38.2 Erősítők, műveleti erősítő és szűrők

38.2.1 Motiváció

A gyakorló villanyszerelő gyakran találkozik olyan jellel, amely túl kicsi ahhoz, hogy közvetlenül egy relét, PLC-analóg bemenetet vagy kijelzőt vezéreljen. Például egy ellenállás-híd, egy termoelem vagy egy áramérzékelő sönt kimenete néhány millivolt vagy tizedvolt. Ugyanakkor a mérési környezetben zavarok, motorkapcsolások, frekvenciaváltók kapcsolási tranziensei vannak. Ilyenkor egy erősítő fokozza a hasznos jelet, egy szűrő pedig eltávolítja a zavaró frekvenciákat. Ez az alfejezet a leggyakrabban használt analóg építőköveket, a műveleti erősítőt és az RC-szűrőket tanítja meg.

38.2.2 Szemléletes kép

Képzeljük el: egy 0–10 V-os analóg bemenetű PLC-re egy nyomásérzékelő 0–100 mV-ot ad. Ha közvetlenül kötjük, a teljes mérési tartománynak csak 1%-át használjuk, és a zaj elmossa a jelet. A megoldás: egy nem invertáló erősítő, amely 100-szorosára erősíti a jelet, és egy aluláteresztő szűrő, amely levágja a 100 Hz fölötti zavarokat. Ebben az alfejezetben az erősítőt és a szűrőt kapcsoljuk össze.

38.2.3 Erősítés, decibel és frekvenciamenet

Definíció. A feszültségerősítés AuA_u a kimeneti feszültség és a bemeneti feszültség hányadosa: Au=Uki/UbeA_u = U_{ki}/U_{be}. Az áramerősítés Ai=Iki/IbeA_i = I_{ki}/I_{be}, a teljesítményerősítés Ap=Pki/PbeA_p = P_{ki}/P_{be}. (Itt UkiU_{ki} és UbeU_{be} rendszerint effektív vagy egyenfeszültség.)

Összefüggés. Decibelben kifejezve a feszültségerősítés: Au,dB=20log⁡10|Au|A_{u,\text{dB}} = 20 \log_{10} |A_u|. Teljesítményerősítés: Ap,dB=10log⁡10ApA_{p,\text{dB}} = 10 \log_{10} A_p.

Példa. Au=100A_u = 100 esetén 20log⁡10100=40dB20 \log_{10} 100 = 40\,\text{dB}; Au=0,1A_u = 0{,}1 esetén 20log⁡100,1=−20dB20 \log_{10} 0{,}1 = -20\,\text{dB}.

A decibel azért hasznos, mert a nagy erősítéseket kompakt számokkal adja meg és szorzásból összeadást csinál: ha két fokozat erősítése 10 dB és 20 dB, az eredő 30 dB.

Frekvenciamenet. A valódi erősítő erősítése frekvenciafüggő. A frekvenciamenet az Au(f)A_u(f) függvény, gyakran Bode-diagramon ábrázolva: vízszintes tengely a frekvencia logaritmikus léptékben, függőleges a 20log⁡10|Au|20 \log_{10} |A_u|. Azt a frekvenciát, ahol az erősítés a középfrekvenciás értékhez képest −3dB-3\,\text{dB}-t esik (azaz 1/21/\sqrt2-szeresére csökken), vágási vagy törésponti frekvenciának nevezzük. Itt a kimeneti teljesítmény feleződik.

38.2.4 A műveleti erősítő alapelve

A műveleti erősítő (op-amp) egy nagy erősítésű, differenciális bemenetű, egyenfeszültséggel erősítő integrált áramkör. Ideális modellje: végtelen nyitott hurkú erősítés, végtelen bemeneti ellenállás, nulla kimeneti ellenállás, és a bemenetek nem vesznek fel áramot. A visszacsatolással (negatív visszacsatolás) az erősítést stabil, az ellenállások arányából meghatározott értékre állítjuk.

Törvény. Ideális műveleti erősítőnél negatív visszacsatolás mellett a két bemenet feszültsége egyenlővé válik („virtuális rövidzár”); az invertáló bemenetnél, ha a nem invertáló bemenet földre van kötve, a bemeneti pont „virtuális föld”, azaz a feszültsége 0 V, de nem folyik bele áram.

38.2.5 Invertáló erősítő

Kapcsolás. A jel az R1R_1 ellenálláson keresztül az invertáló bemenetre (−) jut; a kimenetről R2R_2 ellenállás ad visszacsatolást ugyanerre a pontra; a nem invertáló bemenet (+) földön van.

Összefüggés. Au=UkiUbe=−R2R1A_u = \frac{U_{ki}}{U_{be}} = -\frac{R_2}{R_1}, tehát Uki=−R2R1UbeU_{ki} = -\frac{R_2}{R_1} U_{be}. A bemeneti ellenállás R1R_1. A negatív előjel 180°-os fázisfordítást jelent.

Számítás. Ube=0,2VU_{be}=0{,}2\,\text{V}, R1=10kΩR_1=10\,\text{k}\Omega, R2=47kΩR_2=47\,\text{k}\Omega. Au=−47/10=−4,7A_u = -47/10 = -4{,}7. Uki=−4,7⋅0,2=−0,94VU_{ki} = -4{,}7 \cdot 0{,}2 = -0{,}94\,\text{V}. Ha a tápfeszültség ±15 V, a kimenet tartományban van.

A rajzon az R2R_2 a kimenetről visszacsatol az invertáló (−) bemenetre, a (+) bemenet a földön van; a (−) csomópont ezért virtuális föld, és a bemeneti ellenállás R1R_1.

Invertáló erősítő műveleti erősítővel - A jel az R1-en át az invertáló (−) bemenetre jut, az R2 a kimenetről ugyanerre a pontra csatol vissza; a nem invertáló (+) bemenet a földön van, ezért a (−) csomópont virtuális föld. A_u = −R2/R1 = −47/10 = −4,7. A feszültségek a földhöz képest értendők; a tápcsatlakozások nincsenek rajzolva.

38.2.6 Nem invertáló erősítő

Kapcsolás. A jel a nem invertáló bemenetre (+) kerül. Az R2R_2 (visszacsatoló) ellenállás a kimenet és az invertáló bemenet között van, az R1R_1 az invertáló bemenetről a földre; az invertáló bemenet feszültségét az R2R_2–R1R_1 feszültségosztó adja a kimenetről. (Az invertáló erősítőnél is R2R_2 a visszacsatoló ellenállás.)

Összefüggés. Au=1+R2R1A_u = 1 + \frac{R_2}{R_1}, tehát Uki=(1+R2R1)UbeU_{ki} = \left(1 + \frac{R_2}{R_1}\right) U_{be}. A bemeneti ellenállás nagyon nagy (ideálisan végtelen).

Számítás. Ube=0,5VU_{be}=0{,}5\,\text{V}, R1=10kΩR_1=10\,\text{k}\Omega, R2=100kΩR_2=100\,\text{k}\Omega. Au=1+100/10=11A_u = 1 + 100/10 = 11. Uki=11⋅0,5=5,5VU_{ki} = 11 \cdot 0{,}5 = 5{,}5\,\text{V}.

A rajzon a jel a (+) bemenetre jut; az R2R_2 itt is a kimenetről az invertáló (−) bemenetre csatol vissza, az R1R_1 pedig a (−) bemenetről a földre kötött, így a két ellenállás feszültségosztót alkot.

Nem invertáló erősítő műveleti erősítővel - A jel a nem invertáló (+) bemenetre jut; az R2 a kimenetről az invertáló (−) bemenetre csatol vissza, az R1 a (−) bemenetről a földre kötött. Az R2–R1 osztó a kimeneti feszültség R1/(R1+R2)-ed részét vezeti vissza, így A_u = 1 + R2/R1 = 1 + 100/10 = 11. A feszültségek a földhöz képest értendők; a tápcsatlakozások nincsenek rajzolva.

38.2.7 Komparátor

A komparátor nyitott hurkú műveleti erősítő, tehát nincs negatív visszacsatolás. A kimenet a bemenetek közötti feszültség előjelétől függ. Ha U+>U−U_+ > U_-, a kimenet a pozitív tápfeszültség közelébe telítődik (például ≈+12V\approx +12\,\text{V}); ha U+<U−U_+ < U_-, a kimenet a negatív tápfeszültség közelébe telítődik (például ≈−12V\approx -12\,\text{V}). Ha a tápfeszültség egyszeres (0 és 12 V), a kimenet vagy közel 0 V, vagy közel 12 V. Ezt használják küszöbérték-érzékelésre, például hőmérséklet-határ jelzésére.

A gyakorlati zajprobléma miatt a komparátort gyakran pozitív visszacsatolással, úgynevezett hiszterézissel (Schmitt-trigger) építik be, hogy a bemeneti jel lassú változása ne okozzon ideges, sokszori átbillenést. Ennek részletei meghaladják ezt az alfejezetet, de a fogalmat érdemes megjegyezni.

38.2.8 RC aluláteresztő szűrő

Egy ellenállásból és egy kondenzátorból álló feszültségosztó, ahol a kondenzátor reaktanciája frekvenciafüggő. Alacsony frekvencián a kondenzátor nagy impedanciájú, így a kimenet majdnem egyenlő a bemenettel; magas frekvencián a kondenzátor kis impedanciájú, a kimeneti feszültség csökken.

Kapcsolás. Soros R, a kondenzátor a kimenet és a föld között.

RC aluláteresztő szűrő - Bemeneti jel balról, kimeneti jel jobbra; a forrás, a kondenzátor és a kimenet alsó pontja a közös földön (0 V) van. A kondenzátor a nagy frekvenciájú jelet a földre vezeti. Szemléltető kapcsolási rajz.

Összefüggés. A vágási frekvencia: fc=12πRCf_c = \frac{1}{2\pi R C}. Az átviteli függvény nagysága:

|Au(f)|=11+(f/fc)2 |A_u(f)| = \frac{1}{\sqrt{1 + \left( f/f_c \right)^2}}

A −3dB-3\,\text{dB}-es pont éppen fcf_c-nél van. A fázistolás fcf_c-nél −45∘-45^\circ.

Számítás. R=1,5kΩR = 1{,}5\,\text{k}\Omega, C=100nFC = 100\,\text{nF}.

fc=12π⋅1500⋅100×10−9=19,425×10−4≈1061Hz≈1,06kHz. f_c = \frac{1}{2\pi \cdot 1500 \cdot 100 \times 10^{-9}} = \frac{1}{9{,}425 \times 10^{-4}} \approx 1061\,\text{Hz} \approx 1{,}06\,\text{kHz}.

Ha f=10,6kHzf=10{,}6\,\text{kHz} (tízszeres), akkor |Au|≈1/1+100≈0,0995|A_u| \approx 1/\sqrt{1+100} \approx 0{,}0995, azaz körülbelül −20dB-20\,\text{dB} csillapítás.

RC aluláteresztő frekvenciamenete (R = 1,5 kΩ, C = 100 nF) - Képletből számolt értékek: |A_u| = 1/√(1 + (f/f_c)²), f_c = 1/(2πRC) ≈ 1061 Hz. Logaritmikus frekvenciatengely (Bode-diagram): f_c-nél −3 dB, fölötte a görbe dekádonként 20 dB-t esik.

38.2.9 RC felüláteresztő szűrő

A kondenzátor a bemenettel sorban, az ellenállás a kimenet és a föld között. Alacsony frekvencián a kondenzátor nagy impedanciája miatt csillapít; magas frekvencián átenged. A vágási frekvencia ugyanaz: fc=12πRCf_c = \frac{1}{2\pi R C}. Az átvitel nagysága:

|Au(f)|=f/fc1+(f/fc)2 |A_u(f)| = \frac{f/f_c}{\sqrt{1 + \left( f/f_c \right)^2}}

Fázistolás: fcf_c-nél +45∘+45^\circ.

Példa. R=10kΩR = 10\,\text{k}\Omega, C=10nFC = 10\,\text{nF}. fc=1/(2π⋅104⋅10−8)≈1592Hzf_c = 1/(2\pi \cdot 10^4 \cdot 10^{-8}) \approx 1592\,\text{Hz}. Ez a 1,6 kHz-es felüláteresztő a hangfrekvenciás sáv alsó részét is erősen csillapítja (100 Hz-en kb. −24 dB), ezért csatolókondenzátornak rossz méretezés. Csatoláshoz például R=10kΩR = 10\,\text{k}\Omega, C=1μFC = 1\,\mu\text{F} való: fc≈16Hzf_c \approx 16\,\text{Hz}, ami az egyenfeszültséget kiszűri, a hangfrekvenciás sávot pedig gyakorlatilag csillapítás nélkül átengedi.

38.2.10 Sáváteresztő szűrő egyszerű esetben

A gyakorlatban a sávszűrőt gyakran egy felüláteresztő és egy aluláteresztő fokozat egymás után kötésével valósítják meg. Ha fLf_L az alsó vágási frekvencia (felüláteresztő) és fHf_H a felső vágási frekvencia (aluláteresztő), a sávszélesség B=fH−fLB = f_H - f_L. Ezt használják például audio rendszerekben, vivőfrekvenciás jeleknél, vagy rezgésérzékelőknél, amikor csak egy bizonyos frekvenciasáv érdekes.

38.2.11 Szűrők a gyakorlatban: zavarszűrés, EMC

A villamos berendezéseknek a környezetből érkező zavarokat el kell viselniük, és nem zavarhatnak más berendezéseket. Ezt a területet elektromágneses összeférhetőségnek (EMC) nevezik. Az RC-szűrők a legegyszerűbb zavarszűrők: például egy érzékelő analóg kimenetén egy aluláteresztő tag levágja a frekvenciaváltó által kisugárzott nagyfrekvenciás zajt. A vágási frekvenciát a hasznos jel legnagyobb frekvenciája fölé, de a zavar frekvenciája alá kell választani. A gyakorlatban gyakran 10–100 Hz-es jelsávnál 1 kHz körüli vágási frekvencia elegendő, de ez mindig az alkalmazástól függ. A szűrőt a lehető legközelebb kell helyezni a mérendő készülék bemenetéhez, hogy a hosszú vezeték ne szedje össze a zavart.

Szabvány. Az EMC-követelményeket az MSZ EN 61000 sorozat, az ipari és lakossági környezetre vonatkozó szabványok tartalmazzák. A mérési és vezérlési berendezésekre vonatkozó részleteket az MSZ EN 61326 sorozat adja meg (ellenőrizendő: az aktuális szabványkiadás és hatály).

38.2.12 Interaktív ábra

Az interaktív ábra lehetővé teszi, hogy a tanuló állítsa az RR, CC értékeket és a frekvenciát, és lássa az RC aluláteresztő frekvenciamenetét, valamint a −3dB-3\,\text{dB}-es pontot. Statikus változat: egy frekvenciamenet-görbe, R=1,5kΩR=1{,}5\,\text{k}\Omega, C=100nFC=100\,\text{nF} értékkel, a vágási frekvencián jelölve.

Statikus változat (mint a PDF-ben)RC aluláteresztő frekvenciamenet

38.2.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy ipari hőmérsékletmérésnél Pt100 ellenállás-hőmérőt kötöttek egy analóg bemenetre. A mért hőmérséklet értéke folyamatosan ugrált, mert a közeli frekvenciaváltó kapcsolási tranziensei rákerültek a kábelre. A megoldás: a PLC analóg bemenete elé, a kapocsléc mellé egy R=2,2kΩR = 2{,}2\,\text{k}\Omega, C=1μFC = 1\,\mu\text{F} aluláteresztő RC-szűrőt kötöttek, melynek vágási frekvenciája fc=1/(2πRC)≈72Hzf_c = 1/(2\pi RC) \approx 72\,\text{Hz}. Ez a hőmérsékletjel lassú (néhány Hz-es) változásait átengedi, a több kHz-es kapcsolási zavarokat pedig legalább 30dB30\,\text{dB}-lel csillapítja (4 kHz-en kb. −35dB-35\,\text{dB}). Tanulság: a szűrő a fogadó oldalra kerül. A jeladó terhelhetőségét az adatlap szerint ellenőrizni kell (ellenőrizendő). A PLC-beállításnál a mintavételezési időt is megnövelték, de a bemenetre kötött RC-tag önmagában stabil, zajmentes jelet adott.

Továbbvitt eredmény. Az erősítő alapkapcsolások, a decibel és az RC-szűrők vágási frekvenciájának ismerete szükséges a Logikai kapuk, számrendszerek és a relé helyett logika alfejezetben a jelintegritás, a zavarszűrés és a digitális áramkörök analóg peremfeltételeinek megértéséhez.

38.2.14 Tipikus hibák

  1. A műveleti erősítő tápfeszültségét elfelejtik bekötni. Az op-amp nem működik nulla energiával; a kimenet nem fog a számított értékre állni. A kimeneti tartomány soha nem lépheti túl a tápfeszültséget.
  2. A visszacsatoló ellenállás rossz ágba kerül. Ha például az invertáló erősítőben felcserélik a két bemenetet, az áramkör pozitív visszacsatolásúvá válik, és a kimenet a tápfeszültség valamelyik határára ül fel, nem erősít.
  3. A szűrő vágási frekvenciáját rosszul méretezik. Ha az aluláteresztő vágási frekvenciát a hasznos jel frekvenciája alá választják, a hasznos jel is csillapodik. Például egy 1 kHz-es jelnél 100 Hz-es aluláteresztő szinte teljesen levágja a jelet.
  4. A szűrőt rossz helyre teszik. Ha a szűrő a kábel elején van, a kábel továbbra is zavart szedhet össze; a szűrőt a fogadó oldal bemenetére kell tenni.

38.2.15 Önellenőrzés

  1. Mekkora az erősítése dB-ben egy Au=1000A_u = 1000 erősítőnek?
  2. Invertáló erősítő R1=10kΩR_1=10\,\text{k}\Omega, R2=220kΩR_2=220\,\text{k}\Omega, bemenet 0,1V0{,}1\,\text{V}. Mekkora a kimenet?
  3. Egy RC aluláteresztő R=10kΩR=10\,\text{k}\Omega, C=10nFC=10\,\text{nF}. Mekkora a vágási frekvencia?
  4. Mi történik egy komparátor kimenetével, ha U+=2,4VU_+ = 2{,}4\,\text{V}, U−=2,5VU_- = 2{,}5\,\text{V} és a pozitív tápfeszültség +12 V, negatív 0 V?
  5. Miért használunk −3dB-3\,\text{dB}-es pontot a frekvenciamenet jellemzésére?
  6. Mi a hiba: „Az RC felüláteresztő szűrő alacsony frekvencián átenged, magas frekvencián csillapít.”?

38.2.16 Feladatok

1. feladat (A) Nem invertáló erősítő: R1=2,2kΩR_1=2{,}2\,\text{k}\Omega, R2=47kΩR_2=47\,\text{k}\Omega, Ube=0,2VU_{be}=0{,}2\,\text{V}. Számítsa ki az erősítést és a kimenetet.

2. feladat (A) Egy erősítő feszültségerősítése 50 dB. Mekkora ez lineáris arányban?

3. feladat (B) Aluláteresztő RC-szűrő: R=4,7kΩR=4{,}7\,\text{k}\Omega, C=100nFC=100\,\text{nF}. Mekkora a vágási frekvencia? Mekkora a csillapítás dB-ben 10-szer nagyobb frekvencián?

4. feladat (B) Felüláteresztő RC-szűrő: fc=16kHzf_c = 16\,\text{kHz}, C=1nFC=1\,\text{nF}. Mekkora RR? Mekkora AuA_u nagysága 2-szeres vágási frekvencián?

5. feladat (C) Komparátor: a nem invertáló bemenet 2,5 V referencia (feszültségosztóval), az invertáló bemenetre háromszögjel 0–5 V között 100 Hz. A tápfeszültség +12 V/0 V. Írja le a kimenet időbeli alakját (egyszerűsítve, kapcsolási pontokkal).

6. feladat (D) Egy hőmérséklet-érzékelő kimenete 0–10 V, a hasznos jel legfeljebb 10 Hz. A környezetben 2 kHz-es zavar van. Válasszon ki egy RC aluláteresztő szűrőt, amely a 10 Hz-es jelet gyakorlatilag nem csillapítja (kevesebb, mint 0,1 dB), de a 2 kHz-es zavart legalább 20 dB-lel csökkenti. Ellenőrizze a feltételeket. (Segítség: használja a |Au|≈1/1+(f/fc)2|A_u| \approx 1/\sqrt{1+(f/f_c)^2} képletet.)

38.2.17 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. 20log⁡101000=60dB20 \log_{10} 1000 = 60\,\text{dB}.
  2. Au=−220/10=−22A_u = -220/10 = -22, Uki=−22⋅0,1=−2,2VU_{ki} = -22 \cdot 0{,}1 = -2{,}2\,\text{V}.
  3. fc=1/(2π⋅104⋅10−8)≈1592Hzf_c = 1/(2\pi \cdot 10^4 \cdot 10^{-8}) \approx 1592\,\text{Hz}.
  4. Mivel U+<U−U_+ < U_-, a kimenet a negatív tápfeszültség, azaz 0 V közelébe kerül (ha a táp 0 V).
  5. Mert ott a feszültségerősítés 1/21/\sqrt2-szeresére csökken, a kimeneti teljesítmény pontosan a felére esik.
  6. A felüláteresztő szűrő alacsony frekvencián csillapít, magas frekvencián átenged.

Feladatok megoldásai

  1. Au=1+472,2=1+21,36≈22,4A_u = 1 + \frac{47}{2{,}2} = 1 + 21{,}36 \approx 22{,}4, Uki=22,4⋅0,2=4,48VU_{ki} = 22{,}4 \cdot 0{,}2 = 4{,}48\,\text{V}.
  2. 20log⁡10Au=50⇒log⁡10Au=2,5⇒Au=102,5=105≈316,220 \log_{10} A_u = 50 \Rightarrow \log_{10} A_u = 2{,}5 \Rightarrow A_u = 10^{2{,}5} = \sqrt{10^5} \approx 316{,}2.
  3. fc=1/(2π⋅4700⋅100×10−9)≈338,6Hzf_c = 1/(2\pi \cdot 4700 \cdot 100 \times 10^{-9}) \approx 338{,}6\,\text{Hz}. 10-szeres frekvencián |Au|≈1/1+100≈0,0995|A_u| \approx 1/\sqrt{1+100} \approx 0{,}0995, dB-ben 20log⁡100,0995≈−20,04dB20 \log_{10} 0{,}0995 \approx -20{,}04\,\text{dB}, tehát kb. −20dB-20\,\text{dB}.
  4. fc=1/(2πRC)⇒R=1/(2πfcC)=1/(2π⋅16000⋅1×10−9)≈9,947kΩ≈10kΩf_c = 1/(2\pi R C) \Rightarrow R = 1/(2\pi f_c C) = 1/(2\pi \cdot 16000 \cdot 1 \times 10^{-9}) \approx 9{,}947\,\text{k}\Omega \approx 10\,\text{k}\Omega. Kétszeres vágási frekvencián: |Au|=f/fc1+(f/fc)2=21+4=2/5≈0,894|A_u| = \frac{f/f_c}{\sqrt{1+(f/f_c)^2}} = \frac{2}{\sqrt{1+4}} = 2/\sqrt5 \approx 0{,}894, tehát kb. −0,97dB-0{,}97\,\text{dB} (nem −3-3 dB).
  5. A (+) bemenet a 2,5 V-os referencia, a (−) bemenetre a háromszögjel kerül. A kimenet közel +12 V, amíg a háromszögjel 2,5V2{,}5\,\text{V} alatt van (U+>U−U_+ > U_-), és közel 0 V, amíg fölötte van (U+<U−U_+ < U_-). Mivel a háromszög 100 Hz, a kimenet a háromszöghöz képest invertált négyszögjel, 50%-os kitöltési tényezővel, 100 Hz-es ismétlődéssel, az átbillenések a háromszög 2,5 V-os átlépéseinél. (Egytápos műveleti erősítő kimenete a 12 V-ot jellemzően nem éri el teljesen.)
  6. Választhatunk fc=200Hzf_c = 200\,\text{Hz} körüli vágási frekvenciát. Legyen C=100nFC = 100\,\text{nF}, ekkor R=1/(2π⋅200⋅100×10−9)≈7,96kΩ≈8,2kΩR = 1/(2\pi \cdot 200 \cdot 100 \times 10^{-9}) \approx 7{,}96\,\text{k}\Omega \approx 8{,}2\,\text{k}\Omega. Ellenőrzés 10 Hz-en: f/fc=10/200=0,05f/f_c = 10/200 = 0{,}05, |Au|=1/1+0,0025≈0,99875|A_u| = 1/\sqrt{1+0{,}0025} \approx 0{,}99875, dB-ben 20log⁡100,99875≈−0,011dB20\log_{10} 0{,}99875 \approx -0{,}011\,\text{dB}, ami kevesebb, mint 0,1 dB. 2 kHz-en: f/fc=2000/200=10f/f_c = 2000/200 = 10, |Au|≈1/1+100≈0,0995|A_u| \approx 1/\sqrt{1+100} \approx 0{,}0995, dB-ben −20,04dB-20{,}04\,\text{dB}, ami megfelel a követelménynek. A választott R=8,2kΩR=8{,}2\,\text{k}\Omega, C=100nFC=100\,\text{nF} szűrő tehát megfelel.

38.2.18 Rövid összefoglaló

A műveleti erősítő visszacsatolt alapkapcsolásai lineáris erősítőt, a visszacsatolás nélküli kapcsolás komparátort ad. Az invertáló erősítő erősítése Au=−R2/R1A_u = -R_2/R_1, a nem invertálóé Au=1+R2/R1A_u = 1+R_2/R_1. A feszültségerősítés decibelben 20log⁡10|Au|20 \log_{10} |A_u|. A frekvenciamenet jellemzésére a −3dB-3\,\text{dB}-es határfrekvencia szolgál. Az RC aluláteresztő és felüláteresztő szűrők vágási frekvenciája fc=1/(2πRC)f_c = 1/(2\pi R C); az aluláteresztő az fcf_c fölötti, a felüláteresztő az fcf_c alatti frekvenciákat csillapítja. Az RC-szűrők egyszerű zavarszűrők, amelyekkel a mérési jeleket védhetjük az EMC-zavaroktól. Ezek az ismeretek közvetlenül szükségesek a digitális áramkörök és a jelintegritás megértéséhez, amit a Logikai kapuk, számrendszerek és a relé helyett logika alfejezetben alkalmazunk.

38.2.19 Források és ellenőrzési hiányok

A képletek és alapkapcsolások stabil, klasszikus analóg elektronikai ismeretek. Az EMC-szabványok pontos száma és hatálya változhat, ezért a felhasználás előtt ellenőrizendő az aktuális MSZ EN 61000 és MSZ EN 61326 kiadás. A műveleti erősítő konkrét típusainál mindig a gyártói adatlap határozza meg a tápfeszültség-tartományt, a kimeneti feszültség-tartományt és a frekvenciakompenzálást.