Elképzeled, hogy egy bútorüzem felvesz asztalosnak. A művezető azt mondja: „bruttó 350 000 Ft-ot fogsz kapni.” Aztán a bérlapon 232 750 Ft szerepel. Hová lett a különbség, és miért kell ezt már a munkaszerződés aláírása előtt értened? A munkaviszony nemcsak a havi fizetésről szól: adót és járulékot vonnak le a bérből, a munkáltató pedig további közterhet fizet utánad. Ha ezt nem érted, rosszul tervezheted a megélhetésed, és nem tudod, milyen társadalombiztosítási ellátásokra leszel jogosult. Ebben az alfejezetben a munkaszerződést, a szükséges iratokat, a kilépő dokumentumokat és a bérből történő levonásokat tanuljuk meg.
Egy havi bérlap kivonata teljes munkaidős asztalos munkakörben:
| Tétel | Összeg (Ft) |
|---|---|
| Bruttó bér | 350 000 |
| SZJA-előleg (15%) | 52 500 |
| TB járulék (18,5%) | 64 750 |
| Összes levonás | 117 250 |
| Nettó bér | 232 750 |
| Munkáltatói szocho (13%) | 45 500 |
| Munkáltatói bérköltség | 395 500 |
A példában a százalékok a jelenlegi, leggyakrabban használt mértékek, de minden százalék mintaérték, és a hatályos jogszabályt mindig ellenőrizni kell. A következőkben megértjük, mit jelentenek ezek a sorok.
Definíció. A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás, amelyben a munkavállaló vállalja, hogy a munkáltató irányítása szerint munkát végez, a munkáltató pedig vállalja a foglalkoztatást és a munkabér megfizetését. A munkaviszony a munkaszerződés alapján jön létre, és a munkavégzés napjától számít.
Szabály. A munkaszerződésben legalább a munkakörben és az alapbérben meg kell állapodni. A munkakör az elvégzendő feladatot jelöli (például asztalos, gépkezelő, műhelyvezető-helyettes). Az alapbér a munkavállalót megillető havi, heti vagy órabér, amelyből a levonásokat számítjuk. A munkaszerződésben általában megadják a munkavégzés helyét, a munkaidő mértékét, a munkaviszony időtartamát, a próbaidőt és a munkaviszony kezdő napját is. A munkáltató köteles a munkaszerződést írásba foglalni legkésőbb a munkába lépés napján. Ha ez elmarad, az a munkáltató jogsértése, ezért a munkavállaló kérheti a munkaviszony fennállásának megállapítását (ellenőrizendő: a hatályos Munka törvénykönyve szabályai).
A munkaviszony munkaidő szerint lehet teljes munkaidejű vagy részmunkaidejű. A teljes munkaidő általában napi 8 óra, heti 40 óra. A részmunkaidő ennél kevesebb, például napi 4 óra, heti 20 óra. Az asztalosiparban gyakori a teljes munkaidős foglalkoztatás, de egyes műhelyekben tanulás mellett részmunkaidőt is kínálnak.
Időtartam szerint a munkaviszony lehet határozatlan idejű vagy határozott idejű. A határozatlan idejű munkaviszony nem tartalmaz előre meghatározott megszűnési időpontot. A határozott idejű munkaviszony megszűnését a felek előre meghatározzák, például „2025. december 31-ig” vagy „egy adott projekt befejezéséig”. A határozott idejű munkaviszony tartama a meghosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az öt évet (ellenőrizendő: a hatályos Munka törvénykönyve szerint).
Szabály. A próbaidő a munkaszerződésben kiköthető, legfeljebb 3 hónap. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. Ez a munkáltatónak és a munkavállalónak is lehetőséget ad arra, hogy rövid idő alatt eldöntsék, megfelel-e a munkakör és a munkahely.
Szabály. A munkaszerződést a munkáltató nevében a munkáltatói jogkör gyakorlója, például az ügyvezető vagy a meghatalmazott műhelyvezető írja alá. A munkavállaló általában személyesen szerződik. A munkaviszony kezdete előtt a felek elállhatnak a munkaszerződéstől. Az elállást közölni kell a másik féllel, és ebben az esetben munkaviszony nem jön létre (ellenőrizendő: a hatályos Munka törvénykönyve szabályai).
Szabály. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló alapbére nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabérnél (minimálbér) vagy a garantált bérminimumnál, attól függően, hogy a munkakör igényel-e szakképesítést. Az asztalos szakmunkás munkakör általában legalább középfokú szakképesítést igényel, ezért rá a garantált bérminimum vonatkozik. A minimálbér és a garantált bérminimum aktuális összegét kormányrendelet állapítja meg (ellenőrizendő). A bérszámítási példához mintaadatként havi 350 000 Ft garantált bérminimumot használunk; a valós összeget mindig a hatályos rendeletből kell megnézni.
Mielőtt munkába állsz, a munkáltató bekéri az adataidat és az ellátások igényléséhez szükséges irataidat. Mindig tartsd magadnál, de csak annak add át, akinek szüksége van rá.
Ellenőrzőlista. Munkavállaláshoz általában a következő iratok szükségesek:
A munkáltató csak a munkakör betöltéséhez szükséges adatokat kérheti. A fenti lista az általános gyakorlat, de a pontos kört a munkáltató írásban közli.
Amikor a munkaviszony megszűnik, a munkáltató köteles kiadni az igazolásokat. Ezeket tedd el, mert később az álláskereséshez, a táppénzhez vagy a nyugdíjhoz is kérhetik.
Szabály. A legfontosabb kilépő iratok:
A pontos kiadandó dokumentumok körét és a kiadás határidejét a Munka törvénykönyve, az adózás rendjéről szóló törvény és a társadalombiztosítási szabályok határozzák meg (ellenőrizendő). Ha kilépsz egy munkahelyről, ne írd alá az utolsó napot addig, amíg az irataidat és az elszámolást meg nem kaptad.
A munkabérből kétféle levonás történik, és a munkáltató is fizet közterhet.
Szabály. A munkavállaló bruttó béréből levonják:
A TB járulékból finanszírozzák a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot. Kedvezmény nélkül a két levonás összesen 33,5%-ot tesz ki. A nettó bér tehát a bruttó bér 66,5%-a.
Szabály. A munkáltató a bruttó bér után szociális hozzájárulási adót fizet, röviden szocho-t, amelynek mértéke általában 13% (ellenőrizendő). A munkáltató teljes bérköltsége ezért:
Ez az összeg fontos a vállalkozás árkalkulációjában, mert a vállalkozónak nemcsak a nettó bért kell kifizetnie, hanem a bruttó bért és a járulékokat is be kell építenie az áraiba.
A levonásokat a munkáltató számfejti, levonja a bruttó bérből, és az adóhatóságnak bevallja, befizeti. A munkavállaló a nettó bért kapja meg a bankszámlájára vagy készpénzben.
A munkaviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló jogosult az egészségbiztosítási ellátásokra, és a munkaviszony ideje szolgálati időnek számít a nyugdíjhoz.
Példa. Ha munkaviszonyban dolgozol, biztosított vagy, ezért igénybe veheted a természetbeni egészségügyi ellátást: háziorvosi és szakorvosi vizsgálatot, kórházi ellátást, gyógyszertámogatást. Pénzbeli ellátást is kaphatsz, például táppénzt, ha megbetegszel, vagy baleseti táppénzt, ha üzemi baleset ér. A munkaviszonyban töltött idő alatt nyugdíjjárulékot vonnak le, ezért az évek később beleszámítanak a nyugdíjjogosultságba. A nyugdíj összege az életpálya-keresetektől és a szolgálati időtől függ (ellenőrizendő: a hatályos társadalombiztosítási és nyugdíjszabályok szerint).
A bérszámításnál a bruttó bérből indulunk ki, és levonjuk a munkavállalói közterheket. Kedvezmény nélkül a levonás 33,5%.
Számítás. Teljes munkaidős asztalos havi bruttó bére: 350 000 Ft. Nettó bér számítása:
A munkáltató szocho-fizetése:
Kedvezmény 25 év alatt. A 25 év alatti munkavállaló bére (a jogszabályi felső határig) SZJA-mentes lehet (ellenőrizendő: hatályos SZJA-törvény és összeghatár). Ilyenkor nincs SZJA-előleg: 280 000 Ft bruttó bérnél a nettó , vagyis a bruttó 81,5 %-a. A pályakezdő tanulók jellemzően ebbe a körbe tartoznak, ezért a kézhez kapott bér a kedvezmény nélküli számításnál több lehet.
Az ellenőrzésnél láthatjuk, hogy kedvezmény nélkül a nettó bér a bruttó bér 66,5%-a, a munkáltatói bérköltség pedig a bruttó bér 113%-a. Ez a különbség mutatja, miért kell a munkáltatónak jóval nagyobb összeggel számolnia, mint amennyit a munkavállaló kézhez kap.
Számítás. Részmunkaidős asztalos heti 20 órában dolgozik. A teljes munkaidős bruttó 350 000 Ft fele, tehát havi bruttó 175 000 Ft. Levonások:
A munkáltatói bérköltség:
A fiatal munkavállalók, a családosok vagy az első házasok adókedvezményeket is kaphatnak, ezért a nettó bér egyedi esetekben eltérhet a fenti példától. A pontos összeget a bérszámfejtő tudja megmondani.
Eljárás. Mielőtt aláírod a munkaszerződést, menj végig ezen a listán:
Minőségellenőrzés. A bérlapon ellenőrizd:
Eltérés esetén fordulj a bérszámfejtőhöz vagy a munkaügyi ügyintézőhöz. A munkaszerződésben észlelt hiányosságot aláírás előtt jelezd.
Hiba. A munkáltató szóban állapodik meg, de nem foglalja írásba a munkaszerződést. Ez jogsértés, és később nehéz bizonyítani a munkaviszony tartalmát. Helyes gyakorlat: már az első napon kérd az írásos szerződést, és aláírás előtt olvasd el.
Hiba. A munkaszerződésben nem szerepel az alapbér vagy a munkakör. Ilyenkor vitás lehet, hogy pontosan milyen munkát kell végezni, és mennyi bér jár. Helyes gyakorlat: hiánypótlást kérni aláírás előtt.
Hiba. A munkavállaló csak a bruttó bért nézi, és nem számol a levonásokkal. Így aláírhat egy olyan szerződést, amelyből a megélhetésre kevés nettó bér marad. Helyes gyakorlat: mindig számold ki a nettó bért, és bruttó bérben tárgyalj.
Hiba. Kilépéskor a munkavállaló nem kéri el a munkaviszony-igazolást és az egészségbiztosítási igazolást. Később emiatt késhet a táppénz vagy az álláskeresési ellátás ügyintézése. Helyes gyakorlat: a kilépő iratokat az utolsó munkanapon vedd át, és őrizd meg.
Hiba. Szakképzett asztalos munkakörben a munkáltató minimálbért ajánl garantált bérminimum helyett. Helyes gyakorlat: ellenőrizd a munkakör besorolását, és kérj írásos tájékoztatást a bérminimumról.
Valós eset. Bence, aki már elmúlt 25 éves (így nem jár neki a 25 év alatti kedvezmény), asztalostanuló egy kis bútorüzemben helyezkedett el. A művezető szóban azt mondta: „nettó 250 000 Ft lesz a fizetésed.” Bence ezért aláírt volna egy munkaszerződést, amelyben havi bruttó 280 000 Ft szerepelt. Szerencsére a tanultak alapján kiszámolta a nettó bért:
Rájött, hogy a szóban ígért nettó 250 000 Ft-hoz körülbelül 376 000 Ft bruttó bér szükséges:
Bence jelezte a hibát, és a munkáltató javította a munkaszerződésben a bruttó bért. Tanulság: mindig bruttó bérben tárgyalj, és írásban rögzítsd, mert a szóbeli ígéret és a szerződés eltérhet.
1. feladat (A). Határozd meg a munkaszerződés fogalmát, és sorold fel a kötelező tartalmi elemeit!
2. feladat (A). Sorolj fel legalább öt iratot, amelyet a munkavállaláshoz be kell mutatni!
3. feladat (B). Egy asztalos bruttó havi bére 320 000 Ft. Számítsd ki a nettó bérét és a munkáltató teljes bérköltségét kedvezmény nélkül!
4. feladat (B). A munkavállaló nettó 250 000 Ft-ot szeretne kézhez kapni. Hány forint bruttó bért kell kérnie, ha a levonások összesen 33,5%-ot tesznek ki? Kerekíts egész forintra!
5. feladat (C). A munkaszerződés-kivonat így szól: „Munkakör: asztalos; alapbér: havi bruttó 280 000 Ft; munkaidő: napi 8 óra; határozott idejű munkaviszony 4 év; próbaidő: 4 hónap.” Mi a hiba ebben a szerződésben? Indokold!
6. feladat (D). Tervezz meg egy táblázatkezelő munkalapot, amely egy bruttó bérből kiszámítja a levonásokat, a nettó bért és a munkáltatói bérköltséget! Írd le az oszlopok címét és a képleteket szövegesen, például: „C oszlop = B oszlop × 0,15”.
Önellenőrzés – válaszok
Önellenőrzés – válaszok
1. A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás, amelyben a munkavállaló munkavégzésre, a munkáltató foglalkoztatásra és munkabér fizetésére kötelezettséget vállal. Kötelező tartalmi elemei: a munkakör és az alapbér; ezen kívül a munkavégzés helye, a munkaviszony kezdete, a munkaidő, a munkaviszony időtartama és a próbaidő is megállapítható.
2. Például: személyazonosító okmány, adóazonosító jel, TAJ-kártya, bankszámlaszám, szakképzettséget igazoló bizonyítvány, munkaköri orvosi alkalmassági igazolás, lakcímkártya.
3. SZJA = 320 000 × 0,15 = 48 000 Ft; TB járulék = 320 000 × 0,185 = 59 200 Ft; levonások = 107 200 Ft; nettó = 212 800 Ft. Szocho = 320 000 × 0,13 = 41 600 Ft; bérköltség = 320 000 + 41 600 = 361 600 Ft.
4. Bruttó = nettó / 0,665 = 250 000 / 0,665 ≈ 375 940 Ft. Tehát körülbelül 376 000 Ft bruttó bért kell kérni.
5. Hiba: a próbaidő 4 hónapra szól, de a próbaidő legfeljebb 3 hónap lehet. Helyesen legfeljebb 3 hónap próbaidő köthető ki.
6. Táblázat terv: - A oszlop: megnevezés (bruttó
bér, SZJA, TB járulék, nettó bér, szocho, bérköltség) - B oszlop: összeg
- C oszlop: SZJA képlete =B2*0,15 - D oszlop: TB képlete
=B2*0,185 - E oszlop: nettó képlete =B2-C2-D2
- F oszlop: szocho képlete =B2*0,13 - G oszlop: bérköltség
képlete =B2+F2
A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló közötti munkaszerződés alapján jön létre. A munkaszerződésben kötelező megállapodni a munkakörben és az alapbérben. A munkaviszony lehet teljes vagy részmunkaidős, határozott vagy határozatlan idejű, és próbaidő is kiköthető, legfeljebb 3 hónapra. A munkavállaláshoz személyazonosító okmányra, adóazonosító jelre, TAJ-kártyára, bankszámlaszámra és szakképesítést igazoló bizonyítványra van szükség; kilépéskor munkaviszony-igazolást és biztosítási igazolást kell kapni. A bruttó bérből 15% SZJA-előleget és 18,5% TB járulékot vonnak le, így a nettó bér kedvezmény nélkül a bruttó bér 66,5%-a. A munkáltató 13% szocho-t fizet, ezért bérköltsége a bruttó bér 113%-a. A munkaviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, és szolgálati időt ad a nyugdíjhoz.
Továbbvitt eredmény. A bruttó bérből számított nettó bér és a munkáltatói bérköltség képlete később a Költségek és önköltség: anyag-, bér-, általános költség, elő- és utókalkuláció alfejezetben, a vállalkozási árkalkulációban, valamint az állásinterjún a béralku során is felhasználható.
Ellenőrizendő továbbá: a próbaidő, a határozott idejű munkaviszony ötéves korlátja, az elállás szabálya, a kilépő iratok pontos köre és határideje, valamint a bérszámítási példákban használt százalékos mértékek és mintaösszegek.