40.1 A cukrászati készítmények minősége, tömege és hibái

A cukrászüzemben a reggeli átadás vagy a délelőtti pultfeltöltés előtt a késztermékeket nem elég megkóstolni. A vendég nem kaphat a jelöltnél kisebb szeletet, a hatósági ellenőr pedig mérheti a krémesek, tortaszeletek tömegét. A minőségellenőrzés nem utólagos kóstolgatás, hanem tervszerű, dokumentált tevékenység: a tömeg mérése, az érzékszervi tulajdonságok pontozása és a hibák okainak feltárása. Ebben az alfejezetben azt tanulod meg, hogyan állapítsd meg, hogy egy cukrászati termék megfelel-e a technológiai lapnak, a jelölésnek és a vendég elvárásának.

40.1.1 Szemléletes kép: a minőségellenőrzés folyamata

A cukrászati termék minőségét nem egyetlen pillanatban, hanem a teljes termékúton ellenőrizzük: a nyersanyag-átvételtől az expediálásig. A következő folyamatábra a legfontosabb ellenőrzési pontokat mutatja.

A cukrászati késztermék minőségellenőrzésének fő lépései - A folyamat a nyersanyag-átvételtől az expediálásig követi a terméket.

A lépések közül ebben az alfejezetben a késztermék-ellenőrzést járjuk körül: mit mérünk, hogyan pontozunk, és mit kezdünk az eltérésekkel. Az 1. számítási példa ábrájának online változatában (tömegellenőrző kalkulátor) megadhatod 5–10 minta tömegét, az előírt tömeget és a tűrést; a kalkulátor kiszámolja az átlagot, a legnagyobb eltérést és a százalékos eltérést.

40.1.2 A minőség fogalma és összetevői

Definíció. A cukrászati készítmény minősége azoknak a tulajdonságoknak az összessége, amelyek a terméket a fogyasztó számára élvezetessé, biztonságossá és a technológiai előírásnak megfelelővé teszik. A minőség nem szubjektív vélemény, hanem mérhető és érzékszervileg értékelhető jellemzők együttese.

A cukrászati minőség négy fő összetevője:

Szabály. A minőségellenőrzés akkor értelmes, ha a vizsgált jellemzőhöz viszonyítási alap tartozik: a technológiai lapon rögzített tömeg, forma, felület, metszet, íz és állag. A technológiai lapot a Cukrászati termékcsoportok, megnevezések és a technológiai lap alfejezetben ismertük meg.

40.1.3 A minőséget meghatározó tényezők

Öt tényező határozza meg, hogy a késztermék milyen minőségű lesz:

  1. Nyersanyag. A friss, megfelelő hőmérsékletű, megfelelő minőségű tojás, tej, tejszín, vaj, liszt, cukor és csokoládé alapfeltétel. A romlott vagy szennyezett nyersanyag a késztermékben általában nem javítható.
  2. Gyártásmenet. A receptúra betartása, a műveleti sorrend, a hőfokok és idők pontos követése. A hibás technológia hibás terméket ad.
  3. Csomagolás. A csomagolóanyag védi a terméket a szennyeződéstől, a kiszáradástól és a mechanikai sérüléstől. Élelmiszerrel érintkezésre alkalmas anyagból kell lennie (ellenőrizendő: 1935/2004/EK rendelet követelményei).
  4. Tárolás. A hűtött, fénytől védett, száraz vagy mélyhűtött tárolás betartása. A hűtési lánc megszakadása mikrobiológiai és állaghibát is okoz.
  5. Árukezelés. A szállítás, a polcra helyezés, a pultban tartás, a szeletelés és az értékesítés során a terméket nem érheti ütés, szennyeződés, nem kerülhet meleg helyre.

Megjegyzés. A minőség és az élelmiszerbiztonság nem ugyanaz. Egy termék lehet tökéletesen biztonságos, de minőségi hibás (például repedt a tükörbevonó). Fordítva: lehet szép, de mikrobiológiailag kockázatos (például nem hűtött krémes).

40.1.4 Tömegellenőrzés: átlag és eltérés

Definíció. A tömegellenőrzés során a késztermék nettó tömegét mérjük, és összehasonlítjuk a technológiai lapon vagy a jelölésen szereplő alapmennyiséggel. Az eltérés a mért tömeg és az előírt tömeg különbsége.

A gyakorlatban nem egyetlen szeletet mérünk, hanem mintát veszünk, és kiszámítjuk az átlagot:

m¯=m1+m2+⋯+mnn \overline{m} = \frac{m_1 + m_2 + \cdots + m_n}{n}

ahol mim_i az egyes minták tömege (g), nn a minta darabszáma, m¯\overline{m} a minta átlagtömege (g).

Az eltérés:

Δm=mmért−melőírt \Delta m = m_{\text{mért}} - m_{\text{előírt}}

A százalékos eltérés:

pΔ=Δmmelőírt⋅100% p_{\Delta} = \frac{\Delta m}{m_{\text{előírt}}} \cdot 100\,\%

Szabály. A megengedett eltérést (tűrést) a termékcsoportra, a technológiai lapra és a hatósági előírásokra figyelemmel kell meghatározni. A tűréshatár nem általános állandó, ezért konkrét százalékot csak tanulási példaként adunk meg (ellenőrizendő: hatályos fogyasztóvédelmi előírások és Magyar Élelmiszerkönyv-előírások).

Jogszabály. Az előre csomagolt élelmiszereknél a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet a nettó mennyiség feltüntetését írja elő, és a jelölt tömegtől való jelentős eltérés megtévesztő gyakorlat lehet (ellenőrizendő: pontos jogszabályhely és tűréshatár). A pultból kiszolgált, darabra árult (nem előre csomagolt) terméknél nincs kötelező „jelölt nettó tömeg”: itt a technológiai lap tömege belső minőségi követelmény, és ha a tömeget feltüntetjük (például az árlapon), annak valósnak kell lennie (ellenőrizendő: fogyasztóvédelmi szabályok). A cukrászüzemben ezért belső szabályzatot érdemes készíteni a mérési gyakoriságról és az elfogadható eltérésről.

40.1.4.1 1. számítási példa: krémes szeletek tömegellenőrzése

Adott: A technológiai lap szerint egy krémes szelet nettó tömege 120g120\,\text{g} legyen. A reggeli ellenőrzés során kiválasztunk 5 szeletet, és megmérjük őket:

Minta sorszáma Tömeg (g)
1. 118
2. 121
3. 119
4. 117
5. 120

Keresett: az átlagtömeg, a legnagyobb eltérés és a százalékos eltérés a legrosszabb mintán.

Megoldás:

Az átlag:

m¯=118+121+119+117+1205=5955=119g \overline{m} = \frac{118 + 121 + 119 + 117 + 120}{5} = \frac{595}{5} = 119\,\text{g}

Az eltérések:

A legnagyobb abszolút eltérés a 4. mintánál van: 3g3\,\text{g}.

A százalékos eltérés a 4. mintán:

pΔ=−3120⋅100%=−2,5% p_{\Delta} = \frac{-3}{120} \cdot 100 \% = -2{,}5 \%

Értékelés. Ha a belső szabályzat például ±5%\pm 5 \% tűrést enged (ellenőrizendő: ez csak tanulási példa), akkor a −2,5%-2{,}5 \% eltérés elfogadható. Az átlag 119g119\,\text{g}, ami 0,83%0{,}83 \%-kal kisebb az előírtnál, így a tétel megfelel. Ennek ellenére érdemes ellenőrizni, miért tér lefelé: lehet, hogy a krémadagoló kisebb adagot ad, vagy a tészta sütési vesztesége nagyobb.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Öt krémes szelet tömege a 120 g ± 5 %-os tűréssávhoz képest; mind a sávon belül van.
Krémes szeletek tömege a 120 g ± 5 %-os tűréssávhoz képest

40.1.4.2 2. számítási példa: érzékszervi pontozás

Adott: Egy bíráló a krémesre az alábbi pontokat adja egy 1–5-ös skálán, ahol 5 a legjobb:

Szempont Pontszám Súly (%)
Forma 4 15
Szín 5 10
Állag 3 25
Íz 4 40
Illat 4 10

Keresett: a súlyozott átlagpontszám.

Megoldás:

A súlyozott átlag:

P=4⋅15+5⋅10+3⋅25+4⋅40+4⋅1015+10+25+40+10 P = \frac{4 \cdot 15 + 5 \cdot 10 + 3 \cdot 25 + 4 \cdot 40 + 4 \cdot 10}{15 + 10 + 25 + 40 + 10}

A számláló:

4⋅15=60 4 \cdot 15 = 60

5⋅10=50 5 \cdot 10 = 50

3⋅25=75 3 \cdot 25 = 75

4⋅40=160 4 \cdot 40 = 160

4⋅10=40 4 \cdot 10 = 40

Összeg: 60+50+75+160+40=38560 + 50 + 75 + 160 + 40 = 385

A nevező: 15+10+25+40+10=10015 + 10 + 25 + 40 + 10 = 100

P=385100=3,85 P = \frac{385}{100} = 3{,}85

Értékelés. A súlyozott pontszám 3,853{,}85, ami jó, de nem kiváló. Az állag 3 pontja lehúzza az átlagot: elképzelhető, hogy a krém kissé lágy, vagy a tészta nedves. Az érzékszervi minősítésben a súlyozás azt fejezi ki, hogy a fogyasztó számára általában az íz és az állag fontosabb, mint a forma vagy a szín.

40.1.5 Érzékszervi bírálat pontozással

Definíció. Az érzékszervi bírálat olyan vizsgálat, amelyben a bíráló érzékszerveivel (látás, szaglás, ízlelés, tapintás, hallás) értékeli a terméket, és az eredményt pontszámokkal rögzíti.

A cukrászüzemi gyakorlatban a leggyakrabban hat szempontot értékelünk:

Példa pontozólapra. Egy lehetséges egyszerű pontozólap a vizsgafeladathoz:

Termék neve Dátum Bíráló Forma (1–5) Szín (1–5) Felület (1–5) Metszet (1–5) Íz/illat (1–5) Állag (1–5) Összpontszám (max. 30)
Krémes 2025. 02. 20. A. bíráló 4 5 3 3 4 3 22

A vizsgán gyakran nem súlyozott, hanem egyenlő súlyú pontozást kérnek, de a súlyozott módszert is ismerni kell.

Szabály. Az érzékszervi bírálathoz mindig friss, megfelelő hőmérsékletű mintát használjunk. A kóstolás előtt a bíráló ne dohányozzon, ne fogyasszon erős fűszeres ételt, lehetőség szerint vízzel öblítse a száját. A krémes, tejszínes termékeket csak hűtött, biztonságos állapotban kóstoljuk.

40.1.6 Hibakatalógus: forma, szín, állag, íz

A termékhibákat tünet, ok, megelőzés és javítás szerint gyűjtjük. A következő táblázat a leggyakoribb hibákat mutatja be.

Hibajelenség Lehetséges ok Megelőzés Javítás / selejtezés
A krémes tésztája nem leveles, hanem tömör A hajtogatott tészta túl meleg volt, a vaj beleolvadt Hideg helyiségben dolgozz, a vajat és a tésztát pihentesd A kész tészta nem javítható; új tétel készül
A krémes krémje folyik Kevés zselatin, rövid dermesztés, meleg tároló Pontosan mérj, dermeszd 0–4 °C-on, hűtve tárold A folyékony krémes tételt ki kell vonni a forgalomból, és hűtve kell vizsgálni; ha a hőmérséklet vagy a szerkezet nem biztonságos, selejtezni kell
A tükörbevonó fénytelen, csíkos A zselatin nem oldódott ki, a bevonó túl hideg vagy túl meleg A zselatint alaposan duzzaszd és oldd, a bevonót előírt hőfokon használd A hibás bevonat lekaparható és újraönthető, ha a tészta és a krém sértetlen
A piskóta lapos, szalonnás A tojáshab nem volt elég kemény, a lisztet túl erősen kevertük be A tojáshabot keményre verjük, a lisztet óvatosan, fakanállal forgatjuk A lapos piskóta nem javítható, de kockákra vágva pohárkrémbe vagy Somlói galuskába felhasználható
A csokoládé szürkés, matt Nem megfelelő temperálás, a bevonat túl lassan hűlt Tartsd a temperálási görbét, hűtsd 12–14 °C-on (ellenőrizendő: gyártói adatlap) Visszaolvasztva és újratemperálva felhasználható, ha nem szennyezett
A tortaszelet tömege kisebb a jelöltnél A szeletelő nem pontosan adagol, a krém mennyisége kevesebb Ellenőrizd a szeletelő sablont, mérj mintát a sorozat elején A kisebb szeleteket ne értékesítsd; a következő szeleteknél korrigálj
Idegen szag, savanykás íz Nem megfelelő hűtés, túl hosszú tárolás, szennyeződés Tartsd a hűtési láncot, tartsd be a fogyaszthatósági időt Az ilyen terméket azonnal ki kell vonni a forgalomból, és a HACCP szerint dokumentálni kell

A következő képtábla a táblázat néhány hibáját a jó minta mellett, sematikus metszet- és felületrajzon mutatja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hibakatalógus-képtábla: krémes, piskóta és bevonat jó mintája mellett forma-, szín- és állaghibás példák.
Hibakatalógus képtábla: jó minták és forma-, szín-, állag- és tömeghibák

Megjegyzés. A hibakatalógus élő dokumentum: a tanulónak és a cukrásznak érdemes saját, a saját termékeire szabott listát vezetnie.

40.1.7 Gyakorlati útmutató: krémes tömeg- és érzékszervi vizsgálata

Cél. A tanuló végezzen tömegellenőrzést és érzékszervi pontozást egy krémes mintán, majd értékelje az eredményt a belső tűrés szerint.

Eszközök és anyagok. Digitális mérleg (0,1 g pontosság), vonalzó vagy tolómérő, vágódeszka, kés, pontozólap, toll, hűtött krémes minták (legalább 5 db), víz a szájöblítéshez.

Higiéniai munkakezdés. Munkaruha, hajháló, ékszer nélkül, kézmosás. A munkafelületet tisztítsd le. A mérleget tiszta, száraz, rezgésmentes helyre helyezd. A mintákat hűtőből közvetlenül a mérés előtt vedd ki, hogy elkerüld a felmelegedést.

Lépések:

  1. Ellenőrizd a technológiai lapot: a krémes előírt nettó tömege legyen például 120g120\,\text{g} (ellenőrizendő: saját receptúra).
  2. Mérj meg 5 darab krémes szeletet, és rögzítsd a tömegeket 0,1 g pontossággal.
  3. Számold ki az átlagot, a legnagyobb eltérést és a százalékos eltérést.
  4. Hasonlítsd az eredményt a belső tűréshez (tanulási példa: ±5%\pm 5 \%).
  5. Végezd el az érzékszervi bírálatot a fenti pontozólap szerint: forma, szín, felület, metszet, íz/illat, állag.
  6. Írd le a metszetvizsgálat eredményét: a tészta leveles-e, a krém arányos-e, a zselatinos krém dermedt-e.
  7. Értékeld az eredményt: megfelel-e a termék a technológiai lapnak, és ha nem, melyik hiba milyen okra vezethető vissza?
  8. Takarítsd le a munkaterületet, mosd el az eszközöket, a mérési eredményeket és a pontozólapot dokumentáld.

Ellenőrzési pontok:

Dokumentálás. A tömegmérési jegyzőkönyv és a pontozólap a termékdokumentáció része. A vizsgafeladaton a pontozólapot a vizsgáztató aláírja (ellenőrizendő: a vizsgaszervezet aktuális űrlapja).

Biztonsági korlát. A kóstolás csak biztonságos, hűtve tárolt termékből történjen. Ha a termék hőmérséklete nem megfelelő, vagy a tárolási idő bizonytalan, ne kóstold meg.

40.1.8 Hibakeresési eset: folyó krémes szelet

Tünet. A reggeli ellenőrzéskor a krémes szelet tömegét 114g114\,\text{g}-nak mérjük, ami 6g6\,\text{g}-mal kisebb az előírt 120g120\,\text{g}-nál. A szelet felülete nedves, a krém a vágásfelületen kissé folyik.

Hipotézis. Lehet, hogy a krém nem dermedt meg eléggé, ezért a tömeg egy része a csomagolóanyagra vagy a tálcára került. Lehet, hogy a krém kevesebb zselatint tartalmaz, vagy a dermesztési idő rövid volt.

Ellenőrzés. Megmérjük a hűtőben tárolt többi krémes hőmérsékletét (infrahőmérővel vagy szúrópróba szerint (ellenőrizendő: a mérés módja)). Ellenőrizzük a krém állagát: kanállal vagy ujjal benyomva a krémnek rugalmasnak, de nem folyósnak kell lennie. Megnézzük a krém receptúráját: a zselatin adagja a technológiai lap szerint (ellenőrizendő: saját receptúra).

Ok. A dermesztési idő rövid volt, a krém nem érte el a megfelelő szerkezetet, és a tömeg egy része a csomagolóanyagon maradt. A kisebb tömeg tehát nemcsak technológiai, hanem élelmiszerbiztonsági kérdés is: a lassan dermedő, langyos krémben a mikrobák gyorsabban szaporodhatnak, ezért a dermedés előtt is fontos a hőmérséklet ellenőrzése.

Javítás. A tételt azonnal ki kell vonni a forgalomból. Ha a naplózott maghőmérséklet végig a kritikus határon belül maradt, és csak a dermedés késett, a tételt hűtve visszatartjuk, és csak minőségi bírálat után, a HACCP-tervben rögzített helyesbítésként értékesíthető (ellenőrizendő: HACCP-terv, hatályos útmutató). Ha a hőmérséklet a kritikus határ fölé emelkedett, vagy nem tudjuk, mennyi ideig, a tételt selejtezni kell; a meglágyult vagy megfolyt krémes visszahűtéssel nem tehető újra értékesíthetővé (lásd az Expediálás, csomagolás, szállítás, tárolás és üzleti árukezelés alfejezet szabályait).

Megelőzés. A krém dermedési idejét és hőmérsékletét mindig rögzítsük, és ne szeleteljük a krémeseket a teljes dermedés előtt. A tömegellenőrzést a sorozat elején és közben is végezzük el.

40.1.9 Valós életbeli alkalmazás: hatósági mérés a cukrászdában

A hatósági (fogyasztóvédelmi) ellenőr bejelentés nélkül érkezik a cukrászdába. A cukrászda a krémes szeleteket előre csomagolva, címkével, 120g120\,\text{g} jelölt nettó tömeggel árulja. Az ellenőr kiválaszt három darab csomagolt szeletet, és megméri a tömegüket. A szeletek 118118, 117117 és 119g119\,\text{g} tömegűek, átlaguk 118g118\,\text{g}, vagyis az átlagos hiány 2g2\,\text{g} (≈1,7%\approx 1{,}7\,\%). Az ellenőr jegyzőkönyvet vesz fel, és felszólítja az üzletvezetőt, hogy vizsgálja meg a tömegeltérést (ellenőrizendő: a hatósági mérés módja és a megengedett eltérés).

Az üzletvezető utólag megnézi a technológiai lapot: a krém és a tészta aránya alapján a számított nettó tömeg 120g120\,\text{g} lenne, de a krémadagoló gép beállítása időközben elállt, ezért a szeletekbe átlagosan 2g2\,\text{g}-mal kevesebb krém került. A hibát az okozta, hogy a gép karbantartását nem végezték el időben, és a napi mérési jegyzőkönyvet sem vezették.

A tanulság: a tömegellenőrzés nem felesleges adminisztráció. Ha a napi minta mérése megtörtént volna, a hibát még azelőtt észlelik, hogy a hatóság mér. A dokumentált mérés a vállalkozást is védi, mert bizonyítja az önellenőrzést.

40.1.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A minőség és az élelmiszerbiztonság ugyanazt jelenti. Indokold!
  2. Számítsd ki egy 4 db-os mintavétel átlagát: 105105, 107107, 104104, 108g108\,\text{g}. A jelölt tömeg 110g110\,\text{g}. Mekkora az eltérés?
  3. Melyik tényező nem tartozik a minőséget meghatározó öt tényező közé? (a) Nyersanyag, (b) Gyártásmenet, (c) Reklám, (d) Csomagolás.
  4. Mi a teendő, ha a krémes krémje folyik, és a hőmérséklete 8∘C8\,^{\circ}\text{C}?
  5. Hogyan súlyoznád az érzékszervi pontozásban az ízt, ha a termék legfontosabb tulajdonsága az íz? Miért?

40.1.11 Feladatok

1. feladat (A) Fogalmazd meg, mi a különbség a tápérték és az élvezeti érték között. Adj egy példát arra, amikor egy termék tápértéke megfelelő, de az élvezeti értéke rossz.

2. feladat (A) Egy tortaszelet jelölt tömege 150g150\,\text{g}. Megmérünk 6 darabot: 148148, 152152, 149149, 147147, 151151, 150g150\,\text{g}. Számold ki az átlagot, a legnagyobb eltérést és a százalékos eltérést a legrosszabb mintán.

3. feladat (B) Egy érzékszervi bírálaton három bíráló az alábbi pontokat adja egy minyonra (max. 5 pont szempontonként):

Szempont 1. bíráló 2. bíráló 3. bíráló
Forma 4 5 4
Szín 5 4 5
Felület 3 4 3
Metszet 4 4 5
Íz/illat 4 3 4
Állag 3 3 4

Számold ki szempontonként az átlagot, majd az összpontszámot (max. 30). Melyik szempont a leggyengébb?

4. feladat (B) Egy cukrászda belső szabályzata szerint a krémeseknél a nettó tömeg tűrése ±4%\pm 4\,\%. A jelölt tömeg 120g120\,\text{g}. Melyik minta felel meg: 113113, 125125, 122122, 118g118\,\text{g}? Indokold!

5. feladat (C) Egy vendég reklamál, hogy a krémes szelet kisebb, mint a szomszédos pultban. Az üzletvezető megmér 5 szeletet: 116116, 118118, 117117, 115115, 119g119\,\text{g}. A jelölt tömeg 120g120\,\text{g}, a belső tűrés ±5%\pm 5\,\%. Milyen hibákat tárhat fel az adat? Mit kellene ellenőriznie a gyártási naplóban?

6. feladat (D) Készítsd el otthon vagy a tanműhelyben a Krémesek: vajas/leveles és forrázott tésztából alfejezetben tanult krémes szeleteket. Végezd el a fenti gyakorlati útmutató szerint a tömegellenőrzést és az érzékszervi pontozást. Töltsd ki a pontozólapot, és írd le, milyen hibát tapasztaltál, milyen okot azonosítottál, és mit javítanál a következő gyártásnál.

40.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A minőség tágabb fogalom: a biztonságon túl magában foglalja az élvezeti értéket, a tetszetősséget és a tápértéket. Egy termék lehet biztonságos, de rossz ízű vagy hibás küllemű.
  2. Átlag: (105+107+104+108)/4=424/4=106g(105+107+104+108)/4 = 424/4 = 106\,\text{g}. Eltérés: 106−110=−4g106 - 110 = -4\,\text{g}. A 4 minta átlaga 4g4\,\text{g}-mal kisebb a jelöltnél.
    1. Reklám nem a minőséget meghatározó öt tényező közé tartozik.
  3. A folyó krémes szeletet azonnal ki kell vonni a forgalomból, hűtőbe kell helyezni, és meg kell vizsgálni, hogy a hőmérséklete és a tárolási ideje biztonságos-e. Ha a termék nem megfelelő, selejtezni kell.
  4. Az íz súlyát növelni kell, például 50%50\%-ra, a többi szempont súlyát csökkenteni. Így a súlyozott átlag jobban tükrözi a termék legfontosabb tulajdonságát.

1. feladat (A) megoldása. A tápérték a tápanyagtartalom (energia, fehérje, zsír, szénhidrát), az élvezeti érték az érzékszervi élmény (íz, illat, állag). Példa: egy jól sikerült, magas tápértékű piskóta lehet száraz és ízetlen, ha túl sokáig sütötték, vagy kevés a cukor.

2. feladat (A) megoldása. Átlag: (148+152+149+147+151+150)/6=897/6=149,5g(148+152+149+147+151+150)/6 = 897/6 = 149{,}5\,\text{g}. Eltérések: −2-2, +2+2, −1-1, −3-3, +1+1, 0g0\,\text{g}. Legnagyobb abszolút eltérés 3g3\,\text{g} a 4. mintánál. Százalékos eltérés: (−3/150)⋅100%=−2%(-3/150)\cdot 100\% = -2\%.

3. feladat (B) megoldása. Szempontonkénti átlagok: Forma (4+5+4)/3=4,33(4+5+4)/3=4{,}33; Szín (5+4+5)/3=4,67(5+4+5)/3=4{,}67; Felület (3+4+3)/3=3,33(3+4+3)/3=3{,}33; Metszet (4+4+5)/3=4,33(4+4+5)/3=4{,}33; Íz/illat (4+3+4)/3=3,67(4+3+4)/3=3{,}67; Állag (3+3+4)/3=3,33(3+3+4)/3=3{,}33. Összeg: 4,33+4,67+3,33+4,33+3,67+3,33=23,66≈23,74{,}33+4{,}67+3{,}33+4{,}33+3{,}67+3{,}33 = 23{,}66 \approx 23{,}7 pont. Leggyengébb a felület és az állag (3,33).

4. feladat (B) megoldása. A tűrés ±4%\pm 4\% a 120g120\,\text{g}-ra: 120⋅0,04=4,8g120 \cdot 0,04 = 4{,}8\,\text{g}, tehát az elfogadható tartomány 115,2g115{,}2\,\text{g} és 124,8g124{,}8\,\text{g} között van. A minták közül 113113 túl kicsi, 125125 túl nagy, 122122 megfelel, 118118 megfelel. Tehát 122122 és 118118 felel meg.

5. feladat (C) megoldása. Az átlag: (116+118+117+115+119)/5=585/5=117g(116+118+117+115+119)/5 = 585/5 = 117\,\text{g}, ami 3g3\,\text{g}-mal kisebb a jelöltnél. A százalékos eltérés (−3/120)⋅100%=−2,5%(-3/120)\cdot 100\% = -2{,}5\%, ami a ±5%\pm 5\%-os tűrésen belül van, de a trend lefelé mutat. Ellenőrizni kell a krémadagoló gép beállítását, a krém receptúráját, a tészta sütési veszteségét, és azt, hogy a csomagolás nem szívta-e magába a nedvességet. A gyártási naplóban meg kell nézni, hány adagot készítettek, milyen hőfokon sütöttek, és volt-e mérés a sorozat közben.

6. feladat (D) megoldása. A gyakorlati feladat értékelése a tanuló által kitöltött pontozólap és a mérési jegyzőkönyv alapján történik. A várt eredmény: a tanuló képes elvégezni a mérést, kiszámolni az átlagot és az eltérést, és az érzékszervi bírálatot pontozni. A hibaelemzésnél a tanulónak legalább egy okot azonosítania kell a technológiai lapra visszavezetve.

40.1.13 Rövid összefoglaló

A cukrászati készítmény minősége négy összetevőre épül: tápérték, élvezeti érték, tetszetősség és eltarthatóság. A minőséget öt tényező határozza meg: a nyersanyag, a gyártásmenet, a csomagolás, a tárolás és az árukezelés. A tömegellenőrzés során mintát veszünk, kiszámoljuk az átlagot, az eltérést és a százalékos eltérést, majd összehasonlítjuk a technológiai lapon rögzített tömeggel és a belső tűréssel. A tűréshatár szabályozott, ezért mindig a hatályos előírásokhoz kell igazítani (ellenőrizendő). Az érzékszervi bírálat pontozással értékeli a formát, színt, felületet, metszetet, ízt/illatot és állagot; a súlyozott átlag kifejezi a szempontok fontosságát. A hibakatalógus a tünet, ok, megelőzés, javítás szerkezetben segít a termékhibák elemzésében. A folyó krémes, a tömör leveles tészta, a fénytelen bevonat mind visszavezethető technológiai okra. Továbbvitt eredmény. Az itt tanult tömegellenőrzési és érzékszervi pontozási módszert a vizsgafelkészülés során a Minőségbiztosítási rendszerek, nyomon követhetőség és termékvisszahívás és a A szakmai vizsga felépítése és a gyakorlati vizsgafeladat tervezése alfejezetekben használjuk fel. A pontozólap kitöltése és az eltérés értékelése a vizsgafeladat része lehet.

40.1.14 Források és ellenőrzési hiányok