28.1 Egyenáramú gép: szerkezet, gerjesztés, indítás

28.1.1 Motiváció

Amikor egy régi villástargonca nem indul, a szerelő először a keféket, a kommutátort és a gerjesztőtekercset ellenőrzi. Amikor egy régi szerszámgép egyenáramú hajtása terhelés hatására lelassul vagy éppen megszalad, a hiba oka gyakran a gerjesztés módjában, az indítóellenállásban vagy a kefeszerkezetben keresendő. Az egyenáramú gép ma már nem a legelterjedtebb hajtás, de az ipari környezetben, járművekben, felvonókban, darukban és régi szerszámgépekben még mindig találkozunk vele. Aki javítani vagy karbantartani akarja, annak pontosan kell értenie, hogyan jön létre a nyomaték, miért forog a gép, és hogyan lehet a fordulatszámot szabályozni.

28.1.2 Szemléletes kép: a gép, amely egyenirányítja saját váltakozó feszültségét

Az egyenáramú gép forgórészében (armatúrájában) váltakozó irányú feszültség indukálódik, miközben a gép egyenárammal működik. A kommutátor (áramirányító, régi nevén kollektor) és a kefék együttese mechanikus egyenirányítóként dolgozik: a forgórész tekercseiben keletkező váltakozást úgy kapcsolja át, hogy a külső kapcsokon egyenirányú feszültség jelenjen meg generátoros üzemben, illetve a betáplált egyenáramot úgy váltogatja a forgórész tekercseire, hogy a nyomaték mindig azonos irányú legyen motoros üzemben.

A következő diagram a három leggyakoribb gerjesztési mód fordulatszám–nyomaték jellegét mutatja. A tényleges görbék a gép adataitól függenek, ezért az ábra csak a tipikus viselkedést szemlélteti.

Egyenáramú motor n(M) jelleggörbéi – tanulási modell - Számított, szemléltető értékek ugyanabból a tanulási modellből, mint a ve101-1 ábra: U = 220 V, I_n = 20 A, R_a = 0,6 Ω, n_n = 1500 1/min, K·Φ_n ≈ 1,324 Vs, M_n ≈ 26,5 N·m; soros: Φ/Φ_n = 1,6x/(1 + 0,6x), x = I_a/I_n, R_s = 0,4 Ω; vegyes: Φ/Φ_n = 0,75 + 0,25x, R_s = 0,2 Ω; n = 60·(U − I_a·R)/(2π·K·Φ). Nem gyártói adat. A soros motor terhelés nélkül megszaladna, ezért görbéje 2 N·m-nél kezdődik.

Az ábrán látszik: a külső vagy párhuzamos gerjesztésű motor fordulatszáma alig változik a terheléssel („merev” jelleggörbe), a soros motor fordulatszáma erősen csökken növekvő nyomatéknál, a vegyes gerjesztés pedig átmeneti viselkedést mutat.

28.1.3 Szerkezet: állórész, forgórész, kommutátor, kefék

Definíció. Az egyenáramú gép olyan forgó villamos gép, amelynek forgórészében váltakozó irányú feszültség indukálódik, de a kommutátor és a kefék ezt a külső kapcsokon egyenirányúvá alakítják.

A gép fő részei:

Megjegyzés. A kommutátor és a kefék a gép legkényesebb, kopásnak kitett részei. A kefék cseréje, a kommutátor felületének tisztítása és a rugónyomás ellenőrzése rutin karbantartási feladat.

28.1.4 Gerjesztési módok

A gerjesztőtekercs táplálásának módja alapvetően meghatározza a motor fordulatszám–nyomaték viselkedését.

Szabály. A párhuzamos vagy külső gerjesztésű motor fordulatszáma közel állandó, mert a fluxus alig függ a terheléstől. A soros motor nagy indítónyomatékot ad, de üresjáratban a fluxus lecsökkenhet, és a fordulatszám veszélyesen megnőhet („megszaladás”).

A kapocsdobozban a gerjesztési módot a kapocsjelölés alapján ismered fel: armatúra A1–A2, külső gerjesztés F1–F2, párhuzamos gerjesztés E1–E2, soros gerjesztés D1–D2 (segédpólus: B1–B2; a jelölés ellenőrizendő: MSZ EN 60034-8 és a gép kapocstáblája). Az alábbi négy kapcsolási rajz ugyanazt az armatúrát (kör „M” és „=” jellel) mutatja a négy gerjesztési móddal; L+ és L− az egyenáramú tápfeszültség.

Külső gerjesztés: F1–F2 külön egyenáramú forrásról - Az armatúra (A1–A2) és a gerjesztőtekercs (F1–F2) két független áramkör; a fluxus nem függ a terheléstől, a jelleggörbe merev. Kapocsjelölés ellenőrizendő: MSZ EN 60034-8 és a gépi kapocstábla.
Párhuzamos (sönt) gerjesztés: E1–E2 az armatúrával párhuzamosan - A gerjesztőtekercs (E1–E2) a közös kapocsfeszültségre kapcsolódik, árama a terheléstől független; merev jelleggörbe. Gerjesztésszakadáskor a fluxus a remanens értékre esik, a motor megszaladhat. Kapocsjelölés ellenőrizendő: MSZ EN 60034-8.
Soros gerjesztés: D1–D2 az armatúrával sorban - Ugyanaz az áram folyik a gerjesztőtekercsen (D1–D2) és az armatúrán; a fluxus a terheléssel nő. Lágy jelleggörbe, nagy indítónyomaték; terhelés nélkül megszaladhat, ezért szíjhajtásra nem köthető. Kapocsjelölés ellenőrizendő: MSZ EN 60034-8.
Vegyes (kompaund) gerjesztés: D1–D2 sorosan, E1–E2 párhuzamosan - A soros tekercs (D1–D2) a terheléssel növeli, a párhuzamos (E1–E2) állandóan tartja a fluxus nagy részét (rajzon: rövid sönt, az E1–E2 közvetlenül az armatúrával párhuzamos). Átmeneti jelleggörbe; nem szalad meg terhelés nélkül. Kapocsjelölés ellenőrizendő: MSZ EN 60034-8.

A rajzok összevetése: a külső gerjesztésnél a gerjesztőkör teljesen független; a párhuzamosnál a gerjesztőtekercs a kapocsfeszültségen van, árama nem függ a terheléstől (merev jelleggörbe); a sorosnál a teljes armatúraáram átfolyik a gerjesztőtekercsen (lágy jelleggörbe, megszaladhat); a vegyesnél mindkét tekercs megvan (átmeneti jelleg).

A következő ábra a négy mód fordulatszám–terhelés összefüggését egy tanulási modellből számolja az ω=(U−IaR)/(KΦ)\omega = (U - I_a R)/(K\Phi) és az M=KΦIaM = K\Phi I_a összefüggéssel (U = 220 V, InI_n = 20 A, RaR_a = 0,6 Ω, nnn_n = 1500 1/min; névleges nyomatéknál, kb. 26,5 N·m-nél mindhárom görbe 1440–1500 1/min körül van, a soros motor 2 N·m-nél viszont már kb. 4800 1/min-en járna). A HTML-kiadásban kiválaszthatod a gerjesztési módot, csúszkával állíthatod a terhelést, és párhuzamos gerjesztésnél kipróbálhatod a gerjesztésszakadást (megszaladás).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Az egyenáramú motor négy gerjesztési kapcsolása: külső, párhuzamos, soros és vegyes; a párhuzamos jelleggörbe merev, a soros lágy és kis terhelésnél megszaladhat, a vegyes átmeneti.
Egyenáramú motor fordulatszáma a terhelőnyomaték függvényében külső/párhuzamos, vegyes és soros gerjesztésnél (tanulási modell)

28.1.5 A motor alapösszefüggései: indukált feszültség és nyomaték

Törvény. A forgó egyenáramú gép armatúrájában indukált feszültség:

E=KΦω,E = K\,\Phi\,\omega,

ahol EE az indukált feszültség (V), Φ\Phi a pólusonkénti fluxus (Wb), ω\omega a szögsebesség (rad/s), KK pedig a gép konstrukciójától függő állandó.

Törvény. Az elektromágneses nyomaték:

M=KΦIa,M = K\,\Phi\,I_a,

ahol IaI_a az armatúraáram (A), MM a nyomaték (N·m).

A két képletben ugyanaz a KK állandó szerepel, ha konzisztens SI-egységeket használunk. Ez a következőképpen látható be: a mechanikai teljesítmény Pmech=MωP_{\text{mech}} = M\,\omega, a villamos teljesítmény, amely az indukált feszültségen átadódik, PE=EIaP_E = E\,I_a. Ideális esetben a kettő egyenlő, ezért

Mω=EIa=KΦωIa.M\,\omega = E\,I_a = K\,\Phi\,\omega\,I_a.

Mindkét oldalt ω\omega-val osztva:

M=KΦIa.M = K\,\Phi\,I_a.

Összefüggés. Motoros üzemben a kapocsfeszültség a következő egyensúlyi egyenletet elégíti ki:

U=E+IaRa,U = E + I_a\,R_a,

ahol RaR_a az armatúrakör teljes ellenállása (armatúratekercs, kefék, esetleg soros gerjesztőtekercs ellenállása). Innen az indukált feszültség:

E=U−IaRa,E = U - I_a\,R_a,

és a fordulatszám:

ω=U−IaRaKΦ.\omega = \frac{U - I_a\,R_a}{K\,\Phi}.

Ez a képlet a fő kiindulópontja a fordulatszám-szabályozásnak.

28.1.6 Kidolgozott példák

1. példa – Párhuzamos gerjesztésű motor névleges adatai

Adott: egy egyenáramú párhuzamos gerjesztésű motor kapocsfeszültsége U=220VU = 220\,\text{V}, armatúraellenállása Ra=0,5ΩR_a = 0{,}5\,\Omega, armatúraárama Ia=20AI_a = 20\,\text{A}. A gépállandó és a fluxus szorzata KΦ=1,34Vs/radK\,\Phi = 1{,}34\,\text{Vs/rad} (a névleges pontban).

Keresett: az indukált feszültség, a fordulatszám és a nyomaték.

Számítás. Először az indukált feszültség:

E=U−IaRa=220−20⋅0,5=210V.E = U - I_a\,R_a = 220 - 20\cdot 0{,}5 = 210\,\text{V}.

A szögsebesség:

ω=EKΦ=2101,34≈156,7rad/s.\omega = \frac{E}{K\,\Phi} = \frac{210}{1{,}34} \approx 156{,}7\,\text{rad/s}.

A percenkénti fordulatszám:

n=ω2π⋅60=156,72π⋅60≈14971/min.n = \frac{\omega}{2\pi}\cdot 60 = \frac{156{,}7}{2\pi}\cdot 60 \approx 1497\,\text{1/min}.

A nyomaték:

M=KΦIa=1,34⋅20=26,8N⋅m.M = K\,\Phi\,I_a = 1{,}34\cdot 20 = 26{,}8\,\text{N}\cdot\text{m}.

Ellenőrzés. A mechanikai teljesítmény Pmech=Mω=26,8⋅156,7≈4200WP_{\text{mech}} = M\,\omega = 26{,}8\cdot 156{,}7 \approx 4200\,\text{W}, az indukált teljesítmény PE=EIa=210⋅20=4200WP_E = E\,I_a = 210\cdot 20 = 4200\,\text{W}.

2. példa – Soros gerjesztésű motor indítása

Adott: soros gerjesztésű motor, amelynek armatúra- és gerjesztőköri ellenállása együtt Ra+Rs=0,8ΩR_a+R_s = 0{,}8\,\Omega. A hálózati kapocsfeszültség U=220VU = 220\,\text{V}.

Keresett: a közvetlen indításkor fellépő áramcsúcs, ha az indukált feszültség kezdetben nulla, valamint az az indítóellenállás, amely az indítási áramot 30A30\,\text{A}-re korlátozza.

Számítás. Indításkor ω=0\omega = 0, ezért E=0E = 0. Az áram:

I=URa+Rs=2200,8=275A.I = \frac{U}{R_a+R_s} = \frac{220}{0{,}8} = 275\,\text{A}.

Ez igen nagy érték, amely a keféket, a kommutátort és a tápláló hálózatot károsíthatja. A kívánt 30A30\,\text{A}-es indítási áramhoz szükséges teljes ellenállás:

Rössz=UIind=22030≈7,33Ω.R_{\text{össz}} = \frac{U}{I_{\text{ind}}} = \frac{220}{30} \approx 7{,}33\,\Omega.

A külső indítóellenállás:

Rind=Rössz−(Ra+Rs)=7,33−0,8=6,53Ω.R_{\text{ind}} = R_{\text{össz}} - (R_a+R_s) = 7{,}33 - 0{,}8 = 6{,}53\,\Omega.

Ellenőrzés. Ha a motor felgyorsul, az indukált feszültség nő, az áram csökken. Az indítóellenállást fokozatosan ki kell iktatni, hogy a gép elérje a névleges fordulatszámát.

28.1.7 Indítás és fordulatszám-szabályozás

Indítás. Az egyenáramú motor indításakor a fordulatszám még nulla, így az indukált feszültség is nulla. Az indítási áramot csak az armatúrakör kis ellenállása korlátozza, ami veszélyesen nagy lehet. A kíméletes indítás módszerei:

Fordulatszám-szabályozás. A ω=U−IaRaKΦ\omega = \frac{U - I_aR_a}{K\Phi} képletből három alapvető szabályozási mód következik:

  1. Armatúrafeszültség változtatása: csökkentett kapocsfeszültséggel a fordulatszám csökken, növelt feszültséggel nő (a névleges értékig). A módszer a fordulatszámot 0-tól a névlegesig folyamatosan állítja; mivel a fluxus névleges, a motor a teljes tartományban a névleges nyomatékot adhatja (állandó nyomatékú tartomány; a fluxusgyengítés ezzel szemben az állandó teljesítményű tartomány).
  2. Fluxusgyengítés: a gerjesztőáram csökkentésével a Φ\Phi fluxus csökken, így a fordulatszám a névleges érték fölé is növelhető. A nyomaték azonban csökken, mert M=KΦIaM = K\Phi I_a.
  3. Armatúraköri ellenállás növelése: egyszerű, de veszteséges és a fordulatszám terhelésfüggő, ezért a gyakorlatban inkább csak indításra vagy kis teljesítménynél használják.

Szabvány. A forgó villamos gépek általános követelményeit az MSZ EN 60034 sorozat tartalmazza (ellenőrizendő: aktuális kiadás és az egyenáramú gépekre vonatkozó rész). A gépek adattábláján a gyártó megadja a névleges feszültséget, áramot, fordulatszámot és gerjesztési módot; a szerelőnek mindig ezeket az adatokat kell alapul vennie.

28.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Régi villamos mozdonyokban és villamosokban hosszú ideig soros gerjesztésű egyenáramú motorokat használtak. A soros motor előnye, hogy induláskor az áram nagy, ezért a fluxus is nagy, így a nyomaték már kis fordulatszámon is igen jelentős – éppen ez kell a szerelvény megindításához. A gyakorlatban azonban a soros motor üresjáratban való járatása tilos, mert a fluxus lecsökken, és a gép megugorhatja a megengedett fordulatszámot, ami a kommutátor és a tekercsek mechanikai sérüléséhez vezethet.

Biztonsági korlát. A beállítás és a mérés előtt a gépet a feszültségmentesítés öt szabálya szerint kell előkészíteni: leválasztás (az armatúra- és a gerjesztőkörben is), visszakapcsolás elleni biztosítás, a feszültségmentesség megállapítása, földelés és rövidre zárás ott, ahol előírt, a közeli feszültség alatti részek lefedése; meg kell várni a forgó részek teljes leállását. A gerjesztőtekercs induktív energiája miatt a DC-kör bontásakor ívveszély van. A munkát csak jogosult, képzett személy végezheti. A forgó gép tengelye, a kommutátor és a kefék sérülést okozhatnak.

28.1.9 Tipikus hibák

  1. Kefekopás figyelmen kívül hagyása. A kopott kefék rosszul fekszenek fel, szikráznak, a kommutátor felülete beég. A helyes gyakorlat a kefék időszakos ellenőrzése, cseréje és a rugónyomás ellenőrzése a gyártó előírása szerint.
  2. Soros motor üresjáratban indítása. A soros gerjesztésű motornál az üresjárati fluxus kicsi, ezért a fordulatszám veszélyesen megnőhet. A soros motort csak a terheléssel mereven összekapcsolva (tengelykapcsolóval, fogaskerék-hajtással) szabad üzemeltetni; szíjhajtást nem alkalmazunk, mert ha a szíj leesik vagy elszakad, a motor üresjárásban megszalad.
  3. Indítóellenállás elhagyása. A közvetlen indítás nagy áramlökést okoz, ami a kommutátort, a keféket és a tápláló hálózatot is károsíthatja. Mindig a gyártó által előírt indítási módot kell alkalmazni.
  4. A gerjesztőáram megszakadása párhuzamos motornál. Ha a párhuzamos gerjesztőtekercs megszakad, a fluxus a maradék fluxusra csökken, és a motor fordulatszáma rendkívül megnő. A hiba elkerülésére a gerjesztőkört ellenőrizni kell, és adott esetben megszakadás elleni védelmet kell alkalmazni.

28.1.10 Önellenőrzés

  1. Mi a kommutátor szerepe az egyenáramú motorban?
  2. Milyen gerjesztési módok léteznek, és melyiknek a fordulatszáma a leginkább terhelésfüggő?
  3. Miért veszélyes a soros gerjesztésű motor üresjáratban való járatása?
  4. Írd fel az egyenáramú motor kapocsfeszültség-egyenletét motoros üzemben.
  5. Hogyan lehet csökkenteni az indítási áramot?
  6. Melyik szabályozási mód alkalmas a fordulatszám névleges érték fölé növelésére?

28.1.11 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld röviden, mi a kommutátor feladata, és miért van rá szükség az egyenáramú gépben?

2. feladat (A)
Egy párhuzamos gerjesztésű motor kapocsfeszültsége U=110VU = 110\,\text{V}, armatúraellenállása Ra=0,4ΩR_a = 0{,}4\,\Omega, armatúraárama Ia=10AI_a = 10\,\text{A}. A gépállandó és a fluxus szorzata KΦ=0,8Vs/radK\,\Phi = 0{,}8\,\text{Vs/rad}. Számítsd ki az indukált feszültséget, a szögsebességet, a percenkénti fordulatszámot és a nyomatékot.

3. feladat (B)
Soros gerjesztésű motor armatúra- és gerjesztőköri ellenállása együtt Ra+Rs=0,6ΩR_a+R_s = 0{,}6\,\Omega. A hálózati feszültség 220V220\,\text{V}. Mekkora indítóellenállást kell az áramkörbe iktatni, hogy az indítási áram ne haladja meg a 40A40\,\text{A}-t? Mekkora lenne az áram indítóellenállás nélkül?

4. feladat (B)
A 2. feladat motorjánál a terhelés nő, ezért az armatúraáram 15A15\,\text{A}-re emelkedik. A fluxus állandó marad. Számítsd ki az új fordulatszámot és nyomatékot. Hány százalékkal csökkent a fordulatszám a névleges értékhez képest?

5. feladat (C)
Magyarázd meg a képlet alapján, mi történik a párhuzamos gerjesztésű motor fordulatszámával, ha a terhelés (azaz az armatúraáram) hirtelen megnő, miközben a kapocsfeszültség és a fluxus állandó. Miért nem szabad a párhuzamos gerjesztőkört üzem közben megszakítani?

6. feladat (D)
Egy régi egyenáramú motor erős szikrázást mutat a keféknél, és a fordulatszám ingadozik. Milyen ellenőrzéseket végeznél el feszültségmentes állapotban? Sorold fel a lépéseket, és indokold, milyen hibára utalhatnak a jelek.

28.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. A kommutátor a forgórész tekercseiben indukálódó váltakozó irányú feszültséget egyenirányúvá alakítja a keféknél, illetve motoros üzemben az egyenáramot a megfelelő tekercsoldalakra váltogatja, hogy a nyomaték egyirányú legyen.
  2. Külső, párhuzamos, soros és vegyes gerjesztés. A soros gerjesztésű motor fordulatszáma a leginkább terhelésfüggő (nagy nyomatéknál erősen leesik).
  3. Mert a fluxus lecsökken, és a fordulatszám a ω=(U−IaRa)/(KΦ)\omega = (U - I_aR_a)/(K\Phi) képlet szerint veszélyesen megnő, ami mechanikai sérülést okozhat.
  4. U=E+IaRaU = E + I_aR_a.
  5. Indítóellenállással a armatúrakörben, vagy szabályozott táplálással (feszültségcsökkentéssel).
  6. Fluxusgyengítéssel (a gerjesztőáram csökkentésével) lehet a fordulatszámot a névleges fölé növelni.

1. feladat megoldása (A)
A kommutátor a forgórész tekercseinek végeit a kefék alá kapcsolja. Forgás közben mindig azokat a tekercsoldalakat kapcsolja be, amelyekben az indukált feszültség éppen a kívánt irányú, így a keféken egyenirányú feszültség jelenik meg (generátoros üzem), illetve az egyenáramot úgy váltogatja, hogy a forgatónyomaték iránya állandó maradjon (motoros üzem).

2. feladat megoldása (A)
Indukált feszültség:

E=U−IaRa=110−10⋅0,4=106V.E = U - I_aR_a = 110 - 10\cdot 0{,}4 = 106\,\text{V}.

Szögsebesség:

ω=EKΦ=1060,8=132,5rad/s.\omega = \frac{E}{K\Phi} = \frac{106}{0{,}8} = 132{,}5\,\text{rad/s}.

Fordulatszám:

n=ω2π⋅60=132,52π⋅60≈12651/min.n = \frac{\omega}{2\pi}\cdot 60 = \frac{132{,}5}{2\pi}\cdot 60 \approx 1265\,\text{1/min}.

Nyomaték:

M=KΦIa=0,8⋅10=8N⋅m.M = K\Phi I_a = 0{,}8\cdot 10 = 8\,\text{N}\cdot\text{m}.

Ellenőrzés: Pmech=8⋅132,5=1060WP_{\text{mech}} = 8\cdot 132{,}5 = 1060\,\text{W}, PE=106⋅10=1060WP_E = 106\cdot 10 = 1060\,\text{W}.

3. feladat megoldása (B)
Indítási áram indítóellenállás nélkül:

I=URa+Rs=2200,6≈366,7A.I = \frac{U}{R_a+R_s} = \frac{220}{0{,}6} \approx 366{,}7\,\text{A}.

A 40A40\,\text{A}-es korláthoz szükséges teljes ellenállás:

Rössz=22040=5,5Ω.R_{\text{össz}} = \frac{220}{40} = 5{,}5\,\Omega.

Indítóellenállás:

Rind=5,5−0,6=4,9Ω.R_{\text{ind}} = 5{,}5 - 0{,}6 = 4{,}9\,\Omega.

4. feladat megoldása (B)
Az indukált feszültség az új áramnál:

E′=U−Ia′Ra=110−15⋅0,4=104V.E' = U - I_a' R_a = 110 - 15\cdot 0{,}4 = 104\,\text{V}.

Az új szögsebesség:

ω′=E′KΦ=1040,8=130rad/s.\omega' = \frac{E'}{K\Phi} = \frac{104}{0{,}8} = 130\,\text{rad/s}.

Az új fordulatszám:

n′=1302π⋅60≈12411/min.n' = \frac{130}{2\pi}\cdot 60 \approx 1241\,\text{1/min}.

A fordulatszám-csökkenés a korábbi 12651/min1265\,\text{1/min} értékhez képest:

Δn=1265−1241=241/min,\Delta n = 1265 - 1241 = 24\,\text{1/min},

ami százalékban:

241265⋅100≈1,9%.\frac{24}{1265}\cdot 100 \approx 1{,}9\%.

Az új nyomaték:

M′=KΦIa′=0,8⋅15=12N⋅m.M' = K\Phi I_a' = 0{,}8\cdot 15 = 12\,\text{N}\cdot\text{m}.

A terhelés növekedése tehát kis fordulatszámesést okozott, miközben a nyomaték nőtt.

5. feladat megoldása (C)
A képlet szerint:

ω=U−IaRaKΦ.\omega = \frac{U - I_aR_a}{K\Phi}.

Ha a terhelés nő, IaI_a nő, így az IaRaI_aR_a feszültségesés nő, ezért EE és vele ω\omega csökken. Párhuzamos gerjesztésnél a fluxus közel állandó, ezért a fordulatszám-csökkenés mérsékelt. Ha a gerjesztőáramkör megszakad, Φ\Phi a maradék fluxusra esik le, és a képlet nevezője nagyon kicsi lesz: a fordulatszám rendkívül megnőhet, ami a gép tönkremeneteléhez vezet. Ezért a gerjesztőkört nem szabad üzem közben megszakítani, és néha megszakadás elleni védelmet alkalmaznak.

6. feladat megoldása (D)
Feszültségmentes állapotban a következő lépéseket végezném el:

  1. Lekapcsolás és biztosítás: a táplálás lekapcsolása, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése kétpólusú feszültségvizsgálóval (MSZ EN 61243-3) minden vezetőpáron (L–L, L–PE), a vizsgáló működését előtte és utána ismert forráson ellenőrizve.
  2. Kefék ellenőrzése: megvizsgálnám a kefék hosszát és állapotát; a kopott vagy törött kefék cserére szorulnak. Ellenőrizném a kefetartók rugónyomását.
  3. Kommutátor felületének vizsgálata: egyenletes, fényes felületet várok; beégés, barázdák, szigetelőanyag kiemelkedése vagy olajszennyezés szikrázást okozhat. A felületet finom csiszolóvászonnal lehet tisztítani, de csak a gyártó előírása szerint.
  4. Kommutátor és kefék illeszkedése: a keféknek teljes felületükön fel kell feküdniük; ha nem illeszkednek, be kell járatni.
  5. Armatúratekercs folytonossága és szigetelése: feszültségmentesítés (öt szabály) után a folytonosságot ohmmérővel, a tekercsek szigetelési ellenállását a testhez képest szigetelésmérővel (pl. 500 V DC, MSZ EN 61557-2) mérném.
  6. Csapágyak és tengelyjáték: a csapágykopás a forgórész ütését, ezzel a kommutátor egyenetlen járását okozhatja.

A szikrázás és a fordulatszám-ingadozás leggyakoribb okai: kopott kefék, rossz kefenyomás, szennyezett vagy barázdált kommutátor, valamint tekercs- vagy kommutátorszelet-hiba. A feltárt hibát a gyártói utasítás szerint kell javítani, és a munkát dokumentálni kell.

28.1.13 Rövid összefoglaló

Az egyenáramú gép szerkezetének alapja az állórészen elhelyezett gerjesztőtekercs, a forgórész armatúrája és a kommutátor-kefe rendszer. A kommutátor mechanikus egyenirányítóként teszi lehetővé, hogy a forgórészben indukált váltakozó feszültségből egyenáramú kimenet legyen, illetve motoros üzemben az egyenáramot a nyomaték fenntartása érdekében váltogassa. A gerjesztési módok – külső, párhuzamos, soros, vegyes – alapvetően meghatározzák a fordulatszám–nyomaték jelleget. A motor alapösszefüggései: E=KΦωE = K\Phi\omega (indukált feszültség) és M=KΦIaM = K\Phi I_a (nyomaték). Motoros üzemben U=E+IaRaU = E + I_aR_a, így a fordulatszám ω=U−IaRaKΦ\omega = \frac{U - I_aR_a}{K\Phi}. Indításkor az indukált feszültség nulla, ezért az indítási áram korlátozására indítóellenállást vagy szabályozott táplálást kell alkalmazni. A fordulatszám szabályozható az armatúrafeszültség, a fluxus vagy az armatúraköri ellenállás változtatásával. A soros motor nagy indítónyomatékú, de üresjáratban megszaladhat; a párhuzamos motor fordulatszáma merev, de a gerjesztőáram megszakadása veszélyes. Továbbvitt eredmény. A kommutátor, a kefék, a gerjesztési módok és az M=KΦIaM = K\Phi I_a összefüggés alapvető a(z) Univerzális, léptető, szervó és BLDC motorok alfejezetben, ahol a kefe nélküli és kommutátoros kivitelek közötti különbségeket tárgyaljuk.

28.1.14 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet fizikai és elektrotechnikai alapjai stabil ismeretek. A forgó villamos gépekre vonatkozó szabványoknál az MSZ EN 60034 sorozatot említettem, de annak pontos, az egyenáramú gépekre vonatkozó részeit, aktuális kiadását és a határértékeket a felhasználás előtt ellenőrizni kell. A példákban szereplő KΦK\Phi értékek és ellenállások szemléltető jellegűek, nem konkrét gyártói adatok; a valós gépek adatait mindig az adattábláról és a gyártói dokumentációból kell venni.