Egy ipari csarnokban a felvonó nem egyszerűen egy „nagyobb fogyasztó”, hanem olyan berendezés, amelynek kiesése mozgáskorlátozottak, anyagmozgatás vagy üzemszerű működés esetén azonnali termeléskiesést okozhat. Ugyanez igaz egy szerverterem vagy hűtőház villamos elosztójára: ha a betáp megszakad, nem elég „majd visszajön az áram”, mert az adatvesztés vagy a hűtőlánc megszakadása visszafordíthatatlan kár. A felvonó- és állandó üzemű fogyasztók elosztóit ezért nem elegendő egy hagyományos lakáselosztó logikájával méretezni: itt a redundancia, a tartalék betáp, a szelektivitás és a karbantarthatóság együtt döntik el, hogy a berendezés valóban akkor működik-e, amikor szükség van rá.
Ebben az alfejezetben a felvonó villamos elosztójának követelményeit, majd az állandó üzemű fogyasztók (szerver, hűtés, biztonságtechnika) elosztóinak sajátosságait vesszük végig. A hangsúly a szerelő szempontján van: milyen áramkört, védelmet, jelölést és karbantartási gyakorlatot kell kialakítani.
Képzeljünk el egy felvonó elosztószekrényét a gépházban. A felvonó önálló leágazásáról egy külön elosztó kap tápot. A lakatolható főkapcsoló a hajtómotort és a vezérlést kapcsolja; a fülke-, akna- és gépházvilágítás és a karbantartási dugalj a főkapcsolótól függetlenül, saját védelmen át kap tápot, hogy lekapcsolt főkapcsolónál is legyen világítás (ellenőrizendő: MSZ EN 81-20). A tartalék betápot – ha van – egy automatikus átkapcsoló kapcsolja a hálózat kiesésekor.
Az ábrán a felvonó motor külön leágazáson kap tápot. A dugalj és a világítás FI-relén keresztül csatlakozik, míg a motoráramkörnél a motor jellegéből adódóan nem feltétlenül használunk 30 mA-es FI-t; ezt a következő szakaszban pontosítjuk. A tartalék betáp (generátor vagy UPS) a reteszelt Q3 átkapcsolón át csatlakozik: a gyűjtősínt vagy a hálózat, vagy a tartalék forrás táplálja, a kettő soha nem párhuzamosan; így a kritikus fogyasztók hálózatkieséskor is működnek.
A felvonó villamos berendezése nem csak a motor: a vezérlés, a biztonsági áramkör, a fülkevilágítás, a gépházvilágítás, a szellőzés és a hívórendszer is ide tartozik. A felvonóra vonatkozó követelményeket a felvonó-szabvány (Magyarországon az MSZ EN 81 sorozat; az aktuális kiadás ellenőrizendő) és az építési, tűzvédelmi, munkavédelmi előírások közösen határozzák meg.
Szabvány. A felvonó villamos berendezésére és elosztójára vonatkozó követelményeket elsősorban az MSZ EN 81 sorozat (felvonók biztonsági előírásai) és az MSZ HD 60364 kisfeszültségű villamos berendezésekre vonatkozó szabvány tartalmazza. A felvonó-szabvány a gépház, az akna, a fülke és a vezérlőberendezés villamos követelményeit is rögzíti; a részletes áramköri és szerelési megoldásokat a gyártói dokumentáció és a hatósági előírások pontosítják. (ellenőrizendő: az aktuális szabványszám és kiadás)
Meghatározás. A felvonó-elosztó a felvonó-berendezés céljára kialakított, elkülönített villamos elosztó, amely a hálózati betáptól a motor, a vezérlés, a fülkevilágítás és a gépházi segédáramkörök megtáplálásáig terjed. A felvonó áramköre a többi fogyasztótól legalább szelektív túláramvédelemmel elkülönített leágazáson kap tápot.
A felvonóelosztó jellemző követelményei:
Külön betáp és külön főkapcsoló. A felvonót rendszerint önálló leágazáson kell táplálni. A főkapcsolónak zárhatónak vagy lelakatolhatónak kell lennie, és egyértelműen jelölni kell, hogy az a felvonóhoz tartozik. A főkapcsoló minden aktív vezetőt (a fázisokat és – ahol a leválasztás megköveteli – a nullavezetőt) bontson, kikapcsolt állapotban lelakatolható legyen. A védővezetőt (PE) és a PEN-vezetőt kapcsolni tilos. (ellenőrizendő: MSZ EN 81-20, MSZ HD 60364-4-46, -5-54)
Túláram- és hibavédelem. A motoráramkört a motor névleges áramához és indítási áramához illesztett kismegszakítóval vagy motorvédő kapcsolóval kell védeni. A motor rövidzárlati védelmére B vagy C kioldási karakterisztikájú kismegszakító a gyakorlatban sokszor nem elegendő a nagy indítási áram miatt, ezért gyakran D karakterisztikájú megszakítót vagy motorvédő kapcsolót alkalmaznak. A vezérlési áramköröket külön, kis névleges áramú megszakítókkal kell védeni. A dugaszolóaljzatok (köztük a karbantartási dugalj) áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsolóval kell ellátni (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41, MSZ EN 81-20); a fülke- és vészvilágítást a gyártói előírás szerint.
FI-relé használata a motoráramkörben. A felvonó hajtómotorja általában ipari frekvenciaváltóról vagy hálózati feszültségű motorról üzemel. A motor és a frekvenciaváltó üzemszerűen keltette szivárgási árama miatt a 30 mA-es FI-relé használata a motor főáramkörében gyakran téves kioldást okozhat. Ezért a motoráramkört általában nem 30 mA-es FI-relével, hanem hibavédelmi célú, nagyobb (pl. 300 mA) vagy szelektív FI-relével, illetve a hálózati rendszerhez illesztett egyéb hibavédelmi megoldással kell védeni. A végleges megoldást a gyártói előírás és a szabvány határozza meg. (ellenőrizendő: az aktuális szabvány követelményei)
Biztonsági áramkörök. A felvonó biztonsági lánca (ajtóretesz, sebességhatároló, ütköző, stb.) a felvonó-szabvány szerint önálló, felügyelt áramkör, amelynek megszakadása azonnali leállítást és hibajelzést eredményez. A biztonsági lánc a felvonóvezérlés része; táplálását és bekötését a felvonó gyártója/szerelője a szabvány szerint alakítja ki, a villanyszerelő a vezérlés számára külön (a motorétól független) védett leágazást biztosít (ellenőrizendő: MSZ EN 81-20 vonatkozó szakaszai).
Akna- és gépházvilágítás, dugalj. A karbantartási munkákhoz külön világítási és dugaljkört kell kialakítani. Az aknában és a gépházban a karbantartási dugaljnak 30 mA-es FI-védelemmel kell rendelkeznie, mert a munkavégzés helyszíne nedves, szűk, földelt felületekkel határolt.
Jelölés és dokumentáció. A felvonóelosztóban minden áramkört azonosítani kell: „felvonó motor”, „vezérlés”, „fülkevilágítás”, „gépházvilágítás”, „dugalj”, „tartalék betáp”. A kapcsolási rajzot a szekrényben kell elhelyezni. A felvonó átadásakor az elosztó feliratozását ellenőrizni kell.
Definíció. Az állandó üzemű fogyasztó olyan berendezés vagy rendszer, amelynek üzeme folyamatos, illetve amelynek kiesése üzemzavart, adatvesztést vagy biztonsági kockázatot okoz. Ilyenek a szerverek, a hűtőházak, a klímaközpontok, a biztonságtechnikai rendszerek, a kommunikációs csomópontok.
Az ilyen fogyasztók elosztóinál nem elegendő a hagyományos, egyszeres betáplálás. A következő szempontokat kell figyelembe venni:
Redundancia. Legalább két, egymástól független villamos betáplálást kell biztosítani: az egyik a közcélú hálózat, a másik lehet tartalék generátor, szünetmentes áramforrás (UPS) vagy másik transzformátor. A két betáplálás közötti átkapcsolást automatikus átkapcsoló (ATS – Automatic Transfer Switch) végzi. Az ATS-nek reteszeltnek kell lennie, hogy a két forrás soha ne kapcsolódjon párhuzamosan.
Szünetmentes ellátás (UPS). A szerverek és a biztonságtechnika nem tűrik a hálózatkimaradást. A UPS olyan akkumulátoros berendezés, amely a hálózat kiesésekor inverterrel táplálja a fogyasztókat. A UPS-nek magának is védett áramkört kell kapnia, és a kimenő oldalát külön elosztóval, FI-védelemmel és szelektív kismegszakítókkal kell kialakítani.
Tartalék betáp. A tartalék generátor indítása, terhelésre kapcsolása és leállítása automatikus rendszerrel történik. A felvonó, a hűtőkompresszor, a szerverterem klímája csak akkor van ellátva, ha a tartalék betáp rendelkezésre áll. A tartalék betáp áramkörét úgy kell méretezni, hogy a kritikus fogyasztók teljes terhelését elbírja.
Karbantartási megkerülő áramkör. A tartalék betáp és a UPS karbantartásához gyakran beépítenek kézi megkerülő kapcsolót, amellyel a fogyasztók ellátása megszakítás nélkül közvetlenül a hálózatra kapcsolható, így a UPS (tartalék berendezés) a fogyasztóktól és a hálózattól leválasztható, és biztonságosan javítható.
A felvonó és az állandó üzemű fogyasztók elosztóiban a védelmi eszközök kiválasztásánál a következő szabályokat kell érvényesíteni:
Szelektivitás. A hibahelyhez legközelebbi védelmi eszköznek kell kioldania, a felette lévőnek bekapcsolva kell maradnia. Ezért a főmegszakító és a leágazó kismegszakítók között energia-szelektivitást kell tervezni. A gyakorlatban a gyártók táblázatokat adnak meg a szelektivitási párokról; ezeket a tényleges kiválasztásnál ellenőrizni kell.
FI-relé kiválasztása. Állandó üzemű fogyasztók (szerver, hűtés) esetén a 30 mA-es FI-relé elsősorban a dugalj- és világítási áramkörökhöz szükséges. A szerver tápegységek miatti szivárgási áramok miatt azonban a nagyobb, 300 mA vagy 1 A-es FI-reléket és a szelektív FI-reléket gyakran alkalmazzák a főelosztó szintjén. A szivárgási áramok összegződhetnek, ezért az RCD mögé csak annyi fogyasztót kössünk, hogy az áramkör üzemszerű szivárgóárama (védővezető-árama) ne haladja meg az kb. 30 %-át (30 mA-es RCD-nél kb. 10 mA; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-53, gyártói ajánlás), mert az RCD már a névleges érték felénél is kioldhat.
Kismegszakító karakterisztikák. A felvonó motorja és a frekvenciaváltó indításakor nagy áramlökés van, ezért D karakterisztikájú megszakítót vagy motorvédő kapcsolót használnak. A szerverek tápegységei C karakterisztikát igényelhetnek a bekapcsolási áram miatt. A világítási áramkörök B karakterisztikát kapnak.
Feszültségesés. Az állandó üzemű fogyasztók érzékenyek a feszültségesésre, ezért a vezeték keresztmetszetét a megengedett feszültségesés (pl. 3% a leágazásban) alapján is ellenőrizni kell. Ez a Feszültségesés és a vezeték méretezése alfejezetben tanultak szerint történik.
A felvonóelosztó és az állandó üzemű fogyasztók elosztója nem „szerelt és elfelejtett” berendezés. A következő karbantartási feladatokat kell rendszeresen elvégezni:
Egy felvonó hajtómotorja 7,5 kW névleges teljesítményű, 400 V-os háromfázisú, cosφ = 0,82, η = 0,88. Számítsa ki a motor névleges áramát, és válasszon kismegszakító kioldási karakterisztikát.
Megoldás:
A háromfázisú hatásos teljesítmény:
Ebből a névleges áram:
Kiszámolva:
A motor indítási árama ennél 5–8-szor nagyobb, ezért a motoráramkörbe D karakterisztikájú kismegszakító (pl. D20) vagy motorvédő kapcsoló illik. A B vagy C karakterisztika a közvetlen indításnál tévesen kioldhat. (ellenőrizendő: a gyártói katalógus a pontos kioldási görbéhez)
Ellenőrzés: a teljesítmény-visszaszámítás: . Az eredmény egysége A, nagyságrendje reális.
Egy szerverterem állandó üzemű betáplálása 20 kVA összteljesítményű, cosφ = 0,95. A terhelés 60%-a kritikus (UPS-ről táplált), a többi csak tartalék generátorról. Kiválasztunk egy UPS-t, amelynek hatásfoka 93%, és a kritikus terhelés 15 perces áthidalását kell biztosítania (az akkumulátor-energiát is becsüld meg). Számítsa ki a UPS névleges teljesítményét, bemeneti áramát 230 V egyfázisú betáplálás esetén, és ellenőrizze, hogy a 63 A-es betápláló kismegszakító elegendő-e.
Megoldás:
Először a kritikus terhelés:
A UPS hatásos bemeneti teljesítménye a hatásfokkal:
Egyfázisú, 230 V-os betáplálásnál az áram (a UPS bemeneti teljesítménytényezője gyártói adat, pl. 0,99; itt a biztonság javára -tel számolunk):
A 63 A-es kismegszakító tehát kismértékben elegendő, de a terhelés 60%-os bővítésre vagy a bekapcsolási áramra már nem ad tartalékot. A UPS gyártója gyakran javasolja a 80 A-es betáplálást a kiegészítő terhelések és a bekapcsolási áramlökés miatt. A végleges méretezésnél a gyártói adatlapot és a feszültségesést is ellenőrizni kell.
Áthidalás. A kimeneti hatásos teljesítmény ; 15 percre (0,25 h) a szükséges akkumulátor-energia (ellenőrizendő: gyártói áthidalási táblázat).
Ellenőrzés: a látszólagos betápláló teljesítmény , ami a veszteséget is fedezi.
Szabvány. A felvonó villamos berendezésére vonatkozó részletes követelményeket az MSZ EN 81 sorozat (felvonók biztonsági előírásai) tartalmazza, beleértve a gépház, az akna és a fülke villamos telepítését, valamint a vezérlési és biztonsági áramkörök kialakítását. A kisfeszültségű berendezés általános követelményeit az MSZ HD 60364 sorozat adja, a túláramvédelemre és a hibavédelemre vonatkozó részekkel. Az állandó üzemű fogyasztók elosztóinál emellett az MSZ EN 61439 (kapcsolóberendezések) és az MSZ EN 60947 (kapcsolókészülékek) követelményeit kell alkalmazni. A szünetmentes ellátásra az MSZ EN 62040 (UPS) és az akkumulátorokra vonatkozó szabványok vonatkoznak. A tűzvédelmi és biztonsági világítási követelményeket a hatályos OTSZ és az MSZ EN 1838 tartalmazza. (ellenőrizendő: a felsorolt szabványok aktuális kiadásai és alkalmazhatóságuk)
Fontos elv: a felvonó szerelése önálló szakma, ezért a felvonó biztonsági áramköreinek kialakítása, a kötések és a behúzások a felvonó-szerelő feladata. A villanyszerelőnek az elosztó kialakítását, a betáplálást, a védelmi eszközöket és a karbantartási áramköröket kell elkészítenie, a felvonó-szerelővel egyeztetve.
Egy raktárcsarnokban a meglévő felvonó elosztójában a fülkevilágítás 10 A-es kismegszakítóval és FI-relé nélkül volt bekötve. A karbantartás során a felvonó-szerelő azt észlelte, hogy a fülkevilágítás vonalában a fázisvezető csupaszodott meg a kábelhúzás miatt, és a fülke fémburkolatához ért. A mérés kimutatta, hogy a fülke fémszerkezetének védővezető-bekötése a függőkábelben megszakadt, ezért a kismegszakító nem oldott le (a hurokimpedancia-feltétel nem teljesült), és a fémrész feszültség alá került. A szerelő a berendezés feszültségmentesítése után helyreállította a PE-folytonosságot, megmérte a folytonosságot és a hurokimpedanciát, és kiegészítő védelemként minden fülke-, akna- és gépházvilágítási, valamint dugaljkört 30 mA-es FI-relével látott el. Tanulság: a hibavédelem alapja a PE-folytonosság és az önműködő lekapcsolás; az FI-relé kiegészítő védelem, amely a motoráramkörnél a szivárgóáram miatt gyakran nem alkalmazható, a karbantartási és világítási köröknél viszont indokolt. (ellenőrizendő: a konkrét eset adatai; a tanulság általános érvényű)
Egy másik gyakori eset: a szerverteremben a szerverállványok bővítése után a kritikus áramkörök 30 mA-es FI-reléi tévesen kioldottak a tápegységek szivárgási áramának összegződése miatt (a szivárgóáram nem függ attól, hogy hálózatról vagy generátorról megy a táplálás; csak generátoros kioldásnál először az N-vezető kapcsolását és az N–PE kötést kell vizsgálni). A megoldás az áramkörök szétválasztása volt: a szervereket nagyobb (300 mA) szelektív FI-relével, a munkavédelmi dugaljakat 30 mA-es FI-relével látták el. A szelektivitás így a téves kioldásokat megszüntette.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Felvonóelosztóban a munkát a felvonó-szerelővel együttműködve, feszültségmentesítés után kell végezni.
A felvonó- vagy állandó üzemű fogyasztó elosztóját az ellenőrzési pontok szerint kialakítani és átadni.
FI-relé a motoráramkörben. A felvonó motor vagy frekvenciaváltó szivárgási árama miatt a 30 mA-es FI-relé állandóan kiold. Helyes gyakorlat: a motoráramkört ne 30 mA-es FI-relével, hanem a gyártói ajánlás szerinti hibavédelmi megoldással védjük; a 30 mA-es FI-t a dugalj- és világítási körökhöz használjuk.
Nem szelektív védelem. A főmegszakító és a leágazó kismegszakítók azonos kioldási karakterisztikájúak, ezért hiba esetén a főmegszakító is leold. Helyes gyakorlat: a kiválasztásnál a gyártói szelektivitási táblázatot kell alkalmazni, és lehetőleg a főmegszakítót nagyobb névleges áramúra, késleltetett kioldásúra választani.
A tartalék betáp reteszelésének hiánya. Ha az ATS vagy a kontaktor nincs reteszelve, a két betáplálás párhuzamos kapcsolása rövidzárlatot okoz. Helyes gyakorlat: mechanikus és villamos reteszelést egyaránt kiépíteni.
A karbantartási dugalj FI-védelmének hiánya. Ha a karbantartási dugalj FI-védelme hiányzik, a munkavégzéskor áramütés veszélye áll fenn. A felvonó szabvány a karbantartási dugaljat kifejezetten 30 mA-es FI-védelemmel írja elő.
1. feladat (A). Definiáld a felvonó-elosztót és az állandó üzemű fogyasztót.
2. feladat (A). Számítsd ki egy 11 kW-os, 400 V-os, cosφ = 0,85, η = 0,90 motor névleges áramát, és válassz kismegszakító karakterisztikát.
3. feladat (B). Egy szerverterem 30 kVA összteljesítményű, cosφ = 0,95. A terhelés 70%-a UPS-ről táplált. A UPS hatásfoka 94%. Mekkora a UPS bemeneti árama 230 V egyfázisú betáplálásnál? A 80 A-es betápláló kismegszakító elegendő-e?
4. feladat (B). Rajzolj le egy felvonóelosztót egyvonalas kapcsolási rajzban, ahol a motor, a vezérlés, a fülkevilágítás és a gépházvilágítás külön áramkörön kap tápot, a karbantartási dugalj 30 mA-es FI-vel, a motor D karakterisztikájú megszakítóval védett. (Szöveges leírás vagy diagram típusú ábra.)
5. feladat (C). Egy állandó üzemű elosztóban hálózatkiesés után, amikor a tartalék generátor táplál, a szervereket tápláló 30 mA-es FI-relék tévesen kioldanak. Milyen hibát feltételezel, milyen mérésekkel ellenőrzöd, és mi a helyes megoldás?
6. feladat (D). Egy meglévő felvonóelosztóban a havi ellenőrzés során a gépház karbantartási dugaljának FI-reléje a próbagombra nem old ki. Ismertesd a hibakeresés lépéseit a feszültségmentesítéstől a javításig.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása. A felvonó-elosztó a felvonó-berendezés céljára kialakított, elkülönített villamos elosztó, amely a betáptól a motor, a vezérlés, a fülkevilágítás és a gépházi segédáramkörök megtáplálásáig terjed. Az állandó üzemű fogyasztó olyan berendezés, amelynek üzeme folyamatos, illetve kiesése üzemzavart, adatvesztést vagy biztonsági kockázatot okoz.
2. feladat megoldása. A névleges áram:
A motor indítási árama nagy, ezért D25-ös kismegszakítót vagy motorvédő kapcsolót választunk.
3. feladat megoldása. Kritikus teljesítmény:
A UPS hatásos bemenő teljesítménye:
Bemeneti áram:
A 80 A-es kismegszakító nem elegendő, legalább 100 A-es betáplálás szükséges, és a gyártói ajánlást ellenőrizni kell.
4. feladat megoldása. A kapcsolási rajz: a betáp a reteszelt Q3 átkapcsolón át a gyűjtősínre kerül. A gyűjtősínről a lakatolható főkapcsolón át indul (1) a motor – D karakterisztikájú megszakító, és (2) a vezérlés – C karakterisztikájú megszakító; a főkapcsolótól függetlenül, közvetlenül a sínről indul (3) a fülke-/aknavilágítás és a karbantartási dugalj – B karakterisztika és 30 mA FI, valamint (4) a gépházvilágítás – B karakterisztika és 30 mA FI (ellenőrizendő: MSZ EN 81-20). A FI-relék a világítási és dugaljkörökben vannak.
5. feladat megoldása. A szivárgóáram nem függ attól, hogy hálózatról vagy generátorról megy a táplálás, ezért ha a kioldás csak generátoros üzemben jelentkezik, először a csillagpont-földelést és az N-vezető átkapcsolását vizsgáljuk: háromsarkú ATS esetén a generátor saját N–PE kötése párhuzamos utat hoz létre, az N-áram egy része a PE-n tér vissza, és az RCD kiold. Ellenőrzés: áramfogóval az N- és PE-áram mérése generátoros üzemben. Megoldás: négysarkú (az N-t is kapcsoló) átkapcsoló vagy a földelési koncepció javítása (tervezői feladat) (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-55/-5-56, gyártói ajánlás). Ha ez nem ok, a szerver tápegységek szivárgási áramainak összegződése is lehet a háttérben: szivárgási árammérővel (vagy differenciáláram-mérővel) mérjük az egyes áramkörök szivárgási áramát, majd a szerverek áramköreit nagyobb (pl. 300 mA) szelektív FI-relére, a karbantartási dugaljakat továbbra is 30 mA-es FI-re kell kötni. A szelektivitást így helyre lehet állítani.
6. feladat megoldása. A hibakeresés lépései: (1) Jogosult személy megfelelő mérési kategóriájú (CAT III) műszerrel és a mérési előírások szerint megállapítja, van-e feszültség az RCD bemenetén (a próbagomb csak feszültség alatt álló RCD-n működik); ha nincs, a hiba a betáplálásban van. (2) Ha van, és a próbagombra nem old: az RCD-t RCD-vizsgálóval -nél is megvizsgáljuk; ha így sem old, az RCD hibás. (3) Csere: feszültségmentesítés az öt biztonsági szabály szerint, az RCD cseréje azonos típusra (30 mA, megfelelő típus és névleges áram). (4) Visszakapcsolás után a kioldási időt és áramot RCD-vizsgálóval mérjük, és jegyzőkönyvezzük. A javítás során a FI-relé típusát és névleges áramát az áramköri követelményekhez illeszteni.
A felvonó- és állandó üzemű fogyasztók elosztói speciális követelményeket támasztanak. A felvonó elosztója külön betáplálást, zárható főkapcsolót, szelektív túláramvédelmet és a motor, vezérlés, világítás, dugalj áramkörök elkülönítését igényli. A motoráramkört általában D karakterisztikájú megszakítóval vagy motorvédő kapcsolóval, a világítási és dugaljköröket B karakterisztikával és 30 mA-es FI-relével kell ellátni; a biztonsági áramkört a felvonó-szerelő köti. Az állandó üzemű fogyasztóknál redundáns betáplálás, automatikus átkapcsoló, UPS vagy tartalék generátor szükséges; a szelektivitás és a szivárgási áramok miatt a FI-relék kiválasztása kritikus. Az üzemeltetés része a rendszeres ellenőrzés, a FI-teszt és a tartalék betáp próbája. A karbantartás elhanyagolása téves kioldáshoz, sőt áramütéshez vezethet. A következő alfejezetben a vezérlőberendezések informatikai hálózatait és a HMI-t tárgyaljuk, amelyek a felvonó- és állandó üzemű elosztók épületautomatikai csatlakozásaként jelennek meg.
A fejezet az MSZ EN 81 sorozatra (felvonók; ellenőrizendő: MSZ EN 81-20/-50 aktuális kiadása), az MSZ HD 60364 sorozatra, az MSZ EN 61439 és MSZ EN 60947 sorozatra, az MSZ EN 62040 (UPS) szabványra, valamint a hatályos OTSZ-re és az MSZ EN 1838-ra támaszkodik, továbbá a felvonó-, UPS- és ATS-gyártók dokumentációira. Minden szabványszám, szakaszszám és határérték: (ellenőrizendő: aktuális kiadás). A példaértékek oktatási célúak, nem helyettesítik a gyártói dokumentációt és a hatósági előírásokat; a felvonó biztonsági áramköreit a felvonó-szerelő alakítja ki.