke és szemrevételezés, a mandzsetta feltekerése, a felfújt kesztyű szivárgásának ellenőrzése, selejtezés vagy használat.
A szigetelő kesztyű használat előtti vizsgálata öt lépésben: 1 címke és szemrevételezés, 2 a mandzsetta feltekerése, 3 a felfújt kesztyű figyelése és hallgatása, 4 döntés (szivárog: selejt, jelölés, kivonás; nem szivárog: használható), 5 mechanikai védőkesztyű és helyes tárolás (a vizsgálati ciklus ellenőrizendő: gyártói és munkáltatói előírás)

A selejtezés feltétele egyértelmű: ha a felfújt kesztyűből a levegő akár csak lassan is szökik, vagy a szemrevételezéskor repedést, vágást, ragadós felületet látunk, a kesztyűt jelölni és ki kell vonni. Az interaktív változatban a képsor lépésenként (⏮ ◀ ▶) játszható le.

A védőfelszerelés csak akkor véd, ha rendszeresen ellenőrzik, szárazon, szennyeződéstől mentesen tárolják, és a lejárati vagy vizsgálati időpontokat betartják (ellenőrizendő: a kesztyűk és szerszámok vizsgálati ciklusai a gyártó és a munkáltató előírása szerint). A hibás EVE-t ki kell vonni, és nem szabad „csak ma még” használni.

34.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy márkafüggetlen műhelyben hibrid jármű hűtőrendszerét javítják. A munkalap szerint a kisnyomású hűtőköri csövet kell cserélni, és a cső az inverter hűtőköréhez csatlakozik. A fiatal szerelő úgy gondolja, hogy „csak egy csövet csavarok ki, nem érek a kábelhez”. A művezető leállítja: a cső környezetében narancssárga HV-vezetékek futnak, és az inverter burkolata is HV-tartalmú alkatrész. A munka elvégzéséhez a járművet a kijelölt HV-munkaterületre viszik, a járművet feszültségmentesítik, a szervizcsatlakozót reteszelik, és csak ezután kezdik a csőszerelést. A tanulság: a HV-veszély nem csak a közvetlen vezetékérintés; a cső, a szerszám, a fémház is vezethet, és a munkatérben való mozgás közben is érinthetünk feszültség alatt lévő részt. A határt mindig a kockázatértékelés, nem a szerelő „óvatossága” jelöli ki.

34.1.9 Tipikus hibák

  1. A 12 V-os akkumulátor leválasztását a HV-rendszer feszültségmentesítésének tekintik. A 12 V-os hálózat leválasztása önmagában nem csökkenti a HV-akkumulátor feszültségét, és az inverterben lévő kondenzátorok is tárolhatnak energiát. Helyes gyakorlat: a gyártói HV-feszültségmentesítési eljárást kell végrehajtani, beleértve a szervizcsatlakozót és a várakozási időt, majd méréssel ellenőrizni a feszültségmentességet.
  2. A szigetelő kesztyűt nem ellenőrzik használat előtt, vagy hiányzik a mechanikai védőkesztyű. Egy apró lyuk is teljes védtelenséget okozhat. Helyes: minden használat előtt légtömörség-vizsgálat, fölé bőrkesztyű, sérülés esetén csere.
  3. A munkaterületet nem zárják le, így kívülállók is benyúlhatnak vagy beléphetnek. Helyes: elkerítés, táblák, felelős személy, a területen csak a munkában részt vevők tartózkodhatnak.
  4. A HV-csatlakozót terhelés alatt húzzák le, mert „gyorsan végeznek”. Ez ívzárlatot és súlyos égést okozhat. Helyes: a gyártói eljárás szerint először a rendszert le kell állítani, a szervizcsatlakozót reteszelni, és csak a várakozási idő letelte után folytatni.
  5. Egyedül kezdenek HV-munkába. A munkavégzéshez legalább két személy szükséges, hogy baleset esetén azonnal segítséget lehessen hívni, és a második személy feladata a mentés, illetve a munkaterület biztosítása.

34.1.10 Önellenőrzés

  1. Mi okozza közvetlenül az áramütés sérülését: a feszültség vagy az áram? Indokolja az I=U/RtestI = U/R_{\text{test}} összefüggéssel.
  2. Miért kell a HV-rendszeren végzett munkánál arcvédőt használni, és milyen veszély ellen véd?
  3. Melyik jogosultsági szint végezhet önállóan feszültség alatt álló HV-rendszeren munkát?
  4. Mi a LOTO elv lényege a járműjavításban?
  5. Miért nem elég a 12 V-os akkumulátor leválasztása a HV-rendszer feszültségmentesítéséhez?
  6. Mi az elsősegélynyújtás első lépése, ha egy munkatárs áramütést szenved a HV-rendszeren?

34.1.11 Feladatok

1. feladat (A) Számítsa ki a testen átfolyó áramot, ha egy 600 V-os egyenfeszültségű vezetékhez izzadt, vékony bőrű kézzel hozzáérve a testellenállás 600 Ω. Életveszélyes-e az eredmény?

2. feladat (A) Sorolja fel a három fő HV-jogosultsági szintet, és mindegyikhez írjon egy jellemző mondatot.

3. feladat (B) Az alábbi munkalépéseket helyezze helyes sorrendbe egy HV-jármű fékfolyadék-csere előtti munkaterület-előkészítésekor: (a) feszültségmentesség ellenőrzése, (b) munkaterület lezárása és táblázás, (c) EVE-k ellenőrzése, (d) jármű azonosítása és kockázatértékelés, (e) HV-leválasztó reteszelése LOTO szerint.

4. feladat (B) Egy szerelő azt mondja: „A gyújtást kikapcsoltam, a kulcsot levettem, tehát a narancssárga vezeték nem lehet feszültség alatt. Megfoghatom puszta kézzel is.” Mi a hiba az érvelésében?

5. feladat (C) Hasonlítsa össze az egyenáramú és a váltakozó áramú áramütés élettani hatását: miért veszélyes a HV-rendszer egyenfeszültsége is, annak ellenére, hogy az elengedési küszöb egyenáramnál magasabb?

6. feladat (D) Műhelyi eset: a munkatársa egy hibrid járműnél áramütést szenved, és összeesik. Milyen lépéseket tesz, és milyen sorrendben? A válaszban hivatkozzon a Tűzvédelem és elsősegély a járműjavító műhelyben és a Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése fejezetre.

34.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok.

  1. Az áram; a feszültség a test ellenállásán át hajtja át az áramot (I=U/RtestI = U/R_{\text{test}}).
  2. Az ívzárlat hője, UV-sugárzása és fémpermete ellen.
  3. Csak a 2. szint, kivételes esetben; a tanuló soha.
  4. Leválasztás + lakat + azonosító címke; a visszakapcsolás csak a felelős engedélyével történhet.
  5. A HV-akkumulátor és az inverter kondenzátorainak feszültsége a 12 V leválasztása után is megmarad.
  6. Saját biztonság: a sérültet nem érintjük, feszültségmentesítés vagy mentőhorog, 112 hívása, újraélesztés.

1. feladat.
Adott: U=600VU = 600\,\text{V}, Rtest=600ΩR_{\text{test}} = 600\,\Omega.
Keresett: II.
I=URtest=600V600Ω=1A=1000mA.I=\frac{U}{R_{\text{test}}}=\frac{600\,\text{V}}{600\,\Omega}=1\,\text{A}=1000\,\text{mA}.
Ez az érték a halálos tartományban van, kamrafibrillációt és súlyos égést okozhat. ∎

2. feladat.
0. szint: nem HV-képzett személy – nem bonthatja meg a HV-rendszert, narancssárga vezetékhez nem nyúlhat.
1. szint: feszültségmentesítésre jogosult HV-szakember – elvégezheti a feszültségmentesítést, mérheti a feszültségmentességet, szerelhet feszültségmentes állapotban.
2. szint: feszültség alatt dolgozó HV-szakértő – speciális képzéssel és EVE-vel, kivételes esetben dolgozhat aktív rendszeren.
(A megnevezések példák, a pontos elnevezést ellenőrizni kell.)

3. feladat. Helyes sorrend: d) jármű azonosítása és kockázatértékelés → b) munkaterület lezárása és táblázás → c) EVE-k ellenőrzése → e) HV-leválasztó reteszelése LOTO szerint → a) feszültségmentesség ellenőrzése. A munka csak ezután kezdhető. ∎

4. feladat. A gyújtás kikapcsolása nem szünteti meg a HV-akkumulátor és az inverter közti feszültséget; az inverter kondenzátorai a kulcs levétele után is tárolhatnak energiát, és az energiarendszer a szervizcsatlakozó leválasztásáig, illetve a várakozási idő leteltéig aktív lehet. Puszta kézzel megfogni tilos, mert a „kikapcsolt” jármű is vezethet áramot.

5. feladat. A váltakozó áram 50 Hz-en már 10–20 mA-nél erős izomgörcsöt, elengedési nehézséget okoz, és 100 mA fölött kamrafibrillációt. Az egyenáram elengedési küszöbe magasabb, de a HV-rendszer feszültsége (200–800 V) miatt a testen átfolyó áram az 500–1000 Ω-os gyakorlati ellenállásoknál is eléri a több száz mA-es tartományt. Ráadásul az egyenáram hosszú ideig folyó áram esetén súlyos belső égési sérüléseket okoz, és a megfogott vezetéket az izomgörcs miatt a sérült nem tudja elengedni. Tehát az egyenfeszültségű HV-rendszer ugyanolyan halálos lehet, mint a váltakozó áramú hálózat.

6. feladat. Az áramütött személyt tünetmentesség esetén is orvosi vizsgálatra kell vinni (késői szívritmuszavar lehetséges). Sorrend:
1. Saját biztonság: a sérültet puszta kézzel nem érintjük; a rendszert azonnal feszültségmentesítjük, ha lehetséges, vagy a sérültet szigetelt mentőhoroggal húzzuk el.
2. Kiáltással segítséget kérünk, a másik személy értesíti a felelőst, és hívja a 112-t.
3. Az alapvető elsősegélynyújtást megkezdjük a Tűzvédelem és elsősegély a járműjavító műhelyben szerint; áramütött sérültnél a keringés és a légzés ellenőrzése, szükség esetén újraélesztés.
4. A munkaterületet továbbra is lezárva tartjuk, a balesetet dokumentáljuk, és a HV-rendszer állapotát a Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése fejezet szerint ellenőrizzük.
A HV-baleset súlyossága miatt a munkát azonnal le kell állítani, és a hatósági, munkavédelmi bejelentési kötelezettséget a munkáltatónak kell teljesítenie.

34.1.13 Rövid összefoglaló

A nagyfeszültségű (HV) rendszer veszélyeit a testen átfolyó áram okozza: az áram a feszültség és a testellenállás hányadosa, és a gyakorlatban előforduló nedves bőr esetén 400–800 V hatására több száz mA is folyhat, ami életveszélyes. A HV-rendszer további veszélye az ívzárlat, amely nagy rövidzárlati áramból és több ezer °C-os ívből származik; ezért a csatlakozókat tilos terhelés alatt bontani. A munkavégzés csak meghatározott jogosultsági szinteken történhet: nem HV-képzett személy, feszültségmentesítésre jogosult HV-szakember és feszültség alatt dolgozó HV-szakértő (a megnevezések ellenőrizendők). A tanuló alaphelyzetben nem jogosult HV-munkára. A munkát legalább két személy, kijelölt felelős irányításával, elkerített és táblázott munkaterületen végzi, LOTO-reteszeléssel. Az EVE-k közé tartozik a szigetelő kesztyű (légtömörség-vizsgálattal), mechanikai védőkesztyű, arcvédő, szigetelt szerszám, szigetelő takaró és lángálló ruha. Továbbvitt eredmény. A HV-veszélyek, a jogosultsági határok és a munkaszervezési szabályok közvetlenül szükségesek a Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése alfejezethez: ott ezekre építve végezzük el a HV-rendszer biztonságos lekapcsolását és mérését.

34.1.14 Források és ellenőrzési hiányok