35.3 Felvonó- és állandó üzemű fogyasztók elosztói

35.3.1 Motiváció

Egy ipari csarnokban a felvonó nem egyszerűen egy „nagyobb fogyasztó”, hanem olyan berendezés, amelynek kiesése mozgáskorlátozottak, anyagmozgatás vagy üzemszerű működés esetén azonnali termeléskiesést okozhat. Ugyanez igaz egy szerverterem vagy hűtőház villamos elosztójára: ha a betáp megszakad, nem elég „majd visszajön az áram”, mert az adatvesztés vagy a hűtőlánc megszakadása visszafordíthatatlan kár. A felvonó- és állandó üzemű fogyasztók elosztóit ezért nem elegendő egy hagyományos lakáselosztó logikájával méretezni: itt a redundancia, a tartalék betáp, a szelektivitás és a karbantarthatóság együtt döntik el, hogy a berendezés valóban akkor működik-e, amikor szükség van rá.

Ebben az alfejezetben a felvonó villamos elosztójának követelményeit, majd az állandó üzemű fogyasztók (szerver, hűtés, biztonságtechnika) elosztóinak sajátosságait vesszük végig. A hangsúly a szerelő szempontján van: milyen áramkört, védelmet, jelölést és karbantartási gyakorlatot kell kialakítani.

35.3.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy felvonó elosztószekrényét a gépházban. A felvonó önálló leágazásáról egy külön elosztó kap tápot. A lakatolható főkapcsoló a hajtómotort és a vezérlést kapcsolja; a fülke-, akna- és gépházvilágítás és a karbantartási dugalj a főkapcsolótól függetlenül, saját védelmen át kap tápot, hogy lekapcsolt főkapcsolónál is legyen világítás (ellenőrizendő: MSZ EN 81-20). A tartalék betápot – ha van – egy automatikus átkapcsoló kapcsolja a hálózat kiesésekor.

Felvonó- és állandó üzemű fogyasztó elosztó elvi vázlata (egyvonalas) - Egyvonalas elvi vázlat (a fővonal a 3 fázist, illetve az egyfázisú ágakban az L-t és N-t jelzi). Q3 automatikus átkapcsoló (ATS, váltóérintkezős jellel): alapállásban a hálózati ágat kapcsolja a gyűjtősínre, hálózatkiesés után a tartalék (generátor/UPS) ágat; egyszerre csak az egyik forrás csatlakozhat, így a két forrás sosem kapcsolódik párhuzamosan. Q1 a lakatolható felvonó-főkapcsoló: csak a hajtást (Q11) és a vezérlést (Q12) kapcsolja, a PE-t nem; a fülke-/aknavilágítás, a dugalj (Q13, Q21) és a gépházvilágítás (Q14) a főkapcsolótól függetlenül, közvetlenül a gyűjtősínről kap tápot, hogy kikapcsolt főkapcsolónál is legyen világítás a karbantartáshoz. A 30 mA-es RCD-k a fülke-/aknavilágítás és a karbantartási dugalj (Q21), illetve a gépházvilágítás (Q22) ágában vannak. A készülékértékek szemléltetők; a tényleges kivitel a szabvány (MSZ EN 81-20), a gyártói előírás és a jogosult tervező terve szerint (ellenőrizendő).

Az ábrán a felvonó motor külön leágazáson kap tápot. A dugalj és a világítás FI-relén keresztül csatlakozik, míg a motoráramkörnél a motor jellegéből adódóan nem feltétlenül használunk 30 mA-es FI-t; ezt a következő szakaszban pontosítjuk. A tartalék betáp (generátor vagy UPS) a reteszelt Q3 átkapcsolón át csatlakozik: a gyűjtősínt vagy a hálózat, vagy a tartalék forrás táplálja, a kettő soha nem párhuzamosan; így a kritikus fogyasztók hálózatkieséskor is működnek.

35.3.3 Definíciók, követelmények és szabályok

35.3.3.1 A felvonó elosztójának villamos követelményei

A felvonó villamos berendezése nem csak a motor: a vezérlés, a biztonsági áramkör, a fülkevilágítás, a gépházvilágítás, a szellőzés és a hívórendszer is ide tartozik. A felvonóra vonatkozó követelményeket a felvonó-szabvány (Magyarországon az MSZ EN 81 sorozat; az aktuális kiadás ellenőrizendő) és az építési, tűzvédelmi, munkavédelmi előírások közösen határozzák meg.

Szabvány. A felvonó villamos berendezésére és elosztójára vonatkozó követelményeket elsősorban az MSZ EN 81 sorozat (felvonók biztonsági előírásai) és az MSZ HD 60364 kisfeszültségű villamos berendezésekre vonatkozó szabvány tartalmazza. A felvonó-szabvány a gépház, az akna, a fülke és a vezérlőberendezés villamos követelményeit is rögzíti; a részletes áramköri és szerelési megoldásokat a gyártói dokumentáció és a hatósági előírások pontosítják. (ellenőrizendő: az aktuális szabványszám és kiadás)

Meghatározás. A felvonó-elosztó a felvonó-berendezés céljára kialakított, elkülönített villamos elosztó, amely a hálózati betáptól a motor, a vezérlés, a fülkevilágítás és a gépházi segédáramkörök megtáplálásáig terjed. A felvonó áramköre a többi fogyasztótól legalább szelektív túláramvédelemmel elkülönített leágazáson kap tápot.

A felvonóelosztó jellemző követelményei:

  1. Külön betáp és külön főkapcsoló. A felvonót rendszerint önálló leágazáson kell táplálni. A főkapcsolónak zárhatónak vagy lelakatolhatónak kell lennie, és egyértelműen jelölni kell, hogy az a felvonóhoz tartozik. A főkapcsoló minden aktív vezetőt (a fázisokat és – ahol a leválasztás megköveteli – a nullavezetőt) bontson, kikapcsolt állapotban lelakatolható legyen. A védővezetőt (PE) és a PEN-vezetőt kapcsolni tilos. (ellenőrizendő: MSZ EN 81-20, MSZ HD 60364-4-46, -5-54)

  2. Túláram- és hibavédelem. A motoráramkört a motor névleges áramához és indítási áramához illesztett kismegszakítóval vagy motorvédő kapcsolóval kell védeni. A motor rövidzárlati védelmére B vagy C kioldási karakterisztikájú kismegszakító a gyakorlatban sokszor nem elegendő a nagy indítási áram miatt, ezért gyakran D karakterisztikájú megszakítót vagy motorvédő kapcsolót alkalmaznak. A vezérlési áramköröket külön, kis névleges áramú megszakítókkal kell védeni. A dugaszolóaljzatok (köztük a karbantartási dugalj) áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsolóval kell ellátni (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41, MSZ EN 81-20); a fülke- és vészvilágítást a gyártói előírás szerint.

  3. FI-relé használata a motoráramkörben. A felvonó hajtómotorja általában ipari frekvenciaváltóról vagy hálózati feszültségű motorról üzemel. A motor és a frekvenciaváltó üzemszerűen keltette szivárgási árama miatt a 30 mA-es FI-relé használata a motor főáramkörében gyakran téves kioldást okozhat. Ezért a motoráramkört általában nem 30 mA-es FI-relével, hanem hibavédelmi célú, nagyobb (pl. 300 mA) vagy szelektív FI-relével, illetve a hálózati rendszerhez illesztett egyéb hibavédelmi megoldással kell védeni. A végleges megoldást a gyártói előírás és a szabvány határozza meg. (ellenőrizendő: az aktuális szabvány követelményei)

  4. Biztonsági áramkörök. A felvonó biztonsági lánca (ajtóretesz, sebességhatároló, ütköző, stb.) a felvonó-szabvány szerint önálló, felügyelt áramkör, amelynek megszakadása azonnali leállítást és hibajelzést eredményez. A biztonsági lánc a felvonóvezérlés része; táplálását és bekötését a felvonó gyártója/szerelője a szabvány szerint alakítja ki, a villanyszerelő a vezérlés számára külön (a motorétól független) védett leágazást biztosít (ellenőrizendő: MSZ EN 81-20 vonatkozó szakaszai).

  5. Akna- és gépházvilágítás, dugalj. A karbantartási munkákhoz külön világítási és dugaljkört kell kialakítani. Az aknában és a gépházban a karbantartási dugaljnak 30 mA-es FI-védelemmel kell rendelkeznie, mert a munkavégzés helyszíne nedves, szűk, földelt felületekkel határolt.

  6. Jelölés és dokumentáció. A felvonóelosztóban minden áramkört azonosítani kell: „felvonó motor”, „vezérlés”, „fülkevilágítás”, „gépházvilágítás”, „dugalj”, „tartalék betáp”. A kapcsolási rajzot a szekrényben kell elhelyezni. A felvonó átadásakor az elosztó feliratozását ellenőrizni kell.

35.3.3.2 Állandó üzemű fogyasztók: redundancia és szünetmentes ellátás

Definíció. Az állandó üzemű fogyasztó olyan berendezés vagy rendszer, amelynek üzeme folyamatos, illetve amelynek kiesése üzemzavart, adatvesztést vagy biztonsági kockázatot okoz. Ilyenek a szerverek, a hűtőházak, a klímaközpontok, a biztonságtechnikai rendszerek, a kommunikációs csomópontok.

Az ilyen fogyasztók elosztóinál nem elegendő a hagyományos, egyszeres betáplálás. A következő szempontokat kell figyelembe venni:

35.3.3.3 Kismegszakító, FI és szelektivitás a speciális fogyasztóknál

A felvonó és az állandó üzemű fogyasztók elosztóiban a védelmi eszközök kiválasztásánál a következő szabályokat kell érvényesíteni:

  1. Szelektivitás. A hibahelyhez legközelebbi védelmi eszköznek kell kioldania, a felette lévőnek bekapcsolva kell maradnia. Ezért a főmegszakító és a leágazó kismegszakítók között energia-szelektivitást kell tervezni. A gyakorlatban a gyártók táblázatokat adnak meg a szelektivitási párokról; ezeket a tényleges kiválasztásnál ellenőrizni kell.

  2. FI-relé kiválasztása. Állandó üzemű fogyasztók (szerver, hűtés) esetén a 30 mA-es FI-relé elsősorban a dugalj- és világítási áramkörökhöz szükséges. A szerver tápegységek miatti szivárgási áramok miatt azonban a nagyobb, 300 mA vagy 1 A-es FI-reléket és a szelektív FI-reléket gyakran alkalmazzák a főelosztó szintjén. A szivárgási áramok összegződhetnek, ezért az RCD mögé csak annyi fogyasztót kössünk, hogy az áramkör üzemszerű szivárgóárama (védővezető-árama) ne haladja meg az IΔnI_{\Delta n} kb. 30 %-át (30 mA-es RCD-nél kb. 10 mA; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-53, gyártói ajánlás), mert az RCD már a névleges érték felénél is kioldhat.

  3. Kismegszakító karakterisztikák. A felvonó motorja és a frekvenciaváltó indításakor nagy áramlökés van, ezért D karakterisztikájú megszakítót vagy motorvédő kapcsolót használnak. A szerverek tápegységei C karakterisztikát igényelhetnek a bekapcsolási áram miatt. A világítási áramkörök B karakterisztikát kapnak.

  4. Feszültségesés. Az állandó üzemű fogyasztók érzékenyek a feszültségesésre, ezért a vezeték keresztmetszetét a megengedett feszültségesés (pl. 3% a leágazásban) alapján is ellenőrizni kell. Ez a Feszültségesés és a vezeték méretezése alfejezetben tanultak szerint történik.

35.3.3.4 Üzemeltetés és karbantartás

A felvonóelosztó és az állandó üzemű fogyasztók elosztója nem „szerelt és elfelejtett” berendezés. A következő karbantartási feladatokat kell rendszeresen elvégezni:

35.3.4 Kidolgozott példák

35.3.4.1 1. példa (alap)

Egy felvonó hajtómotorja 7,5 kW névleges teljesítményű, 400 V-os háromfázisú, cosφ = 0,82, η = 0,88. Számítsa ki a motor névleges áramát, és válasszon kismegszakító kioldási karakterisztikát.

Megoldás:

A háromfázisú hatásos teljesítmény:

P=3UvIncos⁡φηP = \sqrt{3} \, U_v \, I_n \, \cos\varphi \, \eta

Ebből a névleges áram:

In=P3Uvcos⁡φη=7500W3⋅400V⋅0,82⋅0,88I_n = \frac{P}{\sqrt{3} \, U_v \, \cos\varphi \, \eta} = \frac{7500\,\text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}82 \cdot 0{,}88}

Kiszámolva:

3⋅400⋅0,82⋅0,88=1,732⋅400⋅0,82⋅0,88≈500,1\sqrt{3} \cdot 400 \cdot 0{,}82 \cdot 0{,}88 = 1{,}732 \cdot 400 \cdot 0{,}82 \cdot 0{,}88 \approx 500{,}1

In≈7500500,1≈15,0AI_n \approx \frac{7500}{500{,}1} \approx 15{,}0\,\text{A}

A motor indítási árama ennél 5–8-szor nagyobb, ezért a motoráramkörbe D karakterisztikájú kismegszakító (pl. D20) vagy motorvédő kapcsoló illik. A B vagy C karakterisztika a közvetlen indításnál tévesen kioldhat. (ellenőrizendő: a gyártói katalógus a pontos kioldási görbéhez)

Ellenőrzés: a teljesítmény-visszaszámítás: 3⋅400⋅15⋅0,82⋅0,88≈7500W\sqrt{3} \cdot 400 \cdot 15 \cdot 0{,}82 \cdot 0{,}88 \approx 7500\,\text{W}. Az eredmény egysége A, nagyságrendje reális.

35.3.4.2 2. példa (közepes)

Egy szerverterem állandó üzemű betáplálása 20 kVA összteljesítményű, cosφ = 0,95. A terhelés 60%-a kritikus (UPS-ről táplált), a többi csak tartalék generátorról. Kiválasztunk egy UPS-t, amelynek hatásfoka 93%, és a kritikus terhelés 15 perces áthidalását kell biztosítania (az akkumulátor-energiát is becsüld meg). Számítsa ki a UPS névleges teljesítményét, bemeneti áramát 230 V egyfázisú betáplálás esetén, és ellenőrizze, hogy a 63 A-es betápláló kismegszakító elegendő-e.

Megoldás:

Először a kritikus terhelés:

Skrit=0,6⋅20kVA=12kVAS_{krit} = 0{,}6 \cdot 20\,\text{kVA} = 12\,\text{kVA}

A UPS hatásos bemeneti teljesítménye a hatásfokkal:

Pbe=Skrit⋅cos⁡φη=12kVA⋅0,950,93≈11,40,93≈12,26kWP_{be} = \frac{S_{krit} \cdot \cos\varphi}{\eta} = \frac{12\,\text{kVA} \cdot 0{,}95}{0{,}93} \approx \frac{11{,}4}{0{,}93} \approx 12{,}26\,\text{kW}

Egyfázisú, 230 V-os betáplálásnál az áram (a UPS bemeneti teljesítménytényezője λbe\lambda_{be} gyártói adat, pl. 0,99; itt a biztonság javára cos⁡φ=0,95\cos\varphi = 0{,}95-tel számolunk):

Ibe=PbeUf⋅cos⁡φ=12260W230V⋅0,95≈12260218,5≈56,1AI_{be} = \frac{P_{be}}{U_f \cdot \cos\varphi} = \frac{12260\,\text{W}}{230\,\text{V} \cdot 0{,}95} \approx \frac{12260}{218{,}5} \approx 56{,}1\,\text{A}

A 63 A-es kismegszakító tehát kismértékben elegendő, de a terhelés 60%-os bővítésre vagy a bekapcsolási áramra már nem ad tartalékot. A UPS gyártója gyakran javasolja a 80 A-es betáplálást a kiegészítő terhelések és a bekapcsolási áramlökés miatt. A végleges méretezésnél a gyártói adatlapot és a feszültségesést is ellenőrizni kell.

Áthidalás. A kimeneti hatásos teljesítmény 12kVA⋅0,95=11,4kW12\,\text{kVA}\cdot 0{,}95 = 11{,}4\,\text{kW}; 15 percre (0,25 h) a szükséges akkumulátor-energia 11,4⋅0,25/0,93≈3,1kWh11{,}4\cdot 0{,}25/0{,}93 \approx 3{,}1\,\text{kWh} (ellenőrizendő: gyártói áthidalási táblázat).

Ellenőrzés: a látszólagos betápláló teljesítmény Sbe=230⋅56,1≈12,9kVA>SkritS_{be} = 230 \cdot 56{,}1 \approx 12{,}9\,\text{kVA} > S_{krit}, ami a veszteséget is fedezi.

35.3.5 Szabvány

Szabvány. A felvonó villamos berendezésére vonatkozó részletes követelményeket az MSZ EN 81 sorozat (felvonók biztonsági előírásai) tartalmazza, beleértve a gépház, az akna és a fülke villamos telepítését, valamint a vezérlési és biztonsági áramkörök kialakítását. A kisfeszültségű berendezés általános követelményeit az MSZ HD 60364 sorozat adja, a túláramvédelemre és a hibavédelemre vonatkozó részekkel. Az állandó üzemű fogyasztók elosztóinál emellett az MSZ EN 61439 (kapcsolóberendezések) és az MSZ EN 60947 (kapcsolókészülékek) követelményeit kell alkalmazni. A szünetmentes ellátásra az MSZ EN 62040 (UPS) és az akkumulátorokra vonatkozó szabványok vonatkoznak. A tűzvédelmi és biztonsági világítási követelményeket a hatályos OTSZ és az MSZ EN 1838 tartalmazza. (ellenőrizendő: a felsorolt szabványok aktuális kiadásai és alkalmazhatóságuk)

Fontos elv: a felvonó szerelése önálló szakma, ezért a felvonó biztonsági áramköreinek kialakítása, a kötések és a behúzások a felvonó-szerelő feladata. A villanyszerelőnek az elosztó kialakítását, a betáplálást, a védelmi eszközöket és a karbantartási áramköröket kell elkészítenie, a felvonó-szerelővel egyeztetve.

35.3.6 Valós életbeli alkalmazás

Egy raktárcsarnokban a meglévő felvonó elosztójában a fülkevilágítás 10 A-es kismegszakítóval és FI-relé nélkül volt bekötve. A karbantartás során a felvonó-szerelő azt észlelte, hogy a fülkevilágítás vonalában a fázisvezető csupaszodott meg a kábelhúzás miatt, és a fülke fémburkolatához ért. A mérés kimutatta, hogy a fülke fémszerkezetének védővezető-bekötése a függőkábelben megszakadt, ezért a kismegszakító nem oldott le (a hurokimpedancia-feltétel nem teljesült), és a fémrész feszültség alá került. A szerelő a berendezés feszültségmentesítése után helyreállította a PE-folytonosságot, megmérte a folytonosságot és a hurokimpedanciát, és kiegészítő védelemként minden fülke-, akna- és gépházvilágítási, valamint dugaljkört 30 mA-es FI-relével látott el. Tanulság: a hibavédelem alapja a PE-folytonosság és az önműködő lekapcsolás; az FI-relé kiegészítő védelem, amely a motoráramkörnél a szivárgóáram miatt gyakran nem alkalmazható, a karbantartási és világítási köröknél viszont indokolt. (ellenőrizendő: a konkrét eset adatai; a tanulság általános érvényű)

Egy másik gyakori eset: a szerverteremben a szerverállványok bővítése után a kritikus áramkörök 30 mA-es FI-reléi tévesen kioldottak a tápegységek szivárgási áramának összegződése miatt (a szivárgóáram nem függ attól, hogy hálózatról vagy generátorról megy a táplálás; csak generátoros kioldásnál először az N-vezető kapcsolását és az N–PE kötést kell vizsgálni). A megoldás az áramkörök szétválasztása volt: a szervereket nagyobb (300 mA) szelektív FI-relével, a munkavédelmi dugaljakat 30 mA-es FI-relével látták el. A szelektivitás így a téves kioldásokat megszüntette.

35.3.7 Gyakorlati útmutató – Ellenőrzőlista a kivitelezéshez és az átadáshoz

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Felvonóelosztóban a munkát a felvonó-szerelővel együttműködve, feszültségmentesítés után kell végezni.

35.3.7.1 Cél

A felvonó- vagy állandó üzemű fogyasztó elosztóját az ellenőrzési pontok szerint kialakítani és átadni.

35.3.7.2 Eszközök és anyagok

35.3.7.3 Lépések

  1. Felmérés és rajz. Az elosztó kapcsolási rajzát az áramkörök megnevezésével készítsd el. Ellenőrizd a betáp fázisszámát, a tartalék betáp meglétét.
  2. Feszültségmentesítés. A munkát az öt biztonsági szabály szerint végezd.
  3. Főkapcsoló és betáp. A főkapcsolót zárható kivitelben szereld, és jelöld „FELVONÓ” vagy „ÁLLANDÓ ÜZEMŰ FOGYASZTÓ” felirattal.
  4. Leágazások bekötése. A motoráramkört D karakterisztikával vagy motorvédő kapcsolóval, a vezérlést külön C karakterisztikával, a világítást és dugaljakat B karakterisztikával és 30 mA-es FI-relével.
  5. FI-relék elhelyezése. A 30 mA-es FI-relét a karbantartási és világítási áramkörhöz; a fő betáplálásnál szükség esetén nagyobb, szelektív FI-t.
  6. Tartalék betáp. Az ATS bekötését reteszelve végezd – a két forrás ne kerülhessen párhuzamosan. Ellenőrizd a fázissorrendet.
  7. Ellenőrző mérések. Folytonosság, szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, FI kioldási idő mérése.
  8. Dokumentálás. A kapcsolási rajzot tedd a szekrénybe, a mérési jegyzőkönyvet archiváld.

35.3.7.4 Ellenőrzési pontok

35.3.7.5 Tipikus hibák a szerelés során

35.3.8 Tipikus hibák

  1. FI-relé a motoráramkörben. A felvonó motor vagy frekvenciaváltó szivárgási árama miatt a 30 mA-es FI-relé állandóan kiold. Helyes gyakorlat: a motoráramkört ne 30 mA-es FI-relével, hanem a gyártói ajánlás szerinti hibavédelmi megoldással védjük; a 30 mA-es FI-t a dugalj- és világítási körökhöz használjuk.

  2. Nem szelektív védelem. A főmegszakító és a leágazó kismegszakítók azonos kioldási karakterisztikájúak, ezért hiba esetén a főmegszakító is leold. Helyes gyakorlat: a kiválasztásnál a gyártói szelektivitási táblázatot kell alkalmazni, és lehetőleg a főmegszakítót nagyobb névleges áramúra, késleltetett kioldásúra választani.

  3. A tartalék betáp reteszelésének hiánya. Ha az ATS vagy a kontaktor nincs reteszelve, a két betáplálás párhuzamos kapcsolása rövidzárlatot okoz. Helyes gyakorlat: mechanikus és villamos reteszelést egyaránt kiépíteni.

  4. A karbantartási dugalj FI-védelmének hiánya. Ha a karbantartási dugalj FI-védelme hiányzik, a munkavégzéskor áramütés veszélye áll fenn. A felvonó szabvány a karbantartási dugaljat kifejezetten 30 mA-es FI-védelemmel írja elő.

35.3.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A felvonó motoráramkörét mindig 30 mA-es FI-relével kell védeni. Indokold.
  2. Miért nem szabad a felvonó biztonsági áramkörét a motoráramkörrel közös megszakítóról táplálni?
  3. Sorolj fel legalább három állandó üzemű fogyasztótípust, és mondd meg, miért igényelnek redundáns betáplálást.
  4. Egy 5,5 kW-os, 400 V-os, cosφ = 0,80, η = 0,85 felvonómotor névleges áramát számítsd ki.
  5. Mi a feladata az ATS-nek, és miért kell reteszelni?
  6. Milyen FI-relé kialakítást javasolsz egy szerverterem elosztójában a téves kioldások elkerülésére?

35.3.10 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld a felvonó-elosztót és az állandó üzemű fogyasztót.

2. feladat (A). Számítsd ki egy 11 kW-os, 400 V-os, cosφ = 0,85, η = 0,90 motor névleges áramát, és válassz kismegszakító karakterisztikát.

3. feladat (B). Egy szerverterem 30 kVA összteljesítményű, cosφ = 0,95. A terhelés 70%-a UPS-ről táplált. A UPS hatásfoka 94%. Mekkora a UPS bemeneti árama 230 V egyfázisú betáplálásnál? A 80 A-es betápláló kismegszakító elegendő-e?

4. feladat (B). Rajzolj le egy felvonóelosztót egyvonalas kapcsolási rajzban, ahol a motor, a vezérlés, a fülkevilágítás és a gépházvilágítás külön áramkörön kap tápot, a karbantartási dugalj 30 mA-es FI-vel, a motor D karakterisztikájú megszakítóval védett. (Szöveges leírás vagy diagram típusú ábra.)

5. feladat (C). Egy állandó üzemű elosztóban hálózatkiesés után, amikor a tartalék generátor táplál, a szervereket tápláló 30 mA-es FI-relék tévesen kioldanak. Milyen hibát feltételezel, milyen mérésekkel ellenőrzöd, és mi a helyes megoldás?

6. feladat (D). Egy meglévő felvonóelosztóban a havi ellenőrzés során a gépház karbantartási dugaljának FI-reléje a próbagombra nem old ki. Ismertesd a hibakeresés lépéseit a feszültségmentesítéstől a javításig.

35.3.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A motoráramkör szivárgóárama (különösen frekvenciaváltónál) gyakran a 30 mA-es RCD küszöbe közelébe vagy fölé kerül; a hibavédelmet elsősorban a PE-folytonosság és az önműködő lekapcsolás adja, az RCD kiegészítő védelem (típusa a váltótól függ).
  2. Mert a biztonsági lánc (ajtóreteszek, sebességhatároló, végálláskapcsolók) önálló, felügyelt áramkör: ha a motoráramkör zárlata a közös megszakítót oldaná, a biztonsági lánc felügyelete is kiesne, és a hibajelzés elveszne; a lánc táplálását a felvonó gyártója és szerelője a szabvány szerint külön alakítja ki (ellenőrizendő: MSZ EN 81-20). A biztonsági lánc megszakadása mindig a hajtás leállítását okozza.
  3. Például szerverterem, hűtőkamra, tűzjelző és biztonsági világítás: kiesésük adatvesztést, áruromlást vagy biztonsági kockázatot okoz, ezért tartalék betáp vagy szünetmentes ellátás kell.
  4. In=5500/(3⋅400⋅0,80⋅0,85)≈11,7AI_n = 5500/(\sqrt{3}\cdot 400\cdot 0{,}80\cdot 0{,}85) \approx 11{,}7\,\text{A}.
  5. Az ATS (automatikus átkapcsoló) a hálózat kiesésekor a tartalék forrásra kapcsol; reteszelni kell, hogy a két forrás ne kapcsolódhasson párhuzamosan (visszatáplálás).
  6. A szervereket nagyobb küszöbű (pl. 300 mA) szelektív RCD-re, több RCD-re szétosztva, a munkavédelmi dugaljakat 30 mA-es RCD-re kell kötni (a szivárgóáramokat előbb mérve).

1. feladat megoldása. A felvonó-elosztó a felvonó-berendezés céljára kialakított, elkülönített villamos elosztó, amely a betáptól a motor, a vezérlés, a fülkevilágítás és a gépházi segédáramkörök megtáplálásáig terjed. Az állandó üzemű fogyasztó olyan berendezés, amelynek üzeme folyamatos, illetve kiesése üzemzavart, adatvesztést vagy biztonsági kockázatot okoz.

2. feladat megoldása. A névleges áram:

In=P3Uvcos⁡φη=11000W3⋅400V⋅0,85⋅0,90I_n = \frac{P}{\sqrt{3} \, U_v \, \cos\varphi \, \eta} = \frac{11000\,\text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}85 \cdot 0{,}90}

3⋅400⋅0,85⋅0,90=1,732⋅400⋅0,85⋅0,90≈529,9\sqrt{3} \cdot 400 \cdot 0{,}85 \cdot 0{,}90 = 1{,}732 \cdot 400 \cdot 0{,}85 \cdot 0{,}90 \approx 529{,}9

In≈11000529,9≈20,8AI_n \approx \frac{11000}{529{,}9} \approx 20{,}8\,\text{A}

A motor indítási árama nagy, ezért D25-ös kismegszakítót vagy motorvédő kapcsolót választunk.

3. feladat megoldása. Kritikus teljesítmény:

Skrit=0,7⋅30kVA=21kVAS_{krit} = 0{,}7 \cdot 30\,\text{kVA} = 21\,\text{kVA}

A UPS hatásos bemenő teljesítménye:

Pbe=21⋅0,950,94≈19,950,94≈21,22kWP_{be} = \frac{21 \cdot 0{,}95}{0{,}94} \approx \frac{19{,}95}{0{,}94} \approx 21{,}22\,\text{kW}

Bemeneti áram:

Ibe=21220W230⋅0,95≈21220218,5≈97,1AI_{be} = \frac{21220\,\text{W}}{230 \cdot 0{,}95} \approx \frac{21220}{218{,}5} \approx 97{,}1\,\text{A}

A 80 A-es kismegszakító nem elegendő, legalább 100 A-es betáplálás szükséges, és a gyártói ajánlást ellenőrizni kell.

4. feladat megoldása. A kapcsolási rajz: a betáp a reteszelt Q3 átkapcsolón át a gyűjtősínre kerül. A gyűjtősínről a lakatolható főkapcsolón át indul (1) a motor – D karakterisztikájú megszakító, és (2) a vezérlés – C karakterisztikájú megszakító; a főkapcsolótól függetlenül, közvetlenül a sínről indul (3) a fülke-/aknavilágítás és a karbantartási dugalj – B karakterisztika és 30 mA FI, valamint (4) a gépházvilágítás – B karakterisztika és 30 mA FI (ellenőrizendő: MSZ EN 81-20). A FI-relék a világítási és dugaljkörökben vannak.

5. feladat megoldása. A szivárgóáram nem függ attól, hogy hálózatról vagy generátorról megy a táplálás, ezért ha a kioldás csak generátoros üzemben jelentkezik, először a csillagpont-földelést és az N-vezető átkapcsolását vizsgáljuk: háromsarkú ATS esetén a generátor saját N–PE kötése párhuzamos utat hoz létre, az N-áram egy része a PE-n tér vissza, és az RCD kiold. Ellenőrzés: áramfogóval az N- és PE-áram mérése generátoros üzemben. Megoldás: négysarkú (az N-t is kapcsoló) átkapcsoló vagy a földelési koncepció javítása (tervezői feladat) (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-55/-5-56, gyártói ajánlás). Ha ez nem ok, a szerver tápegységek szivárgási áramainak összegződése is lehet a háttérben: szivárgási árammérővel (vagy differenciáláram-mérővel) mérjük az egyes áramkörök szivárgási áramát, majd a szerverek áramköreit nagyobb (pl. 300 mA) szelektív FI-relére, a karbantartási dugaljakat továbbra is 30 mA-es FI-re kell kötni. A szelektivitást így helyre lehet állítani.

6. feladat megoldása. A hibakeresés lépései: (1) Jogosult személy megfelelő mérési kategóriájú (CAT III) műszerrel és a mérési előírások szerint megállapítja, van-e feszültség az RCD bemenetén (a próbagomb csak feszültség alatt álló RCD-n működik); ha nincs, a hiba a betáplálásban van. (2) Ha van, és a próbagombra nem old: az RCD-t RCD-vizsgálóval IΔnI_{\Delta n}-nél is megvizsgáljuk; ha így sem old, az RCD hibás. (3) Csere: feszültségmentesítés az öt biztonsági szabály szerint, az RCD cseréje azonos típusra (30 mA, megfelelő típus és névleges áram). (4) Visszakapcsolás után a kioldási időt és áramot RCD-vizsgálóval mérjük, és jegyzőkönyvezzük. A javítás során a FI-relé típusát és névleges áramát az áramköri követelményekhez illeszteni.

35.3.12 Rövid összefoglaló

A felvonó- és állandó üzemű fogyasztók elosztói speciális követelményeket támasztanak. A felvonó elosztója külön betáplálást, zárható főkapcsolót, szelektív túláramvédelmet és a motor, vezérlés, világítás, dugalj áramkörök elkülönítését igényli. A motoráramkört általában D karakterisztikájú megszakítóval vagy motorvédő kapcsolóval, a világítási és dugaljköröket B karakterisztikával és 30 mA-es FI-relével kell ellátni; a biztonsági áramkört a felvonó-szerelő köti. Az állandó üzemű fogyasztóknál redundáns betáplálás, automatikus átkapcsoló, UPS vagy tartalék generátor szükséges; a szelektivitás és a szivárgási áramok miatt a FI-relék kiválasztása kritikus. Az üzemeltetés része a rendszeres ellenőrzés, a FI-teszt és a tartalék betáp próbája. A karbantartás elhanyagolása téves kioldáshoz, sőt áramütéshez vezethet. A következő alfejezetben a vezérlőberendezések informatikai hálózatait és a HMI-t tárgyaljuk, amelyek a felvonó- és állandó üzemű elosztók épületautomatikai csatlakozásaként jelennek meg.

35.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet az MSZ EN 81 sorozatra (felvonók; ellenőrizendő: MSZ EN 81-20/-50 aktuális kiadása), az MSZ HD 60364 sorozatra, az MSZ EN 61439 és MSZ EN 60947 sorozatra, az MSZ EN 62040 (UPS) szabványra, valamint a hatályos OTSZ-re és az MSZ EN 1838-ra támaszkodik, továbbá a felvonó-, UPS- és ATS-gyártók dokumentációira. Minden szabványszám, szakaszszám és határérték: (ellenőrizendő: aktuális kiadás). A példaértékek oktatási célúak, nem helyettesítik a gyártói dokumentációt és a hatósági előírásokat; a felvonó biztonsági áramköreit a felvonó-szerelő alakítja ki.