47.1 Munkajogi alapismeretek és foglalkoztatási formák

47.1.1 Motiváció

Egy asztalos tanuló első napján bemegy a műhelybe. A tulajdonos aláírat vele egy papírt, és már kezdhet is dolgozni. A papíron az áll: „munkaszerződés”. A tanuló aláírja, de nem tudja, mihez van joga és mihez nincs. Ha két hét múlva elküldik, mi jár neki? Ha elront egy drága bútorlapot, ki fizeti ki? Ha hétvégén is dolgoztatják, milyen pótlékra számíthat? Ezekre a kérdésekre a munkajog ad választ. Ebben az alfejezetben megismered a munkavállaló jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a munkaszerződés alapjait, valamint a leggyakoribb foglalkoztatási formákat, hogy ne írj alá semmit úgy, hogy nem érted a következményeit. A cél nem az, hogy ügyvéd legyél, hanem hogy tudd, milyen keretek között dolgozol, és hogy a jövőbeni munkáltatóddal vagy saját vállalkozásodban a foglalkoztatási szabályokat tudatosan alkalmazd.

47.1.2 A munkajog célja és alapfogalmai

Amikor dolgozni kezdesz, a munkáltató (a cég vagy a vállalkozó) irányítása alatt, annak érdekében végzel munkát. Ez a helyzet sokkal kiszolgáltatottabb, mint egyenrangú üzleti megbízás esetén, ezért a jog külön védelmet ad: ez a munkajog. A magyar munkajog alapjait a Munka törvénykönyve (a továbbiakban Mt., 2012. évi I. törvény – ellenőrizendő a hatályos szöveg) szabályozza.

Definíció. A munkaviszony egy jogviszony, amelyben a munkavállaló a munkáltató irányítása és utasítása szerint, személyesen, rendszeresen, ellenérték fejében munkát végez, a munkáltató pedig megfizeti a munkabért és biztosítja a munkavégzés feltételeit.

A felek tehát nem egyenrangúak: a munkáltató utasíthat, a munkavállaló pedig köteles a munkaidejében rendelkezésre állni és a munkakörébe tartozó feladatokat elvégezni. Ez a függő munka lényege. A munkajog azért védi a munkavállalót, mert a függőség miatt ő a gyengébb fél.

A munkaviszony létrejöhet határozatlan vagy határozott időre. Az asztalos szakmában gyakori a határozott idejű munkaviszony (például egy konkrét építkezés idejére) és a határozatlan idejű munkaviszony is (például egy bútorgyárban). A szakirányú oktatásban részt vevő tanuló a duális képzőhellyel szakképzési munkaszerződést köt (Szakképzés 4.0 – ellenőrizendő: hatályos törvény); régi dokumentumokon „tanulószerződés” néven találod. Erről a Munkaviszony létesítése, iratok, adó és járulék alfejezetben lesz szó.

47.1.3 A munkaszerződés

A munkaviszony alapja a munkaszerződés, amely akkor jön létre, ha a felek írásban, szóban vagy ráutaló magatartással megállapodnak a munkaviszony lényeges feltételeiben. A tanulmányaid során és a munkavállalásodkor az írásba foglalt munkaszerződés a legfontosabb, mert csak ez véd meg vitás helyzetben.

Szabály. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei a Munka törvénykönyve szerint (Mt. – ellenőrizendő a hatályos szöveg): - a felek megnevezése (munkáltató, munkavállaló); - a alapbér (munkabér) összege és a béren kívüli juttatások; - a munkakör (a feladatkör meghatározása); - a munkavégzés helye; - a munkaviszony időtartama (határozatlan vagy határozott idő); - egyéb, a felek által lényegesnek tartott feltételek (például próbaidő, munkaidő, felmondási idő).

A munkaszerződést a munkáltató köteles írásba foglalni, és legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül (egyes elemekre 1 hónapon belül) írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkaidőről, a szabadságról, a felmondási időről, a munkabér egyéb elemeiről, a munkavégzés helyéről, a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, valamint a munkakörbe tartozó feladatokról. (A pontos határidő és tartalom – ellenőrizendő: Mt. 46. §.)

Megjegyzés. A próbaidő a munkaviszony kezdetén tölthető ki, főszabály szerint legfeljebb 3 hónap (kollektív szerződés legfeljebb 6 hónapig hosszabbíthatja meg – ellenőrizendő). Próbaidő alatt a munkaviszonyt mindkét fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti.

47.1.4 A munkavállaló jogai

A munkavállaló számára a munkajog számos jogot biztosít. Az asztalos műhelyben dolgozó fiatal szakember életében a legfontosabbak:

  1. Foglalkoztatás joga. A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaköre szerint foglalkoztatni, és a munkavégzéshez szükséges feltételeket (szerszámok, gépek, védőeszközök) biztosítani.
  2. Munkabérhez való jog. A munkavállalónak joga van a szerződésben meghatározott munkabérhez. A bért legalább havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni (Mt. – ellenőrizendő). A bérből a munkáltató csak jogszabály vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján vonhat le.
  3. Költségtérítéshez való jog. Ha a munkavállaló a munkáltató utasítására, a munkaköréhez kapcsolódóan indokolt költséget visel (például saját gépkocsival megy helyszíni felmérésre), a munkáltató köteles azt megtéríteni. A költségtérítés elszámolása a munkáltató szabályzata vagy egyedi megállapodás szerint történik.
  4. Pihenőidő és szabadság. A munkavállalót napi munkáját követően legalább 11 óra pihenőidő, heti munkavégzés után legalább 48 óra megszakítás nélküli pihenőidő illeti meg (Mt. – ellenőrizendő). Az alapszabadság mértéke évente 20 munkanap, amelyhez az életkor alapján pótszabadság járul (a pótszabadsággal együtt az összes szabadság 25. évtől 21, 28. évtől 22, 31. évtől 23, 33. évtől 24, 35. évtől 25, 37. évtől 26, 39. évtől 27, 41. évtől 28, 43. évtől 29, 45. évtől 30 munkanap; a 18 év alatti munkavállalónak évente további 5 munkanap jár; ellenőrizendő az Mt. hatályos szövege). A szabadságot a munkáltató adja ki, de a munkavállaló legalább 7 munkanapot a saját kérésének megfelelő időpontban vehet ki.
  5. Egészséget nem veszélyeztető munkavégzés joga. A munkavállaló megtagadhatja a munkavégzést, ha az közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az életét vagy az egészségét. Például ha egy gép védőburkolatát leszerelték, és a munkáltató mégis gépkezelésre utasít, a munkavállaló jogszerűen megtagadhatja.
  6. Egyenlő bánásmódhoz való jog. Tilos a munkavállalót neme, kora, faji hovatartozása, vallása, politikai meggyőződése, fogyatékossága vagy más védett tulajdonsága miatt hátrányosan megkülönböztetni.

47.1.5 A munkavállaló kötelezettségei

A jogok mellett kötelezettségek is terhelnek. Az asztalos műhelyben mindennapos helyzetekből ismerősek lehetnek:

  1. Megjelenési és rendelkezésre állási kötelezettség. A munkavállaló köteles a munkaideje kezdetén munkára képes állapotban megjelenni, és a munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni. Ha beteg, haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatót, és orvosi igazolást kell szereznie.
  2. Munkavégzési kötelezettség. A munkavállaló köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a munkáltató utasításai szerint, a szakmai szabályoknak megfelelően, elvárható gondossággal elvégezni. Az asztalos esetében ez azt jelenti: a rajz, a technológiai utasítás és a biztonsági előírások betartásával dolgozik.
  3. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. A felek kölcsönösen kötelesek együttműködni. A munkavállaló köteles a munkáltatót minden olyan körülményről tájékoztatni, amely a munkavégzést vagy a munkabiztonságot érinti (például hibás szerszám, repedt létra, gyanús csomag).
  4. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme. A munkavállaló nem hozhatja nyilvánosságra a munkáltató üzleti titkait, nem használhatja a munkahelyi eszközöket magáncélra engedély nélkül, és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkáltató jó hírnevét sérti.
  5. A munkavédelmi szabályok betartása. A munkavállaló köteles a munkavédelmi oktatáson tanultakat alkalmazni, a védőeszközöket viselni, a gépeket csak betanítás után, az előírások szerint kezelni.

47.1.6 A munkavállaló felelőssége

Ha a munkavállaló vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) kárt okoz a munkáltatónak, a kárt meg kell térítenie. A munkajog ezt kártérítési felelősségnek nevezi. Az Mt. a munkavállalói kárfelelősséget két fő esetre osztja (ellenőrizendő a hatályos szöveg):

Példa. Egy asztalos szakmunkás kézi anyagmozgató kocsival véletlenül nekimegy egy polcnak, és 250 000 Ft értékű festék károsodik. Ha a baleset gondatlanságból történt (nem tartotta be a sebességkorlátot), és a kár meghaladja a 4 havi távolléti díj összegét, a kártérítés mértéke korlátozott. Ha viszont szándékosan okozta a kárt, a teljes összeget meg kell térítenie. Ezért fontos a gépek és anyagok kezelésénél a szabályok betartása.

47.1.7 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

A munkaviszony nem örök. A megszűnés módjai közül a leggyakoribbak:

Végkielégítés. Ha a munkáltató rendes felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, és a munkavállaló legalább 3 éve a munkáltatónál dolgozik, végkielégítés illeti meg. A végkielégítés mértéke a munkaviszonyban töltött időtől függ: 3–5 év esetén 1 havi, 5–10 év esetén 2 havi, 10–15 év esetén 3 havi, 15–20 év esetén 4 havi, 20–25 év esetén 5 havi, 25 év felett 6 havi távolléti díj összege (Mt. – ellenőrizendő a pontos mérték). A végkielégítés a munkavállaló védelmét szolgálja.

47.1.8 Foglalkoztatási formák összehasonlítása

Nem minden munkavégzés munkaviszony. Az asztalos szakmában gyakran találkozol megbízással, vállalkozási szerződéssel vagy más jogviszonyokkal. Az alábbi táblázat a legfontosabb formákat foglalja össze.

Jogviszony Szabályozó Felek Díjazás Jellemző
Munkaviszony Munka törvénykönyve (Mt., 2012. évi I. törvény – ellenőrizendő) munkáltató – munkavállaló munkabér Alárendeltség, széles munkajogi védelem
Megbízás Polgári Törvénykönyv (Ptk. – ellenőrizendő) megbízó – megbízott megbízási díj Önálló tevékenység, gyakran alkalmi, egyszeri feladat
Vállalkozás Polgári Törvénykönyv (Ptk. – ellenőrizendő) megrendelő – vállalkozó vállalkozói díj Meghatározott eredmény, saját eszközökkel
Közalkalmazotti jogviszony Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt. – ellenőrizendő) munkáltató (közintézmény) – közalkalmazott illetmény Közszféra, kinevezés, besorolás
Közszolgálati jogviszony Közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv. – ellenőrizendő) állami szerv – kormánytisztviselő illetmény Államigazgatás, kinevezés

Definíció. A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladatot (például egy bútor restaurálási terv elkészítése) köteles ellátni, a megbízó pedig a díjat megfizetni. A megbízott önállóan dolgozik, nem áll a megbízó utasítási joga alatt, és saját eszközeit, idejét szervezi.

Definíció. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog elkészítésére (például egy egyedi szekrény legyártására), a megrendelő pedig a díj megfizetésére köteles. A vállalkozó a munkát saját költségére és kockázatára végzi, és az eredményért felel.

Gyakorlati különbség: ha egy asztalostanulót felvesznek egy műhelybe havi fizetéssel, minden nap 8 órában, ahol a főnök mondja meg, mit csináljon, az munkaviszony. Ha a tanuló otthon elkészít egy asztalt egy megrendelőnek, aki megbízza és kifizeti a díjat, az vállalkozási szerződés. A munkaviszonyban a munkavállalót védik a munkaidő-, szabadság-, felmondási szabályok; a vállalkozó ezeket a védelmeket nem kapja meg, viszont szabadabban szervezheti munkáját.

47.1.9 Speciális foglalkoztatási formák

A faiparban és a szakképzésben több speciális foglalkoztatási mód is előfordul:

47.1.10 Kidolgozott esetek

1. eset – A szabadság kérdése. Anna asztalos tanuló 2023. június 1-jén kezdett dolgozni egy kis bútorasztalos műhelyben, határozatlan idejű munkaszerződéssel, 3 hónap próbaidővel. Az évben 20 munkanap alapszabadság jár neki, de mivel még csak júniusban kezdett, időarányos szabadságot kap. A munkáltató azt mondja, hogy „friss munkavállalóként” a próbaidő alatt nem jár szabadság. Ez hibás állítás. Anna már a próbaidő alatt is szerez szabadságot, és a munkáltató köteles azt kiadni vagy a jogviszony megszűnésekor pénzben megváltani. Az időarányos 20 munkanap 7 hónapra = 20 × 7 ÷ 12 = 11,67 → 12 munkanap (Mt. szerinti kerekítés – ellenőrizendő). A tanulság: a próbaidő nem szünteti meg a munkavállalói jogokat.

2. eset – A kártérítési felelősség határa. Bence frissen végzett asztalos egy asztalosműhelyben dolgozik. A műhelyvezető utasítja, hogy a vastagsági gyalugépen egy vizes, csavaros fenyődeszkát dolgozzon fel. Bence tudja, hogy a csavar tönkreteheti a késtengelyt, és a visszacsapódás veszélyes, ezért megtagadja a munkát. Helyesen teszi, mert a munkavégzés közvetlenül veszélyeztetné a saját és mások testi épségét, és a munkáltató utasítása szakszerűtlen. Ha viszont Bence saját hibájából, utasítás nélkül vág bele egy hibás anyagba, és a gép kárt szenved, a kártérítési szabályok szerint akár felelhet is.

3. eset – Foglalkoztatási forma választása. Egy lakberendező felkéri Dávid asztalost, hogy készítsen egyedi polcrendszert. Dávid saját műhelyében, saját szerszámaival, saját időbeosztása szerint dolgozik, és az eredményt (a polcrendszert) adja át. A megbízó nem irányítja a munkafolyamatot. Ez vállalkozási szerződés. Ha a lakberendező heti 40 órában, a saját műhelyében, a saját gépeivel dolgoztatná Dávidot, és megszabná, mikor mit csináljon, az már munkaviszony lenne, akkor is, ha a felek „vállalkozásnak” nevezik. A jogviszony minősítése a tényleges körülményektől függ, nem a szerződés címétől.

Továbbvitt eredmény. A munkajogi alapok: a munkaviszony létesítése (felhasználja: Munkaviszony létesítése, iratok, adó és járulék). Az itt megismert munkaszerződés, munkakör, próbaidő, bér, szabadság és felmondási szabályok nélkül a következő alfejezetben a munkaviszony létesítésének gyakorlati lépéseit nem lehet értelmezni.

47.1.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A próbaidő alatt a munkavállalót nem illeti meg szabadság.
  2. Igaz vagy hamis? A munkavállaló kártérítési felelőssége gondatlan károkozásnál korlátlan.
  3. Melyik jogviszonyra jellemző az alárendeltség és a munkáltató utasítási joga?
  4. Mi a különbség a megbízási szerződés és a munkaviszony között?
  5. Mi a végkielégítés, és mikor jár?

A válaszokat a Megoldások elején találod.

47.1.12 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a munkavállaló öt legfontosabb jogát és öt legfontosabb kötelezettségét.

2. feladat (A). Melyik törvény szabályozza a munkaviszonyt? Nevezd meg a törvényt és egy kötelező munkaszerződési elemet.

3. feladat (B). Egy munkavállaló 4 éve dolgozik egy asztalosműhelyben, havi bruttó bére 320 000 Ft. A munkáltató rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyát. Hány havi távolléti díj összegű végkielégítés illeti meg? (A végkielégítési sávokat az alfejezet táblázata szerint használd, és jelöld, hogy a pontos mérték ellenőrizendő.)

4. feladat (B). Péter tanuló asztalos, nappali szakképzős. Iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát egy bútorgyárban, heti 20 órában. Milyen foglalkoztatási formáról van szó? Milyen főbb jellemzői vannak ennek a jogviszonynak?

5. feladat (C). Egy asztalos vállalkozó rendszeresen bedolgoz egy épületasztalos cégnek. A szerződése „vállalkozási szerződés”, de a cég megmondja, melyik nap hány órakor, hol és milyen géppel dolgozzon, és a cég adja a szerszámokat is. Vitás helyzetben a munkavállaló (a vállalkozó) munkaviszonynak minősíttetné a kapcsolatot. Milyen érvekkel tudná ezt alátámasztani? Miért fontos ez a minősítés?

6. feladat (D). Képzeld el, hogy belépsz egy asztalosműhelybe határozatlan idejű munkaszerződéssel, 3 hónap próbaidővel, bruttó 280 000 Ft havi bérrel, heti 40 órás munkaidővel. Írd le egy táblázatban, milyen jogok és kötelezettségek illetnek meg téged a munkaviszony első három hónapjában (próbaidő alatt). Térj ki a bérre, a szabadságra, a munkavédelmi kötelezettségekre és a próbaidő alatti felmondásra.

47.1.13 Megoldások

47.1.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A próbaidő alatt is jár szabadság, még ha a kivétel módja gyakorlati korlátokba ütközhet is.
  2. Hamis. Gondatlan károkozás esetén a munkavállaló kártérítési felelőssége korlátozott (főszabály szerint legfeljebb 4 havi távolléti díj – ellenőrizendő).
  3. A munkaviszony. A munkáltató utasíthat, a munkavállaló pedig köteles a munkaidejében rendelkezésre állni és a feladatokat elvégezni.
  4. A megbízási szerződésben a megbízott önállóan dolgozik, nincs alárendeltség, a díjazás eredményhez vagy tevékenységhez kötött. A munkaviszonyban a munkavállaló alárendelt, irányított munkát végez, és széles munkajogi védelmet élvez.
  5. A végkielégítés a munkáltató rendes felmondása esetén járó pénzbeli juttatás, ha a munkavállaló legalább 3 éve a munkáltatónál dolgozik. Mértéke a munkaviszonyban töltött időtől függ (sávosan, az Mt. szerint – ellenőrizendő).

47.1.13.2 Feladatok megoldásai

1. feladat (A). A munkavállaló jogai: foglalkoztatás joga, munkabérhez való jog, költségtérítés, pihenőidő és szabadság, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés, egyenlő bánásmód. Kötelezettségei: megjelenés és rendelkezésre állás, munkavégzés, együttműködés és tájékoztatás, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme, munkavédelmi szabályok betartása.

2. feladat (A). A munkaviszonyt a Munka törvénykönyve (Mt., 2012. évi I. törvény – ellenőrizendő a hatályos szöveg) szabályozza. Kötelező munkaszerződési elem például az alapbér összege, a munkakör, a munkavégzés helye, a munkaviszony időtartama.

3. feladat (B). A munkavállaló 4 éve dolgozik. A végkielégítési sávok szerint 3–5 év esetén 1 havi távolléti díj jár (ellenőrizendő: az Mt. aktuális sávhatárai). Tehát 1 havi távolléti díj = 320 000 Ft összegű végkielégítés illeti meg.

4. feladat (B). Ez diákmunka, iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás. Jellemzői: a diák az iskolaszövetkezet tagja, a szövetkezet szerződik a munkáltatóval; nem klasszikus munkaviszony, de a diákot megilletik bizonyos munkajogi védelmek; a jövedelem kedvező adózású lehet; a diák nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkezik.

5. feladat (C). A vállalkozó érvelhet azzal, hogy a tényleges munkavégzés során a cég utasítási és irányítási jogot gyakorol, megszabja a munkaidőt, a helyet, az eszközöket, és a vállalkozó személyesen, alárendelten dolgozik. A munkaviszony minősítését a tényleges körülmények határozzák meg, nem a szerződés címe. Ez azért fontos, mert munkaviszony esetén a munkavállalót megilleti a szabadság, a korlátozott kárfelelősség, a felmondási védelem, a biztonságos munkavégzés feltételei, valamint a munkabérrel kapcsolatos garanciák.

6. feladat (D). Táblázat a próbaidő alatti jogokról és kötelezettségekről:

Terület Jog Kötelezettség
Bér Havi bruttó 280 000 Ft, határidőre Megjelenni és munkát végezni
Szabadság Időarányos 20 munkanap/12 hónap (3 hónapra 5 nap) A szabadságot a munkáltatóval egyeztetve kivenni
Munkaidő Heti 40 óra, pihenőidők A munkaidő kezdetén munkaképesen megjelenni
Biztonság Védőeszközök, biztonságos munkakörnyezet Munkavédelmi szabályok betartása
Próbaidő felmondás 3 hónap alatt indokolás nélkül felmondhat Betartani a próbaidő szabályait

Megjegyzés: a szabadság időarányos mértéke 20 munkanap/12 hónap × 3 hónap = 5 munkanap. A munkáltatóval való egyeztetés szükséges, de a munkavállaló legalább 7 munkanapot a saját kérésére vehet ki évente (Mt. – ellenőrizendő). A próbaidő alatti felmondás joga a felek számára kölcsönös.

47.1.14 Rövid összefoglaló

A munkajog a munkavállaló és a munkáltató közötti függő munka viszonyait szabályozza. A munkaviszonyban a munkavállaló a munkáltató irányítása alatt, személyesen végez munkát, cserébe munkabért kap. A munkaviszony alapja a munkaszerződés, amelynek kötelező eleme a felek megnevezése, az alapbér, a munkakör, a munkavégzés helye és az időtartam. A munkavállalót megilleti a foglalkoztatás, a munkabér, a költségtérítés, a pihenőidő és a szabadság, továbbá a biztonságos munkavégzés joga. Köteles megjelenni, rendelkezésre állni, munkát végezni, együttműködni és a munkáltató jogos gazdasági érdekeit védeni. Kártérítési felelőssége vétkességen alapul, gondatlan károkozásnál korlátozott, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál teljes. A munkaviszony megszűnhet közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy határozott idő lejártával. A munkáltatói rendes felmondásnál a legalább 3 éve dolgozó munkavállalót végkielégítés illeti. A munkaviszonyon kívül létezik megbízás, vállalkozás, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, valamint speciális formák, például távmunka, munkaerő-kölcsönzés, egyszerűsített foglalkoztatás, diákmunka és önkéntes munka. Továbbvitt eredmény. A munkajogi alapok – a munkaszerződés tartalma, a munkakör, a próbaidő, a bér, a szabadság és a felmondási szabályok – nélkülözhetetlenek a Munkaviszony létesítése, iratok, adó és járulék alfejezetben, ahol a munkaviszony létesítésének gyakorlati lépéseit és az iratkezelést tanulod meg.

47.1.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a magyar munkajog általános ismeretén alapul. A konkrét jogszabályi hivatkozások – a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény), a Polgári Törvénykönyv, a közalkalmazotti és közszolgálati törvények, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, az önkéntes törvény – pontos száma és a hivatkozott paragrafusok, határidők, sávhatárok (például próbaidő, felmondási idő, végkielégítési sávok, szabadság mértéke, kártérítési korlát) a hatályos jogszabály szövege szerint ellenőrizendők. A netes hivatkozások (net.jogtar.hu, nfsz.munka.hu, europass.europa.eu) nem olvasott bizonyítékok; a fenti tartalom tanulási összefoglaló, nem jogi tanácsadás.