47.2 Munkaviszony létesítése, iratok, adó és járulék

47.2.1 Motiváció

Elképzeled, hogy egy bútorüzem felvesz asztalosnak. A művezető azt mondja: „bruttó 350 000 Ft-ot fogsz kapni.” Aztán a bérlapon 232 750 Ft szerepel. Hová lett a különbség, és miért kell ezt már a munkaszerződés aláírása előtt értened? A munkaviszony nemcsak a havi fizetésről szól: adót és járulékot vonnak le a bérből, a munkáltató pedig további közterhet fizet utánad. Ha ezt nem érted, rosszul tervezheted a megélhetésed, és nem tudod, milyen társadalombiztosítási ellátásokra leszel jogosult. Ebben az alfejezetben a munkaszerződést, a szükséges iratokat, a kilépő dokumentumokat és a bérből történő levonásokat tanuljuk meg.

47.2.2 Szemléletes kép

Egy havi bérlap kivonata teljes munkaidős asztalos munkakörben:

Tétel Összeg (Ft)
Bruttó bér 350 000
SZJA-előleg (15%) 52 500
TB járulék (18,5%) 64 750
Összes levonás 117 250
Nettó bér 232 750
Munkáltatói szocho (13%) 45 500
Munkáltatói bérköltség 395 500

A példában a százalékok a jelenlegi, leggyakrabban használt mértékek, de minden százalék mintaérték, és a hatályos jogszabályt mindig ellenőrizni kell. A következőkben megértjük, mit jelentenek ezek a sorok.

47.2.3 Fogalmak és szabályok

Definíció. A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás, amelyben a munkavállaló vállalja, hogy a munkáltató irányítása szerint munkát végez, a munkáltató pedig vállalja a foglalkoztatást és a munkabér megfizetését. A munkaviszony a munkaszerződés alapján jön létre, és a munkavégzés napjától számít.

Szabály. A munkaszerződésben legalább a munkakörben és az alapbérben meg kell állapodni. A munkakör az elvégzendő feladatot jelöli (például asztalos, gépkezelő, műhelyvezető-helyettes). Az alapbér a munkavállalót megillető havi, heti vagy órabér, amelyből a levonásokat számítjuk. A munkaszerződésben általában megadják a munkavégzés helyét, a munkaidő mértékét, a munkaviszony időtartamát, a próbaidőt és a munkaviszony kezdő napját is. A munkáltató köteles a munkaszerződést írásba foglalni legkésőbb a munkába lépés napján. Ha ez elmarad, az a munkáltató jogsértése, ezért a munkavállaló kérheti a munkaviszony fennállásának megállapítását (ellenőrizendő: a hatályos Munka törvénykönyve szabályai).

47.2.3.1 A munkaviszony fajtái

A munkaviszony munkaidő szerint lehet teljes munkaidejű vagy részmunkaidejű. A teljes munkaidő általában napi 8 óra, heti 40 óra. A részmunkaidő ennél kevesebb, például napi 4 óra, heti 20 óra. Az asztalosiparban gyakori a teljes munkaidős foglalkoztatás, de egyes műhelyekben tanulás mellett részmunkaidőt is kínálnak.

Időtartam szerint a munkaviszony lehet határozatlan idejű vagy határozott idejű. A határozatlan idejű munkaviszony nem tartalmaz előre meghatározott megszűnési időpontot. A határozott idejű munkaviszony megszűnését a felek előre meghatározzák, például „2025. december 31-ig” vagy „egy adott projekt befejezéséig”. A határozott idejű munkaviszony tartama a meghosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az öt évet (ellenőrizendő: a hatályos Munka törvénykönyve szerint).

Szabály. A próbaidő a munkaszerződésben kiköthető, legfeljebb 3 hónap. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. Ez a munkáltatónak és a munkavállalónak is lehetőséget ad arra, hogy rövid idő alatt eldöntsék, megfelel-e a munkakör és a munkahely.

Szabály. A munkaszerződést a munkáltató nevében a munkáltatói jogkör gyakorlója, például az ügyvezető vagy a meghatalmazott műhelyvezető írja alá. A munkavállaló általában személyesen szerződik. A munkaviszony kezdete előtt a felek elállhatnak a munkaszerződéstől. Az elállást közölni kell a másik féllel, és ebben az esetben munkaviszony nem jön létre (ellenőrizendő: a hatályos Munka törvénykönyve szabályai).

Szabály. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló alapbére nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabérnél (minimálbér) vagy a garantált bérminimumnál, attól függően, hogy a munkakör igényel-e szakképesítést. Az asztalos szakmunkás munkakör általában legalább középfokú szakképesítést igényel, ezért rá a garantált bérminimum vonatkozik. A minimálbér és a garantált bérminimum aktuális összegét kormányrendelet állapítja meg (ellenőrizendő). A bérszámítási példához mintaadatként havi 350 000 Ft garantált bérminimumot használunk; a valós összeget mindig a hatályos rendeletből kell megnézni.

47.2.4 A munkavállaláshoz szükséges iratok

Mielőtt munkába állsz, a munkáltató bekéri az adataidat és az ellátások igényléséhez szükséges irataidat. Mindig tartsd magadnál, de csak annak add át, akinek szüksége van rá.

Ellenőrzőlista. Munkavállaláshoz általában a következő iratok szükségesek:

  1. Személyazonosításra alkalmas okmány: személyi igazolvány, útlevél vagy kártya formátumú jogosítvány.
  2. Adóazonosító jel (adóigazolvány), amelyet a NAV ad ki.
  3. TAJ-kártya, amely a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazza.
  4. Bankszámlaszám, ha a munkabért átutalással fizetik.
  5. Szakképzettséget igazoló bizonyítvány, például asztalos szakmai bizonyítvány.
  6. Munkaköri orvosi alkalmassági igazolás, amelyet a foglalkozás-egészségügyi orvos állít ki.
  7. Lakcímkártya a bejelentéshez.
  8. Diákigazolvány vagy hallgatói jogviszony-igazolás, ha tanulmányi kedvezmény jár.

A munkáltató csak a munkakör betöltéséhez szükséges adatokat kérheti. A fenti lista az általános gyakorlat, de a pontos kört a munkáltató írásban közli.

47.2.5 Kilépéskor kiadandó dokumentumok

Amikor a munkaviszony megszűnik, a munkáltató köteles kiadni az igazolásokat. Ezeket tedd el, mert később az álláskereséshez, a táppénzhez vagy a nyugdíjhoz is kérhetik.

Szabály. A legfontosabb kilépő iratok:

  1. Munkaviszony-igazolás, köznyelvben „kilépő papír”. Tartalmazza a munkáltató nevét, adószámát, a munkavállaló adatait, a munkaviszony kezdetét és végét, a megszűnés módját, az utolsó munkában töltött napot, a munkabér kifizetésének időpontját és a szabadsággal kapcsolatos adatokat.
  2. Igazolás a biztosítási jogviszonyról, amely az egészségbiztosítási ellátások igényléséhez szükséges.
  3. Adóigazolás vagy jövedelemigazolás, ha a munkavállaló kéri.

A pontos kiadandó dokumentumok körét és a kiadás határidejét a Munka törvénykönyve, az adózás rendjéről szóló törvény és a társadalombiztosítási szabályok határozzák meg (ellenőrizendő). Ha kilépsz egy munkahelyről, ne írd alá az utolsó napot addig, amíg az irataidat és az elszámolást meg nem kaptad.

47.2.6 Adó- és járulékfizetés

A munkabérből kétféle levonás történik, és a munkáltató is fizet közterhet.

Szabály. A munkavállaló bruttó béréből levonják:

A TB járulékból finanszírozzák a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot. Kedvezmény nélkül a két levonás összesen 33,5%-ot tesz ki. A nettó bér tehát a bruttó bér 66,5%-a.

Szabály. A munkáltató a bruttó bér után szociális hozzájárulási adót fizet, röviden szocho-t, amelynek mértéke általában 13% (ellenőrizendő). A munkáltató teljes bérköltsége ezért:

bérköltség=bruttó bér+szocho=bruttó bér⋅1,13\text{bérköltség} = \text{bruttó bér} + \text{szocho} = \text{bruttó bér} \cdot 1{,}13

Ez az összeg fontos a vállalkozás árkalkulációjában, mert a vállalkozónak nemcsak a nettó bért kell kifizetnie, hanem a bruttó bért és a járulékokat is be kell építenie az áraiba.

A levonásokat a munkáltató számfejti, levonja a bruttó bérből, és az adóhatóságnak bevallja, befizeti. A munkavállaló a nettó bért kapja meg a bankszámlájára vagy készpénzben.

47.2.7 Egészségbiztosítási ellátások és nyugdíj

A munkaviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló jogosult az egészségbiztosítási ellátásokra, és a munkaviszony ideje szolgálati időnek számít a nyugdíjhoz.

Példa. Ha munkaviszonyban dolgozol, biztosított vagy, ezért igénybe veheted a természetbeni egészségügyi ellátást: háziorvosi és szakorvosi vizsgálatot, kórházi ellátást, gyógyszertámogatást. Pénzbeli ellátást is kaphatsz, például táppénzt, ha megbetegszel, vagy baleseti táppénzt, ha üzemi baleset ér. A munkaviszonyban töltött idő alatt nyugdíjjárulékot vonnak le, ezért az évek később beleszámítanak a nyugdíjjogosultságba. A nyugdíj összege az életpálya-keresetektől és a szolgálati időtől függ (ellenőrizendő: a hatályos társadalombiztosítási és nyugdíjszabályok szerint).

47.2.8 Bérszámítás

A bérszámításnál a bruttó bérből indulunk ki, és levonjuk a munkavállalói közterheket. Kedvezmény nélkül a levonás 33,5%.

Számítás. Teljes munkaidős asztalos havi bruttó bére: 350 000 Ft. Nettó bér számítása:

SZJA-előleg=350000Ft⋅0,15=52500Ft\text{SZJA-előleg} = 350\,000\,\text{Ft} \cdot 0{,}15 = 52\,500\,\text{Ft}

TB járulék=350000Ft⋅0,185=64750Ft\text{TB járulék} = 350\,000\,\text{Ft} \cdot 0{,}185 = 64\,750\,\text{Ft}

Összes levonás=52500Ft+64750Ft=117250Ft\text{Összes levonás} = 52\,500\,\text{Ft} + 64\,750\,\text{Ft} = 117\,250\,\text{Ft}

Nettó bér=350000Ft−117250Ft=232750Ft\text{Nettó bér} = 350\,000\,\text{Ft} - 117\,250\,\text{Ft} = 232\,750\,\text{Ft}

A munkáltató szocho-fizetése:

Szocho=350000Ft⋅0,13=45500Ft\text{Szocho} = 350\,000\,\text{Ft} \cdot 0{,}13 = 45\,500\,\text{Ft}

Bérköltség=350000Ft+45500Ft=395500Ft\text{Bérköltség} = 350\,000\,\text{Ft} + 45\,500\,\text{Ft} = 395\,500\,\text{Ft}

Kedvezmény 25 év alatt. A 25 év alatti munkavállaló bére (a jogszabályi felső határig) SZJA-mentes lehet (ellenőrizendő: hatályos SZJA-törvény és összeghatár). Ilyenkor nincs SZJA-előleg: 280 000 Ft bruttó bérnél a nettó 280000⋅(1−0,185)=228200Ft280\,000 \cdot (1 - 0{,}185) = 228\,200\,\text{Ft}, vagyis a bruttó 81,5 %-a. A pályakezdő tanulók jellemzően ebbe a körbe tartoznak, ezért a kézhez kapott bér a kedvezmény nélküli számításnál több lehet.

Az ellenőrzésnél láthatjuk, hogy kedvezmény nélkül a nettó bér a bruttó bér 66,5%-a, a munkáltatói bérköltség pedig a bruttó bér 113%-a. Ez a különbség mutatja, miért kell a munkáltatónak jóval nagyobb összeggel számolnia, mint amennyit a munkavállaló kézhez kap.

Számítás. Részmunkaidős asztalos heti 20 órában dolgozik. A teljes munkaidős bruttó 350 000 Ft fele, tehát havi bruttó 175 000 Ft. Levonások:

SZJA=175000Ft⋅0,15=26250Ft\text{SZJA} = 175\,000\,\text{Ft} \cdot 0{,}15 = 26\,250\,\text{Ft}

TB járulék=175000Ft⋅0,185=32375Ft\text{TB járulék} = 175\,000\,\text{Ft} \cdot 0{,}185 = 32\,375\,\text{Ft}

Nettó bér=175000Ft−58625Ft=116375Ft\text{Nettó bér} = 175\,000\,\text{Ft} - 58\,625\,\text{Ft} = 116\,375\,\text{Ft}

A munkáltatói bérköltség:

Szocho=175000Ft⋅0,13=22750Ft\text{Szocho} = 175\,000\,\text{Ft} \cdot 0{,}13 = 22\,750\,\text{Ft}

Bérköltség=175000Ft+22750Ft=197750Ft\text{Bérköltség} = 175\,000\,\text{Ft} + 22\,750\,\text{Ft} = 197\,750\,\text{Ft}

A fiatal munkavállalók, a családosok vagy az első házasok adókedvezményeket is kaphatnak, ezért a nettó bér egyedi esetekben eltérhet a fenti példától. A pontos összeget a bérszámfejtő tudja megmondani.

47.2.9 Ellenőrzőlista a munkaszerződés aláírása előtt

Eljárás. Mielőtt aláírod a munkaszerződést, menj végig ezen a listán:

  1. Kérd el az írásos munkaszerződés-tervezetet, és olvasd el figyelmesen.
  2. Ellenőrizd a munkakör pontos megnevezését: például „asztalos”, „gépkezelő”.
  3. Ellenőrizd az alapbér összegét, és azt, hogy bruttó vagy nettó összegről beszéltek-e.
  4. Nézd meg a munkavégzés helyét és a munkaidőt: teljes vagy részmunkaidő.
  5. Ellenőrizd az időtartamot: határozatlan vagy határozott idejű.
  6. Ha van próbaidő, ügyelj arra, hogy ne legyen hosszabb 3 hónapnál.
  7. Ha szakképzett asztalos munkakörbe vesznek fel, ellenőrizd, hogy az alapbér eléri-e a hatályos garantált bérminimumot.
  8. Ha van munkaköri leírás, olvasd át, és tedd fel a kérdéseidet.
  9. Csak akkor írd alá, ha mindent értesz. Az egyik aláírt példányt mindig tartsd meg.

47.2.10 A bérszámítás ellenőrzése

Minőségellenőrzés. A bérlapon ellenőrizd:

Eltérés esetén fordulj a bérszámfejtőhöz vagy a munkaügyi ügyintézőhöz. A munkaszerződésben észlelt hiányosságot aláírás előtt jelezd.

47.2.11 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A munkáltató szóban állapodik meg, de nem foglalja írásba a munkaszerződést. Ez jogsértés, és később nehéz bizonyítani a munkaviszony tartalmát. Helyes gyakorlat: már az első napon kérd az írásos szerződést, és aláírás előtt olvasd el.

Hiba. A munkaszerződésben nem szerepel az alapbér vagy a munkakör. Ilyenkor vitás lehet, hogy pontosan milyen munkát kell végezni, és mennyi bér jár. Helyes gyakorlat: hiánypótlást kérni aláírás előtt.

Hiba. A munkavállaló csak a bruttó bért nézi, és nem számol a levonásokkal. Így aláírhat egy olyan szerződést, amelyből a megélhetésre kevés nettó bér marad. Helyes gyakorlat: mindig számold ki a nettó bért, és bruttó bérben tárgyalj.

Hiba. Kilépéskor a munkavállaló nem kéri el a munkaviszony-igazolást és az egészségbiztosítási igazolást. Később emiatt késhet a táppénz vagy az álláskeresési ellátás ügyintézése. Helyes gyakorlat: a kilépő iratokat az utolsó munkanapon vedd át, és őrizd meg.

Hiba. Szakképzett asztalos munkakörben a munkáltató minimálbért ajánl garantált bérminimum helyett. Helyes gyakorlat: ellenőrizd a munkakör besorolását, és kérj írásos tájékoztatást a bérminimumról.

47.2.12 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Bence, aki már elmúlt 25 éves (így nem jár neki a 25 év alatti kedvezmény), asztalostanuló egy kis bútorüzemben helyezkedett el. A művezető szóban azt mondta: „nettó 250 000 Ft lesz a fizetésed.” Bence ezért aláírt volna egy munkaszerződést, amelyben havi bruttó 280 000 Ft szerepelt. Szerencsére a tanultak alapján kiszámolta a nettó bért:

Nettó bér=280000Ft⋅0,665=186200Ft\text{Nettó bér} = 280\,000\,\text{Ft} \cdot 0{,}665 = 186\,200\,\text{Ft}

Rájött, hogy a szóban ígért nettó 250 000 Ft-hoz körülbelül 376 000 Ft bruttó bér szükséges:

Bruttó bér=250000Ft0,665≈375940Ft\text{Bruttó bér} = \frac{250\,000\,\text{Ft}}{0{,}665} \approx 375\,940\,\text{Ft}

Bence jelezte a hibát, és a munkáltató javította a munkaszerződésben a bruttó bért. Tanulság: mindig bruttó bérben tárgyalj, és írásban rögzítsd, mert a szóbeli ígéret és a szerződés eltérhet.

47.2.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A próbaidő legfeljebb 3 hónap. Indokold!
  2. Egészítsd ki! A munkaszerződésben legalább a ………… és az ………… kérdésében meg kell állapodni.
  3. Számolás. Mennyi a nettó bér, ha a bruttó bér 400 000 Ft, kedvezmény nélkül?
  4. Igaz vagy hamis? A munkáltató a szocho-t a munkavállaló bruttó béréből vonja le.
  5. Sorolj fel három kilépéskor kiadandó dokumentumot!
  6. Melyik munkavállalói levonás alapozza meg a nyugdíjjogosultságot?

47.2.14 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg a munkaszerződés fogalmát, és sorold fel a kötelező tartalmi elemeit!

2. feladat (A). Sorolj fel legalább öt iratot, amelyet a munkavállaláshoz be kell mutatni!

3. feladat (B). Egy asztalos bruttó havi bére 320 000 Ft. Számítsd ki a nettó bérét és a munkáltató teljes bérköltségét kedvezmény nélkül!

4. feladat (B). A munkavállaló nettó 250 000 Ft-ot szeretne kézhez kapni. Hány forint bruttó bért kell kérnie, ha a levonások összesen 33,5%-ot tesznek ki? Kerekíts egész forintra!

5. feladat (C). A munkaszerződés-kivonat így szól: „Munkakör: asztalos; alapbér: havi bruttó 280 000 Ft; munkaidő: napi 8 óra; határozott idejű munkaviszony 4 év; próbaidő: 4 hónap.” Mi a hiba ebben a szerződésben? Indokold!

6. feladat (D). Tervezz meg egy táblázatkezelő munkalapot, amely egy bruttó bérből kiszámítja a levonásokat, a nettó bért és a munkáltatói bérköltséget! Írd le az oszlopok címét és a képleteket szövegesen, például: „C oszlop = B oszlop × 0,15”.

47.2.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A próbaidő legfeljebb 3 hónap.
  2. Munkakör, alapbér.
  3. SZJA: 400 000 × 0,15 = 60 000 Ft; TB: 400 000 × 0,185 = 74 000 Ft; nettó = 400 000 – 134 000 = 266 000 Ft.
  4. Hamis. A szocho-t a munkáltató fizeti a bruttó bér után, saját költségként.
  5. Munkaviszony-igazolás, biztosítási jogviszonyról szóló igazolás, adóigazolás/jövedelemigazolás.
  6. A nyugdíjjárulék (a TB járulék része).

1. A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás, amelyben a munkavállaló munkavégzésre, a munkáltató foglalkoztatásra és munkabér fizetésére kötelezettséget vállal. Kötelező tartalmi elemei: a munkakör és az alapbér; ezen kívül a munkavégzés helye, a munkaviszony kezdete, a munkaidő, a munkaviszony időtartama és a próbaidő is megállapítható.

2. Például: személyazonosító okmány, adóazonosító jel, TAJ-kártya, bankszámlaszám, szakképzettséget igazoló bizonyítvány, munkaköri orvosi alkalmassági igazolás, lakcímkártya.

3. SZJA = 320 000 × 0,15 = 48 000 Ft; TB járulék = 320 000 × 0,185 = 59 200 Ft; levonások = 107 200 Ft; nettó = 212 800 Ft. Szocho = 320 000 × 0,13 = 41 600 Ft; bérköltség = 320 000 + 41 600 = 361 600 Ft.

4. Bruttó = nettó / 0,665 = 250 000 / 0,665 ≈ 375 940 Ft. Tehát körülbelül 376 000 Ft bruttó bért kell kérni.

5. Hiba: a próbaidő 4 hónapra szól, de a próbaidő legfeljebb 3 hónap lehet. Helyesen legfeljebb 3 hónap próbaidő köthető ki.

6. Táblázat terv: - A oszlop: megnevezés (bruttó bér, SZJA, TB járulék, nettó bér, szocho, bérköltség) - B oszlop: összeg - C oszlop: SZJA képlete =B2*0,15 - D oszlop: TB képlete =B2*0,185 - E oszlop: nettó képlete =B2-C2-D2 - F oszlop: szocho képlete =B2*0,13 - G oszlop: bérköltség képlete =B2+F2

47.2.16 Rövid összefoglaló

A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló közötti munkaszerződés alapján jön létre. A munkaszerződésben kötelező megállapodni a munkakörben és az alapbérben. A munkaviszony lehet teljes vagy részmunkaidős, határozott vagy határozatlan idejű, és próbaidő is kiköthető, legfeljebb 3 hónapra. A munkavállaláshoz személyazonosító okmányra, adóazonosító jelre, TAJ-kártyára, bankszámlaszámra és szakképesítést igazoló bizonyítványra van szükség; kilépéskor munkaviszony-igazolást és biztosítási igazolást kell kapni. A bruttó bérből 15% SZJA-előleget és 18,5% TB járulékot vonnak le, így a nettó bér kedvezmény nélkül a bruttó bér 66,5%-a. A munkáltató 13% szocho-t fizet, ezért bérköltsége a bruttó bér 113%-a. A munkaviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, és szolgálati időt ad a nyugdíjhoz.

Továbbvitt eredmény. A bruttó bérből számított nettó bér és a munkáltatói bérköltség képlete később a Költségek és önköltség: anyag-, bér-, általános költség, elő- és utókalkuláció alfejezetben, a vállalkozási árkalkulációban, valamint az állásinterjún a béralku során is felhasználható.

47.2.17 Források és ellenőrzési hiányok

Ellenőrizendő továbbá: a próbaidő, a határozott idejű munkaviszony ötéves korlátja, az elállás szabálya, a kilépő iratok pontos köre és határideje, valamint a bérszámítási példákban használt százalékos mértékek és mintaösszegek.