Egy faipari műhelyben a tűz soha nem elméleti lehetőség. Gyantás fenyőpor ég az elszívócsatornában, az oldószeres pácról meggyullad a felületkezelő kendő, a megkopott kábelű gépen füstöl a csatlakozó. Ilyenkor nincs idő könyvet lapozni. A tűzoltó anyagok ismerete és a tűz esetén követendő lépések azért tartoznak ide, mert az asztalos tanuló is lehet az első, aki észleli a füstöt. A helyes döntés – mivel szabad-e oltani, milyen készülékkel, mikor hívjuk a tűzoltókat – perceken, életet és teljes műhelyek sorsán múlhat.
Képzeld el a műhely két pontját egyszerre. A gépműhelyben a forgácselszívó flexibilis tömlője mellett izzani kezd az összegyűlt csiszolópor. A festőkamrában a mosóoldószerrel telt tálca mellett valaki bedug egy sérült szigetelésű hosszabbítót, amely szikrázni kezd. Az első esetben a víz vagy a porral oltó segíthet, a másodikban a hibás elektromosság miatt feszültség alatt lévő kábel környezetében a vízsugár életveszélyes. Ez a két kép mutatja, miért kell előbb a tűzosztályt és a feszültségmentesítést felismerni, és csak utána a készülékhez nyúlni. A tűzoltó anyag nem „univerzális”, hanem mindig az égő anyaghoz igazodik.
Definíció. Tűzoltó anyag az anyag, amely az égés feltételeit – éghető anyagot, oxigént, hőt vagy az égési láncreakciót – megszünteti vagy csökkenti. A leggyakoribb tűzoltó anyagok: víz, hab, tűzoltó por, szén-dioxid és a faiparban ritkábban használt tisztítóoltó (halonhelyettesítő) anyagok.
A tűzoltás alapelveit az Az égés, a tűzveszélyes anyagok és a faipari porrobbanás alfejezet égéselméletéből ismered: el kell venni az égő anyagot, az oxigént, a hőt vagy meg kell szakítani a kémiai láncreakciót. A különböző tűzoltó anyagok más-más módon avatkoznak be.
A víz elsősorban hőelvonással olt: nagy hőkapacitása és párolgáshője hűti az égő faanyagot. Fa- és papíranyagú tüzeknél jó, ha elegendő mennyiségben jut el a parázsba. Víz nem használható:
A faiparban a víz leggyakrabban tűzcsappal, fali tűzcsaphoz csatlakoztatott tömlővel vagy vízzel töltött edénnyel kerül felhasználásra.
A hab a vizet levegővel és habképző anyaggal keveri. A habtakaró elzárja az oxigént, hűt, és megakadályozza az éghető gőzök kilépését. Folyadéktüzeknél, például oldószer, hígító, lakk kisebb kiömlése esetén hatékony. Feszültség alatt lévő elektromos berendezésre habbal sem szabad oltani, hacsak a készülék gyártói adata ezt kifejezetten nem engedi. A faipari műhelyekben a habbal oltó készülékek jellemzően az AB habbal oltó családba tartoznak: szilárd anyagok (A osztály) és éghető folyadékok (B osztály) tüzére is alkalmasak.
A tűzoltó por finom szemcsékből áll, amelyek megszakítják az égési láncreakciót, a hőt is csökkentik, és a lángzónát leárnyékolják. Az ABC porral oltó a leggyakoribb faipari készülék: szilárd anyagok, folyadékok és – korlátozott feszültség alatt – elektromos berendezések tűzéhez is használható. Hátránya, hogy a por erősen szennyez, bejut a gépcsapágyakba, kapcsolókba, lakkozott felületekbe, ezért a nagy értékű gépeknél vagy a festőműhelyben mérlegelni kell a használatát. A porral oltással a felületkezelő műhelyben később sok takarítás és esetleg géphiba járhat, de a kisebb tüzet gyorsan elfojthatja.
A szén-dioxid a levegőnél nehezebb gáz, amely kiszorítja az oxigént, és erősen hűt a kiáramláskor. Kiválóan alkalmas elektromos tüzekhez és kisebb folyadéktüzekhez, mert oltás után nem hagy maradékot. Hátránya, hogy zárt térben oxigénhiányt okozhat, ezért a szórófülkében vagy kis helyiségben csak az elhagyás irányát szem előtt tartva szabad használni. A CO₂ oltóval nem szabad szétszóródó parázsló szilárd anyagot, például mély faport vagy szálas fűrészport oltani, mert a gáz gyorsan elillan, és a parázs újra lángra kaphat. Ilyenkor előbb szét kell húzni vagy vízzel kell átitatni az anyagot.
Szabály. A tűzosztály az égő anyag fajtáját jelöli, és a tűzoltó készüléken feltüntetett betűjel mutatja, mire használható az eszköz. A gyakori tűzosztályok a faiparban:
A tűzoltó készülékek címkéjén a betűk mellett vagy helyett gyakran különböző piktogramok szerepelnek; a régi készülékeken még előforduló áthúzott betűjel azt jelöli, hogy arra a tűzosztályra nem használható. Az átsorolások és a pontos jelölés idővel változhat, ezért a tanuló mindig a készüléken található aktuális piktogramot és a gyártói adatot tekintse mérvadónak (ellenőrizendő: a tűzvédelmi műszaki követelmény jelenlegi jelölésrendszere).

A mátrix a fenti szöveg összefoglalása: víz csak szilárd anyag (A) tüzére, folyadékra, feszültség alatti berendezésre és étolajra TILOS; a hab A és B tűzre jó, feszültség alatt csak a gyártó kifejezett engedélyével; az ABC por a legtöbb tűzre, feszültség alatt a címkén jelölt határig; a CO₂ folyadék- és elektromos tűzre, parázsló fűrészporra nem. A cellák szövege fekete-fehérben is olvasható. Az interaktív változatban kiválaszthatod az égő anyagot (például izzó csiszolópor az elszívóban, égő pácos kendő, füstölgő hosszabbító), és megkapod az ajánlott oltóanyagot és a tiltásokat.
A faipari műhelyekben leggyakrabban hordozható tűzoltó készülékeket találunk: vízzel, habbal, porral vagy CO₂-dal töltött palackokat. A készülék kiválasztása a műhely tűzterhelésétől, a gépek típusától és a felületkezelő anyagok mennyiségétől függ. A felületkezelő műhelyben és a szórófülkében például az oldószergőzök miatt előnyben részesítik a B osztályra is alkalmas habbal vagy CO₂-dal oltó készülékeket, de a végső döntés a kockázatértékelés és a tűzvédelmi szabályzat feladata (ellenőrizendő: a konkrét műhelyre vonatkozó tűzvédelmi előírás).
Szabály. A tűzoltó készülék csak akkor hatékony, ha az oltóanyag kijut a palackból és eléri a tüzet. A kezelés általános lépései:


Az első ábra a készülék részeit mutatja: 1 palack, 2 adattábla a tűzosztályok piktogramjaival, 3 nyomásmérő (a mutató a zöld tartományban legyen), 4 biztosítószeg plombával, 5 nyomókar, 6 hordozófogantyú, 7 tömlő, 8 szórófej; a CO₂-készülék szórófeje a hókürt (9), amely kiáramláskor erősen lehűl. A képsor a kezelés lépéseit mutatja: tűzosztály és nyomásmérő ellenőrzése, a kijárat a hátad mögött, a biztosítószeg kihúzása, a szórófej a tűz tövére rövid lökésekkel, végül haladás a tűz pereméről befelé, a huzattal a hátad felől.
A porral oltó készülék használata közben a műhelyben erős porfelhő keletkezik, ami rontja a látást. Ezért ne a porfelhő közepébe, hanem a tűz közelebbi szélétől kezdve olts; szabadtéren széllel a hátad mögött haladj. A CO₂ oltónál a kiáramló gáz miatt a sugárcső lehűl, ezért ne fogd meg a fúvókát kesztyű nélkül; a légzésvédő és a kesztyű a faipari tűzeseteknél is hasznos. Az égő szilárd anyagot, például a fűrészport, előbb nem éghető szerszámmal (lapáttal) szét kell húzni, mert a felszín leoltása nem oltja el a mélyben izzó zsarátot.
Figyelem. Tűzoltó készüléket csak a kialakult tűz kezdeti szakaszában, a saját menekülési út birtokában, az erre utasított dolgozó használjon. Ha a tűz terjed, füst keletkezik, vagy az oltáshoz bizonytalanság társul, hagyd el a helyiséget, és hívd a katasztrófavédelmet a 112-es telefonszámon.
A nagyobb faipari üzemekben a hordozható készülékek mellett beépített rendszerek is működnek. A beépített tűzjelző berendezés automatikus érzékelőkből, központból és jelzésadókból áll. Az érzékelő lehet füst-, hő- vagy lángérzékelő; a faiparban a füst- és hőérzékelők a leggyakoribbak. A jelzés megjelenhet a helyszínen, a portán, és távfelügyeleti szolgáltatón keresztül eljut a katasztrófavédelemhez. A beépített tűzoltó berendezés automatikusan vagy kézi indításra juttat oltóanyagot a védett helyre, például szórófejeken keresztül vizet vagy habot. A faipari raktárban és a festőkamrában gyakran szórófejes oltóberendezés védi a legveszélyesebb zónát. A szórófülke csatornájában és szűrőjében lerakódott lakk- és oldószergőz miatt a beépített oltó kiemelten fontos védelmi elem.
A tanuló feladata beépített rendszer esetén nem a szerelés, hanem a rendszer működésének ismerete: mit jelent a hangjelzés, hol vannak a kézi jelzésadók, hogyan kell a fülkét lekapcsolni, és mikor kell a rendszert felügyelet alatt tartani. A faipari gépek elszívóvezetékében a szikra- és hőérzékelő elzárószeleppel vagy oltómodullal is kombinálható. Az ilyen berendezés indítását és a karbantartását mindig a tűzvédelmi szakember és a gépkönyv utasítása szerint kell végezni (ellenőrizendő: a gyártói karbantartási előírás).
Technológiai lap. Ha tüzet észlelsz a műhelyben, az alábbi sorrendet kövesd. A sorrendet a rövidítéssel így jegyezd meg: Ments – Jelezz – Állítsd meg – Olts, ha biztonságos – Menekülj.
A faipari műhelyben különösen fontos, hogy a tűz helyét szakmailag is ismerd. A szórófülkében az elszívócsatornában lerakódott pormaradvány a tűz kiindulópontja lehet; ilyenkor a fülkét áramtalanítani kell, a szórást leállítani, a menekülési utat a gép mögött tartani. A gépműhelyben a csiszolópor és az olajos rongy együtt gyulladhat meg; az olajos rongyot fedeles, nem éghető (fém) gyűjtőedényben kell gyűjteni, nem csomóban, ahogy az Az égés, a tűzveszélyes anyagok és a faipari porrobbanás alfejezet is tárgyalja; a veszélyes hulladékról a Faipari hulladékok, veszélyes anyagok és a biztonsági adatlap alfejezet szól.
Tilos. Tűz esetén tilos áram alatt lévő gépet vízzel oltani, tilos a tüzet a menekülési út felé tartva oltani, tilos az égő oldószeres kendőt vízzel leönteni úgy, hogy az égő folyadék szétfolyjon, és tilos a riasztás nélküli „magányos oltás”, amelyben a többiek nem tudnak a veszélyről.
Szabály. Minden tüzet – akkor is, ha már eloltották – jelezni kell a tűzoltóságnak (112), illetve utólag be kell jelenteni a katasztrófavédelemnek (ellenőrizendő: hatályos jogszabály). Emellett a munkahelyi belső utasítás szerint értesíteni kell a vezetőt, és a biztosítási szerződés szerint a biztosítót; a tanuló a műhelyben tanult belső eljárást kövesse. A katasztrófavédelmi hatóság a tűz okát és a keletkezett kárt vizsgálhatja; a biztosító a kárbejelentés, a rendőrség pedig bűncselekmény gyanúja esetén intézkedhet. A határidőket a biztosítási szerződés tartalmazza, ezért a kárbejelentést haladéktalanul meg kell tenni (ellenőrizendő: a hatósági bejelentés módja és a biztosítói határidő a gyakorlatban).
A tűzkárbejelentés minimális tartalma:
A helyszínt a vizsgálat lezárásáig lehetőleg úgy kell hagyni, ahogy a tűz után maradt, kivéve, ha az élet- és vagyonmentés vagy a további kár megelőzése indokolja a változtatást. A gépek, a szórófülke, az elszívórendszer és a villamos hálózat újbóli használat előtt szükség szerint felülvizsgálatra szorul.
A tűzvédelmi eszközöket havonta, rövid szemlével ellenőrizd (a pontos felülvizsgálati időköz jogszabály és gyártói előírás szerint (ellenőrizendő: felülvizsgálati időköz)):
Eltérésnél a készüléket nem szabad a helyén hagyni „majd rendbe jön” alapon: jelezd a felelősnek, a hibás készüléket ki kell cserélni vagy felülvizsgáltatni, és a hiányt a műhelynaplóba be kell írni.
Egy asztalosműhelyben délután füst szállt fel az elszívócsatornából. A csiszológép elszívója mellett összegyűlt lerakódott por izzani kezdett. A tanuló észrevette a füstöt, kiabált, a gépet lekapcsolta, és riasztotta az oktatót, aki hívta a 112-t. Az oktató az elszívót áramtalanította, és a csatorna mellett, a kijárat felől ABC-poros készülékkel rövid lökésekkel oltott; a parázslást ezután a tűzoltók szüntették meg. A kárt a műhely bejelentette a biztosítónak, és a tűzoltók jegyzőkönyvet vettek fel. A tanulság: a lerakódott por tűzterhelés, a gyors riasztás és az áramtalanítás fontosabb, mint a bátorság; az elszívócsatornát a tűz után szakemberrel felül kellett vizsgáltatni. (Szemléltető eset, nem konkrét esemény leírása.)
1. feladat (A) Párosítsd a tűzosztályt (A, B, C, D) az égő anyaggal: fa, lakk, PB-gáz, magnéziumforgács.
2. feladat (A) Sorold fel a tűzoltó készülék kezelésének négy első lépését.
3. feladat (B) A műhelyben izzik az elszívócsatornába gyűlt csiszolópor. Melyik készüléket választod a víz, a hab, az ABC por és a CO₂ közül, és mit teszel előtte? Indokold.
4. feladat (B) Egy 60 m²-es műhelyben egy 6 kg-os porral oltó készülék van a bejáratnál. A műhely túlsó sarkában oldószeres szekrény áll. Elég-e ez a készülék, és mit javasolsz az oldószeres szekrényhez? Indokold. (A pontos elérési távolságot a tűzvédelmi szabályzat adja (ellenőrizendő).)
5. feladat (C) Rajzold le szavakkal egy 80 m²-es asztalosműhely alaprajzát: gépműhely, festőkamra, raktár. Hová teszel tűzoltó készüléket, milyen típusút, és hol van a gyülekezési pont? Indokold.
6. feladat (D) Készíts havi szemle-ellenőrzőlapot a tűzoltó készülékekhez a Minőségellenőrzés pontjai alapján (készülék, hely, plomba, nyomás, címke, megjegyzés, aláírás).
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A). Fa: A; lakk: B; PB-gáz: C; magnéziumforgács: D.
2. feladat (A). (1) Tűzosztály ellenőrzése; (2) a menekülési út szabad voltának ellenőrzése, a kijárat a hátad mögött; (3) biztosítószeg kihúzása; (4) sugárcső a tűz tövére irányítva.
3. feladat (B). Előtte: a gép áramtalanítása, 112 hívása, a csatorna környékének ellenőrzése. A víz parázsló, izzó porra csak szilárd (A) tűznél jó, de a csatornában elektromos berendezés lehet, ezért ne vizet használj; az ABC por vagy a hab alkalmas az A osztályra, a CO₂ nem alkalmas parázsló porra. Javasolt: ABC por, rövid lökésekkel, a kijárat felől, miután az áramot lekapcsoltad. A készülék választását a címke és a tűzvédelmi szabályzat dönti el (ellenőrizendő).
4. feladat (B). Nem elég: a készülék a bejáratnál van, a veszélyes pont (oldószeres szekrény) a túlsó sarokban, ezért oda kell egy második, B osztályra is alkalmas készülék (hab vagy ABC por) az oldószeres szekrény közelében, szabadon hozzáférhető helyen, nem a szekrény mögött. A pontos elérési távolságot a tűzvédelmi szabályzat adja (ellenőrizendő).
5. feladat (C). Egy lehetséges alaprajz: a gépműhely 40 m², a festőkamra 20 m², a raktár 20 m². Gépműhely: ABC por a bejáratnál és a csiszológépeknél (A+B+C tüzekre). Festőkamra: B osztályra is alkalmas hab vagy CO₂, a kamra ajtaján kívül, hogy tűz esetén elérjük. Raktár: ABC por az ajtónál. A gyülekezési pont az épület előtt, az utcai oldalon, a bejárattól legalább 20 m-re (tájékoztató; ellenőrizendő). Indoklás: a készülék a menekülési út mentén, a veszélyforrás közelében, de nem a veszélyzónában legyen.
6. feladat (D). Az ellenőrzőlap oszlopai: sorszám; készülék típusa és helye; plomba ép (igen/nem); nyomásmérő zöld (igen/nem); felülvizsgálati címke érvényes (igen/nem); sérülés; megjegyzés; ellenőrizte (név, aláírás, dátum). Minden „nem” esetén a hibát jelezni kell a felelősnek, és a készüléket ki kell cserélni vagy felülvizsgáltatni.
A tűzoltó anyagokat a tűzosztályhoz kell igazítani: izzó fánál a víz és az A-osztályra alkalmas hab, oldószernél a hab, por vagy CO₂, feszültség alatt lévő elektromos berendezésnél a CO₂ vagy a megfelelő por, hab – a készülék címkéjén jelölt feltételekkel. A tűzoltó készülék kezelésének lépései: biztosítószeget kihúz, sugárcsövet a tűz fészkére irányít, a sugárcsövet a tűz fészkére (tövére) irányítja, a közelebbi széltől előre haladva, oldalirányban seperve olt. Tűz esetén a sorrend: emberek mentése, riasztás a 112-es hívószámon, áramtalanítás, kezdeti oltás csak szabad menekülési úttal, majd menekülés és a tűzoltók fogadása. A tűzkárbejelentést haladéktalanul meg kell tenni, a belső utasítás és a biztosítói szerződés szerint. A felületkezelő műhelyben és a szórófülkében a menekülési út, az oldószergőzök és az elszívórendszer is része a tűzvédelmi gondolkodásnak; ezt a(z) A felületkezelés egészségvédelmi, tűz- és környezetvédelmi előírásai alfejezet fogja részletesebben felhasználni.
Továbbvitt eredmény. A tűzosztály–oltóanyag párosítást és a Ments–Jelezz–Állítsd meg–Olts–Menekülj sorrendet a felületkezelés tűzvédelmi előírásainál (A felületkezelés egészségvédelmi, tűz- és környezetvédelmi előírásai) és minden gépi technológiai lapnál használjuk.