46.2 Üzleti terv, piackutatás, piacképesség

46.2.1 Motiváció

Egy asztalosmester évekig alkalmazottként dolgozott, most saját műhelyt nyit. A családja támogatja, a szerszámgépek egy részét már megvásárolta, de a bank hitelkérelmet kér, a pályázat pedig üzleti tervet. Az asztalos először azt gondolja, elég, ha „fejben megvan” a terv. Hamar kiderül: amit nem írunk le, azt nem tudjuk ellenőrizni, és más sem tudja elbírálni. Az üzleti terv nem papírmunka, hanem a vállalkozás belső térképe: megmutatja, kinek, mit, hogyan, miből és miért éri meg csinálni. Ebben az alfejezetben lépésről lépésre felépítünk egy kis asztalosműhely számára is használható egyszerűsített üzleti tervet, piackutatást végzünk, és kiszámítjuk, mikor lesz nyereséges a műhely.

46.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy induló egyéni vállalkozót, aki beépített szekrényeket, konyhabútorokat és egyedi bútorokat gyárt. A műhelye egy bérelt garázs, két gépe van, és egy segédmunkást szeretne felvenni. Havonta nagyjából 10–15 kisebb megrendelést tud elvállalni, ha minden jól megy. Ahhoz, hogy eldöntse, elinduljon-e, és hogyan árazzon, meg kell becsülnie: mennyi a havi állandó költsége, mennyi egy átlagos megrendelés anyagköltsége, és mennyiért tudja eladni a munkáját. Ez a gondolatmenet az üzleti terv és a fedezeti pont számítás alapja.

Az alábbi rétegdiagram az üzleti terv fő tartalmi egységeit mutatja:

Az üzleti terv fő tartalmi egységei - A dokumentum sorrendje fentről lefelé (így olvassa a bank); elkészíteni a helyzetfelméréssel kezdjük, és a vezetői összefoglalót írjuk utoljára.

A rétegdiagram a kész dokumentum sorrendjét mutatja fentről lefelé – így olvassa a bank vagy a befektető. Elkészíteni viszont a helyzetfelméréssel kezdjük: először a piacot és a működést kell megérteni, utána lehet pénzügyi tervet készíteni, a vezetői összefoglalót pedig utoljára írjuk meg. Ezt a logikát követjük a kidolgozott példában is.

46.2.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Az üzleti terv olyan írásos dokumentum, amely bemutatja a vállalkozás célját, a terméket vagy szolgáltatást, a célpiacot, a működés módját, a szervezetet, a pénzügyi előrejelzéseket és a kockázatokat. Célja kettős: egyrészt külső forrásszerzéshez (bankhitel, pályázat, befektető) szükséges, másrészt belső döntési eszköz a vállalkozó számára.

Szabály. Az üzleti tervnek mindig a valósághű, konzervatív becsléseken kell alapulnia. A túlzottan optimista bevételi terv hiteltelenné teszi a dokumentumot, a túlzottan pesszimista terv pedig értelmetlenné teszi a vállalkozást. A számításoknál mindig jelöljük a feltételezéseket, és adjunk meg kockázati tartalékot (például a várt bevétel 70–80%-ával számolunk).

Definíció. A piackutatás a potenciális vevők igényeinek, fizetési hajlandóságának, a versenytársak kínálatának és a piaci trendeknek a szisztematikus felmérése. Célja annak eldöntése, hogy a tervezett termékre vagy szolgáltatásra van-e elegendő fizetőképes kereslet, és milyen áron, milyen feltételekkel értékesíthető.

Definíció. A piacképesség azt jelenti, hogy a termék vagy szolgáltatás a valós piacon megállja a helyét: van rá igény, a vevők hajlandók megfizetni, és a vállalkozás nyereségesen tudja előállítani. A versenyképesség ennél szűkebb: a termék a versenytársak ajánlatához képest árban, minőségben, határidőben vagy szolgáltatásban legalább egy fontos szempontból jobb vagy vonzóbb.

Definíció. A fedezeti pont (break-even point) az az értékesítési mennyiség vagy árbevétel, amely mellett a vállalkozás eredménye éppen nulla: a bevétel fedezi az összes költséget, de még nincs nyereség. A fedezeti pont fölötti eladások hoznak nyereséget, az alattiak veszteséget.

Összefüggés. A fedezeti pont darabszámban (vagy megrendelésszámban) kifejezve:

Qfedezeti=FCp−vc Q_{\text{fedezeti}} = \frac{FC}{p - v_c}

ahol: - FCFC – állandó költség (Ft/hónap vagy Ft/év), amely akkor is felmerül, ha nincs termelés (bérleti díj, rezsi, biztosítás, saját bér minimuma, amortizáció); - pp – egy termék vagy átlagos megrendelés nettó eladási ára (Ft/db); - vcv_c – egy termék vagy megrendelés változó költsége (Ft/db), amely csak akkor merül fel, ha termelünk (anyagköltség, segédanyag, alvállalkozó, értékesítési jutalék).

A nevezőben lévő p−vcp - v_c az egységnyi fedezeti hozzájárulás: ennyi marad egy termék árából az állandó költségek fedezésére. A fedezeti pont akkor van meg, ha az egységnyi fedezeti hozzájárulások összege eléri az állandó költséget.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fedezetipont-grafikon: az árbevétel-egyenes kb. 4,8 megrendelésnél metszi az összköltség-egyenest.
Fedezetipont-grafikon: állandó költség 550 000 Ft/hó, összköltség 550 000 + 65 000·Q, árbevétel 180 000·Q; a fedezeti pont kb. 4,8 megrendelésnél van, 8 megrendelésnél a nyereség 370 000 Ft

A grafikonon a fedezeti pont előtt (sraffozott rész) az árbevétel a költség alatt marad, utána nyereség keletkezik. A kidolgozott példa adataival Q=550000/(180000−65000)≈4,8Q = 550\,000 / (180\,000 - 65\,000) \approx 4{,}8 megrendelés/hó. A HTML-kiadásban az állandó és a változó költség, az ár és a tervezett megrendelésszám csúszkával állítható.

Továbbvitt eredmény. Az itt elkészített üzleti tervet és piackutatási eredményeket a Marketing, promóció, vásárok és kiállítások alfejezetben használjuk fel: a marketingterv akkor lesz hatékony, ha pontosan tudjuk, kinek, mit és milyen üzenettel akarunk eladni, és ez az üzleti tervből következik.

46.2.4 Az üzleti terv elkészítésének lépései

Az alábbi ellenőrzőlista segít összeállítani egy kis asztalosműhely egyszerűsített üzleti tervét. A lépések a kész dokumentum sorrendjét követik; a vezetői összefoglalót (2. pont) mégis utoljára írd meg.

46.2.4.1 Ellenőrzőlista az egyszerűsített üzleti tervhez

  1. Vállalkozás adatai. Add meg a vállalkozás nevét, formáját (pl. egyéni vállalkozó, bt., kft. – lásd Vállalkozási formák, a vállalkozás indítása és működése), székhelyét, telephelyét, adószámát, a tevékenységi köröket (pl. bútorgyártás, épületasztalos-ipari termék gyártása). Ellenőrizd, hogy a tevékenységi körök szerepelnek-e az engedélyezett vagy bejelentett tevékenységek között (ellenőrizendő: aktuális TEÁOR-besorolás).
  2. Vezetői összefoglaló. Egyoldalas, tömör leírás: milyen terméket vagy szolgáltatást kínálsz, kinek, miért leszel sikeres, mennyi induló tőkét igényelsz, és mikorra éred el a nyereségességet. Ezt a részt írd meg utoljára, amikor a többit már kidolgoztad.
  3. Helyzetfelmérés és háttérelemzés. Mutasd be a piaci környezetet: milyen a helyi kereslet a bútorokra, épületasztalos-ipari termékekre; kik a közvetlen versenytársak (más asztalosok, bútoráruházak, barkácsáruházak, online bútorgyártók); milyen trendek hatnak (pl. egyedi bútorok, felújítás, energiahatékony nyílászárók). Használj piackutatási módszereket (lásd a következő alfejezetet).
  4. Termék- és szolgáltatásbemutatás. Írd le, pontosan mit gyártasz vagy milyen szolgáltatást nyújtasz: méretre gyártott konyhabútor, gardróbszekrény, beltéri ajtó, lépcső, bútorfelújítás. Add meg az árkategóriát, a minőségi szintet, a garanciális feltételeket.
  5. Marketingterv. Határozd meg a célcsoportot (pl. helyi családi házak tulajdonosai, lakásfelújítók, kivitelezők), az árazási stratégiát, az értékesítési csatornákat (személyes ajánlás, honlap, közösségi média, helyi vásár), és a reklám eszközeit. Ezt a részt a Marketing, promóció, vásárok és kiállítások alfejezetben fejtjük ki bővebben.
  6. Működési terv. Mutasd be a műhelyt: méret, gépek, szerszámok, anyagbeszerzés, gyártási folyamat, minőségellenőrzés. Tüntesd fel, hogy a gépek megfelelnek-e a munkavédelmi előírásoknak, és hogy van-e por- és forgácselszívás (lásd Faipari gépek biztonságtechnikája: veszélyek és védőberendezések).
  7. Szervezeti felépítés. Ki végzi a munkát: a tulajdonos egyedül, vagy alkalmazottakat, segédmunkást, alvállalkozót is bevon? Ki felel a gyártásért, az értékesítésért, a könyvelésért?
  8. Pénzügyi terv. Add meg az induló költségeket (gépek, szerszámok, anyagkészlet, engedélyek, tartalék), a havi állandó költségeket, a várható havi bevételt, a változó költségeket, és számítsd ki a fedezeti pontot. Készíts egyszerű pénzáramlási (cash flow) tervet az első 12 hónapra.
  9. Kockázati-készenléti terv. Sorold fel a legfontosabb kockázatokat: kevés megrendelés, anyagár-emelkedés, géphiba, betegség, késedelmes fizető vevő. Mindegyikhez írj egy egyszerű tartalékmegoldást.

Figyelem. A pénzügyi tervben minden tételnél jelöld, hogy az érték becslés vagy ajánlat (például gépár, anyagár). A valós üzleti tervben mindig kérj be legalább két-három árajánlatot, és a mintaárakat frissítsd.

46.2.5 Piackutatás: cél, területek, módszerek, eszközök

A piackutatás célja, hogy tényekkel támaszd alá az üzleti terv állításait. Egy asztalosnak nem kell bonyolult statisztikai elemzést végeznie, de néhány egyszerű módszerrel sokat megtudhat a helyi piacról.

Célok: - Van-e elegendő fizetőképes kereslet a tervezett termékre? - Mennyit hajlandók a vevők fizetni? - Kik a fő versenytársak, milyen áron és minőségben dolgoznak? - Milyen szolgáltatási hiányosságok vannak, amelyeket ki lehet használni?

Lehetőségek és területek: - Helyi kereslet: lakóövezetek, felújítási hullám, új építésű házak, társasházak. - Versenytársak: asztalosműhelyek, bútoráruházak, barkácsláncok, online szereplők. - Beszállítók: alapanyagárak, szállítási határidők, raktárkészlet. - Jogszabályi környezet: építési előírások, nyílászárókra vonatkozó teljesítménykövetelmények (ellenőrizendő: aktuális OTÉK, termékszabványok).

Módszerek és eszközök:

  1. Szekunder kutatás (íróasztal melletti). Ingyenes vagy olcsó, már meglévő adatok: statisztikai hivatal adatai, helyi építési engedélyek, ingatlanhirdetések, versenytársak honlapja, közösségi oldalak, áruházak katalógusai. Előnye gyors, hátránya, hogy nem a saját konkrét vevőidről szól.
  2. Primer kutatás (saját adatgyűjtés). Közvetlenül a potenciális vevőktől vagy partnerektől gyűjtünk adatot:
  3. Versenytárs-elemzés. Készíts egyszerű táblázatot: versenytárs neve, termékköre, árszintje, minősége, határidő, vevői vélemények, erősségek és gyengeségek. Ebből kiderül, hol tudsz te jobb lenni.

Példa (piackutatási kérdőív, rövid).

1. Milyen típusú bútort vagy asztalos munkát tervez vásárolni a következő 12 hónapban?
   a) Konyhabútor
   b) Beépített szekrény
   c) Egyedi bútor
   d) Ajtó/ablak
   e) Felújítás
2. Mennyit szánna rá?
   a) 100 000 Ft alatt
   b) 100 000 – 300 000 Ft
   c) 300 000 – 600 000 Ft
   d) 600 000 Ft felett
3. Mi a legfontosabb szempont?
   a) Ár
   b) Minőség
   c) Határidő
   d) Egyedi igényekhez igazodás
4. Honnan tájékozódik?
   a) Ajánlás
   b) Internet
   c) Helyi újság
   d) Közösségi média

Ez a kérdőív egy nap alatt elkészíthető és kiküldhető. Már 30–50 kitöltött válasz is jó irányjelzést ad.

46.2.6 Kidolgozott példa: mini üzleti terv egy induló asztalosműhelyhez

Készítsünk egy egyszerűsített üzleti tervet egy egyéni vállalkozóként induló asztalos számára, aki méretre gyártott bútorokat és beépített szekrényeket készít.

1. Vállalkozás adatai (mintaadatok).
Név: Kovács Asztalosműhely (egyéni vállalkozó). Székhely: 8000 Székesfehérvár, Minta utca 1. Telephely: ugyanaz, bérelt 60 m²-es műhely. Tevékenységi kör: bútorgyártás, épületasztalos-ipari termék gyártása (ellenőrizendő: TEÁOR-kódok). Indulás időpontja: tárgyév január 1.

2. Vezetői összefoglaló.
A vállalkozás egyedi, méretre gyártott konyhabútorokat, gardróbszekrényeket és beépített szekrényeket kínál magánszemélyeknek és kisebb kivitelezőknek Székesfehérvár 20 km-es körzetében. A versenyelőny a személyes felmérés, a pontos méretre gyártás és a helyi garancia. Induló tőkeigény: 2 500 000 Ft (gépek, szerszámok, anyagkészlet, tartalék). A vállalkozás az első évben havi átlag 8 megrendeléssel számol, ami a fedezeti pont (5 megrendelés/hó) fölött van, így az első év végére kis nyereséget termel.

3. Helyzetfelmérés.
A helyi lakótelepek és családi házas övezetek folyamatos felújítási igényt mutatnak. Három versenytárs működik a városban: két kis asztalosműhely és egy bútoráruház. Az asztalosműhelyek árai hasonlóak, de sokat panaszkodnak a vevők a pontatlan határidőkre. A bútoráruház olcsóbb, de csak szabvány méretű bútorokat kínál. A piackutatás (30 kérdőív) szerint a válaszadók 60%-a tervez valamilyen bútorvásárlást, és 40%-uk fontosnak tartja az egyedi méretet.

4. Termékbemutatás.
A fő termékek: méretre gyártott konyhabútor (átlagos ár: 450 000 Ft), beépített gardróbszekrény (átlagos ár: 280 000 Ft), egyedi bútor (átlagos ár: 150 000 Ft). A garancia 2 év a szerelvényekre és 5 év a szerkezeti elemekre (ellenőrizendő: a pontos jogszabályi kötelezettség).

5. Marketingterv.
Célcsoport: 30–60 év közötti lakástulajdonosok, felújítók. Értékesítés: személyes ajánlás, honlap, közösségi média, helyi újság. Az első évben havi 20 000 Ft marketingköltséggel számolunk.

6. Működési terv.
A műhely 60 m², benne egy formatizáló körfűrész, egy egyengető gyalugép, egy vastagsági gyalugép, egy asztalos marógép, kézi kisgépek, elszívással. Anyagbeszerzés havonta egyszer, helyi fűrészáru-telepről és lapanyag-kereskedőtől. A gyártási folyamat a szabásjegyzék, méretre munkálás, kötések, szerelés, felületkezelés lépéseit követi.

7. Szervezet.
A tulajdonos végzi a felmérést, a gyártást és a szerelést. Egy segédmunkást foglalkoztat részmunkaidőben. A könyvelést külső szolgáltató végzi.

8. Pénzügyi terv.
- Induló költségek: gépek 1 200 000 Ft, szerszámok 200 000 Ft, anyagkészlet 300 000 Ft, engedélyek és bejelentés 50 000 Ft, tartalék 750 000 Ft. Összesen: 2 500 000 Ft. - Havi állandó költségek: műhelybérlet 120 000 Ft, rezsi (villany, fűtés, víz, internet) 60 000 Ft, biztosítás 20 000 Ft, saját bér minimuma 180 000 Ft, részmunkaidős segédmunkás bére járulékokkal 100 000 Ft (ellenőrizendő: az arányos minimálbér és a munkáltatói szocho alapján), marketing 20 000 Ft, könyvelő 15 000 Ft, amortizáció 25 000 Ft, egyéb 10 000 Ft. Összesen: 550 000 Ft/hónap. - Változó költség átlagos megrendelésenként: anyag (fa, lap, vasalat, ragasztó, lakk) 50 000 Ft, alvállalkozó (villanyszerelés, pult) 10 000 Ft, szállítás és csomagolás 5 000 Ft. Összesen: 65 000 Ft/megrendelés. - Átlagos nettó ár egy megrendelésre: 180 000 Ft. Ez termékmix-átlag: a havi kb. 8 megrendelés többsége kisebb munka (javítás, csere, kisbútor, kb. 80–120 000 Ft), mellette alkalmanként gardrób vagy konyha is van; az átlagot a saját termékmixből kell kiszámolni (ellenőrizendő). A változó költség ennek az árnak kb. 36 %-a.

Fedezeti pont számítása: Qfedezeti=FCp−vc=550000180000−65000=550000115000≈4,8≈5 megrendelés/hónap Q_{\text{fedezeti}} = \frac{FC}{p - v_c} = \frac{550\,000}{180\,000 - 65\,000} = \frac{550\,000}{115\,000} \approx 4{,}8 \approx 5 \text{ megrendelés/hónap}

Ez azt jelenti, hogy havonta legalább 5 átlagos megrendelést kell teljesíteni ahhoz, hogy a vállalkozás ne legyen veszteséges. Ha a vállalkozó havi 8 megrendelést tud szerezni, akkor a havi nyereség: Nyereség=8⋅115000−550000=370000 Ft/hónap \text{Nyereség} = 8 \cdot 115\,000 - 550\,000 = 370\,000 \text{ Ft/hónap}

Természetesen ez a nyereség még nem a teljes jövedelem, mert a saját bér már az állandó költségben szerepel. A 370 000 Ft a vállalkozás nyeresége, amit visszaforgathat vagy kivehet.

9. Kockázati-készenléti terv.
- Kevés megrendelés: tartalék 750 000 Ft, ami kb. 1,4 hónap állandó költségét fedezi, plusz a marketing erősítése. - Anyagár-emelkedés: árajánlatok rögzítése 30 napra, alternatív beszállítók keresése. - Géphiba: bérleti szerződés szerint a bérbeadó segít, illetve tartalék gépész szerviz (ellenőrizendő). - Betegség: a segédmunkás betanítása az egyszerűbb műveletekre.

46.2.7 Számítási feladatok

Az alábbiakban két számítási példát dolgozunk ki a fedezeti pont és a piaci méret becslésére.

1. példa – Fedezeti pont több termék esetén (egyszerűsített).
Egy asztalos különböző termékeket gyárt. Havi állandó költsége 600 000 Ft. Átlagosan a bevétele 40%-a anyag- és változó költség. Mennyi havi árbevételt kell elérnie a fedezeti ponthoz?

Megoldás. Itt a fedezeti pontot árbevételben fejezzük ki. Az egységnyi fedezeti hozzájárulás aránya a bevételből: 1−0,4=0,61 - 0{,}4 = 0{,}6, azaz 60%. A fedezeti árbevétel: Rfedezeti=FC0,6=6000000,6=1000000 Ft/hónap R_{\text{fedezeti}} = \frac{FC}{0{,}6} = \frac{600\,000}{0{,}6} = 1\,000\,000 \text{ Ft/hónap}

Tehát havonta legalább 1 000 000 Ft nettó árbevételt kell termelnie ahhoz, hogy nullszaldós legyen.

2. példa – Piaci méret becslése.
Egy asztalos egy 50 000 fős városban és 20 km-es körzetében (összesen 120 000 lakos) szeretne beépített szekrényeket gyártani. Piackutatása szerint évente a háztartások 3%-a vásárol ilyen terméket. Átlagos háztartásméret 2,5 fő, tehát a háztartások száma: 120000/2,5=48000120\,000 / 2{,}5 = 48\,000. Az éves kereslet: 48000⋅0,03=1440 szekrény/év 48\,000 \cdot 0{,}03 = 1\,440 \text{ szekrény/év}

Ha az asztalos a piac 5%-át szeretné megszerezni, akkor: 1440⋅0,05=72 szekrény/év 1\,440 \cdot 0{,}05 = 72 \text{ szekrény/év} Ez havi 6 megrendelést jelent. Ezt összevethetjük a fedezeti ponttal: ha a fedezeti pont 5 megrendelés/hó, akkor a 6 megrendelés/hó éppen csak nyereséges, tehát nagyobb piaci részesedésre van szükség vagy alacsonyabb állandó költségre. A számítás rávilágít a kockázatra.

46.2.8 A termék piacképessége és versenyképessége

A piackutatás eredményeit a termék piacképességének és versenyképességének értékelésére használjuk.

Piacképesség vizsgálata: 1. Igény: Van-e elég vevő, aki a terméket keresi? (kérdőív, keresletbecslés) 2. Fizetőképesség: Hajlandók-e és tudnak-e a vevők a tervezett áron fizetni? 3. Elérhetőség: A vevők megtalálják-e a vállalkozást? (marketing, ajánlás) 4. Jogszabályi megfelelés: A termék megfelel-e a vonatkozó előírásoknak (pl. bútorok formaldehid-kibocsátása, nyílászárók teljesítménynyilatkozata)? 5. Nyereségesség: A termék önköltsége alacsonyabb, mint az elérhető ár, és a fedezeti pont elérhető.

Versenyképesség vizsgálata: - Ár: A te árad alacsonyabb vagy hasonló, de jobb értéket ad? - Minőség: Anyagválasztás, kivitelezés, felületkezelés, tartósság. - Határidő: Gyorsabban szállítasz, mint a versenytársak? - Szolgáltatás: Személyes felmérés, tanácsadás, garancia, utókövetés. - Egyediség: Olyan megoldást kínálsz, amit más nem?

Példa. A fenti mini üzleti tervben az asztalos versenyelőnye a pontos határidő és az egyedi méret. A piackutatásból kiderült, hogy a vevők panaszkodnak a konkurencia késéseire, ezért a vállalkozó kiemeli: „vállalt határidőre, írásban rögzítve”. Ez piacképessé teszi az ajánlatát.

46.2.9 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: Az üzleti tervben a bevételi oldal túl optimista („minden hónapban 15 megrendelés”).
  2. Hiba: Nincs piackutatás, a vállalkozó „érzésre” dönt.
  3. Hiba: A fedezeti pontot rosszul számolják: a saját bért nem veszik állandó költségnek, vagy az anyagköltséget nem vonják le az árból.
  4. Hiba: A kockázati terv üres („majd lesz valahogy”).

46.2.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy fiatal asztalos, aki korábban alkalmazottként dolgozott, saját műhelyt nyitott anélkül, hogy üzleti tervet készített volna. Azt gondolta, a szakmai tudás elég. Az első hónapokban sok megrendelést kapott, mert az ismerősei ajánlották. Aztán jött egy csendesebb időszak. Kiderült, hogy a havi állandó költsége (műhelybérlet, hiteltörlesztés, rezsi) 450 000 Ft, de egy átlagos megrendelésből csak 60 000 Ft fedezet maradt. A fedezeti pont tehát 7,5 megrendelés/hó lett volna, de ő csak 4–5-öt tudott szerezni. A vállalkozás fél év alatt eladósodott, és be kellett zárnia. A tanulság: ha előre elkészíti a fedezeti pont számítást, látja, hogy vagy több megrendelést kell szereznie, vagy magasabb árat kell kérnie, vagy csökkentenie kell az állandó költségeket. Az üzleti terv nem bürokrácia, hanem életmentő eszköz.

46.2.11 Önellenőrzés

Válaszolj röviden az alábbi kérdésekre, majd nézd meg a megoldásokat.

  1. Mi az üzleti terv két fő célja?
  2. Sorold fel az üzleti terv öt fő tartalmi egységét!
  3. Mi a különbség a piacképesség és a versenyképesség között?
  4. Egy műhely havi állandó költsége 480 000 Ft, egy megrendelés átlagos ára 120 000 Ft, a változó költség 50 000 Ft. Hány megrendelés kell a fedezeti ponthoz?
  5. Mi a leggyakoribb hiba az üzleti terv bevételi oldalán?

46.2.12 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld röviden az üzleti tervet és a fedezeti pontot.

2. feladat (A)
Sorold fel a piackutatás négy módszerét, és mindegyikhez írj egy példát asztalosipari alkalmazásra.

3. feladat (B)
Egy asztalosműhely havi állandó költsége 720 000 Ft. Az átlagos megrendelés nettó ára 200 000 Ft, a változó költség megrendelésenként 80 000 Ft.
a) Számítsd ki a fedezeti pontot megrendelésszámban!
b) Hány megrendelés kell ahhoz, hogy a havi nyereség 240 000 Ft legyen?

4. feladat (B)
Készíts egy egyszerű versenytárs-elemző táblázatot három képzeletbeli versenytársról (asztalosműhely, bútoráruház, online bútorgyártó). Oszlopok: név, termékkör, árszint, minőség, határidő, erősség, gyengeség. Töltsd ki rövid, példaszerű adatokkal.

5. feladat (C)
Egy induló asztalos vállalkozás üzleti tervében a következő adatok szerepelnek: havi állandó költség 500 000 Ft, átlagos ár 150 000 Ft, változó költség 70 000 Ft. A vállalkozó havi 10 megrendelést tervez, és ebből 8-at biztosra vesz. Elemezd, hogy ez a terv reális-e, és milyen kockázatokat rejt.

6. feladat (D)
Készíts egy rövid piackutatási tervet egy olyan asztalosműhely számára, amelyik kültéri fa kerti bútorokat szeretne gyártani egy 30 000 fős városban. Add meg a kutatás célját, a módszert, a mintavétel nagyságát, és írj öt kérdést a kérdőívbe. A tervet 5–8 mondatban foglald össze.

46.2.13 Megoldások

46.2.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Az üzleti terv két fő célja: külső forrásszerzés (bank, pályázat, befektető) és belső döntési eszköz a vállalkozó számára.
  2. Öt fő tartalmi egység (a felsorolásból bármely öt): vállalkozás adatai, vezetői összefoglaló, helyzetfelmérés/háttérelemzés, termékbemutatás, marketingterv, működési terv, szervezeti felépítés, pénzügyi terv, kockázati-készenléti terv.
  3. A piacképesség azt jelenti, hogy van fizetőképes kereslet a termékre, és a vállalkozás nyereségesen tudja előállítani. A versenyképesség ennél szűkebb: a termék a versenytársakhoz képest legalább egy fontos szempontból jobb (ár, minőség, határidő, szolgáltatás).
  4. A fedezeti pont: Q=480000120000−50000=48000070000≈6,86≈7Q = \frac{480\,000}{120\,000 - 50\,000} = \frac{480\,000}{70\,000} \approx 6{,}86 \approx 7 megrendelés/hó.
  5. A leggyakoribb hiba a túlzottan optimista bevételi terv: a vállalkozó a legjobb esettel számol a valószínű helyett.

46.2.13.2 1. feladat

Megoldás.
Az üzleti terv olyan írásos dokumentum, amely bemutatja a vállalkozás célját, termékét, piacát, működését, szervezetét, pénzügyi előrejelzéseit és kockázatait. A fedezeti pont az az értékesítési mennyiség vagy árbevétel, amely mellett a bevétel éppen fedezi az összes költséget, tehát az eredmény nulla.

46.2.13.3 2. feladat

Megoldás.
Négy módszer és példa:
1. Kérdőív: online kérdőív helyi lakosoknak arról, terveznek-e beépített szekrényt vásárolni.
2. Interjú: beszélgetés öt kivitelezővel az igényekről és árakról.
3. Megfigyelés: versenytársak bemutatótermében árak és termékek felmérése.
4. Próbaértékesítés: egy kis asztali dísz elkészítése és árusítása helyi vásáron.

46.2.13.4 3. feladat

Megoldás.
a) Fedezeti pont:
Q=720000200000−80000=720000120000=6 megrendelés/hónap Q = \frac{720\,000}{200\,000 - 80\,000} = \frac{720\,000}{120\,000} = 6 \text{ megrendelés/hónap}

  1. A kívánt nyereség 240 000 Ft. A szükséges megrendelésszám:
    Qszükséges=FC+Nyereségp−vc=720000+240000120000=960000120000=8 megrendelés/hónap Q_{\text{szükséges}} = \frac{FC + \text{Nyereség}}{p - v_c} = \frac{720\,000 + 240\,000}{120\,000} = \frac{960\,000}{120\,000} = 8 \text{ megrendelés/hónap}

Ellenőrzés: 8 megrendelés esetén az összes fedezeti hozzájárulás 8⋅120000=9600008 \cdot 120\,000 = 960\,000 Ft, ebből 720,000 Ft az állandó költség, maradék 240,000 Ft a nyereség. ∎

46.2.13.5 4. feladat

Megoldás.
Példatáblázat:

Név Termékkör Árszint Minőség Határidő Erősség Gyengeség
Helyi asztalos Egyedi bútor Magas Jó 4–6 hét Személyes felmérés Kapacitáshiány
Bútoráruház Szabvány bútor Alacsony Közepes Azonnal raktárról Olcsó, gyors Nincs méretre gyártás
Online bútorgyártó Modul bútor Közepes Változó 2–3 hét szállítás Kényelmes rendelés Nincs helyi garancia, szerelés

Az adatok kitaláltak, csak a táblázat szerkezetét mutatják.

46.2.13.6 5. feladat

Megoldás.
A fedezeti pont:
Q=500000150000−70000=50000080000=6,25≈7 megrendelés/hónap Q = \frac{500\,000}{150\,000 - 70\,000} = \frac{500\,000}{80\,000} = 6{,}25 \approx 7 \text{ megrendelés/hónap}

A vállalkozó 10 megrendelést tervez, ebből 8-at biztosra vesz. A 8 megrendelés éppen a fedezeti pont fölött van, tehát kis nyereséget hoz:
Nyereség=(8−6,25)⋅80000=1,75⋅80000=140000 Ft/hónap \text{Nyereség} = (8 - 6{,}25) \cdot 80\,000 = 1{,}75 \cdot 80\,000 = 140\,000 \text{ Ft/hónap}

A terv reális, de kockázatos: ha a 10-ből csak 6 jön be, a vállalkozás veszteséges lesz (6 megrendelésnél a fedezeti hozzájárulás 6⋅80000=4800006 \cdot 80\,000 = 480\,000 Ft, ami kevesebb, mint az 500,000 Ft állandó költség). A terv tehát csak akkor teljesül, ha a marketing és az ajánlások folyamatosan hozzák a megrendeléseket, és a 8-as becslés megbízható. Javasolt tartalék: magasabb ár, alacsonyabb állandó költség, vagy diverzifikált termékkör.

46.2.13.7 6. feladat

Megoldás.
Piackutatási terv (rövid összefoglaló):
Cél annak felmérése, hogy a 30 000 fős városban van-e fizetőképes kereslet kültéri fa kerti bútorokra (pad, asztal, szék, nyugágy). Módszer: online kérdőív helyi közösségi csoportokban, valamint személyes megkérdezés két helyi piacon. Mintavétel: legalább 100 kitöltés. Kérdések: (1) Van-e kertje vagy terasza? (2) Tervez-e kerti bútort vásárolni a következő évben? (3) Milyen fából szeretné? (4) Mennyit szánna rá? (5) Mi a fontosabb: ár, időjárás-állóság vagy dizájn? A válaszok alapján eldönthető, hogy érdemes-e belefogni.

46.2.14 Rövid összefoglaló

Az üzleti terv a vállalkozás írásos térképe: bemutatja a célt, a piacot, a működést, a szervezetet, a pénzügyeket és a kockázatokat. Fő tartalmi egységei a vállalkozás adatai, a vezetői összefoglaló, a helyzetfelmérés, a termékbemutatás, a marketingterv, a működési terv, a szervezeti felépítés, a pénzügyi terv és a kockázati-készenléti terv. A piackutatás módszerei: szekunder adatgyűjtés, kérdőív, interjú, megfigyelés és próbaértékesítés. A piacképesség azt jelenti, hogy van fizetőképes kereslet, és a termék nyereségesen előállítható; a versenyképesség a versenytársakhoz viszonyított előny. A fedezeti pont kiszámítása: Q=FC/(p−vc)Q = FC / (p - v_c). Ez megmutatja, hány megrendelés kell a nullszaldóhoz. Továbbvitt eredmény: az elkészült üzleti terv és piackutatási adatok a Marketing, promóció, vásárok és kiállítások alfejezetben alapozzák meg a marketingterv konkrét lépéseit.

46.2.15 Források és ellenőrzési hiányok