3.1 Az égés, a tűzveszélyes anyagok és a faipari porrobbanás

3.1.1 Miért kell ezt tudnod? – Láthatatlan veszélyek a műhelyben

Bekapcsolod a csiszológépet, mert gyorsan le kell csiszolnod egy tölgyfa asztallapot. A gép elszívója megtelt, ezért egyelőre anélkül dolgozol. A sarokban ott áll egy nyitott hígítós flakon, a munkaasztalon pedig a tegnapi olajos rongy összegyűrve. A fűrészpor finom felhője ellepi a gépet, és a levegőben táncol a lámpa fényében.

Ez a jelenet első pillantásra csak „rendetlen műhelynek” tűnik. Valójában egy készülő katasztrófa: a finom porból robbanóképes felhő lehet, az olajos rongy magától is kigyulladhat, a hígító gőzei pedig egyetlen szikrától lángra kaphatnak. Ezt a helyzetet akkor fogod felismerni és megelőzni, ha érted az égés és a robbanás alapfolyamatait.

3.1.2 Szemléletes kép – A tűzháromszög és a felkavart por

Képzeld el, hogy a fűrészpor egy kupacban fekszik a padlón. Ha meggyújtod, lassan, füstölögve ég, könnyű eloltani. Ugyanez a finom por azonban, ha a levegőben szálló felhőként találkozik egy szikrával, másodperc alatt berobbanhat. Miért? Mert a levegőben minden apró porszemcse körül ott az égéshez szükséges oxigén, és a láng pillanatok alatt átugrik az egyik szemcséről a másikra.

3.1.3 Pontos definíciók

Definíció. A tűz az a nem kívánt égés, amely veszélyezteti az emberek életét, testi épségét, az anyagi javakat vagy a környezetet. A tűzvédelem a tűzesetek megelőzésének, a tűz eloltásának, a tűzoltóság riasztásának, valamint az élet- és vagyonmentésnek a teljes eszköztára és szabályozása.

Definíció. Az égés olyan exoterm (hőtermelő) kémiai reakció, amelyben az éghető anyag a levegő oxigénjével reagál. A faiparban legtöbbször szerves anyagok oxidációjáról beszélünk. Az égés feltételeit hagyományosan a tűzháromszög és a tűztetraéder ábrájával tanítjuk.

3.1.4 A tűzvédelem célja és feladatai

A műhelyben a tűzvédelemnek három fő területe van:

  1. Megelőzés: A tűz keletkezési okainak és kockázatainak feltárása, megszüntetése. Ide tartozik a helyes tárolás, a gépek karbantartása és a műhely rendje.
  2. Felkészülés a tűzre: A tűz észlelésének és oltásának eszközei (tűzoltó készülékek, füstérzékelők, menekülési útvonalak).
  3. Tűz esetén a beavatkozás: A tűz terjedésének megakadályozása, a tűzoltóság értesítése, az emberek mentése.

3.1.5 Az égés feltételei és fajtái

Szabály. Az égéshez (a modern égéselmélet szerint, tűztetraéder) négy feltétel együttes jelenléte szükséges:

  1. Éghető anyag (pl. fa, forgács, por, oldószer, lakk, ragasztó, olajos rongy)
  2. Oxigén (a levegőben általában 21 tf% oxigén van)
  3. Gyújtóforrás (nyílt láng, szikra, forró felület, elektromos hiba, mechanikus szikra)
  4. Kémiai láncreakció (a hő és a szabad gyökök folyamatosan újragerjesztik a folyamatot)

Ha bármelyik feltételt megszüntetjük, a tűz elalszik! Ezt használjuk a tűzoltásnál: a víz hűt (hőt von el, így az anyag a gyulladási hőmérséklet alá kerül), a takarófólia vagy a szén-dioxid az oxigént zárja el, az oltópor pedig a láncreakciót szakítja meg (és részben elzár).

Égésfajták:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kiterített tűztetraéder: éghető anyag, oxigén, hő és láncreakció; mindegyik mellett az a mód, amellyel az oltás megszünteti.
Kiterített tűztetraéder: a négy égési feltétel faipari példákkal és az oltási mód, amely az adott feltételt megszünteti

A kiterített tetraéder négy mezője a négy feltétel: éghető anyag (fapor, forgács, oldószer, olajos rongy), oxigén (levegő), hő vagy gyújtóforrás (szikra, forró csapágy, öngyulladás) és középen a láncreakció. Mindegyik mellett ott az oltási mód, amely azt a feltételt szünteti meg: az éghető anyag eltávolítása, az oxigén elzárása (takaró, hab, CO₂), a hűtés (víz) és a láncreakció megszakítása (oltópor). Az interaktív változatban egy mezőre kattintva „kiveheted” a feltételt, és megjelenik, hogyan alszik el a tűz.

3.1.6 Tűzveszélyes anyagok a faipari műhelyben

Fa, forgács, fűrészpor: A fa éghető anyag. A gyúlékonyság függ a fa fajtájától, nedvességtartalmától és főleg a felületétől! Minél apróbb a fa (forgács, por), annál nagyobb a fajlagos felülete, ezért annál könnyebben gyullad meg.

Finom por (csiszolatpor): A csiszológépek, marógépek, fűrészgépek által termelt finom por a legveszélyesebb tűz- és robbanásveszélyes anyag a faipari műhelyben. A 0,5 mm alatti szemcsékből álló port a légmozgás felkavarhatja, és a levegőben szálló porfelhőt alkothat.

Oldószeres lakkok, hígítók, ragasztók: A felületkezelő anyagok (nitrohígító, aceton, alkohol, lakkbenzin, oldószeres lakkok) gőzt bocsátanak ki. Ezek a gőzök nehezebbek a levegőnél, ezért a padló közelében összegyűlhetnek. Elég egy szikra vagy egy forró felület, és az egész gőzfelhő belobban. Ezek az anyagok gyakran tűzveszélyes folyadékok vagy fokozottan tűzveszélyes folyadékok osztályba tartoznak (ellenőrizendő: OTSZ szerinti aktuális besorolás).

Olajos rongy öngyulladása: Az olajos, olajfestékes, lenolajos rongy nem azért veszélyes, mert valaki meggyújtja. Azért veszélyes, mert magától meggyulladhat. Ha a rongyot összegyűröd és kidobod, a lenolaj (és néhány más szárító olaj) lassan oxidálódik a levegő oxigénjével. Ez a folyamat hőt termel. Az összegyűrt rongy közepén a hő nem tud eltávozni, ezért a rongy egyre melegszik, végül eléri a fa és a pamut gyulladási hőmérsékletét, és meggyullad, akár órákkal a munka után is. (ellenőrizendő: a konkrét olajtípus pontos öngyulladási hajlama a biztonsági adatlapon)

3.1.7 Tűzveszélyességi osztályba sorolás (OTSZ)

Szabvány. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kategóriákba sorolja az anyagokat és a létesítményeket a tűzveszélyességük alapján. A gyakorlatban a faipari műhely anyagait a jelenlegi szabályozás logikája szerint a következő kategóriákra oszthatjuk (a pontos kategórianeveket és betűjeleket mindig a hatályos OTSZ szövegéhez ellenőrizd):

Anyagcsoport a műhelyben Példa Miért veszélyes? Tűzveszélyességi jellemző (ellenőrizendő)
Tömör fa, faalapú lapok Bükkdeszka, forgácslap, bútorlap Éghető, de viszonylag nehezen gyullad meg; parázslik Mérsékelten tűzveszélyes
Forgács, fűrészpor, finom por Csiszolatpor, excenteres csiszoló pora Felkavarodva robbanóképes; kupacban parázslik Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyesnek minősülhet
Oldószeres lakkok, hígítók Nitrohígító, lakkbenzin, aceton Gőzei rendkívül gyúlékonyak, levegőnél nehezebbek Fokozottan tűzveszélyes
Ragasztók, diszperziós lakkok PVAc ragasztó, vízbázisú lakk Vízben oldott vagy diszpergált, kevésbé tűzveszélyes, de száradás után éghető filmet ad Mérsékelten tűzveszélyes

3.1.8 Porrobbanás: a láthatatlan bomba

Definíció. A porrobbanás olyan robbanás, amelyben a levegőben finoman eloszlatott éghető por hirtelen meggyullad. A faipari porrobbanáshoz öt feltétel együttes jelenléte szükséges (ez a pentaéder):

  1. Éghető por (pl. csiszolatpor, fapor)
  2. Oxigén (levegő)
  3. Gyújtóforrás (szikra, forró csapágy, elektromos szikra, csúszásból eredő hő)
  4. Zárt tér (pl. elszívó ciklon, siló, fűtőcsatorna, zárt porszűrő)
  5. Megfelelő porkoncentráció (a por a levegőben felhőt alkot)

Miért robban a finom por? A nagyobb darab fát nehéz meggyújtani, mert a hő elvezetődik a belső tömege felé. A finom por szemcséi azonban olyan aprók, hogy már egy hirtelen hőhatásra is szinte azonnal felmelegszenek, gázokat fejlesztenek és meggyulladnak. Ha milliónyi ilyen szemcse van a levegőben, az égés villámgyorsan terjed, és a hirtelen hőtágulás robbanást okoz.

Elsődleges és másodlagos robbanás: A műhelyben a legtöbb súlyos porszennyeződéses baleset nem az első robbanástól, hanem a másodiktól történik. Az elsődleges robbanás általában egy kis mértékű, zárt térben (pl. porszűrő házában). Ez a nyomáshullám azonban felkavarja a gépeken, a gerendákon, a szekrények tetején lerakódott vastag porréteget. A felkavart porfelhőben bekövetkezik a másodlagos robbanás, amely már az egész műhelycsarnokot elpusztíthatja.

Számítás. Mennyi por kell egy robbanáshoz? A fapor alsó robbanási határértéke (az a koncentráció, ami alatt nem robban) nagyságrendileg 30–60 g/m³ (tájékoztató érték, a finomságtól és nedvességtől függ; ellenőrizendő: szakirodalmi/biztonságtechnikai adat). A számításhoz az óvatosabb, felső értéket (60 g/m³) használjuk. Ha egy kis műhely légtere 120 m³, akkor ahhoz, hogy elérjük ezt a robbanásképes koncentrációt, elméletileg: m=V⋅c=120m3⋅60gm3=7200g=7,2kgm = V \cdot c = 120\,\text{m}^3 \cdot 60\,\frac{\text{g}}{\text{m}^3} = 7\,200\,\text{g} = 7{,}2\,\text{kg} Tehát nagyjából 7 kg finom, felkavart por elméletileg robbanóképes légteret hozhat létre egy kisebb műhelyben. Ellenőrzés más úton: a 40 m² alapterületű műhely padlóján már 1 mm vastag porréteg (≈ 0,04 m³, 200 kg/m³ halmazsűrűséggel kb. 8 kg) elég ahhoz, hogy felkavarva a teljes légteret robbanóképessé tegye. Ez a mennyiség a gépek mögött, a polcokon láthatatlanul is összegyűlhet, ezért a lerakódott port naponta el kell távolítani.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Három lépés: robbanás a szűrőházban, a lökéshullám felkavarja a polcokon és gerendákon lerakódott port, majd az egész műhelyben robban.
Elsődleges és másodlagos porrobbanás: 1 robbanás a szűrőházban, 2 a nyomáshullám felkavarja a lerakódott port, 3 másodlagos robbanás a teljes csarnokban; 4 a porrobbanás öt feltétele

A metszeti vázlat a másodlagos robbanás láncát mutatja: a pontozott porréteg a gerendán, a polcon és a gépen ül; a szűrőházban bekövetkező kis robbanás nyomáshulláma felkavarja, és a porfelhő az egész csarnokban robban. Az interaktív változatban a lépések lejátszhatók, és csúszkával beállítható a porréteg vastagsága: a 40 m²-es (120 m³ légterű) műhelyben 1 mm laza fapor (tájékoztató 200 kg/m³ halmazsűrűséggel) kb. 8 kg – felkavarva már eléri a 60 g/m³-es alsó robbanási határt (tájékoztató értékek, ellenőrizendő).

3.1.9 Robbanásveszélyes környezet (ATEX) szemléletesen

Szabvány. Az Európai Unióban az ATEX irányelvek szabályozzák a robbanásveszélyes környezetben használt berendezéseket és a munkavállalók védelmét (ellenőrizendő: hatályos ATEX irányelvek és magyarországi jogharmonizáció).

A gyakorlatban ez a faipari műhelyben azt jelenti, hogy ha egy területen (pl. a csiszológép elszívó ciklonja, vagy a festőkamra) robbanásveszélyes por- vagy gőzkoncentráció alakulhat ki, akkor ott:

A tanulóműhelyben ezért van minden bekötött gépnek por- és forgácselszívása, amit később mélyebben is tárgyalunk a Por- és forgácselszívás, fapor-expozíció alfejezetben. Az ATEX jelölésű készülékek felirata (pl. EX, 22 zóna) azt mutatja, hogy az adott eszköz alkalmas robbanásveszélyes térbe (ellenőrizendő: konkrét zóna- és kategóriabesorolás).

3.1.10 Tűzmegelőzés a gyakorlatban

A tűzmegelőzés nem egy elvont elmélet, hanem a mindennapi műhelymunka része. A fő területek:

  1. Tervezés és létesítés:
  2. Üzemeltetés és rend:
  3. Karbantartás és felülvizsgálat:

3.1.11 A műhely rendje, tárolás és dohányzási tilalom

Rend: A tűz a rendetlenségben terjed a leggyorsabban. A gépek között felhalmozott hulladék, a sarokba állított nyitott hígítós flakon, a padra tett olajos rongy mind éghető anyag. A munka végeztével a gépet, a padlót és az asztalt le kell tisztítani.

Tárolás: - A tűzveszélyes folyadékokat (lakkok, hígítók, ragasztók gyúlékony oldószerei) csak jóváhagyott, zárt tűzvédő szekrényben szabad tárolni. - A szekrény ajtaján jelezni kell a tartalmát (pl. „Tűz és robbanásveszélyes anyagok”). - Az olajos rongyokat soha ne gyűrd össze és ne dobd a kukába! Tedd zárható, fémből készült, tűzálló edénybe (pl. olajos rongy tároló doboz), amit kifejezetten erre a célra rendszeresítenek.

Dohányzási tilalom: - A faipari műhelyben, raktárban, festőkamrában és a fűrészporos területeken szigorúan tilos a dohányzás és az öngyújtó használata! - A dohányzásra kijelölt helyet a műhelyen kívül, az éghető anyagoktól távol, „Dohányzóhely” táblával kell kijelölni. - A nyílt láng (gyufa, öngyújtó, gyertya, hegesztőpisztoly) a faipari műhelyben mindig gyújtóforrást jelent.

Továbbvitt eredmény. A por- és oldószergőzök tűz- és robbanásveszélye nem csak elmélet. Ezt az ismeretet fogod használni a Tűzoltó anyagok és eszközök, tennivalók tűz esetén alfejezetben, ahol megtanulod, hogy a különböző anyagtípusok égését (por, folyadék, fa) milyen oltóanyaggal szabad elfojtani. Ugyancsak ez az alapja a Por- és forgácselszívás, fapor-expozíció alfejezetnek, ahol az elszívó rendszerek robbanásvédelmi kialakítását tárgyaljuk.

3.1.12 Minőségellenőrzés

A műszak végén ellenőrizd a tűz- és robbanásmegelőzést:

Eltérés esetén a munkát az érintett helyen le kell állítani, és a hibát a munkavezetőnek jelenteni kell.

3.1.13 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A tanuló az olajos rongyot a forgácsos zsákba dobja. Ok és veszély: Az olajos rongy oxidációja közben hő termelődik. A forgács éghető, a rongy meggyullad, és a kupac lángra kap. Helyes gyakorlat: Mindig zárt fémdobozba tedd az olajos rongyot, és a műszak végén a kijelölt hulladékgyűjtőbe vidd.

Hiba. A tanuló a porszívó helyett sűrített levegővel fújja le a port a gépről. Ok és veszély: Ezzel sűrű porfelhőt kelt. Ha a por koncentrációja eléri az alsó robbanási határt, egy elektrosztatikus szikra miatt berobbanhat. Helyes gyakorlat: Ipariporszívóval vagy központi elszívással szívassuk le a port; törlőkendővel töröljük át a gépet.

Hiba. Nyitott hígítós flakon van a csiszológép közelében. Ok és veszély: A csiszolás közben kiugró szikra vagy a gép forró motorja begyújthatja a hígító gőzeit. Helyes gyakorlat: A tűzveszélyes anyagokat mindig vissza kell zárni a tűzvédő szekrénybe, és csak a munkához szükséges mennyiséget szabad a munkatérbe kihozni.

3.1.14 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalosműhelyben késő este észrevették, hogy füstszag van. Kiderült, hogy a nappali műszakban egy tanuló lenolajos rongyot hagyott a munkapadon, összegyűrve. A rongy a meleg, fűtés melletti helyiségben már órák óta gyűjtötte a hőt. Szerencsére a rongy csak szenesedni kezdett, de a pad tölgyfa lapja már megbarnult. A tűzoltóság később elmondta: ha nem veszik észre, éjszaka az egész műhely kiéghetett volna. Ettől kezdve a műhelyben minden munkapadon külön fémdobozt szereltek fel az olajos rongyoknak, és a műszak végén a tanulókkal ellenőriztették a tárolást. Tanulság: a tűzvédelem nem csak a tűzoltó készülék megléte, hanem a mindennapi szokások rendszere.

3.1.15 Önellenőrzés

  1. Melyik az a negyedik feltétel, ami a tűzháromszögből tűztetraédert csinál?
  2. Miért veszélyesebb a levegőben szálló finom csiszolatpor, mint a padlón fekvő forgácshalom?
  3. Mi az olajos rongy öngyulladásának a mechanizmusa, és miért nem kell hozzá gyújtóforrás?
  4. Mi a másodlagos porrobbanás, és miért veszélyesebb, mint az elsődleges?
  5. Hová kell tenni a használt olajos rongyot a műhelyben?
  6. Melyik művelet tilos a por eltakarítására, és miért?

3.1.16 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel a tűz tetraéderének négy elemét, és mindegyikhez adj egy-egy konkrét példát a faipari műhelyből!

2. feladat (A) Igaz vagy hamis? Válaszod indokold! a) A nagyobb fadarabok gyúlékonyabbak, mint a finom por. b) A vízbázisú lakkok gőzei ugyanolyan tűzveszélyesek, mint az oldószeres lakkoké. c) Az olajos rongyot nem szabad összegyűrve a forgácsos zsákba dobni.

3. feladat (B) Egy bútorgyár kis csiszolószigetelő kamrájának térfogata 8 m³. Becslés szerint a kamrában a fapor koncentrációja 45 g/m³. Az adott fapor alsó robbanási határértéke 60 g/m³. Robbanásveszélyes-e a légtér? Számold ki, mennyi por van jelenleg a kamrában, és mennyi por kellene még a robbanáshoz!

4. feladat (B) Raktárban a tanuló a következőket találja a dohányzóasztalon: egy nyitott acetonos palack, egy vizesvödör, egy zsák cement, egy halom faforgács, és egy fémdoboz olajos rongy. Csoportosítsd az elemeket tűzveszélyességi szempontból (éghető, égést tápláló, hűtő/oltoanyag, gyújtóforrás lehet)!

5. feladat (C) A műhelyben az egyik dolgozó egy kerekeken guruló fémkonténerbe szeretné gyűjteni az olajos rongyokat, de a konténernek nincs fedele. Miért nem jó megoldás? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy megfelelő olajosrongy-gyűjtőnek? Indokold!

6. feladat (D) Tarts egy rövid „tűzvédelmi szemlét” a tanulóműhelyben! Írd le, mit kell ellenőrizni a következő helyeken: (1) csiszológépek és porszűrők környéke, (2) a ragasztó- és lakktároló polc, (3) a hulladékgyűjtő konténer. Mindegyik helyszínhez adj meg legalább 2 konkrét tűzmegelőzési szempontot!

3.1.17 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok: 1. A negyedik feltétel a kémiai láncreakció. 2. A finom por a levegőben minden szemcse körül oxigént talál, így a láng gyorsan terjed; a porfelhő koncentrációja elérheti a robbanási határt. A padlón lévő forgácsban az oxigén nem fér hozzá minden részhez, így csak lassan ég. 3. Az olajos rongy oxidációja hőt termel, a hő az összegyűrt rongyban felgyűlik, a hőmérséklet emelkedik, és a rongy saját magát gyújtja meg. Ez öngyulladás, nem kell hozzá szikra. 4. A másodlagos robbanás a padlón, polcokon, gépeken lerakódott régi por felkavarodásából jön létre a kisebb első robbanás hatására. Sokkal nagyobb és gyorsabb tüzet okoz. 5. Zárt, fém, tűzálló dobozba. 6. Sűrített levegővel lefújni a port tilos, mert robbanóképes porfelhőt kelt.

1. feladat megoldása: Éghető anyag: fűrészpor. Oxigén: a levegő 21%-a. Gyújtóforrás: egy forró csapágy. Láncreakció: az égés során felszabaduló hő és szabad gyökök folyamatosan fenntartják a folyamatot.

2. feladat megoldása: a) Hamis. A finom por sokkal gyúlékonyabb, mert nagyobb a fajlagos felülete. b) Hamis. A vízbázisú lakkok vízben oldottak vagy diszpergáltak, kevésbé tűzveszélyesek, bár a száradt réteg éghető. c) Igaz. Az olajos rongy öngyulladhat, a forgács pedig tüzet fog.

3. feladat megoldása: Jelenlegi por mennyisége: m1=V⋅c1=8m3⋅45gm3=360gm_1 = V \cdot c_1 = 8\,\text{m}^3 \cdot 45\,\frac{\text{g}}{\text{m}^3} = 360\,\text{g}. Robbanáshoz szükséges por: m2=V⋅c2=8m3⋅60gm3=480gm_2 = V \cdot c_2 = 8\,\text{m}^3 \cdot 60\,\frac{\text{g}}{\text{m}^3} = 480\,\text{g}. Hiányzó por: m2−m1=480−360=120gm_2 - m_1 = 480 - 360 = 120\,\text{g}. A számított átlag (45 g/m³) az alsó robbanási határ 75 %-a. Ez robbanásveszélyes állapot: a por eloszlása nem egyenletes, és helyenként már elérheti a 60 g/m³-t; a 120 g hiányzó por kis változásnál (felkavarás, szűrőtisztítás) könnyen összejön. Teendő: a gyújtóforrások kizárása, a munka leállítása, az elszívás ellenőrzése; a kamra a robbanásvédelmi dokumentáció szerint zónába sorolandó (ellenőrizendő).

4. feladat megoldása: - Éghető: aceton (gőze fokozottan tűzveszélyes), faforgács, olajos rongy. - Égést tápláló: a levegő oxigénje (a listában nincs ilyen tárgy). - Oltásra használható: a vizesvödör (aceton- és elektromos tűznél nem!). - Nem éghető, semleges: a cement. - Gyújtóforrás: a dohányzás (cigaretta, öngyújtó) – a raktárban dohányozni tilos, a dohányzóasztalt el kell távolítani; az olajos rongy öngyulladással maga is gyújtóforrássá válhat. - Teendő: az acetont lezárni és tűzvédő szekrénybe tenni, a forgácsot elvinni, a fémdobozt lezárni.

5. feladat megoldása: Nem megfelelő, mert a rakásba gyűjtött olajos rongyok belsejében a hő felhalmozódik, a nyitott konténer folyamatos oxigénutánpótlást ad, és ha a rongy meggyullad, a láng kicsaphat és átterjedhet. Megfelelő gyűjtő: nem éghető (fém) anyagú, önzáródó vagy szorosan záródó fedelű, jelölt edény; a tartalmat naponta ki kell üríteni a kijelölt veszélyeshulladék-gyűjtőbe (ellenőrizendő: biztonsági adatlap). Alternatíva a gyártói adatlap szerint: a rongyot kiterítve, éghetetlen felületen szárítani, vagy vízzel teli, zárt fémedénybe tenni.

6. feladat megoldása: (1) Csiszológépek: elszívó működik-e, a porszűrő nincs-e tele, a gép nincs-e túlmelegedve. (2) Ragasztó- és lakktároló: a flakonok le vannak-e zárva, a polc alatt nincs-e gyújtóforrás, a gőzök el tudnak-e szellőzni. (3) Hulladékgyűjtő: nincs-e benne olajos rongy, a fém konténer fedelét le lehet-e zárni.

3.1.18 Rövid összefoglaló

A tűz az éghető anyag, az oxigén, a gyújtóforrás és a kémiai láncreakció együttese. A faipari műhelyben a legnagyobb tűz- és robbanásveszélyt a finom fapor, a tűzveszélyes folyadékok gőzei és az olajos rongy öngyulladása jelenti. A fapor a levegőbe kavarodva robbanóképes felhőt alkothat; az ehhez szükséges koncentráció mindössze néhány tíz gramm köbméterenként. Az oldószeres lakkok és hígítók gőzei a padló közelében gyűlnek össze, és egy szikrától belobbanhatnak. Az olajos rongyot mindig zárt fémdobozba kell tenni. A tűzveszélyességi osztályba sorolást a hatályos OTSZ szerint kell elvégezni. A robbanásveszélyes terekben (pl. festőkamra, ciklon) csak megfelelő (EX) berendezéseket szabad használni. A megelőzés alapja a rendszeres takarítás, a por elszívása, a gyújtóforrások kizárása (dohányzási tilalom, elektromos karbantartás) és a tűzveszélyes anyagok szabályos tárolása.

3.1.19 Források és ellenőrzési hiányok